TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, augusztus

2 Projektszám: 1104 Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve módosítását Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , Telefon/fax: (+36-1) Honlap: A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező, szöveg-szerkesztés és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervező, településtervező, táj- és kertépítész tervező Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.) műszaki igazgató szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT1 szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj-és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdálkodási szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/T, TK, TR szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: Tk-Ö tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, augusztus 1 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS... 4 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 8 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata OTrT Kiemelt térségi terv (BATrT) Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Az épített környezet vizsgálata Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE Településrendezési javaslatok Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései A változások bemutatása A településszerkezeti tervi változások bemutatása A helyi építési szabályzat változásainak bemutatása A szabályozási terv változásainak bemutatása Szabályozási koncepció A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLAT Tájrendezési javaslatok Biológiai aktivitásérték változása KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TERVIRATOK, MELLÉKLETEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA IV. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 2

4 TERVLAP JEGYZÉK: - Jóváhagyandó munkarészek - Rajzszám Rajzi munkarész megnevezése Szerkesztési méretarány TSZTm Módosított településszerkezeti terv m=1: SZTm1 (SZT-1m1; SZT-2m1; SZT-3m1) Módosított szabályozási terv (összesen 3 db szelvény, szelvényszám 1-től 3-ig) m=1:4.000 E tervlapokat csak a CD dokumentáció tartalmazza teljes egészében vektoros pdf formátumban, külön papír nyomat a módosítások jellege miatt nem készül!t! A módosítási részleteket a szövegközti ábrák mutatják be. Budapest, augusztus 3 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

5 BEVEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Törökbálint Város településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítását, a települési önkormányzat megbízásából a PESTTERV Kft., a 2016 júniusában kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉSI FELADATOK A tervezési feladat a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási terv (továbbiakban: SZT) módosításának elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2015 végén jóváhagyott jelenleg is hatályos HÉSZ és SZT a kis mértékben megváltozott önkormányzati igényeknek megfelelően módosításra kerüljön, és ezzel lehetővé váljon az újonnan tervezett fejlesztések megvalósítása. A tervdokumentáció egyeztetése a 314/2012. Korm. rendelet 24. rész 32. (4) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárással történik, ugyanis a vonatkozó jogszabályi előírással összhangban a településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése. A terv tartalma igen nagymértékben leegyszerűsíthető, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek többsége elhagyható hiszen a konkrét ügy egyedi adottságai alapján: - a módosítandó TSZT, HÉSZ és SZT rendkívül friss, szeptemberben hagyta jóvá az önkormányzat és komplex alátámasztó munkarészekkel készült el, melyek túlnyomó részben jelenleg is aktuálisak; - a tervezett módosítások mindegyike alapvetően szűken vett lokális jelentőségű és lényegét tekintve pontosítás jellegű változtatás, mely a város hatályos településfejlesztési koncepciójával sem ellentétes; - a konkrét TSZT-t és HÉSZ-t módosító szöveg mindössze néhány kisebb horderejű kiegészítés, pontosítás, mely a város hatályos TSZT-jét és HÉSZ-ét összességében így tartalmilag eléggé minimálisan érinti; - a TSZT és HÉSZ ezen minimális szövegmódosításai szakági érdekeket várhatóan nem sértenek, hiszen nem jelentős kihatású módosításokról van szó sem közlekedési, sem közművesítési, sem zöldfelületi, sem környezetvédelmi szempontokból; - a módosítások jellegéből és mértékéből fakadóan regionális koncepciós és térségi tervi kapcsolódások lényegében nincsenek; - a tervezett módosítások a hatályos rajzi munkarészeknek, azaz a TSZT-nek és az SZT-nek is csak minimális kiterjedésű és nem érdemi jelentőségű módosítását igényli; - a partnerségi egyeztetés során sem várható reálisan érdemi érdekellentét. A város hatályos településrendezési eszközei jelenleg még nem avultak el, továbbá készítésük során az összes alátámasztó (pl. közlekedési, közművesítési, tájrendezési és környezetvédelmi) és egyéb kiegészítő munkarész (pl. örökségvédelmi hatástanulmány) is elkészült, mely munkarészek szintén frissnek minősülnek. Emiatt a jelen tervmódosítás során átfogó szakági felülvizsgálat nem készül, csak a részleges módosításokkal összefüggésben lévő érintett munkarészek módosítására, kiegészítésére kerül sor. Kiemeljük, tehát hogy e tervdokumentáció nem lesz komplex tervfelülvizsgálati dokumentáció, hanem csak néhány részterületre kiterjedő módosítási dokumentáció, mely tervdokumentáció a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet jelkulcsának és követelményeinek figyelembevételével készül, de a munka jellege miatt lényegesen leegyszerűsített tartalommal csak településtervezői szöveges és jóváhagyandó rajzi munkarészeket tartalmaz, egyéb alátámasztó rajzi, továbbá szakági közreműködés nélkül. file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 4

6 TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI EGYSZERŰSÍTÉSEI, ELMARADÓ FEJEZETEK A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: I. A megalapozó vizsgálatok közül: 1. Helyzetfeltáró munkarészek: Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 5 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

7 Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlék együttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés Környezetvédelem Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 6

8 Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma 2. Helyzetelemző munkarészek: A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 3. Helyzetértékelő munkarészek: A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) II. A tervi alátámasztó munkarészek közül: Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Védelmi és korlátozó elemek Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Természetvédelmi javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Zöldfelületi rendszer fejlesztése Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Zöldfelületi ellátottság alakulása Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok - 3. Közlekedési javaslatok Közúti hálózati kapcsolatok Főbb közlekedési csomópontok Belső úthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Főbb gyalogos közlekedés Gépjármű elhelyezés, parkolás - 4. Közművesítési javaslatok Viziközművek Energiaellátás Hírközlés Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók - 5. Környezeti hatások és feltételek - 8. Beépítési terv A fentiekben részletezett tartalmi csökkentések alapvető indokai: 1. a friss, 2015-ben lezárult és jelenleg is aktuális előzményterv, 2. a minimális mértékű és a hatályos TSZT-t egy kivétellel nem érintő, néhány HÉSZ és SZT módosítás igénye, továbbá 3. mindezek miatt a jelentős mértékű szakági érdemi érintetlenségek. 7 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

9 A fenti rövidítések miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak. VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz konkrétan Törökbálintra vonatkozó területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan érvényesek a településre is, de ezek vagy nem tartoznak a településrendezési tervek hatáskörébe, vagy pedig a rendezési terv módosításai nem akadályozzák ezek megvalósulását. Így Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhang a tervezés során biztosított A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A évi (többször módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - A évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT). Törökbálint hatályos TSZT-je a jelenleg hatályos OTrT és a BATrT elfogadása után az OTrT és a BATrT előírásainak való teljes megfelelés mellett, 2015-ben került jóváhagyásra. Természetesen a mostani tervezés során is be kell tartani az OTrT-ben és BATrT-ben rögzített kötelező elemeket, előírásokat, a korábbi tervekben rögzített átsorolási korlátokkal együtt. Mivel kiemelt térségi terv, azaz a BATrT érinti a települést, így az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott Pest megye Területrendezési Terve nem képezi vizsgálat tárgyát. A tervezetett településszerkezeti tervi módosítások mindegyike az ún. települési térségben, korábban kijelölt beépítésre szánt területen belül a település belterületén, a Tükörhegy 4 területén és határán találhatóak! Településszerkezeti tervi módosítás a település igazgatási területének más részeit nem érintik! Emiatt jelen vizsgálat és majd az igazolások is csak az érintett területre terjednek ki! A dokumentáció összeállításánál az OTrT és a BATrT térségi övezeteinek lehatárolásához szükséges adatszolgáltatások értékelését a következő táblázat foglalja össze: Ezen módosítási tervdokumentáció egyeztetése a 314/2012. Korm. rendelet 24. rész 32. (4) file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 8

10 bekezdése szerinti egyszerűsített eljárással történik. Tehát eljárási okokból, az előzetes véleményezési szakasz hiányában, az adatbekérések ugyan megtörténtek, de jelen dokumentáció elkészültéig - az előzetes véleményezés elmaradása miatt - még nem érkeztek meg, feltételezhetően érdemi változás az igazolásokban, megfelelőségek kimutatásában nem várható. Amennyiben az adatszolgáltatások megérkeznek, a regionális vizsgálati és igazolási munkarészeket ezek alapján javítani, helyesbíteni fogjuk, bár érdemi változás az igazolásokban, megfelelőségek kimutatásában feltételezhetően nem várható OTrT Az OTrT az 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve: Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A vizsgált terület a települési térségbe tartozik. - Tőle É-ra halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, és a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. - A vizsgált területet nem érintik országos jelentőségű infrastruktúra-hálózati elemek. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Az OTrT országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 6. (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. 9 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

11 3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete: A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett az országos ökológiai hálózat övezetével. 3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 10

12 3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. 3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. 3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete 11 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

13 A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. 3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezetével. 3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 12

14 3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7. (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Ez alapján, Törökbálinton az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága 341,38 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 324,311ha) a tervezés során csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8. -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH fogja szolgáltatni a szükséges adatot, de ez a korábban ismertetett okok miatt még nem áll rendelkezésre. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8. -a által, ugyanis a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Törökbálint területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is vizsgálni kell majd Kiemelt térségi terv (BATrT) A BATrT-ben Törökbálint Város területére meghatározott kiinduló területi adatok az alábbiak:i Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási Település közigazgatási területéhez kategória területe (hektár) viszonyított arány (%) Városias települési térség 1458,20 49,60 Erdőgazdálkodási térség 379,09 12,89 Mezőgazdasági térség 993,53 33,79 Építmények által igénybevett térség 74,26 2,53 Vízgazdálkodási térség 35,08 1,19 Összesen: 2940,16 100,00 13 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

15 A BATrT az 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Szerkezeti terv: Az BATrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település szerkezeti módosítással érintett része: - nem érintett sem az országos sem a térségi infrastruktúra-hálózatok elemeivel; - teljes mértékben a városias települési térségbe tartozik. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra és az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 5. (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 14

16 összességében nem csökkenhet. 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. (1) (6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol a mezőgazdasági térség javára csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1 10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10. helyett az OTrT 31/B. c) pontja alapján az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó: 6. (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; Az előzőek alapján, a BATrT előírásaiban a Törökbálintra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a jogszabályi állapotnak megfelelően a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 322, bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 56, mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 894,177 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 99,353 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legalább: 29,818 legfeljebb: 5,262 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 29, file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

17 Törökbálint után jóváhagyott, BATrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosításainak terület igénybevételi jellege és nagysága: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből Ilyen célra Igénybevett területnagyság (ha) 56/2013 (III.21.) Ök hat. 219/2015. (IX. 17.) ÖK. hat. Összesen - erdőterületté, illetve természetközeli területté ,9 108,9 - bármely települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. 0 2,1 2,1 0 34,6 34,6 6,8 78,6 85, ,5 4,5 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 16

18 A fentiek alapján a után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a BATrT átsorolási lehetőségek összesített értékei. Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha) További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha) Erdőgazdálkodási térségből - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 322, ,9 legalább: 213, bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 56,8635 2,1 legfeljebb: 54,7635 Mezőgazdasági térségből - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 894,177 34,6 legalább: 859,577 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 99,353 85,4 legfeljebb: 13,953 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legalább: 29,818 0 legalább: 29,818 legfeljebb: 5,262 4,5 legfeljebb: 0,762 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 29,164 0 legfeljebb 29, file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

19 Az egyéb rajzi mellékletek 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területi érintettségének összefoglaló táblázata: 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Földtani veszélyforrás terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület x - - x= érintett; -= nem érintett 3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete: A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett sem a magterület övezetével, sem az ökológiai folyosó, sem a pufferterület övezetével. file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 18

20 3.4. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett sem a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével sem az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével. 19 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

21 3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete: A fenti térkép alapján a település teljes területe, így a vizsgált terület is érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével. A földtani veszélyforrás területének övezetére vonatkozó OTRT előírások: 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete: A fenti térkép alapján a vizsgált terület sem a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével, sem a honvédelmi terület övezetével nem érintett. Az előzőeken felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a BATrT-ben még file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 20

22 nem létező, így rajzilag sem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Az ehhez szükséges kiinduló adatokat az 1.2. fejezet utolsó bekezdésében említett okokból e dokumentáció elkészítéséig még nem kaptuk meg. Ennek ellenére valószínűsítjük, hogy érintettség feltehetően ezen övezetek esetén sem fog fennállni. Amennyiben a dokumentáció módosítása szükséges, akkor a dokumentum vonatkozó részét újravéleményeztetjük.. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete vonatkozó OTrT előírása: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete vonatkozó OTrT előírásai: 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A tervezett HÉSZ és SZT módosításokkal összefüggésben Törökbálintnak jelenleg egy településrendezési szerződése van. Az 1TS jelű terület módosításra vonatkozóan a Tükörhegy IV. terület beruházójával a Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.-vel az önkormányzat településrendezési szerződést kötött, mely településrendezési szempontból a 1TS jelű területtel kapcsolatban az e dokumentációban most ismertetett módosítások elvégzését vállalta az önkormányzat a megfelelő fejlesztői ellentételezés fejében A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések Az elvégzendő feladatot a 98/2016. (V.25.) és 124/2016. (VI. 1.) ÖK számú határozatok alapján megkötött tervezési szerződésünkben rögzítettek határozták meg. A tervezési feladat a TSZT, a HÉSZ és az SZT szöveges és rajzi módosítása, kiegészítése az önkormányzati igényeknek megfelelően. A határozatok alapján tervezési feladatok kizárólag az alábbi munkák elvégzésére terjednek ki: 1. A Vt-13 övezet a) Kerüljön át a 4354/1 és 4354/2 hrsz.-ú ingatlanok részbeni összevonásával létrejövő, 8300 m 2 nagyságú területre. b) Az előírt 7,5 m épületmagasság kihasználhatósága érdekében a Nádasdy útra vonatkozó +6 m-es referenciaszintre vonatkozó előírás törlése, helyette az épület legmagasabb pontjára vonatkozóan a referenciaszint meghatározása 164,0 mbf. magasságban. E fölé a sík fölé max. 1,50 m magasságban csak a felülvilágító üvegezett tetőfelépítménye és a szellőző kürtők állhatnak ki. Zajkibocsájtással üzemelő gépek a tetőn nem helyezhetők el. A tetőfelületet zöldtetőként kell kialakítani. c) A terepszint alatti beépítettség mértéknek növelése 30 %-ról 40%-ra. 2. A Tükörhegy IV. területén található 4529, 4514, 4500, 4497, 4458 helyrajzi számú KÖu-1 jelű közút besorolású ingatlanokról a gyalogosút jelzés törlése, valamint megfelelő fordulósugár kialakítása érdekében az utak csatlakozásának korrekciója szükséges. 3. A tükörhegyi Lke-18 jelű sorházas jellegű lakó övezetben a telkek nagyságára tekintettel a HÉSZ 41. (3) és (5) bekezdés alóli felmentés. 4. A 3178/3 hrsz.-ú ingatlanon jelzett szabályozási vonal törlése. 5. A 17 helyrajzi számú (OMÜV) ingatlanra vonatkozó Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet előírásainak módosítása: a) A szomszédos ingatlanok övezeti előírásaival összhangban az emeleti szinteken lakás létesítés engedélyezése. Javasoljuk az építési telek minden 600 m 2 -e után 1 lakás elhelyezhetőségét, melynek révén az ingatlanon összesen 15 db lakás lenne építhető az épület felső szintjén. Önálló lakóépület nem létesíthető. b) A térszín alatti parkoló létesítésének kötelezettségére vonatkozó rész törlése (68. (3) bek. törlése). c) A be nem építhető terület lehatárolásának módosítása, a határvonal csarnok mögötti támfalra való illesztése. 6. Az új városháza mögötti terület jobb feltárhatósága érdekében a patak mellett jelölt új feltáró út teljes hosszában a nyomvonal 12 m szélességű kiszabályozása. 7. Az Lke-5 jelű lakó övezetben, kizárólag a Jázmin utca környezetében, a 2423/15 és 2422/1 21 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx

23 hrsz.-ú ingatlan Pince-tér feletti részén ingatlanonként 4 lakás létesítésének lehetősége. 8. A Pistály területén, a Hortenzia és Gerbera utca találkozásánál megfelelő fordulási sugár (tűzoltó, teherautó) kialakulása érdekében az út nyomvonalának korrekciója a szabályozási tervlapon. 9. A Gksz-7 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben az elhelyezhető rendeltetések körének bővítése napelem park (kiserőmű) funkcióval. 10. A 2487 hrsz.-ú ingatlanon álló épületbe belemetsző szabályozási vonal korrekciója a szabályozási tervlapon. 11. Az Lke-4 jelű kertvárosias lakóövezet táblázatában a beépítési százalék javítása, mivel az övezetben 25 %-os a legnagyobb beépítettség mértéke. A 30%-os beépíthetőségre vonatkozó kivételek törlése. 12. Az övezethatár mentén történő megosztási kötelezettségre vonatkozó 30. (4) bekezdés kiegészítése azzal, hogy a megosztás nem kötelező, amennyiben a létrejövő teleknek nincs közút kapcsolata. 13. A Vt-1 jelű településközpont vegyes övezetre vonatkozó HÉSZ 66. kiegészítése a Munkácsy Mihály utca páros oldalán, a Szabadság tér és az Alsóerdősor utca közötti szakaszra vonatkozóan az előkert mértékének kialakult állapot szerinti meghatározásával. E helyen is kiemeljük, hogy a TSZT és az SZT rajzi módosítása csak a hatályos tervlapok vonatkozó részleteinek rajzi módosítására terjed ki, később azonban a hatályos TSZT és SZT teljes rajzi szelvényeinek cseréjére is sor kerül, így tájékoztatásként a CD dokumentációban bemutatjuk az egységes módosított tervlapokat és egységes szerkezetben a módosított HÉSZ szöveget A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - A 219/2015. (IX. 17.) számú határozat Törökbálint Város településszerkezeti tervéről (PESTTERV Kft ) - A 25/2015. (IX.21.) számú rendelet Törökbálint Város helyi építési szabályzatáról (PESTTERV Kft ) 1.5. Az épített környezet vizsgálata Az alábbiakban különféle rajzolatokon bemutatjuk a rajzi módosításokkal érintett területek elhelyezkedését. Ez alapján az alábbi megállapítások tehetők. 1. Alaptérkép: Az egyes módosításokkal érintett területek az igazgatási terület különböző részein helyezkednek el, de azon belül egy kivételével mind a belterületen belül. 2. Településszerkezet és terület-felhasználás: A módosítással érintett ingatlanok jelenlegi különféle (kertvárosias lakó, településközpont vegyes, beépítésre szánt különleges pince, présház, továbbá kertes mezőgazdasági) terület-felhasználási besorolásban vannak, melyek közül csak az egyiken, az 1TS jelű területen belül a Raktárvárosi út közelében továbbá a Virágos u. mentén történik majd terület-felhasználásbeli változás. A többi módosítás a jelenleg hatályos TSZT rajzolatának módosítását nem igényli. 3. Szabályozás és övezetek: a) Az 1TS jelű módosítással érintett terület esetén az Lke-8, Lke-18, Vt-13, Zkp-1 és KÖu-1 jelű jelenlegi övezeti besorolások a tervmódosítás miatt lényegében nem változnak meg, egyedül a Vt-13 jelű övezet kerül áthelyezésre K-i irányban a Raktárvárosi út mellé és egyúttal területe is kissé megnő. Lényeges új közterületi szabályozásra nincs szükség, de a korábbi gyalogutak kezdeténél és végénél az útcsatlakozási letörések helyesbítendőek. E területek jelenleg beépítetlenek. b) A 2S jelű módosítással érintett terület Vt-14 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, új közterületi szabályozásra nincs szükség, de a jelenlegi szabályozási vonal törlendő. E terület jelenleg beépítetlen. c) A 3S jelű módosítással érintett terület Vt-2 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, új közterületi szabályozásra nincs szükség. E terület már a hatályos terv készítése során is beépített volt. file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx 22

24 d) A 4S jelű módosítással érintett terület Lke-4 és Vt-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt érdemben nem változik meg, de a patak mellett új közterületi szabályozásra van szükség. E terület Lke-4 jelű övezeti besorolású része már a hatályos terv készítése során is beépített volt a Vt-1 jelű rész beépítetlen. e) Az 5S jelű módosítással érintett terület Lke-5 és KPp-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt érdemben nem változik meg (csak az Lke-5 egy új alövezete születik meg), de KPp-1 jelű terület mellett a közterületi szabályozás kisebb módosítására van szükség. E terület KPp-1 jelű övezeti besorolású része már a hatályos terv készítése során is részben beépített volt az Lke-5 jelű rész beépítetlen. f) A 6S jelű módosítással érintett terület Mk-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, azonban egy helyen szükség van a közterületi határ szabályozási korrekciójára. E csomópont környezete már a hatályos terv készítése során is beépített volt. g) A 7S jelű módosítással érintett terület Vt-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, azonban egy helyen szükség van új beépítési vonal rögzítésére. 23 file: Torokbal_TSZTHESZmod_ docx