FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL

Átírás

1 FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL Készítette: GUBA ANDREA III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulensek: DR. Walter Virág Egyetemi adjunktus Szabó Gábor Tanársegéd 2010.

2 FEJÉR MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓVAL Guba Andrea III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulensek: Dr. Walter Virág, egyetemi adjunktus Szabó Gábor, tanársegéd Összefoglaló A dolgozat arra kíván rámutatni, hogy a Fejér megyei nonprofit szervezetek között területi/regionális alapokon történő kapcsolatrendszer épült ki. A megkérdezett szervezetek igénylik egy közös érdekképviseleti szerv létrehozását, amely minden nonprofit szervezetre kiterjed, területi elvek mentén épül fel, és az állammal való kapcsolattartás a fő feladata. Kutatásom során azt is bemutatom, hogy a megyében található szervezetek többségének nincs kapcsolata az Európai Unióval, így nem tudja érdekeit érvényesíteni közösségi szinten. 1. Bevezetés Az emberek többsége, ha meghallja, hogy nonprofit szervezet, legelőször az alapítványok, az egyesületek jutnak eszükbe. Ez annyiban igaz, hogy ezek a nonprofit szervezetek fajtái, de a nonprofit ennél több. Brachinger (2002) tanulmányában ezt fogalmazta meg: A valódi nonprofit szektort alkotó szervezeteket magánszemélyek, magánszervezetek hozzák létre,, hogy saját törekvéseiket, nem egyéni hasznuk érvényesülésére, hanem közösségi célok megvalósítására használják.. Bíró (2002) kutatásában azt írta, hogy a nonprofit szervezeteknek három fő kritériuma van: a profitosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és a jogi személlyé válás. Ezen kívül megemlíti még az önkéntesség, a közjó szolgálatát, a pártpolitikai és hitéleti tevékenységeket. Unger (2005) azt fogalmazta meg a nonprofit szervezetek lényegeként, hogy a profitorientált alapon elérhető szolgáltatásokat nem profitorientált alapon biztosítanak önszerveződő, az állampolgárok által létrehozott szervezeteket. Az Európai Bizottság 2000-ben megfogalmazott definíciójának főbb pontjai szerint a nonprofit szervezetek nem profitszerzés céljából tevékenykednek, önkéntes alapon keletkeznek, formális vagy intézményes keretek között működnek alapító okiratuk szerint, függetlenek az államtól és egyéb közhatóságtól, pártoktól és gazdasági szervezetektől, valamint céljuk a nyilvánosság előtti fellépés az emberek különböző csoportjai vagy az egész társadalom jóléte érdekében (Arató, 2005).

3 A nonprofit szervezetek többsége egyedül, önerőből nem képes céljai elérésére anyagi források, ismeretek hiányában. Ennek kiküszöbölésére különböző módon próbálják meg érdekeiket érvényesíteni. A vizsgálatban résztvevő társaságok érdekérvényesítő szerepe leginkább igazgatási és szakmai tevékenységi szinteken nyilvánul meg. Megjelent azonban egy szektorszintű képviseletet megformáló intézmény iránti igény is, amely ernyőszervezetként folyamatosan biztosítaná az információcserét a tagok között rendezvények és fórumok szervezésével. A környezetvédelem ágazatában például kialakult és jól működő érdekegyeztetések figyelhetőek meg. A többi ágazatban ennek hiánya az európai integrációs folyamatokban jelentkezik (Bíró, 2002). Sebestény (2003) szerint az érdekképviseleti szerveknek olyan jogi személyiségű szervezetnek kell lennie, amely: valamennyi nonprofit szervezettel kapcsolatban áll, területi elvek mentén épül fel, legfontosabb feladata az általános érdekképviselet az állammal szemben, megfelelő intézményi infrastruktúrával rendelkezik. A magyarországi nonprofit szervezeteknek nemcsak az országon belüli érdekérvényesítésre van lehetősége, hanem többféleképpen kapcsolódhatnak az Európai Unióhoz. Első kapcsolódási pont az úgynevezett CONNECS, egy, az Európai Bizottság (EB) által működtetett online adatbázis az európai szinten működő és a közösségi ügyekbe beleszólni kívánó szervezetekről. Ez az adatbázis egyaránt tartalmazza a regisztrált szervezeteket, valamint azokat a konzultációs folyamatokat, amelyeket a Bizottság működtet a különböző szakpolitikai területeken. Ennek az adatbázisnak három fő célja van. Ezek a következők: lehetőséget ad az állampolgároknak és a szervezeteknek, hogy áttekintsék az uniós döntéshozatalt, bemutatkozási lehetőség a nonprofit szervezetek részére a Bizottság felé és lehetőség az EB-nek véleménykérései során a megfelelő reprezentativitás biztosítására. Azért is fontos, hogy a nonprofit szervezetek tartsák a kapcsolatot a Bizottsággal, mert a közösségi döntéshozatalt kívülről befolyásolni itt van a legnagyobb lehetőség a közösségi jogalkotás során, hiszen a Bizottság az Európai Unió legfőbb döntés-előkészítő szerve (Arató, 2005). A másik fontos kapcsolódási pont a nonprofit szervezetek számára az érdekérvényesítés terén az európai parlamenti képviselők meggyőzőse érdekeikről (Walter, 2009). 2. Anyag és módszer Dolgozatom elkészítése során szekunder és primer kutatásokat végeztem. Az alkalmazott szekunder kutatási módszer a hazai irodalmak és adatbázisok megkeresésére és feldolgozására irányult. A felhasználás során ügyeltem az időrendiség betartására. Primer kutatásként kvantitatív módszerként a kérdőíves adatgyűjtést választottam. A kérdőív szerkesztése során a témával kapcsolatos irodalmak kerültek felhasználásra. A kérdőív személyes- és elektronikus formában került kitöltetésre. A primer adatokat a évi LXIII. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelően kezeltem. Ezen kutatás során 67 kérdőív került kitöltésre a témával kapcsolatban. Az adatok feldolgozása során matematikai statisztikai (SPSS) programcsomagot használtam. Az átlagszámítás mellett megoszlási és bázis viszonyszámokat alkalmaztam elemzéseim során. A kapott eredmények szemléltetésére Office irodai szoftvereket alkalmaztam.

4 3. Eredmények és értékelésük 3.1. Hazánk és Fejér megye nonprofit szervezetei számokban Dolgozatomban az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt időszakot vizsgáltam. Magyarországon a ig terjedő időszakban a nonprofit szervezetek számának alakulását az 1. táblázat mutatja. Jogi személyiségű nonprofit szervezetek Magyarországon 1. táblázat Évszám Forrás: KSH (2009) adatai alapján saját szerkesztés Szervezetek száma (db) Változás a 2004-es évhez képest (%) - +2,8 +5,7 +7,0 +8,9 A táblázatból jól látható, hogy Magyarországon 2004-ben 71619, míg 2008-ban már nonprofit szervezetet regisztráltak, amely 8,9 % pontos növekedést jelent 2004-hez képest. Ez a szám nem a működő nonprofit szervezetek számát mutatja, ebben az adatban benne vannak az olyan szervezetek is, amelyek szüneteltették tevékenységüket. Egy 2006-os évről készült kimutatás szerint a bejegyzett szervezetek mintegy 10%-a nem tevékenykedett (KSH, 2008). Ez az arány napjainkban is jellemző. A Fejér megyei jogi személyiségű nonprofit szervezetek adatait a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat Fejér megyei jogi személyiségű nonprofit szervezetek száma és aránya Magyarországon belül Évszám Szervezetek száma (db) Forrás: KSH (2009) adatai alapján saját szerkesztés Aránya Magyarországon (%) 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 Változás a 2004-es évhez képest (%) - +2,5 +6,9 +9,1 +13,1 Az országos adatokhoz viszonyítva Fejér megyében a nonprofit szervezetek száma 2004-ben 2269, 2008-ban már 2565 volt, ez 13,1% pontos növekedést jelent. Ugyanakkor a megyében található nem profitorientált tevékenységet folytatók aránya a vizsgált időszakban a magyarországi adatokhoz képest egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben változott.

5 3.2. Kvantitatív kutatásom eredményeinek ismertetése A vizsgált szervezetek működési forma szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja. 1. ábra: A nonprofit szervezetek szervezeti formáinak megoszlása 2009-ban Fejér megyében a nonprofit szervezetek 59%-a egyesületi formában, 35%-a alapítványi formában, 4% és 2%-a pedig szakszervezeti és közhasznú társasági formában működött (KSH, 2009). Kérdőíves vizsgálatom során azonban a megkérdezett szervezetek többsége, 43,2%-a alapítványi formában működik, 22,4%-a közalapítvány; 28,4%-a egyesületi formában, valamint 3-3%-a szakszervezetként és közhasznú társaságként folytatja tevékenységét. A felmért adatok alapján látható, hogy a megkérdezett nonprofit szervezetek majdnem fele a megyeszékhelyen működik, valamint 25-25%-a folytatja tevékenységét városokban, községekben. A vizsgált szervezetek tevékenységi körét a 2. ábra mutatja be.

6 2. ábra: A nonprofit szervezetek tevékenységi formái Hazánkban egyre egészségtudatosabbak az emberek, ugyanakkor a megjelenő betegségek, és a magas szociális rászorultság miatt a legnagyobb arányban szereplő szervezetek az egészségügyi és a szociális ellátást segítő szervezetek, amelyek a hátrányos helyzetben élőket, valamint a munkanélkülivé vált emberek életkörülményeit segítik. A nonprofit tevékenységet folytatók tudatosan választottak szervezeti formát, nagyobb társadalmi csoportokat képviselnek, és ezen szervezetek többsége tagja valamilyen szövetségnek, tanácsnak, azaz együttműködik más nonprofit szervezetekkel (Bíró, 2002). A felmérés során a megkérdezettek 66%-a nyilatkozta azt, hogy létezik a szektorában együttműködés. A megjelölt együttműködési formákat tartalmazza a 3. ábra. 3. ábra: A nonprofit szervezetek együttműködési típusai Az ábrán látható, hogy a területi/regionális úton történő együttműködés a legjellemzőbb, de nagyon jelentős az ágazatonként történő szerveződés is. A területi/regionális kooperációk magas aránya vélhetően hazánk európai uniós csatlakozása során, a regionális alapokon szerveződő közigazgatási rendszer kialakításának kísérletes során jött létre. Jellemző együttműködési formák még az intézmények közötti és a fórumokon történő érdekegyeztetések, valamint kisebb mértékben köztestületi összefogások is előfordulnak a megyében. A megkérdezett szervezetek több mint háromnegyede igényel egy fórumot az érdekei érvényesítésének együttesen történő megvitatására. Aválaszadók több mint fele gondolja továbbá úgy, hogy ezeknek az egyeztetéseknek szakmai elvek alapján szükséges megvalósulnia, míg egyharmaduk a területi rendező elv szerint közeledne a többi szervezethez.

7 A válaszadók egyetértettek egy közös érdekképviseleti szerv létrehozásának szükségességében, amivel kapcsolatosan a legfontosabb követelmények a következőkben foglalhatók össze: Elsősorban területi elvek mentén épüljön fel, de ezzel párhuzamosan szakmai, ágazati elvek is jussanak érvényre, Az érdekképviselet általában valamennyi bejegyzett nonprofit szervezetre terjedjen ki, Legfontosabb feladata az általános érdekképviselet az állammal szemben, illetve az állami támogatásokban való részvétel. A nonprofit szervezetek számára nemcsak az egymás közötti kooperáció a fontos. Együtt kell működniük az állammal is, hiszen a nonprofit tevékenységet folytatók munkája az állam érdeke is. (ld. a szociális alapítványok munkája, vagy a környezetvédelmi szervezetek akciói.) Az államnak meg kell hallgatnia ezeket a szerveződéseket, és be kell vonnia őket a törvények előkészítésébe, a rendeletek alakításába. A kérdőíves válaszok feldolgozása után az adatok azt mutatták, hogy a megyei szervezetek 75%-a szerint a kormányzati szervezetek nem tekintik őket partnereknek. A maradék 25% szerint pedig létezik partneri kapcsolat a kormányzati szervekkel, és a kapott válaszok alapján ez a kapcsolat 78%-ban a pályázatok kiírása révén, 22%-ban pedig a rendeletek, törvények előkészítési folyamatán keresztül valósul meg. Erre az együttműködésre az akadálymentesítési törvény előkészítése és megalkotása során is volt példa. A hazai szervezetek külföldi kapcsolatainak erősítésének segítésére hozták létre a Nemzeti Civil Alapprogramot, amelyről a megkérdezettek 80%-a már rendelkezik információval, és tudja, hogy ez a program foglalkozik a nemzetközi tevékenységekre vonatkozó pályázatok kiírásával ás elbírálásával. A Nemzeti Civil Alapprogram céljainak ismertségét a válaszadók körében a 4. ábra mutatja. 4. ábra: Nemzeti Civil Alapprogram céljainak ismertsége

8 Az ábrán látható, hogy a megkérdezett szervezetek csak kis mértékben ismerik a különböző pályázatokat, ezáltal elesnek a támogatás nyújtotta lehetőségektől. Azon nonprofit szervezetek azonban, amelyek tisztában vannak a fent említettekkel, a kérdőívben szereplő alábbi kérdésre: Az Ön szervezete adott már be pályázati tervet a fenti táblázatban megjelölt pályázati kiírásaira? 53,4%-ban igennel válaszoltak. Az NCA keretében beadott összes pályázatnak 82,4%-a bizonyult sikeresnek. Ebből arra következtetek, hogy a pályázatok kiírása érthető az azt kitöltők számára ben a következő célokra lehet pályázni a program keretében: Magyarország-i civil szervezetek külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének és tapasztalatcseréjének támogatása, Civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadói és szakértői testületekben történő részvételének támogatása, Magyarország 2011-es EU soros elnökségének össztársadalmi szintű megismertetésének, valamint a civil szervezeti részvétel elősegítésének támogatása, Magyarország-i civil szervezetek európai integrációs, nemzetközi és határon túli magyar civil kapcsolatainak támogatása, Nemzetközi szervezetekben való tagság tagdíjának támogatása ( &tend_deadline_action=&offset=0). A legtöbb nonprofit szervezet csak a pályázati kiírások révén kerül kapcsolatba az Európai Unióval, pedig nem csak ez a fajta lehetőség kínálkozik. Az Európai Bizottság által működtetett elektronikus adatbázisról a CONNECS-ről azonban kevesen tudnak. Ezt támasztja alá a kutatási eredményben szereplő 12%-os adat, amely azok arányát jelzi, akik hallottak már erről a rendszerről (5. ábra). 5. ábra: A CONNECS ismerete a nonprofit szervezetek között Az Unió több szervezetet is létrehozott, amely szerepet biztosít a nonprofit szervezeteknek. A vizsgált társulások számára a Gazdasági és Szociális Bizottság a legfontosabb, mert ez az a kapcsolódási pont, ahol a közösségi dokumentumok véleményezésével esélyük van bekapcsolódni a döntéshozatalba. Másik lehetőségük a kapcsolatfelvételre az állandó bizottságok munkájában való részvétel, valamint az európai parlamenti képviselőkkel fenntartott kapcsolat.

9 A megkérdezett szervezeteknek csupán egyötöde nyilatkozott úgy, hogy összeköttetésben áll az Európai Unió valamely szervezetével, valamint 16%-uk tart munkakapcsolatot valamelyik európai parlamenti képviselővel. Véleményem szerint ez az arány nagyon alacsony, pedig ezeken a szereplőkön keresztül nyílik lehetőségük a nonprofit szervezeteknek az európai szintű érdekérvényesítésre. Feltettem azt a kérdést, hogy milyen úton történhet a kapcsolatfelvétel az Európai Unióval, az eredményeket a 6. ábra tartalmazza. 6. ábra: Az Európai Unióval történő kapcsolatfelvétel formái Az értékeket látva arra következtetek, hogy a nonprofit szervezetek ismerik a módját, hogy hogyan tudják felvenni a kapcsolatot az Európai Unióval, ennek ellenére alacsony azoknak az aránya, amelyek fenntartanak valamilyen kapcsolatot. Ennek okaként a nonprofit szervezetek erőforrásainak hiányát látom, egyszerűen nincs elegendő kapacitásuk a kapcsolatfelvételre, az alkalmazottak nem megfelelő szintű nyelvtudása okoz problémát.

10 4. Következtetések és javaslatok Dolgozatom megírása során azt tapasztaltam, hogy a Fejér megyében tevékenykedő nonprofit szervezetek között már létrejött egy alacsony szintű érdekérvényesítési próbálkozás, de ez nem elegendő a szektorszintű befolyásolásra. Ennek javítása érdekében egy olyan ernyőszervezet létrehozását tartom szükségesnek, amely valamennyi azonos célokkal rendelkező szervezetet magában foglal. Ezáltal elősegítve tagjai érdekképviseletét, az állammal kialakított kapcsolatrendszer megszilárdítását és a döntés-előkészítési folyamatba történő bevonását. A Nemzeti Civil Alapprogram pályázati kiírásainak népszerűsítésével, és a pályázati lehetőségek növelésével ösztönözném a nem profitorientált szervezeteket a határon túli együttműködésekre. Forrásokat biztosítva a kapcsolatfelvételre, valamint a kapcsolatfelvételhez szükséges nyelvi korlátok leküzdésére finanszírozott nyelvtanfolyamokat biztosítanék. A nemzetközi kapcsolatok számának növelése érdekében javaslom a nemzetközi ernyőszervezeti tagság és együttműködések kiépítésének támogatását, továbbá olyan fórumok létrehozását, ahol megoszthatják élményeiket azok a nonprofit szervezetek, amelyek már rendelkeznek tapasztalattal az Európai Unió valamely szervezetével történő kapcsolattartás területén.

11 Irodalomjegyzék 1. Arató, K.: A Civil szervezetek és az Európai Unió c. tanulmánya megjelent: Civil Szemle II. évf. 4. szám, Új Mandátum Kiadó, Budapest,2005, p. 2. Bíró, E.: Nonprofit szektor analízis. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon. Nonprofit szervezet, Budapest, Brachinger, T.: Nonprofit szervezetek. Eötvös József Főiskola. Baja, p. 4. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006, Budapest, 2008, 39.p. 5. Központi Statisztikai Hivatal Statinfo 2009: 6. Nemzeti Civil Alapprogram honlapja: 7. Sebestény, I.: Vitaindító, NIOK konferencia, 2003., 8. Unger, A.: Demokrácia közvetlen demokrácia - civil társadalom c. tanulmánya megjelent: Civil társadalom: elmélet és gyakorlat c. könyvben Rejtjel Kiadó, Budapest, Walter, V.: A hazai nonprofit szervezetek jelenléte, kapcsolatrendszere és érdekérvényesítő szerepe az uniós törvényhozásban hazánk európai uniós csatlakozását követően. A Magyari Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban ösztöndíjpályázatának kutatási záró beszámolója. Kaposvár, 2009