TERÜLETISMERTETŐ TALAJVIZSGÁLATI

Átírás

1 TERÜLETISMERTETŐ TALAJVIZSGÁLATI SZAKVÉLEMÉNY, GEODÉZIAI FELMÉRÉS Kismaros község árvízvédelmi koncepciójának elkészítéséhez február-március 1

2 Tartalomjegyzék 1 Kiindulási adatok, előzmények Földrajzi adottságok Talajvíz Árvízvédelem Földrengés besorolás Helyszíni vizsgálatok Geodéziai vizsgálatok Talajmechanikai vizsgálatok Archív adatok feldolgozása Talajrétegződés, talajállapot Geotechnikai laboratóriumi vizsgálatok Értékelés Mellékletek 1. melléklet: Fúrási rétegsorok 2. melléklet: Földtani szelvények 3. melléklet: Geotechnikai laboratóriumi jegyzőkönyvek 2

3 1 KIINDULÁSI ADATOK, ELŐZMÉNYEK Viziterv Consult Kft. (1149 Budapest, Angol utca 32.) megbízta szakértő irodánkat területismertető talajvizsgálati szakvélemény, geodéziai felmérés készítésével Kismaros árvízvédelmi koncepcióterve elkészítéséhez. A megbízás tárgya talajmechanikai és geodéziai adatok szolgáltatása az árvízvédelmi rendszer tervezéséhez, az optimális nyomvonal kijelöléséhez. A jelentés megírásakor a tervezett gátnyomvonalak helyszínrajza, valamint adattári adatok álltak a rendelkezésünkre. 2 FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A vizsgált terület a Visegrádi-Dunakanyar kistáj része. Domborzati viszonyok: A kistáj tektonikusan előrejelzett, antecedens, többnyire szimmetrikus, eróziós folyóvölgy. Területének kb. 20% a közepes magasságú, enyhén tagolt síkság, kb. 80%- a völgytalp. Tszf-i magassága 107 és 220 m között változik. Az árterek átlagos magassága 120 m, a teraszok m relatív magasságban helyezkednek el. A relatív relief átlagos értéke 106 m/km 2. A kistáj középső részén a teraszok magasabb helyzete miatt ez az érték 130 m/km 2, K-en és Ny-on viszont csak 70 m/km 2 körüli. A völgysűrűség átlagos értéke l,5 km/km 2. Intenzív lejtőpusztulással, ill. mozgásveszélyes felszínekkel Dömös és Pilismarót, valamint Visegrád és Zebegény-Verőce között, a Duna felé lejtő felszíneken találkozhatunk. Földtani adottságok: A kistáj alapja harmadidőszaki homokkő és andezittufa, ill. agglomerátum. A felszíni, ill. felszín közeli üledékek kb.20%-a lösz, ill. lejtőlösz, kb. 40%-a pleisztocén folyóvízi homok és kavics, a további kb. 40%-a holocén, többnyire folyóvízi üledék. Szerkezeti irányait helyenként a Duna folyásirányával is jelzett Ény-DK-i, valamint erre merőleges, a rögös-töréses feldarabolódáshoz kapcsolódó ÉK-DNy-i vonalak jellemzik. A vizsgált terület földtani viszonyairól részletesebben az alábbi ábráról tájékozódhatunk: 3

4 1. ábra: A vizsgált terület földtani viszonyai (mfgi.hu) Klimatikus adottságok: Éghajlat szempontjából a terület eléggé változatos képet mutat. A kistáj átmeneti zóna a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös típusok között oly módon, hogy a hűvösebb területek É-ról és D-ről, a melegebbek K-ről és Ny-ról határolják. Nedvességellátottság szempontjából egységesen a mérsékelten száraz kategóriába tartozik. Az évi csapadékösszeg 600 és 650 mm között várható, a terület középső része csapadékosabb. Talajtani adottságok: A kistáj talajtakaróját közel egyenlő megoszlásban (27-28%) a Duna allúviumán szerves anyagban szegény meszes homokok, különböző mechanikai összetételű nyers öntések, a Dunára néző domboldalakon löszön és idősebb korú üledékeken vályog, agyagos vályog mechanikai összetételű és közepes, vagy gyenge vízvezető képességű, jó vagy erősen víztartó képességű; a Dunát D-ről kísérő dombokon a sekély termőréteg miatt szélsőséges vízgazdálkodású barnaföldek, valamint kisebb területi részaránnyal (15%) agyagbemosódásos barna erdőtalajok képviselik. Ez utóbbiak mechanikai összetétele részben vályog, részben homok, vízgazdálkodásuk a lepusztulás miatti sekély termőréteg következtében szélsőséges. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok 90%-ban erdőborítottak, erodáltságuk legfeljebb közepes és általában nem jellemző. A nagyrészt mezőgazdasági hasznosítás alatt álló barnaföldek erodáltsága változó és ennek megfelelően termékenységük és az azt kifejező talajértékszámuk (III-VIII) is az erózió mértékének függvénye. A Duna-ártér öntéstalajait zömmel szántóként hasznosítják, a futóhomokon kis kiterjedésben szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, de a gyenge (VII.) ill. igen gyenge (IX.) termőképességű talajok nem képviselnek jelentős mezőgazdasági potenciált, elsősorban üdülőövezetként jönnek számításba. Vízrajzi viszonyok: A Duna vízjárását elsősorban az Alpok és részben a Kárpátok természeti hatásai befolyásolják. A vízszállítás évi változása elsősorban ezen hatások függvénye. Ennek megfelelően beszélhetünk hagyományosan júniusi maximumról és novemberi minimumról, melyek időben az éghajlatváltozás miatt látványosan eltolódtak. Ezek mellett kirajzolódik egy 4

5 sokkal gyengébb decemberi másodmaximum is, amelynek hátterében a kisebb vízfolyások hatása áll. A Vízügyi Főigazgatóság által megállapított 100 éves árvízi elöntési valószínűség a vizsgált területen a 2. ábrán látható. 2. ábra: 100 éves elöntési valószínűség (geoportal.vizugy.hu) Felszín alatti vizek szempontjából a vizsgált területet sekély hegyvidéki felszín alatti víztestek jellemzik. A terület egy része vízbázisvédelmi terület, mely az 1., 2. és 3. számú nyomvonalakat érinti (3. ábra). Védettségi kategória: A vizsgált terület Dunamenti sávja a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, valamint Natura 2000 oltalom alatt álló természetmegőrzési terület. 3 TALAJVÍZ A talajvíz szintje feltárásaink idején ( ) a terepszint alatt 1,5 3,6 m-rel helyezkedett el. A tervezési terület a Duna folyam közelében található terület. A felszín közelben közepes-jó vízvezető-képességű talajok találhatók, ezért a partközeli zónában a mindenkori talajvízállás elsősorban a Duna vízállás függvénye. Alacsony vízállás mellett a Duna leszívó hatása érvényesül, a talajvíz és a szivárgó vizek is a Duna felé áramlanak, míg magas vízállás mellett bizonyos mértékű, a Duna vízállásának tartósságától függő visszaduzzasztó hatása van. 5

6 A Kertalja térségében a mértékadó talajvízállás a jelenlegi terepfelszín felett található, belvízveszélyes a terület. 4 ÁRVÍZVÉDELEM Kismaroson a mértékadó 4/2014. (XII. 23.) a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló BM rendelet alapján: 1687 fkm-nél 106,88 mbf, 1690 fkm-nél 107,02 mbf, 1692 fkm-nél 107,10 mbf. 5 FÖLDRENGÉS BESOROLÁS A terület szeizmicitási besorolására az Európai Unióban jelenleg hatályos és Magyarországon is érvénybe helyezett szabványok MSZ EN :2008: Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre 1. rész: Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok és kapcsolódó Nemzeti Melléklet MSZ EN :2009: Eurocode 8: Tartószerkezetek földrengésállóságának tervezése 5. rész: Alapozások, megtámasztó szerkezetek és geotechnikai szempontok. Magyarország területén a szeizmicitás (földrengés aktivitás) mérsékelt, ennek ellenére erősebb földrengések (5-6 magnitúdó, az epicentrum környékén komoly épület-károk) kis számban, de előfordulnak. A szeizmikus aktivitás területi eloszlása nem homogén, vannak az átlagnál egyértelműen aktívabbnak nevezhető területek. A XIX. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén gyakorlatilag évente négy-öt 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengésre évenként, míg erős, nagyobb károkat okozó 5,5-6,0 magnitúdójú földrengésre éves intervallumban lehet számítani- Az MSZ EN (EUROCODE 8) szerint a vizsgált terület a 2-es zónába sorolható. A definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] agr = 0,10g m/s 2. Ez a gyorsulási érték 50 év alatt, 10 % valószínűséggel, azaz 475 évenként egyszer várható (Forrás: GeoRisk). A talajkörnyezet az adott helyen D típusú. 6 HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK A helyszínen február-márciusban geodéziai méréseket, valamint talajfúrásokat végeztünk. 6.1 Geodéziai vizsgálatok A geodéziai felmérést a megrendelő által kijelölt szakaszokon végeztük el (3. ábra): 6

7 1/a szakasz: kerítésektől m-re párhuzamosan hossz-szelvény felvétele, szennyvíz nyomócsövet jelölő oszlopok, jellemző tereptárgyak feltüntetése. 1/b szakasz: kerékpárút töltésének tengelyében, töltéslábaiban hossz-szelvény felvétele, jellemző keresztszelvények felvétele, a keresztszelvény váltások helyszínrajzi bemérése; falu nyugati végén a védvonal bekötés nyomvonalán hosszszelvény felvétele az árok menti depónia koronáján és a mellette lévő terepről, valamint a depóniának egy jellemző keresztszelvényéről. Az 1/a és 1/b nyomvonalak térségében a Kertalja területről 3 db keresztszelvény felvétele Kossuth Lajos utcától a kerékpárútig. A Kárász utcában hossz-szelvény felvétele a Duna felőli telekhatárok mentén. Az utca elején a hajó javító épület mindkét oldalán hossz-szelvény felvétele. Szennyvízátemelő körüli terepszint bemérése (nem a depónia koronája, hanem az eredeti terep), majd innen a 12. számú közútig telekhatár és a patak partéle közötti terep hossz-szelvényi felmérése. Liget utca és Rózsa utca csatlakozásánál a terepről hossz-szelvény felvétele. Liget utcánál az út patak felőli oldalánál a terep szintje, a Rózsa utcánál a patak és a telekvégek közötti terület szintje érdekes. Patak partéle és a telekhatár helyszínrajzi bemérése (mekkora nagyságú terület, elfér-e földmű). A geodéziai felmérést a terep adottságaitól függően nagypontosságú geodéziai RTK-GPS vevővel, illetve digitális mérőállomással végeztük. A felmérés során a terep változatosságának megfelelő sűrűségben vettük fel a mérési pontokat, meghatároztuk a jellemző terepszinteket, térképeztük a morfológiai változásokat A geodéziai felmérések eredményeit helyszínrajzon, illetve hossz- és keresztszelvényekek ábrázoltuk. A megrendelővel egyeztetett módon, a helyszínrajzokat és szelvényeket szerkeszthető digitális állományban en adtuk át. 6.2 Talajmechanikai vizsgálatok A fúrások helyszíneit a Megbízó jelölte ki 3. ábrán látható helyszínrajzon. A fúrások előíányzott talpmélysége a töltéseken 3 m, egyéb helyszíneken 6 m volt, azonban a talaj- és talajvízviszonyok ezt nem mindenhol tették lehetővé (lásd: 1. táblázat). A rétegsorok részletes leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 7

8 3. ábra: Felmérési helyszínrajz A fúrások pontos koordinátáit, valamint talpmélységeit az alábbi táblázat tartalmazza: 1. táblázat: A fúrások koordinátái EOV koordináták Fúrás Fúrás jele talpmélysége y (keleti) x (északi) (m) F ,2 F ,0 F F ,0 F F ,2 F ,0 F ,7 7 ARCHÍV ADATOK FELDOLGOZÁSA Az elvégzett adatgyűjtés során a fellelhető geotechnikai adattári adatokat, valamint a területen elhelyezkedő figyelőkutak rétegsorainak adatait is felhasználtuk. Ezek elhelyezkedését a 4. ábra mutatja be, koordinátáikról a 2. táblázat ad tájékoztatást. A részletes rétegsor leírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 4. ábra: A területen megtalálható saját és korábbi feltárások helyszínei 2. táblázat: Az adattári feltárások koordinátái, magassági adatai Fúrás jele EOV koordináták y (keleti) x (északi) Magasság (mbf) Fúrás talpmélysége (m) A ,1 7,0 A ,3 5,0 A ,4 3,9 A ,5 4,0 A ,8 4,4 A ,3 4,0 K , ,93 103,6 10,5 K , ,77 103,5 10,4 K , ,84 103,4 25,0 *: Lechner Tudásközpont, Építési Geotechnikai Adattár (példányazonosító: EGA956620) Adatok forrása Vízügyi Tervező Vállalat; Verőce-Kismaros csatornázása* MFGI Kútdokumentációs Osztály 8 TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A kijelölt nyomvonalak közül az 1. és 2. jelű vonalak felszíni földtani összlete folyóvízi homok, kavics, valamint finomszemcsés üledék (1. ábra). A 3. jelű nyomvonal szintén folyóvízi üledékek találhatók, melyre változó homokos, kavicsos feltöltés került. A 4. jelű nyomvonalon az Egyházasgergei Formáció települ, mely gyakran keresztrétegzett Chlamys-os homok, 9

10 homokkő, néhol alapkonglomerátummal, kaviccsal. Ezen a területen szintén feltöltés került az alapkőzetre, mely nem jellemezhető egységesen, anyaga, összetétele nagyon heterogén kis területen belül, jellemzően kőves. A fedő humuszos termőréteget talajmechanikai szempontból nem értékeljük, mivel a kivitelezést megelőzően azt el kell távolítani. A letermelt termőtalaj a későbbiekben tereprendezéshez, parkosításhoz felhasználható. Az 1/a nyomvonalon a feltalaj alatt 2,2 m mélységig agyagos réteg települ, ezalatt a 2,2-3,5 m-es rétegben iszap, alatta a fúrás mélységéig vizes homok található (F4). A nyomvonal közelében található K1 figyelőkút rétegsora 5,0 m mélységig homokos agyag, majd a fúrás talpáig (10,5 m) agyagos rétegeket harántolt. Az 1/b nyomvonal lényegében már meglévő töltéseken halad, a Kertalja térségét Ny-ról határoló töltésen, amelynek a tetején a Mosoni-patak vízlevezető árka található, illetve a Kertalja térségtől D-re húzodó kerékpárút töltésén. A Ny-i határoló töltés anyaga felső rétegben agyag (0,6 m), majd homok változó mennyiségű kaviccsal, törmelékkel a fúrás mélységéig (F1). A kerékpárút töltés anyaga a felső rétegekben (1,6-2,3 m) szintén agyagos, majd homok iszapos, agagos homok (F3, F5). A kerékpárút nyomvonala mellett, z erdeti terepszinten mélyült F2 fúrás szerint a talaj felső ~1,5 m-e humuszos homokos feltalaj, mely alatt 2,4 m mélységig iszapos finomhomok, a 2,4-3,4 m-es rétegben agyagos iszap, ez alatt 5 méteres mélységig finomhomokos iszap található (F2). A kerékpárút töltés korona Verőce felé eső harmada, a gát meg van süllyedve, a bicikliút cm átmérőjű kövekkel van megtámasztva. A kerékpárúttól a Duna felé található K2, K3 figyelőkutak a 1-2,3 m finomszemcsés üledéke alatt homokos, kavicsos rétegeket harántoltak 9-10,4 m mélységig. A K3 fúrása 9,0 m-n agyagban állt le. A 2. számú nyomvonal a Kárász utcán húzódik végig. A feltalaj ~0,8 m vastagságú. Ez alatt 3,3 m mélységig iszap iszap, illetve közepes agyag települ. Az iszap alatt homok, homokos kavics található a fúrások mélységéig (A4, F6). A 3. nyomvonal mentén a talaj heterogén képet mutat. Az F7-es fúrás hullámos, feltöltött képet mutató területen mélyült, a humuszos feltalaj alatt durva homokos, kavicsos, kőtörmelékes rétegeket harántolt. A szennyvízátemelő környezetében mélyült A5 jelű fúrás 1,6 m-től iszapos, majd 2,3 m-től homoklisztes finom homokot, ezt követően, 3,7 m-től homokos kavicsot tárt föl. A főút melletti A6-os feltárás a törmelékes feltalaj alatt 2,2 m-ig közepes, ezalatt 3 m-ig sovány, majd mélyebben kövér agyagot talált (4,0 m-ig). A 4. nyomvonalon mélyült fúrásaink heterogén anyagú feltöltésben akadtak el. A feltöltés alatt az archív adatok szerint feltételezhetően ~3 m mélységig iszap, alatta 5 m-ig homokos kavics, majd még mélyebben közepes agyag települ (A1, F8). 10

11 9 GEOTECHNIKAI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A fúrások során vett jellemző talajmintából talaj szerkezetének megfelelően konzisztenciahatárokat illetve szemcse-összetételi görbéket határoztuk meg. A jellemző talajfizikai paramétereket az alábbi táblázatok tartalmazzák. Alábbiakban a területre jellemző típusokból mutatunk be 1-1 reprezentatív eredményt. A táblázatban szereplő karakterisztikus értékeket az EUROCODE-7 ajánlásai szerinti parciális tényezők figyelembevételével kell felhasználni. F1/2 0,60-1,00 m Iszapos kavicsos homok (SiGrSa) Természetes víztartalom W % 11,6 Agyag Cl % 2 Iszap Si % 28 Homok Sa % 46 Kavics Gr % 24 60%-hoz tartozó szemcseátmérő D60 mm 0,675 10%-hoz tartozó szemcseátmérő D10 mm 0,008 Mértékadó szemcseátmérő Dm mm 0,023 Egyenlőtlenségi mutató Cu 84,4 Kohézió* c kpa 0-5 Hézagtényező* e 0,78-0,48 Belső súrlódási szög* Ø Térfogatsűrűség* s g/cm 3 2,65 Összenyomódási modulus* Es MN/m Hézagtérfogat n % 41 Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték 11

12 F2 2,4-3,0 m Kemény kövér agyag (Cl) Természetes víztartalom W % 25,7 Folyási határ WL % 58,4 Sodrási határ WP % 22,6 Plasztikus index IP % 35,8 Konzisztencia index IC % 0,91 Hézagtényező e 1,00-0,70 Belső súrlódási szög Ø Kohézió C kn/m Térfogatsűrűség* g/cm 3 2,80 Összenyomódási modulus* E MN/m Lineáris zsugorodás* % Egyirányú nyomószilárdság* qu KN/m Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték F3 1,10-1,60 m Gyúrható közepes agyag (Cl) Természetes víztartalom W % 25,2 Folyási határ WL % 45,5 Sodrási határ WP % 18,2 Plasztikus index IP % 27,3 Konzisztencia index IC % 0,74 Hézagtényező e 0,7-0,6 Belső súrlódási szög Ø Kohézió C kn/m Térfogatsűrűség* g/cm 3 2,75 Összenyomódási modulus* E MN/m Lineáris zsugorodás* % Egyirányú nyomószilárdság* qu KN/m Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték 12

13 F4 1,50-1,70 m Gyúrható közepes agyag (Cl) Természetes víztartalom W % 21,3 Folyási határ WL % 43,0 Sodrási határ WP % 19,8 Plasztikus index IP % 23,2 Konzisztencia index IC % 0,94 Hézagtényező e 0,7-0,6 Belső súrlódási szög Ø Kohézió C kn/m Térfogatsűrűség* g/cm 3 2,75 Összenyomódási modulus* E MN/m Lineáris zsugorodás* % Egyirányú nyomószilárdság* qu KN/m Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték F5 0,4-2,00 m Gyúrható sovány agyag (Cl) Természetes víztartalom W % 24,6 Folyási határ WL % 32,7 Sodrási határ WP % 17,1 Plasztikus index IP % 15,6 Konzisztencia index IC % 0,52 Hézagtényező e 1,0-0,68 Belső súrlódási szög Ø Kohézió C kn/m Térfogatsűrűség* g/cm 3 2,70 Összenyomódási modulus* E MN/m Lineáris zsugorodás* % 8-12 Egyirányú nyomószilárdság* qu KN/m Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték 13

14 F6 1,4-2,10 m Kemény kövér agyag (Cl) Természetes víztartalom W % 20,4 Folyási határ WL % 60,8 Sodrási határ WP % 23,3 Plasztikus index IP % 37,5 Konzisztencia index IC % 1,08 Hézagtényező e 0,70-0,40 Belső súrlódási szög Ø Kohézió C kn/m Térfogatsűrűség* g/cm 3 2,80 Összenyomódási modulus* E MN/m Lineáris zsugorodás* % Egyirányú nyomószilárdság* qu KN/m Vízáteresztőképességi együttható* k m/s <10-11 *számított, táblázati érték F6 2,9-3,3 m Homokos, agyagos iszap (SaClSi) Természetes víztartalom W % 15,7 Agyag Cl % 6 Iszap Si % 43 Homok Sa % 50 Kavics Gr % 1 60%-hoz tartozó szemcseátmérő D60 mm 0,103 10%-hoz tartozó szemcseátmérő D10 mm 0,002 Mértékadó szemcseátmérő Dm mm 0,009 Egyenlőtlenségi mutató Cu 51,5 Kohézió* c kpa Hézagtényező* e 0,68-0,55 Belső súrlódási szög* Ø Térfogatsűrűség* s g/cm 3 2,70 Összenyomódási modulus* Es MN/m Lineáris zsugorodás* % 5-8 Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték 14

15 F6 3,30-3,50 m Kavicsos homok (GrSa) Természetes víztartalom W % 6,2 Agyag Cl % 0 Iszap Si % 12 Homok Sa % 51 Kavics Gr % 37 60%-hoz tartozó szemcseátmérő D60 mm 1,53 10%-hoz tartozó szemcseátmérő D10 mm 0,031 Mértékadó szemcseátmérő Dm mm 0,097 Egyenlőtlenségi mutató Cu 49,4 Kohézió* c kpa 0-5 Hézagtényező* e 0,75-0,50 Belső súrlódási szög* Ø Térfogatsűrűség* s g/cm 3 2,65 Összenyomódási modulus* Es MN/m Hézagtérfogat n % Vízáteresztőképességi együttható* k m/s *számított, táblázati érték A feltárt talajok a következő minősítési osztályba sorolhatók (ÚT alapján): Talajfajta Fejtési Tömöríthetőség osztály Homok F-II T 1 (jól) Homokos-iszap F-II T 2(közepesen) Kavicsos-homok F-II T 1 (jól) Kemény kövér F-IV T 3 (nehezen) agyag Gyúrható sovány, közepes agyag F-IIII T 2, T 3 (közepesen, nehezen) 10 ÉRTÉKELÉS A területen a Duna völgyére vonatkozóan (1-3 tervezési szakaszok) - feltárt földani képződményeket generalizálva a következő természetes rétegsort találjuk: 15

16 Képződmény Jellemzők Feltalaj Változó vastagságú (0,2-0,8 m), a területhasználat és a földrajzi környezet függvényében változó minőségű, jellemzően öntés jellegű termőtalaj Finomszemcsés fedőréteg A Duna által lerakott finomszemcsés, dominánsan iszap szemcseméretű üledék. Jellemző szivárgási tényezője m/s. E réteg jellemző vastagsága 0-5 m között változik. Jellemzően a Dunától távolabbi területeken vastagabb. Homokos-kavicsos vízadó réteg A Duna-meder korábbi elhelyezkedése során lerakott durvaszemcsés folyóvízi üledék. Szemszerkezete, szemeloszlása a folyó egykori helyzetének függvényében a finomhomoktól, a kavicsos homok, homokos kavicson át, a durva kavics szemcseméretig heterogén módon változik. Jellemző szivárgási tényezője m/s. E réteg jellemző vastagsága 0-8 m között változik. Vastagsági, települési viszonyai is erősen heterogének. Agyagos fekü Elsősorban Oligocén korú (Tardi) agyag található a Duna üledékének feküjeként. E formáció vastagsága több 100 m-t is elé. Jellemző szivárgási tényezője m/s A Morgó- és Lósi-patakok torkolatának környezetében (4. tervezési szakasz) jellemző a felszínközelben a Morgó patak durvaszemcsés akár görgeteg üledéke, illetve több helyen törmelékes mesterséges felöltés jelenléte is. A fent ismertetett természetes rétegsort, a vizsgált területen, a felszínközelben számos helyen mesterséges feltöltések helyettesítik: Az 1B tervezési szakasz a meglévő árvízvédelmi töltés illetve az azon futó kerékpárút nyomvonalát, illetve a nyugati határon a Mosoni patak töltését követi. Ezeken a szakaszokon a vékony termőtalaj alatt finomszemcsés jellemzőan agyag feltöltést, alatta homokos gátanyagot találunk. Kiss Attila Angelus Béla geodéziai, geotechnikai tervező vízimérnöki tervező MMK: MMK:

17 1. melléklet: fúrási rétegsorok Saját fúrások F1 Kertek alja Ny-i része, töltés korona EOV: Mélység (m) Textúra sárga agyagos 0,0 0,6 feltöltés barna aprókavicsos 0,6 1,0 homok sötétebb színű kevert anyag: növekvő 1,0 1,2 kavicsmennyiség, agyagos, homokos, különféle törmelékkel tömör köves réteg, a 1,2 1,5 fúrás elakadt több helyen ismételve, elakad a fúrás talajvíz: - F2 Kertek alja Nagymaros felé eső harmada, kerékpárút töltéstől kb. 10 m-re a falu felé EOV: Mélység (m) 0,0 1,6 1,6 2,4 2,4 3,4 3,4 5,0 talajvíz: -3,65 m Textúra sötétbarna humuszos iszapos finomhomok, mélységgel világosodik sárga iszapos finomhomok, 2 m-től rozsdafoltok rozsdafoltos szürke agyagos iszap szürke finomhomokos iszap, a rozsdafoltok eltűnnek 17

18 F3 Kertek alja Nagymaros felé eső harmada, kerékpárút töltés korona EOV: Mélység (m) Textúra 0,0 0,2 barna agyag mélységgel világosodó sárga 0,2 1,1 agyag, mélységgel csökkenő menny. kavicstörmelék 1,1 1,6 barna agyag 1,6 2,5 barna agyagos homok 2,5 3,0 sárgás iszapos homok talajvíz: - F4 Kertek alja Nagymaros felé eső harmada, falu felőli rész, földúttól kb. 20 m-re a Duna felé EOV: Mélység (m) Textúra barna humuszos 0,0 0,5 vályogos, művelt feltalaj sötét, feketés tömörödött agyag szürke, rozsdafoltos 0,5 1,9 agyagréteg betelepüléssel 1,5-1,7m szürke agyag, elszórtan 1,9 2,2 rozsdafoltok, mészkiválások szürke homokosiszapos agyag 2,2 2,8 2,8 3,4 szürke iszap 3,4 4,0 sárga homok talajvíz: -2,9 m 18

19 F5 Kertek alja Verőce felé eső harmada, kerékpárút töltés korona EOV: Mélység (m) 0,0 0,4 0,4 2,0 2,0 2,3 3 talajvíz: - Textúra világos barna törmelékes agyag, fekete zúzalék világos barna homokos agyag, fekete zúzalék világos barna, rozsdafoltos agyag szürkés iszaposagyagos homok rozsdafoltokkal F5/2 Kertek alja Verőce felé eső harmada, kerékpárút töltés korona, fúrás eredeti helye A gát meg van süllyedve, a bicikliút cm átmérőjű kövekkel van megtámasztva EOV:

20 F6 Kárász utcai magánkert EOV: Mélység (m) 0,0 0,8 0,8 2,1 2,1 2,9 2,9 3,3 3,3 5,2 talajvíz: -2,9 m Textúra sötétbarna, mélységgel világosodó humuszos vályog feltalaj világosabb barna, mélységgel világosodó iszap sötét sárga, homokos iszap, lefelé növekvő arányú homokkal rozsdafoltos sárga homok vöröses barna, szürke kavicsos homok, homokos kavics F7 A Morgó-patak és a szennyvízátemelő közt elterülő, hullámos terület mélyebb része EOV: Mélység (m) 0,0 0,8 0,8 1,5 1,5 4,0 talajvíz: -1,5 m Textúra világos barna, humuszos vályogos homok feltalaj durva homok, sötét kőtörmelékkel sötétszüke színű homokos kavics, kőtörmelék 20

21 F8 Morgó-patak és Török-patak összefolyásánál EOV: Mélység (m) 0,0 0,7 0,7- Textúra Sötétbarna humuszos, homokos iszap Különböző anyaggal feltöltött rész (kőtörmelék, építési törmelék), összesen 8 fúrás, mindegyik elakad Megfigyelőkutak adattári adatai K1 B8 1 SZF I/1 figyelőkút. EOV: , ,93 Magasság: 105,244 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 0,2 feltalaj: agyagos, apróhomokos (?) 0,2 5,0 homokos agyag 5,0 10,5 agyag 21

22 K2. K A sz. figyelőkút EOV: , ,77 Magasság: 103,54 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 1,2 homokliszt, iszapos 1,2 2,3 homokliszt, iszapos 2,3 3,0 homokos kavics, aprószemű 3,0 5,2 homokos kavics, iszapos, görgeteges 5,2 8,1 homokos kavics 8,1 10,4 homokos kavics K3. K-5 III/F-1 figyelőkút EOV: , ,84 Magasság: 103,35 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 1,0 feltalaj: homokos agyag 1,0 3,0 kőzetlisztes, meszes homok (0,1-0,2 mm) 3,0 4,0 kavicsos (5-20 mm) homok (0,5-0,8 mm) 4,0 5,0 agyagos homok 5,0 9,0 kavics (8-60 mm) 9,0-25 agyag 22

23 Geotechnikai adattári adatok Verőce, Verőce - Kismaros csatornázás A1. 5. jelű - Morgó- és Török-patak torkolatánál, az összefolyás után, a verőcei oldalon EOV: Magasság: 103,1 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 3,0 barna iszap 3,0 5,0 sárga homokos kavics 5,0 7,0 sárga közepes agyag A2. 6. jelű - A 12-es főút közelében, kb. a kertek alja közepe vonalában. EOV: Magasság: 108,3 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 3,2 barna iszap 3,2 5,0 sárga sovány agyag A3. 7. jelű - Kertekalja Nagymaros felőli végével egyvonalban, a vasút mellett, a dombok felőli oldalon. EOV: Magasság: 114,4 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 0,7 barna agyagos feltöltés 0,7 3,8 barna iszap 3,8 3,9 görgeteg (fúrás elakad) 23

24 A jelű - Kárász utca, Rév u. és Szabadság u. közötti szakasz közepe. EOV: Magasság: 104,5 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 0,8 szürke iszap 0,8 1,6 barna közepes agyag 1,6 2,5 szürke iszap 2,5 4,0 szürke kőtörmelék A jelű Szennyvíz átemelő mellett (Kárász utca, kanyarában) EOV: Magasság: 105,8 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 1,6 barna közepes agyag 1,6 2,3 sárga iszap 2,3 3,7 sárga homoklisztes finom homok 3,7 4,4 szürke homokos kavics A jelű 12-es út Morgó-patakon átívelő hídjának Verőce felőli lába. EOV: Magasság: 106,3 mbf Szelvény: Mélység (m) Textúra 0,0 1,6 barna, téglatörmelékes közepes agyag 1,6 2,2 szürke közepes agyag 2,3 3,0 szürke sovány agyag 3,7 4,0 szürke kövér agyag 24

25 25

26 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 35

36 36

37 37

38 38

39 39

40 40

41 41

42 2. melléklet: Földtani szelvények 42

43 43

44 44

45 45

46 46

47 3. melléklet: Geotechnikai laboratóriumi jegyzőkönyvek 47

48 48

49 49

50 50

51 51

52 52