SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS"

Átírás

1 SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS Dr. Eke András egyetemi docens Egyetemi jegyzet (2. elektronikus kiadása) Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet 2001.

2 RECEPTORFIZIOLÓGIA Általános bevezetés A receptorok működésének lényege az, hogy átalakítják a külső és a belső környezetből szervezetünket érő energiabehatásokat (ingereket), és így lehetővé teszik, hogy azok a perifériás és központi idegrendszerbe jussanak, ott feldolgozást nyerjenek, és így kialakulhasson a szervezetünket ért ingerbehatásra a biológiailag célszerű válasz. Alapfogalmak: inger ingerület érzet modalitás ingerintenzitás (erősség) időtartam gyakoriság, frekvencia lokalizáció A szervezetet, illetve annak részeit egyidejűleg különféle energia-behatások együttese éri. Ebből az ingertömegből egy-egy adott energiafajta felvételére azért van mód, mert az egyes receptorféleségek felépítésük és működésük alapján specializálódtak az adott energiaforma (mechanikai, kémiai, hő stb.) felvételére. A receptorok egy része érzékszerveket képez (szem, fül), és speciális ingermodalitás felvételével komplex érzékelési funkciók megvalósításában vesz részt (fény látás, hang hallás). Ezeknek a receptoroknak a működését az élettan megfelelő fejezetei tárgyalják. A receptorok osztályozása A receptorok osztályozása különféle szempontok szerint történhet: inger forrása: exteroceptorok (bőr, szem, fül stb.), interoceptorok (kemo-, baro-, proprioceptorok) ingerlő energia fajtája (mechano-, thermo-, noci-, foto-, kemoreceptorok) kialakuló érzetféleség (tapintás, hideg meleg, fájdalom, foto, halló, ízlelő, szagló) adaptáció (gyors és lassú) lokalizáció (felületi, mély, viszcerális, speciális) egyéb (tele- vs. kontakt receptorok) 2

3 MECHANORECEPTOR KEMORECEPTOR FOTORECEPTOR 1. ábra A receptormembrán tulajdonságának megváltozása inger behatására különféle receptorok esetében. A közös elem, mely a receptorban elindítja az ingerületi folyamatot, a membrán ionpermeabilitásának növekedése, vagy csökkenése. (Berne and Levy, Physiology, Fourth Edition, Fig. 7-2 alapján.) 3

4 A receptorokban az inger behatása jelet hoz létre Az érzékelés lényegi mozzanata az energiaátvitel (transzdukció), melynek során az inger behatására a receptorsejt mebrántulajdonsága megváltozik. A transzdukció eltérő modalitások esetében is az érzékelési folyamatban a közös, indító elem (1. ábra). Alapfogalmak: adekvát inger az ingerlő energiaátvitel (transzdukció) adaptáció kódolás A receptor számára adekvát inger az energiának az a fajtája, melyből már egy minimálisan elégséges mennyiség is kiváltja a receptorra jellemző ingerület-leadást, és előidézi a receptor által kódolt modalitására jellemző érzetet. Egy receptor specificitása egyrészt a receptor sajátos szerkezetéből, másrészt pedig sajátos működéséből adódik. Ezek együttesen határozzák meg, hogy egy adott receptor számára mi az adekvát inger, tehát mi is az, amit a receptor érzékel. Az energia-transzdukció két lépésben történik. Első lépésben az ingerlő energia kapcsolatba lép a receptorsejt membránjával, és annak ionpermeabilitását megváltoztatja (1 és 2. ábra). Ennek következtében a receptor ún. transducer régióján egy elsődleges helyi válasz, a receptorpotenciál (RP) alakul ki (3. ábra). Ha a receptorpotenciál meghaladja a receptor membránjára jellemző küszöbpotenciál értékét, akkor a receptor sejtmembránjának egy proximálisabb részén (generátor régió) kialakul az akciós potenciál (AP) (3. ábra). Minél nagyobb az ingerintenzitás (I), annál nagyobb a RP amplitúdója és így az APsorozat frekvenciája is (4. ábra). I és RP közötti összefüggést a Steven-féle hatványtörvény írja le: 4

5 2. ábra Egy mechanoreceptor ingerlése a receptor centrumában található idegvégződés membránját deformálja, ami a membránpermeabilitást megnövelve a legközelebbi Ranvierféle befűződés irányában lokális ionáramot generál. 3. ábra A receptorpotenciál az inger hatására a receptor transzducer régióján jelenik meg és terjed át a proximálisan elhelyezkedő akciós potenciál generáló Transzducer régió régióra. E két régió egymáshoz való kapcsolódásának jellege adja részbeni magyarázatát az adott receptorra jellemző adaptációnak. (Guyton and Hall, Textbook of Medical Physiology, Ninth Edition, Fig alapján.) + + _ Tovaterjedő akciós potenciál (AP) AP-generáló régió mv Receptorpotenciál Akciós potenciálok Küszöbpotenciál Nyugalmi membránpotenciál IDŐ (msec) 4. ábra Ingerlés hatására az idegvégződés membránja depolarizálódik. A depolarizáció a receptorpotenciál mértéke arányos az inger intenzitásával. Ha a receptorpotenciál meghaladja az adott receptorra jellemző küszöbértéket, akkor akciós potenciál keletkezik, melynek frekvenciája arányos a receptorpotenciállal, és így az ingerintenzitással. (Guyton and Hall, Textbook of Medical Physiology, Ninth Edition, Fig alapján.) 5

6 V = k I I ) RP ( 0 n ahol V RP = a receptorpotenciál nagysága k = konstans I = ingerintenzitás I o n = küszöbintenzitás = hatványkitevő, egy adott modalitásra jellemző konstans Ez az összefüggés még ismeretes egy kevésbé pontos, jóval korábban leírt alakban is (Fechner-törvény). I V = k log I RP o A hatványkitevő, n, értéke egy-egy modalitásra és receptorféleségre jellemző állandó, mely lehet n<1, n~1 vagy n>1, és ami meghatározza, hogy az adott receptor mely intenzitástartományban mutat kis illetve melyben nagy érzékenységet (5. ábra). Látható, hogy egy bőr mechanoreceptor (n<1) igen érzékeny a kis energiatartományokban, és így igen alkalmas finom mechanikai ingerek detektálására (pl. bőr simítása). A hideg receptorok (n~1) válaszában megmutatkozó érzékenység nem függ az ingerintezitástól, míg a nociceptorok (n>1) a károsító behatás intenzitásának fokozódásával növekszik, mely egyezik azon tapasztalatunkkal, hogy ilyenkor a fájdalom jelentősen fokozódik. A receptorok egyrészt anatómiai felépítésük, másrészt a receptorfolyamatok eltérő természete miatt különböző mértékű adaptációt mutatnak. Ha folyamatos ingerbehatás mellett az AP-frekvencia az időben gyorsan csökken, a receptor gyors adaptációt mutat (fázisos vagy dinamikus receptor), ha az AP-frekvencia időbeni csökkenése 6

7 MECHANORECEPTOR Érzet intenzitása f AP V RP kis érzékenység nagy érzékenység I-I o HIDEGRECEPTOR Érzet intenzitása f AP V RP azonos érzékenység I-I o NOCICEPTOR nagy érzékenység Érzet intenzitása f AP AP log V RP V RP kis érzékenység I-I o 5. ábra Különféle receptorokat érő adekvát ingerintenzitás, I-I o, a receptorpotenciál, a receptor primer afferensének akciós potenciál frekvenciája, f AP, és a szenzoros központban kialakuló érzet erőssége közötti összefüggés (lásd Steven-féle hatványfüggvény). A receptor érzékenysége az egyes intenzitás tartományokban a hatványkitevő, n, értékétől függ. 7

8 nem jelentős, akkor lassú az adaptáció (tónusos vagy statikus receptorok) (6. ábra). Lassan és gyorsan adaptálódó mechanoreceptorok együttesen teszik lehetővé, hogy a bőrt érő mechanikai behatást a maga komplexitásában érzékelhessük (7. ábra). Az ingerrel kiváltott érzet időtartama a receptor és a receptor által kialakított jel feldolgozását végző központ(ok) adaptációjától függ. Az inger (jel) kódolása Az ingerben rejlő információ kódolása történhet: intenzitás szerint (frekvenciakódolás) lokalizáció szerint (kollaterális gátlás) ingerfajta szerint (jelölt pályák, modalitások és szubmodalitások) Intenzitás szerinti kódolás: Az intenzitás szerinti kódolás alapját a Steven-féle összefüggés képezi. Az eredeti információt a RP közvetítésével kiváltott AP-sorozat frekvenciája hordozza, mely a primer afferens roston terjed a központi idegrendszer irányába. A receptorban történő elsődleges kódolás technikai értelemben egy ún. analóg/digitális jelátalakítás (A/D konverzió), melynek során egy adott tartományban bármely értéket felvevő receptor-potenciálból (analóg jel) kialakul egy adott frekvenciájú AP-sorozat (digitális jel). Az AP-sorozat digitális jel, mert a frekvencia egy maximális értékkel behatárolt tartományában nem vehet fel akármilyen tetszőleges értéket, hanem csak meghatározott (diszkrét) értékeket. A kódolásra alkalmas digitális frekvenciaskála felbontását az adott receptorra és afferentációjára jellemző akciós potenciálok paraméterei, a vezetési sebesség és az ingerület szinaptikus átkapcsolásának folyamatai együttesen határozzák meg. A RP elektrotónusos tulajdonságai miatt csak helyi válasz kialakítására alkalmas, hosszabb távon amplitúdója folyamatosan és jelentősen csökken, ezért információ továbbítására nem alkalmas. Az AP viszont terjedése közben hosszabb távon sem veszít amplitúdójából, mivel terjedését az idegrost aktív membránfolyamatai (Hodgkinciklus) biztosítják. Az információ kódolásában az A/D jelátalakításnak tehát előnye az, hogy egy lokális, analóg jelből (RP), az információtartalom megőrzését biztosító, jelentős távolságú továbbításra alkalmas új kód (frekvenciakód) születik. Ez a kód 8

9 INGER 6. ábra Lassan adaptálódó receptor primer afferensén az akciós potenciálok frekvenciája folyamatos ingerlés esetén időben csak kis mértékben csökken, míg a gyorsan adaptálódó receptor esetében egy-két akciós potenciál kialakulása után megszűnik a receptorválasz. 100 % f AP 0 % Gyorsan adaptálódó (dinamikus), pl. Pacini-test IDŐ Lassan adaptálódó (statikus), pl. ín-, izomorsó POZÍCIÓ SEBESSÉG GYORSULÁS INGER Adaptáció 7. ábra Statikus és dinamikus mechanoreceptorok együttesen teszik lehetővé, hogy a bőrt érő mechanikai ingert a maga komplexitásában érzékelhessük. (Berne and Levy, Physiology, Fourth Edition, Fig. 7-4 alapján.) IDŐ Jelkonverzió Receptor A D/A D/A D/A A/D A/D A/D A/D A D A D A D A D Kód 8. ábra Analóg (A) és digitális (D) kód váltakozása a szenzoros információ neuronról neuronra történő terjedésekor. A jel terjedése digitális, feldolgozása analóg formában történik. 9

10 nem érzékeny sem az elektromos zajra, sem pedig az egymás mellett futó idegrostokon történő adatforgalomra. A kódolás lényeges eleme, hogy az A/D jelátalakítás a receptortól a felsőbb idegrendszeri központokig a szinaptikus átkapcsolódással kapcsolatban többször ismétlődik (8. ábra). Egy-egy szinapszishoz érkezvén ugyanis az AP-sorozat hatására a preszinaptikus membránon mediátor molekulák jutnak a szinaptikus résbe (mennyiségük az AP-sorozat frekvenciájának függvénye), majd diffundálnak a posztszinaptikus membránhoz, ahol egy újabb helyi, analóg választ váltanak ki (posztszinaptikus potenciál, D/A konverzió). Ez utóbbi az AP kialakítására képes membránrészre terjedve AP-sorozatot vált ki (A/D konverzió), melynek frekvenciája megegyezik a preszinaptikus AP-sorozat frekvenciájával. Ilyen módon az adekvát ingerre vonatkozó, a receptorban kódolt információ ismételt A/D és D/A konverziók révén jut az afferens pályán a felsőbb központokhoz. A lokalizáció szerinti kódolás: Minden receptor, annak primer afferense, valamint további posztszinaptikus kapcsolatai receptív mezővel jellemezhetők (9. ábra). A receptív mező a térnek az a része, amelyből származó küszöb feletti adekvát ingerek a receptorban ingerületi folyamatot váltanak ki. A receptív mező a kontakt receptorokat körülvevő tér (tapintási receptorok), míg a telereceptorok esetében ez a térnek egy a receptortól távol eső része (fotoreceptorok). A térben elosztott receptorok (pl. a bőrben lévő tapintási receptorok, vagy a retinában elhelyezkedő fotoreceptorok) valamelyikét érő inger helyét azáltal tudjuk meghatározni, hogy a receptorok térbeli elhelyezkedése, és a belőlük kiinduló ingerületi folyamatnak az agykérgi feldolgozóközpontokba történő vetülése (projekciója) bizonyos szabályszerűséget követve megfelel egymásnak. Az ingerületi folyamat terjedésének, és a jelátkapcsolás valamint -feldolgozás térbeli organizációjának az ingerelt receptorok tényleges térbeli helyzetéhez való viszonyát a topológia jellemzi. A topológia akkor megtartott, ha az átkapcsolódási pontokon (szinapszisok) a párhuzamosan futó preszinaptikus rostok nem kapcsolódnak azonos posztszinaptikus neuronra. Az egymás mellett futó pre- és posztszinaptikus axonok ugyanakkor serkentő és gátló kollaterálisaikon keresztül egymással előre- illetve visszacsatolt kapcsolatot létesítenek (pl. kollaterális vagy széli gátlás), melynek alapján lehetséges az egymáshoz térben igen közeli ingerek elkülönítése (térbeli diszkrimináció). A kollaterális gátlás úgy növeli meg a térbeli diszkriminációt (csökkenti le a posztszinaptikus receptív mezők méretét), hogy két 10

11 ábra Divergencia, konvergencia. A receptív mező akkor megtartott, ha a szenzoros információ legfeljebb csak elágazódik (divergencia), de a posztszinaptikus neuronra más neuron nem szinaptizál (konvergencia). Egy posztszinaptikus neuron egyesíti a rá konvergáló preszinaptikus neuronok receptív mezőjét (középen). 10. ábra Kollaterális gátlás. Két egymáshoz térben közeleső inger egyidejű alkalmazásakor az egymást átfedő receptív mezők miatt a primer vagy szekunder afferensek frekvenciája alapján a két inger biztosan nem különíthető el egymástól. A meglévő kismérvű különbség a gátló jellegű kollaterális kapcsolatok miatt azonban posztszinaptikusan megnő. Ez a mechanizmus kiemeli a jel kontrasztját és így megkönnyti az ingerületi mintázat valósághű feldolgozását. 11

12 egymáshoz térben közeli inger esetén, az ingermaximumok közé eső receptív mezőből gátolja a posztszinaptikus afferentációt (10. ábra). Az inger fajtája szerinti kódolás: Az ingerfajtára jellemző érzet kialakulását a receptor pálya központ együttesen határozza meg. A kódolás módja történhet az alábbiak szerint. Jelölt pályák (alapvető modalitások, és szubmodalitások) Mintázatok (ízérzés térbeli, hőérzés időbeli) Tulajdonság detektorok (látás) Modalitáson az inger által keltett érzet minőségét, jellegét értjük. Az alapvető modalitások kódolása ún. jelölt pályákkal történik (pályán itt a receptor pálya központ együttest kell értenünk). A jelölt pálya bármely elemének (elektromos) ingerlése mindig azonos, a pálya által kódolt érzet kialakulására vezet. Ebből adódik, hogy a jelölt pálya érzet kialakulását akkor is lehetővé teszi, ha az nem párosul tényleges inger jelenlétével (hallucináció). Ezt a kódolási formát általában jól meghatározható topológia jellemzi. Jóval összetettebb érzet kialakulását teszi lehetővé az időbeli és térbeli mintázatok alapján való kódolás. Az időbeli mintázatokkal történő kódolás esetében egy neuron többféle információt is továbbíthat aszerint, hogy a jelek időbeli mintázata milyen. A hidegreceptorok afferensein például 30 o C alatt csak spontán kisülés, míg 30 o C felett a hőmérséklet emelkedésével változó jellegű csoportos kisülések (burst) jelennek meg ezzel, és nem az átlagos kisülési frekvenciával kódolva a hőmérséklet változását. A térbeli mintázatokkal történő kódolásra példa az ízérzés. A keserű és sós íz érzetét egy hármas neuronpopuláció ingerülete hozza létre. Keserű ízt akkor érzünk, ha mindhárom, sósat, pedig ha a háromból csak kettő kerül ingerületbe. A szenzoros kódolás kifinomultabb mechanizmusait a tulajdonság-detektorokban integrált neuronok működése hozza létre. Ezek az agykéregben található neuroncsoportok, melyek akkor kerülnek ingerületi állapotba, ha összetett szenzoros bemeneti kapcsolataikon egy bizonyos komplex ingeregyüttes jelenik meg (pl. taktilis, optikai vagy akusztikus mintázatok észlelése). 12

13 A BŐR SZENZOROS FUNKCIÓJA A bőr testünk felületét teljes mértékben beborítja, így a külső környezetből származó ingerek első sorban a bőrt érik. A bőrt megközelítőleg egymillió idegrost innerválja. Legnagyobb részük a durva mechanikus érzékelésben játszik szerepet. Egy kicsiny, de annál fontosabb részük kódolja az alábbi finom taktilis és egyéb modalitásokat: finom mechanikus ingerek (tapintás, vibráció, nyomás) hőingerek (hideg, meleg) károsító, nociceptív ingerek (fájdalom) A mechanikus ingerek érzékelését gyorsan, és lassan adaptálódó mechanoreceptorok végzik. Felépítésük, működésük valamint a bőrben történő elhelyezkedésük alapján képesek a mechanikai ingerek sokaságából az alábbi szubmodalitások kiválasztására és kódolására. I. Táblázat Receptor Receptív mező Adaptáció Kódolt szubmodalitás Pacini-testek nagy nagyon gyors vibráció Meissner-féle testecskék kicsi gyors sebesség Merkel-féle tapintókorongok kicsi lassú lokalizáció Ruffini-testek nagy lassú időtartam és intenzitás (Gyorsan adaptálódó mechanoreceptor a szőrtüszőreceptor is.) A 6. ábrán láttuk, hogy a Pacini-test folyamatos mechanikus ingerlés ellenére igen gyorsan beszünteti ingerület-leadását, tehát adaptációja nagyon gyors. Ennek egyik oka az, hogy a receptor centrumában található csupasz, ingerlékeny idegvégződést hagymalevélszerűen egy viszonylag nagyméretű burok borítja (11/A ábra). Ha a receptort nem túl hirtelen alkalmazott, folyamatos jellegű mechanikai inger éri, akkor az energia nagy része a lemezek egymáson történő elmozdítására fordítódik, így elegendő intenzitású mechanikai energia az idegvégződést nem éri, ezért azon sem receptorpotenciál, sem akciós potenciál sorozat nem alakulhat ki (11/B ábra). Ha viszont a receptorral a mechanikai ingert kellő intenzitásban és 13

14 Lamellált burok Idegvégződés A Ingerlési mintázat B A lamellák átrendeződésére van kellő idő, így inger nem éri az idegvégződést Nincs afferens ingerület A lemellák átrendeződésére idő nincs, így a jelentős lokális lamelláris deformáció az inger energiáját közvetíti a receptor membránjához C Van afferens ingerület 11. ábra Egy gyorsan adaptálódó (dinamikus, fázikus) mechanoreceptor (A) válasza nem túlságosan hirtelen elkezdett és folyamatosan fenntartott (B) valamint rövid idejű és gyakran ismétlődő (C) mechanikai ingerlésre (vibráció) 14

15 kellően gyorsan közöljük, a lemezek a hirtelen energiabehatásra lokálisan deformálódnak, így mintegy utat engednek az energia terjedésének egészen az idegvégződésig, ahol a membrán deformációja receptorpotenciál és következményes akciós potenciál sorozat kialakulását eredményezi (11/C és 12. ábra). Mindeközben a lemezek globális pozíciója nem változik jelentősen, mivel az átrendeződésre a gyors dinamika miatt nincs lehetőség. A Pacini-test receptív mezője nagy, mert a vibrációs energia terjedése a bőr szövetében nem okoz jelentős átrendeződést, és így a receptort távolabbról is érik vibrációs hatások. A Meissner-féle testecskék tokja jóval kisebb, és ezért csak közvetlenül a receptor feletti bőrrészlet ingerlése vezet AP-leadásra. A receptor csak akkor válaszol, ha az inger időben folyamatosan változik (12. ábra), ami például ujjainknak egy érdes felületen történő futtatásakor fordul elő. Érzékelésre valójában a mechanikai inger sebessége kerül (7. ábra). A Merkel-féle tapintókorongok speciálisak abban a tekintetben, hogy a tulajdonképpeni receptor nem az idegvégződés, hanem azok az epiteliális sejtek, melyek a tapintókorongot alkotják. Ezek a sejtek szinaptizálnak a receptort innerváló idegrosttal. A receptor lassú adaptációja, felületes elhelyezkedése (13. ábra) és kis receptív mezője alkalmassá teszi a mechanikus inger (a bőr megnyomása) lokalizációjának kódolására. A Ruffini-testek folyadékkal teli kollagén tokkal körülvett idegvégződésből állnak: a tokot az idegvégződéshez (befelé) és a bőrhöz (kifelé) kollagén kötegek rögzítik. A nagy receptív mező és lassú adaptáció alkalmassá teszi a bőrt érő folyamatos mechanikai behatás (a bőr deformációja, elmozdulása, gyűrődése) mértékének kódolására mindaddig, míg az ingerhatás tart. A mechanoreceptorok bőrben való elhelyezkedése a természet logikáját követi, mely szerint a finom taktilis információt közvetítő Meissner-féle testecskék, Merkel-féle tapintókorongok és a szőrtüszőreceptorok a bőrben a lehető legfelületesebben helyezkednek el, míg a vibrációt kódoló Pacini-testek a mélyebb rétegekben találhatók (13. ábra). 15

16 INGERLÉSI FORMA AFFERENS AP-SOROZAT log f AP log A bőrre ható nyomás intenzitása log A bőrre ható nyomás által előidézett deformáció sebessége log A mechanikai deformáció gyorsulása, mely azonos a vibráció frekvenciájával 12. ábra A bőrt érő mechanikus ingerek érzékelésének formái. A különféle mechanoreceptorok a mechanikai inger egy-egy jellemző tulajdonságára érzékenyek. Ezért az inger által keltett jelek feldolgozása már receptorszinten elkezdődik. A feldolgozás az agykérgi szinten fejeződik be és alakul ki a mechanikai inger által keltett érzet a maga komplexitásában. (Silbernagl Despopoulos, SH atlasz Élettan, 1994, 288. oldal B ábra alapján.) SZŐRTELEN BŐR SZŐRÖS BŐR SZARURÉTEG Tapintás Érintés FELHÁM Tapintás Érintés IRHA KÖTŐSZÖVET Vibráció Merkel-sejt és -korong Meissner-féle testecske Pacini-test Szőrtüsző receptor 13. ábra A bőr mechanoreceptorainak eloszlása. A bőrben az érintésre és nyomásra érzékeny receptorok felületesen, a vibrációra érzékenyek mélyebben helyezkednek el. (Silbernagl Despopoulos, SH atlasz Élettan, 1994, 288. oldal A ábra alapján.) 16

17 Lassan és gyorsan adaptálódó mechanoreceptorok együttesen teszik lehetőve, hogy a bőrt érő mechanikai behatást a maga komplexitásában érzékelhessük (7. ábra). A hő érzékelését a bőrben két receptorféleség, a hideg- és melegreceptorok végzik. Ezek Aδ és C csoportba tartozó szabad idegvégződések, melyek AP-leadása statikus ingerlés esetén eltérő eloszlást mutat (14. ábra). Neutrális hőmérsékleti tartományban ezek a receptorok egyaránt spontán kisülést és teljes adaptációt mutatnak. Ezért kellemes hőmérsékleti körülmények között nem alakul ki bennünk egy folyamatos hőérzet. Ezeknek a receptoroknak a dinamikus válasza egymás tükörképei: a hőmérséklet csökkenésére a hideg receptorok válasza átmenetileg nő, a melegeké átmenetileg csökken, a hőmérséklet emelkedésére pedig fordítva (15. ábra). A neutrális tartomány alatti hőmérsékletek kódolása a hidegreceptorok burst-szerű aktivitása alapján történik, mely a temporális mintázat alapján történő érzékelés egyik példája (16. ábra). Vegyük észre (14. ábra), hogy ebben a tartományban a hideg receptorok statikus hőingerre azonos kisülési frekvenciával válaszolnak, tehát a hőmérsékletet statikus aktivitásukkal nem kódolhatják! Hőérzetünket befolyásolja a megérintett tárgyak anyagi minősége is. Azonos hőmérsékletű fém- és fa tárgy közül a fémtárgyat hidegebbnek érezzük, mert a fémtárgy a bőrből több hőt von el, és így a hőreceptorok átlagosan alacsonyabb hőmérsékletre kerülnek valamint a megérintést követő hőtranziens is nagyobb (15. és 17. ábra). A bőr hőmérséklete befolyásolja a hőérzetet azért is, mert mint láttuk (15. ábra) a hőreceptorok válasza a hőbehatásra tranziens jellegű, így a 35 o C-os hőmérsékletet hidegnek érezzük, ha bőrünk 40 o C-os, míg melegnek, ha az 30 o C-os. Hőérzetünk stabil hőhatás alatt a 18. ábrán feltüntetett módon a még károsodáshoz nem vezető hideg hőmérsékletektől (>0 o C) a már károsodáshoz vezető hőmérsékletekig (>45 o C) a hideg neutrális meleg forró majd fájdalmas átmenetek szerint alakul. A o C közötti tartományban a hideg- és fájdalomreceptorok leadása fokozódik, ezért a forró érzet kialakulása előtt paradox hideg- és fájdalomérzés jelentkezik. A szöveti károsodással járó ún. nociceptív ingereket szintén Aδ- és C-csoportba tartozó szabad idegvégződések veszik fel. Ezek ingerülete fájdalommal jár, mely 17

18 Melegreceptrok Neutrális tartomány f AP Hidegreceptorok Paradox hidegérzés o C ÁLLANDÓSULT BŐRHŐMÉRSÉKLET 14. ábra A bőr thermoreceptorainak válasza állandósult bőrhőmérsékletű hőingerekre T = 30 o C T = 33 o C Spontán kisülés! HIDEGRECEPTOR MELEGRECEPTOR 15. ábra A bőr thermoreceptorainak válasza tranziens hőingerekre. (Bullock, Boyle III, Wang, NMS Physiology, Third Edition, Fig. 5-5 alapján). T T = 34 o C T = 4 o C T = 6 o C 16. ábra Hőinger kódolása temporális mintázattal (hidegreceptorok burst-aktivitása) 18

19 30 o C FATÁRGY melegebbnek érezzük 30 o C FÉMTÁRGY hidegebbnek érezzük 17. ábra A hőérzet függ a megérintett tárgy anyagi minőségétől is. A bőrhőmérséklet eloszlását ú.n. izotermikus vonalakkal jelöltük. Mint látható, a fémtárgy nagyobb hőelvonása miatt a fémtárggyal érintkező bőr jobban lehűl, mint a fatárgy alatt. o C KÁROSODÁS ADAPTÁCIÓ FÁJDALOM MELEG NEUTRÁLIS HIDEG 18. ábra Az állandósult hőérzet és a receptor funkcionális állapotai közötti kapcsolat 19

20 vitális jelentőségű, hiszen tudatosodás esetén felhívja az élőlény figyelmét a folyamatban lévő, szöveteit károsító folyamatra. A bőr nociceptorainak adekvát ingere pontosan nem ismert, de feltételezhető, hogy a fájdalmas stimulust a sejtek károsodásakor felszabadult kémiai anyagok, mint pl. hisztamin és bradykinin jelentik. A korábbi elképzelés miszerint a kiváltott fájdalom a bőrben lévő mechano- vagy kemoreceptorok túlingerlésének volna köszönhető, mára már tarthatatlanná vált. A károsító ágensek specifikus nociceptorok ingerületével váltják ki a fájdalmat. Ezeknek jellemzője, hogy szabad idegvégződések, és nincs jelátalakító burkuk (19. ábra). II. Táblázat Nociceptor Specifikus Polimodális Innerváló rost Aδ C Inger mechanikus termikus forró hideg kémiai K +, serotonin, bradykinin, hisztamin Mediáció glutamát glutamát és P-anyag Vezetés gyors (12-30 m/s) lassú (0,5-2 m/s) Lokalizáció lokalizált diffúz Mint azt az 5. ábrán láthattuk, a nociceptorok ingerülete a károsító inger intenzitásával exponenciálisan nő, melynek oka ezen receptorok szenzitizációjában, az ingerbehatásra bekövetkező érzékenyülésében keresendő. Ennek egyik mechanizmusa a 19. ábrán látható. A primer károsító inger sejtkárosodással jár, melynek folyamán az elhaló sejtből proteolítikus enzimek szabadulnak fel, melyek a keringő γ-globulinokból bradykinint hasítanak le. A bradykinin-molekulák a szabad nonciceptív idegvégződés membránjához kötődve másodlagos hírvivő mechanizmuson keresztül az idegvégződést érzékenyebbé teszik. A sejtkárosodási folyamat előrehaladtával ez a folyamat önerősítő jelleggel folytatódik (circulus vitiosus), mely magyarázza a nociceptív ingerület-leadás exponenciális fokozódását és azt, hogy kismértékű ingerintenzitás növekedés a fájdalom jelentős fokozódásával jár. 20

21 A szenzitizációnak egyéb mechanizmusai is vannak, melyek mediátorai különféle anyagok lehetnek (K +, szerotonin, prosztaglandinok). Régóta megfigyelt jelenség, hogy a bőrt érő különféle károsító behatás bőrpírral, a bőr duzzanatával, a bőr hőmérséklet lokális emelkedésével, valamint fájdalmasságával jár. Ezeket a tüneteket a klinikumban rubor, tumor, calor és dolor latin szavakkal jelöli. Kialakulásuk mechanizmusát sematikusan a 20. ábra szemlélteti. A károsító inger által keltett primer ingerületi folyamat az ingerlés helyétől antidrómos irányban terjed a szomszédos szabad idegvégződésekhez (axon reflex), ahol P-anyag és calcitonin gene-related peptide (CGRP) felszabadulását idézi elő. Ezek az anyagok a helyi környezet megváltozását okozzák, egyrészt azzal, hogy az erek falához diffundálva dilatálják azokat. Ennek eredménye a bőrpír (rubor) és a fokozott véráramlás miatti bőrhőmérséklet-emelkedés (calor). Ezek az anyagok megnövelik az érfal (kapilláris, venula) permeabilitását, és így fokozzák a filtráció irányú Starling-erőket azáltal, hogy előidézik a plazmafehérjék extravazációját, ami fokozza az interstícium kolloid ozmotikus nyomását. Ennek eredménye a interstíciumban a szabadvíz felszaporodása, az ödéma (tumor). 21

22 Nociceptív idegrost Bőr Noxa bradykinin γ-globulinok Proteolítikus enzimek Nociceptív transducer Elhaló sejt 19. ábra A bőr nociceptorok szenzitizációjának egyik mechanizmusa. (Berne and Levy, Physiology, Fourth Edition, Fig. 8-5A alapján.) Bőr Noxa Mikrocirkulációs érhálózat Nociceptív idegrost 2. P-anyag felszabadulás Nociceptív terminál 1. Akciós potenciál antidrómos érkezése 3. Fokozott mikrorcirkulációs áramlás és permeabilitás 4. Plazma extravazáció 20. ábra A bőrt érő nociceptív behatás által kiváltott klinikai tünetek ( color, rubor, dolor, calor ) kialakulásának mechanizmusa. (Berne and Levy, Physiology, Fourth Edition, Fig. 8-5B alapján.) 22

23 SZOMATOSZENZOROS AFFERENTÁCIÓ A receptorok által felvett ingerek a periférián a receptorokat innerváló primer neuronon frekvencia kódban jelennek meg. A kódolt jel centrifugális irányban terjed a jelfeldolgozást végző központok felé. Egy idegrost csakis egy modalitást közvetít. Az idegrostok átmérője, vezetési sebessége és az általuk innervált receptor modalitása szoros és logikus funkcionális kapcsolatban állnak (III. Táblázat ). III. Táblázat (Guyton and Hall, Textbook of Medical Physiology, Ninth Edition, Fig alapján.) Myelin-hüvely Myelinizált nélküli Rostátmérő (mikrométer) Vezetési sebesség (m/s) ÁLTALÁNOS OSZTÁLYOZÁS A C α β γ δ Izomorsó (primer) Izomorsó (szekunder) Szőrtüszőreceptor Vibráció (Pacini-test) Finom tapintás (Meissner-féle testecskék) Durva tapintás/nyomás Mély nyomás és tapintás Akut fájdalom Krónikus fájdalom Hidegérzés Melegérzés HÁTSÓ KÖTEG LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER ANTEROLATERÁLIS RENDSZER 23

24 A gerincvelő hátsó szarva, mint a primer afferentáció átkapcsolódási helye A központi idegrendszeri projekció során a jel a szinapszisokban többször átkapcsolódik, tehát egy afferens pálya több neuronból áll (elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. neuronok). Az átkapcsolódásra az első lehetőség a gerincvelő hátsó szarvában van (21. ábra), melynek szerkezete lamináris (Rexed-laminák). Egy-egy laminában általában azonos típusú rostok szinaptizálnak (Aδ, C, Aβ, stb.). Minden átkapcsolódás egyben a jel által kódolt információ feldolgozására ad lehetőséget azáltal, hogy a jel digitális formából (frekvenciakód) a posztszinaptikus membránon analóg formára vált. Az analóg jelek (EPSP-k vagy IPSP-k) a posztszinaptikus membránon az elektrotónusos feszültségek szabályszerűségei szerint integrálódnak, és így nagy gyorsasággal kialakul az az eredő, kimeneti jel, mely ismét digitális formában terjed tovább a következő szinapszisig. Egy neuron elágazó axonterminálisai számos kapcsolatot létesítenek a posztszinaptikus sejtekkel. Ezek között vannak olyan sejtek is az interneuronok, melyek nem az aszcendáló kapcsolat elemét képezik (tehát nem szekunder vagy tercier neuronok), hanem kollaterális kapcsolatot teremtenek az aszcendáló pálya neuronjai és az adott átkapcsolódási környezet egyéb neuronjai között. Az interneuronok által kialakuló kapcsolat lehet serkentő vagy gátló jellegű, előre- vagy visszairányuló (rekurrens). Ezek a sejtek a szenzoros információ alacsonyrendű feldolgozásának elemei, melyek modalitásspecificitást mutatnak. A gerincvelő hátsó szarvának neurokémiája igen változatos, mediátorai között szerepelnek a katecholaminok, aminosavak, szomatosztatin, P- anyag, endogén opiátok stb. Aδ C Aβ 21. ábra A gerincvelő hátsó szarvának lamináris szerkezete (Rexedlaminák). Ezekben a rétegekben találhatók egyes receptorok (hő, fájdalom, durva tapintás) másodlagos afferensei illetve nagyszámú interneuron, melyek a gerincvelői szenzoros jelfeldolgozás fontos elemei. 24

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Szenzoros Neurofiziológia Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Általános megfontolások A környezet megismerésének folyamata 1. Objektív szenzoros élettan Mi történik? 2. Szubjektív szenzoros élettan

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Tapintás és társai Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Megkülönböztető érintés: tárgy mérete, alakja, textúrája, valamint ezek mozgása a bőrön Propriocepció álló helyzet, végtagok és test mozgása Nocicepció

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Az idegsejtektől a kognícióig

Az idegsejtektől a kognícióig Az idegsejtektől a kognícióig Bármilyen hihetetlen. Út: vannak általánosságok Receptor Periféria Egy bizonyos fizikai történésre érzékenyek Ingerlésekor különböző ingertulajdonságokra eltérő válaszmintázatot

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

Orvosi Fizika és Statisztika

Orvosi Fizika és Statisztika Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika ELEKTROFIZIZIOL ZIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK DIAGNOSZTIZÁLÁSÁBAN Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika LOKALIZÁCI CIÓS S ALAPSÉMA Tünetek Centrális Periféri riás Agy Gerincvelı

Részletesebben

Magasabb idegrendszeri folyamatok

Magasabb idegrendszeri folyamatok Magasabb idegrendszeri folyamatok Viselkedés A szenzoros bemenetekre adott (motoros) válasz. Az ember és állat viselkedését genetikusan kódolt, az egész szervezet szintjén érvényesülő idegi és kémiai faktorok

Részletesebben

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás Mozgató működés Propriocepció és mozgás 2/24 a szomatoszenzoros receptorok között említett proprioceptorok ingerülete zömmel nem tudatosul az izmok megnyúlását és az inak feszességét érzékelik és részben

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia. Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus Siófok

Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia. Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus Siófok Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus 2011. Siófok Definició Opticus atrophia: részleges vagy teljes axonvesztés: morfológiai

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése III. Idegi alapjelenségek. A perifériás idegrendszer élettana. 1. Preparátumok készítése A. Béka ideg-izom preparátum készítése A békát altatás után dekapitáljuk, gerincvelejét elroncsoljuk, majd hosszanti

Részletesebben

EEG, alvás és ébrenlét

EEG, alvás és ébrenlét EEG, alvás és ébrenlét Az agykérgi tevékenység vizsgálata Komputer-tomográfia (CT) Mágneses rezonancia imaging (MRI) Vérellátás, helyi anyagcsere intenzitása (fmri, SPECT, PET) Elektromos tevékenység (funkció)

Részletesebben