CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN"

Átírás

1

2 CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN A civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységének vizsgálata belső és külső kapcsolatrendszerük tükrében A civil szféra szektorális és ágazati érdekképviseletének, érdekérvényesítésének helyzete, fejlődésének lehetőségei, új kezdeményezései témájú kutatás Pályázati Kód: NCA-CIV-09-E-0008 Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza, 2010.

3 A kutatás szakmai vezetője: A kutatásban közreműködtek: Dr. Mankó Mária Fejes Endre, Kézy Béláné, Kuna Gábor, Ladányi Ágnes, Paliczné Pelenczei Szilvia, Váradi Zsuzsanna A kutatást önkéntes munkával segítették: Kézy Béla Kis Vendelné Krasznay Sándor Felelős kiadó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Váradi Zsuzsanna Készült 200 példányban Nyomdai kivitelezés: Gprint Iroda 2010 A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásából valósult meg.

4 Tartalomjegyzék 1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások Intézményi/szervezeti érdekek Az érdekképviselet/érdekérvényesítés A lobbi Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés A szektorok együttműködését segítő kapcsolatok Az állam és a civil szervezetek kapcsolata Az üzleti szféra és a civil szervezetek kapcsolatai Civil-civil kapcsolatok Időszakos érdekkoaliciós kapcsolatok Nyilvánosság és érdekérvényesítés Médiakapcsolatok, médiafigyelem Honlap és nyilvánosság Hatékonyság és érdekérvényesítés A hatékony érdekérvényesítés alapelvei Hatékonysági szintek Módszerek A participáció módszerei A tudatosítás és meggyőzés módszercsoportja Összegzés, javaslatok

5 Mi magunk legyünk a változás, melyet látni szeretnénk a világban Mahatma Gandhi Tisztelt Olvasó! A Civil szervezetek érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepben című elemző anyag az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégium 2009 évi pályázati kiírásához kapcsolódóan készült. A kutatás során a civil szervezetek egyik fontos feladatához, az érdekérvényesítéshez/érdekképviseleti tevékenységhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatok eredményeit dolgoztuk fel. Jelen kutatási anyag arra vállalkozott, hogy a vizsgálat tapasztalatait összefoglalja és részletesen bemutassa a megbízó, és a téma iránt érdeklődők részére. A kutatás tapasztalatait bemutató szakmai elemzés a vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei, valamint az elméleti keretek bemutatását követően Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés, Nyilvánosság és érdekérvényesítés, Hatékonyság és érdekérvényesítés fő témakörökben mutatja be a különböző módszerekkel (kérdőív, honlap-elemzés, fókuszcsoportos interjú) összegyűjtött és kiértékelt információkat. Ezt követően összegzés és javaslatok megfogalmazása zárja az elemzést. A kutatási anyag az információgyűjtés tapasztalatainak feldolgozása mellett, bemutatja az elméleti összefüggéseket, rendszerszemléletű megközelítése új összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. A hazai-és nemzetközi gyakorlatban eredményesen alkalmazott módszerek és jó példák (best practice) bemutatásával segítséget nyújthat a kutatási anyag a civil szervezetek számára, az új helyzetekhez igazodó korszerű eszköztár kialakításához. A kutatást a partnerszervezet CROMO Alapítvány együttműködésével és támogatásával valósítottuk meg. Az információk összegyűjtését és feldolgozását szakemberek bevonása mellett, közreműködő civil szervezetek (próbamegkérdezés, fókuszcsoportos interjú) és önkéntesek is segítették. A megvalósítás során folyamatosan számíthattunk a pályázatot kiíró NCA Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégium és az ESZA Kft, mint Közreműködő Szervezet munkatársainak segítségére. Itt szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek, akik támogatták munkánkat és hozzájárultak ahhoz, hogy kutatási elképzeléseinket teljesíteni tudjuk. Külön is köszönetet mondunk a proháló hálózat és a CISZOK ok munkatársainak, akik motiválták a civil szervezeteket, valamint azoknak a civil szervezeteknek, akik a kérdőívek kitöltésével, illetve a fókuszcsoportos interjún való aktív közreműködésükkel segítették munkánkat. Kutatási anyagunkat ajánljuk mindazon civil szervezeteknek is, akik a civil szférában tapasztalható egyre erősödő versenyt kihívásnak tekintik, ugyanakkor az összefogás szükségességét is felismerve, meg akarnak felelni a velük szemben támasztott (állandóan növekvő) elvárásoknak. A kutatás megvalósításában közreműködő szakemberek, és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság munkatársai nevében: Váradi Zsuzsanna operatív igazgató 4

6 1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei A civil szervezetek meghatározó társadalmi bázist jelentenek Magyarországon, tevékenységükkel helyi, térségi, regionális-és országos szükségletekre reagálnak, miközben érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepet töltenek be. A kutatási téma időszerűségét többek között az adja, hogy az Európai Unióban egyre erőteljesebb a törekvés a részvételi demokrácia és részvételi párbeszéd erősítésére. A partnerség elve alapján a civil szektornak ebben a folyamatban meghatározó szerepe van, amelyet elsősorban formálisan is szervezett érdekképviseletet (is) ellátó szervezetek közreműködésével valósítanak meg. Magyarországon az elmúlt időszakban nem sikerült a szektor civil összefogáson alapuló egységes érdekérvényesítését megoldani, így érdekképviseleti rendszere erősen fragmentálódott (széttöredezett), szektoron belül is konfliktusokkal terhelt a képviseleti körbe bevonódás jelenlegi gyakorlata (sok kritika éri a meghívásos alapon, vagy személyes szimpátia alapján az egyeztetési folyamatokba való bekerülést). Ez rányomja bélyegét a civil szektor érdekérvényesítési hatékonyságára, magára a szektor-tudatra és presztízsre is. A szakirodalom eltérő és sokféle módon értelmezi az érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységet, ezért a kutatás számára megpróbáltuk saját értelmezésünket megfogalmazni, s ennek megfelelően értékeltük a vizsgálati adatainkat. A kutatás keretében megvizsgáltuk a civil szervezetek szerepeit, s ezek között az érdekérvényesítési szerepkörre koncentrálva, a szervezet kapcsolati körén keresztül néztük meg az érdekérvényesítési tematizációt. A szakírók szerint kevés a civil szervezetek nyilvánossági munkájához köthető kutatás, pedig az érdekérvényesítési/ érdekképviseleti szerepkör betöltéséhez kapcsolódóan ennek nagy lenne a jelentősége. Kutatásunkban megvizsgáltuk a nyilvánossági munka modelljeinek érvényesülését és eszközeit is. A kapcsolatrendszer és a nyilvánossági munka befolyásolja az érdekérvényesítési/érdekképviseleti munka hatékonyságát, vagyis azt, hogy feleljen meg rendeltetésének az érdekérvényesítési folyamat, érje el kitűzött céljait. A civil szervezetekhez köthetően univerzális minőségi modellt TIX-modell néven ismerünk, ilyen minőségi mutatók kidolgozására e kutatás keretein belül érthetően nem vállalkozhattunk, de azt megnéztük, hogy az érdekérvényesítési munka alapelvei és alapfolyamatai hogyan érvényesülnek a vizsgált szervezetek esetében, mennyire sokszínű vagy szürke a módszertár, s mekkora a készség az új eljárások, módszerek megosztását illetően. A kutatásban egyik meghatározó módszerként kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. A kérdőív a szervezet általános jellemzőin túl, négy nagyobb blokkot tartalmazott. Az első blokk a kapcsolatrendszerre és az érdekérvényesítés témáira kérdezett rá, a második az érdekérvényesítési munkafolyamatokra, ezek erősségeire, gyengeségeire vonatkozott, a harmadik az érdekérvényesítéshez köthető nyilvánossági 5

7 munka elemeit és eszközeit tárta fel. A negyedik blokk az érdekérvényesítési munka hatékonyságának tényezőiről, a gyakorlatok megosztásáról, az érdekérvényesítési képességek jellemzőihez kapcsolódóan szolgáltat információkat. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott egy kérdés kivételével, ahol az érdekérvényesítési akciókra vonatkozó kérdést nyílt formában tettük fel. A kérdőíves adatfelvételt nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, ahonnan a reprezentativitás feltételeinek megfelelően (az idő és pénzkorlátok miatt) saját mintát válogathattunk volna le. A kérdőíves adatgyűjtéshez az ESZA nyújtott részünkre segítséget, a nála rendelkezésre álló adatbázisban szereplő 6739 szervezetnek megküldte a kutatás tényét közlő levelet, amelyben a kérdőív letöltési helyének információit is közölte. Tehát a meglévő adatbázis adott volt. Ez azt jelentette, hogy alapsokaságnak 6739 szervezetet tekintettünk, amelynek régiós megoszlását közölte velünk az adatgazda. Így mintánk nem a mintaválasztás valamelyik módszerének megfelelően képződött. Az önkitöltős kérdőívek legnagyobb dilemmája mindig a visszaérkezési arány. Tekintettel arra, hogy az alapsokasági adatbázis regionális szempont szerint volt csoportosítható, ezt követtük mintánk esetében is. A visszaérkezett 304 db kitöltött és értékelhető kérdőív kis eltéréssel tükrözte az ESZA adatbázis régiós százalékos megoszlását, így az adatok súlyozásával biztosítottuk a reprezentativitást. 6

8 A szervezeti forma szerint a kérdőívet visszaküldők között az egyesületek képviselik a legnagyobb arányt. A KSH besoroláshoz igazodva a megkérdezettek eloszlását szervezeti forma szerint a következő grafikon mutatja. A különböző ágazatok kutatásban szereplő arányát részletesen az alábbi táblázat mutatja be. Kultúra 19% Szabadidő, hobbi 12% Oktatás 12% Sport 8% Környezetvédelem 8% Szociális ellátás 7% Egészségügy 7% Nemzetközi kapcsolatok 4% Településfejlesztés 4% Kutatás 3% Jogvédelem 3% Közbiztonság védelme 3% Szakmai, gazdasági érdekképviselet 3% Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás 2% Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 1% Vallás 1% Polgárvédelem, tűzoltás 1% Egyéb 2% Politika 0% 7

9 Célcsoportot többet is jelöltek a megkérdezettek. Azt tapasztaltuk, hogy minél kisebb hatókörű a szervezet, annál tágabb a célcsoportként megnevezettek köre. Arányaiban a következő sorrend alakult: ifjúság, egy szakmai csoport dolgozói, gyermekek, nők, kisebbségek, fogyatékossággal élők, idősek, szegények, diplomások, pályakezdők, álláskeresők, alacsony iskolai végzettségűek, hajléktalanok, drog függők. A tevékenységi körüket illetően az arányokat tekintve a sorrend: országos hatókör, egy település hatókör, regionális, megyei, több település és egyéb (nemzetközi hatókör). Másik módszerünk a honlap vizsgálat volt. A honlapok kiválasztása internetről szabadszavas kereséssel történt. Az első elképzelés szerint 20 honlap vizsgálatát vállaltuk, de módosítottuk ezt az elképzelésünket 40-re. Ennek az az oka, hogy eredetileg a kérdőívet kitöltő szervezetek közül akartunk almintát választani a honlapok vizsgálatához, ezért jelöltük meg 20 honlapban az elemzendő számot. Mivel a fentiekben leírt módon képződött a kérdőíves mintánk (a kérdőívet kitöltők adatai ismeretlenek voltak számunkra), 40 civil szervezet honlap-vizsgálata mellett döntöttünk. A vizsgált honlapok 90%-át alapítványi és egyesületi ernyőszervezetek alkotják, olyanok, amelyek cél és misszió megfogalmazásaikban is felvállalják az érdekérvényesítés, érdekképviselet szerepkörét. A honlapok vizsgálatánál tartalomelemzés módszerével dolgoztunk, ugyanezzel a módszerrel végeztük a honlapon található az érdekérvényesítéshez kapcsolódó esettanulmányok elemzését is. A kérdőívekhez kötődő legsikeresebb érdekérvényesítési esetleírásokat is ezzel a módszerrel vizsgáltuk. Az adatfelvétel során fókuszcsoportos interjúkat valósítottunk meg civil szervezetek képviselőinek részvételével két helyszínen, Nyíregyházán és Budapesten. Ezzel a módszerrel választ kerestünk arra, hogy melyek az érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység jellemző szakmai és szervezeti témái, mik a hatékony érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység gátló tényezői, és milyen az új kezdeményezések ismertsége és elfogadottsága a civil szervezetek körében. A kutatásban az egyes módszerekhez köthető információkat témakörönként integráltan dolgoztuk fel, a legjobb gyakorlatokat, jó példákat is témakörönként közöljük. Szakirodalmi forrásokat, ahol csak lehetett civil kutatásokhoz kötődően használtunk, ezzel is bizonyítva, hogy a civil szféra kutatási szegmense igen gazdag és színvonalas. 8

10 2. Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik, és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól, a piactól elkülönülnek ( ) 1 Bíró Endre 2 két ismérvet tesz még hozzá a fentiekhez. Az egyik a civil társadalom létezésének elvi alapjait érinti, amely egyrészt az állampolgári jogok érvényesülésével, másrészt a jogállamisággal, harmadrészt az érdekartikulációval nevesíthető. A másik ismérv a civil társadalom rendeltetéséhez kötődik, mely szerint a civil társadalom a nyilvánosság biztosításával/kikényszerítésével szembesíti az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel, gyakorlatokkal. Magát a civil társadalmat mozgalmak és civil szervezetek alkotják, amelyek szervezeti és tevékenységi struktúrák összességének tekinthetőek, amelyek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állam között. 3 Kutatásunkban a civil szervezetek érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenységét vizsgáltuk. Az érdekérvényesítés mint rendszer, a következő alrendszereket foglalja magában: az intézményi/szervezeti érdekérvényesítést, amely a civil szervezet fenntartható működése/fejlődése érdekeit szolgálja adott társadalmi színtéren, a szervezethez tartozó célcsoportok, vagy együttműködő érdekcsoportok képviseletét és érdekérvényesítését, lobbizást, mint sajátos érdekérvényesítési alrendszert. A témakör szempontjából így négy egymáshoz szorosan kapcsolódó a szakirodalomban és a civil közbeszédben gyakran következetlenül használt fogalom: az érdek, az érdekérvényesítés, az érdekképviselet és a lobbi értelmezését végeztük el. A négy elem közül az érdek, érdekképviselet, érdekérvényesítés fogalmait elég gyakran használja általában is a közbeszéd, tartalmuk egyértelműnek, magától értetődőnek tűnik, ennek ellenére értelmezésük mégsem bizonyult egyszerű feladatnak. Leggyakrabban egy politológiai indíttatású megközelítés használatos a fogalmi tisztázást és csoportosítási kísérleteket és magyarázás-módokat illetően. Rendszerszemléletű megközelítése miatt hozzánk közelebb áll egy szervezeti kommunikációs aspektus, ahol a kommunikációtudományi és szervezettudományi oldalak is értelmeződnek. A kommunikációtudományi oldalt a kommunikáció participációs megközelítésére építjük, ahol a civil szervezetek sajátos (közéleti) kommuni- 1 Letöltés dátuma: március Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp Letöltés dátuma: október U.ott: 2.p. 9

11 kációs ágensek, azaz problémamegoldó egységek. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések, valamint a hálózatok (közéleti) kommunikációs színterek, helyek, ahol a civil szervezet érdekérvényesítő felkészültségeivel van jelen. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések egyben ágensek, azaz problémamegoldó egységek is a társadalmi színtéren. Ha a kommunikáció folyamata a participációra épül, akkor az egymással kommunikációban álló ágenseknek felkészültségekben (tudásokban, szokásokban) való kölcsönös részesedéséről érdemes gondolkodni, amelyek a sikeres problémamegoldás szükséges feltételeként mutatkoznak meg. 4 A civil érdekérvényesítés, mint (közéleti) kommunikációs folyamat lényeges elemei között van a nyilvánosság, a hozzáférhetőség az együttműködő partnerek, de akár a kívülállók számára is. Közéleten azon tevékenységek és folyamatok összességét értjük, amelyek magukba foglalják a lokális, regionális és országos közösség valamennyi közérdekű tevékenységét. 5 Törekvésünk szerint ez a több tudomány-szempontú megközelítés és fogalomhasználat jellemzi majd mondanivalónkat. Az érdek értelmezésénél a következő szabatos megfogalmazásra támaszkodunk: legáltalánosabban értelmezve az érdek gondolat esetleg érzelem és cselekedet formájában megnyilvánuló indíték, olyan magatartásra, cselekedetre, amelynek hátterében különbözőképpen minősíthető szükségletek állnak. 6 Mivel az érdek fogalma feltételezi a szükséglet kategóriáját, nem véletlen, hogy az érdekek csoportosítását is gyakran a szükségletek megkülönböztetéséhez igazítják. A civil szervezetek vonatkozásában az érdekértelmezés legáltalánosabb aspektusa a szervezethez kötődő közösségek akaratérvényesítésével kapcsolatos Intézményi/szervezeti érdekek A (helyi) társadalomban a civil szervezetek intézményi/szervezeti érdekei sajátos érdekcsoportot képviselnek, tartalmát a szervezet önfenntartásának, fenntartható működésének/fejlődésének biztosítás-igénye képezi. A konkrét intézményi érdekek a szervezeti cél-megfogalmazásokban öltenek testet. A sikeres célteljesítés egyben sikeres szervezeti (ön)érdekérvényesítésként tekinthető, hiszen a döntési helyzetben lévők (pl. önkormányzat, az adójuk 1%-áról döntő állampolgárok) választják ki, hogy mely civil szervezeti/intézményi célok mögé sorakoztatnak fel erőforrásokat. Így tehát a civil szervezeteket olyan hálózatokként tételezzük, ahol a szervezet köréhez tartozók (egyének, mint a civil társadalom tagjai, vagy más civil szerve- 4 Horányi Özséb: bevezető In.: A kommunikáció, mint participáció (Szerk. Horányi Özséb) Typotex, Bp p. 5 Horányi Özséb: A közéleti kommunikációról In.: Közéleti kommunikáció (Szerk.: Buda Béla-Sárközy Erika) Akadémia Kiadó, Bp p. 6 Dr. Gazdag Ferenc: Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben Letöltés dátuma: március

12 zetek) szükségleteiket érdekként artikulálják, s ezek érvényesítésére hozzák létre az adott civil formális vagy informális (pl. a hálózatok esetében) szervezeti formációt. Ez az igen tágan értelmezett érdekérvényesítési folyamat egy sokszereplős társadalmi színtéren zajlik, ahol a civil szervezeteken kívül mások is küzdenek fenntartható működésük/fejlődésük érdekében forrásokért, szövetségekért, kapcsolatokért. Küzd a három szektor (állami, üzleti, nonprofit/civil) egymással, de a nonprofit/civil szektoron belül is jellemző a verseny nonprofit/civil nonprofit/civil szervezet között. Konkrét civil szervezet érdekérvényesítő képessége (felkészültsége) e küzdelem során megmutatkozik abban, hogy mennyire sikeresen tudja a figyelmet a szervezeti céljaira irányítani, mennyire mondható sikeresnek önprezentációja és pozícióharca miközben elfogadtatni akarja magát a (helyi, regionális, országos) közéletben, és szakmai téren valamint mennyire tudja környezetét, és az általuk képviselt ügy(ek) érintettjeit mozgósítani. Vagyis e tágan értelmezett érdekérvényesítés olyan tudatos folyamat, amelyben konkrét civil szervezet (ágens) egy olyan döntést igyekszik saját szervezeti/intézményi érdekeinek megfelelően befolyásolni, amelyben nincs kizárólagos döntési kompetenciája. 7 A civil érdekérvényesítés e tág felfogásban egy olyan interaktív kommunikációs folyamat, amelynek lényegét a civil szervezet működését és környezetét befolyásoló társadalmi és politikai tényezőket számba vevő kapcsolatteremtésés ápolás előre gondolt és menedzselt folyamatai képezik. A civil szervezetek, miközben szociális színteret biztosítanak közösségi aktivitásokhoz, szolgáltatásokat is kínálnak. E két szereppel is állandó érdekérvényesítési folyamatokat generálnak a tevékenységi és hatókörükbe tartozó csoportok (és ügy -ek) szükségleteinek teljesülését célzó lépések sorozatával. Ebben az érdekérvényesítési folyamatban a verseny a fő hívószó, ami gyakran konfliktusok (civil-civil szervezet, s szektorok között) felerősödésével jár. Ez nem zárja ki közös érdekfelületek keresését és találását, és a működési színtéren érdekszövetségek alakulását sem. A civil szervezetek sikeres (érdekérvényesítő) misszió - teljesítése szempontjából sem közömbös a külső és belső érdekgazdák/érdekcsoportok ( stakeholderek, érintettek) azonosítása. Az érdekgazdáknak esetünkben azok a szervezetek, személyek, csoportok tekintendők, akik érintettek a konkrét érdekérvényesítési/érdekképviseleti folyamatokban. A nonprofit/civil szakirodalom általában az érintettek kifejezést használja, a továbbiakban mi is ezt fogjuk tenni. Az érintettek feltérképezése, azonosítása általában azt a törekvést tükrözi, hogy a konkrét történésekben, folyamatokban, ügyekben az érdekeltek érezzék és megtapasztalják azt, hogy érdekeiket szem előtt tartják. Minél jobban sikerül az együttműködés a különböző érintettekkel (érdekcsoportokkal), annál erősebbé válik az érdekérvényesítői legitimitás. 7 Domokos Tamás-Kulcsár László: ifjúsági érdekérvényesítési csatornák. Tatabánya,

13 Minél több szervezeti/intézményi érdekérvényesítésben erős civil szervezet működik a társadalmi színtéren, annál erősebb az ágazat, a szektor érdekérvényesítő képessége is. Ezt a közös érdekű civil szervezeti tömörülések is érzik, nem véletlen, hogy szervezeti célmeghatározásaik között gyakran találkozunk a következő megfogalmazásokkal: Célunk, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által erősebbé váljon, és kialakítson egy háttérbázist, amely a nonprofit szervezetek hosszú távú működését segíti elő 8 Céljaink: - egy demokratikus civil társadalom megteremtése, - a civil szervezetek fejlesztése, - a civil szervezetek társadalomban betöltött szerepének növelése 9 Missziónk a nonprofit szervezetek és intézmények megerősítése, hatékonyságuk növelése annak érdekében, hogy képesek legyenek az állampolgárok aktív részvételével társadalmi szerepüket betölteni 10 Célunk a civil szervezetek szerepvállalásának erősítése Az érdekképviselet/ érdekérvényesítés Az érdekképviselet kifejezést az érdekérvényesítésnél szűkebb terjedelmű fogalomnak gondoljuk, az érdekérvényesítés egyik alrendszerének tételezzük. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érdekképviselet az érdekérvényesítés intézményesült formája. Szabatos megfogalmazás szerint: az érdekképviselet érdekvédelemre alakult testület, szervezet, beazonosítható kör felhatalmazása alapján végzett tevékenység. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szervezeti/intézményi érdekek torzíthatják a képviseleti érdekeket. 12 A vizsgált civil szervezetekkel kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy az érdekképviselet kapcsán nemcsak formalizált érdekképviseleti szervezetről beszélnek, hanem az érdekképviseletet mintegy általános, vagy részlegesebb civil szervezeti funkciónak is tekintik. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szabatos fogalom-jelentési körülhatároláson túl, vagy annak ellenére az érdekképviselet fogalmát a szervezeti munka egyes szegmenseire kiterjesztve értelmezik, és jellemzőnek mondják munkájukra akkor is, ha nem tisztán érdekképviseleti céllal létrejött civil szervezetről van szó. Ez az érdekképviseleti funkció a civil szervezetek esetében kötődhet szakmai, ágazati részérdekekhez, felvállalt célcsoport meghatározott érdekeihez, meghatározott ügyek -hez, vagy a civil szektor egészét érintő közös érdekekhez. 8 Nonprofit Információs Központ és Alapítvány = Letöltés dátuma: márc Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány = Letöltés dátuma: március A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány = Letöltés dátuma: március Országos KID Egyesület = Letöltés dátuma: március Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről Összeállította: Oprics Judit, NIOK Alapítvány, osszefogas.nonprofit.hu/files/1/5/4/9/9/15499_kiadvany.pdf Letöltés dátuma: március

14 Egy 2003-as nemzetközi kutatásban ország esetében vizsgálták a Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszerét alapul véve a szektort. A kutatók szolgáltatási és képviseleti funkciókat ellátó szervezetekről beszélnek, és megállapítják, hogy a szervezetek nagy része mindkét funkciót ellátja. Egy, a holland öntevékeny szektort bemutató tanulmány 14 szerint, Hollandiában kifinomult kapcsolatok jellemzik az öntevékeny szektor és a kormány kapcsolatát, aminek jellemzője, hogy az öntevékeny szervezeteknek hol az érdekképviseleti, hol szolgáltató tevékenysége az erőteljesebb, de az is előfordul, hogy a kettő egyensúlyban van egymással. 15 Kinyik Margit 16 az utóbbi évtizedek tapasztalatának mondja a nonprofit szektor szolgáltatási szerepkörének növekedését, amely országonként eltérő jellemzőkkel bír, és többféle kategorizálási kísérlettel írható le. Nagy-Britanniában pl. a szolgáltatói szerepkör egyes szegmenseire jellemző, hogy függetlenítette magát a változó állami elvárásoktól, a brit nonprofit szervezetek identitásának részét képezi, és bizonyos területeken ( ) tradicionális szerepköröket eredményezett. Ezzel együtt az angol szervezeteket is multifunkcionálisaknak tekintik, és maguk a szervezetek is többfunkciósként határozzák meg önmagukat. Az ifjúsági szervezetek adatai 1999 című kutatás 17 eredménye szerint a vizsgált civil szervezetek mindössze 4%-a jelölte be az érdekképviseletet/érdekvédelmet, mint rá jellemző szerepet. Az Ökotárs Alapítvány ben végzett kérdőíves felmérésében a civil szervezetek cselekvési területeit a szolgáltató és érdekképviseleti szerepek felől közelíti meg. A szolgáltatói jellegű tevékenységek közé sorolják: a társadalmi tudatformálását, az oktatást, képzést, gyakorlati munkát, jótékonysági és szociális szolgáltatást, munkahelyteremtést. Az érdekképviseleti jellegű tevékenységek körébe pedig a következőket sorolják: érdekképviselet helyi szinten, országos lobbi-tevékenység, érdekérvényesítéssel kapcsolatos szakértői tevékenység, sajtómunka, kampány-munka, szakértői tevékenység szervezése. 13 Lester M Salamon- S. Wojciech Sokolowski Regina List: Civil társadalom világnézetben Civitas Egyesület Bp Tymen J. van der Ploeg: Az öntevékeny szektor a holland társadalomban In.: A harmadik szektor Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, p. 15 U.ott: 168.p. 16 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle p. 17 Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp Letöltés dátuma: november Civil szervezetek az európai csatlakozás tükrében = Letöltés dátuma: 2009.november

15 Az érdekképviseleti szerepkört honlap vizsgálatunk tanúsága szerint egyes szervezetek markánsan meg is jelenítik célmegfogalmazásaik között. Pl: a Székesfehérvári Regionális Álláskeresők Egyesülete, amelyet Székesfehérvár és környékének munka nélkül lévő állampolgárai alapítottak, céljai között a munkanélküliek képviseletét és védelmét vállalja fel. A Vargabetű Klub Egyesület (a MADÁSZSZ tagjaként is) szervezeti missziójában az alábbiak olvashatók: szociálisan vagy személyükben hátrányos helyzetű, nem dolgozó, nem tanuló fiatalok és felnőttek életvezetési problémáinak megoldását, érdekeinek védelmét társadalmi reintegrációjuk érdekében. 19 A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben alakult jogvédő és jogfejlesztő nonprofit szervezet a személyi szabadság, az emberi méltóság a magánszféra érdekvédelmét nevesíti céljai között. 20 Kérdőíves vizsgálatunk eredményei szerint a választ adó civil szervezetek nagy része szintén multifunkcionális szervezet, az érdekképviseleti szerepkört tevékenység szerkezetükben 24%-ban érvényesnek jelölték önmagukra jellemzően. A nemzetközi és a magyar tendenciának megfelelően, a megkérdezett civil szervezetek szolgáltató szerepkörüket nagyobb arányúnak jelölték az összes szerepkör arányát illetően. Ebben az adatban az a figyelemre érdemes, hogy az érdekképviseleti, érdekérvényesítési szerepkör folyamatosan jelen van a szervezeti életben, és valószínű, hogy nem csak kifejezetten az érdekképviselet szabatos megfogalmazásának megfelelően használják a fogalmat, hanem az előzőekben tárgyalt szervezeti/intézményi érdekérvényesítés is értelmezésük része. Az érdekérvényesítés/ érdekképviselet sajátos pulzáló szerep a civil szervezetek életében, ami a szervezet folyamatos kapcsolat és információs szerkezetének módosulásaival jár. Minél gyorsabb környezeti változások jellemzik azt a makro- és mikro társadalmi színteret, ahol 19 Vargabetű Klub Egyesület Letöltés dátuma: február Társaság a Szabadságjogokért Letöltés dátuma: március

16 a civil szervezet mozgástere kijelölődik, annál gyorsabbak az érdekérvényesítési pulzálások is, szervezeten belül hízik, vagy fogy a szerep súlya. Kutatásunkban résztvevő szervezetek közül mindössze 66 szervezet nem vállalta (0%-ban jelölte meg) az érdekképviseleti/érdekérvényesítési szerepkört. Ezek a szervezetek legnagyobb arányban a magánalapítványi besorolású választ adók közül kerültek ki. A szervezeti szerepkörök arányaira legnagyobb hatással a szervezeti forma van. Az érdekérvényesítés/érdekképviseletet valamilyen arányban felvállalók esetében a következő módon oszlik meg az intézményi összes szerepkör: Az egyéb kategóriával kapcsolatban az a magyarázatunk (amire Kinyik Margit 21 is felhívja a figyelmet), hogy jelenleg a magyar nonprofit szektor öntevékeny szervezeteinek szolgáltatói szerepköréhez kötődően is újradefiniálási folyamatok zajlanak. A tisztánlátásban nem nagyon segítenek ugyanis a statisztikai besorolások, hiszen a jelenlegi csoportosítási kísérletek egyelőre nem tudják azt a gyakorlati tényt kezelni, hogy a szervezetek nem egyetlen funkció betöltésére szerveződtek, valamint hogy szolgáltató tevékenységük számos esetben díjmentes, illetve hogy a szolgáltatásokat esetleg tagdíjakból, vagy pályázati támogatásokból fedezik. Valószínű ilyen indokok magyarázzák a választ adók esetében azt a konkrét tevékenység taxonómiát, amelyet az egyéb kategóriában megneveznek a szolgáltatások mellett: képzés, oktatás, kiállítás szervezés, rendezvényszervezés, ismeretterjesztés, hagyományápolás, együttműködés szervezése, szemléletformálás, szabadidős program, vagy tömegsport szervezés. Ha a választ adó szervezetek ágazati megoszlását is figyelembe vesszük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az érdekérvényesítés nagyobb arányai legjellemzőbben csökkenő sorrendben a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás, vallás, nemzetközi kapcsolatok, a környezetvédelem, valamint a kutatási és a kulturális ágazathoz kötődnek. 21 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle p. 15

17 Arra azonban még tovább kereshetjük a magyarázatot, hogy miért is tartják összességében 24%-ban szervezeti szerepkörnek az érdekképviseletet, érdekérvényesítést. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ebbe a szerepkörbe a szervezetek az intézményi érdekérvényesítési folyamatokat és együttműködéseket is beleértették. Ez utóbbi azért fontos szempont, mert bármilyen szervezeti együttműködés közös érdekek mentén szerveződik, s két vagy több fél érdekkoalíciója egyben közös érdekérvényesítési/ érdekképviseleti folyamatnak is tekinthető. Az együttműködési gyakoriság adatai azt mutatják, hogy a vizsgált szervezetek együttműködése több szektort is átfog, igaz, hogy különböző preferenciákkal és intenzitással. Az egyesületek kapcsolati gyakoriság átlaga legmagasabb (3,39) a célcsoport kapcsolati partnerrel, majd csökkenő sorrendben: az önkéntesekkel (3,07), az ágazatukhoz tartozó más civil szervezetekkel (2,95), és végül a helyi önkormányzatokkal (2,75). A magánalapítványok kapcsolati preferenciája és gyakorisági átlag mutatói a következőek: önkénteseik (3,55), célcsoportjaik (3,40), a helyi önkormányzat (3,01), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek (2,96). A közalapítványok esetében a sorrend és a mutatók a következőek: célcsoportjuk tagjai (3,45), önkénteseik (3,32), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek ( 3,16), s a helyi önkormányzatok (3,12). Érdemes még a szakmai érdekképviseleteknél is megnézni ezt a sorrendet, mert esetükben az eddigiektől eltérő szereplők is bekerülnek az első négy közé: önkénteseik (3,41), állami szervek (3,07), célcsoportjaik (3,06) magánszemélyek (3,06). Összegezve azt mondhatjuk, hogy bár az általános civil szervezeti szerepek között a megkérdezettek többsége önmagára érvényesként határozta meg az érdekérvényesítési/érdekképviseleti szerepeket, az intézményi munka összes szerepe között önértékelésük szerint az adatfelvétel időpontjában kevéssé domináns tényezőként jelenik meg. Az érdekérvényesítés annál esetlegesebb és gyengébb bármely működési szinten, ágazatban és formában, minél kisebb a szervezettség, a közös érdekek mozgatta kapcsolat, együttműködés. Ezek az együttműködések túlnyúlnak ugyan a szektoron, de szinte ugyanazokat a szereplőket jelentik szervezeti formára tekintet nélkül. Az önkormányzatok szinte minden szervezeti formánál megjelennek együttműködő, kapcsolati partnerként. Ez egyrészt kedvező abból a szempontból, hogy szektoron kívüli kapcsolat erősödik fel, másrészt azonban erős függőségi kapcsolatként írják le a jellegét, ami gátolja az érdekképviseleti szerepkör betöltését. A Nyíregyházán tartott fókuszcsoportos interjúk résztvevői közül erre utal az egyik szervezeti képviselő a következőkben: Természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője mondta el, hogy nehezíti helyzetüket az érdekképviseleti szerepkört illetően az, hogy jelentős ön- 16

18 kormányzati támogatást kapnak munkájukhoz. Emiatt az önkormányzat gyakran nem érti, hogy miért vállalnak fel olyan érdekképviseleti munkát, amely nem egyezik az önkormányzati hivatal elképzeléseivel. Példaként a nyíregyházi piac felújításával kapcsolatos véleményező, érdekképviseleti munkájukat hozta fel, mikor a lakosság azon részét képviselték, akik ellenezték egy újabb pláza megépítését a városban. Gyakran előfordul, hogy a többi civil szervezet sem áll melléjük, nem értik pl. hogy miért is kell a biogazdák érdekvédelmével foglalkozni, vagy miért fontos, hogy a sóstói erdőben ne épüljön helikopter leszállóhely. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések (szövetségek, ernyőszervezetek) is legalább két szerepkörnek igyekeznek megfelelni: egyszerre kell tudniuk képviselni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek érdekében tevékenykednek, s azokat a szervezeteket, amelyek létre hívták őket. 22 Ez utóbbi esetben egyszerre töltik be ezek a civil szervezetek a színtér és az ágens szerepeket is. Színterek a tömörülő szervezetek saját közvetlen célcsoportjaik esetében, és ágensek amennyiben a társadalmi színtéren a tagszervezetek és maguk részérdekeit jelenítik meg, illetve védik, érvényesítik. Az ágens szerep betöltése, amely a szervezeti képviseleti funkcióban intézményesül, egybeesik azzal az igénnyel, hogy a civil/nonprofit szervezetek (esetleg szektorként is) megjelenítsék közös igényeiket és törekvéseiket. Ez a közös érdekképviselet jelentheti jelenleg a civil/nonprofit szervezetek legitimációs bázisát is. Jon Pratt 23 az USA-ban működő általános nonprofit szövetségek jellemzőiként mondja, hogy szolgáltatásokat nyújtanak a tagoknak, kutatásokat végeznek, a lakosságot tájékoztatják a szövetségek fontosságáról, törvényhozási és adminisztratív érdekérvényesítést végeznek, párbeszédre ösztönöznek. Nemoda István az ernyőszervezetek egymással megegyező működési sajátosságaiként tartja számon többek között a következőket: integráló erőként definiálják önmagukat, az egyes szakmacsoportokon belül, illetve regionális, vagy országos szinten, érdekartikuláló, érdekképviselő, nyomásgyakorló csoportokként lépnek fel a döntéshozói, érdekegyeztető fórumokon, társadalmi és civil kontroll intézményeként végzik tevékenységüket, partnerekként azonosítják őket Bartal Anna Mária: Ha kiszáradnak az utópia oázisai = Civil Szemle / p. 23 Jon Pratt: Lépésről lépésre kézikönyv a civil szervezetek területi alapú szerveződéséhez Civitalis Egyesület Bp Nemoda István: Az ernyőszervezetek, mint szakmai műhelyek doc Letöltés dátuma: február

19 Honlap vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy a közös érdekű civil szervezeti tömörülések céljaik között érdekképviseleti tevékenységük tartalmára vonatkozóan is közölnek információkat. Néhány ezek közül: Célunk: a tagtelevíziók érdekeinek képviselete 25 a fogyasztói érdekek képviselte a jogalkotásban és az alternatív vitarendezési fórumokon, fogyasztói érdekek képviselete helyi önkormányzati rendeletek megalkotásánál. 26 a látássérültek érdekképviseleti tevékenységeként figyelemmel kísérni a látássérültekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Érdekvédelmi Csoport működik, amely azt felügyeli, hogyan látják el a látássérültek érdekképviseletét. 27 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a honlapján elérhető információk szerint több mint 1000 taggal, 13 jól működő tagszervezettel dolgozik. Érdekképviseleti szerepkörben pl. a döntéshozó testületek munkájában résztvevő képviselők szemléletének zöldítését célozza (többek között), érdekképviseleti tevékenysége tartalmaként (2010. február 14-i frissítési dátummal) a környezeti információkhoz hozzáférés biztosítását, környezeti ügyekben döntéshozatalban való részvételt, és az általános szemléletformálást célozza meg. 28 A Magyar Kerékpáros Klub (15 területi szervezettel) a honlapon elérhető alapszabálya szerint képviselni és védeni szándékozik a kerékpárt vásárlók és használni szándékozók érdekeit, igényeit, jogait a hazai és nemzetközi színtéren. A tagszervezetek munkáját különösen fontosnak gondolja, feladatuknak tartja, hogy megszólítsa és összefogja a környék/város bringásait, hogy együtt könnyebben tudják igényeiket kommunikálni, érdekeiket képviselni a Magyar Kerékpáros Klub ernyője alatt. 29 Az Életfa Környezetvédő Szövetség többezres tagság és 46 helyi szervezet érdekképviseletére vállalkozva, a következő célokról szól: keretet kíván biztosítani a környezetvédelmi törekvéseknek azon alapelv szem előtt tartásával, hogy minden állampolgárnak joga van az egészséges, biztonságos környezethez, ennek az alapvető emberi jognak a védelmében szövetkeznek. Szeretnének tevékenységükkel a három szektor sikeresebb kommunikációjához és együttműködéséhez is hozzájárulni. 30 A tárgyalt szegmenshez kötődően domináns hívószavak: az összefogás, együttműködés, participáció, párbeszéd, ami azért nem zárja ki a folyamathoz kapcsolható konfliktusok jelenlétét sem. 25 Helyi Televíziók Országos Egyesülete Letöltés dátuma: 2010.március Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Letöltés dátuma: 2010.március Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Letöltés dátuma: 2010.március Nimfea Természetvédelmi Egyesület Letöltés dátuma: 2010.március Magyar Kerékpáros Klub Letöltés dátuma: február Életfa Környezetvédő Szövetség Letöltés dátuma: március

20 2.3. A lobbi A lobbizás olyan kommunikációs tevékenység, amelyet az érdekérvényesítés egy másik alrendszereként kezelünk. Célja elsősorban a szektorok közötti érdekegyeztetés, illetve részérdekek erőteljes befolyásolása a döntéshozóknál. Többek között hivatásos lobbisták/lobbiszervezetek végzik, akik (most már nálunk is) törvényi keretek között igyekeznek egyes érdekcsoportok törekvéseinek támogatást szerezni. Jellemzője, hogy az érdekérvényesítési tevékenység megbízás alapján történik. Az Európai Bizottság szerint a lobbizás: mindazon tevékenység, amely célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása októberében 32 jelent meg az a Bizottsági közlemény, amely az érdekképviseleti nyilvántartás értékelését adja bevezetésétől eltelt egy év vonatkozásában. A nyilvántartás 2008-ban indult el, az átláthatóság gyakorlati kereteit kívánja biztosítani. A lobbi tevékenységben résztvevő szervezeteknek önkéntes regisztrációt ajánlanak, ez gyakorlatilag önkéntes elkötelezettséget jelent a lobbizást folytató szervezetek, csoportok, egyének és az európai intézmények kapcsolatainak átláthatósága mellett. Nemzetközi hálózatok, így az EU Civil Társadalmi Kapcsolattartó Csoport is regisztrált, de hálózati tagjai részére felkészítést is tartott a regisztráció módjáról, és ajánlotta, hogy hálózathoz tartozásuk ellenére, önállóan is regisztrálják magukat a szervezetek. A civil szervezetek aránya az Unióban a lobbizók között kb. egyharmadot képvisel. Az egyébként tipikusan lobbi szervezetek is több funkcióval rendelkeznek, a szűken értelmezett lobbi tevékenységen túl, szolgáltatásokat nyújtanak, és konkrét végrehajtással kapcsolatos tevékenységet is folytatnak. 33 A magyar nemzeti ernyőszervezetek nemzetközi hatókörű szakmai és szektorális ernyőszervezeti tagsággal kapcsolódhatnak be az érdekképviseletbe, az Európai Unió egyes intézményeinek munkájába. Az Első Magyar Lobbiszövetség 34 kérdőíves kutatása még 2005-ben lobbi listán szereplő érdekképviseleti és társadalmi szervezetekre terjedt ki. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada volt már a Parlamentben lobbizni, a választ adó szervezetek 3%-a azt nyilatkozta, hogy folyamatosan lobbizik az Országgyűlésben. A lobbizók közel fele meghívásra teszi, 23%-a saját kezdeményezésre. A lobbizási tevékenység eredményeként a megkérdezettek 39%-a számolt be arról, hogy érdekérvényesítési akciójának interpelláció, vagy kérdés lett a következménye. Lobbizási tevékenységet a megkérdezettek csaknem 90%-a Parlamenten kívül is folytatott, minisztériu- 31 Letöltés dátuma: március Európai átláthatóság kezdeményezés:az érdekképviseleti nyilvántartás egy év elteltével Brüsszel október Letöltés dátuma: február Letöltés dátuma: március Sándor Péter- Király Edina: Kérdőíves felmérés a parlamenti lobbilista gyakorlatáról= rendezveny/lobbi/lobbi.htm Letöltés dátuma: február

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL

FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL Készítette: GUBA ANDREA III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

(Diák)Jogvédk Magyarországon

(Diák)Jogvédk Magyarországon (Diák)Jogvédk Magyarországon Jogvédelemmel foglalkozó civilek DIPA Egyesület Civil jogvédelem Jogok valamely védettnek tekintett köre (pl. I, II generációs alapjogok) Elvont Elv Feminista, PMM Valamely

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu SOMOGY MEGYEI CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM 7400 Kaposvár, Csokonai u.1. 3/5. - EGYÜD Árpád Kulturális Központ, Agóra - ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület 30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25.

Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25. Küldöttgyűlés határozata Társadalmi Unió 2013. november 25. A Társadalmi Unió, 23 országos hatókörű civil szervezet együttműködésének szövetsége, regionális hatókörű fogyasztóvédelmi/közösségi klubok fenntartója,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE Dr. Margitai Barnabás MBA, MSc FESZ Közgyűlés Budapest, 2012. november 29 FESZ GYSE Forgalmazók az Egészségért Gyártók a Minőségért Misszió A szervezet tagjai hozzásegítsék

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 7114-12/1 z ifjúságpolitika és a helyi ifjúsági munka keretei,

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban

Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány VII. Diákjogi Szektorkonferencia 2009. november 20-22. FÓT Milicz Ákos Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban Amirl mindenképpen beszélnünk kellene 1. Szektor

Részletesebben

Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése - Szükségletfelmérés civil szervezetek között

Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése - Szükségletfelmérés civil szervezetek között Magyarországi vitakultúra és deliberatív demokrácia fejlesztése Szükségletfelmérés civil szervezetek között Kitöltők száma: 58 Kitöltői adatok statisztikái: 1. A kitöltő neme 1. Nő 74.1 % 43 2. Férfi 25.9

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

STRATÉGIAI TERV 2012-2016

STRATÉGIAI TERV 2012-2016 STRATÉGIAI TERV 2012-2016 Elfogadva: 25/2012 (X.10.) közgyűlési határozat www.lmbtszovetseg.hu BEVEZETŐ Ez a dokumentum a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség stratégiai terve,

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza 1 / 5 2012.11.02. 8:39 Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu Vissza Cím: A társadalmi szerepvállalás fellendítését, a civil társadalom megújulását segítő

Részletesebben