TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

Átírás

1 ÓVODA-2 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

2 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Budapest XI. kerületében óvoda tervezéséhez talajvizsgálati jelentés elkészítésére. A talajvizsgálati jelentés összeállításánál az MSZ EN és MSZ EN szabványok előírásait vettük figyelembe 1.1. Kiindulási adatok, geotechnikai kategória A kapott tájékoztatás szerint a vizsgált ingatlanon kb. 200 m 2 -es óvoda létesítését tervezik. A vizsgált ingatlanon a felszín közel sík, a tervezett tartószerkezet a süllyedésre nem érzékeny, kis terhelésű. A felszínhez közel kedvező adottságú rétegek találhatók- Ezek együttes értékelése alapján a tervezett projekt előzetesen az 1. geotechnikai kategóriába sorolható. A kategóriába sorolás a tervezés további fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén módosítható Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok A tervezett létesítmény méretei, előzetesen becsülhető terhelési viszonyai és a térségről rendelkezésre álló geotechnikai információk alapján, a szabványi (Eurocode 7-2, MSZ EN B melléklet) ajánlásokat szem előtt tartva a talajadottságok feltárására 4 db 5 m mélységű kisátmérőjű fúrást és két 6 m mélységű dinamikus verőszondázást irányoztunk elő. A fúrásokat saját feltáró csoportunk készítette mm átmérővel, száraz technológiával, melyek 2,0-2,5 m mélységben, kemény kőtörmelékes zónában elakadtak. A dinamikus szondázást is saját feltáró csoportunk hajtotta le, valamennyi vizsgálat február 22-én. A fúrásokból zavart mintavételezésre került sor rétegeként, illetve méterenként. A minták hagyományos nejlon tasakban a fúrással megegyező napon kerültek a laboratóriumba. A feltárások helyét a telekhatárhoz viszonyítva határoztuk meg, magasságát az utcán található csatorna fedlaphoz (50 mrel) szinteztük. A feltárások elhelyezkedését az 1. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázoltuk. A minták megnyitására, szemrevételezésére saját laboratóriumunkban került sor február 23-i kezdéssel. A szemrevételezés alapján megállapítottuk a rétegek színét, összetételét és küllemük sajátosságait. A minták jellemzőit ezek alapján részletesen leírtuk és figyelembe véve a fúrási naplót is elkülönítettük a rétegeket. Valamennyi beérkezett minta víztartalmát meghatároztuk az MSZE CEN ISO/TS :2006 előírásait követve. Ezek alapján jelöltük ki az azonosító vizsgálatokat, amelyeket a Kft. készített el. A talajosztályozáshoz szükséges azonosító vizsgálatok egyrészt az Atterberg (konzisztencia) határok meghatározását jelentette az MSZE CEN ISO/TS :2006 szabvány szerint, másrészt a szemeloszlásának meghatározására irányultak az MSZ CEN ISO/TS :2006 szabvány szerint. A talajok azonosítása és osztályozása az MSZ :2005 és MSZ :2006, a talajok megnevezése az MSZ :2006 alapján történt. A fúrásnapló, a kijelölés során meghatározott réteghatárok és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megrajzolt fúrásszelvényt a 2. melléklet tartalmazza. 3. mellékletben közöljük a dinamikus szondázási diagramokat. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket a 4. mellékletben közöljük. 2. HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált terület Budapest, XI. kerületének Ny-i részén, Budaörs határában, az ún. Spanyolrét területén található. Budai hegység déli szélén D-DK-i lejtés a jellemző. Talajvizsgálati jelentés 2 Óvoda-2

3 A Budaörsi medence felé a hegység lejtőjén több jellemző szint különböztethető meg. A m magas rögök alatt először lepusztult, meredek lejtő kezdődik, gyakran hajlással. Ezt követően enyhébb hajlású, lejtőtörmelékkel fedett lejtőoldallal folytatódik, fokozatosan enyhébb lejtéssel. A lejtőn a leszaladó csapadékvizek gyakran mélyen bevágódó völgyeket, horhosokat alakítottak ki. A vizsgált telek egy enyhe lejtésű dombhát mélyvonulata közelébe esik. A terület valaha kiskerti művelésű volt, melyen fokozatosan megindult a lakóépületekkel való beépítés, lakóparkokat alakítottak ki. A vizsgált ingatlan jelenleg is beépített, egy egyszintes hétvégi ház és egy melléképület van a telken. A környező beépítéseken talajmechanikai okra visszavezethető érdemi épületkárt, repedést nem tapasztaltunk. 1. kép: A tárgyi ingatlan vizsgálataink idején 3. GEOLÓGIAI ÉS SZEIZMICITÁSI VISZONYOK 3.1. Geológiai leírás A vizsgált terület a Budai - hegység déli előtere, a Budaörsi hegyek része, a hegység vonulatának déli folytatásában húzódó domboldal, melyet az erózió völgyekkel szabdalt földnyelvekre. Alapkőzete triász korú dolomit és Dachstein mészkő. A triász rétegek idővel megemelkedtek, többszöri mozgások hatására a felszín feldarabolódott kiemelkedő rögökre és árkos besüllyedésekre. Az eocénben a terület ismét megsüllyedt, a tenger egészen a Szabadsághegy nyugati oldaláig nyomult előre. A tengerből mészkő és márga rakódott le, a parti részeken az erős hullámverés kavicsot rakott le. Az eocén végén lassú kiemelkedés indult meg, mely a hegyoldalon jelentős abráziót okozott. A hullámveréstől felaprózódott dolomit breccsává és konglomerátummá összecementeződött kavicsos törmeléke a lejtőkön jól megfigyelhető. Az eocén legvégén még egy süllyedéses időszak volt amikor egyes völgyekben márga rakódott le. Ezt követően a területen az oligocén tengerből kiscelli agyag települt, mely a hegység felé budai márgára húzódik fel. A kiscelli agyag ép rétegei sehol nem kerülnek a felszín közelében, felette oxidálódott, gyakran lejtőtörmelékkel keveredett agyag talaj és helyenként a pleisztocénben keletkezett lösz fedi. Utóbbi réteg többnyire a lejtő alján jelenik meg, általában áthalmozott helyzetben. A lejtőtörmelékes rétegben, de különösen az ép oligocén réteg felszíne közelében rétegvizek gyakoriak. A völgylábaknál felszínt elérő víz - források is előfordulnak. A vizet át nem eresztő agyagréteg felszínén gyűlik össze a magasabban beszivárgó a csapadékvizek táplálta talajvíz, mely az oligocén agyag pirittartalma miatt helyenként erősen szulfátos (Keserűvízforrások). A terület fedett és fedetlen geológiai térképét az 1-2. ábrák mutatják. Talajvizsgálati jelentés 3 Óvoda-2

4 Vizsgált terület 1. ábra: Dr. Wein György (1974): terület negyedidőszaki képződményeivel fedett földtani térképe Talajvizsgálati jelentés 4 Óvoda-2

5 Vizsgált terület 2. ábra: Dr. Wein György (1974): a terület fedett földtani térképe Talajvizsgálati jelentés 5 Óvoda-2

6 3.2. Szeizmicitás A Magyarországon alkalmazott szeizmikus zónatérkép alapján a vizsgált terület a 4. zónába tartozik, azaz veszélyeztetett térségben található. Az MSZ EN (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulást az alapkőzeten agr = 0,14 g = 0,14 9,81 = 1,373 m/s 2 értékkel lehet figyelembe venni. A szeizmikus hatás lokális módosulásának figyelembevételéhez C talajtípust lehet figyelembe venni. 3. ábra: Szeizmikus zónatérkép 4. TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A fúrásokban a geológiai előzményeknek megfelelő rétegződés mutatkozott. A kisátmérőjű fúrásokat nem sikerült a tervezet mélységig lemélyíteni, azok 1,9-2,5 m mélységben, kőtörmelékes, kemény talajrétegben elakadtak. A fúrások 0,6-0,7 m vastag, jellemzően építési és kőtörmelékes feltöltésben, indultak. A 4. j. fúrásban lokálisan mélyebb szinten, 1,9 m mélységben észleltük a feltöltés alsó szintjét. Az azonosító vizsgálatok szerint a feltöltés anyaga sovány és közepes agyag. A vizsgálatok szerint a plasztikus index: Ip = 19-25% között változott, míg a konzisztencia indexek Ic = 0,8-0,9 közöttiek. Ezek alapján a réteg merev állapotú, a területre jellemző agyagréteg épült be a tereprendezés során. Ezt követően 1,1-1,3 m-ig barna humuszos közepes agyag termőréteget harántoltunk. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a réteg plasztikus indexe Ip = 23%, konzisztencia indexe Ic = 0,9-1,1 közötti, azaz merev, illetve kemény állapotú. A feltöltés és humuszos rétegben a szonda 20 cm-es behatolásához 10, illetve ez alatti ütésszám tartozott. A feltöltés, illetve humuszos fedőréteg ezek alapján laza állapotú, alapozásra nem javasolható. Ezt követően kissé eltérő rétegződés mutatkozott a telek K-i oldalán készült 1. és 2. j. fúrások, valamint a 3. és 4. j. fúrások között. A 3. és 4. j. fúrásokban továbbra is kötött rétegek, sárgásbarna, szürkésbarna közepes agyag talajok jelentkeztek 2,0 m-ig illetve a feltárás aljáig. A kötött réteg jelentős mennyiségű lejtőtörmeléket tartalmaz, egy áthalmozott helyzetű talajzóna. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a réteg közepes plaszticitású, plasztikus indexe Ip = 17-30%, kemény állapotú, konzisztencia indexe Ic = 1,0-1,2 közötti. Az 1. és 2. j. fúrásokban ezzel szemben a humuszos réteg alatt sárgásbarna, barnássárga iszapos homokos kőtörmelék jelentkezett. A rétegsorból vett minták szemeloszlási vizsgálatai az alábbi eredményeket adták: Talajvizsgálati jelentés 6 Óvoda-2

7 mértékadó szemcseátmérő: Dm = 0.20 mm, 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő D10= mm, egyenlőtlenségi együttható Cu = 119. A szonda 20 cm-es behatolásához átlagosan közötti ütésszám tartozott. Mind a kötött, mind a szemcsés rétegek a fúrhatóság és a dinamikus szonda alapján is tömörnek minősíthetőek, jól graduáltak, alapozásra alkalmasak. A fúrások ezekben a rétegekben akadtak el. A geológiai irodalom és a környékben készült feltárások alapján a fúrással feltárt zónák alatt áthalmozott pleisztocén (homokos iszap, sovány agyag) rétegek és az oligocén alapkőzet felső, mállott zónája települt. A 6 m-es dinamikus szondák a kőtörmelékes zónák alatt 4-5 m mélységig 10 körüli, majd 20 feletti ütésszámmal haladtak. A rétegek közepesen tömörek, alapozásra alkalmasak. A feltárt rétegek talajfizikai jellemzőinek szélsőértékeit a vizsgálatok eredményei, illetve tapasztalati értékek alapján táblázatban közöljük. Az alkalmazott jelölések: - súrlódási szög; c - kohézió; - térfogatsúly; ES - összenyomódási modulus; k - áteresztőképességi együttható. Agyag feltöltés (törmelékes) Humuszos közepes agyag Soványközepes agyag (kőtörmelékes) Iszapos homokos kőtörmelék [ ] c [kn/m 2 ] [kn/m 3 ] E S [MN/m 2 ] k [cm/sec] A feltárt talajok feltáráskori állapotukban az alábbi fejtési és tömörítési osztályba tartoznak: Talaj Fejtési osztály Tömörítési osztály Agyag feltöltés F-III T-3 - nehezen Humuszos közepes agyag F-III T-3 - nehezen Sovány közepes agyag F-IV F-V. T-3 - nehezen Iszapos homokos kőtörmelék F-IV F-V. T-1 - jól tömöríthető 5. TALAJVÍZVISZONYOK A nyugalmi talajvíz szintjét a fúrások a felszín alatt 2,0-2,1 m mélységben érték el február hónapban, vagyis a talajvíz a 48,3-48,5 mrel. szinteken állapítható meg. A telken található ásott kútban a terep alatt 2,1 m mélyen a 48,0 mrel. szinten észleltük a talajvízszintet. A közelben a FŐMTERV által korábban üzemeltetett talajvízszint észlelő kúthálózat két kútja található. A XI/1 sz., (csőperem: mbf) a Budaörsi út 1289 hrsz. telken, a volt Sasad Tsz területén található, míg a XI/12 sz. (csőperem: mbf) a Nagyszeben utcában működött. A kutak telepítésétől a rendelkezésünkre álló utolsó mérésig ( ) a jellemző adatok az alábbiak: XI/1 sz. kút ( között) Relatív vízszint Abszolút vízszint Dátum Minimális talajvízszint m mbf Maximális talajvízszint m mbf XI/12 sz. kút ( között) Relatív vízszint Abszolút vízszint Dátum Minimális talajvízszint m mbf Maximális talajvízszint m mbf Talajvizsgálati jelentés 7 Óvoda-2

8 Az FTV Építéshidrológiai Atlasz a területre mbf szintet ad meg becsült maximális talajvízszintnek. A helyszín jelentős vízgyűjtő területtel rendelkezik, ugyanakkor a magasabban fekvő részeken a triász kőzet felszínközeli helyzete miatt a csapadékvizek a mélybe vezetődnek, ezért a magasabban fekvő lejtőoldal jellemzően vízszegény. A Madárhegy alacsonyabb részein a hidrogeológiai adatok szerint források is előfordulnak. A fúrásokban is megjelenő, szeszélyesen változó vízszintek az agyag terület sajátosságát jelzik. A rétegvizek az agyag repedésein, vékony vízvezető ereiben illetve a kőtörmelékes zónákban közlekednek, nem alkotnak összefüggő nyomásszintet, de a felszín alatti 1-4 m-es zónán belül gyakorlatilag mindenütt megjelennek. Feltételezhetően időszakosan kiszáradnak, csapadékszegény időszakok után késleltetve vízhozamuk csökken, el is apadhatnak. Fentiek alapján a becsült maximális talajvízszintet a jelenlegi terepfelszín alatt 1,0 m mélyen, a 49,5 mrel szinten adjuk meg. Az építés szempontjából mértékadó talajvízszint efölött 0,5 m- rel magasabban vehető figyelembe. A talajvíz vegyvizsgálati eredményei szerint a talajvíz szulfáttartalma SO4 = 289,8 mg/l, a hidrogénion koncentrációja ph = 7,0 mg/l, klorid ion tartalma Cl = 115 mg/l. A vegyvizsgálati eredmények szerint a talajvíz a betonműtárgyak kémiai korróziója szempontjából XA1 kitéti osztályba tartozik (MSZ EN 206-1:2002). Mellékletek: 1. Helyszínrajz 2. Fúrásszelvények 3. Szondázási eredmények 4. Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek* 5. Fúrásnaplók* * Terjedelmi okok miatt a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és a fúrásnaplókat nem közöljük. Talajvizsgálati jelentés 8 Óvoda-2

9

10

11

12

13

14