Benedek István: Az ösztönök világa Előszó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Benedek István: Az ösztönök világa Előszó"

Átírás

1 Benedek István: Az ösztönök világa Előszó Az elcsépelt mondás, habent sua fata libelli, kényszerítő erővel kívánkozik ide. Ezt a könyvet negyven évvel ezelőtt írtam, 1947-ben, az Új Idők (Singer és Wolfner) kiadóvállalat megbízásából. A megbízás éppoly váratlanul ért, mint most a fölkérés a második kiadás sajtó alá rendezésére. Mi indokolja egy tudományos igényű könyv újrakiadását négy évtized után? Ma folyvást a tudomány forradalmairól és a felgyorsuló időről hallunk, a rohamos elévülésről, a modern tanok gyors elavulásáról. Nem valószínű, hogy épp az én könyvem lenne a kivétel e szabályok alól. Lehetséges hogy a szabályok avultak el, nem érvényesek? Mindenesetre újraolvastam könyvemet, hogy lássam, a közönség kezébe adhatom-e. Öregkorban egy ifjúkori mű szégyent hozhat az alkotója fejére, ennek mégsem szeretném kitenni magam. Csakugyan nem avult el. Ha elmondom a könyv születésének történetét, és vázolom a biopszichológia alakulását a rákövetkező évtizedekben, az olvasó nyomban megérti, miért nem avult el, és mi az, amin mégis itt-ott változtatnom kellett. Elöljáróban annyit: biopszichológia nevű tudomány nincs. Így is mondhatom: még mindig nincs. A biopszichika kifejezést használták olykor abban az értelemben, hogy minden organikus folyamathoz föltételeztek pszichés együttjárót; ez más, mint az én biopszichológiám. Mint ahogy más az Amerikában divatozó Adolf Meyer-féle psychobiológia vagy ennek Hans Lungwitz-féle európai megfelelője: ezek a kórlélektani gyógymódoknak ma már a csakugyan feledésbe merülő formái. Egyébként sem hallottam ezekről, amikor a biopszichológia szóösszetételt kitaláltam. Az 1945/46-os tanévben történt ez, amikor váratlanul és minden pszichológiai előképzettség nélkül a lélektan tanára lettem a kolozsvári magyar egyetem bölcsészkarán. Túl fiatal voltam ahhoz, hogysem megijedtem volna a feladattól: tanítani valamit, amit nem tanultam; ma már nem mernék ilyesmire vállalkozni. Az iskolázatlanság előnye az előítélet-nélküliség. Az orvosi diplomának ott csak annyi hasznát láttam, hogy rendelkeztem az előírás szerint megkívánt doktorátussal mindegy volt, hogy milyen szakon szereztem meg. Pszichológiát az orvoskaron akkoriban nem tanítottak. Kinevezésem ürügyéül az szolgált, hogy medikus koromtól fogva szorgalmasan eljártam Szondi Lipót gyógypedagógiai-kórlélektani laboratóriumába, s tőle megtanultam mindazt, amit az orvosoknak a pszichológiából és biológiából tudni kellene (alkattan, endokrinológia, genetika és mélylélektan), ezenkívül asszisztáltam egy új tudományág, a Szondiféle sorsanalízis megszületésénél. Röviddel az orvosi diploma megszerzése után a Szondilaboratóriumban végzett munka alapján (amit nagyképűség volna kutatásnak nevezni), írtam egy sorsanalízistől áthatott könyvet a fiatalkorúak kriminalitásáról (Ösztön és bűnözés, 1943), az első könyv jellegzetes hibáival és erényeivel. Nem nagy veszteség, hogy a kriminalisztika sohasem vett tudomást e könyv létezéséről (a megjelenés időpontja némileg magyarázza is az észrevétlenségét), magam sem engedném újra kiadni, noha sok tanulságos adatot gyűjtöttem össze benne.

2 Mindenesetre átestem a tűzkeresztségen, nemcsak diplomám volt, és doktori címem, hanem könyvem is ennyi éppen elég az egyetemi katedrához 1945-ben, egy mindenki által elveszített világháború után, amikor amúgy is a feje tetejére akarnak állítani mindent: ha eddig tabu volt az egyetemen a mélylélektan, gyorsan nevezzünk ki egy freudistát vagy legalább szondistát egyetemi tanárrá Hamarjában összeolvastam egy csomó könyvet, ami szükséges volt ahhoz, hogy a nagyvonalúan meghirdetett előadásokat megtarthassam feltűnő botrány nélkül. Az előadásokkal és szemináriummal nem is volt semmi baj, hanem az autodidaktaság azzal a kínos felismeréssel járt, hogy lélektan nincs. Van társadalomlélektan, gyermeklélektan, állatlélektan, kriminálpszichológia, orvosi lélektan, mélylélektan stb. stb., egyszóval vannak alkalmazott pszichológiák, de maga a sui generis, önálló lélektan mint tudomány nem létezik. Az általános lélektan vagy a filozófia része, tehát elmélkedés a lélek összetételéről és működéséről, amit már a görög természetfilozófusok nagy igyekezettel műveltek, vagy a fiziológiának az az ága, amelyik az érzékeléssel, az inger-érzet-képzet-szemlélet kialakulásával foglalkozik, amint ezt Wundt igen nagy szakértelemmel kidolgozta. Kísérleti lélektan ugyancsak nincs, a kísérlet az egyik talán legfontosabb, de semmiképp sem egyetlen metodikája a pszichológia minden lehetséges formájának, és annyira nem specifikus, hogy ugyanígy alapvető módszere a kémiának, a fizikának, a biológiának, a gyógyszertannak stb. Ha beérjük azzal a definícióval, hogy a lélektan a lélek működésének a tudománya, akkor is elsősorban anatómia, neurológia, fiziológia, továbbá viselkedéstan, ami már átvezet a másik partra: a szociálpszichológia területére. Itt érkeztem el ahhoz a ponthoz, ahol egyszerre szükség lett egy új elnevezésre: a biopszichológiára. Lélektan önmagában nincs, de van élettan és az élettannak az a része, amely az érzékeléssel, tudattal, tudattalannal, érzelemmel, akarattal, képzelettel stb. foglalkozik, az a biopszichológia. Még egy eretnek megállapításra jutottam ugyanekkor, nevezetesen, hogy a biopszichológia okkult tudomány, amennyiben a lelki működésnek majdnem minden mozzanata rejtett, olyannyira, hogy a természettudomány egzakt módszereivel alig vagy egyáltalán nem közelíthető meg. Nem is kell a tudattalanra gondolnunk, ami nevében is viseli a megismerhetetlenséget legalábbis az egzakt módszerrel feltárhatóság valószínűtlenségét, de maga a gondolat is, az érzelem vagy az egyszerű érzékelés agyvelőnk fekete dobozában legfeljebb idegpályák és idegsejtek feltárásáig enged bepillantást, a valóban lélektani mechanizmus homályban marad. Tán nem kell mondanom, biztonság okáért mégis mondom: az okkult tudománynak semmi köze az okkultizmushoz. Okkult a természettudománynak minden olyan része, amelynek törvényszerűségei (még) rejtve vannak előlünk, ravasz módszereinkkel mégis vissza tudunk következtetni anyagi valóságukra és működési mechanizmusaikra; az okkultizmus ezzel ellentétben nem igényel sőt meg sem tűr anyagi valóságot, beéri a magasabb rendűnek tartott szellemi erők titokzatos, eleve és principiel megfejthetetlennek tartott működésével, a képzelet misztikus termékeivel, fantazmával, a fantázia játékaival. Rejtett és rejtelmes nem rokonai egymásnak: ami rejtett, az feltárásra vár, tehát a tudomány körébe tartozik, ezzel szemben a rejtelmest

3 szentségtörés volna megfejteni (és persze lehetetlen is), minthogy a hit vagy hiedelem származéka. * Látszatra ennek nem sok köze van az ösztönök világához. Pedig igencsak van, s nem is csupán önéletrajzi tekintetben. Hiszen az ösztön volt mindig az az instancia, amire a biológusok is, pszichológusok is számot tartottak, vagy épp ellenkezőleg: amit egymásra hárítottak. Mert ami ide is, oda is tartozik, sehová sem tartozik. Diákjaimat nem avattam be eretnek nézeteimbe. Oktattam a biopszichológiát meg a szociopszichológiát, ahogy tudtam, docendo discimus alapon beletanultam a mesterségbe. Az intézetnek jó könyvtára volt, s a kolozsvári Egyetemi Könyvtár meglepően gazdag gyűjteményéből rakásra hordtam haza a jobbnál jobb könyveket. Már nem tudom, milyen indok vezetett Lamarck Philosophie zoologique-jának kikölcsönzéséhez, pedig ez a választás sorsdöntőnek bizonyult. Nyugodtan mondhatom, hogy fölfedeztem a biopszichológus Lamarckot. Azóta elolvastam róla mindent, amihez hozzáfértem, és monográfiát írtam róla, bizton állíthatom tehát, hogy a tudományos köztudat csak az evolucionista Lamarckot ismeri (transzformista néven, nem tudni, miért: Lamarck a transzformizmus szót sohasem használta), ösztöntana tökéletesen feledésbe merült ben írta, sikert akkor sem aratott vele, 1815-ben egy sok kötetes állatrendszertan bevezetésében megismételte, visszhangtalanul. A zoológusok általában csak az állatok ösztöneivel foglalkoznak. Lamarck azonban a természettudomány művelését a növényekkel kezdte, hidrogeológiával folytatta, csak kényszerűségből lett időskorára a gerinctelen állatok kutatója. Úgy látszik, ennél jobban érdekelte a filozófia meg a lélektan. Nyilvánvalóan a természetfilozófia meg a biopszichológia. Tőle tanultam meg ezeknek a fontosságát és elválaszthatatlanságát. A kolozsvári egyetem pszichológushallgatói két éven át velem együtt azon törték a fejüket, hogyan történik az alkalmazkodás. Miféle külső és belső erők hatnak, mire és miként? Lamarcknak nem volt szerencséje evolúciós elméletével sem. Hogy az élőlények származnak, nem hat nap alatt teremtődtek, ez ma oly természetes, mint a Föld forgása, Lamarck életében azonban egyszerűen nem hitték el. Ötven év múlva Darwinnak nagy nehezen elhitték ugyan, de akkor kezdődött a veszekedés a hogyan körül. Lamarck túlságosan egyszerű magyarázata a használat és nem használat fejlesztő, illetve sorvasztó hatásának átörökléséről sohasem volt népszerű, s a századvégen teljesen elvérzett, amikor Weismann kimutatta a szerzett tulajdonságok átörökítésének képtelenségét. Nekem mindazonáltal tetszett, és egy pillanatig sem éreztem sem misztifikációnak, sem vitalizmusnak vagy finalizmusnak, teleológiának. A szükséglet, az erőfeszítés (effort) és alkalmazkodás számomra az evolúció természetes láncolatának tűnt; a sentiment intérieur kissé bizonytalan fogalmát önkényesen behelyettesítettem az ösztönnel, ami semmivel sem egzaktabb kifejezés a belső érzésnél, mégis van valamely elképzelésünk róla. Bosszantott, hogy a genetikusok, akik se Lamarckot, se Darwint nem olvasták, a szerzett tulajdonságok átöröklését lamarckizmusnak nevezik és elutasítják, miközben a darwinizmusért

4 rajonganak, ami szintén csak a szerzett tulajdonságok átöröklésével magyarázható, erről azonban vakon nem vesznek tudomást. Lamarcknak mindazonáltal többet ártottak a hívei, mint az ellenfelei. A belső érzést meg az erőfeszítést ugyanis a neolamarckisták tudatos szándékként értelmezték, ezáltal az evolúció nevetségbe fúlt: az állatok, sőt a növények is jól megfontolt öntudattal választják az alkalmazkodás útját Nem bocsátkozom itt a részletekbe, csupán azt kívántam megvilágítani, hogyan bontakozott ki bennem a biopszichológiai szemlélet, aminek Lamarck csak a történeti előzményeit szolgáltatta, időszerű formáját már korábban belém plántálta Szondi. A kolozsvári lélektani tanszéken természetesen önálló tantárgy volt a sorsanalízis. (Szondi régi kívánsága teljesült ezzel: Nem tanár akarok lenni az egyetemen, hanem tantárgy. ) Úttörő vállalkozás, de részemről érthető, hiszen a pszichológiából egyedül ehhez értettem. Bár jól előadni csak szabadon tudok, a legkisebb jegyzet is inkább zavar, mint segít, mégis a diákok számára legépeltem minden előadásomat; sokszorosított formában ezt használták tankönyvül. A pünkösdi királyság mindössze két tanéven át tartott, a magyar állampolgárságú tanárok szerződését a román állam 1948-ra nem hosszabbította meg. Így amikor két év után visszaköltöztünk Budapestre, koffernyi jegyzetet és kéziratot hoztam magammal, köztük kötetté összefűzve négyet is: Lélektani irányok, Biopszichológia, Ösztön és társadalom, Bevezetés a sorsanalízisbe. * Furcsa helyzetben volt a magyar könyvkiadás a második világháborút követő években; bár talán nem volt furcsább a helyzete, mint bármely más üzleti vállalkozásé. Mégis, cipőre vagy kenyérre minden rendszerben egyformán szükség van, szükség van szellemi táplálékra is, de nem egyformán. Az 1945-öt követő pár esztendőben senki sem tudhatta pontosan, mit szabad, mit lehet, mit kell írni, kiadni. Az olvasók, az írók, a kiadók is még a régiek voltak, a jelszavak ellenben újak. Születtek persze gombamód új kiadók, kérészéletű vállalkozások merész tervekkel és nagyhangú fogadkozásokkal; móresra akarták tanítani a világot vagy bevezetni a szabadság paradicsomába az irodalmat. Ha alapítójuk élelmes üzletember volt, hamarosan jövedelmezőbb vállalkozásba kezdett, vagy áttelepült külföldre. A patinás könyvkiadó vállalatok megvoltak, óvatosan kiadogattak ezt-azt, és várták, hogyan fordul a világ kereke. A Singer és Wolfner könyvkiadó Új Idők Irodalmi Intézetre változtatta a nevét, amit annál is inkább megtehetett, mert Singer és Wolfner urak már régen nem éltek. Utóbbinak leszármazottja, a tehetséges expresszionista festő, Farkas István volt az utolsó vezérigazgató, őt a németek elhurcolták. Megmaradt ellenben Almásiné, a cég lelke állásának ennél pontosabb meghatározását nem tudom. Értett a könyvkiadáshoz, az írókhoz, a nyomdákhoz, a hivatalokhoz. Egy személyben ő volt a kiadó. Megmutattam neki a Bevezetés a sorsanalízisbe című kéziratot, pár nap múlva közölte: tetszik neki, kiadja. Csak persze más címet kell kitalálni, a Bevezetés nem elég blickfangos. Magyarán: nem lehet eladni.

5 Az ösztönök világa, jó lesz? kérdeztem találomra. Kitűnő. Küldöm a szerződést. Hazamentem és megijedtem. Az ösztönök világa nagyon szép cím, de nem fedi azt, amit a Bevezetés a sorsanalízisbe című kézirat tartalmaz. A kettőnek, mondhatni, semmi köze egymáshoz. Kértem három hónap haladékot, és írtam egy új könyvet, az ösztönök világáról. Sohasem fog kiderülni, Almásiné észrevette-e, hogy egészen más kéziratot kapott. Vitte a cenzorhoz (hivatalosan nem volt cenzúra, de valójában semmi sem jelenhetett meg egy titkos illetékes szerv jóváhagyó bélyegzője nélkül), grafikust és fényképészt küldött a lakásomra, akik elkészítették az ábrákat, papírt és nyomdát szerzett; fél év se telt bele, piacon volt a könyv. Az utolsó pillanatban. Akik éltek és eszméltek 1948-ban, azok tudják, hogy a fordulat éve volt. Hirtelenében sok minden megszűnt, megváltozott, elkezdődött. Csak azt említem, ami szorosan ide tartozik: a könyvek bezúzását és a kiadóvállalatok államosítását. Utólag szégyenkezett és sajnálkozott a kormány a könyvégetéshez hasonló eljárás fölött, amit méghozzá olyan megfontolatlanul hajtottak végre, hogy a zúzdába küldött könyvek nagy részét hamarosan újranyomták. Az ösztönök világa nem tartozott az utóbbiak közé. Szerencsére a kinyomott 3000 példány nagy része elkelt már, mindössze 150 kötet került a zúzdába. A pszichológiában meg a biológiában átvette uralmát a pavlovizmus meg a liszenkoizmus, Freud és Szondi nevét tizenöt évig kiejteni sem volt szabad, nemhogy leírni. * Noha a pszichológusok kényszerű hallgatását én törtem meg (1964-ben Freudmegemlékezéssel, 1973-ban Szondi-tanulmánnyal), nem foglalkoztam többé aktívan sem az ösztönökkel, sem a sorsanalízissel. Ennek sokrendbéli okára nem térek ki, elég, ha annyit mondok: Szondi Zürichbe településével évtizedekre megszűnt köztünk a személyes kapcsolat, belőlem pedig a sors előbb elmeorvost, majd regényírót, esszéírót, publicistát és művelődéstörténészt csinált. Harminc különbözőféle könyv megírása után most álljak elő a biopszichológiával meg a negyven év előtti munkámmal? A vállalkozás nemcsak ijesztő, hanem csábító is. A közbenső négy évtized alatt nem jelent meg olyan könyv, amely pótolná, fölöslegessé tenné vagy túlhaladná ezt. Niko Tinbergen könyve Az ösztönről magyarul 1976-ban jelent meg; a szerző előszavából megtudjuk, hogy történetesen ugyanabban az évben írta, amelyikben én Az ösztönök világát (1947), és a tüskés pikóval folytatott alapkísérletét már az őskiadásomban ugyanúgy megtalálja az olvasó, mint Konrad Lorenz legfontosabb tételeit. Az etológia legfőbb érdeme, hogy hallgatólagosan összekapcsolja a szociopszichológiát a biopszichológiával. A szerzett tulajdonságok öröklése kényes kifejezést mellőzi, ehelyett bátran beszél veleszületett magatartásmódokról. Az etológusok szívesen tesznek úgy, mintha a magatartás vizsgálata mert ez az etológia új tudomány volna, K. Lorenz találmánya a harmincas évek közepe

6 táján. Igazi kivirágzása a századunk második felére esik, és minthogy őstekintélyre mégis szükség van: előzményei Darwinig vezethetők vissza. A hajdani zoológusokat romantikus adomázóknak tekintik, az állatpszichológusokat pedig csak gúnyjelben hajlandók említeni, minthogy a természetes magatartás vizsgálata helyett mesterséges tanulási kísérletek végzésére vetemedtek. Az ilyen vádakban mindig van egy jottányi igazság és nagy adag eltúlzás vagy tájékozatlanság. Az állatmegfigyelők Plinius óta csakugyan sokat anekdotáztak, és a labirintusban futtatott patkányaikkal a pszichológusok már az unalomig bizonyították, hogy ily módon nem lehet a lélek titkait kifürkészni. Másfelől azonban a tehetséges zoológusok és állatpszichológusok minden időben etológusok voltak, csak ezt még nem tudták magukról. A hangyák magatartását senki nem vizsgálta alaposabban Pierre Hubernél, a méhekét Frischnél, a madarakét Lucanusnál, az emberszabású majmokét Jane van Lawick-Goodallnál, általában a rovarokét Henri Fabre-nál, a medvékét Robert F. Leslienél, és aki a legjátékosabban akar az etológia titkaiba behatolni, olvassa Durrell vidám krétai nyaralását vagy az oroszlán Elzát és kölykeit. Konrad Lorenz egy méltatlan pletyka miatt vált átmenetileg gyanússá: azt beszélték róla, hogy Hitler kedvence. Igaz vagy nem, ez ma már nem állapítható meg, de nem is olyan fontos, mint a negyvenes években volt. Biztos, hogy nem ártott senkinek, ellentétben Liszenkóval, aki Sztálinnak volt a kedvence, és ez nem pletyka, hanem a szó szoros értelmében véres valóság. Ez az őrjöngő áltudós nemcsak évtizedekre megbénította az örökléstant Kelet-Európában, hanem a nép ellensége váddal sorra börtönbe vagy szibériai száműzetésbe juttatta a legkiválóbb szovjet genetikusokat, közülük a világhírű Vavilov, a kitűnő Prjanyisnyikov, Kolcov és Szabinyin belehalt, a többieket többéves vagy évtizedes mellőzés után rehabilitálták; az értelmi szerzők Liszenko, Gluscsenko, Viljamsz, Prezent és társaik megúszták csöndes félreállítással. Lehet, hogy nem figyeltünk eléggé, a hírzárlat meg a manipulálás is okozhatta: ezekről a szörnyűségekről csak utólag szereztünk tudomást ben, amikor az éberség nevében az első tragikus kimenetelű összeütközés folyt a szovjet agrárgenetikusok közt, módunk sem volt arra, hogy odafigyeljünk. Németországban ugyanekkor a fajbiológia kapott lábra, szintén gyilkos áltudomány; itt nem a terméshozam fokozása volt a tét, hanem a fajtisztaság, amin az árja népek génállományának javítása értendő, részben drasztikus eugenikával, részben a génkeveredés megakadályozása még drasztikusabban: a nem árják kiirtásával. Utólag tekintve tiszta csoda, hogy e két végletesen tudományellenes áramlat politikai ideológiai prése közt a biológia meg a pszichológia nem adta meg magát, fönnmaradt egyáltalán. Pedig nemcsak fönnmaradt, hanem jócskán fejlődött is. Akit életben hagytak és dolgozni is hagytak, az hacsak nem volt hülye vagy korrupt egyszerűen tudomást sem vett a zsidó tudomány vagy népellenes tudomány szólamokról, tette a dolgát, amíg megtűrték ben, mivel a németek elveszítették a háborút, a fajbiológia átcsapott az ellenkezőjébe: az emberi faj minden egyede tökéletesen egyenlővé vált, és az lett gyanús, aki észre merte venni, hogy mondjuk a pigmeus meg a skandináv közt mégis van valami antropológiai eltérés. Az eugenika persze kegyvesztetté vált.

7 1948-ban a szovjet genetikusok második nagy összecsapása zajlott Leningrádban, Liszenkóék kiütéssel ismét győztek. Erről nem lehetett tudomást nem szerezni, a micsurinizmus nálunk is kötelező tantárgy lett. Micsurin már nem élt, a nevével szabadon visszaélhettek; ennek a derék és tehetséges pomológusnak annyi köze volt a micsurinizmushoz, mint a kitűnő fiziológus Pavlovnak a pavlovizmushoz. A nyugati világban, ideértve Amerikát is, már rég általánossá vált a Nobel-díjas Morgan kromoszómaelmélete, a Szovjetunióból időben elmenekülő Muller mutációs tana, sőt az ifjú Watson, Crick és Wilkins is elnyerték a Nobel-díjat (1962) a DNSmolekula szerkezetének megfejtéséért, amikor nálunk az iskolában még Liszenko zagyvaságait, Lepesinszkaja hamis kísérleteit és Oparin kétes értékű életkeletkezési tanát oktatták a diákoknak. Igaz, a diákok értelmesebbje már tudta, hogy ezt a biológiát csak megtanulni kell, elhinni nem. Két év múlva csöndben érvényét veszítette a régi tankönyv, a tanárok egy ideig nem tudták, mit tanítsanak, lassan belerázódtak a modern genetikába. A szovjet genetikusok közben felzárkóztak a nemzetközi élvonalba, Liszenko feledésbe merült. Ám a korábbi tanok teljes elsüllyesztése sem tiszta öröm. Bármennyire balga, ellenszenves és dogmatikus egy tan, valami oka kell legyen annak, hogy egyáltalán létrejött, és hosszan fennmaradt. Esetleg valami jó, valami helyes is lehet benne, ami most sajnálatosan feledésbe merül. Hitler kompromittálta a rasszizmust a német felsőbbrendűség hangoztatásával, de azért rasszok mégiscsak vannak. Sőt különböznek is egymástól, nem is csekély mértékben. Ideológiai okból nem mondhatjuk, hogy az egyik felsőbbrendű a másiknál, azt azonban bátran, hogy az egyik többre vitte, mint a másik. Ostobaság volna tagadni. Kompromittálta Hitler az eugenikát is, gondosan kerüljük e szó használatát, bonyolult körülírásokkal helyettesítjük, de azért Francis Galton immár száz évnél öregebb eszméjéről, az emberi faj tökéletesítéséről nem szívesen mondanánk le. Nem olyan tökéletes, hogy egy kis javítás ne férne rá. Mind ez ideig nem sikerült teljes biztonsággal megállapítani, hol ringott az emberiség bölcsője, sőt azt sem, egy helyen ringott-e, avagy több helyen: mono- avagy polifiletikus eredetű-e az ember? Hihetnénk, hogy ez egyszerű ténykérdés, de szó sincs róla: aki több majomtól származtatja az embert, a rasszizmus malmára hajtja a vizet, mert akkor a németek magasabb rendű majomtól származhatnak Liszenkóval együtt Micsurint is letörölték a tábláról. Ezzel megszűnik a bergamot-ranet meg a téli vajkörte is? Kertészeinknek sok mindent érdemes (volna) eltanulni Micsurintól. Sőt valamit még Liszenkótól is, aki gazember volt ugyan, és tönkretette az agrárgenetikát, de egy dolgot jól tudott: azt, hogy az ivarsejtek meg a szóma közt elevenebb a kapcsolat, mint Weismann gondolta. Milyen módon és milyen információt szerez a genom az őt tároló szervezettől, ez még tisztázatlan, de hogy állandóan folyik valamiféle kódolás, azt az evolúció, az állattenyésztés (domesztikálás) és a bűvészmutatványokra képes kertészet egyértelműen bizonyítja. Csak ments isten kimondani azt a szót, hogy szerzett tulajdonságok öröklődése, mert a genetikusok nyomban idegbajt kapnak tőle. Mindezt azért mondom el, hogy jelezzem, Az ösztönök világa első kiadásának megjelenése, majd bezúzása után hová fejlődött a biopszichológia, hol stagnált, hol

8 némult el. Az ösztön gyanús szó lett, tanácsos volt hallgatni róla: könnyen a nép ellenségévé válhatott, aki a viselkedést nem pusztán társadalmi jelenségnek tartotta. A származástan valamivel jobban járt az örökléstannál, bár kétoldali ideológiai ferdítéstől nem volt mentes. A középiskolában tanították a darwinizmust mint materialista természettudományt, és Lamarcknak jó szolgálatot tett a micsurinizmus: a célszerű alkalmazkodás alapvető szerephez jutott a fajfejlődésben igaz, hogy többnyire nem Lamarck, hanem Darwin nevével. Így nálunk. Nyugaton Lamarckot teljesen diszkreditálták a pszicholamarckisták, neve tabu lett, a lamarckizmus az átkos szerzett tulajdonságok átöröklődésével egyenlő. A hatvanas évekkel oldódik nálunk a szorítás. Pavlov már nem mindent megmagyarázó pszichológus, feledésbe merül a nervizmus. Freud még polgári ellenség, de már lehet beszélni róla. Könyvem jelenik meg a darwinizmusról (A darwinizmus kibontakozása, 1961), a lamarckizmusról is (Lamarck és kora, 1963, II. kiad. 1975). Az ösztönökről a Lukács-tanítvány Heller Ágnes adott ki tanulmányt 1975-ben, filozófiai aspektusból tárgyalva a kérdést. A nyugaton divatos áramlatok közül begyűrűzött és érdeméhez méltó gyorsasággal feledésbe merült E. T. Hall elmélete (Rejtett dimenziók, 1975), nagy sikert aratott viszont J. D. Watson könyve a DNS szerkezetének fölfedezéséről (A kettős spirál, 1970). Azt hiszem, David M. Bonner kis könyve nyitotta meg a torzítástól mentes genetikai könyvek sorát (Átöröklés, 1964), tíz év múlva Francois Jacob nagyvonalú természetfilozófiája segített eligazodni az élővilág törvényszerűségei közt (A tojás és a tyúk, 1974). Niko Tinbergen és Konrad Lorenz könyveinek fordítása sorompóba szólította a magyar etológusokat is. A genetikának legbuzgóbb propagálója könyveiben és televíziós előadásaiban Czeizel Endre lett. A lélektan fordulata még váratott magára, de a nyolcvanas években ez is elérkezett. Sorra jelennek meg Freudnak és tanítványainak kötetei az 1964-ben még Freudot fitymáló Hermann István buzgó elő- meg utószavaival. A Szondi-tesztet széltében használják, nem tudni, milyen előtanulmányok alapján. A kereslet egyelőre nagyobb, mint a kínálat, de nem kétséges, hogy a közeljövő ontani fogja a mélylélektani fordításokat és újraértékeléseket. Szondival a pszichológia utolsó nagy öregje is kihalt, szabad a vásár. Ezek után újból fölteszem az önmagamhoz intézett kérdést: érdemes-e és helyese kiadni a negyvenéves Ösztönök világát? Legjobb volna persze újjáírni. Csak hát: negyven éve nem foglalkozom az ösztönökkel, genetikával se, lélektannal is alig. Most kezdjek iskolába járni? Hisz már negyven éve is autodidakta voltam. Nem, új könyvet az ösztönökről nem írok. Ez a hosszúra nyúlt előszó meggyőzhette velem együtt az olvasót is arról: nincs rá szükség, nem történt e tekintetben a negyven év alatt semmi lényeges. Sem a DNS rendszer, sem a vértesszőlősi ősember, sem Lorenz sogenannte Bösé -je az ösztön biopszichológiai fogalmához és a természetfilozófiai koncepciómhoz nem tesz hozzá újat, nem von le belőle semmit. Némi változtatást mégis szükségesnek tartok. Amikor az első kiadást írtam, sem az örökléstant, sem a származástant nem tanították a középiskolában, egyetemen is csak a biológia szakon. Nem tartozott hozzá az általános műveltséghez, kénytelen

9 voltam tehát az ösztöntani fejtegetés előtt részletesen tárgyalni a mendeli örökléstant, a genetika alapfogalmait, valamint a lamarckizmust és a darwinizmust. Bár tapasztalatom szerint az örökléstan meg a származástan ma is csekély mértékben része az általános műveltségnek, mégis most megkímélhetem az olvasót a részletezéstől: ha az iskolás tananyagot netán elfelejtette (vagy a micsurini években hamisan tanulta), módja van a szakkönyvekben utánanézni. E két diszciplínából itt csak annyit mondok el, amennyi az ösztönelméletek követéséhez szükséges. Ami Szondi sorsanalitikus lélektanát illeti, ez valóban sokat fejlődött az elmúlt negyven évben, ösztöntani megalapozása azonban nem változott. Noha a könyvem Bevezetés a sorsanalízisbe szándékkal indult el a pályafutásán, a korábban elmondott okok miatt nem az lett belőle, hanem általános ösztöntani fejtegetés. Ne várjon mást tőle az olvasó. Szondi műve az életével együtt 1986-ban végéhez érkezett, ezáltal időszerűvé vált a Bevezetés a sorsanalízisbe elkészítése csakúgy, mint Szondi életrajzának a megírása. Ha a sors engedi, külön könyvben igyekszem eleget tenni ennek a kötelezettségnek vagy majd elvégzi más.

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

Mit mondhat nekünk az, ami látszólag semmit nem mond?

Mit mondhat nekünk az, ami látszólag semmit nem mond? Mit mondhat nekünk az, ami látszólag semmit nem mond? Az emberi figyelem nemegyszer elsiklik kisebb-nagyobb dolgok felett. Nagyon gyakran előfordul, hogy valamit bonyolultnak gondolunk, holott végtelenül

Részletesebben

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária 755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

Az ember biológiai jövője

Az ember biológiai jövője dig a gyakorlatot szolgálja végső soron, írja, de mielőtt alkalmazható tételekhez érne, alapkutatást kell végeznie. Adatainak felhasználhatóságáról, a vizsgált jelenségek társadalmi optimizálásáról nincs

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Peter Høeg. Akik talán rátermettek. Első rész. Mi az idő?

Peter Høeg. Akik talán rátermettek. Első rész. Mi az idő? Peter Høeg Akik talán rátermettek Első rész Mi az idő? Öt emeletet mentünk föl, a fény felé, tizenhárom sorra oszolva, tekintetünket arra az istenre szegezve, aki megnyitja a reggel kapuit. Aztán szünet

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

KÖZÖS INTERJÚ BODÓ VIKTORRAL, CZUKOR BALÁZZSAL, DÖMÖTÖR ANDRÁSSAL ÉS KÁRPÁTI ISTVÁNNAL A TÖRMELÉKEK CÍMŰ ELŐADÁS PRÓBAFOLYAMATA KAPCSÁN

KÖZÖS INTERJÚ BODÓ VIKTORRAL, CZUKOR BALÁZZSAL, DÖMÖTÖR ANDRÁSSAL ÉS KÁRPÁTI ISTVÁNNAL A TÖRMELÉKEK CÍMŰ ELŐADÁS PRÓBAFOLYAMATA KAPCSÁN KÖZÖS INTERJÚ BODÓ VIKTORRAL, CZUKOR BALÁZZSAL, DÖMÖTÖR ANDRÁSSAL ÉS KÁRPÁTI ISTVÁNNAL A TÖRMELÉKEK CÍMŰ ELŐADÁS PRÓBAFOLYAMATA KAPCSÁN Honnan jött az előadás ötlete? VIKTOR: Az alapötletem igazából az

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Tóth Gábor Ákos. Nézz szembe a koroddal!

Tóth Gábor Ákos. Nézz szembe a koroddal! Tóth Gábor Ákos Nézz szembe a koroddal! Tóth Gábor Ákos, 2011 Borítóterv: Czeizel Balázs ISBN 978-615-5008-87-0 KÖNYVKIADÁS Megjelent a Sanoma Media Budapest Zrt. gondozásában 1037 Budapest, Montevideo

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet?

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet? Szalai-Bordás Gergő a Földes Ferenc Gimnázium volt diákja, jelenleg az ELTE ÁJK jogász hallgatója. Középiskolás évei során magyar nyelv és irodalom tantárgyból ért el kimagasló eredményeket, valamint az

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Azonnal megkezdődtek a bejelentkezések. És szinte kizárólag férfiak hívtak.

Azonnal megkezdődtek a bejelentkezések. És szinte kizárólag férfiak hívtak. A NAPI BETEVŐ A Férfiak a díványomon egy váratlan utazás története, amely történetesen a férfiak erotikus gondolkodásába vezetett. Amit ott megtanultam pácienseim vágyairól és viselkedéséről a szex és

Részletesebben

Zágonyi Mónika. Jég és gyöngy

Zágonyi Mónika. Jég és gyöngy Zágonyi Mónika Jég és gyöngy JÉG ÉS GYÖNGY Első fejezet Uramisten úristen csak ennyit bírtam kinyögni, miközben az űrhajóban lévő számítógép monitorjára meredtem. Mi van? kérdezte Alain, az egyetlen társam,

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

és távlatok szellemi birtokába, a szerző önelégületlensége egy félig elfeledett francia mondást juttat az eszébe, mely valahogy így hangzik: Je me

és távlatok szellemi birtokába, a szerző önelégületlensége egy félig elfeledett francia mondást juttat az eszébe, mely valahogy így hangzik: Je me A fordító előszava E három értekezésben először látjuk az analitikus Freudot szintetikus munkában. Azt a beláthatatlanul sok tapasztalatot, mely annyi ezer lélek boncoló vizsgálata közben merült fel, először

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

A KOR GYERMEKE A beszélgetésünk rendhagyó, mint ahogy Sas István személye és pályája is. Az interjú során önmagát, mint individuumot folyamatosan háttérbe szorítja. Nem önmagáról, hanem a reklámról akar

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Beszámoló a Communitas Alapítvány számára. Szabó Krisztina 2010 2011. évre elnyert alkotói ösztöndíjáról

Beszámoló a Communitas Alapítvány számára. Szabó Krisztina 2010 2011. évre elnyert alkotói ösztöndíjáról Beszámoló a Communitas Alapítvány számára Szabó Krisztina Szabó Krisztina 2010 2011. évre elnyert alkotói ösztöndíjáról Az egy évvel ezelőtt megírt pályázatomban alternatív valóságokról szóló rövid játékfilmeket

Részletesebben

Arthur Conan Doyle. Sherlock holmes

Arthur Conan Doyle. Sherlock holmes Arthur Conan Doyle Sherlock holmes újabb kalandjai Arthur Conan doyle Sherlock Holmes újabb kalandjai 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Különös hivatal Nem sokkal azután, hogy megházasodtam, megvettem az öreg

Részletesebben

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI?

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? 4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? (A hagyomány eltékozlása) A kedves fiam jóvoltából, aki nagy szegénységében meghívott és vendégül látott (még akkoriban, amikor alkalmi napszámból tengődött Olaszországban);

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI?

MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI? MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI? Érdekesnek tűnik egy dolgozat címét kérdésként feltenni. Ez számomra azt jelenti, hogy nem egy szokványos házi dolgozatról beszélünk. Amióta Kocsis tanárnő feladta

Részletesebben

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő (Előzetesen írtam!) Ezt a színházat megelőlegezem magunknak, mert csak hétfőn kerül rá sor. Én azonban nagyon rosszul vagyok, még

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Amikor a férj jobban tudja...

Amikor a férj jobban tudja... Antennás, kinyithatós, lecsúsztathatós, analóg, pixeles, kicsi, de inkább nagy. Az első telefonjaink annyira a szürkeállományunkba égtek, hogy könnyű volt feleleveníteni a velük töltött időt és emlékeket.

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

A populációgenetika alaptörvénye

A populációgenetika alaptörvénye 1 of 5 5/16/2009 2:58 PM A Hardy Weinberg-egyensúly A populációgenetika alaptörvénye A felfedezőiről elnevezett Hardy Weinberg egyensúlyi állapot az ideális populáció-ban fordul elő, egy olyan populációban,

Részletesebben

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08.

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. búsak, bíborak (Ady) füstösek, furcsák, BÚCSÚ Nehéz a pakkom, és a gépre túlsúllyal szállni nem lehet. Zanzásítom hát, amit érzek, kőbe vésse a képzelet. Átnéznek

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

T. Ágoston László A főnyeremény

T. Ágoston László A főnyeremény T. Ágoston László A főnyeremény Gondosan bezárta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot és egy széllel bélelt, kopott nyári nadrágban, hasonlóképp elnyűtt pólóban, és mezítlábas papucsban lecsoszogott a földszintre

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old.

Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old. Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old. Létezik egy kulcs a tudat kozmikus titkához, és mindannyian ezt a kulcsot használjuk, amikor gondolatainkat valóra

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

SZEMLE. Gulyás Miklós. xxde mert én ezekkel a népekkel rokonságot érzek, megengedem magamnak ezt a szóhasználatot. Ne felejtse el az olvasó, hogy

SZEMLE. Gulyás Miklós. xxde mert én ezekkel a népekkel rokonságot érzek, megengedem magamnak ezt a szóhasználatot. Ne felejtse el az olvasó, hogy SZEMLE Gulyás Miklós A LAPPOK [ ] aprók és csenevészek, füsttõl elvakított szemük zavarosan vizenyõs, lábuk görbe az angolkórtól, hajuk durva, merev és fekete, bõrük vöröslõen sötét, ami még sötétebbnek

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben