CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN"

Átírás

1

2 CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN A civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységének vizsgálata belső és külső kapcsolatrendszerük tükrében A civil szféra szektorális és ágazati érdekképviseletének, érdekérvényesítésének helyzete, fejlődésének lehetőségei, új kezdeményezései témájú kutatás Pályázati Kód: NCA-CIV-09-E-0008 Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza, 2010.

3 A kutatás szakmai vezetője: A kutatásban közreműködtek: Dr. Mankó Mária Fejes Endre, Kézy Béláné, Kuna Gábor, Ladányi Ágnes, Paliczné Pelenczei Szilvia, Váradi Zsuzsanna A kutatást önkéntes munkával segítették: Kézy Béla Kis Vendelné Krasznay Sándor Felelős kiadó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Váradi Zsuzsanna Készült 200 példányban Nyomdai kivitelezés: Gprint Iroda 2010 A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásából valósult meg.

4 Tartalomjegyzék 1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások Intézményi/szervezeti érdekek Az érdekképviselet/érdekérvényesítés A lobbi Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés A szektorok együttműködését segítő kapcsolatok Az állam és a civil szervezetek kapcsolata Az üzleti szféra és a civil szervezetek kapcsolatai Civil-civil kapcsolatok Időszakos érdekkoaliciós kapcsolatok Nyilvánosság és érdekérvényesítés Médiakapcsolatok, médiafigyelem Honlap és nyilvánosság Hatékonyság és érdekérvényesítés A hatékony érdekérvényesítés alapelvei Hatékonysági szintek Módszerek A participáció módszerei A tudatosítás és meggyőzés módszercsoportja Összegzés, javaslatok

5 Mi magunk legyünk a változás, melyet látni szeretnénk a világban Mahatma Gandhi Tisztelt Olvasó! A Civil szervezetek érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepben című elemző anyag az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégium 2009 évi pályázati kiírásához kapcsolódóan készült. A kutatás során a civil szervezetek egyik fontos feladatához, az érdekérvényesítéshez/érdekképviseleti tevékenységhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatok eredményeit dolgoztuk fel. Jelen kutatási anyag arra vállalkozott, hogy a vizsgálat tapasztalatait összefoglalja és részletesen bemutassa a megbízó, és a téma iránt érdeklődők részére. A kutatás tapasztalatait bemutató szakmai elemzés a vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei, valamint az elméleti keretek bemutatását követően Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés, Nyilvánosság és érdekérvényesítés, Hatékonyság és érdekérvényesítés fő témakörökben mutatja be a különböző módszerekkel (kérdőív, honlap-elemzés, fókuszcsoportos interjú) összegyűjtött és kiértékelt információkat. Ezt követően összegzés és javaslatok megfogalmazása zárja az elemzést. A kutatási anyag az információgyűjtés tapasztalatainak feldolgozása mellett, bemutatja az elméleti összefüggéseket, rendszerszemléletű megközelítése új összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. A hazai-és nemzetközi gyakorlatban eredményesen alkalmazott módszerek és jó példák (best practice) bemutatásával segítséget nyújthat a kutatási anyag a civil szervezetek számára, az új helyzetekhez igazodó korszerű eszköztár kialakításához. A kutatást a partnerszervezet CROMO Alapítvány együttműködésével és támogatásával valósítottuk meg. Az információk összegyűjtését és feldolgozását szakemberek bevonása mellett, közreműködő civil szervezetek (próbamegkérdezés, fókuszcsoportos interjú) és önkéntesek is segítették. A megvalósítás során folyamatosan számíthattunk a pályázatot kiíró NCA Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégium és az ESZA Kft, mint Közreműködő Szervezet munkatársainak segítségére. Itt szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek, akik támogatták munkánkat és hozzájárultak ahhoz, hogy kutatási elképzeléseinket teljesíteni tudjuk. Külön is köszönetet mondunk a proháló hálózat és a CISZOK ok munkatársainak, akik motiválták a civil szervezeteket, valamint azoknak a civil szervezeteknek, akik a kérdőívek kitöltésével, illetve a fókuszcsoportos interjún való aktív közreműködésükkel segítették munkánkat. Kutatási anyagunkat ajánljuk mindazon civil szervezeteknek is, akik a civil szférában tapasztalható egyre erősödő versenyt kihívásnak tekintik, ugyanakkor az összefogás szükségességét is felismerve, meg akarnak felelni a velük szemben támasztott (állandóan növekvő) elvárásoknak. A kutatás megvalósításában közreműködő szakemberek, és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság munkatársai nevében: Váradi Zsuzsanna operatív igazgató 4

6 1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei A civil szervezetek meghatározó társadalmi bázist jelentenek Magyarországon, tevékenységükkel helyi, térségi, regionális-és országos szükségletekre reagálnak, miközben érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepet töltenek be. A kutatási téma időszerűségét többek között az adja, hogy az Európai Unióban egyre erőteljesebb a törekvés a részvételi demokrácia és részvételi párbeszéd erősítésére. A partnerség elve alapján a civil szektornak ebben a folyamatban meghatározó szerepe van, amelyet elsősorban formálisan is szervezett érdekképviseletet (is) ellátó szervezetek közreműködésével valósítanak meg. Magyarországon az elmúlt időszakban nem sikerült a szektor civil összefogáson alapuló egységes érdekérvényesítését megoldani, így érdekképviseleti rendszere erősen fragmentálódott (széttöredezett), szektoron belül is konfliktusokkal terhelt a képviseleti körbe bevonódás jelenlegi gyakorlata (sok kritika éri a meghívásos alapon, vagy személyes szimpátia alapján az egyeztetési folyamatokba való bekerülést). Ez rányomja bélyegét a civil szektor érdekérvényesítési hatékonyságára, magára a szektor-tudatra és presztízsre is. A szakirodalom eltérő és sokféle módon értelmezi az érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységet, ezért a kutatás számára megpróbáltuk saját értelmezésünket megfogalmazni, s ennek megfelelően értékeltük a vizsgálati adatainkat. A kutatás keretében megvizsgáltuk a civil szervezetek szerepeit, s ezek között az érdekérvényesítési szerepkörre koncentrálva, a szervezet kapcsolati körén keresztül néztük meg az érdekérvényesítési tematizációt. A szakírók szerint kevés a civil szervezetek nyilvánossági munkájához köthető kutatás, pedig az érdekérvényesítési/ érdekképviseleti szerepkör betöltéséhez kapcsolódóan ennek nagy lenne a jelentősége. Kutatásunkban megvizsgáltuk a nyilvánossági munka modelljeinek érvényesülését és eszközeit is. A kapcsolatrendszer és a nyilvánossági munka befolyásolja az érdekérvényesítési/érdekképviseleti munka hatékonyságát, vagyis azt, hogy feleljen meg rendeltetésének az érdekérvényesítési folyamat, érje el kitűzött céljait. A civil szervezetekhez köthetően univerzális minőségi modellt TIX-modell néven ismerünk, ilyen minőségi mutatók kidolgozására e kutatás keretein belül érthetően nem vállalkozhattunk, de azt megnéztük, hogy az érdekérvényesítési munka alapelvei és alapfolyamatai hogyan érvényesülnek a vizsgált szervezetek esetében, mennyire sokszínű vagy szürke a módszertár, s mekkora a készség az új eljárások, módszerek megosztását illetően. A kutatásban egyik meghatározó módszerként kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. A kérdőív a szervezet általános jellemzőin túl, négy nagyobb blokkot tartalmazott. Az első blokk a kapcsolatrendszerre és az érdekérvényesítés témáira kérdezett rá, a második az érdekérvényesítési munkafolyamatokra, ezek erősségeire, gyengeségeire vonatkozott, a harmadik az érdekérvényesítéshez köthető nyilvánossági 5

7 munka elemeit és eszközeit tárta fel. A negyedik blokk az érdekérvényesítési munka hatékonyságának tényezőiről, a gyakorlatok megosztásáról, az érdekérvényesítési képességek jellemzőihez kapcsolódóan szolgáltat információkat. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott egy kérdés kivételével, ahol az érdekérvényesítési akciókra vonatkozó kérdést nyílt formában tettük fel. A kérdőíves adatfelvételt nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, ahonnan a reprezentativitás feltételeinek megfelelően (az idő és pénzkorlátok miatt) saját mintát válogathattunk volna le. A kérdőíves adatgyűjtéshez az ESZA nyújtott részünkre segítséget, a nála rendelkezésre álló adatbázisban szereplő 6739 szervezetnek megküldte a kutatás tényét közlő levelet, amelyben a kérdőív letöltési helyének információit is közölte. Tehát a meglévő adatbázis adott volt. Ez azt jelentette, hogy alapsokaságnak 6739 szervezetet tekintettünk, amelynek régiós megoszlását közölte velünk az adatgazda. Így mintánk nem a mintaválasztás valamelyik módszerének megfelelően képződött. Az önkitöltős kérdőívek legnagyobb dilemmája mindig a visszaérkezési arány. Tekintettel arra, hogy az alapsokasági adatbázis regionális szempont szerint volt csoportosítható, ezt követtük mintánk esetében is. A visszaérkezett 304 db kitöltött és értékelhető kérdőív kis eltéréssel tükrözte az ESZA adatbázis régiós százalékos megoszlását, így az adatok súlyozásával biztosítottuk a reprezentativitást. 6

8 A szervezeti forma szerint a kérdőívet visszaküldők között az egyesületek képviselik a legnagyobb arányt. A KSH besoroláshoz igazodva a megkérdezettek eloszlását szervezeti forma szerint a következő grafikon mutatja. A különböző ágazatok kutatásban szereplő arányát részletesen az alábbi táblázat mutatja be. Kultúra 19% Szabadidő, hobbi 12% Oktatás 12% Sport 8% Környezetvédelem 8% Szociális ellátás 7% Egészségügy 7% Nemzetközi kapcsolatok 4% Településfejlesztés 4% Kutatás 3% Jogvédelem 3% Közbiztonság védelme 3% Szakmai, gazdasági érdekképviselet 3% Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás 2% Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 1% Vallás 1% Polgárvédelem, tűzoltás 1% Egyéb 2% Politika 0% 7

9 Célcsoportot többet is jelöltek a megkérdezettek. Azt tapasztaltuk, hogy minél kisebb hatókörű a szervezet, annál tágabb a célcsoportként megnevezettek köre. Arányaiban a következő sorrend alakult: ifjúság, egy szakmai csoport dolgozói, gyermekek, nők, kisebbségek, fogyatékossággal élők, idősek, szegények, diplomások, pályakezdők, álláskeresők, alacsony iskolai végzettségűek, hajléktalanok, drog függők. A tevékenységi körüket illetően az arányokat tekintve a sorrend: országos hatókör, egy település hatókör, regionális, megyei, több település és egyéb (nemzetközi hatókör). Másik módszerünk a honlap vizsgálat volt. A honlapok kiválasztása internetről szabadszavas kereséssel történt. Az első elképzelés szerint 20 honlap vizsgálatát vállaltuk, de módosítottuk ezt az elképzelésünket 40-re. Ennek az az oka, hogy eredetileg a kérdőívet kitöltő szervezetek közül akartunk almintát választani a honlapok vizsgálatához, ezért jelöltük meg 20 honlapban az elemzendő számot. Mivel a fentiekben leírt módon képződött a kérdőíves mintánk (a kérdőívet kitöltők adatai ismeretlenek voltak számunkra), 40 civil szervezet honlap-vizsgálata mellett döntöttünk. A vizsgált honlapok 90%-át alapítványi és egyesületi ernyőszervezetek alkotják, olyanok, amelyek cél és misszió megfogalmazásaikban is felvállalják az érdekérvényesítés, érdekképviselet szerepkörét. A honlapok vizsgálatánál tartalomelemzés módszerével dolgoztunk, ugyanezzel a módszerrel végeztük a honlapon található az érdekérvényesítéshez kapcsolódó esettanulmányok elemzését is. A kérdőívekhez kötődő legsikeresebb érdekérvényesítési esetleírásokat is ezzel a módszerrel vizsgáltuk. Az adatfelvétel során fókuszcsoportos interjúkat valósítottunk meg civil szervezetek képviselőinek részvételével két helyszínen, Nyíregyházán és Budapesten. Ezzel a módszerrel választ kerestünk arra, hogy melyek az érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység jellemző szakmai és szervezeti témái, mik a hatékony érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység gátló tényezői, és milyen az új kezdeményezések ismertsége és elfogadottsága a civil szervezetek körében. A kutatásban az egyes módszerekhez köthető információkat témakörönként integráltan dolgoztuk fel, a legjobb gyakorlatokat, jó példákat is témakörönként közöljük. Szakirodalmi forrásokat, ahol csak lehetett civil kutatásokhoz kötődően használtunk, ezzel is bizonyítva, hogy a civil szféra kutatási szegmense igen gazdag és színvonalas. 8

10 2. Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik, és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól, a piactól elkülönülnek ( ) 1 Bíró Endre 2 két ismérvet tesz még hozzá a fentiekhez. Az egyik a civil társadalom létezésének elvi alapjait érinti, amely egyrészt az állampolgári jogok érvényesülésével, másrészt a jogállamisággal, harmadrészt az érdekartikulációval nevesíthető. A másik ismérv a civil társadalom rendeltetéséhez kötődik, mely szerint a civil társadalom a nyilvánosság biztosításával/kikényszerítésével szembesíti az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel, gyakorlatokkal. Magát a civil társadalmat mozgalmak és civil szervezetek alkotják, amelyek szervezeti és tevékenységi struktúrák összességének tekinthetőek, amelyek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állam között. 3 Kutatásunkban a civil szervezetek érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenységét vizsgáltuk. Az érdekérvényesítés mint rendszer, a következő alrendszereket foglalja magában: az intézményi/szervezeti érdekérvényesítést, amely a civil szervezet fenntartható működése/fejlődése érdekeit szolgálja adott társadalmi színtéren, a szervezethez tartozó célcsoportok, vagy együttműködő érdekcsoportok képviseletét és érdekérvényesítését, lobbizást, mint sajátos érdekérvényesítési alrendszert. A témakör szempontjából így négy egymáshoz szorosan kapcsolódó a szakirodalomban és a civil közbeszédben gyakran következetlenül használt fogalom: az érdek, az érdekérvényesítés, az érdekképviselet és a lobbi értelmezését végeztük el. A négy elem közül az érdek, érdekképviselet, érdekérvényesítés fogalmait elég gyakran használja általában is a közbeszéd, tartalmuk egyértelműnek, magától értetődőnek tűnik, ennek ellenére értelmezésük mégsem bizonyult egyszerű feladatnak. Leggyakrabban egy politológiai indíttatású megközelítés használatos a fogalmi tisztázást és csoportosítási kísérleteket és magyarázás-módokat illetően. Rendszerszemléletű megközelítése miatt hozzánk közelebb áll egy szervezeti kommunikációs aspektus, ahol a kommunikációtudományi és szervezettudományi oldalak is értelmeződnek. A kommunikációtudományi oldalt a kommunikáció participációs megközelítésére építjük, ahol a civil szervezetek sajátos (közéleti) kommuni- 1 Letöltés dátuma: március Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp Letöltés dátuma: október U.ott: 2.p. 9

11 kációs ágensek, azaz problémamegoldó egységek. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések, valamint a hálózatok (közéleti) kommunikációs színterek, helyek, ahol a civil szervezet érdekérvényesítő felkészültségeivel van jelen. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések egyben ágensek, azaz problémamegoldó egységek is a társadalmi színtéren. Ha a kommunikáció folyamata a participációra épül, akkor az egymással kommunikációban álló ágenseknek felkészültségekben (tudásokban, szokásokban) való kölcsönös részesedéséről érdemes gondolkodni, amelyek a sikeres problémamegoldás szükséges feltételeként mutatkoznak meg. 4 A civil érdekérvényesítés, mint (közéleti) kommunikációs folyamat lényeges elemei között van a nyilvánosság, a hozzáférhetőség az együttműködő partnerek, de akár a kívülállók számára is. Közéleten azon tevékenységek és folyamatok összességét értjük, amelyek magukba foglalják a lokális, regionális és országos közösség valamennyi közérdekű tevékenységét. 5 Törekvésünk szerint ez a több tudomány-szempontú megközelítés és fogalomhasználat jellemzi majd mondanivalónkat. Az érdek értelmezésénél a következő szabatos megfogalmazásra támaszkodunk: legáltalánosabban értelmezve az érdek gondolat esetleg érzelem és cselekedet formájában megnyilvánuló indíték, olyan magatartásra, cselekedetre, amelynek hátterében különbözőképpen minősíthető szükségletek állnak. 6 Mivel az érdek fogalma feltételezi a szükséglet kategóriáját, nem véletlen, hogy az érdekek csoportosítását is gyakran a szükségletek megkülönböztetéséhez igazítják. A civil szervezetek vonatkozásában az érdekértelmezés legáltalánosabb aspektusa a szervezethez kötődő közösségek akaratérvényesítésével kapcsolatos Intézményi/szervezeti érdekek A (helyi) társadalomban a civil szervezetek intézményi/szervezeti érdekei sajátos érdekcsoportot képviselnek, tartalmát a szervezet önfenntartásának, fenntartható működésének/fejlődésének biztosítás-igénye képezi. A konkrét intézményi érdekek a szervezeti cél-megfogalmazásokban öltenek testet. A sikeres célteljesítés egyben sikeres szervezeti (ön)érdekérvényesítésként tekinthető, hiszen a döntési helyzetben lévők (pl. önkormányzat, az adójuk 1%-áról döntő állampolgárok) választják ki, hogy mely civil szervezeti/intézményi célok mögé sorakoztatnak fel erőforrásokat. Így tehát a civil szervezeteket olyan hálózatokként tételezzük, ahol a szervezet köréhez tartozók (egyének, mint a civil társadalom tagjai, vagy más civil szerve- 4 Horányi Özséb: bevezető In.: A kommunikáció, mint participáció (Szerk. Horányi Özséb) Typotex, Bp p. 5 Horányi Özséb: A közéleti kommunikációról In.: Közéleti kommunikáció (Szerk.: Buda Béla-Sárközy Erika) Akadémia Kiadó, Bp p. 6 Dr. Gazdag Ferenc: Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben Letöltés dátuma: március

12 zetek) szükségleteiket érdekként artikulálják, s ezek érvényesítésére hozzák létre az adott civil formális vagy informális (pl. a hálózatok esetében) szervezeti formációt. Ez az igen tágan értelmezett érdekérvényesítési folyamat egy sokszereplős társadalmi színtéren zajlik, ahol a civil szervezeteken kívül mások is küzdenek fenntartható működésük/fejlődésük érdekében forrásokért, szövetségekért, kapcsolatokért. Küzd a három szektor (állami, üzleti, nonprofit/civil) egymással, de a nonprofit/civil szektoron belül is jellemző a verseny nonprofit/civil nonprofit/civil szervezet között. Konkrét civil szervezet érdekérvényesítő képessége (felkészültsége) e küzdelem során megmutatkozik abban, hogy mennyire sikeresen tudja a figyelmet a szervezeti céljaira irányítani, mennyire mondható sikeresnek önprezentációja és pozícióharca miközben elfogadtatni akarja magát a (helyi, regionális, országos) közéletben, és szakmai téren valamint mennyire tudja környezetét, és az általuk képviselt ügy(ek) érintettjeit mozgósítani. Vagyis e tágan értelmezett érdekérvényesítés olyan tudatos folyamat, amelyben konkrét civil szervezet (ágens) egy olyan döntést igyekszik saját szervezeti/intézményi érdekeinek megfelelően befolyásolni, amelyben nincs kizárólagos döntési kompetenciája. 7 A civil érdekérvényesítés e tág felfogásban egy olyan interaktív kommunikációs folyamat, amelynek lényegét a civil szervezet működését és környezetét befolyásoló társadalmi és politikai tényezőket számba vevő kapcsolatteremtésés ápolás előre gondolt és menedzselt folyamatai képezik. A civil szervezetek, miközben szociális színteret biztosítanak közösségi aktivitásokhoz, szolgáltatásokat is kínálnak. E két szereppel is állandó érdekérvényesítési folyamatokat generálnak a tevékenységi és hatókörükbe tartozó csoportok (és ügy -ek) szükségleteinek teljesülését célzó lépések sorozatával. Ebben az érdekérvényesítési folyamatban a verseny a fő hívószó, ami gyakran konfliktusok (civil-civil szervezet, s szektorok között) felerősödésével jár. Ez nem zárja ki közös érdekfelületek keresését és találását, és a működési színtéren érdekszövetségek alakulását sem. A civil szervezetek sikeres (érdekérvényesítő) misszió - teljesítése szempontjából sem közömbös a külső és belső érdekgazdák/érdekcsoportok ( stakeholderek, érintettek) azonosítása. Az érdekgazdáknak esetünkben azok a szervezetek, személyek, csoportok tekintendők, akik érintettek a konkrét érdekérvényesítési/érdekképviseleti folyamatokban. A nonprofit/civil szakirodalom általában az érintettek kifejezést használja, a továbbiakban mi is ezt fogjuk tenni. Az érintettek feltérképezése, azonosítása általában azt a törekvést tükrözi, hogy a konkrét történésekben, folyamatokban, ügyekben az érdekeltek érezzék és megtapasztalják azt, hogy érdekeiket szem előtt tartják. Minél jobban sikerül az együttműködés a különböző érintettekkel (érdekcsoportokkal), annál erősebbé válik az érdekérvényesítői legitimitás. 7 Domokos Tamás-Kulcsár László: ifjúsági érdekérvényesítési csatornák. Tatabánya,

13 Minél több szervezeti/intézményi érdekérvényesítésben erős civil szervezet működik a társadalmi színtéren, annál erősebb az ágazat, a szektor érdekérvényesítő képessége is. Ezt a közös érdekű civil szervezeti tömörülések is érzik, nem véletlen, hogy szervezeti célmeghatározásaik között gyakran találkozunk a következő megfogalmazásokkal: Célunk, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által erősebbé váljon, és kialakítson egy háttérbázist, amely a nonprofit szervezetek hosszú távú működését segíti elő 8 Céljaink: - egy demokratikus civil társadalom megteremtése, - a civil szervezetek fejlesztése, - a civil szervezetek társadalomban betöltött szerepének növelése 9 Missziónk a nonprofit szervezetek és intézmények megerősítése, hatékonyságuk növelése annak érdekében, hogy képesek legyenek az állampolgárok aktív részvételével társadalmi szerepüket betölteni 10 Célunk a civil szervezetek szerepvállalásának erősítése Az érdekképviselet/ érdekérvényesítés Az érdekképviselet kifejezést az érdekérvényesítésnél szűkebb terjedelmű fogalomnak gondoljuk, az érdekérvényesítés egyik alrendszerének tételezzük. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érdekképviselet az érdekérvényesítés intézményesült formája. Szabatos megfogalmazás szerint: az érdekképviselet érdekvédelemre alakult testület, szervezet, beazonosítható kör felhatalmazása alapján végzett tevékenység. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szervezeti/intézményi érdekek torzíthatják a képviseleti érdekeket. 12 A vizsgált civil szervezetekkel kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy az érdekképviselet kapcsán nemcsak formalizált érdekképviseleti szervezetről beszélnek, hanem az érdekképviseletet mintegy általános, vagy részlegesebb civil szervezeti funkciónak is tekintik. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szabatos fogalom-jelentési körülhatároláson túl, vagy annak ellenére az érdekképviselet fogalmát a szervezeti munka egyes szegmenseire kiterjesztve értelmezik, és jellemzőnek mondják munkájukra akkor is, ha nem tisztán érdekképviseleti céllal létrejött civil szervezetről van szó. Ez az érdekképviseleti funkció a civil szervezetek esetében kötődhet szakmai, ágazati részérdekekhez, felvállalt célcsoport meghatározott érdekeihez, meghatározott ügyek -hez, vagy a civil szektor egészét érintő közös érdekekhez. 8 Nonprofit Információs Központ és Alapítvány = Letöltés dátuma: márc Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány = Letöltés dátuma: március A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány = Letöltés dátuma: március Országos KID Egyesület = Letöltés dátuma: március Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről Összeállította: Oprics Judit, NIOK Alapítvány, osszefogas.nonprofit.hu/files/1/5/4/9/9/15499_kiadvany.pdf Letöltés dátuma: március

14 Egy 2003-as nemzetközi kutatásban ország esetében vizsgálták a Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszerét alapul véve a szektort. A kutatók szolgáltatási és képviseleti funkciókat ellátó szervezetekről beszélnek, és megállapítják, hogy a szervezetek nagy része mindkét funkciót ellátja. Egy, a holland öntevékeny szektort bemutató tanulmány 14 szerint, Hollandiában kifinomult kapcsolatok jellemzik az öntevékeny szektor és a kormány kapcsolatát, aminek jellemzője, hogy az öntevékeny szervezeteknek hol az érdekképviseleti, hol szolgáltató tevékenysége az erőteljesebb, de az is előfordul, hogy a kettő egyensúlyban van egymással. 15 Kinyik Margit 16 az utóbbi évtizedek tapasztalatának mondja a nonprofit szektor szolgáltatási szerepkörének növekedését, amely országonként eltérő jellemzőkkel bír, és többféle kategorizálási kísérlettel írható le. Nagy-Britanniában pl. a szolgáltatói szerepkör egyes szegmenseire jellemző, hogy függetlenítette magát a változó állami elvárásoktól, a brit nonprofit szervezetek identitásának részét képezi, és bizonyos területeken ( ) tradicionális szerepköröket eredményezett. Ezzel együtt az angol szervezeteket is multifunkcionálisaknak tekintik, és maguk a szervezetek is többfunkciósként határozzák meg önmagukat. Az ifjúsági szervezetek adatai 1999 című kutatás 17 eredménye szerint a vizsgált civil szervezetek mindössze 4%-a jelölte be az érdekképviseletet/érdekvédelmet, mint rá jellemző szerepet. Az Ökotárs Alapítvány ben végzett kérdőíves felmérésében a civil szervezetek cselekvési területeit a szolgáltató és érdekképviseleti szerepek felől közelíti meg. A szolgáltatói jellegű tevékenységek közé sorolják: a társadalmi tudatformálását, az oktatást, képzést, gyakorlati munkát, jótékonysági és szociális szolgáltatást, munkahelyteremtést. Az érdekképviseleti jellegű tevékenységek körébe pedig a következőket sorolják: érdekképviselet helyi szinten, országos lobbi-tevékenység, érdekérvényesítéssel kapcsolatos szakértői tevékenység, sajtómunka, kampány-munka, szakértői tevékenység szervezése. 13 Lester M Salamon- S. Wojciech Sokolowski Regina List: Civil társadalom világnézetben Civitas Egyesület Bp Tymen J. van der Ploeg: Az öntevékeny szektor a holland társadalomban In.: A harmadik szektor Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, p. 15 U.ott: 168.p. 16 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle p. 17 Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp Letöltés dátuma: november Civil szervezetek az európai csatlakozás tükrében = Letöltés dátuma: 2009.november

15 Az érdekképviseleti szerepkört honlap vizsgálatunk tanúsága szerint egyes szervezetek markánsan meg is jelenítik célmegfogalmazásaik között. Pl: a Székesfehérvári Regionális Álláskeresők Egyesülete, amelyet Székesfehérvár és környékének munka nélkül lévő állampolgárai alapítottak, céljai között a munkanélküliek képviseletét és védelmét vállalja fel. A Vargabetű Klub Egyesület (a MADÁSZSZ tagjaként is) szervezeti missziójában az alábbiak olvashatók: szociálisan vagy személyükben hátrányos helyzetű, nem dolgozó, nem tanuló fiatalok és felnőttek életvezetési problémáinak megoldását, érdekeinek védelmét társadalmi reintegrációjuk érdekében. 19 A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben alakult jogvédő és jogfejlesztő nonprofit szervezet a személyi szabadság, az emberi méltóság a magánszféra érdekvédelmét nevesíti céljai között. 20 Kérdőíves vizsgálatunk eredményei szerint a választ adó civil szervezetek nagy része szintén multifunkcionális szervezet, az érdekképviseleti szerepkört tevékenység szerkezetükben 24%-ban érvényesnek jelölték önmagukra jellemzően. A nemzetközi és a magyar tendenciának megfelelően, a megkérdezett civil szervezetek szolgáltató szerepkörüket nagyobb arányúnak jelölték az összes szerepkör arányát illetően. Ebben az adatban az a figyelemre érdemes, hogy az érdekképviseleti, érdekérvényesítési szerepkör folyamatosan jelen van a szervezeti életben, és valószínű, hogy nem csak kifejezetten az érdekképviselet szabatos megfogalmazásának megfelelően használják a fogalmat, hanem az előzőekben tárgyalt szervezeti/intézményi érdekérvényesítés is értelmezésük része. Az érdekérvényesítés/ érdekképviselet sajátos pulzáló szerep a civil szervezetek életében, ami a szervezet folyamatos kapcsolat és információs szerkezetének módosulásaival jár. Minél gyorsabb környezeti változások jellemzik azt a makro- és mikro társadalmi színteret, ahol 19 Vargabetű Klub Egyesület Letöltés dátuma: február Társaság a Szabadságjogokért Letöltés dátuma: március

16 a civil szervezet mozgástere kijelölődik, annál gyorsabbak az érdekérvényesítési pulzálások is, szervezeten belül hízik, vagy fogy a szerep súlya. Kutatásunkban résztvevő szervezetek közül mindössze 66 szervezet nem vállalta (0%-ban jelölte meg) az érdekképviseleti/érdekérvényesítési szerepkört. Ezek a szervezetek legnagyobb arányban a magánalapítványi besorolású választ adók közül kerültek ki. A szervezeti szerepkörök arányaira legnagyobb hatással a szervezeti forma van. Az érdekérvényesítés/érdekképviseletet valamilyen arányban felvállalók esetében a következő módon oszlik meg az intézményi összes szerepkör: Az egyéb kategóriával kapcsolatban az a magyarázatunk (amire Kinyik Margit 21 is felhívja a figyelmet), hogy jelenleg a magyar nonprofit szektor öntevékeny szervezeteinek szolgáltatói szerepköréhez kötődően is újradefiniálási folyamatok zajlanak. A tisztánlátásban nem nagyon segítenek ugyanis a statisztikai besorolások, hiszen a jelenlegi csoportosítási kísérletek egyelőre nem tudják azt a gyakorlati tényt kezelni, hogy a szervezetek nem egyetlen funkció betöltésére szerveződtek, valamint hogy szolgáltató tevékenységük számos esetben díjmentes, illetve hogy a szolgáltatásokat esetleg tagdíjakból, vagy pályázati támogatásokból fedezik. Valószínű ilyen indokok magyarázzák a választ adók esetében azt a konkrét tevékenység taxonómiát, amelyet az egyéb kategóriában megneveznek a szolgáltatások mellett: képzés, oktatás, kiállítás szervezés, rendezvényszervezés, ismeretterjesztés, hagyományápolás, együttműködés szervezése, szemléletformálás, szabadidős program, vagy tömegsport szervezés. Ha a választ adó szervezetek ágazati megoszlását is figyelembe vesszük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az érdekérvényesítés nagyobb arányai legjellemzőbben csökkenő sorrendben a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás, vallás, nemzetközi kapcsolatok, a környezetvédelem, valamint a kutatási és a kulturális ágazathoz kötődnek. 21 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle p. 15

17 Arra azonban még tovább kereshetjük a magyarázatot, hogy miért is tartják összességében 24%-ban szervezeti szerepkörnek az érdekképviseletet, érdekérvényesítést. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ebbe a szerepkörbe a szervezetek az intézményi érdekérvényesítési folyamatokat és együttműködéseket is beleértették. Ez utóbbi azért fontos szempont, mert bármilyen szervezeti együttműködés közös érdekek mentén szerveződik, s két vagy több fél érdekkoalíciója egyben közös érdekérvényesítési/ érdekképviseleti folyamatnak is tekinthető. Az együttműködési gyakoriság adatai azt mutatják, hogy a vizsgált szervezetek együttműködése több szektort is átfog, igaz, hogy különböző preferenciákkal és intenzitással. Az egyesületek kapcsolati gyakoriság átlaga legmagasabb (3,39) a célcsoport kapcsolati partnerrel, majd csökkenő sorrendben: az önkéntesekkel (3,07), az ágazatukhoz tartozó más civil szervezetekkel (2,95), és végül a helyi önkormányzatokkal (2,75). A magánalapítványok kapcsolati preferenciája és gyakorisági átlag mutatói a következőek: önkénteseik (3,55), célcsoportjaik (3,40), a helyi önkormányzat (3,01), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek (2,96). A közalapítványok esetében a sorrend és a mutatók a következőek: célcsoportjuk tagjai (3,45), önkénteseik (3,32), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek ( 3,16), s a helyi önkormányzatok (3,12). Érdemes még a szakmai érdekképviseleteknél is megnézni ezt a sorrendet, mert esetükben az eddigiektől eltérő szereplők is bekerülnek az első négy közé: önkénteseik (3,41), állami szervek (3,07), célcsoportjaik (3,06) magánszemélyek (3,06). Összegezve azt mondhatjuk, hogy bár az általános civil szervezeti szerepek között a megkérdezettek többsége önmagára érvényesként határozta meg az érdekérvényesítési/érdekképviseleti szerepeket, az intézményi munka összes szerepe között önértékelésük szerint az adatfelvétel időpontjában kevéssé domináns tényezőként jelenik meg. Az érdekérvényesítés annál esetlegesebb és gyengébb bármely működési szinten, ágazatban és formában, minél kisebb a szervezettség, a közös érdekek mozgatta kapcsolat, együttműködés. Ezek az együttműködések túlnyúlnak ugyan a szektoron, de szinte ugyanazokat a szereplőket jelentik szervezeti formára tekintet nélkül. Az önkormányzatok szinte minden szervezeti formánál megjelennek együttműködő, kapcsolati partnerként. Ez egyrészt kedvező abból a szempontból, hogy szektoron kívüli kapcsolat erősödik fel, másrészt azonban erős függőségi kapcsolatként írják le a jellegét, ami gátolja az érdekképviseleti szerepkör betöltését. A Nyíregyházán tartott fókuszcsoportos interjúk résztvevői közül erre utal az egyik szervezeti képviselő a következőkben: Természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője mondta el, hogy nehezíti helyzetüket az érdekképviseleti szerepkört illetően az, hogy jelentős ön- 16

18 kormányzati támogatást kapnak munkájukhoz. Emiatt az önkormányzat gyakran nem érti, hogy miért vállalnak fel olyan érdekképviseleti munkát, amely nem egyezik az önkormányzati hivatal elképzeléseivel. Példaként a nyíregyházi piac felújításával kapcsolatos véleményező, érdekképviseleti munkájukat hozta fel, mikor a lakosság azon részét képviselték, akik ellenezték egy újabb pláza megépítését a városban. Gyakran előfordul, hogy a többi civil szervezet sem áll melléjük, nem értik pl. hogy miért is kell a biogazdák érdekvédelmével foglalkozni, vagy miért fontos, hogy a sóstói erdőben ne épüljön helikopter leszállóhely. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések (szövetségek, ernyőszervezetek) is legalább két szerepkörnek igyekeznek megfelelni: egyszerre kell tudniuk képviselni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek érdekében tevékenykednek, s azokat a szervezeteket, amelyek létre hívták őket. 22 Ez utóbbi esetben egyszerre töltik be ezek a civil szervezetek a színtér és az ágens szerepeket is. Színterek a tömörülő szervezetek saját közvetlen célcsoportjaik esetében, és ágensek amennyiben a társadalmi színtéren a tagszervezetek és maguk részérdekeit jelenítik meg, illetve védik, érvényesítik. Az ágens szerep betöltése, amely a szervezeti képviseleti funkcióban intézményesül, egybeesik azzal az igénnyel, hogy a civil/nonprofit szervezetek (esetleg szektorként is) megjelenítsék közös igényeiket és törekvéseiket. Ez a közös érdekképviselet jelentheti jelenleg a civil/nonprofit szervezetek legitimációs bázisát is. Jon Pratt 23 az USA-ban működő általános nonprofit szövetségek jellemzőiként mondja, hogy szolgáltatásokat nyújtanak a tagoknak, kutatásokat végeznek, a lakosságot tájékoztatják a szövetségek fontosságáról, törvényhozási és adminisztratív érdekérvényesítést végeznek, párbeszédre ösztönöznek. Nemoda István az ernyőszervezetek egymással megegyező működési sajátosságaiként tartja számon többek között a következőket: integráló erőként definiálják önmagukat, az egyes szakmacsoportokon belül, illetve regionális, vagy országos szinten, érdekartikuláló, érdekképviselő, nyomásgyakorló csoportokként lépnek fel a döntéshozói, érdekegyeztető fórumokon, társadalmi és civil kontroll intézményeként végzik tevékenységüket, partnerekként azonosítják őket Bartal Anna Mária: Ha kiszáradnak az utópia oázisai = Civil Szemle / p. 23 Jon Pratt: Lépésről lépésre kézikönyv a civil szervezetek területi alapú szerveződéséhez Civitalis Egyesület Bp Nemoda István: Az ernyőszervezetek, mint szakmai műhelyek doc Letöltés dátuma: február

19 Honlap vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy a közös érdekű civil szervezeti tömörülések céljaik között érdekképviseleti tevékenységük tartalmára vonatkozóan is közölnek információkat. Néhány ezek közül: Célunk: a tagtelevíziók érdekeinek képviselete 25 a fogyasztói érdekek képviselte a jogalkotásban és az alternatív vitarendezési fórumokon, fogyasztói érdekek képviselete helyi önkormányzati rendeletek megalkotásánál. 26 a látássérültek érdekképviseleti tevékenységeként figyelemmel kísérni a látássérültekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Érdekvédelmi Csoport működik, amely azt felügyeli, hogyan látják el a látássérültek érdekképviseletét. 27 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a honlapján elérhető információk szerint több mint 1000 taggal, 13 jól működő tagszervezettel dolgozik. Érdekképviseleti szerepkörben pl. a döntéshozó testületek munkájában résztvevő képviselők szemléletének zöldítését célozza (többek között), érdekképviseleti tevékenysége tartalmaként (2010. február 14-i frissítési dátummal) a környezeti információkhoz hozzáférés biztosítását, környezeti ügyekben döntéshozatalban való részvételt, és az általános szemléletformálást célozza meg. 28 A Magyar Kerékpáros Klub (15 területi szervezettel) a honlapon elérhető alapszabálya szerint képviselni és védeni szándékozik a kerékpárt vásárlók és használni szándékozók érdekeit, igényeit, jogait a hazai és nemzetközi színtéren. A tagszervezetek munkáját különösen fontosnak gondolja, feladatuknak tartja, hogy megszólítsa és összefogja a környék/város bringásait, hogy együtt könnyebben tudják igényeiket kommunikálni, érdekeiket képviselni a Magyar Kerékpáros Klub ernyője alatt. 29 Az Életfa Környezetvédő Szövetség többezres tagság és 46 helyi szervezet érdekképviseletére vállalkozva, a következő célokról szól: keretet kíván biztosítani a környezetvédelmi törekvéseknek azon alapelv szem előtt tartásával, hogy minden állampolgárnak joga van az egészséges, biztonságos környezethez, ennek az alapvető emberi jognak a védelmében szövetkeznek. Szeretnének tevékenységükkel a három szektor sikeresebb kommunikációjához és együttműködéséhez is hozzájárulni. 30 A tárgyalt szegmenshez kötődően domináns hívószavak: az összefogás, együttműködés, participáció, párbeszéd, ami azért nem zárja ki a folyamathoz kapcsolható konfliktusok jelenlétét sem. 25 Helyi Televíziók Országos Egyesülete Letöltés dátuma: 2010.március Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Letöltés dátuma: 2010.március Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Letöltés dátuma: 2010.március Nimfea Természetvédelmi Egyesület Letöltés dátuma: 2010.március Magyar Kerékpáros Klub Letöltés dátuma: február Életfa Környezetvédő Szövetség Letöltés dátuma: március

20 2.3. A lobbi A lobbizás olyan kommunikációs tevékenység, amelyet az érdekérvényesítés egy másik alrendszereként kezelünk. Célja elsősorban a szektorok közötti érdekegyeztetés, illetve részérdekek erőteljes befolyásolása a döntéshozóknál. Többek között hivatásos lobbisták/lobbiszervezetek végzik, akik (most már nálunk is) törvényi keretek között igyekeznek egyes érdekcsoportok törekvéseinek támogatást szerezni. Jellemzője, hogy az érdekérvényesítési tevékenység megbízás alapján történik. Az Európai Bizottság szerint a lobbizás: mindazon tevékenység, amely célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása októberében 32 jelent meg az a Bizottsági közlemény, amely az érdekképviseleti nyilvántartás értékelését adja bevezetésétől eltelt egy év vonatkozásában. A nyilvántartás 2008-ban indult el, az átláthatóság gyakorlati kereteit kívánja biztosítani. A lobbi tevékenységben résztvevő szervezeteknek önkéntes regisztrációt ajánlanak, ez gyakorlatilag önkéntes elkötelezettséget jelent a lobbizást folytató szervezetek, csoportok, egyének és az európai intézmények kapcsolatainak átláthatósága mellett. Nemzetközi hálózatok, így az EU Civil Társadalmi Kapcsolattartó Csoport is regisztrált, de hálózati tagjai részére felkészítést is tartott a regisztráció módjáról, és ajánlotta, hogy hálózathoz tartozásuk ellenére, önállóan is regisztrálják magukat a szervezetek. A civil szervezetek aránya az Unióban a lobbizók között kb. egyharmadot képvisel. Az egyébként tipikusan lobbi szervezetek is több funkcióval rendelkeznek, a szűken értelmezett lobbi tevékenységen túl, szolgáltatásokat nyújtanak, és konkrét végrehajtással kapcsolatos tevékenységet is folytatnak. 33 A magyar nemzeti ernyőszervezetek nemzetközi hatókörű szakmai és szektorális ernyőszervezeti tagsággal kapcsolódhatnak be az érdekképviseletbe, az Európai Unió egyes intézményeinek munkájába. Az Első Magyar Lobbiszövetség 34 kérdőíves kutatása még 2005-ben lobbi listán szereplő érdekképviseleti és társadalmi szervezetekre terjedt ki. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada volt már a Parlamentben lobbizni, a választ adó szervezetek 3%-a azt nyilatkozta, hogy folyamatosan lobbizik az Országgyűlésben. A lobbizók közel fele meghívásra teszi, 23%-a saját kezdeményezésre. A lobbizási tevékenység eredményeként a megkérdezettek 39%-a számolt be arról, hogy érdekérvényesítési akciójának interpelláció, vagy kérdés lett a következménye. Lobbizási tevékenységet a megkérdezettek csaknem 90%-a Parlamenten kívül is folytatott, minisztériu- 31 Letöltés dátuma: március Európai átláthatóság kezdeményezés:az érdekképviseleti nyilvántartás egy év elteltével Brüsszel október Letöltés dátuma: február Letöltés dátuma: március Sándor Péter- Király Edina: Kérdőíves felmérés a parlamenti lobbilista gyakorlatáról= rendezveny/lobbi/lobbi.htm Letöltés dátuma: február

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL

FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL Készítette: GUBA ANDREA III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

STRATÉGIAI TERV 2012-2016

STRATÉGIAI TERV 2012-2016 STRATÉGIAI TERV 2012-2016 Elfogadva: 25/2012 (X.10.) közgyűlési határozat www.lmbtszovetseg.hu BEVEZETŐ Ez a dokumentum a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség stratégiai terve,

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Magyar LMBT Szövetség

A Magyar LMBT Szövetség A Magyar LMBT Szövetség Stratégiai terve 2012-2016 1132 Budapest, Csanády u. 4/B. Telefon: (1) 6 333 302 Fax: (1) 6 333 303 info@lmbtszovetseg.hu www.lmbtszovetseg.hu facebook.com/magyarlmbtszovetseg Bankszámla:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25.

Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25. Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25. A Társadalmi Unió, 23 országos hatókörű civil szervezet együttműködésének szövetsége, regionális hatókörű fogyasztóvédelmi/közösségi klubok fenntartója,

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2006 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 7114-12/1 z ifjúságpolitika és a helyi ifjúsági munka keretei,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

Civil Centrum KözhasznK

Civil Centrum KözhasznK A Civil Centrum Közhasznú Alapí az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának támogatásával 2009-2012 időszakra kistérségi civil stratégiát készített az Enyingi- valamint az Adonyi kistérségben.

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE

A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE Előszó 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. 2. A Szociális Munka Etikai Kódexe az ENSZ Emberi

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt levezető Elnök Asszony, tisztelt Parlamenti Elnökök, kedves Kollégák!

DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt levezető Elnök Asszony, tisztelt Parlamenti Elnökök, kedves Kollégák! DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE Parlamenti Elnökök Európai Konferenciája (Strasbourg, 2008. május 22.) Parlamentek és civil társadalom Interakció a parlamentek és a civil társadalom között Tisztelt

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú V AR OS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú V AR OS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú V AR OS ALPOLGARMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: T. ~tr'j I,toÁ~ Előadó: Opauszki Zoltán Mell.: 1 db Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801 Telefax: (66)

Részletesebben

Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése - Szükségletfelmérés civil szervezetek között

Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése - Szükségletfelmérés civil szervezetek között Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése Szükségletfelmérés civil szervezetek között Kitöltők száma: 58 Kitöltői adatok statisztikái: 1. A kitöltő neme 1. Nő 74.1 % 43 2. Férfi 25.9

Részletesebben

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11.

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. Háttér Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása óta kiemelten kezeli a konstruktív párbeszéd

Részletesebben

ELTERJESZTHETŐ-E A MARKETINGSZEMLÉLET A CIVIL SZERVEZETEK

ELTERJESZTHETŐ-E A MARKETINGSZEMLÉLET A CIVIL SZERVEZETEK ELTERJESZTHETŐ-E A MARKETINGSZEMLÉLET A CIVIL SZERVEZETEK ÉLETÉBEN? A Civilkomp alapítvány felmérésének eredményei A kutatócsapat tagjai: Vasné Dr. Egri Magdolna - Vajda Márta - Danó Györgyi A kutatás

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS Kedves Tantestület! Közös munkánk eredménye alapján készül a Változásért változunk Fejlesztési Program következő ütemének tervezése. Aktivitásotoknak köszönhetően sikeresen zárhatjuk a Fejlesztési Program

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

(Diák)Jogvédk Magyarországon

(Diák)Jogvédk Magyarországon (Diák)Jogvédk Magyarországon Jogvédelemmel foglalkozó civilek DIPA Egyesület Civil jogvédelem Jogok valamely védettnek tekintett köre (pl. I, II generációs alapjogok) Elvont Elv Feminista, PMM Valamely

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Tevékenységeink 2 családi napköziben 14 gyermek teljes körű napközbeni ellátása Játszócsoport Időszakos gyermekfelügyelet

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

NEA szakmai támogatások (2014)

NEA szakmai támogatások (2014) NEA szakmai támogatások (2014) Budapest, 2013. november www.emet.gov.hu Nemzeti Együttműködési Alap Civil szervezetek szakmai célú támogatása NEA-14 Pályázati célok Közösségi környezet (KK), Társadalmi

Részletesebben

hatással lehessen a települését érintő döntésekre; elmondhassa a véleményét arról, hogy milyen településen szeretne élni;

hatással lehessen a települését érintő döntésekre; elmondhassa a véleményét arról, hogy milyen településen szeretne élni; Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány (mint Alapító) pályázatot hirdet a települési önkormányzatok számára az UNICEF Gyerekbarát Település cím elnyeréséért. Az UNICEF Gyerekbarát Település olyan helyi

Részletesebben

Szülőtámogató programok Magyarországon - egy kutatás tapasztalatai

Szülőtámogató programok Magyarországon - egy kutatás tapasztalatai Szülőtámogató programok Magyarországon - egy kutatás tapasztalatai Értjük egymást?! Konferencia a szülő-pedagógus kommunikációról Kölöknet - T-Tudok - OFOE 2013. november 23. Németh Szilvia 1 Parenting

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 247/2008

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 247/2008 MAGYARY ZOLTÁN FELSŐOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY székhely: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. postacím: 1461 Budapest, Pf.: 391. A kuratórium titkára: Galamb Veronika referens: Czinkos Tímea telefon: 30/755-0488

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Összefogás Építési Alap

Összefogás Építési Alap Összefogás Építési Alap koncepció Bevezető Régi hagyomány Biatorbágyon, de talán az egész országban is, hogy egyes közösségek, utcák lakói összefognak és társadalmi munkában elvégeznek olyan feladatokat,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Érintetti párbeszéd. Érintettek = A vállalat lelkiismeretének hangjai. Érintetti párbeszéd. JVSZ CSR az érdekképviseleteknél, 2009.05.21.

Érintetti párbeszéd. Érintettek = A vállalat lelkiismeretének hangjai. Érintetti párbeszéd. JVSZ CSR az érdekképviseleteknél, 2009.05.21. Érintettek Érintetti párbeszéd Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. minden olyan egyén vagy csoport, aki befolyásol(hat)ja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van/lehet abban

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben