ŐRBOTTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE TELJES FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 ŐRBOTTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE TELJES FELÜLVIZSGÁLATA V. FÁZIS: VÉGLEGESÍTETT DOKUMENTÁCIÓ Budapest, február

2 Projektszám: 1038 Őrbottyán Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve teljes felülvizsgálatát Őrbottyán Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , Telefon/fax: (+36-1) Honlap: A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervező, településtervező, táj- és kertépítész tervező Rhorer Ádám (KÖZLEKEDÉS Kft.) műszaki igazgató Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1É szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj-és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdálkodási szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/T, TK, TR szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: VZ-T vízimérnöki tervező Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, február 1 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS... 9 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata OTrT BATrT A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 2

4 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Üdülőterületek Beépítésre szánt különleges területek Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Beépítési jellemzők Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Nemzeti emlékhely Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Országos közutak Települési úthálózat Közösségi közlekedés Közúti közösségi közlekedés Kötöttpályás közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Helyzetértékelés Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

5 Villamosenergia, közvilágítás Földgázellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Szélenergia Napenergia Vízenergia Biomassza-biogáz Geotermikus energia Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hálózat Vezeték nélküli hírközlési építmények Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A közmű kiszolgálás, a közművesítettség fennálló konfliktusai Környezetvédelem Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 4

6 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Probléma és értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE Településrendezési javaslatok Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer Beépítésre szánt területek Lakóterületek, lakásállomány Vegyes területek Gazdasági területek Üdülőterületek Beépítésre szánt különleges területek Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Védelmi és korlátozó elemek A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései A változások bemutatása A településszerkezeti tervi változások bemutatása A helyi építési szabályzat változásainak bemutatása A szabályozási terv változásainak bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLATOK Tájrendezési javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Természetvédelmi javaslatok file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

7 Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biológiai aktivitásérték változása Zöldfelületi rendszer fejlesztése Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Zöldfelületi ellátottság alakulása Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Közúti hálózati kapcsolatok Belső úthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Főbb gyalogos közlekedés Gépjármű elhelyezés, parkolás KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Viziközművek Vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energiaellátás Villamosenergia ellátás Földgázellátás Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Népességprognózis A közintézmények méretezése A tervezés indításához adott előzetes államigazgatási és egyéb érdekeltek véleményeinek összefoglalója Környezeti értékelés Területi hatásvizsgálat VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK TERVIRATOK, MELLÉKLETEK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A településszerkezet fő elemei A beépítésre szánt területek tagolódása A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 6

8 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása A területfelhasználási elemek Lakóterületek Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) Gazdasági területek Üdülőterületek Beépítésre szánt különleges területek Közlekedési és közműterületek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM A település védelem alatt álló művi értékei: Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A KÖZLEKEDÉS A KÖZMŰELLÁTÁS A KÖRNYEZETVÉDELEM A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A KORLÁTOZÁSOK M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA OTRT ÖSSZHANG BATRT ÖSSZHANG M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RAJZI MELLÉKLET SZÖVEGES MELLÉKLET RAJZI FÜGGELÉK SZÖVEGES FÜGGELÉK file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

9 TERVLAP JEGYZÉK: - Jóváhagyott munkarészek - Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány TSZT Településszerkezeti terv m=1: SZT Szabályozási terv (a,b,c szelvény) m=1: Alátámasztó munkarészek - Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány AT Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével m=1: TSZV Településszerkezeti vizsgálat m=1: PÉT Probléma és értéktérkép m=1: KÖJ Közlekedési javaslat m=1: Csap Közműellátás: Csapadékvízelvezetés m=1: Csat-1 Közműellátás: Szennyvízelvezetés m=1: Csat-2 Közműellátás: Szennyvízelvezetés m=1: Gáz-1 Közműellátás: Földgázellátás és termékvezetékek m=1: Gáz-2 Közműellátás: Földgázellátás és termékvezetékek m=1: Hirk Közműellátás: Elektronikus hírközlés m=1: Vill Közműellátás: Villamosenergia ellátás m=1: Víz-1 Közműellátás: Vízellátás m=1: Víz-2 Közműellátás: Vízellátás m=1: A papír dokumentáció egyes tervlapokat A/4, vagy A/3-as lapméretűre kicsinyített változataikban tartalmazza. A CD dokumentáció változatban ezek a tervlapok is a fenti méretaránynak megfelelő felbontással, szabadon nagyítható digitális pdf formátumban szerepelnek és így méretarányhelyesen nyomtathatóak ki. A papír térképek esetén a papírnyomat tényleges méretarányát a tervlapon szereplő mértékléccel előbb le kell ellenőrizni! Budapest, február file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 8

10 BEVEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Őrbottyán Város településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének teljes felülvizsgálatát, a települési önkormányzat megbízásából a PESTTERV Kft., a IV. negyedévében kötött és III. negyedévében módosított tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, és ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult 2012 augusztusában. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉSI FELADATOK A tervezési feladat a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) teljes felülvizsgálatának elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2011-ben jóváhagyott és módosítás nélkül jelenleg is hatályos terv a megváltozott önkormányzati igényeknek és a január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben felmerült terv módosítási elképzelések is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű tervanyag. EGYÉB ELVÉGZENDŐ FELADATOK, TERVEK, TANULMÁNYOK E dokumentációval párhuzamosan a következő feladatokat kellett elvégeznünk: - Tervezési alaptérkép előkészítése - Környezeti vizsgálat és értékelés elkészítésének eldöntéséhez szükséges előkészítésben, levelezésben való tervezői közreműködés - Környezeti vizsgálat és értékelés elkészítése - Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése TERVEZÉSI FOLYAMAT FÁZISAI ÉS RÉSZDOKUMENTÁCIÓK Munkafázis és részdokumentáció megnevezése Elkészülés időpontja 0. fázis: A DAT dokumentációja I. fázis: Munkaközi egyeztetési dokumentáció II. fázis: Közigazgatási és önkormányzati egyeztetési dokumentáció I./b fázis: 2. munkaközi egyeztetési dokumentáció II/b. fázis: Véleményezési dokumentáció III. fázis: Végső szakmai véleményezési dokumentáció IV. fázis: Jóváhagyást előkészítő dokumentáció V. fázis: Véglegesített dokumentáció XXXXX TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI EGYSZERŰSÍTÉSEI, ELMARADÓ FEJEZETEK A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: A megalapozó vizsgálatok közül: Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása 9 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

11 A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Funkció, kapacitás Magasság, szintszám, tetőidom Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem A tervi alátámasztó munkarészek közül: - 6. Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása - 8. Beépítési terv A fenti rövidítés miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak. Őrbottyán Város településrendezési tervét megalapozó településfejlesztési koncepciójának decemberi elfogadásával jogi szempontból is lehetővé vált a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat kidolgozása és jóváhagyása. A településfejlesztési koncepció meghatározta a településszerkezeti terv elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai irányokat, de a terv elkészítéséhez szükséges minden részletkérdésben értelemszerűen nem biztosít kellő támpontot. E koncepciót -, a mellékletek között polgármesteri nyilatkozat alapján -. nem kellett módosítanunk. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 10

12 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 11 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

13 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Őrbottyán Pest megyében a Budapesti Agglomeráció ÉK-i külső részén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 30 km-re ÉNy-i irányban található. A településről közúton mintegy 40 percen belül Budapest központi, belvárosi részei is elérhetőek. A városi rangú, több mint fő lélekszámú település a j út mentén Gödöllő és Vác között nagyjából félúton található. Őrbottyánnal a következő települések igazgatási területei határosak közvetlenül: Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Váckisújfalu, Kisnémedi, Váchartyán, Vácrátót, Csomád. Ezek közül Vácegres és Kisnémedi csak más településeken keresztül közelíthető meg közúton. Őrbottyánnak elsősorban saját lakossága részére kell alapfokon a megfelelő életkörülményeket biztosítania. Ennek a követelménynek a település alapvetően megfelel. A város saját szolgáltatásain túl közép, illetve felsőfokú intézményellátás szempontjából azonban egyértelműen a közeli nagyobb településekhez Váchoz, Veresegyházhoz, Gödöllőhöz és Budapesthez kötődik. Budapesti kapcsolatok: Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba tartozó településen, Őrbottyánon is egyre erősödően érezhetőek az agglomeráció kiterjedésének hatásai. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt Őrbottyánnak. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is részben a főváros és agglomerációja biztosítja (ingázás). Őrbottyán a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik. Az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan bizonyosan számítani lehet a helyi népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Térségi kapcsolatok Ezek a kistérségi kapcsolatok állnak a legnagyobb fejlődési lehetőség előtt. Őrbottyán a múltban és a jelenben is törekedett a szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttműködés megvalósítására, amely nem egyszerű feladat. A város közintézményei a saját népességén kívül a szomszédos települések lakói számára is elérhetőek. A község járási központjával való hagyományosan jó primer kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak. Őrbottyán lakosságának és szervezeteinek hivatalos ügyei döntő részét a járásközpont, Vác intézi. Itt találhatóak a főbb középfokú közintézmények, például építéshatóság, földhivatal, szakorvosi rendelő intézet is. Vác munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni az őrbottyáni lakosság. A váci kapcsolatokkal párhuzamosan az őrbottyáni népesség akár a gödöllői különféle szolgáltatásokat is el tudja érni, melyek egy része így alternatívát nyújthat a váci szolgáltatásokkal szemben. Az elmúlt években erősödött az Őrbottyánnal szinte összenőtt nagyobbik szomszéd, Veresegyház Város vonzása különösen a bevásárlás, a szolgáltatások és a középfokú orvosi ellátás vonatkozásában. Megállapítható ugyanakkor, hogy Őrbottyán maga is bizonyos mértékig kistérségi központi szerepet játszik a szomszédos kistelepülések - pl. Csomád, Vácrátót, Kisnémedi - tekintetében. Indokolt ezért, hogy a regionális kapcsolatrendszerek fejlesztése során a település aktív szereplője legyen a térségi kapcsolatoknak. Használja ki fekvését, megfelelő kapcsolatokat tartson fenn a környező és távolabbi településekkel, a konkrét együttműködések, kezdeményezések során. Igazgatási területen belüli kapcsolatok: A központi belterület különféle intézményi, kereskedelmi és munkahelyteremtő szolgáltatásai révén vonzó hatást gyakorol a külterület egyéb részein lévő lakott helyekre. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 12

14 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz nevesítve meghatározottan Őrbottyán településre vonatkozó különleges területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan természetesen érvényesek Őrbottyánra is, de ezek vagy nem érintik közvetlenül a településrendezési tervezési feladatokat, vagy pedig a rendezési tervben rögzített csekély számú módosítás érdemben nem befolyásolja ezek megvalósulását. Így a most elkészült terv Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhangja, a koncepció stratégiai fejlesztési céljaival való összhangja érvényesül A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - A évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) Mivel kiemelt térségi terv, azaz a BATrT érinti a települést, így az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott Pest megye Területrendezési Terve nem képezi vizsgálat tárgyát. A mostani tervek készítése során a települést érintő területrendezési tervek, jogszabályok kötelező elemeit, és előírásait be kell tartani. A dokumentáció összeállításánál az OTrT és a BATrT térségi övezeteinek lehatárolásához szükséges adatszolgáltatások megtörténtét, vagy meg nem történtét, továbbá a megküldött adatok felhasználását a következő táblázat foglalja össze: Térségi övezet Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Jó termőhelyi adottságú szántóterület Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya DINPI FÖMI FOMI FOMI DINPI Adatszolgáltatás értékelése Nem adott adatot. Az érintettség nem határozható meg. Az övezeti érintettségek az adatszolgáltatás alapján lettek meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség a BATrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. 13 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

15 Világörökség és világörökség várományos terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder és a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete Szőlő és gyümölcskataszter OTrT Forster Központ KDVVIZIG, Országos Vízügyi Főigazgatóság KDVVIZIG, Országos Vízügyi Főigazgatóság KDVVIZIG, Országos Vízügyi Főigazgatóság PMKH Bányászati Osztály HM HM NÉBIH Nem adott adatot, de a település nem is érintett. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség a BATrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az övezeti érintettség a BATrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot, de a település nem is érintett. Az övezeti érintettség az OTrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot, de a település nem is érintett. Az övezeti érintettség az BATrT tervlap alapján lett meghatározva. Nem adott adatot. Az érintettség nem határozható meg. Az OTrT Őrbottyánra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve: Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A város igazgatási területe a települési térségbe, az erdőgazdálkodási térségbe, a mezőgazdasági térségbe a vegyes terület-felhasználású térségbe és a vízgazdálkodási térségbe tartozik. - A város területén áthalad: = a meglévők mellett egy tervezett főút; = az egyéb országos törzshálózati vasútvonal; = egy nemzetközi és hazai szénhidrogén vezeték; = egy 400 kv-os átviteli hálózat távvezetéki elem. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 14

16 b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Az OTrT országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 6. (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. 3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete: A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. Az országos ökológiai hálózat övezetével kapcsolatban a BATrT előírásai érvényesek. 3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 15 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

17 3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 16

18 3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település teljes területének túlnyomó része érintett az országos vízminőségvédelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. 3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. 3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Ez alapján, Őrbottyánon az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága 500,93 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 475,88 ha) a tervezés során csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. Az OTrT előírásait Őrbottyán területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is 17 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

19 vizsgálni kell majd. Az OTrT és a BATrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B. -a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1 11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni BATrT A tervezés során az OTrT-n túlmenően a BATrT előírásait is figyelembe kell venni. A BATrT Őrbottyánra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. A konkrét BATrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) az alábbi kiemelt térségi övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket már nem kell alkalmazni: sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete sz. melléklet: Történeti települési terület övezete sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete sz. melléklet: Nagyvízi meder övezete sz. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete A BATrT 1/3. számú szöveges mellékletének Őrbottyánra vonatkozó része: Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási Település közigazgatási területéhez kategória területe (hektár) viszonyított arány (%) Városias települési térség 791,57 28,95 Nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 0,00 0,00 Magas zöldfelületi arányú települési térség 4,70 0,17 Erdőgazdálkodási térség 853,98 31,23 Mezőgazdasági térség 1067,72 39,04 Építmények által igénybevett térség 0,00 0,00 Vízgazdálkodási térség 16,73 0,61 Összesen: 2734,7 100,00 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 18

20 2.sz. melléklet: Szerkezeti terv: Az BATrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település - nagyrészt mezőgazdasági az erdőgazdálkodási és a városias települési térségekbe, kisebb részben pedig a magas zöldfelületi arányú települési és a vízgazdálkodási térségekbe tartozik, - középső részén egyéb országos törzshálózati vasútvonal halad, - DNy-i részén egy új közúti elemként főút halad, - középső részén a térségi kerékpárút-hálózat eleme halad, - É-i részén 400 kv-os átviteli hálózat távvezetéki eleme húzódik, - DNy-i részén egy nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték található. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra és az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 5. (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet. 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem 19 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

21 haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. (1) (6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol a mezőgazdasági térség javára csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1 10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10. helyett az OTrT 31/B. c) pontja alapján az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó: 6. (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; Az előzőek alapján, a BATrT előírásaiban az Őrbottyánra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a jogszabályi állapotnak megfelelően a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) Magas arányú térségből zöldfelületi települési Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből - beépítésre szánt üdülőterületté, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú területté. legfeljebb: 1,41 - beépítésre nem szánt területté. legalább: 3,29 - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 725,883 - erdőterületen és természetközeli területen kívül bármely más települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 128,097 - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 960,948 - erdőterületen és természetközeli területen kívül bármely más települési területfelhasználási egységgé. - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. - a vízgazdálkodási és természetközeli területen kívül bármely más olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legfeljebb: 106,772 legalább: 14,2205 legfeljebb: 2,5095 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 15,8314 Őrbottyán után jóváhagyott, BATrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosítással nem rendelkezik, ezért nincs, ami módosítsa a fenti táblázatban szereplő átsorolási korlátokat. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 20

22 Az egyéb rajzi mellékletek Őrbottyán területi érintettségének összefoglaló táblázata: 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Rendszeresen belvízjárta terület övezete Földtani veszélyforrás terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület x x x - x x x= érintett; -= nem érintett 3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete: A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a magterület övezetével, az ökológiai folyosó övezetével és a puffer terület övezetével. 21 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

23 A magterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A magterület övezetére vonatkozó BATrT előírások: 16. (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet. Az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó OTRT előírások: 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A pufferterület övezetére vonatkozó OTRT előírás: 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 22

24 3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: A fenti térkép alapján a település több területén érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó OTRT előírás: 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete: A fenti térkép alapján a település nem érintett a Rendszeresen belvízjárta terület övezetével. 23 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

25 3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete: A fenti térkép alapján a település nem érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete: A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével és a honvédelmi terület övezetével. Ezen felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a BATrT-ben még nem létező, rajzilag nem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Vonatkozó OTrT előírás: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Vonatkozó OTrT előírások: 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 24

26 (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Őrbottyán a szomszédos települések közül Kisnémedi, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu és Vácrátót esetén csak azok külterületi erdő és mezőgazdasági területeivel határos, így zavaró területfelhasználási problémák e határok közelében nincsenek. Ezen települések szerkezeti terveiben rögzített és meglévő közlekedési nyomvonalak (2105. j. út, Aszód-Vác vasútvonal) már adottak, további fejlesztésük nem merült fel, így konfliktus e témakörök vonatkozásában sem áll fönn. Erdőkertes és Veresegyház lakóterületei több helyen is ránőttek az őrbottyáni közigazgatási határra. Azokon a hosszabb szakaszokon, ahol a hasonló jellegű kertvárosias lakóterületek kapcsolódnak egymáshoz a határ mindkét oldalán, tompítandó zavaró hatásokról nem beszélhetünk. Ezeken a részeken csak a településhatárokon futó utak, és a határos területek feltáró útjai esetében lehet szükség a nyomvonalak, szabályozások összehangolására, pontosítására. A közigazgatási határok egyéb szakaszain pedig jellemzően erdő és mezőgazdasági területek találhatók az Őrbottyáni oldalon, így konfliktushelyzet itt sincs. A tervezett Gödöllő-Vác főútvonal vonatkozásában nincs összhang Őrbottyán és Csomád hatályos szerkezeti terveiben, és egyúttal mindkét nyomvonal jelentősen eltér a BATrT-ben rögzített új nyomvonaltól. Emiatt a tervezés egyik fő feladata a helyes nyomvonal rögzítése a terveken, melynek első ütemében az őrbottyáni tervben kell a helyes megoldást rögzíteni. Csomád belterületi részei közel találhatóak a településhatárhoz, itt gazdasági, illetve lakó tartalék területek is kijelölésre kerültek, a tervezés során ezek esetleges hatásait is figyelembe kell venni Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terv elkészítését és a hatályos településszerkezeti tervet is a településfejlesztési koncepció léte teszi megalapozottá. A jelenleg hatályos 121/2000 (XII.18.) ÖK számon jóváhagyott koncepciót a BFVT Kft. készítette el. A hatályos településfejlesztési koncepció főbb megállapításai a Korszerű falu Budapest zöldövezetében című munka jövőképére épülnek fel. Célja egy falusias tradíciókra, az innovatív, aktív lakosságra és a természeti környezetre alapozott többrétű helyi gazdasággal rendelkező zöldövezeti település, regionális kulturális és természetközeli rekreációs szolgáltató szereppel, a karakteresen falusias központot körülvevő kertvárosi arculattal. A koncepció település szerkezetét befolyásoló megállapításainak érdemi részei a következők voltak: - gazdasági vonatkozású megállapítások: = környezetigényes és környezetbarát termelés és szolgáltatás az ipari parkokban, = kiskereskedelem, szolgáltatások a faluközpontokban és a kertvárosokban, valamint a közös központban, = szellemi szolgáltatás, egyéni cégközpontok a lakónegyedekben (lakás-munkahelyek), = inkubátorház, = kulturális szolgáltató és szervező vállalkozások, = sport, turisztikai és rekreációs szolgáltatások, = vendéglátóhelyek a központban, panziók a zöldövezetben, = mezőgazdasági termelés, feldolgozás a külterületeken, = oktatás, képzés, továbbképzés. - kulturális, rekreációs vonatkozású megállapítások: = szabadtéri rendezvényhelyek (rendház környéke, Sós-árok), = kemping, panziók a természetközeli nemzetközi turistáknak, = ifjúsági tábor, = lovas centrum, = sportcentrum a szabadidősportok számára (tenisz, squash, gördeszka, kerékpár, falmászás, stb.), = kirándulóközpont, egynapos-félnapos kirándulásokhoz. 25 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

27 - az élettér, környezet alakítására vonatkozású megállapítások: = a regionális kapcsolatrendszer fejlesztése, közúti, vasúti tömegközlekedés javítása, = szennyvízelvezetés és -kezelés megoldása, = csapadékvíz-elvezetés rendezése, = intézmények kiegyensúlyozott fejlesztése a település két részén (iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, kulturális intézmények, szociális intézmény, öregek napközi otthona, polgármesteri hivatal), = belső úthálózat fejlesztése, a Fő uca és a Rákóczi út szabályozása, kiépítése, rendezése, a meglévő úthálózat szélességi szabályozása és burkolása, = az építészeti arculat erősítése, műemlékek, karakteres épületek felújítása, jellegpontok kialakítása, = kertvárosias fejlesztés a belterületi területeken, és - lépésről-lépésre, legfeljebb a jelenlegi belterület 10 %-áig terjedő mértékben - külterületek belterületbe vonásával, főként a bottyáni településrészhez kapcsolódóan, = "találkozási hely" (kaszinó, klub) a felnőtt korúak társadalmi életéhez, = szórakozási, szabadidő-eltöltési lehetőségek a fiatalok számára, = játszóterek a gyerekeknek. A településfejlesztési koncepció ugyan talán már nem minden szempontból friss dokumentum, de a főbb megállapításai -, a mellékletek között polgármesteri nyilatkozat alapján is - továbbra is változatlanul helytállóak, melyeket a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat kidolgozásánál, más aktuális településfejlesztési döntések mellett figyelembe kell venni. Mivel a mostani településszerkezeti tervi módosítások alapvetően - a BATrT-ben rögzített tervi kötelezettségként az új Gödöllő-Vác főútvonal kivételével - csak szerkezeti jelentőségű módosítást nem tartalmazó, lényegében lokális pontosításokat tartalmazó módosítások, ezért ezek végrehajtása a hatályos településfejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban vannak. A hatályos koncepció módosítása tehát szükségtelen. A városnak nincs IVS-e, így ennek megállapításait sem kell figyelembe venni a tervezésnél Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Őrbottyánnak jelenleg nincs hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződése A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések A tervezést kiindulásként előbb a 269/2012. (XI.12.) sz. Képviselő-testületi határozat alapján megkötött tervezési szerződésünkben rögzítettek határozták meg. Ezek megismételve a következők voltak: - A jelenleg érvényes TSZT és az SZT digitális rajzolatának újbóli elkészítése, pontosítása és hozzáillesztése az új digitális tervezési alaptérképen. - A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója miatt szükséges TSZT, HÉSZ és SZT részleges módosításának elvégzése az általunk készített 1006 projektszámú munkában foglaltak szerint, melynek munkacíme: Településrendezési tanulmányterv a Budapest-Veresegyház-Vác (71)-es vasútvonal nyomvonal-korrekciójának engedélyezési tervéhez kapcsolódóan Erdőkertes, Őrbottyán és Veresegyház településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata módosíthatóságára vonatkozóan. - A hatályos HÉSZ több - sajtóhiba jellegű - pontatlanságának kijavítása. Az ez alapján a döntés alapján elkészült munka államigazgatási egyeztetése alapján szükségessé vált a feladatok jelentős kibővítése és a terv újradokumentálása. Ennek kereteit a III. negyedévében módosított tervezési szerződésünk rögzít, melyben a kibővített elvégzendő feladatok köre a következő: - Az érvényes ingatlan-nyilvántartási állapotot tükröző, EOV szintvonallal kiegészített digitális alaptérkép összeállítása és tervezés céljára történő alkalmassá tétele. - A 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése. - A 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelet szerint elkészítendő környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességét eldöntendő eljárásban való előkészítő szakmai közreműködés. - A jelenleg érvényes TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálatának elkészítése, mely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján, a város adottságaihoz igazodó módon és a szakmailag indokolt tartalmi mélységű kidolgozással, az adott dokumentációs fázisnak megfelelő részletességű file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 26

28 szöveges és rajzi munkarészekkel készül el. - A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója miatt szükséges TSZT, HÉSZ és SZT részleges módosításának elvégzése az Tervező által készített 1006 projektszámú munkában foglaltak szerint, melynek munkacíme: Településrendezési tanulmányterv a Budapest-Veresegyház-Vác (71)-es vasútvonal nyomvonal-korrekciójának engedélyezési tervéhez kapcsolódóan Erdőkertes, Őrbottyán és Veresegyház településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata módosíthatóságára vonatkozóan. - A TSZT, HÉSZ és az SZT felülvizsgálata a most hatályos TSZT és HÉSZ önkormányzati és hatósági alkalmazási gyakorlati tapasztalatai figyelembevételével, különösen az alábbi témakörökben: = a HÉSZ teljes korszerűsítése és több pontban részletes tartalmi változtatása; = a külterületi erdők övezethatárainak pontosítása az új alaptérképnek megfelelően; = a természetvédelem alatt álló területek határainak pontosítása; = a Vak Bottyán utca 0285/9 belterületbe vonása; = a 0186/20 hrsz. alatti ingatlan belterületbe vonása és Lf övezetbe sorolása; = a 0114/8 hrsz. alatti ingatlan belterületbe vonása; = a mezőgazdasági területek szabályozásának átdolgozása; = a BATrT-nek való megfeleltetések, pontosítások elvégzése. - A TSZT, HÉSZ és SZT szabályszerű véleményeztetésének előkészítése. A Tervező a teljes tervezési és egyeztetési folyamat alatt elkészíti azokat a segédleteket és levél-, vagy irattervezeteket melyek a terv szabályszerű egyeztetésének lefolytatásához szükségesek. Ezekkel az előkészítő anyagokkal az önkormányzat eleget tud tenni a terv jogszabályokban rögzített szabályszerű véleményeztetési kötelezettségének. A tervezési tehát kizárólag a fenti elemekre terjed ki. A hatályos terv egyéb megoldásai érdemben nem változhattak meg. A fentiek szerint elkészült tervek munkaközi változatát az önkormányzat áttekintette és a tervi megoldásokról az 58/2015. (III.30.) sz. Képviselő-testületi határozatában (terviratok között mellékelve) alkotott véleményt. E szerint minimális további korrekcióval a tervi megoldások a testület elképzelésével összhangban vannak A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő, a DRO Studio Tervező és Tanácsadó Bt. által készített, jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - Őrbottyán Nagyközség TSZT: 137/2011 (IV. 18.) Ök. határozat - Őrbottyán Nagyközség SZT és HÉSZ: 15/2011. (V.9.) Ök. rendelet A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv főbb megállapításai a következők: - Új gazdasági terület jön létre a Csomádi út kanyarjánál, az önkormányzat tulajdonában lévő korábbi mezőgazdasági területen, 5,29 ha területtel. - Kibővül a Vácrátót felé kivezető út melletti gazdasági terület, az árok vonaláig, távolabb a közigazgatási határtól számított 200 m-nél, a korábbi mezőgazdasági területen, 7,62 ha területen. - Észak felé bővül a Váchartyáni településhatár melletti, a vasúttól délre fekvő zártkerti területnek a falusias lakóterületekhez sorolt része, a közigazgatási határtól 200 m-nél távolabb fekvő területrészen, 12,8 ha területtel. - Központi vegyes terület jön létre, a veresegyházi településhatár mellett, az Őrbottyán és Veresegyház határán lévő útról megközelíthetően, 1,68 ha területen. - Megszűnik a Horgásztó déli oldalára tervezett lakóterületi tartalékterület, és visszakerül a mezőgazdasági területekhez, 36,4 ha területtel. - Az erdészeti hatóságok nyilvántartásának pontosítása következtében gyarapodnak az erdő övezetbe sorolt területrészek, a ténylegesen beerdősült területekkel, a korábbihoz képest 46 ha többlet-területen - új feltáró utca nyitása, illetve meglévő utak felhasználásával való kiépítése a Fő útról indulóan a 27 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

29 meglévő gázvezeték nyomvonalán haladva a Gyár utcáig, majd a Hunyadi utca vonalán a Vak Bottyán utcáig. - a Vak Bottyán utca kiépítése, a település határa melletti korrekciója, Erdőkertessel való közvetlen kapcsolat - a település lakóterületeinek nyugati határán, az erdő szélén, meglévő nyomvonalon kijelölt gyűjtőút, ami a meglevő út kiszélesítése - a település Csomád felőli határa mellett tervezett új országos közlekedési út megépítése. A felsorolt területfelhasználási változásokkal érintett elemek, egy-két kisebb területrésztől, valamint a beépítésre nem szánt területté visszasorolástól eltekintve alapvetően még nem valósultak meg. Ennek oka a terv jóváhagyása óta eltelt rövid idő, és a gazdasági környezet változása, így felülvizsgálatuk pillanatnyilag nem szükséges, a területek további fejlesztési területként megtartása indokolt. A tervezett közlekedéshálózati elemek felülvizsgálata a valós igények, és a jobb feltárási lehetőségek keresése érdekében szükséges lehet. A tervezett Gödöllő-Vác főútvonalat pedig a OTrT-ben szereplő nyomvonalhoz szükséges igazítani A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk ben az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig - leszámítva az utóbbi két évet - folyamatosan növekedett. A növekedés üteme a rendszerváltás előtti évtizedben enyhén lassult, azóta viszont minden korábbinál nagyobb mértékű. A 2013-as ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma fő volt. Az közti időszakra jellemző megyei (28,18 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen lényegesen nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható (75,4 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy az erős bevándorlás a meghatározó, míg a természetes szaporodás értéke alacsony (, vagy negatív). A külterületen élők aránya 2013-ban több mint 13% volt. A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám Jelenlévő népesség (fő) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 28

30 Jelenlévő népesség (fő) (évszám) A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám Lakónépesség (fő) Lakónépesség (fő) (évszám) A népesség számának alakulása 2010-től 2012-ig (helyi adat) évszám lakónépesség száma (fő) ebből a külterületen lakó népesség száma (fő) Népszaporodás (KSH adat 2011.) Évszám Lakónépesség összesen (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás (fő) Vándorlási különbözet (fő) Tényleges szaporulat (fő) A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Népesség száma (fő): ,3 29 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

31 A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint meglehetősen vegyes volt ben. Azaz a korábbi évtizedek jelentős mértékű bevándorlása élesen kirajzolódik a éves korosztály kiugró számában. És feltehetőleg ennek következményeként megfigyelhető a 15 év alatti korosztályban is egy fokozatos növekedés. Az idősebb korosztályok településen belüli arányát magyarázhatja, hogy a jelenlegi lakónépesség több mint fele az elmúlt 40 évben költözött a településre. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása messze nem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő) tól 4-ig (fő) től 9-ig (fő) től 14-ig (fő) től 19-ig (fő) tól 24-ig (fő) től 29-ig (fő) tól 34-ig (fő) től 39-ig (fő) től 44-ig (fő) től 49-ig (fő) től 54-ig (fő) től 59-ig (fő) tól 64-ig (fő) től 69-ig (fő) től 74-ig (fő) től 79-ig (fő) tól 84-ig (fő) től (fő) 16 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 30

32 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig (fő) 31 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

33 A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (15,87 %) nem érte el. A településen ez a mutatószám 13,72 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő) (fő) 237 Általános iskolai osztály 1-7 (fő) (fő) Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) Középiskola érettségivel (fő) Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel (fő) 885 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a népességnek 26,8 %-a római katolikus, és 14,97 % a református vallásúak települési arányszáma. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) Római katolikus (fő) Görög katolikus (fő) 48 Ortodox keresztény (fő) 4 Református (fő) Evangélikus (fő) 140 Izraelita (fő) 5 Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik (fő) 268 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik (fő) Ateista (fő) 185 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz (fő) Összesen (fő) A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján a nemzetiségi hovatartozását megjelölő lakosság túlnyomó többsége, 96,97 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (0,69 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2011.) magyar (fő) bolgár (fő) 3- cigány (fő) 40 görög (fő) 3 horvát (fő) 3 lengyel (fő) - német (fő) 44 örmény (fő) - román (fő) 24 ruszin (fő) - szerb (fő) 3 szlovák (fő) 5 szlovén (fő) - ukrán (fő) - hazai nemzetiségek együtt (fő) 129 arab (fő) 3 kínai (fő) - orosz (fő) 5 vietnami (fő) - egyéb (fő) 55 Összesen (fő) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 32

34 Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2011.) Évszám Megoszlási arány % Foglalkoztatott (fő) ,86 Munkanélküli (fő) 398 5,60 Inaktív kereső (fő) ,39 Eltartott (fő) ,15 Összesen (fő) ,00 A munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesültek száma 2010-től 2013-ig (helyi adat) Időpont Munkanélküliek száma (fő) Jövedelempótló támogatásban részesültek száma (fő) Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája, és a nem családháztartások megyei átlaghoz (28,09%) képest alacsonyabb aránya. Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) Évszám Háztartások száma (db) háztartásra jutó személy (fő) foglalkoztatott (fő) Családok száma (db) családra jutó családtag (fő) összes gyermek (fő) Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Megoszlási arány % Egy családból álló háztartás (db) ,89 Két és több családból álló háztartás (db) 59 2,41 Család háztartás összesen (db) ,30 Nem családháztartás összesen (db) ,70 Összesen (db) ,00 A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Házaspár és élettárs + 1 gyerek (fő) 438 Házaspár és élettárs + 2 gyerek (fő) 448 Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek (fő) 190 Házaspár és élettárs + 0 gyerek (fő) 608 Házaspár és élettárs összesen (fő) Egy szülő + 1 gyerek (fő) 160 Egy szülő + 2 gyerek (fő) 77 Egy szülő + 3, vagy több gyerek (fő) 33 Összes család száma (db) A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Őrbottyán a Gödöllői-dombság északi szélén helyezkedik el. Domborzati adottságaira jellemző, hogy az átlagos relatív relief m/km 2 közti értékű, a magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel szabdaltak, a völgyek többnyire DK-ÉNy-i irányúak. Térségi szinten is meghatározó kisvízfolyásai a Duna bal-parti vízgyűjtőséhez tartozó Sződrákosi-patak és a Bara-patak. A patakvölgyeket nedves rétek és kisebb erdőfoltok kísérik, ezen területek az ökológiai hálózat 33 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

35 részeként természeti értékvédelem alatt is állnak. A mezőgazdasági művelések a domborzati adottságokhoz alkalmazkodók, a település az országos átlagnál kevesebb erdőterülettel rendelkezik Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A Második Katonai Felmérés ( ) térképeit a mai állapotokkal összehasonlítva az alábbi rövid megállapítások tehetők: - A települések többségéhez hasonlóan a beépített területek jelentős növekedést mutatnak, elsősorban a korábbi településmagok körül, majd a két településrész összenövésével. A korábbi két település Kisszentmiklós (később Őrszentmiklós) és Bottyán települések közül az őrszentmiklósi rész növekedett jóval nagyobb mértékben, mivel ez a Gödöllőt és Vácot összekötő út mentén fekszik. - Akkor és azóta is jellemző a tájra a domborzati adottságokhoz igazodó szántó, a völgyekben és vízfolyások mentén meghúzódó rét-legelő, valamint az erdőterületek összetett hálózata Tájhasználat értékelése Az ingatlan-nyilvántartás művelési ágakra vonatkozó adatai alapján a település a megyei és az országos átlagnál kevesebb, mintegy 17,7% erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek jel. Jellemző a gazdasági mellett a védelmi rendeltetés is. A település területének közel 40%-át teszik ki a szántó területek, míg a gyep (rét, legelő) és nádas területek alig 6%-át. A szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, közel 12%. A településen (illetve a térségben) nincsenek hagyományai a tanyás gazdálkodási formának. A dombvidéki jellegből adódóan, a termőhelyi adottságoktól függően meghatározó részarányú a szőlőtermesztés, vagy gyümölcstermesztés. Kevés a különböző művelésű táblákat, parcellákat határoló mezővédő erdősáv, fasor, valamint mezsgyehatároló fa- és cserjesáv. A tájhasználat legmeghatározóbb elemei a tájat markánsan felszabdaló térségi jelentőségű közlekedési útvonalak és a kötöttpályás közlekedés, valamint a 25%-ot meghaladó kivett és többségében beépített területek aránya Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Országos Területrendezési Tervről file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 34

36 szóló évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre. Általában olyan, a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek tartoznak ide, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé a külterületen szélein fekvő erdős völgyek, valamint a vízfolyások menti területek tartoznak Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területek: A Természetvédelmi Információs Rendszer, illetve a Védett Természeti Területek Törzskönyv nyilvántartása alapján a település területén egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. A település területén a törvény erejénél fogva, vagyis ex lege védett lápi tavi területek találhatók. A vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Megjelent: Vidékfejlesztési Értesítő január 13.) alapján az érintett földrészletek: 0119/10, 0119/11, 0119/12, 0119/13, 0119/14, 0119/15, 0119/16, 0119/18, 0119/19, 0119/7, 0119/8, 0119/9, 0120/2, 050/19, 050/20, 050/21, 050/58, 050/59, 050/60, 052/10, 052/11, 052/12, 052/21, 052/5, 052/6, 052/7, 052/8, 052/9, 077/1, 077/2, valamint a 052/20, 054/15, 077/3. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatszolgáltatás alapján a település területén egy ex lege védett forrást tartanak nyilván. A nyilvántartásban Vízmosási forrás néven szereplő forrás a Bara-patak eredésénél található. Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20023 jelű Gödöllői-dombság - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 0221/2b, 0221/3b, 0221/4b, 0221/5b, 0221/6b, 0221/7b, 0221/8b, 0221/9b, 0221/10b, 0221/11b, 0221/12, 0221/13, 0221/14, 0221/15, 0232/1, 0232/2, 0233, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/5, 0234/6, 0234/7, 0234/8, 0234/9, 0234/10, 0234/11, 0235, 0237, 0238, 0239/1, 0239/3, 0239/4, 0241/2, 0241/3, 0246/14, Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei magterület, ökológiai folyosó és pufferterület alövezetekbe kerültek besorolásra. Az érintett ökológiai hálózati területek elsősorban a Sződrákos-patak, Tece-patak, Bara-patak menti nedves réteken, valamint külterület keleti részén lévő erdős területeken találhatók Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település tájhasználati konfliktusai jellemzően a közlekedési útvonalak menti intenzív beépítésből és a szomszédos területeket érő környezeti terhelésekből adódnak. A belterület nyugati szélén húzódik a Sződ-Rákos patak, ami a mellette levő nedves rétekkel és azok természeti (ökológiai hálózati) védelmével a beépítések további területi kiterjedésének részben a gátat szab. 35 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

37 1.9. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek jel, míg ezen belül a természetvédelmi szempontból is értékesebb erdőterületek a patakok mentét kísérik, valamint a külterület keleti részén alkotnak összefüggő területeket. A rét, legelő és nádas területek elsősorban a vízfolyások mentén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított intenzív fenntartású zöldterületei: Hősök tere. Extenzív fenntartású zöldterületek: Szent-László-köz mentén elterülő, Domb utca (temető melletti) zöldterületek Zöldfelületi ellátottság értékelése A kisebb településeken általában jellemző, hogy közparkot viszonylag kis területen, vagy egyáltalán nem alakítanak ki. Ennek okai között megtalálható egyrészt az, hogy a fenntartásra nincs elegendő pénz, másrészt a lakosság a rekreációs igényeit, ha teheti, akkor inkább megoldja a saját telkén, amire a kertes lakóterület többnyire lehetőséget is biztosít. Őrbottyán (rekreációs célú) zöldfelületi ellátottsága alacsony mértékű A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település erdőterületeinek nagysága átlag alatti. Emellett a települési szintű zöldfelületi rendszer fő problémája, hogy a szigetszerűen elhelyezkedő erőterületek, a vízfolyások menti zöld sávok és a belterületen elszórtan elhelyezkedő zöldterületek (illetve parkosított területek) közötti kapcsolat erősen hiányos Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH és TAKARNET 2014.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET ,7803 Lakónépesség (fő) -KSH Átlagos népsűrűség (fő/km 2 ) -KSH ,5 Belterületek (ha) -TAKARNET ,1418 Külterület (ha) - TAKARNET ,2245 Zártkert (ha) - TAKARNET , Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Őrbottyán település Pest megyében, a Gödöllői Dombság Ny-i részén, domborzatilag enyhén tagolt területen helyezkedik el, két jelentősebb vízfolyása a Sződrákosi-patak és Bara-patak. Őrbottyán igazgatási területének alakja szabálytalan. A település központi belterülete az igazgatási terület középső részén, főként a két patak közötti területen helyezkedik el. A település szerkezetét tagoló fő elemek: - a természetföldrajzi elemek: dombok, völgyek, vízfolyások, tavak file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 36

38 - a közlekedéshálózati elemek: a 2103, 2104, 2105 jelű utak és egyéb közúthálózati elemek nyomvonalai; a 71-es számú Budapest-Veresegyház-Vác, valamint az Aszód-Vác vasútvonal - a különféle terület-felhasználási elemek. A domborzat dombvidéki, mélyebb fekvésű területei belvízveszélyesek. A vízrajzi elemek közül kiemelkedik a Sződrákosi-patak és a Bara-patak, illetve a patakok vízével duzzasztott különböző tavak, valamint a bányatavak. A Sződrákosi-patak a belterület Ny-i határán folyik végig, természetes határt képezve a beépített és a jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területek között. Ezen a patakon található az Őrszentmiklósi-víztároló, amely jelenleg horgásztóként üzemel. A településképben ezeken a táji természeti adottságokon kívül meghatározó szerepe van még a kisebbnagyobb összefüggő erdőknek is. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását Őrbottyánban is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A város közlekedési szempontból viszonylag kedvező helyzetben van, mely közlekedési adottságokat önálló szakági fejezet értékeli. A település közúton és vasúton is jól megközelíthető. A város a közúti és vasúti megközelítésen kívül közvetlen légi, vagy vízi megközelítési lehetőséggel nem rendelkezik. A település közigazgatási területén két vasútvonal is áthalad, ezek közül azonban csak a 71-es számú Budapest-Veresegyház-Vác vonalnak van Őrbottyánban állomása. A vasútállomás a település középső részén található, megközelíthetősége megfelelő. A közigazgatási terület D-i részéhez közel található a Veresegyház területén lévő Viczián-telep vasúti megállóhely, ami Őrbottyán D-i területeinek megfelelő alternatív vasúti kapcsolatot képes nyújtani. A közutakon keresztül Kisnémedi kivételével az összes szomszédos település közvetlenül elérhető. Őrbottyán Budapest felől közúton egyik irányból a j. Csomád-Őrbottyán összekötő úton közelíthető meg. Ez az út egyben a település belterületén Rákóczi Ferenc utcaként a legfontosabb K- Ny-i irányú közlekedési nyomvonal is. Az őrszentmiklósi településrész É-D-i fő nyomvonala a Veresegyház (továbbá Gödöllő, M3 és M31), valamint Vácrátót (továbbá Vác, M2) felé kapcsolatokat nyújtó 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út. Az Rákóczi Ferenc utca és a Fő út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a különböző településrészeket. További közúti kapcsolatokat jelent a 2105 j. Váchartyán-Galgamácsa összekötő út, amely Őrbottyán közigazgatási területének csak az ÉK-i sarkát érinti. Veresegyház és Erdőkertes egyes részei az összeérő belterületeknél számos lakóutcán keresztül is megközelíthetőek. Autóbuszjáratokkal az összes környező település, és a közeli városok (Veresegyház, Gödöllő, Vác, Budapest) is elérhetőek. A területfelhasználás főbb szerkezeti jellemzői az alábbiak: - Őrbottyán Község igazgatási területének egy jelentősebb része, mintegy 27 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. - A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, jellemzően a Fő utca, Rákóczi Ferenc utca és a 71-es vasútvonal mentén, valamint az ezek közötti területeken helyezkedik el. Több, kisebb szigetszerű belterületi rész található ettől Ny-ra, jellemzően alacsony beépítettséggel, részben mezőgazdasági hasznosítással. - A település legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A két egymástól területi értelemben is jól elkülönülő településmag jellemzően a falusias lakóterületek, az ezek közti, és a korábbi üdülőterületeken pedig kertvárosias lakóterületek alakultak ki. A településre elsődlegesen jellemző lakó funkciónak a kiszolgálásra, kiegészítésére a központi belterületen elszórtan egyéb területhasználati funkciók is találhatóak. - A közintézmények a település méretei és történelmi adottságai miatt több helyen, elszórtan kerültek telepítésre, elsősorban a Rákóczi F. utca út menti térségben. Jelentősebb csoportosulás az Arany János utcánál található, itt találhatóak a főbb oktatási és egészségügyi intézmények. A közintézményi ellátottság tehát a település egészére vetítve ugyan nem homogén, de a viszonylagos elszórtsága miatt nagyjából elégséges. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel elszórva a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. - A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a Fő út É-i szakaszán találhatóak. Legfőbb ipari létesítmény a téglagyár (, a hozzá kötődő bányaterületekkel együtt). Ezen kívül jellemzően mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari területek találhatóak a külterületen. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek a szomszédos településekre vezető utak mentén, a belterület határán találhatóak. Ezeken a területeken viszonylag sok és összességében vegyes kereskedelmi és szolgáltató profillal működő vállalkozás telepedett meg a település és az átutazók ellátására 37 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

39 specializálódva. - A korábbi üdülőterület a központi belterülettől Ny-i irányban a Sződrákos-patakon duzzasztott Őrszentmiklósi-víztároló mentén található. Az üdülőterületet a korábbi rendezés tervek már lakóterületté sorolták át, azonban a területen belül az üdülő funkció még mindig meghatározóbb. Üdülő célú építmények a település területén elszórtan a lakóterületeken számos helyen megtalálhatóak, de ezeknél is jellemző a lassú lakócélú átalakulás. - A központi belterületen belül az őrszentmiklósi és a vácbottyáni temetők, a meglévő és a távlati felhasználásra szánt új sportterületek, a téglagyári agyagbánya területe mind a különleges területfelhasználási kategóriába tartoznak. Ezek a sajátos beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges funkciók a tervezés során egyedi problémakezelést igényelnek. - A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) közepesen ellátott, eloszlásuk egyenetlen. Az erre a célra kijelölt területek egy jelentős része gondozatlan, maradványterület, zöldfelületi kialakításuk minősége nem elégséges. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias és kertvárosias családiházas és üdülő beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. - A külterület nagyobb hányadát a mezőgazdasági területek teszik ki, melyek egy része, főként a gyep-nádas, mocsaras területek, vízfolyások környezete természetvédelmi oltalom alatt áll. Jelentősek a mezőgazdasági területeken belül a kifejezetten lótartásra használt területek is. - A külterületen az erdőterületek sok helyen elszórva találhatók. Ezek mérete és elhelyezkedése igen változatos, egy részük természetvédelmi oltalom alatt áll. A műveléssel felhagyott mezőgazdasági, gyümölcsös területeken megindult egy természetes erdősülés, ami miatt mára a korábban a kijelölt erdőterületeknél nagyobb valós erdősültség tapasztalható. - A város jelentősebb vízgazdálkodási területei elsősorban a Sződrákosi-patak mentén találhatóak (, az őrszentmiklósi víztározó és tőle D-re a patak mentén egy kisebb terület). A város területén azonban valójában ezen kívül is találhatóak még tavak és patakok, melyek szintén vízgazdálkodási hasznosításúak, de jelenleg mégis más területfelhasználási kategóriában vannak besorolva. - A város területén nincsenek természetközeliként kijelölt, vagy kijelölésre érdemes területek. - Őrbottyánban hagyományos értelemben vett külterületi lakott hely (a majorokhoz kapcsolódóak kivételével) nem alakult ki. Volt zártkerti területek ugyanakkor több helyen is találhatóak a belterület közelében, melyek egy része már lakóterület (volt üdülőterület, Szőlősor utca melletti területek, erdőkertesi határ menti területek), vagy vegyes terület (Óvoda utca mellett), és mezőgazdasági terület besorolású. Sok esetben jellemzőek a viszonylag kis méretű, sokszor keskeny telkek, amik a kijelölt új - a mezőgazdaságitól eltérő - használatot megnehezítik. Ezeken a belterülethez közvetlenül kapcsolódó új külterületi kertvárosias lakóterületeken jelentős a külterületi népesség száma Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A Takarnet októberi adatai alapján a településen a művelési ágak megoszlása: Művelési ágak Terület (m2) % erdő ,71 gyep (legelő) ,35 gyep (rét) ,38 gyümölcsös ,69 kert ,70 kivett ,64 nádas ,07 szántó ,09 szőlő ,36 Összesen: ,00 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 38

40 A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala i adatszolgáltatása alapján az átlagos aranykorona (AK) értékek, valamint az átlagosnál jobb minőségű területek és a minőségi osztályok megoszlása: Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos AK érték 5 40,00 1,7475 gyümölcsös 7 18,20 184, , ,90 0,2072 kert 7 18,20 17, , ,30 10, ,10 35,8741 szántó 5 20,90 193, ,90 308, ,50 Szőlő 6 41,70 5, , ,20 3,8316 gyep (legelő) 4 5,60 49,4737 4, ,40 3,4532 gyep (rét) 4 38,20 2, ,30 0, ,26 Megjegyzés: Az átlagos AK érték az adatszolgáltatás időpontjában lévő ingatlannyilvántartási adatokból származtatott érték. Ezek az értékek minden egyes művelésből való kivonás, vagy művelési ág váltás esetén kis mértékben módosulnak Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek Őrbottyán központi belterületének mintegy négyötödét a lakóterület alkotja, amely szerkezetének kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. A településmagok szerkezetileg, és némiképp a beépítésében is különböznek a később parcellázott településrészektől. A lakóterületek kialakulásuk ideje, beépítési jellegzetességük illetve telekméretbeli adottságai alapján falusias és kertvárosias lakóterületekbe sorolhatóak. A település területkén a következő jellegzetesebb lakóterületi típusok találhatóak: - A legkorábban kialakult településrészek az Őrszentmiklósi és a Vácbottyáni településmagok, jellegzetesen falusias fésűs, szalagtelkes, illetve halmazos beépítéssel. A korábbi hosszú, keskeny (akár m szélességű) telkek sok helyen felosztódtak, a kertek mezőgazdasági hasznosítási igényének csökkenésével. A telekméretek igen változatosak jellemzően m 2 közötti értékekkel, de ennél néhány helyen tömbbelsőben, illetve vízfolyásokhoz lenyúlóan nagyobb méretűek is kialakultak. - Az előző csoporthoz képest eltérő karakterűek a Váci utca és az Arany János utca között kialakult falusias lakóterületek. A korábbi domboldali mezőgazdasági parcellák számos helyen nagyon keskenyek, a 6-8 m szélességet sem érik el, vagy szabálytalan alakúak, elkeskenyedőek. Ezek a telkek nagyrészt beépítetlenek, vagy csak a kertműveléshez szükséges épületek találhatóak meg rajtuk. Beépítésre alkalmas területek a telkek összevonásával jöttek létre, itt azonban a nagy telekmélység miatt (akár 150 m) viszonylag nagy méretű telkek jöttek létre. A jellemző telekméret m 2 között változik, mivel a tömbbelsők feltárása a domborzat és a határoló utaktól való nagy távolság miatt nehézkes. A belső területek feltárása céljából több helyen saját használatú, több telket is feltáró magánutak, illetve nyeles telkek is kialakultak. - Hasonló jellegű falusias lakóterület alakult ki a volt zártkerteken, és mezőgazdasági területeken a Vak Bottyán és a Szőlősor utca térségében. Itt is gyakoriak a keskeny, hosszú telkek, a terület északi részén 3m széles 300 m hosszú, a tömbön átnyúló telkek is előfordulnak. Emiatt ezen a részen a beépítés is ritkább. Sok az üres, beépítetlen telek, ezek egy része mezőgazdasági területként hasznosított, de jelentős a váchartyáni határ mellett a természetes beerdősülés is. A telekméretek itt is jelentős változatosságot mutatnak, néhány száztól az m 2 -ig, de a területi eltérések jelentősek. A terület D-i részén m 2 -es jellemzően beépült lakótelkek 39 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

41 találhatóak. A nagyobb telkek a még főleg mezőgazdasági célra használt területrészen vannak. - A lakóterületek legnagyobb hányadát homogén kertvárosias lakóterületek alkotják. A két korábbi településmag közötti terület, amely délen a veresegyházi, és az erdőkertesi határig, északon pedig a nyíresi erdőig tart, szabályos, párhuzamos utcahálózattal jött létre a 60-as évektől kezdődően. A szabályos, nagyjából 20x70 m-es és m 2 -es telkek jellemzőek. Eltérés a kedvező domborzati adottságok miatt csak a terület szélein, és a vasút melletti területeken figyelhető meg. A jellemző beépítés földszintes, oldalhatáron álló, vegyes állagú és építészeti minőségű. A terület vasúttól Ny-ra eső része szinte teljesen beépült, az erdőkertesi határhoz közeli részeken, a külterületi fekvésű telkek között viszont még jelentős a beépítetlen telkek száma. - Jelentős nagyságú homogén, egybefüggő kertvárosias lakóterület alakult Őrszentmiklósi-víztároló melletti volt üdülőterületen. Az egységes tervszerűen kialakult üdülőterület tömbstruktúrája megfelelő a kertvárosias lakóterületeknek is, jellemzően m 2 -es nagyságú telkekkel, 12 m körüli utcaszélességekkel. A lakóterületi átépülés folyamatos, de még mindig jellemzőek a kis alapterületű (20-50 m 2 ), üdülő célú épületek is. - Az előző kategóriákon kívül vannak még a központi belterülettől elkülönülő, szigetszerűen kijelölt kertvárosias lakóterületi részek is. Ezek közül mindössze a Csomádra vezető út DK-i oldalán levő terület beépített, mind az út ÉNy-i oldalán levő, mind a víztározótól Ny-ra levő terület teljesen beépítetlen, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, vagy felhagyott terület. A belterületeken elszórtan még sok helyen találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek, de ezek beépítéséhez számos helyen már a telekstruktúra átalakítása is szükséges lenne, a nem megfelelő méretű, vagy megközelíthetetlen, tömbbelsőben levő területek miatt. Ezek a foghíjak az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket elvben még néhány évig ki tudnák szolgálni, de gond velük kapcsolatban, hogy döntő részben magántulajdonban vannak, ezért nehezen indítható meg fejlesztésbe vonásuk. Nagyobb méretű összefüggő fejlesztési területetek a központi belterülettől Ny-ra találhatóak, ezek jelenleg mezőgazdasági célra hasznosított területek. Jelentős tartalékokkal bírnak még az erdőkertesi határ közelében levő, külterületi besorolású kertvárosias lakóterületek, valamint a Vak Bottyán utca, vasútvonal váchartyáni határ közötti részen található falusias lakóterületek. Ezen felül a belterület határán sok helyen akár tömbnyi méretű beépítetlen lakóterületek is vannak. A lakóterületi tartalékok számbavétele, becslése Terület azonosítása Területnagyság (ha) Elvi telekszám (db) Elszórtan a központi belterületen meglévő jelenlegi tartalékok Őrszentmiklósi településrésztől É-ra levő területek 20,7 165 Volt üdülőterület Víztározótól Ny-ra levő lterület 4,6 36 Csomádra vezető út menti terület 16,1 128 Mikszáth Kálmán utca, Fő út közötti területek 8,4 67 Udvarnoki Béla utca melletti volt bányaterületek 2,8 22 Erdőkertesi határ menti területek 34,5 276 Váchartyáni határ menti területek 27,4 219 Vak Bottyán utca melletti lakóterület 1,2 9 Összesen: A fenti telekszám becslésnél a következő képletet alkalmaztuk: a lakótelkek száma (db) = területnagyság (m 2 ) x 0,8 / 1000 m 2. Az előzőeken túlmenően a nagymélységű még fel nem tárt telektömbökben tömbfeltárás révén elvileg újabb lakótelkek kialakulása is előirányozható, jelenleg nem számszerűsíthető mértékben. Jelenleg lényegesen nagyobb a belterületi lakótelek tartalék, mint a népesség igényeiből fakad. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése A település lakásállományának döntő része (99,28 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 0,72 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 11,23 %. A lakásvagyon mindössze 5 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 után épült lakások aránya 77 %. A lakásállomány 71 %-a három és több szobás. A lakásállomány 66,97 %-a alapterületre 80 m 2 -nél nagyobb. A lakóházak 98,44 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 74 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben db, a háztartások száma db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 0,93, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben kicsit több mint 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 40

42 ellátottság). Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) lakott (db) Lakás nem lakott (db) 294 együtt (db) Lakott üdülő (db) 4 Lakás és lakott üdülő együtt (db) Lakott egyéb lakóegység (db) 3 lakásban (fő) Lakók üdülőben (fő) 5 egyéb lakóegységben (fő) lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) 297 Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám (db) 1 szobás szobás szobás és több szobás 930 Összesen A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 3 szobás 36% 4 és több szobás 35% 1 szobás 6% 2 szobás 23% A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) magánszemély tulajdona Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 8 más intézmény, szervezet 11 Összesen (db): tulajdonosi Lakott lakások használati jogcíme bérleti 26 más jogcímű file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

43 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Építési év (db) Megyei átlag (%) 1946 előtt , közötti 163 9, közötti , közötti , közötti , közötti , közötti 368 9, közötti 310 8,74 Összesen ,00 A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele közötti 17% közötti 14% közötti 12% közötti 17% közötti 17% 1946 előtti 5% közötti 6% közötti 12% Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m Összesen 2 ) Egy lakásra jutó 29 alatt felett alapterület (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (m 2 ) Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Hálózati (db) Vízzel Házi (db) 32 Meleg folyóvízzel (db) A lakások ellátása Vízöblítéses WC-vel (db) Köz (db) Csatornával Házi (db) 753 Összesen (db) Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos Komfortos 538 Félkomfortos 58 Komfort nélküli 62 Szükség és egyéb lakás 14 Összesen (db): file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 42

44 A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 21% Félkomfortos 2% Komfort nélküli 2% Szükség és egyéb lakás 1% Összkomfortos 74% A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Földszintes (db) Emeletes (db) 1 Összesen (db) (db) Lakóépületenkénti lakásszám: 2-3 (db) (db) 0 11-től (db) 0 Összes lakásszám 2010-től 2013-ig (helyi adat) Épített lakások száma 2010-től 2013-ig (helyi adat) nincs adat Vegyes területek Őrbottyán rendelkezik a jelenleg érvényes OTÉK által meghatározott településközpont és intézményi vegyes területekkel is. A hatályos terv - a készítés időszakában érvényes OTÉK akkori előírásai miatt - ezeket a területeket nagyrészt ún. településközpont vegyes, kisebb részben pedig a központi vegyes területek közé sorolta. Ezt a jogszabályi változás miatt a tervezés során rendezni kell. Egy külön fejezetben ( ) vizsgáljuk a település humán infrastruktúrájának, humán közszolgáltatásoknak a helyzetét. Így pontosan látjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. Ezek a közintézmények a település belterületén belül, jellemzően a Rákóczi Ferenc utca és a Fő utca középső szakasza mellett helyezkednek el. Jelentősebb sűrűsödés az Rákóczi Ferenc utca és az Arany János utca csomópontjában tapasztalható (elsősorban az oktatási és az egészségügyi intézmények vonatkozásában). A településszéli területek intézményi ellátottsága emiatt értelemszerűen gyengébb. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az ún. intézményi terület-felhasználási kategóriába (Vi jel) soroltuk. A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve a vácbottyáni művelődési ház kivételével nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak. Az ún. településközpont (Vt jelű) vegyes terület-felhasználási kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, melyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak. Ezen területek épületállományának műszaki és állagbeli adottságai vegyesek, valós használatukkal összhangban van. 43 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

45 Azokat az elsősorban alapfokú kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg és lokális ellátási jelentőséggel bírnak, lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk Gazdasági területek Őrbottyán gazdasági területei jellemzően a településről kivezető utak mentén a központi lakóterületek és a különböző beépítésre nem szánt területek között helyezkednek el. A településen megtalálhatóak hagyományosan ipari és kereskedelmi szolgáltató területek is. A település gazdasági területei első sorban a korábban is létező téglagyári, bányászati és mezőgazdasági major területeken, és ezekhez kapcsolódva alakultak ki. Ezen túlmenően a gazdasági területek az utóbbi évtizedekben már korábbi külterületi, mezőgazdasági területeken jöttek létre. A település kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei főleg különböző kereskedelmi, szolgáltató vállalkozási területek. Az erre a célra kijelölt területek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, hosszú távon képesek kiszolgálni a település igényeit. Telekadottságait tekintve a még be nem épült területek jellemzően keskeny, mezőgazdasági parcellák, tényleges gazdasági tevékenységbe vonásukhoz szükséges lehet telekrendezést végezni, esetenként alternatív feltárási irányt biztosítani. Őrbottyán fő ipari területe a Wienerberger Zrt. téglagyára, ami jelenleg is a település legjelentősebb ipari létesítménye. Korábban Őrbottyán mezőgazdasági és ipari tevékenységében a termelőszövetkezetek jelentős szereppel bírtak. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is részben megmaradtak, átalakultak. A korábbi majorok többségének a területén részleges átalakulás mellett az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek folynak ma is. A korábbi majorok többségének a területén a gazdasági átalakulás miatt az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek korábbi formájukban ma már jellemzően nem folynak. A csomádi határ melletti egyik ilyen majorban is már építőanyag előállító ipari tevékenység folyik Üdülőterületek Őrbottyán korábban jelentős üdülőterületekkel rendelkezett, ezek közül a legjelentősebb az Őrszentmiklósi-víztároló melletti korábbi üdülőterület. Ezek azonban már lakóterületté átminősített területek, igaz a tényleges átalakulásuk lassú folyamat, bizonyos részeken még mindig inkább az üdülő célú felhasználás dominál. A hatályos tervben kijelölt új üdülőházas üdülőterület a Kossuth utca végén, a váchartyáni határ mellett található. Ennek a területnek a hasznosíthatósága a kialakult vízrajzi viszonyok miatt korlátozott, részben az ökológiai folyosó által is érintett Beépítésre szánt különleges területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményt. A sportpálya (KSp), mint önálló jó minőségű sportpálya a vasútállomás közelében található. A pálya további bővítése, és más sportolási célok kielégítése ezen a helyen nem lehetséges További kijelölt, még meg nem valósított sportterület az Udvarnoki Béla utca és a veresegyházi határ között található, ami hosszabb távon is képes a település igényeit kiszolgálni Közlekedési területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a közutak, közterek (jelük KÖu) által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. (Az állami közutak minősége gyenge.) A közterületek rendezettségén általában még sokat kell javítani (pl. hiányzó útburkolatok, járdák, fasorok). A településen áthaladó két vasútvonal kötöttpályás közlekedési terület (KÖk). Ezek közül a 71-es számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal a belterületen halad keresztül. Ennek tervezett rekonstrukciója, és nyomvonal-korrekciója a környező területeket is érinti. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 44

46 Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. Közparkként is hasznosított intenzív fenntartású zöldterületei: Hősök tere. Extenzív fenntartású zöldterületek: Szent-László-köz mentén elterülő, Domb utca (temető melletti) zöldterületek Erdőterületek A település a megyei és az országos átlagnál kevesebb erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek jel. Jellemző a gazdasági mellett a védelmi rendeltetés is. Megjegyzés: a hatályos településrendezési tervben lévő erdőterület lehatárolások, az ingatlannyilvántartási térkép erdő művelési ágban lévő területei, valamit az erdészeti nyilvántartásban lévő erdőterületek között jelentős eltérések találhatók Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek több mint 2/3-át teszik ki a szántó művelésű területek. Jelentős a szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, míg a vízfolyások menti területekre a gyep (rét, legelő) és nádas gazdálkodás a jellemző Vízgazdálkodási területek Az alábbi kisvízfolyások érintik a települést: Sződ-Rákos-patak Tece-patak, Bara-patak és a Némedipatak. A településen több mesterséges állóvíz található. Ezek egy része a vízfolyások mentén duzzasztással kialakított tározó, de megtalálhatók a bányászati tevékenység után visszamaradt gödörben, talajvízzel feltöltődött vízfelületek is. A jelentősebb tározók: Őrbottyán I. és II. számú tározók, belterületi horgásztó és a Bara-patak menti horgásztó, öntözőtelep Beépítésre nem szánt különleges területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre nem szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A település központi belterületén két (az Őrszentmiklósi és a Vácbottyáni) temető (KbT) található. A két temető a település két történelmi magjának közelében helyezkedik el, ugyan bővíthetőségük korlátozott, de a településen keletkező temetkezési igények kiszolgálására alkalmasak. - A téglagyárhoz kapcsolódik ma is működő agyagbánya. Ennek bányaterületi (KbB) besorolása megfelel a valós használatnak, de a bányaművelés felhagyása után a terület rekultivációjának megvalósítása kiemelt figyelmet kell majd kapnia Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a évet jellemző mintegy fő lakos számot, és a nagyságrendileg mintegy meglévő lakást vettük figyelembe. Az alapfokú közintézmények felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: - Igazgatási intézmény: A Őrbottyán Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. - Egészségügyi és szociális intézmények: = Bölcsőde nincs. A szolgáltatási igény mintegy 135 férőhely lenne. = Házi orvosi rendelő kapacitása 2 fő körzeti orvosi munkahely. A szolgáltatás a szükséges 4 fő munkahelynél kisebb kapacitással rendelkezik. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A nagy megközelítési távolságok miatt a szolgáltatástól egyes településrészek túlságosan távol esnek. = Fogorvosi rendelő kapacitása 1 fő körzeti orvosi munkahely. A szolgáltatási igény 3 munkahelynyi lenne. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. = Gyermek szakorvosi rendelő kapacitása 1 fő körzeti orvosi munkahely. A szolgáltatási 45 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

47 igény 2 lenne. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A nagy megközelítési távolságok miatt a szolgáltatástól egyes településrészek túlságosan távol esnek. = Idősek otthona nincs, de már most is mintegy 44 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. - Oktatási és művelődési intézmények: = Az óvoda jelenlegi 325 férőhely. A szükséges szolgáltatási igény 380 férőhely. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A nagy megközelítési távolságok miatt a szolgáltatástól egyes településrészek túlságosan távol esnek. = Az általános iskola jelenlegi kapacitása 32 tanterem. A szükséges szolgáltatási igény 33 tanterem. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A nagy megközelítési távolságok miatt a szolgáltatástól egyes településrészek túlságosan távol esnek. = A két művelődési ház kapacitása ( =) 240 fő. A szükséges szolgáltatási igény 1460 fő. Az intézmények elhelyezkedése, minősége megfelelő. = A könyvtár (művelődési házban) kapacitása kötet. A szükséges szolgáltatási igény kötet. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő, minősége elégséges. - Zöldterületi jellegű intézmények: = A jelenleg működő temetők (őrszentmiklós és vácbottyán) területnagysága ( =) m 2. A szükséges szolgáltatási igény m 2. Az intézmények elhelyezkedése, minősége megfelelő. = A sportpálya a vasútállomás közelében, lakóházak között található. Kialakítása, megközelíthetősége problémamentes, elhelyezkedése kifogásolható. A csúcsidőben történő parkolás és zajhatások gondot okozhat a pálya környezetében. Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest megfelelően ellátottnak tekinthető. Őrbottyán alapfokú közintézményi ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, kisebb nagyobb hiányokkal rendelkezik, fejlesztésre szorul. Nyilvánvalóan a lakossági elvárások növekedésével párhuzamosan bizonyos intézmények esetében a hiányok tovább növekedhetnek, a feszültségek egyre erősödhetnek. Az önkormányzati fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok egyszerűsített értékelésére vállalkozhattunk. Őrbottyán közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) alapfokú ellátással bíró település. A középfokú és felsőfokú ellátást más települések (Vác, Budapest, Gödöllő, Veresegyház) nyújtják Őrbottyánnak Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős területek érdemben nincsenek, de felhagyott bányából több is van a településen. Ezek: - A Vak Bottyán utcában lévő (0286/1 hrsz.) volt kavicsbánya. - A Gyár utcában lévő (1297/1 és 1292 hrsz.) rekultiváció előtt álló agyagbánya. - A Szent István utcában lévő (1298/1 hrsz.) rekultivált (feltöltött) korábbi agyagbánya Konfliktussal terhelt terület Érdemben nincs ilyen területe Őrbottyánnak. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 46

48 A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekmorfológia és telekméret vizsgálatunk alapját a lenti telekméret vizsgálati térképünk adja. Az ezen a térképen megjelenített ábrázolás jó kirajzolódóan plasztikusan bemutatja a jelenlegi adottságokat a bel- és a külterületek vonatkozásában. A vizsgálat alapján megfigyelhető főbb jellemzők: - belterület-külterület - úthálózat - a településmagok szalagtelkes, és halmazos struktúrája, - az újabb területeken raszteres rajzolatú tömbök - lakóterületek - üdülőterületek - egyedi funkciókhoz igazodó vegyes, gazdasági és különleges területek - aprózódott mezőgazdasági területek - nagytelkes erdőterületek és mezőgazdasági területek - vízfelületek és bányák 47 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

49 Telekméret vizsgálat file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 48

50 Tulajdonjogi vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálatunk eredményét az alábbi vizsgálati térképünk mutatja be. Ennek alapadatait az Önkormányzati tulajdon kataszter adta, melyet személyes egyeztetésekkel finomítottunk és egészítettünk ki. Tulajdonjogi vizsgálat 49 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

51 Önkormányzati tulajdon kataszter Az előző fejezetben említett vizsgálatok elkészítéséhez szükséges tulajdoni adatok az önkormányzati vagyonkataszteri kimutatásból származnak. Ennek releváns adatait munkánkhoz felhasználtuk Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját a földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép digitális állománya képezi. Ez a térkép további információként tartalmazza az EOV ma-ú (FÖMI) térkép rétegvonalait is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A hivatalos alaptérkép digitális állományát az önkormányzat szerezte be és azóta éves frissítéssel követi. Az első beszerzési időpontot igazolják az alábbi számlakivonatok. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 50

52 A térkép az állami alapadatok felhasználásával készült, csak településrendezési célokra használható. Az alaptérkép tájékoztató jellegű, a méreteket a helyszínen ellenőrizni kell Az építmények vizsgálata Az alábbi fejezetekben a terv léptékének megfelelő mélységben értékelhető érdemi adottságokat vizsgáljuk meg Beépítési jellemzők A város ingatlanainak részletes, mindenre kiterjedő helyszíni vizsgálata helyett az alaptérképi adatok alapján a meglévő beépítettséget értékelő vizsgálatunk eredményét a következő vizsgálati térkép mutatja be. 51 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

53 Beépítettségi vizsgálat A fenti térkép a földnyilvántartásban szereplő beépítettség mértékét mutatja, ami nem minden esetben azonos a valós helyzettel! A fenti térkép adatai alapján a túlépítettség a település területén elszórtan több helyen is kimutatható, ennek aránya és mértéke övezettípusonként változó, összességében kismértékűnek tekinthető. A túlépített telkek leginkább -, bár itt is kis számban - a lakó- és a vegyes övezetekben jellemzőek. Jellegzetességük, csoportosulásuk, vagy mintázatuk azonban nem ad számottevően értékelhető jellegzetességet. Kismértékű eltérés a településközpontok környéké, illetve a Rákóczi út file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 52

54 környezetében jellemző. Külterületen és beépítésre nem szánt övezetekben a rendelkezésre álló adatok alapján néhány helyen elszórtan tapasztalható túlépítettség, jelentősebb mértékben a település Ny-i részén a lovas centrum területen találhatóak túlépített telkek Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Az épített környezet értékei A művi étékeket a külön kötetben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, továbbá elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét Türk Attila és Vágner Zsolt, művi értékvédelmi részét Dr Vásárhelyi Balázs az ARCHEO-ART Bt. munkatársai állították össze. Az alábbi fejezeteket ennek a tanulmánynak az alapján készítettük el. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a város területén több területen régészeti, országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték és helyi védelem alatt álló építészeti értékek is található. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek köre és a védelem módja felülvizsgálatra szorult, amelyet az új örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapoznak meg. A hatályos HÉSZ az illetékes hatóságok és az önkormányzat igényeinek ma már nem teljesen megfelelően biztosítja ezen ismert értékek vonatkozásában a régészeti lelőhelyek védelmét, a műemlékek és közvetlen műemléki környezetük országos védelmének a helyi szabályzatban történő érvényesítését, továbbá a helyi értékvédelemre érdemes létesítmények védelmét. Ezért ezeken a hatályos szabályokon az e tervben kidolgozott módosítások szerint javasoltunk változtatni. A tervben tehát az érintett művi értékek lehatárolásának pontosítása mellett a HÉSZ vonatkozó részének aktuális jogi környezethez történő szövegpontosítása is megtörtént. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni, melyhez a HÉSZ előírásai kiegészítéseket tartalmaznak. A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen az alábbi fejezetek tartalmát. Mivel a hatástanulmányt a dokumentációhoz csatoltuk, ezért a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben rögzített alábbi fejezetekben szereplő tartalmakat, adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg: Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Műemlék, műemlék együttes Helyi védelem A város nem rendelkezik: - világörökségi és világörökségi várományos területtel, - történeti kerttel, temetővel és temetkezési emlékhellyel, - történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel Nemzeti emlékhely A város nem rendelkezik nemzeti emlékhellyel Az épített környezet konfliktusai, problémái Őrbottyán ismert épített környezeti konfliktusai, problémái elsősorban leginkább arculati jellegűek, kevéssé funkcionális, vagy szerkezeti jelentőségűek. A funkcionális és szerkezeti jelentőségű problémák közül az alábbi említésre méltó elemet emeljük ki: 1. Az egyik a többközpontúság ügye. E szerint a város jelenleg legalább három fontos központtal rendelkezik. Ezek az őrszentmiklósi, a vácbottyáni és a két központ között kialakult a vasútállomás környékén létesült közös településközponti területek. Nyilvánvalóan ezen komolyabban változtatni belátható időtávon belül lényegében nem lehet, nem is biztos, hogy érdemes. Ez az állapot nehézzé teheti egy egységes településközpont kialakítását, és a helyi 53 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

55 fejlesztési források megosztásának szükségességét hordozza megában. 2. A másik a rekultiváció előtt álló, vagy rekultivált területek település egésze szempontjából hasznos utóhasznosításának megoldása. 3. A beépítési célú hasznosításra már kijelölt, de ilyen célra nem, vagy nem eléggé hasznosított területek léte, a problématérkép jelölésével összhangban. A kihasználatlanság, vagy az alulhasznosítottság megkérdőjelezheti a korábbi átsorolások értelmét, aktualitását. A település arculati problémáinak megoldása is csak hosszabb távon lesz lehetséges és ez is csak kisebb részben hatósági, nagyobb részben egyértelműen gazdasági- pénzügyi okokból. Az arculati problémák rendezésében az önkormányzati közintézmények, közterületek fejlesztése, rendezése jó példával jár elől. Amennyiben az önkormányzat képes rá, akkor felvilágosítással, szakmai iránymutatással és esetleg sajátos pénzügyi-támogatási lehetőségekkel is tudja elősegíteni a magántulajdonban lévő területek, létesítmények arculati megújulását, a meglévő arculati konfliktusok (romos, avult építmények, beépítés, lepusztult homlokzatok) kezelését Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok A települést az országos főúthálózat nem érinti, az M3 autópálya és az M2 autóút felé a 2104 jelű összekötő út biztosítja a kapcsolatokat. A szomszédos települések közül országos mellékúti kapcsolata van a 2103 j. úton (Csomád, Váchartyán) és a 2104 j. úton (Veresegyház, Vácrátót), Erdőkertes felé települési út vezet át. A települési úthálózat szerkezeti problémája, hogy Őrszentmiklós és Váchartyán településrészek között a 2103 jelű úton kívül kiépített kapcsolat nincs. A település közösségi közlekedése részben a Budapest Vácrátót Vác vasútvonalon bonyolódik le, utasforgalom szempontból Budapest a fő irány, ahol a Nyugati pályaudvari végállomáson kapcsolata van a főváros fő közlekedési hálózatával. A közösségi közlekedés közúton lebonyolódó részét a VOLÁNBUSZ helyközi járatai biztosítják Budapest, Fót illetve Galgamácsa felé a 2103 jelű úton, Vác illetve Veresegyház, Gödöllő felé a 2104 jelű úton Közúti közlekedés Országos közutak Őrbottyán területét három országos közút érinti. Ezek közül a legfontosabb kapcsolat a 2103 jelű összekötő út, a 2102 j. úthoz Csomádon csatlakozva, a Budapest felé irányuló forgalom útvonala, irányonként 1-1 forgalmi sávos, forgalma 3600 E/nap. A 2103 jelű út a 71. sz. vasútvonalat, szintbeni sorompós biztosítású átjáróban keresztezi. A 2104 jelű országos közút a település Őrszentmiklós részén halad át, Gödöllőn és Vácon a gyorsforgalmú úthálózattal biztosít kapcsolatot, 2x1 forgalmi sávos, forgalma 6000 E/nap. A 2103 és 2104 jelű utak csomópontja a forgalombiztonság szempontjából kedvező körforgalomként épült át. A 2105 jelű összekötő út a település északi külterületét érinti, a Vác és Aszód közötti útvonal része. Forgalma 4500 E/nap. A jelű út a 2103 jelű úthoz kapcsolódva Őrbottyán vasútállomás megközelítő útja Települési úthálózat A települési utak közül a vasútvonalat szintben keresztezi a Szőlősor utca, a Petőfi Sándor utca, a Dózsa György utca és a Táncsics Mihály utca. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 54

56 Veresegyház illetve közvetve Erdőkertes felé a Gyár u. Lucerna utca útvonal mint települési gyűjtőút biztosít kapcsolatot. A települési mellékutak kiépítettsége alacsony színvonalú, a csapadékvíz rendszer rekonstrukciójával kapcsolatban indul meg a fejlesztése Közösségi közlekedés Közúti közösségi közlekedés A település autóbusz közlekedését a VOLÁNBUSZ helyközi járatai szolgáltatják. A sz. Budapest Őrbottyán járatok, illetve Vác felé a sz. járatok a településen belüli tömegközlekedést is lebonyolítják. A Budapest felől közlekedő járatok közül a Vác/Püspökszilágy felé közlekedő járatok csak Őrszentmiklóst érintik, megállóik Barátság TSZ, Református gyülekezeti otthon, Csomádi elágazás, Városháza, Fő u. 104., Téglagyár, Üdülőtelep megfelelő gyaloglási távolsággal elérhetők. A járatok a település tengelyén végighaladnak, és a vasútállomást is érintik óta új járat biztosítja az Őrbottyán üdülőtelep- Gödöllő kapcsolatot. A 346. sz. Gödöllő Vác járat, Váchartyán felé kitérve, Őrbottyánon végighalad. A Vác Aszód járatok Fő út Rákóczi utca irányban járnak érintve a vasútállomást. A település kiterjedése miatt van utasforgalmi igény helyi autóbuszjárat indítására Kötöttpályás közösségi közlekedés A település közösségi közlekedésének jelentős részét a 71. sz. Budapest Vácrátót Vác vasútvonal bonyolítja le. Óránként, ütemes menetrenddel közlekedik. A vonal egyvágányú villamososított. Az utasforgalmat Őrbottyán állomás, és a Veresegyház területén levő Vicziántelep megállóhely szolgálja ki. A MÁV Vácrátót Aszód vasútvonalán jelenleg személyszállítás nincs Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település országos mellékútjai és települési útjai mentén a gyalogjárdák általában burkoltak, de rossz állapotúak, kivéve az országos közutak mentén. Kiépített kerékpárút nincs. A vasútállomás gyalogos infrastruktúrája alacsony színvonalú Parkolás Őrbottyán vasútállomásnál a P+R funkció igényét mutatja, hogy a felvételi épület mellett átlagosan 20 jármű parkol napközben. Az intézményekhez kevés helyen épült ki parkoló (kivételek pl. a Rákóczi utcai általános iskola leállósávja, az Óvoda előtti parkoló) Helyzetértékelés A település közúti közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetű: közvetlen gyorsforgalmi és főúthálózati kapcsolata nincs, az országos mellékúti kapcsolatainak szolgáltatási színvonala nem megfelelő. A települési úthálózat alacsony kiépítettségű. A közösségi közlekedési helyzet a közúti közlekedésnél kedvezőbb: a 71. sz. vasútvonalon csak a szolgáltatási színvonal az autóbusz közlekedésnél a területi ellátottság növelése szükséges. 55 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

57 1.12. Közművesítés A közművesítés fejlődése 2013-ban várossá vált Őrbottyán közműellátása lassan fejlődött. A történelmi múltú település közműellátásának kiépítését a múlt század közepén elkezdték. Eleinte csak a villamosenergia ellátás állt rendelkezésre, majd az 1970-es, 80-as években a közüzemű vízellátást is kiépítették. A földgázellátás kiépítése a 80-as, 90-es években történt. A szennyvíz közcsatornás elvezetésének kiépítését már csak a 2000-es években kezdték el, a használatba vételre a lehetőség csak 2010-ben nyílt meg. A vezetékes távközlés még a múlt század utolsó évtizedében vált az igényekhez igazítva település szintű szolgáltatássá. A megfelelő minőségű műsorelosztást biztosító vezetékes kábel TV szolgáltatás, viszont a 2000-es évek elején jelent meg a településen. A közművesítés fejlődésének eredményeként ma már a település belterületi lakóterületein, intézményi, gazdasági hasznosítású területeinek nagy hányadán teljessé vált a közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltatás ig, a szennyvízelvezetés kiépítésének megvalósításáig a város belterülete csak részleges közműellátással rendelkezett. Ma már a település belterületének jelentős hányadán a teljes közműellátás áll rendelkezésre. A belterület teljes közműellátással nem rendelkező ingatlanjai számára és a belterülethez közvetlen kapcsolódó külterületi ingatlanok egy része részleges közműellátására a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás és a földgázellátás biztosított. A belterülettől távolabbra eső külterületen fekvő ingatlanok számára jellemzően a közüzemi közműszolgáltatásból csak a villamosenergia ellátást építették ki. Ezeknél az ingatlanoknál, a bel- és külterületen jelentkező további közműigényt egyedi közműpótló megoldással biztosítják. A település közműellátottságának értékelésére pontos számszerű adatok a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közműellátottság vonatkozásában a január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta érdemi változást nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. A 100 %-os ellátottságot meghaladó statisztikai adatok, a kiskertes területeken levő fogyasztók regisztrálásából ered. E vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű a lakosság villamosenergia ellátottsága Lakásállomány (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) év év év év év év év év év év év év év A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített, belterület utcáiban 81,4 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 2338 volt a népszámlálási adatok szerint, ez a település lakásállományának január 1.-én 88 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy a lakosság vezetékes ivóvíz ellátása a belterületen majdnem teljes körű. A korábbi statisztikai adatok a kiskertes területeken levő vezetékes ivóvizet fogyasztókat is regisztrálták, ezért magasabbak a számai. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 56

58 3000 Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év Jelenleg a statisztikai adatok alapján 320 lakás nem csatlakozik a közüzemi hálózatra, az abban élők kb 1000 fő vízellátása jellemzően a saját házi kútjaikról történik, illetve a közkifolyókról biztosított. A közüzemi ivóvízhálózaton 9 közkifolyó üzemel, amely a közüzemű vízellátásban nem részesülők számára és a turisták, kirándulók számára biztosítja az egészséges ivóvíz vételezésének lehetőségét. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek vízminősége már nem megbízhatóan ivóvíz minőségű. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése a közelmúltban, a 2000-es évek elején kezdődött ben került üzem behelyezésre az az 58,6 km közcsatorna hálózat, amely biztosítja a településen a szennyvíz összegyűjtését és a továbbszállítását ben a lakásállomány 70,5 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 1976 lakás, a jelenlegi lakásállomány 74,3 %-a csatlakozik. Meg kell említeni, hogy a kiépített hálózat mentén nem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a Váci városi szennyvíztisztító telepen kezelik Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ma is naponta átlagosan 166 m 3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, amely a település egyik jelentős szennyező forrásának tekinthető. A szennyvíz okozta szennyezés elkerülése különösen indokolt a település felszín alatti vizeinek védelme érdekében, mivel a település a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendeletében rögzítettek szerint érzékeny területen fekszik. A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A csapadékvizek elvezetését a település mélyvonalain haladó jelentősebb árkok, patakok biztosítják. A település felszíni vizekben nagyon gazdag, az összegyűlő vizek főbefogadója a településen áthaladó Sződrákosi-patak. A Sződrákosi-patak délről Veresegyház felől érkezik a településre és a települést északi irányba, Vácrátót irányába hagyja el. A Sződrákosi-patak Gödnél torkollik a Dunába. A Sződrákosi-patak mentén Veresegyház felöl átnyúlik a védettséget igénylő Egervári-láp területe. A település dél-nyugati szélén haladó Tece-patak, amely jellemzően a be nem épített területről szállítja el a vizeket, a településen ered és észak-nyugati irányban hagyja el a települést. Sződ területén torkollik a Sződrákosi-patakba. 57 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

59 A település észak-keleti szélén halad a Bara-patak, amely a város északi beépített részéről és többnyire a be nem épített részéről szállítja el a csapadékvizeket. A Bara-patak szintén Őrbottyán területén ered északi irányban hagyja el a települést és Váchartyán területén torkollik a Hartyánpatakba, amely továbbhaladva Sződnél torkollik a Sződrákosi-patakba. A településen, ahol jellemző a nyílt árkos vízelvezetés, meg kell említeni, hogy 2519 személygépkocsit tartottak nyilván január 1.-én, amely azt jelenti, hogy a nyílt árkos vízelvezetésű utcák felöl feltárható telkek szinte mindegyikére aktív kocsi behajtót építettek ki. A csapadékvizek elvezetésében illetve víz-visszatartásában jelentős szerepet töltenek be a városban kialakult és kialakított tavak. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást kiépítették. A település belterületén 69,6 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként január 1-én 2503 lakás, a lakásállomány 94,2 %-a vette igénybe a földgázellátást. A településen ugyanennyi lakásban hasznosítják a földgázt fűtési célra, biztosítva ezzel a komfortos életkörülmény lehetőségét. Meg kell említeni, hogy többen veszik igénybe a földgázellátást, mint a közüzemi vízellátást Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) év év év év év év év év év év év év év 3000 Lakásállomány (db) A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db) év év év év év év év év év év év év év A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanokban a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 289,8 ezer m 3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben élőknek az egy főre eső vízfogyasztása éves átlagban meghaladta a 120 l/fő,nap mértékét. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 5700 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 142 kwh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 58

60 még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése prognosztizálható. A település lakossági gázfogyasztása 2882,5 ezer m 3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 95 nm 3 /hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,48 nm 3 /h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen, főzési energiahordozónak, fűtés és használati melegvíz termelésre is. Jellemzően egyegy gázkonvektort használnak. Egyrészt ugyan várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirkó rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése, amely a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. Ezt a továbbtervezés során, mint a várható fogyasztási növekedési igényt is figyelembe kell venni. Meg kell említeni, hogy az utóbbi évek gázfogyasztási adatait vizsgálva, abban csökkenő trend látható (2006-ban 4108, 2010-ben 3584 ezer m 3 volt). A csökkenés jelentősebb, mint amit a takarékosság, illetve az enyhébb téli időjárás, valamint a megújuló energiahordozók hasznosításának növekedése indokolna. Feltételezhető, hogy a vezetékes energiahordozó hasznosítását az egyéni gazdasági lehetőségek is befolyásolják. Ahol az ingatlan műszaki kialakítása lehetővé teszi a hagyományos tüzelőanyag hasznosítását is, ott ennek növekvő aránya tapasztalható, amely egyrészt a fenntartási költségeket csökkenti, de másik oldalról a környezeti állapotot rontja. A közműellátás vizsgálata, az ellátottság fejlődése, a fogyasztás mértékének alakulása fontos iránymutató a közműfejlesztés várható feladatainak meghatározásában. Őrbottyán közművesítést érintő első feladataként a település szennyező forrásának tekintett talajba közvetlenül elszikkasztott szennyvíz csökkentését kellene megoldani, a település felszín alatti vizek védelme érdekében. A vizsgálatok alapján meg kell említeni, hogy a településen az utcák csapadékvíz elvezetésének megoldása és az árkok-vízfolyások rendezése is jelentős fejlesztési feladatot jelent. Közművesítési szempontból ugyanis a legkevésbé megoldott közműnek tekinthető a csapadékvíz elvezetés jelenlegi kiépítése, kialakítottsága, különös tekintettel a szélsőséges csapadékesemények fogadására már nem felel meg. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, de ez ma már nem tekinthető sem korszerűnek, sem gazdaságosnak, s a megvilágítás mértékének növelésére is már nagyobb igény lenne Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Őrbottyánban a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás a település jelentős hányadán megoldott, a vízellátó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A település vízellátását, a vízbeszerzést és a vízelosztást is a DMRV Zrt. biztosítja. A település vízellátása a DMRV Zrt. Bal-parti Regionális Rendszeréről megoldott. A Bal-parti Regionális Vízmű a Duna partjára telepített parti szűrésű kutakból termel ki ivóvizet, egyik vízbeszerzési helye Verőce, alapbázis szempontjából a DMRV rendszerébe juttatható vízmennyiség elegendőnek tekinthető. A DMRV Bal-parti Regionális Rendszere több település vízellátását szolgálja. Őrbottyán a Vác felöl érkező hálózati rendszerről kapja az ellátást. A regionális ágvezeték Vácrátót felől érkezik a településre. A vezeték dn 400-as mérettel ac csőanyaggal végighalad a Fő utca - Csap utca - Öreghegyi utca-arany János utca - Gyár utca - Szent István utca - Gyár utca nyomvonalon és elhagyja a települést Veresegyház felé. A regionális vezetékről a Rákóczi Ferenc út felé dn 250-es PVC leágazás épült északi irányba. Ez a vezeték továbbhalad Rákóczi Ferenc út-damjanich utca-erkel Ferenc utca-erkel Ferenc köz - Kálvária utca - Cinege utca nyomvonalon és táplálja a Cinege utcában épített 2*250 m3-es medencéket. A regionális vezetékről táplálják az Arany János utca-rákóczi Ferenc utca sarkánál üzemelő nyomáscsökkentőt is. 59 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

61 A regionális vezetékről déli irányba ágazik le dn 200-as mérettel Csomád ellátását szolgáló vezeték is. Vácrátót irányából, párhuzamosan a regionális vezetékkel épült a Fő utcán egy dn 200-as célvezeték a téglagyár ellátására. A Téglagyár telkén üzemelő 100 m3-es víztorony a téglagyár ellátását szolgálja. A regionális rendszer és a helyi medencék, a nyomáscsökkentő biztosítják a vízellátó hálózatban a víznyomást. Őrbottyán fogyasztóit ellátó hálózati rendszerében nyomásproblémákról nincs információ. Őrbottyán belterületén minden utcájában megépült a vízelosztó hálózat. (A regionális vezeték nyomvonalával érintett utcákban is, azzal párhuzamosan megépült a vízelosztó hálózat vezetéke.) A vízelosztó hálózat gerincét képező vezeték dn 250-es, 200-as a többi vezeték jellemzően dn 100-as, illetve dn 80-as mérettel épült. A regionális vezeték csőanyaga és a régebb építésű elosztóhálózatok anyaga is ac, amely már nem tekinthető korszerűnek, ezek átépítési távlati igényével kell számolni. Az újabb építésű vezetékek már műanyag alapú anyagúak. A vezetékek többnyire körvezeték rendszert alkotnak, de különösen a külterület irányába kifutó szakaszokon több ágvezeték található. A vízelosztó hálózatra az előírások szerinti tüzivíz csapok is elhelyezésre kerültek, kellő biztonságot nyújtva a tüzivíz ellátás lehetőségére. A közelmúltban Magyarországon a vízi-közmű (víz- és szennyvíz) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási egységek létrehozására kötelezve, törvényi erővel átszervezték, amely valamennyi szolgáltatót, köztük az Őrbottyánban üzemelő vízhálózatot üzemeltető DMRV Zrt-t is érintette. A DMRV Zrt azonban kiterjedt szolgáltatási területére tekintettel teljesíti a december 31-től hatályos, a vízi-közmű szolgáltatást szabályozó évi CCIX. törvény elvárásait, így a település üzemeltetési rendszerében, üzemeltetőre vonatkozó váltás nem vált szükségessé. A vezetékes ivóvízzel nem rendelkező ingatlanoknál, de a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet a nem ivóvíz minőségű vízellátásra, jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek minősége bizonytalan. Különösen a nagy zöldfelülettel, kerttel rendelkező ingatlanok fenntartási költségeik csökkentésére, a locsolóvíz ellátásukra saját vízbeszerzést, házi kutat üzemeltetnek. A házi kutakról felmérés-nyilvántartás nem áll rendelkezésre Szennyvízelvezetés Annak ellenére, hogy Őrbottyán a felszín alatti vízbázisok védelmének tekintetében érzékeny területen fekszik, a szennyvizeinek összegyűjtését egészen 2010-ig nem tudták megoldani. Őrbottyán gesztor szerepet vállalva 6 településsel, Csörög, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót és Váccal összefogva Váci Víziközmű Társulatot hozott létre és állami támogatással hozzákezdtek a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és a szennyvíz tisztítótelepen történő kezelésének megoldásához. Az építkezés ban indult és 2010-ben megtörtént a használatba adás. Ma már Őrbottyánban elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a településről észak felé Vácrátót irányába vezetik tovább. A szennyvizeket a Váci Szennyvíztisztító Telepe fogadja be. A tisztítótelep regionális szerepkörű több irányból és több településről fogad szennyvizet. A településen kiépített csatornahálózatok jellemzően gravitációsan működnek. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációsan üzemelő hálózat mélypontjain (14 db) szennyvízátemelő segíti a szennyvíz továbbvezetését. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok a keletkező szennyvizeiket házi medencékbe gyűjtik, amely az általános tapasztalatok szerint többnyire szikkasztóként üzemelnek. A becslések szerint a településen jelenleg naponta kb 166 m 3 szennyvizet szikkasztanak el, szennyezve a felszín alatti vizeket. A felszíni vizekbe, a kutakba történő közvetlen szennyvízbevezetések is előfordulhatnak, bár ezek csak feltételezések, mert ez irányú feltárások, felmérések nem készültek. A szennyvízcsatorna hálózatot és a szennyvíztisztító telepet is a DMRV Zrt üzemelteti. A DMRV Zrt, ahogy a vízellátásnál már leírásra került, teljesíti a december 31-től hatályos, a vízi-közmű szolgáltatást szabályozó évi CCIX. törvény elvárásait, így üzemeltető váltása nem szükséges. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 60

62 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település változatos topográfiai adottságú, mélyvonalain haladó vízfolyásokkal összegyűjtött vizeket a településről három patak szállítja tovább. Az egyik patak a Tece-patak a településen belül ered, a város dél-nyugati területén többnyire a be nem épített területen gyűjti össze a vizeket és halad Vácrátót fele, majd Sződnél torkollik a Sződrákosi-patakba. A másik patak a Bara-patak, amely szintén Őrbottyán területén ered és szintén Vácrátót fele hagyja el a települést, majd a Hartyánpatakba torkollik Váchartyán területén, amely azután szintén a Sződrákosi-patakba torkollik Sződ területén. A Bara-patak Őrbottyán északi részben beépített részben be nem épített területéről gyűjti össze a vizeket. Őrbottyán csapadékvíz elvezetésének a gerincét a Sződrákosi-patak képezi, amely Gödöllőn ered és Veresegyházon keresztül érkezik a településre, majd a települést Vácrátót irányába hagyja el. A Sződrákosi-patak több településen áthaladva Gödnél torkollik a Dunába. Veresegyház felöl a Sződrákosi-patak mentén átnyúlik Őrbottyán területére az Egervári láp védettséget igénylő területe. A város belterületén az Arany János utca-gyár utca vonala, mint vízválasztó vehető figyelembe. Attól északra a vizeket a Bara-patak, attól délre a Sződrákosi-patak gyűjti össze a településen belül az elvezetendő csapadékvizeket. Őrbottyán területén a csapadékvizek elvezetésére a beépített területen nyílt árkos csapadékvíz rendszer épült ki. A nyílt árkos csapadékvíz elvezetésre az egyes utcákban egy vagy kétoldali árkot építettek. Sajnálatosan azonban az utcák döntő hányadában rendesen kialakított, hidraulikailag rendezett vízelvezetés nincs kialakítva, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. A település önkormányzata felismerve, hogy a közműellátásban a legrendezetlenebb közmű-ága a csapadékvíz elvezetés és a település költségvetésében jelentős hányadot tesz ki a csapadékvíz-károk elleni védekezés költsége, még 2009-ben tanulmánytervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés rendezésére. A tanulmányterv alapján fokozatosan, a település gazdasági lehetőségeihez igazítva valósítja meg a tanulmánytervben szereplő javaslatot. A település nemcsak patakokban, de vízfelületekben, tavakban is nagyon gazdag. A tavak hasznosítására is már komolyabb rendezések történtek. A karbantartás azonban általánosan a város felszíni vízrendezésének terén nagyon hiányos. A vízfolyások-patakok növényzettel benőttek, s ahol árkos vízelvezetés megoldott, ott is az átereszek karbantartása hiányos. A patak-tavak medrekre meder karbantartója számára biztosítandó meder menti sáv több helyen nem áll rendelkezésre. A medrek karbantartási hiánya miatt a vízszállító képességük korlátozott. Az utóbbi időkben előforduló szélsőségesebb csapadékesemények árvízi méretű vizek mederben tartása azonban csak komolyabb mederkarbantartással biztosítható. Az utóbbi időkben jelentkező és a klímaváltozás hatására várható csapadékesemények szükségessé teszik a település vízrendezésének, a csapadékvíz elvezetésének mielőbbi megvalósítását. Célszerű lenne a 2009-ben készült tanulmány felülvizsgálata is, hogy a szükséges fejlesztési igények a szélsőséges időjárás esetén előforduló szárazabb időszakra is fel tudjon készülni, bele értve a vízvisszatartás igényét is. Őrbottyán nem tartozik az ágazati nyilvántartás szerint árvízzel veszélyeztetett települések közé. Azonban a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség komoly helyi vízkárokat és veszélyeztetést jelentő villámárvízeket okozhat Energiaközművek A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy 61 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

63 technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson több napkollektor, napelem, illetve ősi berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamosenergia, közvilágítás A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. Őrbottyán villamosenergia ellátásának bázisa a gödi 132/22 kv-os alállomás. A gödi alállomásról induló 22 kv-os középfeszültségű hálózati rendszerekről történik Őrbottyán ellátása. A 22 kv-os hálózat jellemzően oszlopokra szerelve épült, csak az utóbbi időkben épített új állomások betáplálása épült földkábel csatlakozással. A 22 kv-os hálózat fűzi fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A kisfeszültségű hálózat döntő hányada is föld felett, oszlopokra fektetve halad. A kisfeszültségű elosztóhálózatnál is csak az utóbbi időkben épült földalatti elhelyezéssel. A település közvilágítása jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított. Ezzel biztosított megvilágítás csak a közlekedés biztonsági követelményeket elégíti ki. Ma már sem mennyiségében, sem minőségében az elvárásoknak nem felel meg az elvárásoknak. Őrbottyán közigazgatási területén áthalad a Göd-Detk között üzemelő 400 kv-os átviteli hálózat oszlopokra fektetve, amelynek nyomvonalát és m-es biztonsági övezetének helyigényét a továbbtervezés során figyelembe kell venni Földgázellátás A település korszerű termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Fóti gázátadó állomás, ahonnan induló nagyközép-nyomású gerincvezeték, amelyről egyes telkek közvetlen bekötése, illetve a település körzeti nyomáscsökkentőjének bekötése megoldott. A közvetlen nagyközép-nyomású vezetékekről kiépített ingatlan bekötéseknél házi nyomáscsökkentő biztosítja az ingatlan számára szükséges nyomású gáz előállítását. A körzeti nyomáscsökkentőtől, a településen belül a kommunális szektor fogyasztóinak ellátására a gázelosztás középnyomású elosztóhálózattal épült ki. Jellemzően a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. Az egyedi, házi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település már kiépült gázelosztó hálózata a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. Őrbottyán település közigazgatási területén áthalad a közelmúltban épített Vecsés-Balassagyarmat- Szlovákia nagynyomású szállítóvezeték nyomvonala, továbbá a Barátság I. kőolajvezeték nyomvonala. A nyomvonal a település beépítésre nem szánt területén halad, de nyomvonalát és file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 62

64 biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. A hazánkban is, s benne Őrbottyán területén is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított szélkerék -ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét. Forrás: A szél energiája Magyarországon Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság 63 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

65 Forrás: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon ( ) A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a szél energiáját. A térképről is leolvasható, hogy őrbottyán és térsége nem fekszik a szélenergiát nagyon kedvezően hasznosítható területen, de hasznosítási lehetősége nem zárható ki. Szélerőmű létesítési szándékot azonban a település számára meghatározóbb szempontok alá kell vetni. A település megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a település fejlődését biztosító távlati céljait nem korlátozhatja. Reálisan Őrbottyánban legfeljebb reklám célú szándékkal telepíthető és legfeljebb háztartási méretű szélerőmű Napenergia A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi fekete hordó elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak. A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. Forrás: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az közötti időszak alapján A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap energiáját. Őrbottyán területén a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 64

66 amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, intézményi szinten és házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről, de a helyszíni bejárás során több helyen, több épületen látható használatuk. Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható Őrbottyánban. A fotovoltaikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad Vízenergia A vízfolyások esésével mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia termelésre a nagyobb vízszint-változású vízfolyások, alkalmasak, így előfordulásuk Magyarország térképéről leolvashatók. Magyar Tudomány - A Magyar Tudományos Akadémia lapja augusztus Tudomány és politika a magyar századokban - A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve A térkép jelzi, hogy közüzemű szintű energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére Őrbottyánban nincs lehetőség Biomassza-biogáz A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági hulladékokból előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Őrbottyánban is van lehetőség. Az elégetése során keletkező CO2 miatt, ma már nem tekintik annyira környezetbarátnak, mert bár az elégetése előtti oxigén termelése és az elégetése során keletkező CO2 közel egyensúlyban van, csak amíg az oxigén termelése a beépített környezettől távolabbra esik, a környezet terhelő kibocsátás az beépített területen jelentkezik. 65 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

67 Természetesen a biomassza hasznosítás lehetőségét Örbottyán területén kizárni nem lehet Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földfő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas. A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. Forrás: dr. Barótfi István Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó) Geotermikus energia - Magyarország 50 C-nál melegebb hévíz feltárásának területei A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását kedvezőbben megvalósítani. A földhő hasznosítására Őrbottyán területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak, de az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosítása nem ismert, erről információ nem áll rendelkezésre. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 66

68 Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hálózat Őrbottyán vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Invitel Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa, amelyről az őrbottyáni igénylők 28-as körzetszámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 1687 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 91,5 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 796 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 29,9 %, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített Lakásállomány (db) Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: ksh.hu A statisztikai nyilvántartás szerint a településen, amíg 2000-ben 9, jelenleg már csak 6 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást csak a 2000-es években építették ki Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: ksh.hu A kábel TV szolgáltatás 2002-ben indult, jelenleg 1401 lakás veszi igénybe, ezzel a lakásállomány 52,7 %-ában biztosított a jó minőségű vezetékes műsorvétel Vezeték nélküli hírközlési építmények A vezetékes hírközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Őrbottyán területén üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és 67 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

69 műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Őrbottyán területén 78 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ACN Communications Hungary Kft AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft Bsystems Telekom Kft BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Business Telecom Távközlési Nyrt Calltivation Ltd Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft EQNet Infokommunikációs Zrt EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft HuCom Telecom Kft Hungária Informatikai Kft H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft Invitel Távközlési Zrt Invitel Távközlési Zrt Invitel Technocom Távközlési Kft IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft isave Informatika Kft ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 68

70 33 36 Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt LWS Group Kft MACROgate IPsystems Magyarország Kft Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt Netfone Távközlési Szolgáltató Kft NetGen Infokommunikációs Kft Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft PRIM TELEKOM Kft Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt RubiCom Digital Kft R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft SKAWA Informatikai Kft Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft VNM Zrt Voice-Com Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Xyton Kft Zalaszám Informatika Kft ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft VOICE Távközlési Kft Őrbottyán területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. 69 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

71 Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt Bsystems Telekom Kft Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt Invitel Távközlési Zrt M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 8 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazati Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. Tényleges kezdés 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft Bsystems Telekom Kft Magyar Telekom Távközlési Nyrt PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt Portfolio 4YOU Kft Telenor Magyarország Zrt Tesco MBL Távközlési Zrt Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt A közmű kiszolgálás, a közművesítettség fennálló konfliktusai A legfőbb fennálló konfliktus a közművesítettségben a település felszín alatti vízbázis védelme érdekében, mivel a település érzékeny területen fekszik a talaj, a talajvíz és rétegvizek szennyezési lehetőségének a teljes kizárására kell törekedni. Ennek érdekében konfliktus a településen a szennyvízelvezetésével kapcsolatban jelentkezik, mivel a felszín alatti vízbázis védelme a szennyvíz okozta szennyezés felszámolását különösen indokolná. Ezért: - A csatornázott területen a kiépített szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanok rácsatlakozását meg kell oldani. - Vannak olyan beépített területek, amelyek nem rendelkeznek kiépített közcsatorna hálózattal miközben vezetékes vízellátása megoldott. Ezt a konfliktust fel kell számolni. A másik település szintű közműfejlesztést igénylő feladat a felszíni vízrendezés, a csapadékvíz elvezetés megoldása, különösen a már jelentkező elöntési események megszüntetésére, valamint a klímaváltozás hatására várható még szélsőségesebb csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására. A közművek jelenlegi területfoglalása is konfliktus-teremtő adottság. A településen a racionálisabb közműelrendezés, közműfektetés felszín felett és felszín alatt egyaránt fontos nem csak a közterületek látványának, hasznosításának javítására, hanem biztosítani kell helyet a fasorültetés lehetőségére is, amely a klímaváltozás okozta felmelegedés mikrokörnyezeti hatás javítása érdekében szükséges. A közvilágítás arculatépítő és közbiztonság javító hatása érdekében a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztést igényel. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 70

72 1.13. Környezetvédelem Talaj A település és környéke talajtani adottságainak, talajosztályozási rendszerének térképi alapú átfogó bemutatását "Magyarország genetikai talajtérképe" kivonata mutatja be. Az adatok forrása a MTA TAKI (MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani És Agrokémiai Intézet) által készített térkép, illetve annak a KÖRINFO rendszerben lévő változata. A térségben a barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött. Vízgazdálkodási tulajdonságaik és alacsony humusztartalmuk miatt a termékenységük kedvezőtlenebb, mint a löszön kialakult barnaföldeké. A barnaföldek szántóként, szőlő és gyümölcsösként, valamint legelőként, vagy akár erdőként is hasznosíthatók. A patakvölgyekben a homokon réti talajok alakultak ki. Vízgazdálkodásuk a kis víztartó képesség következtében kedvezőtlen, amelyet azonban 2-3%-os szervesanyag-tartalmuk javít. Termékenységük a barnaföldekénél gyengébb, de szántóként és ligeterdőként hasznosíthatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebb a dombvidéki jellegből adódó erózió, valamint a defláció. A helytelen talajhasznosítás következtében a termőréteg csökkentő talajhibák és azok hatásai növekedhetnek, ezért a talajvédelemre fokozott gondot kell fordítani. 71 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

73 Felszíni és a felszín alatti vizek A településen húzódik a Duna-Tisza vízválasztó, így területének 78%-a Duna, míg 22%-a a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Ennek megfelelően a területére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a következők: 1-9. jelű Közép-Duna vízgyűjtő alegység és a jelű Zagyva vízgyűjtő alegység A vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a település területét az alábbi felszín alatti víztestek érintik: Víztest kódja Víztest neve Víztest típusa mennyiségi állapota Kémiai állapota sp Duna bal parti vízgyűjtő - Vác- Budapest sekély porózus jó gyenge sp Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész sekély porózus gyenge jó sh.1.7. Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő sekély hegyvidéki Jó gyenge sh.2.1. Cserhát, Karancs, Medves - sekély hegyvidéki jó jó Zagyva-vízgyűjtő p Duna-Tisza közi hátság - Dunavízgyűjtő porózus jó jó északi rész p Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész porózus jó jó h.1.7. Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő hegyvidéki jó gyenge h.2.1. Cserhát, Karancs, Medves - hegyvidéki jó jó Zagyva-vízgyűjtő kt.1.4. Visegrád-Veresegyháza termálkarszt termál karszt gyenge jó A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a település területét az alábbi felszíni víztestek érintik: Víztest neve: - Víztest kategóriája természetes Biológiai elemek: - Fitobenton (FB) minősítés jó - FB minősítés megbízhatósága közepes - Fitoplankton (FP) minősítés FP minősítés megbízhatósága Makrofita (MF) minősítés MF minősítés megbízhatósága Makrozoobenton (MZ) minősítés gyenge - MZ minősítés megbízhatósága közepes - Hal minősítés jó - Hal minősítés megbízhatósága magas - Biológiai elemek szerinti állapot gyenge Fizikai-kémiai elemek: - szervesanyagok jó - táp-anyagok jó - sótartalom jó - savasság kiváló - Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot jó - Fizikai-kémiai minősítés megbízhatósága közepes Hidromorfológiai elemek szerinti állapot: gyenge Specifikus szennyezőanyagok: - Specifikus szennyezők (fémek) Nem jó állapot oka --- Víztest ökológiai állapota: - Ökológiai minősítés gyenge - Ökológiai minősítés megbízhatósága közepes Sződ-Rákos- és Hartyán patak file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 72

74 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő felszíni víztestek mellett az alábbi kisvízfolyások érintik a települést: Tece-patak, Bara-patak és a Némedi-patak. A településen több mesterséges állóvíz található. Ezek egy része a vízfolyások mentén duzzasztással kialakított tározó, de megtalálhatók a bányászati tevékenység után visszamaradt gödörben, talajvízzel feltöltődött vízfelületek is. A jelentősebb tározók: Őrbottyán I. és II. számú tározók, belterületi horgásztó és a Bara-patak menti horgásztó, öntözőtelep. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Őrbottyán az érzékeny területi kategóriába tartozik. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján a település közigazgatási területén nitrátérzékeny területek találhatók. Ennek megfelelően a potenciális szennyezések megelőzése és elkerülése érdekében a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben foglalt a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok" alapján kell eljárni. Az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer "nitrátérzékeny területek (MePAR szerinti blokkok szintjén)" térképe alapján az érintett területeket a következő térképkivonat tartalmazza (lásd. rózsaszín lehatárolás) Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba került besorolásra, s ennek megfelelően az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid E /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid B /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid D /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd B /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol E /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) B Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: 73 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

75 A csoport: B csoport: C csoport: D csoport: E csoport: F csoport: O-I csoport: O-II csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a lakost, vagy ahol a népesség száma lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A közlekedési eredetű légszennyezésben a Gödöllő - Vác, valamint a Csomád - Galgamácsa közötti közúti forgalom által okozott terhelés a meghatározó. A jelentős gépjárműforgalom a szomszédos területeken számottevő légszennyezés és porterhelést okoz Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal óra éjjel óra Gazdasági terület file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 74

76 Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra nappal óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. melléklete) Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal óra éjjel óra éjjel óra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal óra éjjel óra Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közúti közlekedés. A Gödöllő - Vác, valamint a Csomád - Galgamácsa felé irányuló átmenő forgalom, a közlekedési területek melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A belterületen megy át a 71-es Budapest Vácrátót Vác vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. 75 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

77 Sugárzás védelem A település 30 kilométeres körzetében üzemel a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítmény. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adatszolgáltatása felhívja a figyelmet arra, a radioaktívhulladék-tároló létesítmény 30 kilométeres körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja az OAH-t, valamint a nukleáris létesítmény engedélyesét. A település területén, vagy tágabb környezetében nincs olyan egyéb más ismert objektum, ami sugárzásterhelés, illetve sugárzásvédelem szempontjából intézkedést igényel Hulladékkezelés A település belterületén a kommunális hulladékok szelektív gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A település az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagja. A hulladékszállítást és kezelést az Önkormányzat megbízásából a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. Az elszállított települési hulladékot, az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött hulladékot és a biohulladékot a Közszolgáltató a Kerepes, Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő központba, illetve a Nógrádmarcal Hulladékkezelő Központba szállítja Vizuális környezetterhelés A település területén területi védelmet, vagy intézkedést igénykő vizuális környezetterhelés nem ismert Árvízvédelem A település és vízfolyásai a 11/2010. (IV.28.) KvVM rendeletben felsorolt folyószakaszok mértékadó árvízszintjéhez rendelt nagyvízi mederrel nem érintett és árvédelmi szempontból nem veszélyeztetett. Őrbottyánt a vízügyi ágazat, mint klasszikus árvízvédelmet igénylő települést nem tartja nyilván, azaz Őrbottyán nem árvíz-veszélyeztetett település. Ez természetesen nem zárja ki, hogy un villám-árvíz ne érinthetné Őrbottyán területét, de ez akkor is helyi vízkárnak minősül. A helyi vízkárként előforduló elöntést döntően a vízelvezető rendszer és annak karbantartásának hiányossága okozta, valamint azok a vízelvezető rendszert érintő átalakítások, vízelvezető árkok területének beszűkítése, amelyeknek víztároló-elvezető képességének csökkentése-elvesztése a vízelvezető patakok túlterhelését eredményezték. Az éveken át tartó szárazabb időjárás időszakában emberi beavatkozásokkal csökkentették a vízelvezető rendszer területfoglalását és korlátozták egyes helyeken a víz útjának természetes lefolyását. A fenntartott medreket is benőtte a növényzet, ezzel csökkentve a víz-befogadó, tároló és vízszállító képességét. A szárazabb időjárást nedvesebb időszak váltotta fel, amelynek hatására jelentkező záporok zavarmentes vízelvezetésének biztosítására a jelenlegi vízelvezető rendszer nem alkalmas. A nedves időszakkal jelentkező terhelést növeli a szélsőséges (tartósabb és nagyobb intenzitású) csapadékesemények előfordulása, amelyre a település vízelvezető hálózata nincs felkészítve. A vízgyűjtő területén a beépítés növekedésével a felszínen lefolyó víz mennyiségileg is növekedett, azonban a tapasztalt villámárvizes elöntéseket a csapadékok összegyülekezési idejének csökkenése okozza. Ennek eredménye képen a nagy intenzitású, akár rövidebb időtartamú csapadékok esetén is olyan magas vízhozamú lefolyás alakulhat ki, amely biztonsággal a jelenlegi vízelvezető mederben nem elvezethető. A település két fő vízelvezető patakja a Sződrákosi-patak és a Bara-patak, de a Bara-patak is abba a Hartyán-patakba folyik, amely Sződ területén szintén a Sződrákosi-patakba folyik. Így egyesülve szállítja tovább az Őrbottyán területéről elvezetett vizeket. A Sződrákosi-patak a Duna bal-parti mellékvize és Gödnél torkollok a Dunába. A Duna nagy kiterjedésű vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amelynek hatására a folyón árhullámok alakulnak ki. Az árhullámok levonulásakor a Dunába torkolló patakok így a Sződrákosi-patak medrében is visszatorlódás fordul elő, de ennek hatása nem ér el Őrbottyánig. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 76

78 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Településrendezési szempontból a környezetvédelmi konfliktusok között kiemelendők a következők: a közlekedés okozta zaj (és légszennyezés), erdőterületek alacsony területi részaránya, zöldterületek és kondicionáló zöldfelületek elszórt elhelyezkedése, összességében kis kiterjedése, kulturális, természeti- és tájértékek alacsony száma, helyenként előforduló illegális hulladék elhelyezések, az allergén gyomok (parlagfű, fekete üröm) elterjedése, a nem rendben tartott területek zavaró nagysága Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján, a nyilvántartásuk szerint a település közigazgatási területén felszínmozgás-veszélyes terület nincs. A város pincékkel érintett része a Vácbottyáni katolikus templom (3003 hrsz.) mellett valamikori pincesor területe, mely az alaptérképen szerepel. A pincék kiterjedéséről és állapotáról jelenleg nincsen értékelhető pontos adat. A pincék kiterjedésének becslés jellegű lehatárolást a PÉT jelű kartogram jelöli Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján, a nyilvántartásuk szerint a település közigazgatási területén felszínmozgás-veszélyes terület nincs. Ismereteink szerint ugyancsak nincs ilyen területe Őrbottyánnak Földrengés veszélyeztetett területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Őrbottyánnak. Magyarország Földrengési Információs Rendszere (HUN-Reng) ( honlap adatai felhasználásával, a "Magyarország földrengés veszélyeztetettsége" áttekintő térkép alapján a településen, illetve annak tágabb térségében a veszélyeztetettség PGA (vízszintes talajgyorsulás maximális értékének) nagysága: ~1,0-1,2 m/s 2. (Megjegyzés: a forrástérképen a PGA - Peak Ground Acceleration érték meghatározása a szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzőin alapuló "valószínűségi módszer" alapján történt.) Vízrajzi veszélyeztetettség A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján Őrbottyán "nem veszélyeztetett" A település a 11/2010. (IV.28.) KvVM rendeletben felsorolt folyószakaszok mértékadó árvízszintjéhez rendelt nagyvízi mederrel nem érintett és árvédelmi szempontból nem veszélyeztetett. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet írja elő az érintett területeken a szükséges védelmi intézkedéseket. Az 1. számú melléklete tartalmazza az "állami tulajdonú árvízvédelmi vonalak védelmi szakaszai", míg 2. számú melléklete a "belvízrendszerek és védelmi szakaszok" felsorolásait. Ez alapján sem az árvízvédelmi vonalak, sem belvízrendszer védelmi szakasz által nem érintett a település. 77 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

79 Árvízveszélyes területek Őrbottyánon vízügyi ágazat által nyilvántartott klasszikus árvízveszélyes terület nincs. Az előforduló árvízi elöntés a vízelvezető rendszer fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható Belvízveszélyes területek A település topográfiai adottsága alapján belvízveszélyes területeket a vízügyi ágazat nem tart nyilván. A települési adatok szerinti ismert mély fekvésű területei -, melyek a helyi védelmi, és helyi karbantartási feladatok alá tartoznak - a következők: - A Radnóti utcában a közötti hrsz-ek érintett területei. - A Fő útnál a 125. hrsz környezete. - A Petőfi Sándor utca - Rákóczi Ferenc utca - József Attila utca - vasút által határolt területen. - Az Arany János utca Hunyadi utca és Vasút közötti szakaszán. - A Bartók Béla utca 0172/58 hrsz. környezete. E területek becslés jellegű lehatárolást a tervlapok tartalmazzák Mély fekvésű területek A településen mély fekvésű területek a domborzati adottságok melletti mélyvonalakon alakult ki, ahol időszakos, vagy állandó vízfolyások haladnak. Ezek a vízfolyások vezetik le az előforduló mélyebben fekvő felszínre törő rétegvizeket is. A mélyvonalon haladó vízfolyások természetes útjának fenntartásával a környezetének védelme biztosított. A település dél-nyugati szélén, a be nem épített területen kialakult mélyebb területrészről a vízelvezetést szolgáló vízfolyás környezetéből időnként tartósabban megáll a víz, amelyet a kialakult növényzet is jelez. Ez a terület beépítésre nem szánt természeti környezetben van, így rendezést nem igényel Árvíz és belvízvédelem A településen klasszikus árvízi és belvízi veszélyeztetés nincs, így árvízvédelemre és belvízvédelemre szükség nincs. Az előforduló villámárvíz okozta vízelöntésnél az intézkedés a katasztrófavédelem feladata Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján, a nyilvántartásuk szerint a település közigazgatási területén felszínmozgás-veszélyes terület nincs. Önkormányzati adatok alapján a Gyár utcában a 1292 hrsz alatti bánya partfalának becslés jellegű lehatárolását a tervlapok tartalmazzák Mélységi, magassági korlátozások Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal a településre vonatkozó adatszolgáltatása légügyi szempontból nem tartalmaz magassági korlátozásokat. Egyéb mélységi és magassági korlátozások a település területén nincs elrendelve Tevékenységből adódó korlátozások Veszélyes üzem a település területén nem található. Tevékenységből adódó egyéb korlátozások a település területén, vagy a szomszédos településeken, az itteni területeket is érintően nincsenek elrendelve. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása nem tartalmaz tevékenységből file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 78

80 adódó korlátozásokat. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv térképei ábrázolják a vonatkozó jogszabályokban előírt természeti értékvédelmi, környezetvédelmi, közlekedési és közműhálózati területhasználati korlátozásokat, védőtávolságokat, védősávokat. A meglévő és tervezett közutak védőtávolságai a tervlapok lehatárolásának megfelelően külterületen a közút tengelyétől mért m, vagy m. Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások: Vízellátás: - Felszínalatti vízminőség védelmi terület - Települést ellátó és áthaladó dn 400-as regionális ivóvíz gerincvezeték és 5-5 m védőterület igénye Szennyvízelvezetés: - Szennyvíz nyomóvezeték és 3-3 m-es védőtávolsága - Szennyvízátemelők 20 m-es (bűzzár és zajszigetelés esetén) és 150 m-es (bűzzár és zajszigetelés nélkül) védőtávolsága Csapadékvíz elvezetés: - Felszíni vízrendezést szolgáló árkok 3-3 m-es karbantartó sávval - Patakok 3-3 m-es karbantartó sávval - tavak Energiaellátás: Villamosenergia: - Göd-Detk 400 kv-os szabadvezeték átviteli hálózat nyomvonala az oszlop tengelyétől mért m-es biztonsági övezete - 22 kv-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezettel Földgázellátás, szénhidrogén szállító vezetékek: - Vecsés-Balassagyarmat nagynyomású szállítóvezeték m-es biztonsági övezete. - Barátság I. kőolaj termékszállító vezeték és m-es biztonsági övezete Elektronikus hírközlés: - Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye Ásványi nyersanyag lelőhely A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján, a nyilvántartásuk szerint a település közigazgatási területén bányatelek és nyilvántartott ásványvagyonnal rendelkező terület is található. Ezek a következők: "Őrbottyán II. - agyag" védnevű bányatelek (élő bányatelek) sarokpontjai X y vetület , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV Nyilvántartott homok ásványi nyersanyagvagyon helye határvonalának töréspontjai 79 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

81 (a már törölt "Őrbottyán III. - homok" védnevű volt bányatelek területén): X y vetület , ,56 EOV , ,24 EOV , ,06 EOV , ,44 EOV , ,87 EOV Nyilvántartott agyag ásványi nyersanyagvagyon helye határvonalának töréspontjai (a már törölt "Veresegyház I. - agyag" védnevű volt bányatelek területén): X y vetület , ,00 EOV , ,19 EOV , ,31 EOV , ,13 EOV , ,25 EOV , ,00 EOV , ,75 EOV , ,81 EOV , ,44 EOV , ,06 EOV , ,25 EOV A tervben a Wienerberger téglagyár melletti agyagbánya (023/178 hrsz.) területe van kijelölve bányaként, a többi terület a távlati felhasználásnak megfelelő más terület-felhasználásba került besorolásra Városi klíma A településen belül, a mesterségesen kialakított környezetben a beépítés miatt sajátos éghajlat alakul ki, amit városklímá -nak neveznek. A be nem épített külterület felöl a beépített terület felé haladva egyre magasabb lesz a hőmérséklet, amelynek növekedését a beépített területen megjelenő zöldfelület, vízfolyás, patak medre, kisebb beépítettségű telek meg tudja törni. De a beépítés sűrűjében a hőmérséklet növekszik és azzal együtt a hőérzet fokozódik. A városi klíma alakítását település szinten a meteorológiai adottságok alapvetően befolyásolják, de azt a beépítéssel, annak az alakításával, intenzitásával javítani is és rontani is lehet. Őrbottyán meteorológiai adottsága alapján a város napfénytartama óra/év. Az évi középhőmérséklet a 8-10 C. A júliusi középhőmérséklet C, a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A januári középhőmérséklet -1 C. A hőmérséklet átlagos évi ingása Őrbottyán térségében (21-22 C), az uralkodó szélirány az északnyugati. Az évi csapadék mennyisége mm, területre a nyári (tavasz végi) csapadékmaximum a jellemző. A legcsapadékosabb hónap több éves átlagot tekintve a május. A meteorológiai adottságokat a beépítettség intenzitása a település központjában erősen rontja. Javítás lehetőségét a település topográfiai viszonyai az épített környezetben az átszellőzés lehetőségét segíti. Az épített környezetet megtörő patak medrek, tavak, egyéb vízfelületek segítik a település mikroklímáját. A jelentősebb átszellőzést segítő patakmedrek a Sződrákosi-patak, a Barapatak és a Tece-patak és tavak. A beépített terület mikroklímáját az utcafásítások javíthatják a napfényhatást csökkentő árnyékoló hatásukkal. A fasorok telepítésének lehetőségét pontosan ahol hiányosak, korlátozzák a föld felett vezetett közműhálózatok (villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés hálózatai), de a földalatti fektetésű közművek és a vízelvezetést szolgáló nyílt árkok is korlátozzák a fák, növények telepítési lehetőségét. A klímaváltozás már jelentkező hatásainak kezelésére még nem készült fel Őrbottyán. Nem készült fel az előforduló több napos szélsőséges nyári meleg-napos napokra, amikor éjszaka sem hűl le a levegő, így az árnyékoló növényzet hiányában az épületek homlokzata felmelegszik, a felmelegedés hatására a lakásokban az éjszakai hőmérséklet is magas marad. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 80

82 A nyári meleg ellen az ingatlan tulajdonosok, gazdasági lehetőségeik függvényében egyedi klíma berendezések alkalmazásával, egyedileg próbálják a mikroklímájukat alakítani, amely energetikailag is problémás. Az egyidejűleg használt klímaberendezések, egyidejűleg jelentkező villamosenergia csúcsigényeket jelentenek, amelyre a közüzemű elosztóhálózat nincs felkészítve. Az energetikai probléma mellett a klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése is problematikus. A klímaberendezések üzemeltetésének gazdaságosságán lehet enyhíteni a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségének fokozottabb igénybevételével. A város a szélsőséges csapadékviszonyok kezelésére sem készült fel. A szélsőséges csapadékesemények biztonságos elvezetésére a jelenlegi felszíni vízelvezetés megoldása nem megfelelő. A tanulmányok másrészt a még szélsőségesebb csapadékeseményeket is jelzik. A klímaváltozás vizsgálatára készített előjelző tanulmányok egyrészt további hőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak, amelynek elviselését szolgáló, természetes (fasor, tudatos építkezés) és művi védelem kiépítési igényével kell számolni az élhetőség megteremtéséhez. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A jelenlegi közúti közlekedéshálózati elemek a település és az átmenő forgalom igényeit alapvetően kielégítik, alapvető kapcsolati hiányok nincsenek. A térségi tervekben szereplő, tervezett új közúti nyomvonal tehermentesíteni tudja a belterületen áthaladó főutak egy részét, továbbá javíthatja a város térségi megközelíthetőségét.. A meglévő úthálózat minősége fejleszthető. A meglévő úthálózat és ez egyéb területhasználatok összhangban vannak egymással. Új, vízi és légközlekedési kapcsolatok és területek kialakítása nem szükséges. A meglévő kertvárosias és falusias lakóterületek a jelenlegi és a távlati igényeknek is lényegében megfelelnek, mivel jelentős tartalékokkal rendelkeznek, ezért jelentős újabb területek kijelölése nem szükséges. A lakosság fokozatos életmódváltásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül a kisebb méretű telkek iránti igény, azaz szükség lesz a meglévő telekállomány egyes részeinek felaprózódásának elősegítésére is. A város közintézményi és egyéb vegyes területei a meglévő igényeket nagyjából kielégítik. A kisebb mennyiségi és minőségi hiányok, megközelítési távolságok problémái várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan megszüntethetőek. Az életminőség szinten tartása és fokozatos javítása érdekében fontos feladat a mennyiségi és minőségi igényváltozások monitorozása. A kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági területek és a lakó, továbbá az üdülőfunkciók között lényegében nem ismert érdemi konfliktus. A gazdasági területek használati és beépítési minőségének további javítása, továbbá a már korábban kijelölt, de még beépítetlen területek hasznosítása a város érdeke. Az üdülőházas üdülőterületek a kijelölt funkciójuknak megfelelően nem valósultak még meg, ezért a környezetükhöz illeszkedő fejlesztésük még várat magára. A város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területei (sportpálya, temető, bánya) zömmel a jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. A meglevő és felhagyott bányaterületek későbbi rekultivációja, a város érdekeinek megfelelő távlati hasznosítása a település alapvető érdeke. A sportterületek további fejlesztése ugyancsak szükséges a város távlati igényeinek és anyagi lehetőségeinek függvényében. A település zöldfelületi ellátottsága összességében elégségesnek mondható. A zöldfelületi rendszer elemei közül a zöldterületi ellátottság viszonylag gyenge, minőségét tekintve is változó, kevés az intenzív fenntartású zöldterület. Az erdőterületek településen belüli aránya átlag alatti, többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek el. A természetvédelmi szempontból is értékesebb erdőterületek a patakok mentét kísérik, valamint a külterület keleti részén alkotnak összefüggő területeket. A rét, legelő és nádas területek elsősorban a vízfolyások mentén helyezkednek el. A mezőgazdasági területek használata a termőhelyi adottságokkal összhangban van. A természeti 81 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

83 értékkel bíró területek védelme megfelelően biztosított. A vízfolyások és különböző vízfelületek változatos elhelyezkedése sok helyen nincsen összhangban a hatályos településszerkezeti terven jelölt vízgazdálkodási területekkel, így ezek jelölésének korrekciója mindenképpen szükséges. Őrbottyán esetében az egyes kialakult területhasználatok és a különféle infrastrukturális elemek nagyjából összhangban vannak egymással. Érdemi feszültségek hiányában a kialakult területhasználatok jelentősebb változtatása nem indokolt, legfeljebb a külterületi és beépítésre nem szánt területek valós használatának jobban megfelelő rendezési tervi megoldások alkalmazása javasolt. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése Az Őrbottyánban zajló társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok eredményeképpen az épített környezet elemei, minőségük és értékük fokozatosan, de csak kis lépésekben nőnek, javulnak. E folyamat erősítése elsősorban nem településfejlesztési, -rendezési kérdés. A város természetesen egynémely, a vizsgálatokban részletezett épített, vagy természeti környezeti problémával küzd, javításra váló elemek is természetesen vannak. Amennyiben az országos és helyi társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezet a későbbikben kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik majd, úgy felgyorsulhat, tovább folytatódhat az utóbbi években lelassult településfejlődési, -fejlesztési folyamat is A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztést befolyásoló értékek emelhetők ki: - Budapest közelsége, a főváros szolgáltatásai viszonylag rövid idő alatt elérhetőek. - A városon áthaladó 71-es vasútvonal. - A város több irányból való jó megközelíthetősége. - A település vonzó táji és természeti környezete, dombos változatos felszíne és az itt jellemző vizek, tavak patakok. - Az átmenő forgalom ellenére is csendes, nyugodt környezet, jó levegő. - Erdők és zöldterületek, igaz ez utóbbiak gyakran kihasználatlanok. - Az épített környezetet erősítik a település műemlékei és néhány hangulatos parasztház és utcarészlet. - Sokszínű gazdasági környezet, működő ipari és szolgáltató vállalkozások. Ugyancsak alapvetően a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztési és rendezési problémák emelhetők ki: - A műszaki infrastruktúra-hálózatok hiányosságai. - Széttagolt településszerkezet, közintézmények megközelíthetőségében településen belül nagy távolságok. - Belterületen áthaladó útvonalak forgalma, rossz kiépítettsége. - Tömegközlekedés gyenge színvonala. - A volt üdülőterület ellátatlansága. - Piac, játszóterek, közparkok hiánya. - Meglevő műemlékek műszaki állapota, kihasználtsága alacsony szintű.. - A hatályos településrendezési tervben rögzített fejlesztési elképzelések csak kisebb részben valósultak meg. Az utóbbi években a válság és a hazai társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok hatásaként és az általános tőkehiány következtében csak ütemezetten és hosszabb távon van esély a korábbi fejlesztési elképzelések megvalósulására. - A gazdaságban megtapasztalható területi kiegyensúlyozatlanság az őrszentmiklósi településrész javára. - Elaprózódott, hiányos kereskedelmi hálózat, színvonalas vendéglátás hiánya. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 82

84 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük Probléma és értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalóját térképi formában -, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolását - a tervlapok között található PÉT jelű térképpel szemléltetjük. A térkép az alábbiakat ábrázolja: - Tervezői javaslatra belterületből külterületbe visszacsatolandó terület. - Tervezői javaslatra belterületbe vonandó terület. - Az alulhasznosított gazdasági és lakóterületeket. - Az alapfokú közintézményektől távolabb eső területeket. - A korábbi, vagy jelenleg is nyilvántartott bányaterületeket. - A korábbi SZT alapján felszínmozgás-veszélyes területként megjelölt területet. - A helyi adatok alapján időszakosan belvíz általi veszélynek kitett területeket. - A helyi adatok alapján időszakosan árvíz általi veszélynek kitett területeket. - A feltételezhetően alápincézett területeket. - Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterületeket, melyek alapján a TSZT és SZT lehatárolások pontosítandók. - A terven az OTrT előírásai alapján megjelenítendő új fűúti elemet. - Meglevő tavak, vízfelületek légifelvételen látható területei, melyeknek környezetében a vízgazdálkodási területek felülvizsgálandóak. - Aktualitását vesztett közparki kijelölések Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az egyes településrészek kijelölése, pontos lehatárolása Őrbottyán adottságai miatt nem indokolt. Az alaptérképen szereplő terület elnevezések megjelennek, az egyes részterületek lehatárolása problémákat vetne fel, így azt nem szükséges a térképen jelölni Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Nincs ilyen területe Őrbottyánnak Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Nincs ilyen területe Őrbottyánnak. 83 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

85 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. Településrendezési javaslatok A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A város településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Egy közúthálózati elem és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen belüli és településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Őrbottyán igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A város (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, és beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) Beépítésre szánt területek Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de még mindig sok terület, telek vár beépítésre. Az önkormányzati igényeknek megfelelően újabb lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben a részben azt számítjuk ki, hogy a HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is, amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám jöjjön létre.) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 84

86 A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: - Kertvárosias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 720. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 720. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 720 m 2 (telekterület) x 0,40 (beépítési %) x 2 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület) / 2 (a szintterület fele). - Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a telkek száma x 2000 m 2 (telekterület) x 0,40 (beépítési %) x 2 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület) / 2 (a szintterület fele). - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = területfelhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 /1.000 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám: Terület-felhasználási kategória Terület-felhasználás területnagysága (m 2 ) Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterületek Településközpont területek Intézményi területek Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Meglévő összesen: Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Falusias lakóterületek Intézményi területek Tervezett összesen: A fentiek szerint a meglévő területre számított lehetséges legnagyobb lakásszám db-os értéke Őrbottyánban a jelenleg reális lakáslétesítési igények függvényében nyilván erősen túlbecsült adat, ezért ebben a vonatkozásban a kiadódó db lakásnak csak 40%-át, azaz db lakást veszünk figyelembe. Ehhez jön még a tervezett területeken várható 646 db lakás. Ez így összesen lakást jelent. A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen akár db lakás lehet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 214 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település a valós népesedési folyamatok figyelemmel kísérésével párhuzamosan egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja majd tartani. (Az ütemezést már csak ezért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális belső lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további közel kétszeres, összességében nagyjából db új lakás kialakítását is lehetővé tenné a jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.) 85 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

87 A lakásszám várható változása ben meglévő 2025-ig tervezett A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása 2011-ben meglévő 2025-ig tervezett 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakott és nem lakott lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő) A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lke jelű kertvárosias és Lf jelű falusias beépítésű lakóterületként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk Vegyes területek A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával adta lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi homogén településközpont vegyes terület-felhasználási kategóriát két részre lehetett bontani. Ennek megfelelően a község közintézményeit a Vi jelű intézményi terület-felhasználásba, az egyéb korábbi településközpont vegyes besorolású területeit a Vt jelű településközpont terület-felhasználásba soroltuk be. Ez az átstrukturálási feladat érdemi új területkijelölésnek nem minősül, de több részterületet is érintett. A tervmódosítás során néhány korábban lakóterületen levő intézményt, valamint a korábbi központi vegyes (Vk) területet intézményterület terület-felhasználásba soroltuk. Új intézményi területeket jelöltünk ki korábban jellemzően zöldterületi, különleges és lakóterületek helyén is, további önkormányzati intézményfejlesztések biztosítására. Új településközpont területet nem jelöltünk ki Gazdasági területek A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása volt, új gazdasági területe nem jelöltünk ki Üdülőterületek A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására nem tettünk javaslatot. A hatályos tervben is rögzített üdülőházas üdülőterületek közül a Kossuth Lajos utca mentén található területet más területfelhasználásba soroltuk át. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 86

88 Beépítésre szánt különleges területek Őrbottyánban az OTÉK-nak megfelelően a beépítésre szánt különleges területek közé sorolandó területhasználat (sportpálya) három helyen alakult ki. E különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy a rajtuk elhelyezkedő (vagy tervezett) építmények különlegessége miatt más övezetbe nem sorolhatók illetve jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól igényelnek védelmet. A temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. A tervmódosítás során új beépítésre szánt különleges területet a Kossuth Lajos utca mentén található korábbi üdülőterület helyén mezőgazdasági üzemi területként jelöltünk ki Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek A meglévő és tervezett közutak nyomvonalát a TSZT jelű településszerkezeti tervlap tartalmazza. Eszerint a meglévő és tervezett országos mellékút és az önkormányzati (helyi) gyűjtőúthálózatot ábrázoltuk, továbbá jelöltük a tervezett új Gödöllő-Vác főútvonalat. a településszerkezeti tervi műleírással és a közlekedési műleírással összhangban. Fontosnak tartjuk, hogy az állami és önkormányzati úthálózat minősége, és e közterületek rendezettsége tovább javuljon. Az ehhez szükséges előírásokat a TSZT-ben és a HÉSZ-ben alkalmazott megoldásoknak megfelelően dolgoztuk ki. A meglévő és tervezett közúti közlekedési területek jele: KÖu Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A közterületeken levő jelentősebb zöldfelületek a zöldterületek övezetébe kerültek besorolásra. Közparkként is hasznosított intenzív fenntartású zöldterületei: Hősök tere. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok Erdőterületek Az erdőterületek rendezése az ökológiai és ökonómiai szempontok figyelembe vételével készült. Az erdőterületek szakszerű kezelése, az erdőgazdálkodás folytatása az üzemtervek alapján biztosítandó. A település a megyei és az országos átlagnál kevesebb erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek jel. Jellemző a gazdasági mellett a védelmi rendeltetés is. Megjegyzés: a hatályos településrendezési tervben lévő erdőterület lehatárolások, ahol erre lehetőség volt, pontosításra kerültek az erdészeti nyilvántartásban lévő erdőterületek lehatárolások alapján Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Mindezt tájrendezési, tájvédelmi szempontok figyelembe vételével, továbbá törekedve az ökológiailag értékesebb területek megóvására, illetve művelési ág változás esetén ebbe az irányba történő elmozdulásra. A településen úgy kertes (volt zártkerti), mint az általános (szántó, szőlő, gyümölcsös és rét) gazdálkodásnak megvannak a hagyományai. Emellett kiemelendő, hogy a térségben és a településen is megjelentek a hobbi állattartás és agrárturizmus kiszolgálására szakosodott tanyák és vállalkozások. 87 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

89 Már a hatályos településrendezési tervben is mindezen gazdálkodási formák megjelentek a területfelhasználási és övezeti besorolások kialakítása során Vízgazdálkodási területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a felszíni vízfolyások és víztározók. A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Sződ-Rákos-patak Tece-patak, Bara-patak és a Némedi-patak. A településen több mesterséges állóvíz található: Őrbottyán I. és II. számú tározók, belterületi horgásztó és a Bara-patak menti horgásztó, öntözőtelep. A meglévő és tervezett vízgazdálkodási területek lehatárolását a valós állapothoz, továbbá és a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően a tervezett állapothoz pontosítottuk Beépítésre nem szánt különleges területek A különleges - beépítésre szánt - területek leírásával összhangban a temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. Egyéb új beépítésre nem szánt különleges területfelhasználást nem jelöltünk ki Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A város területét az alábbiakban felsorolt szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek érintik. Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek: - A meglévő 2103 j. Csomád-Őrbottyán összekötő út, a 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út, és a 2105 j. Vác-Galgamácsa összekötő út. - A tervezett új Gödöllő-Vác főútvonal - a 71-es számú Budapest-Vácrátót-Vác és a 77-es számú Aszód-Galgamácsa-Vácrátót vasútvonalak - Egyéb települési meglévő és tervezett gyűjtő utak. - Tervezett kerékpár úthálózati rendszer. Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások: - A belterületen belüli zöldterületek, közparkok, - A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek. - A Sződ-Rákos és a Bara patak vízfolyásai és a rajtuk létesített különböző tavak és víztározók - Egyéb ideiglenes vízfolyások, medrek. Szerkezetalkotó egyéb nyomvonalas elemek: - Barátság I. kőolajvezeték - Vecsés-Balassagyarmat-Szlovákia nagynyomású szállítóvezeték - Nagy-középnyomású gázhálózat - Göd-Detk 400 kv-os átviteli hálózat Védelmi és korlátozó elemek A város területét az alábbiakban felsorolt védelmi és korlátozó elemek érintik. Védőtávolságok: - Közúti és vasúti közlekedési létesítmények védősávjai. - Közművek védőterületei és védősávjai. - Közegészségügyi (szennyvíz átemelők) védőterületek. Táj és természetvédelmi elemek, területek: - Natura 2000 terület határa. - országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa; - ex-lege védett területek határa Kulturális örökségvédelmi elemek: - Régészeti lelőhelyek. - Műemlékek és műemléki környezetek. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 88

90 - Helyi védelem alatt álló művi értékek A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései A változások bemutatása A településszerkezeti tervi változások bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket. A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Változási azonosító Leírás (változás indoklása, megjegyzés) Formai egyszerűsítések, korszerűsítések, egyértelműsítések: A teljes igazgatási területére érvényes legfrissebb alaptérképre a TSZT hatályos rajzolatait átvettük, majd új - egységes tervlapot készítettünk a teljes közigazgatási területre, amely a hatályos megoldásokat és a most tervezett módosításokat is egységes rendszerben tartalmazza, a hatályos OTÉK jelkulcsának megfelelően. (Az alaptérkép és az OTÉK megváltozása miatt.) Az terület-felhasználási besorolásoknál és jelöléseknél követtük az OTÉK besorolási változásait (pl. a - településközpont vegyes terület szétválását településközpont és intézményi területre). (Az OTÉK megváltozása miatt.) A hatályos TSZT leírás szövegét a TSZT rajzi módosításaiknak megfelelően kiegészítettük, javítottuk, - módosítottuk. (A tervi egységesítés érdekében, a rajzi és szöveges munkarészek összhangjának megteremtése miatt.) A közutaknál a hatályos tervben hibásan szereplő kiszolgáló utak területfelhasználási jelölését javítottuk, azaz - a kiszolgált terület területfelhasználásához soroltuk az utak területét a korábban jelölt közlekedési terület helyett. (Korábbi hibás jelülés javítása.) Általános jellegű módosítások, megváltoztatott elemek átvezetése: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciójából következő terület-felhasználási és védőtávolsági módosításokat a - teljes nyomvonal mentén átvezettük. (A vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) - A hatályos tervről hiányzó közúti és vasúti hálózati elemek jelölését pótoltuk, az elemeket szükség szerint pontosítottuk. (Szakmai szükségességből.) Az új örökségvédelmi hatástanulmány adattartalma alapján új korszerűsített régészeti lelőhely és egyéb épített - értéklehatárolásokat ábrázoltunk a tervlapokon. (Korszerűsített adatbázis adatainak térképi jelölése, adatfrissítés.) - A különféle természeti védelem alatt álló területek határait az adatszolgáltatások alapján korszerűsítettük. (Korszerűsített adatbázis adatainak térképi jelölése, adatfrissítés.) - Az erdőterületeknél az erdőterületek erdészeti adatok alapján történt pontosított lehatárolását ábrázoltuk. (Jogszabályi kötelezettség miatt.) - A vízgazdálkodási területek határát a nyilvántartási és a jelenlegi természeti állapothoz igazítottuk. (Szakmai szükségességből.) - A tervmódosításokkal összhangban azt ún. BA érték egyenlegét biztosításáról gondoskodtunk. - Az alább részletezett új fejlesztési elképzelésekkel összhangban módosított javaslatot tettünk az új belterületi határokra. (Önkormányzati kérésre történő pontosítás.) 89 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

91 Területspecifikus változtatások: Változási azonosító Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés) Terület-felhasználási változás Jele a hatályos OTÉK szerint Nagysága (ha) Megszűnő Tervezett Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A korábbi településközpont vegyes területek egy részének átsorolása intézményi T4 kategóriába (OTÉK változása miatt megnyíló lehetőség kihasználása és az adottságok miatt). Vt Vi 3,6 Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: T2 A 0186/20 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása és lakóterületi átsorolása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Gksz Lf 0,4 T4 Korábbi lakóterületek intézményterületi átsorolása. (Korábbi helytelen besorolás utólagos javítása miatt). Lf Vi 0,9 T7 Üdülőházas üdülőterület átsorolása különleges mezőgazdasági üzemi területté a Kossuth utca végénél (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Üü KMü 2,0 T16 A Mikszáth Kálmán utcánál A 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény Lke Vi 1,5 átvezetése.) Sp Vi 0,2 T17 A Kossuth Lajos utcánál A 3243 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Sp Vi 1,2 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T6 A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) Kt KbT 2,7 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút T1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lf KÖk 0,2 T1b T1c T1d A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke KÖk 0,7 Lke KÖu 0,1 Lke KÖk 0,2 Lke KÖu 0,002 Lke KÖk 0,5 Lke KÖu 0,1 Beépítésre nem szánt területek, beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: T5 Az óvoda területi bővítése a 1322/2 hrsz-on. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 2,1 T15 A Domb utcában, a temető melletti 309/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 1,0 T16 A Mikszáth Kálmán utcánál a 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 2,7 Beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút T1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) M KÖk 0,3 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi KÖu KÖk 0,2 T1b szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖk KÖu 0,01 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca T1c közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója KÖk KÖu 0,4 miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) T1d A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi KÖu KÖk 0,04 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 90

92 T10 T8 T9 szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Az igazgatási területen több helyen. (Az erdészeti adatok alapján történt pontosított lehatárolások igénye miatt.) A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási területek a Bara-patak mentén. (A szakmai pontosság javítása érdekében.) A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási területek a Sződrákos-patak mentén. (A szakmai pontosság javítása érdekében.) T19 A biológiai aktivitás érték egyensúlyához szükséges erdőterület az erdőkertesi határ mentén a 0276 hrsz-on Terület-felhasználási átminősítéssel együtt nem járó változások: T3 A 0285/9 hrsz-ú ingatlan részleges belterületbe vonása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) T12 A 0114/8 hrsz. alatti ingatlan belterületbe vonása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) T13 A 71-es vasútvonal nyomvonalmódosításának rögzítése. (Aktuális szakági szakmai nyomvonalrekonstrukciós igények miatt.) T14 A Gödöllő-Vác-Tahitótfalu új főúti nyomvonal jelölése. (Az OTrT-hez való igazodás kötelezettsége miatt.) KÖk KÖu 0,1 Má Ev 1,5 Má Eg 21,1 Má Ek 0,6 Gksz Eg 0,5 Ev Má 32,0 Ev Mk 0,2 Üü V 2,7 KÖu V 2,3 Má V 10,2 KÖu V 1,3 Lke V 0,1 V Má 2,3 Má Ev 9, A TSZT leírás szövege a fenti rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítéssel és jelentősebb szakági-, szakmai korszerűsítésekkel teljes átszerkesztésre került! Ezen túlmenően a tervlapon történőt változásokon kívül a következő lényegesebb szöveges változtatásra került sor. A TSZT LEÍRÁSÁBAN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Változási azonosító Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A szöveg struktúrája megváltozott és a leírások tartalmi mélysége, részletezettsége megnőtt. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A leírás kiegészült a területi mérlegadatokkal és az OTrT-vel, BATrT-vel való összhangra vonatkozó elemekkel. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A szöveg az önkormányzat által igényelt fentebb részletezett módosítások tervi szövegbe való beépítését és a korábbi szövegrészek tartalmi aktualizálását is tartalmazza. (Az anyag általános frissítésének igénye miatt.) A helyi építési szabályzat változásainak bemutatása Az alábbiakban részletezzük a HÉSZ-t főbb módosítási javaslatokat. A HÉSZ-BEN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Azonosító Leírás (változás indoklása, megjegyzés) - A HÉSZ-en a jóváhagyás óta eltelt időben a szakmai, ágazati gyakorlat, a jogi környezet változása miatt részben formai, részben pedig tartalmi korszerűsítéseket, pontosításokat végeztünk el. Ilyenek pl. övezeti jelek, -ok alatti övezeti táblák, övezeti adattáblázatok, magasabb szintű jogszabályokra való közvetlen hivatkozások átalakítása, övezetek megnevezései, korábbi szöveges mellékletek, függelékek törlése és átalakítása, általános, vagy magasabb rendű jogszabály által már szabályozott előírások törlése, több helyen szabályozott témakörök egységesítése. (A jogszabályok megváltozása miatt.) 91 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

93 - A több ún. sajtóhiba jellegű pontatlanságot a kijavítottuk. (Konkrét Önkormányzati jelzés és igény alapján) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciójához kapcsolódóan kidolgoztuk az új Lke-2, Lke-3 és Lf-2 jelű lakó építési - övezetek előírásait, és módosítottuk a KÖk jelű kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet előírásait. (A vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) - Az övezeti besorolásoknál és jelöléseknél lekövettük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület megszűnését, átalakulását). (Az OTÉK megváltozása miatt.) A fentiek miatt új egységes HÉSZ készült a település egészére vonatkozó, a korábban jóváhagyott HÉSZ jogszabályi korszerűsítésével, és a lehetséges mértékű egyszerűsítésekkel, egységesítésekkel, szükség - szerinti átalakításokkal, törlésekkel. Az újonnan létrejött HÉSZ szövege nem a régi szöveg helyenkénti módosításával állt elő, hanem teljesen új HÉSZ szöveg készült, amelynek egyes szövegrészei a hatályos HÉSZ előírásaival megegyeznek, illetve arra épülnek. (A jogszabályok megváltozása és a szövegegységesítési igények miatt.) A hatályos HÉSZ-ben rögzített övezeti jeleket részlegesen megváltoztattuk, pontosítottuk, az - összedolgozással, egybeszerkesztéssel kiadódó új logikai rendszer szerint esetenként átszámoztuk az övezeteket. (A logikusabb felépítés miatt) - A HÉSZ kiegészült a fogalom-meghatározásokkal. (Szabály egyértelműsítés igénye miatt.) - Az övezetek többségénél bevezettük és meghatároztuk a legnagyobb szintterületi mutató értékét. (A pontosított paraméterezés igénye miatt.) - A HÉSZ a korábbi mellékletek és függelékek helyett új szöveges mellékleteket és függelékeket kapott. (Jogszabály szerkesztési okokból.) - A HÉSZ-ben eddig alkalmazott szabályozási paramétereiket egységesítettük. (Jogszabály szerkesztési okokból.) - A szakági szabályok is egységesedtek, helyenként egyszerűsödtek. (Jogszabály szerkesztési okokból.) - Egyes területekre új övezeti szabályokat dolgoztunk ki, vagy a meglévő paramétereket pontosítottuk. (Megváltozott önkormányzati igényre és jogszabály szerkesztési okokból.) - A temetők területét az OTÉK változás miatt átsoroltuk az új Kbt-1 jelű ún. beépítésre nem szánt különleges övezetbe. (Az OTÉK változás miatt megnyílt lehetőség kihasználása érdekében.) - A HÉSZ közlekedési és közművesítési előírásait korszerűsítettük, de lényegi új elemeket nem tartalmaznak (A jogszabályok megváltozása miatt.) - Az állattartó épületek elhelyezését a HÉSZ-be beillesztettük. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A szabályozási terv változásainak bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos övezeti, és szabályozási tervet érintő rajzi módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket. AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Általános jellegű módosítások: Azonosító Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A teljes igazgatási területre érvényes legfrissebb alaptérképre az SZT hatályos rajzolatát átvettük, majd új egységes tervlapot készítettünk, amely a hatályos rajzolatot és a most tervezett módosításokat is egységes rendszerben tartalmazza. A térképi változások miatt a teljes rajzolatot áttekintettük a jelenlegi alaptérképhez illesztettük a hatályos térképi rajzolatot a szükséges aktualizálásokat is elvégeztük. (A térképi állapot és a jogszabályok megváltozása miatt.) A teljes rajzolatot összhangba hoztuk az átfogóan korszerűsített HÉSZ előírásrendszerével. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A tervlap jelkulcsa, kötelező elemei részben egyszerűsödtek és módosultak, részben kiegészültek. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciójából és az ún. BA érték egyenlegének biztosításából következő övezeti, szabályozási és védőtávolsági módosításokat a teljes nyomvonal mentén átvezettük. (A vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) A szükségtelennek bizonyult korábbi szabályozási vonalakat töröltük a tervlapról. (Önkormányzati igényre és szakmai szükségességből.) Az új örökségvédelmi hatástanulmány adattartalma alapján új korszerűsített régészeti lelőhely és egyéb épített értéklehatárolásokat ábrázoltunk a tervlapokon. (Korszerűsített adatbázis adatainak térképi jelölése, adatfrissítés.) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 92

94 - - - A különféle természeti védelem alatt álló területek határait az adatszolgáltatás alapján korszerűsítettük. (Korszerűsített adatbázis adatainak térképi jelölése, adatfrissítés.) A vízgazdálkodási övezetek határát a nyilvántartási és a jelenlegi természeti állapothoz igazítottuk. (Szakmai szükségességből.) Az erdőövezeteknél az erdőterületek erdészeti adatok alapján történt pontosított lehatárolását ábrázoltuk. (Jogszabályi kötelezettség miatt.) AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Területspecifikus változtatások: Változási azonosító Övezeti változás Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés) Jele Megszűnzett Terve- Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A korábbi településközpont vegyes övezetek egy részének átsorolása intézményi S4 övezetbe (OTÉK változása miatt megnyíló lehetőség kihasználása és az Vt-1 Vi-1 3,6 adottságok miatt). Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút S1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) S1b S1c S1d A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Nagyság a (ha) Lf Lf-2 0,1 Lke1 Lke-2 0,4 Lke1 Lke-3 0,2 Lke1 Lke-2 0,2 Lke1 Lke-3 0,2 S2 A 0186/20 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása és lakóövezetbe sorolása. Gksz1 Lf-1 0,4 S4 Korábbi lakóövezetek intézményövezeti átsorolása (Korábbi helytelen besorolás javítása miatt). Lf-1 Vi-1 0,9 S7 Üdülőházas üdülőövezet átsorolása különleges mezőgazdasági üzemi övezetté a Kossuth utca végénél. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Üü-1 KMü-1 2,0 S16 A Mikszáth Kálmán utcánál A 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény Lke-4 Vi-1 1,4 átvezetése.) Sp Vi-1 0,2 S17 A Kossuth Lajos utcánál A 3243 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Sp Vi-1 1,2 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: S6 A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) Kt KbT-1 2,7 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút Lf KÖk 0,2 S1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lf KÖu 0,1 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi Lke1 KÖk 0,7 S1b szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke1 KÖu 0,1 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca Lke1 KÖk 0,2 S1c közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke1 KÖu 0,002 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi Lke1 KÖu 0,1 S1d szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke1 KÖK 0,5 S20 Az Erdőkertesi határ mentén a Határ utca szabályozása (Konkrét Önkormányzati Lke1 KÖu 0,01 93 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

95 igény átvezetése.) Beépítésre nem szánt területek, beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: S5 Az óvoda területi bővítése a 1322/2 hrsz-on. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Zkp Vi 2,1 S15 A Domb utcában, a temető melletti 309/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Zkp Vi-1 1,0 S16 A Mikszáth Kálmán utcánál a 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény Zkp Vi-1 2,7 átvezetése.) KÖu Vi-1 0,3 KÖu-1 Lke-6 0,01 S18 A Fő út- Gyár utca között tervezett út nyomvonala mentén (Konkrét KÖu-1 KSp-1 0,1 Önkormányzati igény átvezetése.) KÖu-1 Lf-1 0,3 KÖu-1 Gksz-1 0,3 S20 Az Erdőkertesi határ mentén a Határ utca szabályozása (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) KÖu Lke-1 0,03 Beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút S1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások Má KÖk 0,3 átvezetésének igénye miatt.) S1b A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt KÖu KÖk 0,2 szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) S1c A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖk KÖu 0,5 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi KÖk KÖu 0,1 S1d szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖu KÖk 0,04 S8 A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási övezetek a Bara-patak mentén. (A KÖu V 2,1 szakmai pontosság javítása érdekében.) Üü V 2,7 S9 S10 A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási övezetek a Sződrákos-patak mentén. (A szakmai pontosság javítása érdekében.) Az erdőövezetek valós állapothoz igazítása az igazgatási területen több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) A Sződ-rákos patak D-i oldalán korábban kijelölt zöldterületi övezeteknek a valós S11 használathoz igazodó mezőgazdaságiba sorolása. Biológiai aktivitás érték egyensúlyához szükséges erdőterület az erdőkertesi S19 határ mentén a 0276 hrsz-on Az Erdőkertesi határ mentén a Határ utca szabályozása (Konkrét Önkormányzati S20 igény átvezetése.) Terület-felhasználási átminősítéssel együtt nem járó változások: A 0285/9 hrsz-ú ingatlan részleges belterületbe vonása és lakóövezetbe sorolásának hibajavítása, továbbá a 3600, 3601/1, 3601/2, 3601/6, 3601/7, S3 3601/8, 3601/9, 3601/10, 3601/11, 3601/12 hrsz-ú ingatlanok lakóövezetbe sorolásának hibajavítása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése, korábbi rajzi hiba korrekciójának átvezetése, rajzi egyértelműsítés.) A 0114/8 hrsz. alatti ingatlan belterületbe vonása. (Konkrét Önkormányzati igény S12 átvezetése.) Má V 3,5 Zkp V 6,7 KÖu V 1,3 Lke-1 V 0,1 V Má 2,3 Má Ev 1,5 Má Eg 21,1 Má Ek 0,6 Gksz-1 Eg 0,5 Ev Má 32,0 Ev Mk 0,2 Zkp Má 8,3 Má-á Ev 9,5 Ev KÖu 0, A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatásával, és e szabályoknak való megfelelések igazolásával a TSZT jóváhagyott munkarészeinek M-4 jelű file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 94

96 melléklete foglalkozik részletesen. Ezért ezen a helyen az M-4 jelű melléklet megállapításait nem ismételtük meg A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása Az fejezetben részletesen ismertetett tervezett módosítások zöme pontosítás, vagy jogszabályi összehangolási jellegű feladat, esetleg legfeljebb 1 ha területnagyságot érintő lokális hatású változtatások. Az ezeken a módosításokon kívüli érdeminek tekinthető tervmódosítások pedig nyomvonali jellegükből adódóan területi értelemben szintén kis jelentőségűek, hatásuk szintén lokális és korlátozott. Emiatt a TSZT-ben most tervezett változtatások a település egészére szóló hatályos településfejlesztési koncepcióban foglaltakkal értelemszerűen nem ellentétesek. A tervjavaslatok megvalósulásával a korábban meglévő és tervezett közlekedési és feltérési megoldások jobbá és gazdaságosabbá válnak, emiatt a város külső és belső közlekedési kapcsolati rendszere kedvezőbbé válik, továbbá a hatályos jogszabályokhoz és a kialakult állapothoz jobban igazodó új terv jön létre. 2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. Tájrendezési javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A településszerkezeti tervben a meglévő tájhasználatot és tájszerkezetet jelentősen befolyásoló javaslatok nem kerülnek megfogalmazásra. A területfelhasználások és övezeti elírások, valamint hálózati elemek kialakítása során érvényesítésre került fontosabb szempontok: A mezőgazdasági területek rendezése során egyrészt az (átlagosnál jobb minőségű) termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az ökológiailag értékesebb mezőgazdasági területek (rét, legelő és nádas) megóvása. A kertes mezőgazdasági (jellemzően volt zártkerti) területek esetében a művelés szempontjából nélkülözhető, illetve indokolatlan beépítések további kialakulásának visszaszorítása. Az erdőterületek településrendezési tervi lehatárolásában a hatályos tervi állapotokhoz képest több helyen is változtatások történtek. Ennek oka, hogy a korábban használt forrásadatok (ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágak és egyéb kartográfiai erdőterület lehatárolások) felhasználásán alapuló tervi adatok az Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján pontosításra kerültek. Új erdőterület kijelölések a "biológiai aktivitásérték" megőrzését szolgáló "kompenzációs" területekhez köthetők. A településre korábban, míg tágabb térségére ma is jellemző a bányászat. A tájsebek egy részénél a rekultiváció nem történt meg. A település területén, a távlatban esetlegesen megjelenő új tájhasználati formák közül a felszíni bányászati tevékenységet erős korlátok közé célszerű szorítani. A tájszerkezetet tagoló közlekedéshálózat terén új elemek megjelenése a Vác Duna-hidat és az M3 gödöllői csomópontját összekötő tervezett főút megvalósulása esetén várható Természetvédelmi javaslatok A településszerkezeti terv új helyi jelentőségű, vagy országos jelentőségű természeti védelemre nem tesz javaslatot. A már meglévő természeti értékvédelem alatt álló, elsősorban a Natura 2000 és az országos ökológiai hálózat által érintett területeken olyan övezeti előírások kerültek kialakításra, amik a természeti értékek fennmaradását szolgálják Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján kijelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek tájképi védelme a településrendezési tervben megfogalmazott területfelhasználások és övezeti előírások mellett megfelelően biztosított. Új védelmi célú erdőterületek a biológiai aktivitásérték kompenzáció keretében kerülnek kijelölésre, de 95 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

97 ezek tájkép "javító" hatása csak kis mértékben és az is csak évtizedek múlva várható. A településen tervezett beépítésre szánt területi, közlekedési és energiaközmű hálózati fejlesztésektől nem várhatók olyan változások, melyek a meglévő tájképvédelmi területek állapotát kedvezőtlen irányba számottevően befolyásolnák Biológiai aktivitásérték változása A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A tervezési területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Őrbottyán Város Településszerkezeti Terve. A biológiai aktivitásérték változás, illetve egyenleg számításánál kétféle módon jártunk el. A kétféle számítással a cél, egyrészt a valós állapotokat rögzítő települési összesített biológiai aktivitásérték rögzítése, másrészt a tényleges területfelhasználás változás biológiai aktivitásérték egyenlegének és szükség esetén kompenzációjának kiszámítása: a) A településszerkezeti terv hatályos és tervezett állapota közötti összesített területfelhasználási adatai alapján számított biológiai aktivitás érték. Mivel egyes szakhatósági adatszolgáltatások alapján elsősorban a beépítésre nem szánt területfelhasználások javításra kerültek (pl. erdészeti nyilvántartást figyelembe véve az erdő- és ennek következtében más, pl. a mezőgazdasági területi lehatárolások), ezért a térkép alapján számított összesített területi mérleg olyan helyeken is "változást" és ebből levezetett torz értéket mutat, ahol a valóságos állapotban semmilyen változás nem történt. Vagyis a törvény szellemisége értelmében a térképen történt javítások helyein a település meglévő biológiai értéke nem változott, csak a terv került hozzáigazításra a valóságos területhasználathoz, illetve a nyilvántartáshoz. Az érintett területfelhasználásokat *-gal jelöltük a táblázatban. Biológiai aktivitás érték szorzó Meglévő állapot (ha) Tervezett állapot (ha) Terület változás (ha) Biológiai aktivitás érték változás Terület-felhasználási kategória Kertvárosias lakóterület 2,7 355,9 386,1 33,4 81,54 Falusias lakóterület 2,4 150,4 158,9 9,9 20,40 Településközpont terület 0,5 50,9 49,2 2,7-0,85 Intézményi terület 0,5 13,0 28,2 15,3 7,60 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,4 45,1 44,7 0,6-0,16 Ipari gazdasági terület 0,4 8,2 8,5 0,2 0,12 Üdülőházas üdülőterület 2,7 5,3 0,6 0,0-12,69 Különleges, temető terület 3,0 2,7 0,0 0,0-8,10 Különleges, sportpálya terület 3,0 10,5 9,4 0,2-3,30 * Különleges, bánya terület 0,1 10,4 10,5 0,0 0,01 Különleges, mezőgazdasági üzem terület 0,7 0,0 2,4 2,4 1,68 Közúti közlekedési terület 0,6 94,7 28,1 0,5-39,96 Kötöttpályás közlekedési terület 0,6 9,2 10,6 2,0 0,84 Zöldterület, közpark 6,0 10,2 4,6 0,3-33,60 * Védelmi erdőterület 9,0 514,2 162,6 2,6-3164,40 * Gazdasági erdőterület 9,0 0,0 351,9 34,2 3167,10 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 96

98 * Közjóléti erdőterület 9,0 0,0 3,8 0,6 34,20 * Általános mezőgazdasági terület 3,7 1380,8 1381,6 34,1 2,96 * Kertes mezőgazdasági terület 5,0 53,5 55,8 2,3 11,50 * Vízgazdálkodási terület 6,0 19,5 33,9 16,7 86,40 Különleges, beépítésre nem szánt temető terület 3,0 0,0 3,0 3,0 9,00 Összesen: 2734, ,40 160,29 A településszerkezeti terv hatályos és tervezett állapota közötti összesített területfelhasználási adatai alapján számított biológiai aktivitás érték egyenleg pozitívumot mutat. De ez nem ad valós képet arról, hogy a tervezett beépítésre szánt területi változások biológiai aktivitás értékben kompenzálásra kerülnek. Ezt a következő táblázat igazolja. b) A tervezett területfelhasználás változások adatai alapján számított biológiai aktivitás érték egyenleg és kompenzáció. A biológiai aktivitásérték számításnál elegendő csak azokat a területfelhasználásokat vizsgálat alá venni, ahol a terv változtatásokat eszközöl, és ezeknél össztelepülési szinten a változásokat nyomon követni. Változás azonosító Terület (ha) Meglévő területfelhasználás Meglévő biológiai aktivitás érték szorzó Tervezett területfelhasználás Tervezett biológiai aktivitás érték szorzó Biológiai aktivitás érték változás T4 * 3,6 Vt Vi 0 T2 0,4 Gksz 0,4 Lf 2,4 0,8 T4 0,9 Lf 2,4 Vi 0,5-1,71 T7 2 Üü 2,7 KMü 0,7-4 T1a 0,2 Lf 2,4 KÖk 0,6-0,36 T16 1,5 Lke 2,7 Vi 0,5-3,3 0,2 Sp 3 Vi 0,5-0,5 T17 1,2 Sp 3 Vi 0,5-3 T6 * 2,7 Kt 3 KbT 3 0 T1b T1c T1d 0,7 Lke 2,7 KÖk 0,6-1,47 0,1 Lke 2,7 KÖu 0,6-0,21 0,2 Lke 2,7 KÖk 0,6-0,42 0,002 Lke 2,7 KÖu 0,6-0,0042 0,5 Lke 2,7 KÖk 0,6-1,05 0,1 Lke 2,7 KÖu 0,6-0,21 T5 2,1 Z 6 Vi 0,5-11,55 T15 1,0 Z 6 Vi 0,5-5,5 T16 2,7 Z 6 Vi 0,5-14,85 T1a 0,3 M 3,7 KÖk 0,6-0,93 T1b 0,2 KÖu 0,6 KÖk 0,6 0 0,01 KÖk 0,6 KÖu 0,6 0 T1c 0,4 KÖk 0,6 KÖu 0,6 0 T1d T10 0,04 KÖu 0,6 KÖk 0,6 0 0,1 KÖk 0,6 KÖu 0,6 0 * 1,5 Má 3,7 Ev 9 7,95 * 21,1 Má 3,7 Eg 9 111,83 * 0,6 Má 3,7 Ek 9 3,18 * 0,5 Gksz 0,5 Eg 9 4,25 97 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

99 T8 T9 * 32 Ev 9 Má 3,7-169,6 * 0,2 Ev 9 Mk 5-0,8 * 2,7 Üü 2,7 V 6 8,91 * 2,3 KÖu 0,6 V 6 12,42 * 10,2 Má 3,7 V 6 23,46 * 1,3 KÖu 0,6 V 6 7,02 * 0,1 Lke 2,7 V 6 0,33 * 2,3 V 6 Má 3,7-5,29 T3 - - T T13 T14 összesen: -48,2642 Kompenzáció 9,5 Má 3,7 Ev 9 50,35 T19 Biológiai aktivitás érték változás összesen: 2,0858 A táblázatban szereplő (azonosítóval jelölt) területfelhasználás változások eredményeként előálló biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására a táblázat utolsó pontjában szereplő mintegy 9,5 hektárnyi erdőterület átsorolás szolgál. Mindezen változások összesítése után a település területén a biológiai aktivitásérték 2 pontnyi értékben növekszik. Megjegyzés: A területfelhasználás térképi változásainak leírásánál, a T4*, T6*, T10*, T8* és T9* sorszámmal jelölt területek esetében valós változás nem történt, ezek többségénél azonosító jelölés, vagy az Erdészeti, vagy Vízügyi adatszolgáltatás alapján került pontosításra a térkép. Ezért ezen területeket kihagytuk a biológiai aktivitásérték változás összesített számításából Zöldfelületi rendszer fejlesztése Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai a következőkben foglalhatók össze: Külterületen az erdőterületek fejlesztésére települési források hiányában nincs lehetőség. A tervben megjelenő új erdőterület kijelölés jellemzően a biológiai aktivitásérték kompenzációhoz köthető. Belterületen, a közösségi rekreációs célokat szolgáló zöldterületek, közparkok fejlesztésére kevés szabad terület áll rendelkezésre. A zöldterületek és közparkok kialakítását kertépítészeti tervek alapján, a várostűrés szempontjainak figyelembe vételével kell kialakítani. A formájuk, vagy elhelyezkedésük miatt korlátozottan hasznosítható területrészeken is kialakíthatók kisebb kiterjedésű új zöldterületek. Belterületen, elsősorban a közlekedési területeken található közterületi fasorok és cserjesávok fejlesztésében rejlenek lehetőségek. A közterületeken a közterület szélességétől függően legalább egy oldali fasort célszerű kialakítani. A fasorok telepítésénél legalább utcánként (illetve a kereszteződések által határolt utca szakaszonként) egyazon fa fajtából javasolt a fasorokat kialakítani. A fasorok telepítését faültetési (vagy kertépítészeti kiviteli) terv alapján kell végezni. A fasorok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. A beépítésre szánt területeken amennyiben legalább az övezeti az előírásokban szereplő zöldfelületi aránynak megfelelően kerülnek kialakításra a telken belüli kötelező zöldfelületek, azzal jelentősen javulna a település egészének a zöldfelületi rendszere Zöldfelületi ellátottság alakulása A tervben megfogalmazásra kerülő területfelhasználási és övezeti változások következtében mennyiségileg alig javul a zöldfelületi ellátottság. Ellenben a közterületeken található zöldfelületek (közparkok és fasorok) fenntartási színvonalának emelésével minőségi értelemben javulás várható. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 98

100 Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A belterületi zöldfelületek minőségének (és mennyiségének) javításával tovább növelhető a település környezetállapotának javításában betöltött ökológiai szerepük. Az állatvilág számára új élőhelyek megjelenésével növekszik a biodiverzitás. A növényzet mennyiségének növekedésével nagyobb arányú a pormegkötés, a zajszűrés, a rezgés elleni védelem és kis mértékben javul a mikroklíma. Külterületen elsősorban a természeti értékvédelem alatt álló zöldfelületek, zöldhálózati (illetve ökológiai hálózati) elemek megőrzésével tovább növekszik a biodiverzitás, míg a mezővédő fasorok és cserjesávok megtartásával és fejlesztésével a mezőgazdasági területeken csökken az erózió és a defláció mértéke. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A települést két jelentős tervezett közlekedési létesítmény érinti: - Az Országos Területrendezési tervben szereplő, a Vác Duna-hidat és az M3 gödöllői csomópontját összekötő tervezett főút, a 2104 jelű, településközpontokon áthaladó országos közutat tehermentesíti, térségfejlesztő hatása jelentős, külterületi jellegű. - A 71. sz. Budapest Vácrátót Vác vasútvonal fejlesztési terve a vonalon a korszerű elővárosi közlekedés feltételeit biztosítja, a jelenlegi nyomvonalon történő korszerűsítéssel Közúti hálózati kapcsolatok Országos közutak A tervezett Vác Gödöllő másodrendű főút tervezett nyomvonala a település nyugati külterületén halad át, Csomád határa közelében. Az út külterületi főút, védőtávolsága m amelyen belül építmények elhelyezéséhez közútkezelő hozzájárulása szükséges. Tervezett keresztmetszete 2x2 forgalmi sáv, tervezési osztálya k.iv.a. A jelenlegi országos közutak nyomvonala nem változik, a belterületen, a beépítési kötöttségek miatt további leállósávok létesítése sem biztosítható. A meglevő országos mellékutak (2103, 2104, 2105 jelű összekötő utak külterületi szakaszain a védőtávolság az út tengelyétől mért m, amelyen belül kerítés méterre, beépítés méterre létesíthető. Tervezési osztályuk: K.V.A. Az utak belterületi szakaszainak szabályozási szélessége nem változik, a tervezési osztály: B.IV.b.C Belső úthálózat Települési utak Új közúti kapcsolat létesítését tartalmazza a terv a Fő út (2104 j) és a Gyár utca között a Szent István utcával párhuzamosan, Veresegyház határa közelében a dél-nyugati területek megközelíthetőségének biztosítására. Az út gyűjtőút funkciójú tervezési osztálya B.V.d.B. A Hunyadi utca és Erdőkertes határa között a belterület (Lke-1 övezet) beépíthetőségét biztosítja a meglevő utcák (Vak Bottyán u., József Attila u., Petőfi Sándor u., Bartók Béla u.) tervezett 12 m szabályozási szélessége, illetve az azokat összekötő új kiszolgáló utcák. Tervezési osztály: B.VI.d.B. A Vak Bottyán utca a hatályos településszerkezeti terv szerint gyűjtőút kategóriájú, de erre alkalmassá csak irreális közterület bővítéssel lenne alkalmas, ezért nem javasoljuk. A központ és a Nyíresi erdő közötti terület beépítésének megközelítésére az Arany János u., Zrínyi utca és Táncsics M. utca szabályozása szükséges (12 m) Közösségi közlekedés Kötöttpályás A MÁV Budapest Vácrátót Vác vasútvonal rekonstrukciója szerepel a Nemzeti Közlekedési Stratégia indikatív vasúti projektlistáján. Az elkészült engedélyezési tervek részleges második vágány kiépítését tartalmazzák Rákospalota-Kertváros-Fót, és Fótfürdő-Ivacs szakaszokon. 99 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

101 A fejlesztési terv Őrbottyán településen sk+55-ös rendszerű középperonos kialakítást tartalmaz, az utasforgalmi létesítmények felújítása, P+R parkolók és kerékpártárolók telepítése mellett. A fejlesztés jelen uniós ciklusban való megvalósítása az IKOP 3. forráscsoporton belül más városi- elővárosi projektekkel való versenyének függvénye. Közúti Az autóbuszvonal hálózatban a VOLÁNBUSZ helyközi járatai megfelelően biztosítják a kapcsolatokat, a hálózat fejlesztése helyi járatok indításával lehetséges Kerékpáros közlekedés Pest megye területrendezési terve Vác Aszód irányban térségi jelentőségű kerékpáros útvonal nyomvonalát tartalmazza, amely a 2105 jelű út külterületi szakasza mentén érinti Őrbottyán területét. A településen belül jelentősebb kerékpárforgalmi célpont a település központ illetve a tó környezete, a belső kerékpáros közlekedés a kis forgalmú kiszolgáló utcákon lebonyolítható. Vácrátót irányában a 2104 jelű út mentén, a település központi szakaszán nincs lehetőség kerékpárút kiépítésére, a tó partján célszerű kijelölni a kerékpáros útvonalat Főbb gyalogos közlekedés Jelentős gyalogosforgalmi létesítmény a vasútvonal fejlesztése keretében épül: a vasútállomáshoz kapcsolódóan és az átjárók kialakításával Gépjármű elhelyezés, parkolás Az új létesítményeknél a parkolást (személygépjármű és teherjármű) telken belül kell biztosítani. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Őrbottyán kedvező természeti és földrajzi adottságának hatására a 2000 évek elején még intenzíven növekedő népességszámú település volt, 2009-től kezdődően azonban kis ingadozással csak stagnáló népességűnek tekinthető. A település népességének megfogására, a betelepülők számára a település vonzóképességét javító általános településfejlesztés szükséges. Ezek a célok a település élhetőbbé-lakhatóbbá tételével érhető el, amelyet elsődlegesen az igényesebb lakókörülmény alakításával lehet elérni, kiegészítve munkahely teremtési lehetőséggel és igényesebb intézményi infrastruktúra fejlesztéssel. A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál adottságként kell kezelni azokat a természeti adottságokat és közműhálózatokat, létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a vízfolyások, stb., továbbá azok a gerinchálózatok és létesítmények, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Területfejlesztés tervezésénél korlátozó adottságként kell kezelni: - Vízellátás területén: A vízellátást szolgáló létesítmények közül vízmű területeket (vízmű gépészeti létesítményeket). - Szennyvízelvezetés területén: a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó vezeték nyomvonalát, amely Őrbottyán és a szomszédos település szennyvizeit szállítja a befogadó Váci szennyvíztisztító telepre, a szennyvízátemelő műtárgyak helyét és védőtávolság igényét. - Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: a Bara-patak, Sződ-Rákos-patak és mellékvizei, további vízfolyások, víztározók, tavak és a jelentősebb árkok területigényét, valamint azok parti sávját, karbantartási sávját, a társulási, illetve önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén, azok mindkét oldalán 3-3 ill. 6-6 m-es sávot kell karbantartás céljára szabadon hagyni. - Villamosenergia ellátás vonatkozásában: a 400 kv-os átviteli hálózatok és 22 kv-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 100

102 - Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan: a település közigazgatási területén áthaladó Barátság I. termékszállító vezeték és nagynyomású földgázszállító vezeték, nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. - Elektronikus hírközlés vonatkozásában: a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást biztosító antennák helyét. A felsorolt területfelhasználást korlátozó adottságok kiváltási igénye esetén a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, de a kiváltás megvalósításának realitását a várhatóan költségigénye befolyásolja. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. A felsorolt korlátozó adottságok gazdaságos kiváltása reálisan nem javasolható, legfeljebb rövid szakaszon, pl. útépítés miatt. A településtervező figyelembe véve a közművek okozta korlátozásokat a település területén néhány helyen már korábban beépítésre szánt terület más beépítésre szánt területre, korábbi beépítésre nem szánt terület más beépítésre nem szánt területre történő övezetmódosítását, néhány helyen a korábbi beépítésre szánt területének beépítésre nem szánt területi hasznosítását javasolja, valamint beépítésre nem szánt területről beépítésre szánt területre történő módosítását javasolja. A javasolt módosítások, fejlesztések megvalósulása esetén az ellátásukra a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt belterületi területek döntő hányada vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. A még nem csatornázott belterületen és a külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is legalább a részleges közműellátása biztosítható, úgy, hogy a szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A beépítésre nem szánt területen, a javasolt szintén beépítésre nem szánt (pl erdő) használati mód megváltoztatás közműves szempontból változtatást nem igényel. A megengedett új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen. A településtervezési javaslat alapján javasolt új beépítés megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigény kielégítési lehetőségét kell megoldani. A megengedett változtatás teljes megvalósítása esetén várható új közműigények: területszám területméret (ha) jelenlegi övezet tervezett övezet változással érintett terület (m 2 ) vízigény (m³/nap) keletk szennyvíz (m³/nap) villamos energia igény (kw) földgáz igény (nm³/h) Beépítésre szántból beépítésre szántra változtatás OTÉK változás miatt T4 3,6 Vt Vi ,9 24,6 576,0 120,0 Beépítésre nem szántból beépítésre nem szántra változtatás OTÉK változás miatt T6 2,7 Kt Kbt ,2 1,2 27,0 5,6 Beépítésre szántból, más beépítésre szánt terület átsorolása T2 0,4 Gksz Lf ,5 7,1 60,0 18,0 T4 0,9 Lf1 Vi ,1 7,7 180,0 37,5 T7 2 Üü Kmü ,6 3,4 80,0 16,7 101 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

103 T16 1,5 Lke Vi ,8 10,3 240,0 50,0 0,2 Sp Vi ,4 1,4 32,0 6,7 T17 1,2 Sp Vi ,6 8,2 192,0 40,0 Beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területre változtatás T1a 0,2 Lf1 Kök ,1 0,1 0,4 0,1 T1b 0,7 Lke KÖk ,2 0,2 1,4 0,3 0,1 Lke KÖu ,0 0,0 0,2 0,0 T1c 0,2 Lke KÖk ,1 0,1 0,4 0,1 0,002 Lke KÖu 20 0,0 0,0 0,0 0,0 T1d 0,5 Lke KÖk ,2 0,1 1,0 0,2 0,1 Lke KÖu ,0 0,0 0,2 0,0 Beépítésre nem szánt terület beépítésre szánttá átsorolása T5 2,1 Zkp Vi ,9 18,0 420,0 87,5 T15 1 Zkp Vi ,0 8,6 200,0 41,7 T16 2,7 Zkp Vi ,3 23,1 540,0 112,5 Beépítésre nem szánt terület más beépítésre nem szánttá átsorolása T1a 0,3 M Kök ,1 0,1 0,6 0,1 T1b 0,2 KŐu KÖk ,1 0,1 0,4 0,1 0,01 KÖk KŐu 100 0,0 0,0 0,0 0,0 T1c 0,4 KÖk KŐu ,1 0,1 0,8 0,2 T1d 0,04 KŐu KÖk 400 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1 KÖk KŐu ,0 0,0 0,2 0,0 1,5 Má Ev ,5 0,4 3,0 0,6 21,1 Má Eg ,3 6,0 42,2 8,8 T10 0,6 Má Ek ,2 0,2 1,2 0,3 0,5 Gksz Eg ,2 0,1 1,0 0,2 32 Ev Má ,0 0,0 0,0 0,0 0,2 Ev Mk ,2 0,2 1,2 0,3 T8 2,7 Üü V ,8 0,8 5,4 1,1 2,3 Köu V ,7 0,7 4,6 1,0 10,2 Má V ,0 0,0 0,0 0,0 T9 1,3 KÖu V ,4 0,4 2,6 0,5 0,1 Lke V ,0 0,0 0,2 0,0 2,3 V Má ,0 0,0 0,0 0,0 T19 9,5 Má Ev ,9 2,7 19,0 összesen víz-igény (m 3 /nap) keletk. szennyvíz (m 3 /nap) villamos energia igény (kw) földgáz igény (nm 3 /h) változással érintett terület új távlati közmű igénye már meglevő beépítés igény növekedése távlatra várható összes új igény ebből a tervezés távlatáig várható igény A településszinten távlati várható összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint ezen távlatra prognosztizált, a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb %-ának a jelentkezése várható, a szennyvíz közcsatorna hálózatra csatlakozás kivételével, mert annak mielőbbi jelentősebb növelése szükséges. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 102

104 igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni. A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, elektronikus hírközlésnél is a szolgáltatókkal való szerződéskötés, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik Viziközművek Vízellátás A vizsgálatok alapján Őrbottyánban vízellátását, a vízbeszerzést és a vízelosztást is a DMRV Zrt. biztosítja. A település vízellátása a DMRV Zrt. Bal-parti Regionális Rendszeréről megoldott. A regionális ágvezeték Vácrátót felől érkezik a településre. A vezeték dn 400-as mérettel ac csőanyaggal végighalad a Fő utca - Csap utca - Öreghegyi utca-arany János utca - Gyár utca - Szent István utca - Gyár utca nyomvonalon és elhagyja a települést Veresegyház felé. A regionális vezetékről a Rákóczi Ferenc út felé dn 250-es PVC leágazás épült északi irányba. Ez a vezeték továbbhalad Rákóczi Ferenc út-damjanich utca-erkel Ferenc utca-erkel Ferenc köz - Kálvária utca - Cinege utca nyomvonalon és táplálja a Cinege utcában épített 2*250 m 3 -es medencéket. A regionális vezetékről táplálják az Arany János utca-rákóczi Ferenc utca sarkánál üzemelő nyomáscsökkentőt is. A regionális vezetékről déli irányba ágazik le dn 200-as mérettel Csomád ellátását szolgáló vezeték is. Vácrátót irányából, párhuzamosan a regionális vezetékkel épült a Fő utcán egy dn 200-as célvezeték a téglagyár ellátására. A Téglagyár telkén üzemelő 100 m 3 -es víztorony a téglagyár ellátását szolgálja. A regionális rendszer és a helyi medencék, a nyomáscsökkentő biztosítják a vízellátó hálózatban a víznyomást. Őrbottyán fogyasztóit ellátó hálózati rendszerében nyomásproblémákról nincs információ. Őrbottyán belterületén minden utcájában megépült a vízelosztó hálózat. (A regionális vezeték nyomvonalával érintett utcákban is, azzal párhuzamosan megépült a vízelosztó hálózat vezetéke.) A vízelosztó hálózat gerincét képező vezeték dn 250-es, 200-as a többi vezeték jellemzően dn 100-as, illetve dn 80-as mérettel épült. A regionális vezeték csőanyaga és a régebb építésű elosztóhálózatok anyaga is ac, amely már nem tekinthető korszerűnek, ezek átépítési távlati igényével kell számolni. Az újabb építésű vezetékek már műanyag alapanyagúak. A vezetékek többnyire körvezeték rendszert alkotnak, de különösen a külterület irányába kifutó szakaszokon több ágvezeték található. A vízelosztó hálózatra az előírások szerinti tűzivíz csapok is elhelyezésre kerültek, kellő biztonságot nyújtva a tűzivíz ellátás lehetőségére. Jelenleg a település vezetékes ivóvíz ellátottsága 89,2 % volt (2014. január 1.) A vezetékes ivóvízzel nem rendelkező ingatlanok ellátására 11 közkifolyó áll rendelkezésre. A közüzemi ivóvíz ellátással nem rendelkező ingatlanoknál, de a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek minősége bizonytalan. A házi kutakról felmérés-nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatáig kb 103 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

105 57 m 3 /nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő regionális ivóvíz hálózati rendszerről vételezni lehet. A vízelosztó hálózatot a javasolt módosítással érintett fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében, ahol lehet körvezetékes módon. A tűzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték építése nem javasolható és az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell. Meg kell említeni, hogy építési engedély csak a tűzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tűzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tűzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell. A településen továbbra is meghatározó lesz a házi kutak használata. A közmű szolgáltatási törvényben rögzítettek szerint ma már új házi kút csak engedéllyel létesíthető. A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges: olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m 3 /év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül- kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a víz nem ivóvíz minőségű. Az ezt meghaladó vízkivételi igény, vagy házi vízigénytől eltérő vízhasználati cél, továbbá parti szűrésű, karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele esetén az engedélyező a Vízügyi Hatóság Szennyvízelvezetés A vizsgálatok szerint, annak ellenére, hogy Őrbottyán a felszín alatti vízbázisok védelmének tekintetében érzékeny területen fekszik, a szennyvizeinek összegyűjtését és szennyvíztelepen történő kezelését csak 2010-ben oldották meg, 6 településsel összefogva létrehozott Váci Víziközmű Társulatként, állami támogatással. Őrbottyánban elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a településről észak felé Vácrátót irányába vezetik tovább. A szennyvizeket a Váci Szennyvíztisztító Telep fogadja be. A településen kiépített csatornahálózatok jellemzően gravitációsan működnek. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációsan üzemelő hálózat mélypontjain (14 db) szennyvízátemelő segíti a szennyvíz továbbvezetését. Jelenleg a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok a keletkező szennyvizeiket házi medencékbe gyűjtik, amelyek az általános tapasztalatok szerint többnyire szikkasztóként üzemelnek. A becslések szerint a településen jelenleg naponta kb 168 m 3 (2014. január 1-ei adat szerint) szennyvizet szikkasztanak el, szennyezve a felszín alatti vizeket. A felszíni vizekbe, a kutakba történő közvetlen szennyvízbevezetések is előfordulhatnak, bár ezek csak feltételezések, mert ez irányú feltárások, felmérések nem készültek. A szennyvízcsatorna hálózatot és a szennyvíztisztító telepet is a DMRV Zrt üzemelteti. A jelenleg üzemelő, kiépített csatornahálózat mentén, a közhálózatra még nem csatlakozó ingatlanok mielőbbi közhálózati csatlakozását meg kell oldani. Reálisan a tervezés távlatáig megvalósuló fejlesztési területekről, valamint a már csatornázott területeken történő újabb közhálózati csatlakozásokról érkező prognosztizált 281 m 3 /nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A település topográfiai viszonyai mellett a gravitációsan kiépíthető szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjairól továbbra is átemelő műtárgyak létesítésével oldható meg a szennyvizek továbbszállítása. A jelenleg üzemelő szennyvízátemelő műtárgyak zajvédelme nem megoldott, bűzzárral nem rendelkeznek. Ezek védőtávolság igénye 150 m. A védőtávolság igénye a bűzzáróvá tétele és zajvédelemmel való ellátását követően lényegesen csökkenthető. A védőtávolság igény csak a műtárgy tényleges korszerűsítésének megoldása után csökkenthető. Új átemelő műtárgyat, pedig már file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 104

106 csak zajvédelemmel ellátva és bűzzáróan lehet kivitelezni. A belterületen még nem csatornázott területeken, külterületen, beépítésre szánt, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek gyűjtése-kezelése helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható lehet. Ennek korlátot szab, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el, így ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget nem éri el, akkor szigorúan vízzáróan kivitelezett házi gyűjtőmedencék alkalmazása engedélyezhető, ha annak rendszeres szippantási lehetősége biztosított. Ha a napi keletkező szennyvízmennyisége meghaladja a szippantó kocsi kapacitását, akkor ragaszkodni kell belterületen a közcsatorna hálózati kapcsolat kiépítéséhez. Külterületen a helyi építési szabályzatban rögzített távolságon belül keletkező szennyvíz esetén szintén a közcsatorna hálózati csatlakozás kiépítése szükséges. A helyi építési szabályzatban rögzített távolságon túl egyéb házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha az előírásokban szereplő feltételek biztosítottak Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A vizsgálatok alapján Őrbottyán csapadék és felszíni vizeit a változatos topográfiai adottságú területének mélyvonalain haladó vízfolyások gyűjtik össze és három patak biztosítja a továbbszállítást. Az egyik patak a Tece-patak a településen belül ered, a város dél-nyugati területén többnyire a be nem épített területen gyűjti össze a vizeket és halad Vácrátót felé, majd Sződnél torkollik a Sződrákosi-patakba. A másik patak a Bara-patak, amely szintén Őrbottyán területén ered és szintén Vácrátót fele hagyja el a települést, majd a Hartyán-patakba torkollik Váchartyán területén, amely azután szintén a Sződrákosi-patakba torkollik Sződ területén. A Bara-patak Őrbottyán északi részben beépített részben be nem épített területéről gyűjti össze a vizeket. A harmadik patak, Őrbottyán csapadékvíz elvezetésének a gerincét képező Sződrákosi-patak, amely Gödöllőn ered és Veresegyházon keresztül érkezik a településre, majd a települést Vácrátót irányába hagyja el. A Sződrákosi-patak több településen áthaladva Gödnél torkollik a Dunába. Veresegyház felöl a Sződrákosi-patak mentén átnyúlik Őrbottyán területére az Egervári láp védettséget igénylő területe. A város belterületén az Arany János utca-gyár utca vonala, mint vízválasztó vehető figyelembe. Attól északra a Bara-patak, attól délre a Sződrákosi-patak gyűjti össze a településen belül az elvezetendő csapadékvizeket. Őrbottyán területén a csapadékvizek elvezetésére a beépített területen nyílt árkos csapadékvízelvezető rendszer épült ki. A nyílt árkos csapadékvíz elvezetésre az egyes utcákban egy vagy kétoldali árkot építettek. Sajnálatosan azonban az utcák döntő hányadában rendesen kialakított, hidraulikailag rendezett vízelvezetés nincs kialakítva, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. A vizsgálatok alapján a település önkormányzata felismerve, hogy a közműellátásban a legrendezetlenebb közmű-ága a csapadékvíz elvezetés, még 2009-ben tanulmánytervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés rendezésére. A tanulmányterv alapján fokozatosan, a település gazdasági lehetőségeihez igazítva valósítja meg a tanulmánytervben szereplő javaslatot. Pályázati támogatással 2014-ben a Táncsics Mihály utca, Bajcsy Zsilinszky utca, Dózsa György utca és Esze Tamás utcák, Rákóczi Ferenc utca és Erdősor utca közötti szakaszain, valamint a Rákóczi Ferenc utca-táncsics Mihály utca és vasúti átjáró közötti szakaszon építették ki a rendezett csapadékvíz-elvezető rendszert. A település nemcsak patakokban, de vízfelületekben, tavakban is nagyon gazdag. A tavak hasznosítására is már komolyabb rendezések történtek. A karbantartás azonban általánosan a város felszíni vízrendezésének terén nagyon hiányos. A vízfolyások-patakok növényzettel benőttek, s ahol az árkos vízelvezetés megoldott, ott is az átereszek karbantartása hiányos. A patak-/tómedrekre meder karbantartója számára biztosítandó meder menti sáv több helyen nem áll rendelkezésre. A medrek karbantartási hiánya miatt a vízszállító képességük korlátozott. Az utóbbi időkben előforduló szélsőségesebb csapadékesemények árvízi méretű vizek mederben tartása azonban csak komolyabb mederkarbantartással biztosítható. 105 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

107 Az utóbbi időkben jelentkező és a klímaváltozás hatására várható csapadékesemények szükségessé teszik a település vízrendezésének, a csapadékvíz elvezetésének mielőbbi megvalósítását. Célszerű lenne a 2009-ben készült tanulmány felülvizsgálata is, hogy a szükséges fejlesztési igények a szélsőséges időjárás esetén előforduló csapadékosabb és szárazabb időszakoknak is meg tudjon felelni, bele értve a vízvisszatartás igényét is. Őrbottyán nem tartozik az ágazati nyilvántartás szerint árvízzel veszélyeztetett települések közé. Azonban a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség komoly helyi vízkárokat és veszélyeztetést jelentő villámárvizeket okozhat. A település jelenlegi nyílt árkos vízelvezető rendszerének fenntartásánál figyelembe kell venni, hogy a településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) várhatóan valamelyest növekedni fog. A burkolt felületekre eső csapadékvizek elvezetési nehézségét nemcsak az okozza, hogy a burkoltság miatt a csapadékvizek majdnem 100%-a elvezetést igényel, hanem az is hogy, a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A megvalósított fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége nő, a lefutása csökken, ezzel számolni kell a vízelvezetési rendszer méretezésénél. Ha a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó vízfolyások fejlesztése nem megoldható, akkor a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás megoldása. Ezért minden nagyobb beruházásnál, telekalakításnál a többlet csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell. Amennyiben a továbbszállítás útján, vagy a befogadónál szűk a befogadó képesség, akkor vagy a vízelvezető hálózatot kell alkalmassá tenni a többlet vizek elvezetésére, vagy pedig a csapadékvizek visszatartását kell megoldani. A vízvisszatartást akár a meglevő tározónál, akár új létesítésével lehet megoldani, abba tárolva a vizet és abból csak olyan vízhozammal a befogadó vízfolyásba vezetni, amelyet a szállítás útján a vízelvezető rendszer kiöntésmentesen fogadni tud. Erről a továbbtervezés során lehet dönteni. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsi behajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell. Akár szikkasztással a talajba, akár élővízbe történő vízbevezetésnél a csapadékvizek szénhidrogénszármazékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, a talajra és a talajvízre, ezért ennek is szigorú szabályozása szükséges. A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehetne a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani Energiaellátás A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 106

108 energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. Őrbottyán villamosenergia ellátásának bázisa a gödi 132/22 kv-os alállomás. Őrbottyán közigazgatási területén áthalad a Göd-Detk között üzemelő 400 kv-os átviteli hálózat oszlopokra fektetve, amelynek nyomvonalát és m-es biztonsági övezetének helyigényét a továbbtervezés során figyelembe kell venni. A gödi alállomásról induló 22 kv-os középfeszültségű hálózati rendszerekről történik Őrbottyán fogyasztóinak ellátása. A 22 kv-os hálózat jellemzően oszlopokra szerelve épült, csak az utóbbi időkben épített új állomások betáplálása épült földkábel csatlakozással. A 22 kv-os hálózat fűzi fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A kisfeszültségű hálózat döntő hányada is föld felett, oszlopokra fektetve halad. A kisfeszültségű elosztóhálózatnál is csak az utóbbi időkben épült földalatti elhelyezéssel. A település közvilágítása a vizsgálatok szerint jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított. Ezzel biztosított megvilágítás csak a közlekedés biztonsági követelményeket elégíti ki. Ma már sem mennyiségében, sem minőségében az elvárásoknak nem felel meg. A település fejlődésével a villamosenergia igény is növekszik. A villamosenergia igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerint, várhatóan a tervezés távlatáig megvalósulói új területhasznosításoknál jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A transzformátor kapcsokra vetített többlet villamosenergia igény a tervezés távlatáig 1,4 MW-ra prognosztizálható. A villamosenergia szolgáltatási törvény (VET) értelmében a villamosenergia ellátáshoz szükséges közhálózat fejlesztést a szolgáltatónak saját beruházásként kell megoldani, a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köthet, amelyben rögzítheti a szolgáltatás feltételeit. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezés távlatáig prognosztizált igényt meghaladó igény jelentkezése, vagy új jelentősebb villamosenergia igényű területhasznosítás esetén az alállomásról új 22 kv-os hálózati kapcsolat kiépítése szükséges és új fogyasztói transzformátor állomások telepítési igényével kell számolni. Az új állomáshelyek betáplálását az új 22 kv-os kábelről kell biztosítani, de a meglevő, a településen áthaladó középfeszültségű hálózatok felhasításával is lehet transzformátor bekötést kiépíteni, ha ahhoz közeleső telepítés történik. Új transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen. A várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitásnövelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztók ellátását megoldani. 107 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

109 A településen meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre. A joghatályos VET alapján új ellátási körzetben hálózatépítés már csak földalatti elhelyezéssel történhet. A település már beépített így már ellátott területein a tervezés távlatáig várhatóan a hálózatok föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre. A település belterületén új házi bekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód átalakítási lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozzák. A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás fejlesztése is szükséges. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl esztétikai igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A közvilágítás fenntartásának költségcsökkentése érdekében energiatakarékos lámpafejek alkalmazása szükséges és célszerű a megújuló energiahordozó hasznosításának lehetőségét is a közvilágítás tápenergia ellátásánál igénybe venni. Az új közvilágítási hálózatok már csak földalatti elhelyezéssel építhetők, lámpatestek emelhetik ki a terület látványát. Egyéb területeken marad a tartóoszlopra szerelt lámpafejekkel történő megvilágítás, de ezek között is lehet arculat-alakítóbb, igényesebb lámpafejet kiválasztani Földgázellátás A vizsgálatokban rögzítettek szerint a település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Fóti gázátadó állomás, ahonnan induló nagyközép-nyomású gerincvezetékről történik egyes telkek közvetlen bekötése, illetve a település körzeti nyomáscsökkentőjének bekötése. A közvetlen nagyközép-nyomású vezetékekről kiépített ingatlan bekötéseknél házi nyomáscsökkentő biztosítja az ingatlan számára szükséges nyomású gáz előállítását. A körzeti nyomáscsökkentőtől, a településen belül a kommunális szektor fogyasztóinak ellátására a gázelosztás középnyomású elosztóhálózattal épült ki. Jellemzően a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. Az egyedi, házi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település már kiépült gázelosztó hálózata a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. Őrbottyán település közigazgatási területén áthalad a közelmúltban épített Vecsés-Balassagyarmat- Szlovákia nagynyomású szállítóvezeték nyomvonala, továbbá a Barátság I. kőolajvezeték nyomvonala. A nyomvonal a település beépítésre nem szánt területén halad, de nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. A településtervező által javasolt és a tervezés távlatáig reálisan megvalósításra kerülő fejlesztések, valamint a meglévő beépítés komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 381 nm 3 /h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. Ha a gázfogadó-nyomáscsökkentő kiterheltté válna, akkor annak kapacitásbővítése válhat szükségessé. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb megújuló energiaforrások is figyelembe vehetők, csökkentve a közüzemi vezetékes földgáz felhasználását. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 108

110 4.3. Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés A vizsgálatok alapján Őrbottyán vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Invitel Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa, amelyről az őrbottyáni igénylők 28-as körzetszámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A vizsgálatok szerint a település távközlési hálózatának kiépítése megtörtént, az ellátottság jelenleg teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a vizsgálatok szerint a kábel TV szolgáltatás is kiépítésre került. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható. A vezetékes hírközlési (táv- és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. A hálózatfejlesztés új fejlesztési területen már csak földalatti kivitelezéssel valósítható meg. Már ellátott területen ahol a gyengeáramú elosztóhálózat föld feletti elhelyezésű, ott, az elektronikus hírközlési hálózat is haladhat föld felett, ha a gyengeáramú elosztóhálózattal közös oszlopsorra fektethető. Amennyiben a közös oszlopsoron történő elhelyezésbe nem tudnak megállapodni, akkor az újabb építésű hálózat már csak földalatti elhelyezéssel építhető Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi lehetőséget a településen és a környezetében levő településeken üzemelő antennák segítségével látják el. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák ugyan helyben és tágabb környezetből rendelkezésre állnak, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével további antennák telepítési igénye is várható. Előzetesen a Telenor jelezte, hogy nem tervez a közeljövőben új antennát elhelyezni Őrbottyánban. A többi szolgáltató előzetesen erről nem nyilatkozott, de további újabb antenna telepítési igénye azért nem zárható ki. Az antenna elhelyezésének szabályozásával biztosítani lehet, hogy a lakosságban ne keltsen félelmet és a település arculatát se befolyásolja Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Őrbottyán természeti adottsága, hogy 1900 körüli az energetikailag hasznosítható napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia aktív hasznosítását szolgáló napkollektorokkal - a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó - közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén 109 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

111 ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Termőföldvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási vonzata a tervmódosításnak nem jelentős. A rendelkezésre álló adatok alapján a tervmódosítások környezetvédelmi szempontból a meglévő állapothoz képest számottevő káros hatással nem járnak. A meglévő környezetállapot megtartása, illetve javítása érdekében a településrendezési terv alkalmazása során a következő feltételek megtartása szükséges: A mezőgazdasági területeken a helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. Az építési tevékenységek által érintett nagyobb kiterjedésű tereprendezési munkák végzése során, talaj védelme érdekében a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönítve kell tárolni. A deponált humuszos talaj újrahasznosításáról gondoskodni kell. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk. A vizek védelme érdekében az övezeten belül a kialakítandó nagy kiterjedésű burkolt felületekről a csapadékvizet víznyelőkön át tisztítóaknákba kell vezetni, majd ezután csak olajfogón keresztül kerülhetnek szikkasztó árokba. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen védőzöldsávokat kell telepíteni. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. Az újonnan beépítendő területeket is be kell kapcsolni a meglévő kommunális hulladékgyűjtési rendszerbe. A keletkező veszélyes hulladékok a telephelyeken belül - üzemi gyűjtőben - átmenetileg tárolhatók, melyek rendszeres elszállításáról gondoskodni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. 6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Az SZT kidolgozásának alapját a hatályos terv rajzolati megállapításai adták. A hatályos SZT elemeinek nagy részén alapvetően nem változtattunk. Mivel a hatályos SZT már nem mindenben felel meg a jelenleg érvényes jogszabályok előírásainak, ezért szükséges volt a terv átfogó korszerűsítése, file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 110

112 esetenként jelöléseinek megváltoztatása, de a lehatárolások, szabályozási elemk igen nagy része érdemben változatlan maradt. Az SZT legjelentősebb változása a belterületen áthaladó 71-es vasútvonal nyomvonal-korrekciója kapcsán előálló szabályozási feladatok megoldása. Ez a változás a nyomvonal mentén beépítésre szánt és nem szánt területeket, szabályozási vonalakat és övezethatárokat is érintett, valamint az egyes helyeken előálló telekméret csökkenés miatt új építési övezetek meghatározása is szükséges volt. Az előzőeken kívül a kis részben változó önkormányzati igényeknek megfelelően szükség volt az egyes övezetek különböző paramétereinek felülvizsgálatára, kisebb korrekciójára. A változó SZT rajzolaton a védett területek, az erdő és vízgazdálkodási övezetek határait aktualizálni kellett, valamint a korábbi szabályozási vonalak szükségességét is felül kellett vizsgálni. Ennek eredményeképpen az SZT-n a szabályozási vonalak közül csak a legfontosabbakat tartottuk meg Természetesen a HÉSZ szöveges szabályozási elemeinek változásával összefüggésben ugyancsak szükség volt az SZT egyes jeltípusainak kisebb-nagyobb megváltoztatására. Ilyen volt különösen az új övezeti jel megváltozott kódrendszere. 7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 7.1. Népességprognózis Ebben a részben (a korábbi fejezetekben szereplő településfejlesztési elképzelésekkel összhangban) a települési népesség számának a jövőben várható alakulását prognosztizáltuk. Erre az előrejelzésre azért van szükség, mert ennek révén váltak feltárhatóvá a helyben élő népesség távlati igényei a települési szolgáltatásokkal szemben. A lakossági igényeknek pedig csakis akkor lehet kellően megfelelni, ha meg tudjuk becsülni a lakónépesség távlati alakulását. Ha ismerjük és meg tudjuk becsülni a helyben élő népesség számát a kérdéses időszakokban, akkor a tervezés során a közúthálózatokkal, a közintézmény, valamint közműellátó rendszerekkel szemben felmerülő lakossági igényekre tudjuk méretezni az ellátórendszereket is. A települési népességszám távlati alakulását azonban nyilvánvalóan csak kisebb nagyobb pontatlansággal tudjuk előre jelezni, hiszen a tényleges távlati népességszámot több olyan külső tényező is befolyásolja, amelyet nem láthatunk előre pontosan, illetve amelyre nincsen ráhatásunk (pl. országos népesedési, népességvándorlási vagy az agglomerációs folyamatok). Kiindulópontként azokat a biztosabb tényezőket kell számba vennünk, melyeket nagyobb pontossággal ismerhetünk. A biztos tényezők közül ismerjük a település lakásszámát, valamint a múltbeli és jelenlegi népességszámot. Ismerjük a települési és az országos népesedési folyamatokat, illetve tudjuk azt is, hogy a település képviselőtestülete milyen lakóterület fejlesztéseket (új lakások részére történő új telekalakítási lehetőségeket) irányzott elő. A tényleges távlati valós népességszám várhatóan két szélső érték között alakul majd a településen. Az egyik szélső érték (első becslés) a bekövetkezett települési népességváltozási folyamatokat figyelembevevő, és azt töretlenül továbbfolytató adat lehet. A másik szélső érték pedig (második becslés) a távlatban várhatóan megvalósuló lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességnagyság lehet. Ez utóbbi becslés azt veszi számba, hogy a későbbi állapotban meglévő távlati lakásszámhoz mekkora népességszám tartozhat majd. A távlatban esetleg bekövetkező -, az előző két érték közötti- népességnövekedés mindenképpen hosszabb távú, és fokozatosan megvalósuló folyamat lesz. Ezért az Önkormányzat a népességváltozási folyamatot figyelemmel kísérve elvileg kellő időben, és fokozatos fejlesztésekkel is felkészülhet a közlekedési, a közmű- és a közintézményi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére. Előrejelzésünk szerint tehát a települési lakónépesség várhatóan az alábbiak szerint alakul majd: 1. Az első becslésünk szerint a település lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2025-ig várhatóan kb fő lesz. Ennél a becslésnél kiindulásként, a KSH adatok közül az 1990-es kb fő és a 2011-es kb fő népesség számot, valamint az erre az időszakra jellemző átlagban 145 fő/év népességnövekedési folyamatot vettük figyelembe. 2. A második becslés szerint számított elméleti népességnagyság megegyezik a lakóterületek ismertetésénél rögzített lakásszám és lakónépesség számításban szereplő értékekkel. Eszerint 2025 körül a népességszám kb fő lesz. 111 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

113 A fentiekkel összhangban a méretezés igényeknél a kellő biztonság érdekében mértékadó értéknek a 2025-ig tartó időszakra a második becslésben szereplő főt és (2,7 fő/lakás értékkel számolva) db lakást, kicsit kerekítve főt és lakást vettük figyelembe. A 2011-es kb fő népességszámhoz a után terjedő időszak várható mértékadó népességszámát ( főt) viszonyítva a terv távlatán belül mintegy 114 %-os népesség növekedés prognosztizálható a településen. E jelentős népességnövekedés következtében várhatóan mind közmű- mind közintézményi infrastruktúra vonatkozásában a minőségi fejlesztés mellett jelentős mennyiségi kapacitásfejlesztésekre is szükség lenhet. A népességszám várható alakulása (fő) Tényleges népességszám Első becslés szerinti növekedési ütem Második becslés szerinti növekedési ütem (évszám) A népesség számának meghatározott értékre való növelését a településfejlesztési koncepció nem rögzíti. A képviselőtestület már a korábban meghozott rendeletalkotásain keresztül determinálta azokat a lakóterület fejlesztési döntéseit, amelyek a népességszám fenti mértékű emelkedését okozhatják. Ezen e terv keretei között nem tudunk változtatni. Mivel a további számításoknál alkalmazandó mértékadó értéknek jelen esetben a fős érték adódott ki, ezért a fejlesztések kordában tartására végső lehetőségéként azt tudjuk javasolni, hogy a további átsorolásokat, az egyes lakóterületek SZT-it - terven rögzített ütemezés hiányában- a mindenkori képviselőtestület csak ütemezve hagyja jóvá. Azaz kísérje figyelemmel a már átsorolt területek beépülését, benépesülését, és csak akkor soroljon át újabb területeket, ha az átsorolás egyéb kapcsolódó feltételei is biztosítottak és a korábbi beruházások is már megvalósultak A közintézmények méretezése A közintézmények méretezésénél a népesség távlati alakulását elemző fejezetben kiadódó mértékadó népességszámra végeztük el a számításokat. A távlati mértékadó népességszám függvényében tehát a következő irányadó közintézményi kapacitásszükségletekkel számoltunk tervünkben: Megnevezés Az önkormányzati ellátási kötelezettség miatt méretezendő közintézmények Legnagyobb 2011-ben körül szükséges megközelítési meglévő (7.300 ( fő távolság fő és és lakás esetén) (m) lakás) Irányadó bővítési többlet telek terület igény (m 2 ) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő munkahely 8 munkahely ~2x Gyermek szakorvosi munkahely 3 munkahely orvossal együtt rendelő Fogorvosi rendelő - 1 munkahely 5 munkahely orvossal együtt Bölcsőde férőhely 275 férőhely ~4x5.000 Időskorúak napközi otthona férőhely 95 férőhely ~2-3x Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda férőhely 785 férőhely ~1x Általános iskola tanterem 68 tanterem ~1x file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 112

114 Művelődési ház férőhely ~3.000 férőhely egyedi program alapján Könyvtár kötet kötet más intézményeken belül Zöldterületi jellegű intézmény (a különleges területeknél ismertetve): Temető m m 2 ~ m 2 A fenti adatokat a várható igények nagyságrendi meghatározása és a település vezetésének általános tájékoztatása céljából rögzítettük. Az igények kielégítésére több konkrét megoldás kínálkozik. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények, vagy a művelődési, oktatási intézmények) és így beruházási költsége is. A fenti intézmények közül néhány közintézmény (pl. magán óvoda, orvosi rendelő) elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot ettől függetlenül is mindenképpen közvetlenül (, vagy közvetve) terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. Ugyan nem méreteztük, de a mai polgármesteri hivatal is bővítésre, korszerűsítésre (esetleg áthelyezésre) szorulhat majd, hiszen a távlatban a növekvő népesség igényeihez, a városi ranghoz mérten kell a hivatalt is ki(át)alakítani. A település saját üzemeltetésű közép- és felsőfokú intézménnyel nem rendelkezik. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Vác, Budapest, Gödöllő, Veresegyház) nyújtják Őrbottyánnak. A település közép- és felsőfokú intézményi ellátottsága tehát jellemzően más települések közintézményeinek igénybevételével jelenleg teljes körűen megoldódik. Az elmúlt időszakban bekövetkezett településfejlődés és népességnövekedés folytatódása esetén azonban előbb-utóbb felvetődhet valamely új települési középfokú ellátási intézmény megvalósításának igénye amellett, hogy természetesen a környékbeli más intézmények jelenleg nyújtott szolgáltatása is fennmarad. A település meglévő közintézményei a belterületeken jelentkező ellátási igényeket már ma sem tudják mindenhol a nagyjából optimális megközelítési távolságokon belül kielégíteni, bizonyos szolgáltatásokban szolgáltatási külpontosság figyelhető meg. A település új lakóterületeinek kialakulásával az igények növekedése és változása tovább feszíti a meglévő közintézményi kereteket. Az intézményi és egyes különleges területek kijelölésének célja a közintézményi ellátottsági színvonal fenntartása, lehetőség szerinti további javítása volt. Ha a tervezett közintézmények ezeken a már rendelkezésre álló, de még be nem épült területeken épülnének meg, akkor a belterületek vonatkozásában a későbbiekben javulhatnak az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító megközelítési távolságok. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére. Feltétlenül javasoljuk, hogy a továbbtervezési döntések megvitatása során az önkormányzat - a fenti tájékoztató információkra tekintettel - a közintézmény-fejlesztési elképzeléseit is próbálja rögzíteni és azt lehetőleg a mostani tervkészítésnél a szükséges övezetátsorolásokkal e tervbe építsük be! 7.3. A tervezés indításához adott előzetes államigazgatási és egyéb érdekeltek véleményeinek összefoglalója A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet 28. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, a 37. (2) bek. értelmében és ugyanennek a rendeletnek a 9. számú mellékletben rögzítettekkel összhangban az ún. előzetes tájékoztatási szakaszban a tervek véleményezésében érdekelt államigazgatási és egyéb szerveket, partnereket az önkormányzat megkereste. A munkafázis lezárásig, ig az önkormányzathoz visszaérkezett és hozzánk eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes 113 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

115 véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges tervezési elvek: Államigazgatási szerv neve Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Állami Főépítész Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság. Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Igen Igen Külön nem rögzítette Igen Igen Igen Igen Nem Nem Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: A véleményezéshez papír és CD dokumentációt is kér. Kéri a környezeti vizsgálat és értékelés elkészítését. Kéri a hatályos TSZT,HÉSZ és SZT hitelesített változatának pótlólagos megküldését. Teljes részletességgel megadta azokat a szabályokat, jogszabályokat, amelyeket a dokumentáció összeállításánál, egyeztetésénél és jóváhagyásánál figyelembe kell venni. Felhívja a figyelmet a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontú jogszabályok betartására. Megadja településen található ex-lege védett területeket, Natura 2000 területeket. Jelzik, hogy amennyiben a változtatások Natura 2000 területet is érintenek, nem csak Környezeti vizsgálat, de Natura 2000 hatásbecslés készítése is szükséges. A véleményezéshez CD dokumentációt és legalább papír tervlapokat is kér. A véleményezési eljárásban, a továbbiakban is részt kíván venni. A természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területeket felsorolják és lehatárolásukat térképen megküldték. A környezeti vizsgálat és értékelés elkészítésnek szükségességéről végleges véleményt nem adnak, a konkrét tervi megoldások függvényében későbbiekben kérheti. A tervezett változtatásokkal kapcsolatban előzetes állásfoglalást tett, melyben a 0258/9 hrsz-ú ingatlan korábban adott véleményét változatlanul aktuálisnak tartja, és az egyéb módosításokkal szemben előzetese elvi kifogással nem élnek. Általánosságban felhívja a figyelmet a természetvédelmi jogszabályok betartására. A tervi megoldások kidolgozásához több vonatkozásban általános vízügyi szakmai javaslatokat tett. Jelzi, hogy vízbázist nem érint a település, de felszín alatti víz szempontjából érzékeny területet érint. Felhívja a figyelmet, hogy a a tervezett beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a "Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló" 1042/2012. (11.23.) Kormányhatározat mellékletében szereplő, erre a víztestre vonatkozó intézkedési tervekkel. Valamint tájékoztatást ad a hatályos szakági jogszabályokról, melyeket figyelembe kell venni. Az egyéb jogszabályokban rögzített szempontok betartására hívja fel a figyelmet. Digitális formátumú dokumentációt kér majd. Digitális formátumú dokumentációt kér majd. Előzetes észrevétele nincs. Kéri a környezeti vizsgálat és értékelés elkészítését. Általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Észrevétele nincs, az eljárásban nem kíván részt venni. Észrevételt nem tett, érintettség hiányában az eljárásban nem kíván részt venni. Pest Megyei Kormányhivatal Igen Jelzi, hogy a korábbi véleménye alapján a TSZT és az SZT file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 114

116 Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Pest Megyei Rendőrfőkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Országos Atomenergia Hivatal NBI ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egyéb érdekelt szervezet, partner neve Pest Megyei Főépítész Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Földhivatala Váckisújfalu Község Polgármestere Erdőkertes Község Főépítésze Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ MÁV Zrt. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Földmérési és Távérzékelési Intézet Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Külön nem rögzítette Külön nem rögzítette A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Külön nem rögzítette Igen Külön nem rögzítette Igen Igen Nem - jelkulcsában a műemléki résznél korábban szerepelt zárójeles részt kéri törölni. Kéri a HÉSZ mellékletében a műemléki környezettel és a régészeti érintettséggel érintett ingatlanok felsorolását. Jelzi, hogy a települést 70 nyilvántartott régészeti lelőhely is érinti. Rögzíti, hogy mely örökségvédelmi szabályok betartása szükséges, és hogy Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ ad információt a meglévő védett értékekről. Környezeti vizsgálat készítése szerinte nem szükséges. Lehetőség szerint papír dokumentációt kér. Kéri a tervezéssel érintett földrészletek hrsz-einek megadását és a tervezett övezeti besorolást, vagy olvasható léptékű hrsz-es papír térképet kér. Egyebekben általános (különösen a termőföld védelmét érintő) tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Jelzik a tervezésnél figyelembe veendő erdészeti szempontokat. Az erdőterületek lehatárolását digitális formában küldik meg. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a nyilvántartás szerinti elsődleges rendeltetés szerinti övezeti besorolást kell alkalmazni a tervben is. Jelzik a tervezésnél figyelembe veendő talajvédelmi szempontokat. Észrevétele nincs, érintettség hiányában az eljárásban nem kíván részt venni. Észrevétele nincs, az eljárásban érintettség hiányában nem kíván részt venni. A tervkészítéshez szükséges szakági adatszolgáltatásokat megadta. A környezeti vizsgálat és értékelés készítésének szükségességéről nem nyilatkozott. Általános szakmai elvek és az egyéb jogszabályokban rögzített szempontok betartására hívja fel a figyelmet. Jelzik, hogy a település a Püspökszilágyi Radioaktívhulladék-tároló 30 kilométeres körzetébe tartozik, ezért veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezésébe az OAH-t be kell vonni. Érintettség hiányában nem véleményezhet. Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Általános szakmai elvek és az egyéb jogszabályokban rögzített szempontok betartására hívja fel a figyelmet. Jelzi, hogy az ún. OTrT és a BATrT előírásainak való megfelelőséget szöveges és rajzi munkarészekkel igazolni szükséges. Ennek módjára is javaslatot tett. Egyebekben általános (különösen a termőföld védelmét érintő) tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Előzetes észrevétele nincs. Tájékoztatást kér az erdőkertesi határ közelében esetleg tervezett módosításokról. A közeljövőben jelentősebb országos közúthálózati fejlesztés nem várható. Általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. CD dokumentációt kér. Kéri a 71-es vasút korszerűétesre, átépítésére kiadott engedélyekben foglaltakkal való tervi összhang megteremtését. Általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Nem kéri a környezeti vizsgálat és értékelés elkészítését. Az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségéhez szükséges adatokat jelenleg adathiány miatt nem tudja szolgáltatni. 115 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

117 Az egyéb érintett szervezetek véleményei, a munkafázis lezárásáig nem érkeztek meg az önkormányzathoz Környezeti értékelés A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet ainak megfelelően az Önkormányzatnak az előírt tájékoztatás megadása után kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. A környezeti vizsgálat szükségességéről egy felelős államigazgatási szerv nyilatkozott, míg a tematika kialakításával kapcsolatban érdemi észrevétel nem történt. Ezek ismeretében döntött az önkormányzat a környezeti vizsgálat lefolytatásáról, és annak a jogszabályban előírt tartalmi követelmények szerinti elkészítéséről. A környezeti vizsgálat a tervi alátámasztó munkarészek mellékleteként, önálló dokumentációban a településrendezési terv véleményezési anyagaival egyidejűleg kerül dokumentálásra Területi hatásvizsgálat A most dokumentált tervi megoldások miatt nem volt szükség előzetesen ún. területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat lefolytatására, illetve ún. térségi terület-felhasználási engedély beszerzésére. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 116

118 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK 117 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

119 TERVIRATOK, MELLÉKLETEK - 269/2012. (XI.12.) sz. Képviselő-testületi határozat (a munkaindító döntésről) - 207/2013. (IX.30.) sz. Képviselő-testületi határozat (az I. fázisú dokumentáció elfogadásáról) - 252/2014. (XII.17.) sz. Képviselő-testületi határozat (a környezeti vizsgálat készítésének szükségességéről) - Polgármesteri nyilatkozat a hatályos 121/2000 (XII.18.) Kt számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció aktualitásáról, a módosítás szükségtelenségéről. - 58/2015. (III.25.) sz. Képviselő-testületi határozat (az I/b. fázisú dokumentáció, azaz a 2. munkaközi egyeztetési dokumentáció elfogadásáról) - 6/2016. (I.27.) sz. Képviselő-testületi határozat Őrbottyán Város településszerkezeti tervéről (kivonat) - 2/2016. (I.29.) sz. Önkormányzati rendelet Őrbottyán Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (kivonat) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 118

120 119 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx Őrbottyán TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálat

121 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 120

122 121 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx Őrbottyán TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálat

123 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 122

124 123 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx Őrbottyán TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálat

125 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 124

126 125 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx Őrbottyán TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálat

127 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 126

128 127 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx Őrbottyán TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálat

129 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 128

130 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT Őrbottyán Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016. (I.27.) számú határozata Őrbottyán Város településszerkezeti tervéről Őrbottyán Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben foglaltak alapján megalkotja Őrbottyán Város Településszerkezeti tervét, és ezzel egyidejűleg jóváhagyja a településszerkezeti tervlapot, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. Őrbottyán Város Önkormányzat Képviselő-testülete Őrbottyán Város teljes igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a Településszerkezeti terv e határozat szerinti szöveges, valamint rajzi mellékleteit. Az e határozat szöveges és rajzi mellékleteit azok módosításáig együtt kell alkalmazni. E határozat szöveges mellékletei: a) M-1 melléklet: A településszerkezeti terv leírása b) M-2 melléklet: Változások (beavatkozások és ütemezések) c) M-3 melléklet: A település területi mérlege d) M-4 melléklet: A területrendezési tervvel való összhang igazolása e) M-5 melléklet: A biológiai aktivitásérték számítási eredménye E határozat rajzi melléklete: a TSZT rajzszámú, m=1: méretarányú településszerkezeti terv. Ez a határozat és a hozzátartozó szöveges és rajzi mellékletek a határozat meghozatalától számított 30. napon lépnek hatályba. E határozat meghozatalával egyidejűleg Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 137/2011 (IV. 18.) számú határozatával elfogadott Őrbottyán Nagyközség településrendezési terve érvényét veszti. Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző Végrehajtást végzi: Önkormányzati iroda Kmetty Károly s.k. polgármester Gállné Mezősi Szilvia s.k. jegyző 129 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

131 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 1.1. A településszerkezet fő elemei M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A településszerkezetet meghatározó meglévő és tervezett elemek: - Természetföldrajzi elemek: = A belterületen belüli zöldterületek, közparkok. = A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek. = A Sződ-Rákos és a Bara patak vízfolyásai és a rajtuk létesített különböző tavak és víztározók. - Közlekedéshálózati elemek: = A meglévő 2103 j. Csomád-Őrbottyán összekötő út, a 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út, és a 2105 j. Vác-Galgamácsa összekötő út. = A tervezett új Gödöllő-Vác-Tahitótfalu új főúti nyomvonal. = A 71-es számú Budapest-Vácrátót-Vác és a 77-es számú Aszód-Galgamácsa-Vácrátót vasútvonalak. - Különféle területfelhasználási elemek a későbbi részletes leírásnak megfelelően, mely területek. terület-felhasználási szempontból alapvetően beépítésre szánt továbbá beépítésre nem szánt területekre tagolódnak A beépítésre szánt területek tagolódása A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - lakóterületek (Lke és Lf); - vegyes területek (Vt és Vi); - gazdasági területek (Gksz és Gip); - üdülőterületek (Üü); - különleges beépítésre szánt területek (KB, KSp, KMü) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa Terület-felhasználási egység neve Térképi jel Legnagyobb beépítési sűrűség Kertvárosias lakóterület Lke 0,6 Falusias lakóterület Lf 0,5 Településközpont terület Vt 1,5 Intézményi terület Vi 1,5 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz 1,0 Ipari gazdasági terület Gip 0,8 Üdülőházas üdülőterület Üü 0,4 KB 0,1 Különleges -beépítésre szánt- terület KMü 0,4 KSp 0, A beépítésre nem szánt területek tagolódása A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - közúti közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési terület (KÖu és KÖk); - zöldterület (Z); - erdőterület (Ev, Eg, Ek); - mezőgazdasági terület (Má és Mk); - vízgazdálkodási terület (V); - különleges - beépítésre nem szánt terület - (KbT). file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 130

132 1.5. A területfelhasználási elemek A város igazgatási területe a TSZT jelű tervlap ábrázolásával összhangban az alábbi területfelhasználási kategóriákba van besorolva Lakóterületek A meglévő lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a kertvárosias és a falusias lakóterületi kategóriába tartoznak. Ezek a kertvárosias lakóterületek eltérő időben, módon kialakult különböző jellegű (sűrűbben, vagy lazábban beépült) lakóterületek. A falusias lakóterületek első sorban a korábbi két településmag hagyományos, korábban kialakult lakóterületei. Tervezett állapotban a lakóterületek változatlanul a kertvárosias és a falusias lakóterületi kategóriába tartoznak Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) A településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, és intézményi terület terület-felhasználási kategóriába tartoznak, amelyek közintézmények elhelyezésére szolgálnak. E területek túlnyomó részben a belterületen a Rákóczi út mentén és a két korábbi településmag környezetében helyezkednek el. Tervezett állapotban a vegyes területek változatlanul a településközpont és az intézményi vegyes kategóriába tartoznak Gazdasági területek A település meglévő jelentősebb kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági területei elsősorban a belterületek szélein helyezkednek el, de más településrészeken is megtalálhatóak. Ezek közül a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek túlsúlyban vannak. Ezek részben a központi belterületen, illetve annak határán kívül a településről kivezető utak mentén jöttek létre. A város meghatározó ipari gazdasági területe a központi belterület É-i részén található téglagyári terület, melyen kívül a csomádi határ menti korábbi major területe ipari terület. Tervezett állapotban a gazdasági területek változatlanul a kereskedelmi szolgáltató és az ipari kategóriába tartoznak Üdülőterületek A település meglevőként kijelölt, ám jellegének megfelelően még be nem épített üdülőházas üdülőterületei a külterületen, a település ÉK-i, és Ny-i részén találhatóak. E területek közül tervezett állapotban is változatlanul üdülőházas üdülőterület marad a Ny-i részén található terület Beépítésre szánt különleges területek Jelenleg a beépítésre szánt különleges területek közé a meglévő bánya és sportpálya területek tartoznak, melyek közül a sportpálya területek Őrbottyán belterületén, több helyen elszórva találhatóak. A különleges bányaterület a téglagyárhoz kapcsolódó, jelenleg is működő agyagbánya területe a város Vácrátót felöli részén helyezkedik el. E területek tervezett állapotban is változatlanul különleges sportpálya és bánya területek maradnak, új elemként pedig ezek kiegészülnek egy tervezett különleges mezőgazdasági üzemi területtel a váchartyáni határ közelében Közlekedési és közműterületek A közúti közlekedési terület-felhasználásba tartoznak a meglévő elemek közül a 2103 j. Csomád- Őrbottyán összekötő út, a 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út, és a 2105 j. Vác-Galgamácsa összekötő út, az egyéb meglévő közutak közül az önkormányzati gyűjtő utak, valamint a tervezett új Gödöllő-Vác főútvonal. Kötöttpályás közlekedési terület felhasználásba tartoznak meglévő és tervezett állapotban is a 71-es számú Budapest-Vácrátót-Vác és a 77-es számú Aszód-Galgamácsa-Vácrátót vasútvonalak által igénybevett területek. 131 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

133 Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. Közparkként is hasznosított intenzív fenntartású zöldterületei: Hősök tere. Extenzív fenntartású zöldterületek: Szent-László-köz mentén elterülő, Domb utca (temető melletti) zöldterületek. A tervi állapotban a zöldterületek jelentősen csökkentek, a.szent-lászló-köz mentén elterülő és a Domb utcai (temető melletti) zöldterületek más (intézményterületi) besorolást kaptak Erdőterületek A település a megyei és az országos átlagnál kevesebb erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület észak-keleti és nyugati részén helyezkednek jel. Jellemző a gazdasági mellett a védelmi rendeltetés is. A terv felülvizsgálata során az erdőterületek védelmi, gazdasági és közjóléti kategóriába kerültek besorolásra. Új területek a biológiai aktivitásérték kompenzáció kapcsán került kijelölésre Mezőgazdasági területek A településen úgy kertes (volt zártkerti), mint az általános (szántó, szőlő, gyümölcsös és rét) gazdálkodásnak megvannak a hagyományai. A településen megjelentek a hobbi állattartás és agrárturizmus kiszolgálására szakosodott tanyák és vállalkozások. A terv felülvizsgálata során a mezőgazdasági területek besorolásában és kiterjedésében érdemi változások nem történtek Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Tece-patak, Bara-patak és a Némedi-patak A településen több mesterséges állóvíz található. Ezek egy része a vízfolyások mentén duzzasztással kialakított tározó, de megtalálhatók a bányászati tevékenység után visszamaradt gödörben, talajvízzel feltöltődött vízfelületek is. A jelentősebb tározók: Őrbottyán I. és II. számú tározók, belterületi horgásztó és a Bara-patak menti horgásztó, öntözőtelep. A terv felülvizsgálata során a vízgazdálkodási területek besorolásában változások nem történtek Beépítésre nem szánt különleges területek Jelenleg a beépítésre nem szánt különleges területek közé a meglévő temetők tartoznak, melyek a két településmag mellett találhatóak. Tervezett állapotban ugyanezek a területek maradnak beépítésre nem szánt különleges temető területek Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A település igazgatási területe 2014-ben a TAKARNET szerint 2.736,7803 ha, amelyből a hivatalos földhasználati nyilvántartás szerint 489,1418 ha belterület, a fennmaradó 2.247,6385 ha pedig külterület volt. A külterületen belül 135,4140 ha az ún. zártkerti nyilvántartási kategóriába tartozott. (A földhivatali alaptérképi rajzi ábrázolása szerint azonban az igazgatási terület összes nagysága némileg kisebb, azaz 2.734,5764 ha, a belterület összes nagysága pedig némileg nagyobb, azaz 490,0800 ha volt.) A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. A terv a korábbi településszerkezeti tervben rögzített megoldáshoz képest külterületbe visszacsatolást nem jelöl (, azaz a már belterületbe csatolt területek továbbra is megmaradnak). A tervről a tó D-i oldalán lévő korábban belterületbe vonásra tervezett területként jelölt területek tervezett belterületbe vonását töröltük (ezek a területek külterületek maradnak). Ezen túlmenően a terv új elemként belterületbe vonásra jelöl két kisebb már korábban is beépítésre szánt területként jelölt külterületi ingatlant (a 0285/9 hrsz-ú és a 0114/8 hrsz-ú ingatlanokat). Tervezett állapotban a településszerkezeti tervlap lehatárolásának megfelelően a belterület (jelenlegi földhivatali térképi rajzolat szerint nagyság 490,08 ha + a hatályos tervben kijelölt és eddig át nem vezetett belterületek összes nagysága 231,25 ha + a jelenlegi tervben jelölt újonnan tervezett belterületek összes nagysága 1,74 ha = 722,72 ha, a külterület pedig ennek megfelelően 2.011,86 ha lesz. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 132

134 2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Tájrendezési feladat a meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek teszik ki. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként a Sződrákos-patak, Tece-patak, Bara-patak menti nedves réteken, valamint külterület keleti részén lévő erdős területeken találhatók. A településszerkezeti terv új helyi jelentőségű, vagy országos jelentőségű természeti védelemre nem tesz javaslatot. 3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy kisebb része a belterülettel határos, míg a természetvédelmi szempontból is értékesebb erdőterületek a külterület ÉK-i és DNy-i szélein húzódó patakmenti részeken, viszonylag összefüggő területeket alkotnak. A rét, legelő és nádas területek elsősorban a vízfolyások mentén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Kórház melletti területek a Szent-László-köz mentén elterülő és a Domb utca (temető melletti) zöldterületek. 4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: A régészeti és műemléki értékek védelméről a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell. A település területén, a településszerkezeti terven ábrázolt több ismert régészeti lelőhely, továbbá műemlék és műemléki környezet található. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. Az országos, valamint helyi védettség alatt álló, és védendő létesítményeket az örökségvédelmi hatástanulmány és önálló helyi rendelet rögzíti. Ezeket az országos védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az HÉSZ-ben fel kell tüntetni Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: Az örökségvédelmi hatástanulmány alapján felül kell vizsgálni a külön rendelettel helyi védelem alá vont létesítményeket. Lehetőleg a HÉSZ-ben az önálló helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgozni, valamint a két rendelet közötti működési összhangot meg kell teremteni. 5. A KÖZLEKEDÉS A közlekedési hálózatok fejlesztése során a meglévő úthálózati elemek felhasználásával, a korábban tervezett elemek továbbvitelével és új, vagy módosított nyomvonalak kijelölésével megújuló úthálózat alakul ki. A település egésze szempontjából lényeges közlekedési úthálózat fejlesztés új elemei a TSZT-n ábrázolva: - A 71-es vasútvonal nyomvonal módosítása. - A tervezett Gödöllő-Vác-Tahitótfalu új főúti nyomvonal. - A tervezett kerékpárút-hálózat nyomvonal. 133 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

135 A lakó- és gazdasági területek beépítésével párhuzamosan az úthálózatnak az adott területre eső továbbfejlesztéséről gondoskodni kell. 6. A KÖZMŰELLÁTÁS Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A helyi építési szabályzat kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Belterületen Kertvárosias lakóterületek Részleges közművesítettség Falusias lakóterületek Részleges közművesítettség Településközpont területek Részleges közművesítettség Intézményi területek Részleges közművesítettség Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Részleges közművesítettség Ipari gazdasági területek Részleges közművesítettség Üdülőházas üdülőterületek Részleges közművesítettség Különleges területek Részleges közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Részleges közművesítettség Zöldterületek Részleges közművesítettség Külterületen Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Részleges közművesítettség Ipari gazdasági területek Részleges közművesítettség Üdülőházas üdülőterületek Részleges közművesítettség Különleges területek Részleges közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Zöldterületek Közművesítetlen Erdőterületek Közművesítetlen Mezőgazdasági területek Közművesítetlen Vízgazdálkodási területek Közművesítetlen A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (elsősorban közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A település teljes közigazgatási területén törekedni kell arra, hogy a szennyvízelvezetés minél nagyobb részben közcsatornával történjen és ezzel összefüggésben a keletkező szennyvizeket is tisztítótelepen kezeljék. A szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat ösztönözni kell a csatornára való rákötésre. A fejlesztési területeken építés már csak a közcsatornával történő szennyvízelvezetés rendelkezésre állása esetén legyen lehetséges. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A településesztétikai, és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy új (132 kv-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója lehetőleg földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 134

136 megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő felszíni víztestek mellett az alábbi kisvízfolyások érintik a települést: Tece-patak, Bara-patak és a Némedi-patak. A településen több mesterséges állóvíz található. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Őrbottyán az érzékeny területi kategóriába tartozik. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján a település közigazgatási területén nitrátérzékeny területek találhatók. Ennek megfelelően a potenciális szennyezések megelőzése és elkerülése érdekében a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben foglalt a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok" alapján kell eljárni. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba került besorolásra. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A közlekedési eredetű légszennyezésben a Gödöllő - Vác, valamint a Csomád - Galgamácsa közötti közúti forgalom által okozott terhelés a meghatározó. A jelentős gépjárműforgalom a szomszédos területeken számottevő légszennyezés és porterhelést okoz. A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közúti közlekedés. A Gödöllő - Vác, valamint a Csomád - Galgamácsa felé irányuló átmenő forgalom, a közlekedési területek melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A belterületen megy át a 71-es Budapest Vácrátót Vác vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A település belterületén a kommunális hulladékok szelektív gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A település az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagja. A társulás keretében működtetett, a település hulladékait befogadó lerakó a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. 8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A hatósági nyilvántartások alapján a településen árvíz-, erózió- és csúszásveszélyes terület jelenleg nem ismert. Közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek a központi belterülettől távolabb eső egyéb beépített és beépítetlen területek. Meglévő és tervezett állapotban a következő jelentősebb védőterületek és védősávok érintik a települést: - Közúti és vasúti közlekedési létesítmények védősávjai. - Közművek védőterületei és védősávjai. - Közegészségügyi (szennyvíz átemelők) védőterületek. Tervezett állapotban a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek nagysága csökken, minden beépítésre szánt és egyúttal belterületi terület teljesen ellátottá válik. A közművek és 135 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

137 közlekedési hálózatoknak a kiépítésével a nyomvonalakhoz igazodóan növekszik a védőterületek nagysága. 9. A KORLÁTOZÁSOK A terület-felhasználást befolyásoló, más jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások: nyilvántartott régészeti lelőhely; műemléki védettség; Natura 2000 terület határa; természetvédelmi terület határa (ex-ege); országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa; A terület-felhasználást befolyásoló, helyi jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások: helyi védelem alatt álló értékek. M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket. Változási azonosító Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés) Terület-felhasználási változás Jele a hatályos OTÉK szerint Nagysága (ha) Megszűnő Tervezett Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A korábbi településközpont vegyes területek egy részének átsorolása intézményi T4 kategóriába (OTÉK változása miatt megnyíló lehetőség kihasználása és az adottságok miatt). Vt Vi 3,6 Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: T2 A 0186/20 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása és lakóterületi átsorolása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Gksz Lf 0,4 T4 Korábbi lakóterületek intézményterületi átsorolása. (Korábbi helytelen besorolás utólagos javítása miatt). Lf Vi 0,9 T7 Üdülőházas üdülőterület átsorolása különleges mezőgazdasági üzemi területté a Kossuth utca végénél (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Üü KMü 2,0 T16 A Mikszáth Kálmán utcánál A 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény Lke Vi 1,5 átvezetése.) Sp Vi 0,2 T17 A Kossuth Lajos utcánál A 3243 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Sp Vi 1,2 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T6 A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) Kt KbT 2,7 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút T1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lf KÖk 0,2 T1b A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke KÖk 0,7 Lke KÖu 0,1 T1c A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca Lke KÖk 0,2 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 136

138 közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke KÖu 0,002 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi Lke KÖk 0,5 T1d szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) Lke KÖu 0,1 Beépítésre nem szánt területek, beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: T5 Az óvoda területi bővítése a 1322/2 hrsz-on. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 2,1 T15 A Domb utcában, a temető melletti 309/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 1,0 T16 A Mikszáth Kálmán utcánál a 1298/1 hrsz-on (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) Z Vi 2,7 Beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (É-i külterületi szakasz környezete, a vasút T1a időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) M KÖk 0,3 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától É-ra lévő belterületi KÖu KÖk 0,2 T1b szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖk KÖu 0,01 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Rákóczi F. utcától a Dózsa Gy. utca T1c közötti belterületi szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonalkorrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖk KÖu 0,4 A 71-es vasút nyomvonal-korrekciója (A Dózsa Gy. utcától D-re lévő belterületi KÖu KÖk 0,04 T1d szakasz környezete, a vasút időszerűvé vált nyomvonal-korrekciója miatt szükséges szakmai változtatások átvezetésének igénye miatt.) KÖk KÖu 0,1 Má Ev 1,5 Má Eg 21,1 T10 Az igazgatási területen több helyen. (Az erdészeti adatok alapján történt Má Ek 0,6 pontosított lehatárolások igénye miatt.) Gksz Eg 0,5 Ev Má 32,0 Ev Mk 0,2 T8 A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási területek a Bara-patak mentén. (A Üü V 2,7 szakmai pontosság javítása érdekében.) KÖu V 2,3 T9 A valós állapothoz igazodó vízgazdálkodási területek a Sződrákos-patak mentén. (A szakmai pontosság javítása érdekében.) T19 A biológiai aktivitás érték egyensúlyához szükséges erdőterület az erdőkertesi határ mentén a 0276 hrsz-on Terület-felhasználási átminősítéssel együtt nem járó változások: T3 A 0285/9 hrsz-ú ingatlan részleges belterületbe vonása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) T12 A 0114/8 hrsz. alatti ingatlan belterületbe vonása. (Konkrét Önkormányzati igény átvezetése.) T13 A 71-es vasútvonal nyomvonalmódosításának rögzítése. (Aktuális szakági szakmai nyomvonalrekonstrukciós igények miatt.) T14 A Gödöllő-Vác-Tahitótfalu új főúti nyomvonal jelölése. (A BATrT-hez való igazodás kötelezettsége miatt.) 2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE Má V 10,2 KÖu V 1,3 Lke V 0,1 V Má 2,3 Má Ev 9, A fejlesztések, változások megvalósításának ütemezését, az egyes később elkészítendő szabályozási tervek fokozatos jóváhagyásával, esetileg kívánja megszabni az önkormányzat. Külön ütemezési javaslat nem készült a tervhez. 137 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

139 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználás változások alapján a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a település területmérlege a következők szerint alakul. Terület-felhasználási kategória Meglévő állapot (ha) Meglévő, megmaradó (ha) Tervezett állapot Tervezett (ha) Összesen (ha) Kertvárosias lakóterület 355,9 352,7 33,4 386,1 Falusias lakóterület 150,4 149,0 9,9 158,9 Településközpont terület 50,9 46,5 2,7 49,2 Intézményi terület* 13,0 13,0 15,3 28,2 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 45,1 44,2 0,6 44,7 Ipari gazdasági terület 8,2 8,2 0,2 8,5 Üdülőházas üdülőterület 5,3 0,6 0,0 0,6 Különleges, temető terület 2,7 0,0 0,0 0,0 Különleges, sportpálya terület 10,5 9,2 0,2 9,4 Különleges, bánya terület 10,4 10,4 0,0 10,5 Különleges, mezőgazdasági üzem terület 0,0 0,0 2,4 2,4 Közúti közlekedési terület 94,7 27,7 0,5 28,1 Kötöttpályás közlekedési terület 9,2 8,6 2,0 10,6 Zöldterület, közpark 10,2 4,3 0,3 4,6 Védelmi erdőterület 514,2 160,0 2,6 162,6 Gazdasági erdőterület 0,0 317,8 34,2 351,9 Közjóléti erdőterület 0,0 3,2 0,6 3,8 Általános mezőgazdasági terület 1380,8 1347,6 34,1 1381,6 Kertes mezőgazdasági terület 53,5 53,5 2,3 55,8 Vízgazdálkodási terület 19,5 17,2 16,7 33,9 Különleges, beépítésre nem szánt temető 0,0 0,0 3,0 3,0 terület Összesen: 2734,6 2573,6 161,0 2734,6 * A korábbi TSZT-ben településközpont vegyes besorolású terület M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 1. OTRT ÖSSZHANG Az OTrT előírásainak érvényesülését jellemzően a BATrT előírásainak való megfeleléssel lehet és kell igazolni. Ezen túlmenően azonban az OTrT változása miatt az alábbiakban részletezett témakörökben is igazolni kell az OTrT előírásainak érvényesülését. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 138

140 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve: 139 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

141 A fenti kivonat alapján az alábbi módosítások a következőképpen érintik az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat: - Gödöllő-Vác-Tahitótfalu új főúti nyomvonal, melynek a települést érintő OTrT rajzolati hossza 2510 m, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 2510 m. A két nyomvonal hosszkülönbsége 0 m, amely a települést érintő OTrT rajzolati hossz 0 %-a. - A 71-es vasútvonal nyomvonalkorrekciója, melynek a települést érintő OTrT rajzolati hossza 2830 m, a TSZT-ben rögzített rajzolati hossza 2832 m. A két nyomvonal hosszkülönbsége 2 m, amely a települést érintő OTrT rajzolati hossz 0,1 %-a. A fenti nyomvonalhossz eltérések a jogszabályban megengedett ± 5%-os tartományon belül vannak, így a tervezett megoldások e vonatkozásban az OTrT-vel összhangban vannak. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 140

142 3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete: 141 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

143 A fenti kivonat alapján egyes módosítások érintik az országos ökológiai hálózat övezetét. Betartandó OTrT előírás nem tartozik ehhez az elemhez, ezért a tervi megoldások, és a 3/1.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 142

144 3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: 143 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

145 A fenti kivonat alapján a módosítások közül új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/4.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 144

146 3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: 145 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

147 A fenti kivonat alapján egyes módosítások érintik az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét. Az övezetet érintő T9 és T10 módosítások a valós használathoz igazodó különböző erdő mezőgazdasági és vízgazdálkodási területek, melyek során: - a megalapozó vizsgálat keretében meghatározásra kerültek a tájjelleg megőrzendő elemei, elemegyüttesei, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzői - csak olyan területfelhasználási egység és övezet került kijelölésre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti; - az övezetre vonatkozóan az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályok rögzítve vannak a HÉSZ-ben; - a HÉSZ-ben olyan szabályok szerepelnek, melyek szerint a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/5.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 146

148 3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete: 147 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

149 A fenti kivonat alapján a módosítások jelentős része érinti az országos vízminőség-védelmi terület övezetét. A TSZT-ben és a SZT-ben a vízvédelmi területek kijelölésre kerületek, a HÉSZ pedig tartalmazza az érintett területekre vonatkozó szabályokat. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/7.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek. Az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása (ha) % Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen 500, Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható 475,88 95 Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb 25,05 5 Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen 0,66 0,13 A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül! Őrbottyán borvidéki település, a szőlő termőhelyi kataszter I. -II. osztályú területeihez tartozó földrészletekkel rendelkezik, ezekről azonban a hivatalos adatszolgáltató FÖMI levele alapján nem rendelkezik adatokkal, így adathiány miatt az igazolás nem végezhető el. A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és a OTrT közötti összhang érvényesül. file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 148

150 2. BATRT ÖSSZHANG Az alábbi táblázatban bemutatjuk a módosítással érintett területeknek a BATrT vonatkozó övezeti lapjainak lehatárolásaival való elvi érintettségét. E jelölések azonban nem minden esetben jelölnek érdemi, vizsgálandó érintettséget is (pl. az adott övezet vonatkozásában egyébként megengedett átsorolás alkalmazása). Emiatt a táblázat adatai csak előzetes tájékoztatási célokat szolgálnak. A nem érintett minősítések azonban egyértelműek a területi lehatárolások vonatkozásában a nem érintettség bizonyítására. A TSZT módosítások elvi érintettsége a területlehatárolás alapján Változási azonosító 3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete 3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete T T T3 - O T4 - O T T T7 - O T8 - O T9 O O T10 O O O O O T O T T O O- T T T T = nem érintett O = érintett Az átsorolási döntések térképi jelölése a BATrT egyes tervlapjain és a megfeleltetés ismertetése: 149 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

151 2.sz. melléklet (szerkezeti terv) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 150

152 A tervezett, a BATrT szerint új beépítésre nem szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések területmérlege: Tervi Terület Átsorolási döntés megnevezése azonosító (ha) BATrT kategóriából elhasznál (ha) T1a Mezőgazdasági területből tervezett kötöttpályás közlekedési terület a 71-es vasútvonal mellett 0,3 a mezőgazdasági térségből 0,3 T8 Közúti közlekedési területből tervezett vízgazdálkodási terület a Bara-patak mentén 0,1 a mezőgazdasági térségből 0,2 T8 Közúti közlekedési területből tervezett vízgazdálkodási terület a Bara-patak mentén 0,1 az erdőgazdálkodási térségből 0,1 T9 Mezőgazdasági területből tervezett vízgazdálkodási terület a Sződrákosi-patak mentén 3,2 a mezőgazdasági térségből 3,2 T9 Vízgazdálkodási területből tervezett mezőgazdasági terület a Sződrákosi-patak mentén 0,4 a vízgazdálkodási térségből 0,4 T9 Mezőgazdasági területből tervezett vízgazdálkodási terület a Sződrákosi-patak mentén 0,7 a vízgazdálkodási térségben 0,7 T10 Erdőterületből tervezett mezőgazdasági területek a település különböző részein 28,5 az erdőgazdálkodási térségből 28,5 T10 Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterületek a település különböző részein 10,7 a mezőgazdasági térségből 10,7 T10 Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterületek a település különböző részein 5,0 az erdőgazdálkodási térségben 5,0 T10 Erdőterületből tervezett mezőgazdasági területek a település különböző részein 0,4 a mezőgazdasági térségben 0,4 T19 Mezőgazdasági területből tervezett erdőterület az erdőkertesi határ mentén 9,5 az erdőgazdálkodási térségben 9,5 Az ún. BATrT szerinti közvetlen átsorolási területi korlátok és a tervi igénybevételek összevetése: 151 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

153 Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) A TSZT módosításánál már igénybevett területnagyság (ha) További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha) Magas zöldfelületi arányú települési térségből - beépítésre szánt üdülőterületté, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú területté. legfeljebb: 1,41 0,0 legfeljebb: 1,41 Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből - beépítésre nem szánt területté. legalább: 3,29 0,0 legalább: 3,29 - erdőterületté, illetve természetközeli területté. - erdőterületen és természetközeli területen kívül bármely más települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - mezőgazdasági és természetközeli területen kívül bármely települési területfelhasználási egységgé. - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. - a vízgazdálkodási és természetközeli területen kívül bármely más olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legalább: 725,883 14,5 legalább: 711,383 legfeljebb: 128,097 28,6 legfeljebb: 99,497 legalább: 960,948 0,4 legalább: 960,548 legfeljebb: 106,772 14,4 legfeljebb: 92,372 legalább: 14,2205 0,7 legalább: 13,5205 legfeljebb: 2,5095 0,4 legfeljebb: 2,1095 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 15,8314 0,0 legfeljebb: 15,8314 A fenti adatok alapján tehát a területátsorolási mennyiségi korlátok teljesülnek! A tervben rögzített átsorolások: - a BATrT rajzolatával (2. sz. melléklet) nem ellentétesek; - összes kiterjedésük a fenti táblázat szerint BATrT-ben rögzített átsorolási korlátot nem érik el. A tervben rögzített egyéb, a városias települési térségen belüli módosítások: - tervezett területfelhasználásai jól illeszthetők a település meglevő szerkezetéhez; - táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sértenek társadalmi érdeket; - kapcsán a tervezett funkciók ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás az file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 152

154 átsorolásokat lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül; - közül nincs olyan új beépítésre szánt területkijelölés, amely a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lenne és az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélyét be kellene szerezni; - közül az új beépítésre szánt területként kijelölt lakóterületek, illetve vegyes területek a települési területhez kapcsolódnak; - közül új beépítésre szánt területként olyan lakóterület, illetve vegyes terület kijelölésére nem került sor, mely az 5 hektárt meghaladta volna illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas lenne, így e területeknek a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért 5 km-t meghaladó távolságát sem kell vizsgálni; - közül nem kerül sor új beépítésre szánt területként lakóterület, illetve vegyes terület kijelölésére. Az OTrT átmeneti rendelkezései értelmében a műszaki infrastruktúra-hálózatot az OTrT alapján kell figyelembe venni a településszerkezeti tervek készítése során. A BATrT térségi infrastruktúra-hálózati összhang igazolását nem kell megtenni, de mivel Őrbottyán esetében nincs eltérés az OTrT és a BATrT-ban szereplő nyomvonalsáv jelölésében, így a terv mindkét területrendezési terv vonatkozásában megfelel. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedésének érintetlensége a következők szerint igazolt: - Külön védelmi elsődleges rendeltetésűként megjelölt erdőterületeket a hatályos TSZT még nem jelölt, tervezett állapotban már a védelmi erdőterületek megkülönböztető kijelölése miatt ezek összterülete 162,58 ha. Így e vonatkozásban igazolt a BATrT megfelelőség. - Természetközeli területet sem a hatályos TSZT, sem a tervi állapot nem tartalmaz, így e vonatkozásban is igazolt a megfelelőség. 153 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

155 3.1. sz. melléklet (magterület övezete), 3.2 sz. melléklet (ökológiai folyosó övezete), 3.3. sz. melléklet (puffer terület övezete) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 154

156 A T9, T10 jelű - az ún. magterület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így az előírt korlátozások nem érintik. - Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalai a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kerülnek majd elhelyezésre. - A HÉSZ-ben szereplő előírásokkal érvényesülnek a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzésének követelményei. A T3, T4, T7, T8, T9, T10 jelű - az ún. ökológiai folyosó övezetét érintő - átsorolások új beépítésre szánt terület kijelölését nem tartalmaznak. - Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalai a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kerülnek majd elhelyezésre. A T10 jelű - az ún. puffer terület övezetét érintő - átsorolás új beépítésre szánt terület kijelölését nem tartalmazza, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. 155 file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx

157 3.5. sz. melléklet (kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete), 3.6. sz. melléklet (erdőtelepítésre alkalmas terület övezete) file: Orbottyan_TSZTHESZfv_ docx 156