THEATRUM SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ. Budapest, 1962.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THEATRUM SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ. Budapest, 1962."

Átírás

1 Bid» jpóz W.

2

3 THEATRUM 1962 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ Budapest, SZÍNHÁZTUDOMÁNYI INTÉZET

4 Szerkesztésért és kiadásért Telelés: Dr. Hont Ferenc, a Színháztudományt Intézet Igazgatója Szerkesztette: Kovács Tivadar Megrendelve: október 6. Példányszám: S1B Készült Rotaprint elírással az MSZ A és MSZ A szabványok szériát 25,25 (A/5) IT terjedelemben ábrival

5 BEVEZETŐ HEUfETT november 2-án megalakult az Országos Színháztörténeti Muzeum, mely az B 1 ábbi alaprendelet-tervezet alapján működött: I. "A magyar színháztörténet emlékeinek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására országos muzeumot létesítettek, amely az alábbiakban meghatározott feladatokat az egész ország területére, illetve a magyar színházi kultura nemzetközi vonatkozására kiterjedően végzi. II. A muzeum neve: Országos Színháztörténeti Muzeum. A muzeum szervezetileg a Muzeumok és Műemlékek Országos Központjának keretébe tartozik, mint a 13/19^9. sz. tvr. 6. '3-ának megfelelő nemzeti muzeum, önálló költségvetéssel és személyzeti létszámmal. A 6.. A/ bekezdése szerint kinevezett főigazgató vezeti. III. Az Országos Színháztörténeti Muzeum feladata: a/ összegyűjti és megőrzi a magyar színházi kultura múltjának emlékeit, b/ ezek segítségével tudományosan rendszerezi, feldolgozza és szemléltető módon megismerteti a magyar szinházi fejlődés útját és haladó hagyományait, c/ megörökíti és időállandóan hozzáférhetővé teszi a mai magyar színházművészet rögzíthető értékeit és szocialista átalakulásának jegyeit. Mindezzel a dolgozók érdeklődését a színházművészet felé kivánja irányitani, fejlesztve művészi ízlésűket,ítéletüket és igényeiket, és tudatossá tenni a színház társadalmi jelentőségét és harcát a haladásért. Ezen az uton sajátos eszközei 3

6 segítségével szolgálja a szocializmus építését és a kulturális forradalom végrehajtását, terjeszti a szocialista műveltséget és erősiti a szocialista hazafiságot. IV. Az Országos Színháztörténeti Muzeum teljes anyagával előmozdítja s magyar színháztudomány müvelését és ezen a területen irányító an működik közre. Ebből a célból színháztudományi kabinetet tart fenn saját dolgozóiból és külső munkaerőkből, amely tudományos kutató munkaközösségekben a történeti anyag és adatok felkutatását, rendszerezését és feldolgozását végzi. V. Az Országos Színháztörténeti Muzeum a dolgozó tömegek műveltségének emelésére állandó színháztörténeti kiállitást létesít, emellett személyi ás tárgyi emlékgyüjteményeket tart fenn, esetről esetre alkalmi kiállításokat és szemléltető bemutatásokat rendez s általában egész anyagát az érdeklődőknek hozzáférhetővé teszi. VI. Az Országos Színháztörténeti Muzeum gyűjtési körébe tartozik minden a színházi kulturával kapcsolatos tárgyi emlék az ország területén, illetve a magyar színházi kultura nemzetközi vonatkozásaiban. Az egyes muzeumok idevágó tárgyait fokozatosain az Országos Színháztörténeti Muzeumba kell áthelyezni. Vitás esetekben a Központ dönt a tárgy jövő helye felől. Az Országos Színháztörténeti Muzeum gyűjtési körébe tartozó tárgyakat vagy tárgycsoportokat átengedhet a helyi szempontból érdekelt muzeumnak. A más muzeumokban maradó ilyen jellegű anyagról tudományos nyilvántartást vezet. Színházak történeti jellegű anyagét a Központ a 13/ sz. tvr. alapján az Országos Színháztörténeti Muzaum felügyelete alá utalja. VII. Az Országos Színháztörténeti Muzeum foglalkozik a mai gyar színházművészet teljesítményeinek minél teljesebb lerögzitésével és a legkülönbözőbb korszerű eszközök /film, hanglemez, rádió stb./ utján való megőrzésével, fibből acélból a színházak működésére vonatkozó, fejlődéstörténeti érdekességű vagy dokumentumszerű tárgyi anyag megszerzéséről vagy kellő biztosításáról, állandó érintkezésben a színházakkal, gondoskodik. 4-

7 VIII. Az Országom Színháztörténeti Muzeum érdeklődési körébe tartoznak a színházművészetet érintő technikai eszközök, azok művészeti és műszaki fejlődése, tehát ebben a vonatkozásban a mozgófénykép, a rádió és a hangfelvétel is, ezenkivül a színjátékkal kapcsolatos művészeti ágazatok, mint tánc, beszédművészet, zenés előadóműfajok, cirkusz stb. Érdeklődését fokozatosan ki kell terjesztenie ezek fejlődésének és eredményeinek felmérésére is. IX. Az Országos Színháztörténeti Muzeum a felsorolt célok szolgálatára modell- és makett-tárat, terv- és rajztárat, fénykép-, film-, lemez- ós diapozitiv-tárat, hanglemeztárat kézirat- és okmánytárat, nyomtatvány-gyűjteményt, dokumentációs gyűjteményt és gyakorlati szakkönyvtárat tart fenn. t * t Az Országos Színháztörténeti Muzeum a magyar színházművészet történeti fejlődését hivatott bemutatni a legkorábbi kezdetektől egészen a jelenkori színjátszásunkig, mely nemzeti multunk legértékesebb hagyományainak továbbfolytatója. A magyar színjátékot, mely a nemzeti nyelvért és függetlenségért, a haladásért és a társadalmi igazságosságért folytatott harc egyik hathatós eszköze volt, tanulságaival, nagy egyéniségeinek példájával előbbre kell vinnie a szocialista jövő és az azt szolgáló művészet utján." Az Országos Színháztörténeti Muzeum és más szinházi és filmintézmények egyesítésével Filmtudományi Intézet alakult, mely március 1-én Szinház- és julius 1-én kettévált és azóta az önállósult Színháztudományi Intézet a Művelődésügyi Minisztérium 18^/1960. /M. K. 2k./ M. M. számú utasításában munkáját, meghatározott feladatkör és szervezet szerint végzi "1. A Színháztudományi Intézet /a továbbiakban: Intézet/ a Művelődésügyi Minisztérium Szinházi és Zenei Főigazgatóságának közvetlen irányitása alatt álló tudományos kutató intézet és ismeretterjesztő intézmény. Célja az, hogy a tudományos kutatás marxista módszereivel feldolgozza a szocialista, valamint a haladó szinházkul- 5

8 tura kérdéseit s e munkájának eredményeivel, szakvéleményeivel, adatok és dokumentációk gyűjtésével és szolgáltatásával a magyar színházművészet szocialista fejlődése érdekében támogassa a színházi szervek gyakorlati tevékenységét. 2. Az Intézet, céljainak megvalósítása érdekében, a következő feladatokat látja el: a/ rendszeresen tájékoztatja a színházak vezető-gárdáját a nemzetközi szocialista értékű darabokról és szorgalmazza ezeknek előadását; b/ tanulmányozza a szocialista és a szocializmust építő országok színházművészeti tevékenységének elméletét és gyakorlatát, kutatja a tanulságok alkotó alkalmazásának lehetőségeit, figyelemmel kiséri a külföldi színháztudomány elméleti, történeti és módszertani kutatásait; c/ ismeretterjesztő és népszerűsítő munkával, kiállításokkal, szemléltető bemutatókkal, történeti és kísérleti szinielőadásokkal, vitákkal a dolgozók érdeklődését és igényét a színházművészet igazi értékei felé irányítja; d/ tudományos terv alapján kidolgozza a színház elméleti, történeti és módszertani kérdéseit; e/ fokozatosan működési körébe vonja az egyéb szinjátékos művészeti ágazatok /rádió, televízió, bábjáték, pantomim stb./ történetének kutetását, tudományos feldolgozását és ismertetését; f/ a kutatómunka eredményeinek hozzáférhetővé tétele és a inházi kultura színvonalának, valamint társadalmunk művészi igényességének fpkozása érdekében szakirodalmi tevékenységet fejt ki, szorgalmazza a hazai színházművészeti alkotások folyamatos bírálatát és ebben maga is tev-skenyen részt vesz; g/ a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottságaival együttműködve nyilvántartja és segiti fel adatkorében az Intézeten kívül folyó színháztudományi munkákat; h/ részt vesz a nemzetközi színháztudományi szervezetek munkájába^, közvetlen kapcsolatot tart a külföldi szakmai szervezetekkel; i/ az Intézet élén igazgató áll. Az igazgatót és az Intézet gazdasági vezetőjét a Színházi és Zenei Főigazgatóság vezetőjének javaslatára a művelődésügyi miniszternevezi ki. Az intézet többi dolgozóját az igazgató nevezi ki, illetőleg alkalmazza.

9 3. Az Intézet szervezeti egységeként működő Országom Színháztörténeti Muzeum és Bajor Gizi muzeum felügyeletét a Minisztérium Muzeumi Osztálya a Színházi és Zenei Főigazgatósággal egyetértésben gyakorolja. 4. Az Intézet szervezeti szabályzatát, ügyrendjét és munkatervét a Szinházi és Zenei Főigazgatóság vesetője hagyja jóvá. 5. Ez az utasitás a közzététel napján lép hatályba."

10

11 SZIHHÁZKLMÉLBT

12

13 Szinházelméleti kutatások a Színháztudományi Intézetben az alábbi általános témakörök kidolgozása érdekében folynak: I. A színháztudomány elmélete és módszertana II. A színházművészet elmélete: 1. szinházi drámaelmélet 2. a rendezés elmélete 3. a szinészet elmélete 4-, a szinpadkép- és jelmeztervezés elmélete 5. a művészi hatás elmélete III. Müködéstan A működéstani kutatásoknak feladata a színház esztétikájának nem esztétikai oldaliról való megközelítése. Az esztétikai kérdések megoldása ugyanis lehetetlen a gazdasági, technikai stb. feltételek ismerete nélkül. Figyelemre méltók azok a megfigyelések, amelyek a kölcsönhatásra vetnek fényt, pl. látogatottság, szinházi hatás stb. területén. E fejezetben összefoglalt tanulmányok a tizenötéves távlati tervben meghatározott és folyamatban levő munka egy-egy állomását jelzik. 11

14

15 A SZINJÁTÉKTUDOMÁNY TERVEZÉSÉNEK KÓDSZERE /Vitacikk/ Színháztudományon még beavatottak, a szinházi világ ismerősei is, a legutóbbi időkig a színpadi müvek és sokaságuk ismeretét, minden idők színházi esztétáinak véleményét, ennek minél teljesebb, minél alaposabb részletezését értették. Dramaturgiai szabályok, drámaelméleti momentumok, a konfliktus sajátosságai; távolabbról muzeumi gyűjtemények: színlapok,vázrajzok, díszlet- és jelmeztervek, épületek és épületrajzok, kosztüm és diszletelemek stb., stb. elevenedtek meg - még a hozzáértők képzeletében is -, ha a színháztudományra gondoltak. Akadémiánk, tudományos életünk legfőbb fóruma, a színháztudományról csak az irodalomtudomány egyik ágaként, a drámairodalom formájában vesz tudomást. Eszerint a színháztudomány tárgya az írott dráma, a színjáték, ennek társadalmi hitelű reprodukciója. Ám a tudomány fejlődésében a legfontosabb szerep mégis a gyakorlaté, s ez a gyakorlat országunkban csakúgy, mint másfelé is, sajátos kérdéseket vet fel. Olyanokat, amelyeket az irodalomtudománynak a színháztudományként létrejött drámairodalmi ága képtelen megválaszolni. "A színháztudománnyal" is az történt, mint annyi más a gyakorlatban alkalmazott tudományággal: részletesebben és pontosabban kívánja meghatározni a maga tárgyát, módszertanát, kísérleteit, az ellenőrző eszközöket, vizsgálatának forrásait és nem utolsósorban, egyre szélesebb 13

16 körben választja meg, veszi igénybe eszközeit, kutatásaibar felhasznált alkalmazott tudományait. Hazai viszonyaink között a korábbi színháztudománnyal szemben a legfontosabb kérdéseket az államosítás után, az uj gazda, az állam, a társadalom tette fel. Azt kérdezte, hogy mi tulajdonképpen a szinjáték-jelenség lényege, legfőbb törvényszerűségei, mi fejlődésének utja. mi a holnap igénye. Egyszóval, mi a szinjáték társadalmi fun iója? Az uj gazdának ezek a kérdései indokoltak. Ha semmi egyéb nem történt volna, csak az, hogy az ország összes szinházai,egyetlen "tröszt" irányitása alá kerültek volna, már akkor is magasabbfoku szervezési elvek, az organizációs tudományok sajátosan művészeti, szinházi területre való alkalmazása és ezzel egy sereg társtudománynak mint alkalmazott tudománynak bevezetésére lett volna szükség. Azonban nemcsak ennyi történt, hanem még sokkal több. Nemcsak az ország szinházai, szinjátékhelyei kerültek társadalmi kezelésbe, hanem ezrei létesültek a szinjátszásra alkalmas, szinpaddal ellátott helyiségeknek. A szinjáték-lehetőségek ilyen hirtelen megjavulásával egyidőben a kultura többi ágai is, nemcsak hatalmas erőfeszítéseket tettek, hanem jelentős eredményeket is értek el, a közművelődés, a kultura terjesztésének területén. Végső cél az ember tudat- és írr.éstartamának átalakulása, minél hathatósabb, gyorsabb eszközök segitségével. Az ember szolgálatából, mint végső célból adódik az ember szabadsága, ama válogatás tekintetében, amely érzés- és tudat tartamának fejlődéséhez felhasznált egyes kulturális ágak és eszközök tekintetében fennáll. A tervszerű arányosság törvénye szerint fejlődő élő társadalomban ez nem lehet sem a véletlen, sem az egyes kulturális tényezők harcának eredménye. Arról van szó és ez az államosítás első percében is világos kellett legyen, hogy ismerni kell a szinházi szolgáltatás 14

17 tényleges és megkívánt arányát, jelentőségét a többi kulturálódási lehetőséghez képest. Anyagi javaink termelését, mennyiségét és minőségét már régebben sikertilt a szükségletek volumenjéhez mérni. Ennek feltétele mindenekelőtt a szükségletek felmérése volt, mert az anyagi termelési folyamatokat mennyiségileg és minőségileg csak az objektiv tudományossággal felmért társadalmi szükségletekhez lehet szabni. Mindenki tudja, aki kulturával, és művelődéspolitikával foglalkozik, hogy a kultura területén ettől még eléggé távol vagyunk. finnek a kultura értelmezésének sajátos, leszűkített volta az oka. Kulturán ugyanis azoknak az anyagi és szellemi értékeknek összességét értjük, amelyeket az emberiség, vagy annak egy része, például a mi társadalmunk társadalmi, történelmi gyakorlata folytán alkotott. Más oldalról, a kultura olyan társadalmi jelenség, amely szinvonalat fejez ki, azt a szintet, amelyet a társadalom, a technikai haladás, a termelési tapasztalat, a mur.xában való ügyesség, a művelődés, a nevelés, a tudomány, a művészetek, a szabadidő felhasználás, és ezeknek megfelelő intézmények területén, az adott fejlődési szakaszban elért. Szűkebb értelemben és nem egészen helyesen használjuk a kultura fogalmát, mint azon formák összességét, amelyekben a társadalomnak csak szellemi élete nyilvánul meg. Valójában a kultura fogalmának e szűkebb értelemben összefoglalt szellemi megnyilvánulási formái is, az anyagi javak történetileg meghatározott termelési módjának alapján jönnek létre, keletkeznek és fejlődnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kulturának még ilyen leszükitett értelmezése is, mérhetővé csak két szempont felhasználásával válik: 15

18 az egyik a színvonal, tehát a felismert és alkalmazásba vett objektiv törvényszerűségek minősége és mennyisége; a másik, *Jt alkalmazásba vétel elterjedtsége, tehát a tudománynak és művészeteknek a lakosság közötti elterjedtsége, másszóval populáris, szociális formája. Ha már most abból indulunk ki, hogy a színháztudomány tárgya a kulturális megnyilatkozások egyik formája, akkor ezt a tárgyat az előbbieknek megfelelően, nem pusztán a szellemi kifejlődés, nem is csak az irodalomtudomány, hanem számos más tudomány aspektusából is meg kell határozni. Ha erről az oldalról indulunk el, akkor mar nehéz megfeledkezni a színjáték tulajdonképpeni funkciójáról, nevezetesen arról, hogy a társadalomnak alighanem meghatározható szükségletét, igényét elégíti ki. Ha a színjáték-jelenség eme funkcióját elfogadjuk, akkor a kultura szűkebb értelemben vett, pusztán szellemi kifejeződés értelmét már nem tehetjük magunkévá. Ebben az esetben vizsgálódásunk tárgyát már csak a társadalom, közelebbről a mi társadalmunk, színjátékokkal szemben támasztott igénye, szükségletei oldaléról vezethetjük le, határozhatjuk meg. így felfogva a színjáték-jelenséget, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a színjáték nem csupán igen bonyolult, szintetizált szellemi kifejeződési forma, hanem egyidejűen minden fázisában és mozzanatában, közvetve, az anyagi termelési folyamatoknak is terméke. Mint termék, előállítása és reprodukálása csak társadalmilag szükséges munka felhasználásával lehetséges. Ám a társadalmilag szükséges munkák végső fokon terméket adnak, amelyek értékeket képviselnek. Ezek a társadalomban kettős jelleggel birnak: használati és csereértékkel. A színjáték-jelenség használati értéke éppen a társadalom tényleges szinjáték-szükségletének kielégítésével mérhető, amely magában foglalja az un. esztétikai minőség, tehát az adott társadalomban való felhasználhatóság, és a csereérték, tehát a használati értéken alapuló, a reális szükségletek és kínálatok között ki- 16

19 alakuló viszonyok momentumát is /elterjedtség, populáris, szociális forma/. A szinjáték-jelenség ós a színháztudomány tárgyát a legutóbbi időkig, túlságosan is, csak mint szellemi kifejeződést és nem mint társadalmi szükségletet, s ezen alapuló igen reálisan kifejezhető csereérték viszonyt vizsgálták. A korszerű színháztudomány tehát, amikor tárgyát meg kívánja határozni, ezt a tárgyat nem szűkítheti le az irott drámára vagy ennek bármilyen reprodukciójára, hanem azt a lehető legtágabb értelemben, a társadalom igényének oldaláról is meg kell határoznia. Ne hallgassuk el,hogy a gyakorlati szinházi vezetők sohasem értettek egyet a színjáték-jelenség leszűkített értelmezésével. Az ő szemükben a szinjáték sohasem az irott mű reprodukálása csupán, hanem elsősorban a közönség érzelmi-, tudattartamára irányuló hatás, a közönség élményvilágának még negativ példákkal is pozitív irányú gazdagitása. A szinjáték sikerét mindig is azzal mérték, hogy a közönség az előadás után élménnyel gazdagodva vagy enélkül tér haza otthonába és holnapi gyakorlata elé. Ebben az aspektusban, e végső cél érdekében, igen sok eszközt vettek igénybe. így az irott drámát, ennek előadását, megjelenítését szolgáló minden eszközt; és a színészi játéktól, az épület, a díszlet, a jelmez, a zenekari és zajhatásokon keresztül minden atmoszférát teremtő eszközben, a maga szerepének arányában az előadás, a közönségre hatás szintézisén belül, egyenjogú társat láttak és látnak, A gyakorlati szinházi vezető szemében nem az irott müvet, hanem a valóságot sajátos módon kell reprodukálni, tükrözni. Ezért is hatalmazta fel magát minden idők gyakorlati szinházi vezetője, az irott művön való változtatásra, átköltésekre, nemcsak kicsiny, hanem lényegbe vágó változtatásokra is. E változtatás szándékából kiindulva lát napvilágot Shakespeare nem egy müve. Ugyanezen okból kell elutasitani az irodalom mindenhatóságának, a szin- 17

20 ház-tudomány eddigi álláspontjának tételeit annál is inkább, mert az irodalmi alapoknak ezt a történetileg kialakult rárakodmányát a szinjáték műfajainak egy soréinál ki sem lehet mutatni. Amit az előbbiekben a drámairodalom és színháztudományról mondtam, talán deminuáló jellegűnek tűnik, holott valójában nem az és nem is ilyen szándékkal használtam. A kialakult álláspont, a szinjátéktudománynak drámairodalom-tudományként való felfogása nagyon is törvényszerűen jött létre. Történetileg ugyanis pontosan rekonstruálhatjuk a drámairodalom-tudomány kezdetét, amely ugy jelentkezett, hogy a szinjáték-jelenség felé az első, mondhatjuk, eddigi lépéseket az irodalomtudományok művelői tették meg. így egyáltalában nem csodálkozhatunk azon, hogy az irodalomtudomány képviselői az irodalomtudomány ez uj vizsgálódási területén elsősorban a maguk irodalomtudományi kategóriáit keresték. A szinjáték-jelenség csaknem végtelenül szintetizált birodalmában meg is találták azokat. A fejlődés bizonyos zsákutcába jutása ott kezdődött, ahol ezeket a kategóriákat nemcsak magtaláltaknak, hanem kizárólagosaknak fn kintették. Amikor tehát a szinjáték más elemeit, mindenekelőtt aktiv tényezőjét a szinészt, a színpadi képzőművészetet, a kosztüm-művészetet, a szinházi épületet és a szinházi technika művészetét, nem utolsó sorban a közönség együttműködő részvételét, pars pro toto, az irodalmi kategóriában nemcsak kifejezhetni vélték, hanem kategorikusan ki is fejezték. A szinjátéktudomány tárgyának meghatározásakor már nem érheti be a normativ esztétikai tudomány ismérveivel, hanenl arra az alapra kell helyezkednie, hogy jaj annak a tudománynak, amely elszakitjá magát a gyakorlattól, gyakorlatának céljaitól, funkcióitól. Ezért a most születésben levő szinjátéktudomány, amelynek a társadalmasítás és államosítás adta a megbízatást, nem a 18

21 normativ jellegű drámairodalom-tudomány segitségével határozza meg tárgyát, hanem a bölcsészeti tudományokról levált természet- és kivált társtudományok egész sorával, mint alkalmazott tudományokkal igyekszik a tárgyat, mint legtágabb értelemben vett társadalmi jelenséget felderiteni. A tudomány fejlődése egyébként hosszabb idő óta tanuja annak a differenciálódásnak, amelyet éppen a gyakorlat követelményei hoznak létre és amely abban nyilvánul meg, hogy a bölcsészettudományok hatalmas fájáról egyre több ágazat válik le s kéri a maga önálló és korábbi viszonyaihoz hasonlithatatlanul fejlődőképesebb életét. /Lásd műszaki- és természettudományok stb./ Ujabban az esztétikai tudományok terén is tanúi vagyunk éppen a gyakorlat igényei folytán létrejött hasonló differenciálódásnak és integrálódásnak, amely az esztétikát általános érvényű és szakesztétikára bontja. A szakesztétikák tárgyukat, tehát egy-egy művészet jelenségeit a legtágabb értelemben vett társadalmi kategóriaként fogják fel és analizálják.természetes utja ez a tudomány fejlődésének, amelynek jellemzője egyrészt a gyakorlattal való állandó kapcsolat, másrészt tárgyának egyre részletesebb, kiterjedtebb körű megfigyelése, törvényszerűségeinek egyre spontánabb megállapítása. Ezt az esztétikát, amely a hatást ás közvetitő elemeit vizsgálja, széptan helyett, hatástannak lehetne nevezni.tárgyát a szinjáték-jelenséget, a társadalom nemcsak mint szellemi kifejeződést, hanem mint szűkséglet-kielégitésre szánt előállítandó és terjesztendő terméket, ha szabad igy kifejeznem, árut is vizsgálja. Egyszerre lát benne objektiv fizikai valóságot, az egyéni szubjektiv világ részét ós társadalmi jelenséget. Mindezt az alkalmazott tudományok egy sorának felhasználásával. A szinjátéktudomány tárgyának meghatározását és vizsgálati módját a következő vázlatos sémával próbálom jelezni: 19

22 A jelenség = a társadalom színjáték-szükséglete és ennek kielégítése objektiv.jelenség szubjektiv jelenség társadalmi jelenség alkalmazott tudományaik fizika üvészet-pszichológia közgazdaságtan mechanika fiziológia jog kémia stb. szociográfia optika akusztika stb. szociológia statisztika esztétika filozófia stb. Szinjátéktudomány = szakesztétika = a színjáték jelenségben érintett minden viszonylatnak mint tartalomnak, formai kifejeződése ill. annak vizsgálata. A szinjátéktudomány tárgyát, a színjátékot, tehát nemcsak mint objektiv valóság tükrözését fogja fel, hanem magát is objektiv valóságnak, a valóság egy részének, tehát fizikai valóságnak is tartja.a színjátéknak ezeket a materiálista elemeit, azok tulajdonságait, a fizikai tudományok kategóriáival egyezteti, vizsgálja. Ezeknek a fizikai tudományoknak a köre igen kiterjedt. Hisz a színjátékművészet kifejező eszközként valahányszor anyaghoz nyul, mindig igénybe kényszerül venni valamelyiküket: építészet, színpadkép és nézőtér, diszlet, jelmez, fény, szin, hang, gépészet stb. «ind a technika, kémia, optika, akusztika tudományainak téridős alkalmazása. A színjátéktudománynak, illetve a művészi kifejezésnek ezek a materiális elemei magyarázzák, hogy minden kor esztétikája miért neu függetlenítheti magát az uralkodó természettudományos fizikai világképtől. Nyilvánvaló, hogy ma, amikor a newtoni fizikát már meghaladtuk, uj esztétikai épületünket csak az annál már 20

23 modernebb fizikai világképre alapozhatjuk, mint materiális pandantra. A szinjáték-jelenség eme materiális elemeinek az ad jelentőséget, hogy ezek meghatározott vagy még meghatározandó szabályok szerinti formálása az egyéni szubjektiv világ részeivé avatja azokat. A folyamatot, a módot, ahogyan az történik, a tudományok egész sora kutatja. így különös feladatok várnak a pszichológia és a fiziológia művészetekre alkalmazott ágára: a szinjáték-jelenség átélésének, létrehozásának, az ember érzelmi és tudat konvenciójában való megtapadásának, pillanatnyi és tartósabb akarati motivációinak feltárásában. A lelki jelenségek kutatásának ismert, a szinjáték kutatásánál is alkalmazható térképe a következő: jelenség hat az egyénre (a szinjáték) Megismerés Absztrakt fogalom Konkrét fo- 1 galom Képzet I Differenciált Iészrevevés Diffúz érzéke lés Érzelmi viszonyulás Etikai, morális, szociális, esztétikai érzelmek Intellektuális érzelmek Ősi jelzés Cselekményi alkalmazkodás Szenzoriális, vitális érzelmek Legmagasabb rendű automatizmusok Ért elem irányította koordinációk Échós jelenséges Emocionális,ösz-' tönös sztereotipek Inkoordinált mozgások Vegetativ mozgások Elemi reflexek 21

24 A lelki jelenségekkel foglalkozók előtt a pszichés folyamatok szerveződésének ez a hármas tagoltsága nagyon is ismerős. Legfeljebb azt kell még elmondani hozzá, hogy nemcsak a gúla-irányokkal jelzett vertikális kapcsolat van meg az egyes organizációkon belül, hanem a megismeréssel, érzelmi viszonyulással és cselekményi alkalmazkodással kapcsolatos lelki működések egyes fokozatai horizontálisan is képesek egymással kapcsolatot teremteni. A művészetek mindegyikében igen jelentős mértékű érzelmi folyamatról, tevékenységről kell beszámolni. Maguk a pszichológusok is kénytelenek elismerni azt, hogy az ember lelki folyamatának három területe közül a pszichológia nagyon sokat foglalkozott a megismeréssel és a cselekvéssel, az érzelmek pszichológiája azonban nagyon hiányosan felderített. Az érzelmekkel foglalkozva, önkénytelenül elénk mered az igazság, hogy milyen nagy az emberi tudás az anyagról és viszonylag milyen kevés az emberről. Az érzelmekről való ismereteink csökevényességének persze jellegzetesen társadalmi okai vannak, hiszen minden kor nemcsak etikai, hanem érzelmi konvenciókkal is rendelkezett éi alighanem jellemzőbbnek mondhatjuk az emberre, ahogyan érez, mint ahogyan gondolkodik és cselekszik. Az érzelmeket könnyebb leplezni, mint irányi tani. Minden kor tiltott és minden kor gyakorolhatott bizonyos érzelmeket. Ezek konfliktusa tükröződik a legtöbb kifejezési formában és ez az, amelyet a mlivészet mindenkor oly csodálatosan felhasznált, de amelynek objektiv felderitésével a tudomány még mai napig is, legfeljebb nagy vonásokban végzett. Ezen a területen találkozik a pszichológia alkalmazott ága és a szinjátéktudomány, amit aegforditva is meg lehet fogalmazni: a szinjátéktudomány, a pszichológia alkalmazott tudománya is lehet. Ez. a fajta kölcsönösség természetesen jelen van a szinjátéktudomány valamennv? alkalmazott tudományában 22

25 is. Tehát ezek további fejlődésének is feltétele a szinjátéktudománynak mint alkalmazott tudománynak igénybevétele. A szinjáték-jelenség materiális elemei által determinált lelki folyamatok, szubjektiv kategóriák mint szükségletek és kielégitésük is létre jönnek, és természetesen a társadalmi körülmények között játszódnak le.ezért a társadalomtudományoknak is vizsgálniuk kell a szinjáték-jelenséget, mint társadalmi jelenséget. Ez a vizsgálat két irányú: A szinjáték-jelenség egyrészt maga is a társadalmi termelőviszonyok kifejeződése, másrészt a szinjáték-jelenség része a társadalmi viszonyoknak, s mint felépitményi kifejeződés visszahat a társadalmi viszonyoknak fejlődésére, stagnálására, vagy éppen visszafejlődésére. Sz a kölcsönösség irja elő most már hovatovább kötelezően, hogy a szinjáték jelensége a társadalomtudományok egy sorának is tárgyává váljék. így a közgazdaságtannak, mint az ember termelési és fogyasztási, szükséglet kielégitését vizsgáló tudománynak. A jognak, a társadalomba szervezett embercsoport szankcionált akaratának /a szinjáték-jelenség társadalmon belüli rangjának megállapítása érdekében/, a statisztikának és a szociográfiának is tárgya kell legyen a szinjáték-jelenség. Ez utóbbiakat ugy foghatjuk fel, mint módszereket,amellyel a társadalomban való elterjedtség mérhető. A társadalomtudományok közül az esztétika és a filozófia pedig a szinháztudományból differenciálódott, alkalmazott tudományok egy sorával kibővitett ismeretek integrációját kapja meg uj feladatként. A szinjáték-jelenség objektiv, szubjektiv, társadalmi kategóriái egymással nem ellentétesek. Tulajdonképpen u^yanannak a jelenségnek csak különböző vetületei. Nem ellentétességet, hanem azonosságot jelentenek. Kifejeződései a termelőmódnak és termelési viszonyoknak, tehát a mindenkori társadalom viszonyainak. Minőségileg amilyen mértékben kifejeződései ezexnek a viszonyoknak, olyan mértékben valósul meg bennük, mint forma- 23

26 elemekben és formaegészben, a társadalmi objektiv valóság, mint tartalom. A szinjáték-jelenség szerkezetnek, konstrukciónak tiinik, amely szerint objektiv materiális, téridős elemek szubjektiven, elsősorban audio-vizuálisan érzékelhető formában fejezik ki a társadalmi tartalmat. Az ilyen forma funkciója a tartalom, minden szintetizált alkotóelem kifejezése. A forma jelentősége, a tartalom megközelítése. Ez magyarázza a forma szociális populáris fontosságát. Ez minősiti az elterjedtségét, a szinjáték-funkció társadalmi használhatósági fokának. A szinjáték-jelenséget ilyen elemi vetületekben vizsgálva, választ remélhetünk a forma és elemei között fennálló szintézis fejlődésével kapcsolatban feltett kérdésekre a mimosztól a mai és holnapi audio-vizuális közlési eszközökkel való megnyilatkozásig. A szinjátéktudomány megtervezésének és létrehozásának gyakorlati célja éppen a jövőben való tudományos előrelátás, a szinjáték-jelenség fejlődése irányvonalának felderitése. Csak ezzel a tudományos előrelátással tudjuk /amely egyébként minden tudomány feltétele/ a választóvizet a jelen pillanatába önteni. Kimutatni, hogy abból,amit mainak mondunk, hiszünk és érzünk, mennyi a valóban korszerű, amit a holnap is hasznosíthat és mennyi a mult, a tegnapi. Ha a jelent elég nagy pontossággal elemezzük, kiderül, hogy nem létezik. Csak szubjektív készségünk, hogy az elképzelt, kiterjedéssel nem biró időbeli ponthoz kölcsönkérjünk egy darabot a múltból és hozzáképzeljünk egy szakaszt a jövőből. Ezért van az, hogy a jelen hol egy évszázad, hol egy pillanat. Objektive nem létezik, csak a folytonos változás, az idő iránya az, ami van. A maiban, a szubjektiven maiban, objektiven csak az a mai, ami holnapi. Akkor kerülünk veszélybe, ha a pillanatból olyan elemekhez tapadunk mint maiakhoz, amelyek az idő vonalában a múlthoz tartoznak. Zk

27 A jelen, a pillanat analizise végtelenül fontos számunkra, akik kutatási módszerünk közé felvettük a szociográfiát és statisztikát. Ezek ugyanis a mennyiségek, a nagy számok kifejeződésének törvényszerűségeivel dolgoznak. Márpedig a keletkező uj, mindig csira, amely mennyiségileg mérve előbb mindig kevés. Lehet mennyiségileg is mérni fejlődését, de csak akkor, ha lényegét, helyzetét a jelen, a pillanat többi jelenségétől, különösen a múltból hozzátapadtakétól igen pontosan elkülönítjük. Csak ennek az elkülönített elemnek fejlődését mérjük statisztikusán. Ez a körülmény is arra utal, hogy egyre inkább kötelezve vagyupk tárgyunk, a szinjáték-jelenség elemeinek minél pontosabb meghatározására, mert alakulását, fejlődését, a körülményekhez való alkalmazását és létének irányát csak ily módon tudjuk megbízhatóan, a jövő számára gyakorlatilag is alkalmazhatóan felderíteni. Ez a fokozott differenciáló felmérés csak a tudományok egy sorának bekapcsolásával, a szinjáték-jelenség analízisének eddiginél mélyebb fokával lehetséges. Nézzünk egy példát: A szinház épitészet. A szinjáték fejlődésének problematikája napjainkban alig ütközik ki élesebben, mint az építészetben. Miért? Azért, mert nem tudjuk pontosan meghatározni a szinjáték jövőbeni funkcióját. Változatlanul hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzá, hogy a szinház épület, tehát ház legyen, mint ahogyan a "színháztudomány" kifejezés is magába zárta a "ház" fogalmát mint konstruktiv elemet. Pedig lehet, hogy az audio-vizuálizmus terjedéséül olyan forma is létre jön, amelyhez nem kell ház, bar lehet, hogy kell. Korunk szinházi építészei sorravették a szinjáték ismert műfajait, előadásformáit és ehhez terveztek a hagyományos formákhoz igazodó, vagy attól eltérő,befogadj épületeket. Mammut épületeket és sokcélú épületeket. A szinpadot is formálják. Hol a színpad nyomul be a közönség közé, hol a közönség a színfalak közé. A közönség hol passzív fogyasztó,hol aktív résztvevő. Vagy talán a szinjáték történetében egy pillanatnak sem tűnő idő alatt kialakult uj művészet, a filmművészet plánrendszerének, integráló szintetizálására törekszünk? 25

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

A SÁRRÉTI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SÁRRÉTI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Fejezet A SÁRRÉTI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.1. Az intézmény neve: Sárréti Múzeum (fej- és körbélyegzőjén: Sárréti Múzeum) 1.2. Az intézmény székhelye: Szeghalom, Tildy Zoltán u. l4.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET ALAPÍTÓ OKIRATA

AZ ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET ALAPÍTÓ OKIRATA Iktatószám: 9441/2008. AZ ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. (a továbbiakban: Áht.) 88. -ának és az államháztartás működési

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés 1.1. Kuratórium 1.1.1. Elnöke Dr. Haraszti György 1.1.2. Tagjai Prof. Dr. Haraszti György Tallai Gábor Dr. Róna Tamás Frisch György

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Szervezeti és Működési Szabályzata SOPRON 2003 1. Az Egyetemi

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSI SZABÁLYZATA Általános kutatási szabályok 1. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet a Kormány 47/2001. (III.27.) számú, a muzeális intézményekben folytatható

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Krimináltechnika. Módszertani segédlet a pályaorientált középiskolai rendészeti képzés oktatóinak. Készítette: Bárány Zoltán r.

Krimináltechnika. Módszertani segédlet a pályaorientált középiskolai rendészeti képzés oktatóinak. Készítette: Bárány Zoltán r. Krimináltechnika Módszertani segédlet a pályaorientált középiskolai rendészeti képzés oktatóinak Készítette: Bárány Zoltán r. alezredes Javaslatok az oktatáshoz, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Kisszállás Község Önkormányzat Művelődési háza és Könyvtára. Szervezeti és működési szabályzata

Kisszállás Község Önkormányzat Művelődési háza és Könyvtára. Szervezeti és működési szabályzata 1 Kisszállás Község Önkormányzat Művelődési háza és Könyvtára Szervezeti és működési szabályzata 2 Szervezeti és működési szabályzat fő részei 1. Intézmény alapadatai 2. Intézmény feladatai 3. Intézmény

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Tartalomjegyzék: Mellékletek

Tartalomjegyzék: Mellékletek Tartalomjegyzék: 1. A minőségirányítási program kidolgozásának célja 2. Az intézmény működésével kapcsolatban, a fenntartó által megfogalmazott alapvető elvárások 3. A Pedagógiai Szakszolgálat minőségpolitikája

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat:

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat: KÖNYVTÁRAK A könyvtár négyezer éves története során újra és újra megújulva, mindig alkalmazkodott a különböző korok elvárásaihoz, illetve kommunikációs adottságaihoz és lehetőségeihez. A ma társadalma

Részletesebben