Tartalom. Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálati lehetősége

Átírás

1 Tartalom Keresőképtelenség felülvizsgálata Változások a gyermekápolási táppénz igénybevételénél Lámpák az orvosnál Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Ebben a hírlevelünkben a társadalombiztosítás területét érintő három kérdést járunk körül, egyrészt a munkavállaló keresőképtelenségének munkáltató általi felülvizsgálati lehetőségével kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük egy csokorba, másrészt az orvosoknál történő jogviszony ellenőrzésekben bevezetett, július 15-i hatályú új változásra térünk ki, harmadrészt pedig a gyermekápolási táppénz időkorlátaival kapcsolatos július 01-i változásokat ismertetjük olvasóinkkal. Keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálati lehetősége Az elmúlt időszakban több partnercégünk is érdeklődött a betegállományban lévő munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatával kapcsolatosan, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb ezzel kapcsolatos információkat. A 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni. 6. (3) A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a) a munkavállaló esetén a munkáltató, b) közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál április 01-től a felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére kell megküldeni. A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ szám, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme) a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, telefonos és postai elérhetősége, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma). Az OEP illetékes Területi Hivatala a kérelem kézhezvé- telét követően a meglévő adatok alapján megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót írásban értesíti. Az 50/1996. (XII.27.) NM rendelet alapján a 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése szerint kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni. A jogszabály 1. számú mellékletének IV. sora szerint a fizetendő díj munkavállalónként ,- Ft. IV. A keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése alapján a munkavállaló keresőképtelensége felülvizsgálatának munkáltató általi kezdeményezése ,- Ft Folytatás a köv. oldalon...

2 A felülvizsgálathoz a fenti összeget be kell fizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számú bankszámlájára és a befizetés közlemény rovatában fel kell tüntetni a keresőképtelenség felülvizsgálata megnevezést, valamint a keresőképtelen személy(ek) TAJ számát. Az eljárási díj befizetését követően a befizetést igazoló bizonylat másolatát, el kell juttatni a területileg illetékes Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztályához. A bizonylatot ki kell egészíteni - ha nem tartalmazza -a munkáltató cég nevével, bankszámlaszámával, adószámával, valamint a postai címével, amely alapján a Kormányhivatal megküldi a számviteli bizonylatot a munkáltató címére. A Kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A szakértő főorvos az ellenőrzés keretében jogosult: a) a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is, b) a betegdokumentációba történő betekintésre, c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására, e) javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé, f) az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni, g) a 6. (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét. A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatottnak és a munkáltatónak is joga van a közléstől számított 8 napon belül az orvos szakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezni. A felülvizsgálat kezdeményezése ellenére a betegszabadságra járó távolléti díjat vagy a táppénzt a keresőképtelenség fennállása alatt folyósítani kell. Ajánló ismerje meg az ALFA-HUMAN KFT. szolgáltatásait Munkaügyi-, bér- és TB számfejtés folyamatalapú audit és kockázatelemzés A felmérés keretében a megrendelő munkaügyi-, bér és TB számfejtési folyamatainak feltérképezését és dokumentálását végezzük, feltárjuk a működés közben fellelhető hibalehetőségeket, párhuzamosságokat és az esetleg talált hiányosságokat. Bővebb felvilágosításért keresse üzletfejlesztésért felelős munkatársunkat: Varga-Sásváry Mónika humán erőforrás vezető tanácsadó: Látogasson el honlapunkra: 2

3 Változások a gyermekápolási táppénz igénybevétele kapcsán Nemrégiben elindult az új tanév, a gyermekek a nyári szünetet követően visszakerültek a bölcsődei, óvodai, iskolai közösségekbe. Ilyenkor jellemzően több a megbetegedések száma. A gyermekek ápolása ilyen esetben a dolgozó szülőknek nem kis problémát jelent, nem mindenki tudja nagyszülő, dédszülő segítsége nélkül munkaidő-kiesés nélkül megoldani ezt a helyzetet. A dolgozó szülőnek olyankor lehet igénybe venni a gyermekápolási táppénzt, amikor a szülő a gyermeke jogán lesz keresőképtelen. Ám ennek időtartama korlátozott, s egy beteges gyermek estén a jogszabály által meghatározott GYÁP napok nem mindig elegendőek a szülőknek. Már korábban is vita tárgyát képezte az, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők több gyermekápolási táppénzben részesülnek, mint a gyermeküket együtt nevelő szülők május 05-én, a Magyar Közlöny évi 64. Korábbi szabályozás alapján: Életkor/GYÁP napok száma Gyermekenként/évenként, ha két szülő számában jelent meg a évi XXXIV. törvény az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról. A törvénymódosítás eltörli az előbbi különbséget július 01-től, így a gyermeküket együtt nevelő szülők összesen annyit lehetnek gyermekápolási táppénzen, mint a gyermeküket egyedül nevelő szülők. neveli: évenként 1-3 éves korig 84 naptári nap 84 naptári nap 3-6 éves korig 42 naptári nap 84 naptári nap 6-12 éves korig 14 naptári nap 28 naptári nap Egyedülálló szülő esetén gyermekenként/ A változás értelmében: évi XXXIV. törvény az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról 10. (1) Az Ebtv. 46. (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban) d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át; e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át. (2) Az Ebtv. 46. a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Új szabályozás alapján: Életkor/GYÁP napok száma Gyermekenként/évenként, ha két szülő neveli: Egyedülálló szülő esetén gyermekenként/ évenként 1-3 éves korig 84 naptári nap 84 naptári nap 3-6 éves korig 84 naptári nap 84 naptári nap 6-12 éves korig 28 naptári nap 28 naptári nap Folytatás a köv. oldalon... 3

4 A törvénymódosítás a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek ápolása esetén az együtt élő szülők (apa-anya összesen) által igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számát megduplázza annak érdekében, hogy ugyanannyi gyermekápolási táppénzes napra legyenek jogosultak, mint az egyedülálló szülők. A törvény indokolása alapján szükséges megteremteni a lehetőségét annak, hogy az együttélő szülők összesen (apa anya együtt) ugyanannyi napnyi gyermekápolásitáppénzre szerezhessenek jogosultságot, mint az egyedülálló szülő. Az intézkedés egyúttal adminisztrációs szempontból is kedvező változást hoz, hiszen jelentősen lecsökkenti majd a gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos ügyintézési időt és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Ugyanis nem kell más szervet megkeresni a 3 és 12 éves gyermekek esetében annak megállapítására, hogy a másik szülő az adott időszakban hány nap gyermekápolási táppénzt használt már fel. A változás megoldást jelent azoknak, akiknek eddig kevésnek bizonyult és kimerítették a rendelkezésre álló gyermekápolási táppénzes napok számát, és így arra kényszerültek, hogy szabadságot vegyenek ki, esetleg teljesen szabálytalan módon, saját jogon igényeljenek táppénzt. A törvénymódosítás a július 01-jét követően kezdődő gyermekápolási táppénz igénylésekre vonatkozik. Lámpák az orvosnál Az orvosnál a jogviszony ellenőrzésénél már kilencedik éve - különböző színű lámpák adnak információt a TAJ kártya érvényességéről, illetve arról, hogy a páciens jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra. A TAJ szám alapján történő ellenőrzés során eddig négy színhez (piros, zöld, kék, barna) kötötték az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági szinteket július 15-től azonban egy új színt is bevezettek ez lett a sárga. Piros lámpa: az ellátandó személy TAJ-száma érvényes, de a jogviszonya rendezetlen, azaz az ellátandó személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel (a nyilvántartás szerint nincs olyan jogviszonya, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére feljogosítja). Ennek ellenére az ellátás nyújtását nem tagadhatja meg az egészségügyi szolgáltató, és nem téríttetheti meg a beteggel az ellátás árát. Viszont a beteg köteles a jogviszony rendezése érdekében intézkedni, akár visszamenőleges hatállyal is. Zöld lámpa: az ellátandó személynek érvényes a TAJ-száma és az OEP nyilvántartásában jogosultként szerepel, azaz rendezett az egészségügyi szolgáltatási jogosultsága. Azaz vagy biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, vagy megfizeti a napi 235 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez esetben a beteg az ellátásra zöld utat kap, azaz az egészségügyi szolgáltatónak a társadalombiztosítás keretében el kell látnia őt, a járulék megfizetésével ugyanis jogosultságot szerez az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak teljes körére. Kék lámpa: a beteg TAJ-száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ha a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt EU kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag szükséges ellátást kaphat. Barna lámpa: a betegnek nincs érvényes TAJ-száma. Ez esetben a beteg csak az ellátás kifizetése mellett kaphat Magyarországon egészségügyi szolgáltatást (pl. a beteg más országban él, a magyar lakcímét megszüntette és ezért TAJ-számát érvénytelenítették). Sárga lámpa: a betegnek érvényes TAJ száma van, de az egészségügyi szolgáltatásokra csak korlátozottan jogosult. 4

5 Az új lámpaszín bevezetését indokolja, hogy a megállapodás jogintézménye nem biztosít teljes körű egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az érintett személyeknek, mivel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 12. (1) bekezdése, a 20. (5) bekezdés b) pontja, valamint a 27. -ban foglaltak alapján a sürgősségi fogászati ellátás kivételével nem jogosultak: sem fogászati, sem külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem kerülhetnek fel. Fontos továbbá, hogy a megállapodás kedvezményezettje a megállapodás megkötését követően - amennyiben nem került sor a türelmi idő megváltására - a sürgősségi ellátás kivételével augusztus 1-jétől kizárólag a huszonnegyedik hónap első napjától veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat. A megállapodás türelmi ideje alatt a jogviszony-ellenőrzés során a TAJ-hoz tartozó lámpa színe barna lesz, de amennyiben az érintett személynek van érvényes megállapodása, úgy a sürgősség körébe tartozó ellátásokat az érvényes TAJjal rendelkező biztosítottakhoz hasonlóan kell jelenteni évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. (11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján (12) fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka (ez 2016-ban ,-Ft), b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka (2016-ban ,-Ft). 35. (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn. Aki szeretné, az a türelmi időt egy összegben megválthatja. Így aki a megállapodás megkötésekor visszamenőleg megváltja a türelmi időt (2016. augusztus 01. után: havi összeget fizet be), akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jogosulttá válik az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai igénybevételére. Az új sárga lámpa nemcsak arra vonatkozóan ad tájékoztatást, hogy az adott személy megállapodás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, hanem a lámpaszín mellett megjelenítődik azon ellátások köre is, amelyekre az érintett személyi kör nem jogosult. Várjuk észrevételét! Írjon nekünk Ön is! A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételét, kérdését, felmerülő témával kapcsolatos javaslatát az info@alfahuman.hu címre várjuk! Impresszum Az ALFA-HUMAN KFT. időszakosan megjelenő szakmai hírlevele. Kiadásért felelős: Szabó Béla ügyvezető igazgató Tartalomért felelős: Konczné Krajnyák Mariann Senior HR tanácsadó Megjelenik: elektronikus hírlevél formájában Terjesztés: Partner cégek részére en, ingyenes A tartalom előzetes egyeztetést követően szabadon felhasználható, forrás megjelöléssel. 5