A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek"

Átírás

1 A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

2 tartalom Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? 2 Mi várható a XXI. században? 4 Az éghajlatváltozás Magyarországon 5 Az éghajlatváltozás okai 5 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? 6 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? 8 Ajánlott irodalmak 9

3 A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek okoznak, földtörténeti léptékben is szokatlanul gyors ütemû. És éppen ez a rendkívüli ütem jelenti a legfôbb problémát: minél gyorsabban változik az éghajlat, annál nehezebben tud alkalmazkodni a természet és a társadalom. Noha az éghajlatváltozásnak pozitív következményei is vannak (például korábban fagyott talajok alkalmassá válnak a mezôgazdasági mûvelésre), a negatív hatások dominálnak, méghozzá annál inkább, minél gyorsabb a változás üteme. Egy, a közelmúltban a világ környezetkutatói körében végzett felmérés eredménye szerint e tudósok egyértelmûen a globális éghajlatváltozást tekintik a világot leginkább fenyegetô környezeti problémának a XXI. században. 2

4 ? ºC Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? Az elmúlt száz évben mintegy 0,7 Celsius fokkal növekedett a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Ez volt az elmúlt évezred legnagyobb mértékû felmelegedése. A hômérséklet-emelkedés mértéke igen különbözô volt a világ egyes pontjain. A szárazföldek összességében jobban melegedtek, mint az óceánok, a magasabb szélességi körök pedig jobban, mint a trópusok. A legnagyobb mértékû melegedést a 40. és 70. szélességi körök közötti szárazföldeken tapasztalhattuk. Alaszka egyes részei csak az elmúlt 30 év téli hónapjaiban mintegy 6 Celsius fokkal váltak melegebbé! A magunk mögött hagyott évezred legforróbb évtizede az 1990-es évek, legmelegebb éve pedig 1998 volt. A XXI. század eddig eltelt néhány éve kivétel nélkül ott található a mûszeres mérések kezdete (kb. 1880) óta tapasztalt tíz legforróbb esztendô között. Mindez azt jelenti, hogy már jelenleg is egy szokatlanul meleg idôszakban élünk. A mind gyakoribbá, tartósabbá és erôteljesebbé váló hôhullámok egyre inkább megviselik az emberek szervezetét. Például Franciaországban 2003 nyarán egy rendkívül erôs hôhullám hatására az év ezen idôszakában megszokotthoz képest mintegy 15 ezerrel (!) több ember halt meg. 2

5 A globális éghajlatváltozás azonban nem egyszerûen csak globális felmelegedést jelent. Változnak például a csapadékmintázatok is a melegedés nyomán. Bár összességében több csapadék hullik globálisan, eloszlása térben és idôben is egyenetlenebbé vált, továbbá növekedett a párolgás mértéke is. Következésképp egyre több területet érint túlzott szárazság, vagy túlzott nedvesség (pusztító viharok, árvizek). Az északi félteke hideg és mérsékelt öveiben máris gyakoribbá váltak a heves csapadékesemények. Továbbá a XX. század során jelentôsen megnôtt a nagy árvizek gyakorisága világszerte, elsôsorban az éghajlatváltozás következtében. A melegedéssel a világóceán szintje is növekszik egyrészt a víz hôtágulása, másrészt a sarki jégsapkák olvadása miatt. A XX. században centiméteres emelkedést tapasztalhattunk globális átlagban. Továbbá nemcsak a sarki jégsapkák olvadnak a felmelegedéssel, hanem visszahúzódnak a hegyvidéki gleccserek is. Hemingway például ma már legfeljebb csak múlt idôben írhatna a Kilimandzsáró haváról, az ugyanis a XXI. század legelejére teljesen elolvadt. A hurrikánok ha gyakoribbá talán nem is, de mindenképp tartósabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben, minden valószínûség szerint legalább részben az éghajlatváltozás miatt. Korántsem kizárt, hogy a New Orleans-t 2005-ben letaroló Katrina-hurrikánt is valamelyest az éghajlatváltozás számlájára írhatjuk. 3

6 Mi várható a XXI. században? A világszerte legtöbbet hivatkozott és leginkább megbízhatónak ítélt éghajlati elôrejelzések a világ éghajlatváltozással foglalkozó szakembereinek színe-javát tömörítô Éghajlat-változási Kormányközi Testület (angol rövidítéssel: IPCC) nevéhez fûzôdnek. Emiatt az alábbiakban mi is legtöbbször e testület legutóbbi jelentéseire támaszkodunk. Ezek szerint a globális földfelszíni átlaghômérséklet 2100-ig mintegy 1-6,5 Celsius fokkal emelkedik majd az 1990-es értékhez képest. Egyes modellek értelmében azonban még egy 10 Celsius fokot meghaladó melegedés sem zárható ki ugyanebben az idôszakban! (Ráadásul a szárazföldek nagy részén még ennél is nagyobb mértékû hômérséklet-emelkedés várható, hiszen ezek gyorsabban melegszenek az óceánoknál.) Egy 2 Celsius foknál nagyobb mértékû XXI. századi hômérséklet-emelkedés már elôzmény nélküli volna a Homo sapiens mintegy 600 ezer éves történetében. Összehasonlításképpen: a jégkorszakok végére úgy szoktunk gondolni, mint gyors melegedéssel járó periódusokra. A legutóbbi, ezer évvel ezelôtt befejezôdött jégkorszak úgy ért véget, hogy mintegy 5000 év alatt kb. 4 Celsius fokkal nôtt a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Most ugyanekkora, sôt ennél is nagyobb mértékû melegedés mindössze 100 év alatt bekövetkezhet! A csapadékmintázatok tekintetében a fent említett XX. századi trendek látványos felerôsödése várható századunkban. A világóceán átlagos szintje 2100-ig centimétert emelkedik majd az elôrejelzések szerint - jelentôs regionális eltérésekkel. Egy több mint félméteres emelkedéssel több tízmillió ember lakóhelye kerülne víz alá, egyes szigetek teljesen eltûnhetnek. A mindebbôl fakadó tömeges népvándorlás társadalmi feszültségekhez, akár háborúkhoz vezethet. A hegyvidéki gleccserek 30-50%-a tûnhet el a XXI. század végéig. Az elôrejelzések szerint az éghajlatváltozás a növényés állatfajok már ma is tömeges kihalását bizonyosan föl fogja gyorsítani, sôt, akár a kipusztulások legfôbb okává is válhat a XXI. század során. 4

7 Az éghajlatváltozás Magyarországon Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntôen negatívan. A XX. század során a globális átlagnak megfelelô mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghômérséklet, és az elkövetkezô évtizedekben szintén a globális átlaggal nagyjából megegyezô mértékû melegedés várható. A XX. század során erôteljesen (éves átlagban kb. 640 milliméterrôl kb. 560 milliméterre) csökkent a hazánk területére lehulló csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék idôbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erôteljes aszályok az elmúlt bô húsz évben. Az elkövetkezô évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára! Az éghajlatváltozás okai Noha a Napból érkezô energia mennyisége is növekedett az elmúlt mintegy 250 évben, de ez önmagában a megfigyelt melegedésnek még a tizedét sem magyarázza ugyanebben az idôszakban. Ennek megfelelôen ma már rendkívül széleskörû az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsôsorban az emberi tevékenységek okozzák. Mi, emberek többféleképpen is módosítjuk ugyan a Föld éghajlatát, ám a melegedés döntôen az üvegházgázok légkörbe bocsátása nyomán következik be. Az üvegházhatás természetes jelenség, mi azonban fölerôsítjük azáltal, hogy növeljük a légkör üvegházgáztartalmát. Az üvegházhatás emberi eredetû erôsödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelôs, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok (mindenekelôtt a metán, az alacsonylégköri ózon, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének) együttvéve. A melegedésért tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fô emberi forrása van. Egyrészt a világ energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedezô ún. fosszilis tüzelôanyagok (kôszén, kôolaj, földgáz) elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a manapság elsôsorban a trópusokon zajló erdôirtások nyomán: ekkor nem csupán a faanyagban található szén döntô része válik szén-dioxiddá az elégetés, illetve a lebomlás nyomán, hanem meghiúsulhat a kiirtott erdôk széndioxid-elnyelése is, amennyiben nem telepítik ôket újra. A sarkvidékek jégsapkáiba záródott levegôbuborékok vizsgálata alapján tudjuk, hogy a légkör széndioxid-koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor! 5

8 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? Alapvetôen kétféle stratégia létezik, mindkettô nagyon fontos. Egyrészt megpróbálhatunk minél inkább alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, például védekezünk a fokozódó árvizek ellen, szárazságtûrô fajokat/fajtákat vonunk termesztésbe stb. Másrészt megkísérelhetjük mérsékelni az éghajlatváltozás mértékét, elsôsorban az üvegházgázkibocsátás visszafogása révén. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi együttmûködés, hiszen az éghajlatváltozás globális probléma. Az üvegházhatású gázok nagy többsége ugyanis egyenletesen keveredik el a földi légkörben, így például a Magyarországon az erômûvek vagy a gépjármûvek által kibocsátott szén-dioxid ugyanúgy globálisan okoz gondokat, mint mondjuk az indiai szarvasmarhák bendôjébôl fölszabaduló metán. Hasonlóképpen, az éghajlatváltozás helyi hatásai is könnyen globális hatásokká nôhetik ki magukat, mivel a mind inkább globalizált gazdaságban a világ egyes térségei egyre jobban függenek egymástól gazdaságilag. Az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi erôfeszítések eddigi legfontosabb eredménye a Kiotói jegyzôkönyv hatályba lépése februárjában. A jegyzôkönyvben az iparosodott államok vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 2012-ig átlagosan 5,2%-kal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat. Ez a vállalás csupán egy elsô lépésnek tekinthetô, mivel az éghajlat stabilizáláshoz a vállalt csökkentés legalább tízszeresére (!) volna szükség, ráadásul nemcsak az iparosodott államokra vonatkozóan, hanem globális átlagban. Ehhez képest ma már az is világosan látszik, hogy még a 2012-re vállalt minimális mértékû csökkentés sem fog teljesülni. Ennek nemcsak az az oka, hogy a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak számító Amerikai Egyesült Államok végül kihátrált a Kiotói jegyzôkönyvbôl, hanem az is, hogy számos csatlakozott ország igyekezete dacára minden bizonnyal képtelen lesz betartani vállalásait. mérséklés lkalmazkodás 6

9 A nem túl bíztató eredmények ellenére egyértelmû: az éghajlati katasztrófát csak akkor kerülhetjük el, ha 2012 után jelentôsen megszigorítjuk a Kiotói jegyzôkönyv jelenlegi célkitûzéseit. Az igazságos az lenne, ha az egy fôre jutó maximálisan megengedhetô üvegházgáz-kibocsátás mindenütt a világon ugyanannyi lenne. Ehhez az iparosodott államokban drasztikus kibocsátás-csökkentésre volna szükség, míg a legszegényebb országokban némi kibocsátás-növekedés is megengedhetô volna. Közbülsô helyet foglalnak el a harmadik világ iparosodottabb államai (például Kína, India vagy Brazília), amelyeknek - ellentétben a jelenlegi gyakorlattal - szintén szükséges volna bizonyos szintû kibocsátás-csökkentést vállalniuk. megújuló energiaforrásokra támaszkodunk. Noha ezek sem mentesek a környezeti kockázatoktól, óvatos, körültekintô alkalmazásuk még mindig a leginkább elfogadható alternatívát jelenti. A közhiedelemmel ellentétben alapos számítások bizonyítják, hogy a megújuló energiaforrások már ma is akár önmagukban is képesek volnának kielégíteni a világ energiaigényét. Habár jó néhány országban megfigyelhetô már az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozódása, továbbá a megújuló energiaforrások térnyerése, e folyamatok ma még nem elég gyorsak az éghajlatváltozás kívánatos mértékû mérsékléséhez. Az éghajlatváltozás mérséklésének alighanem leghatékonyabb útja az volna, ha minél kevesebb fosszilis tüzelôanyagot égetnénk el. Ehhez mindenekelôtt arra volna szükség, hogy csökkentsük a felhasznált energia mennyiségét (ami korántsem szükségszerûen jelenti jóllétünk csökkenését!). A fennmaradó energiaigényünket pedig meg kell próbálnunk minél kevésbé a fosszilis tüzelôanyagokból fedeznünk. Erre alapvetôen kétféle lehetôség kínálkozik: az atomenergia és az ún. megújuló energiaforrások (elsôsorban a nap-, szél-, víz-, biomasszaés geotermikus energia). Mivel azonban az atomenergia számos komoly környezeti és egyéb kockázatot hordoz magában, valószínûleg helyesebben tesszük, ha inkább a 7

10 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? -CO 2 Röviden: takarékoskodj az energiával! Különösen fontosak az alábbiak: 1. Ne fûtsd túl a lakásodat! Amennyiben tudod szabályozni lakásod/házad fûtését, elégedj meg legfeljebb 20 Celsius fokkal. Ha fázol, vegyél föl inkább egy pulóvert. 2. Ne használj légkondicionáló berendezést! Egy kis odafigyeléssel (árnyékolással, éjszakai szellôztetéssel) lakásod/házad kánikulában is elviselhetô hômérsékletûvé tehetô. 3. Csak valóban indokolt esetben ülj autóba! Használd inkább a tömegközlekedést, vagy még inkább kerékpározz, gyalogolj. 4. Ha teheted, ne utazz repülôgéppel! Ezer kilométeres távolságon belül lehetôleg válaszd a vonatot vagy az autóbuszt, amelyek egy utasra vonatkoztatva lényegesen kevesebb üvegházgázt bocsátanak a légkörbe, mint a repülôgép. De gondold át azt is, hogy valóban szükséges-e olyan messzire utaznod. 5. Válaszd a helyi termékeket! Ezek összetevôit kevesebbet kellett szállítani, vagyis elôállításuk rendszerint kevesebb üvegházgáz légkörbe bocsátásával járt. Az egyéni viselkedési változások ugyan önmagukban biztosan nem fogják megoldani az éghajlatváltozás problémáját, ám ettôl függetlenül fontos szerepet játszhatnak benne. Komolyabb eredményeket azonban csak úgy érhetsz el, ha összefogsz más emberekkel, és közösen cselekedtek. takarékoskodj az energiával! 8

11 Ajánlott irodalmak Faragó T. & Kerényi A Nemzetközi együttmûködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Budapest - Debrecen: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Debreceni Egyetem. (Elérhetô a címen is.) Gore, A Kellemetlen igazság. Budapest: Göncöl Kiadó. Klímaváltozás - hazai hatások Természet Világa 135, II. különszám. Takács-Sánta A. (szerk.) Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon. Budapest: Alinea Kiadó - Védegylet. (Az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai kutatások weboldala.) (A városi éghajlatváltozási programok honlapja.) (Az IPCC oldala, ahol a szervezet összes jelentése olvasható.)

12 Írta: Takács-Sánta András Grafika: Kiss Maja Kiadja: Védegylet, Készült a G-Print Nyomdában Támogatók: DG Development Budapest,

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt

Részletesebben

hűsítők tálalva nőtt az átlaghőmérséklet már nincs ennyi időnk a múlt század kezdete óta 0,7 C-kal a következő ilyen léptékű változásig

hűsítők tálalva nőtt az átlaghőmérséklet már nincs ennyi időnk a múlt század kezdete óta 0,7 C-kal a következő ilyen léptékű változásig a múlt század kezdete óta 0,7 C-kal nőtt az átlaghőmérséklet a következő ilyen léptékű változásig már nincs ennyi időnk mi az éghajlatváltozás? ki tehet róla? mit tehetünk ellene? Tudta, hogy... A múlt

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 14. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Tankönyv címe, évfolyam: Lakóhelyünk, a Föld (Földrajz 9.) Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadás helye, éve: Budapest, 2008 Az egyes témakörökön belül vannak

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Jövő időben. Nemzeti Éghajlatváltozási 2008-2025

Jövő időben. Nemzeti Éghajlatváltozási 2008-2025 Jövő időben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 tartalomjegyzék Összefoglaló 3 Bevezetés 9 1. A stratégia kidolgozásának keretei 11 1.1. Az éghajlat-változás tudományos magyarázata 12 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Globális klímaváltozás 1. Fejezet: Múlt, jelen, jövő Klímaváltozás a múltban Fokozódó felmelegedés A klímaváltozás hatásai El fognak tűnni a sarki jégsapkák A globális

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

Jövő időben. Nemzeti Éghajlatváltozási 2008-2025

Jövő időben. Nemzeti Éghajlatváltozási 2008-2025 Jövő időben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 Bevezetés 9 1. A stratégia kidolgozásának keretei 11 1.1. Az éghajlat-változás tudományos magyarázata 12

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

MIÉRT KELL ODAFIGYELNI AZ ÉGHAJLATV GHAJLATVÁLTOZ

MIÉRT KELL ODAFIGYELNI AZ ÉGHAJLATV GHAJLATVÁLTOZ Helyi klímav maváltozás megelızés és alkalmazkodás Készítették: a Varga István n Kereskedelmi, Közgazdasági gi Szakközépiskola és s Szakiskola tanulói Téma választv lasztás s oka, a projektmunka céljac

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése*

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése* Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése* BEVEZETÔ Az IPCC 13. ülésén (Maldív-szigetek, 1997. szeptember 22. és 25 28.) elfogadott, illetve késôbbi határozatainak megfelelôen az alábbi döntéseket

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

29/2008. (III. 20.) OGY határozat. a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról. Melléklet a 29/2008. (III. 20.) OGY határozathoz

29/2008. (III. 20.) OGY határozat. a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról. Melléklet a 29/2008. (III. 20.) OGY határozathoz 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény

Részletesebben

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI*

AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI* AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI* (* A mediterrán térség éghajlata a 2010-es években c. előadás szerkesztett változata, mely elhangzott az MTA Társadalomkutató Központjának Délkelet-európai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tegyünk fogadalmat! Európai Bizottság

Tegyünk fogadalmat! Európai Bizottság Tegyünk fogadalmat! Európai Bizottság A Europe Direct szolgáltatása segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. A szolgáltatás ingyenesen hívható telefonszáma (*): 00 800 6 7

Részletesebben

Ez már klímaváltozás?

Ez már klímaváltozás? Ez már klímaváltozás? Az elsö angyal azért trombitála, és lön kö esö, és tüz vérrel elegy, és vetteténec az földre, és az élö fáknac harmad réße meg ége, és minden zöldellö fü meg ßárada. (Ianosnak ielenese

Részletesebben

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Éghajlatváltozás Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Háttér és célok A Cognative Kft. 2002. Óta végez környezet- és természetvédelem

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága válasz az éghajlatváltozás kihívásaira

Az EU mezőgazdasága válasz az éghajlatváltozás kihívásaira Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés További információ 200 Rue de la Loi, B-1049 Brüsszel, Belgium Telefon Központ (+32

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Fenntartható fejlődés. Kiss Endre Dunaújváros 2006. május 3.

Fenntartható fejlődés. Kiss Endre Dunaújváros 2006. május 3. Fenntartható fejlődés Kiss Endre Dunaújváros 2006. május 3. Fenntartható fejlődés Mi a fejlődés? Jobb technológia? Jobb egészségügy? Jobb társadalom? Jobb ember? Nagyobb jólét? Jobb környezet, szebb nyuszi,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 679-685

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 679-685 Patocskai Mária 1 A LAKOSSÁG ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSÁNAK KAPCSOLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT A jelenlegi ökológiai válságért az emberiség tehető felelőssé közvetlen és közvetett környezetkárosító

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Az ember hatása az éghajlatra Alapismeretek Hogyan alakítja az ember az éghajlatot? Az autók, növények, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházgázok módosítják

Részletesebben

szerepe a klímavédelemben

szerepe a klímavédelemben A megújuló energia források szerepe a klímavédelemben Szélenergia Workshop 2009. Június 12. Budapest Kovács Máté Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A Föld h mérséklete világátlagban 0,7 C ot melegedett

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

II. A globális ökológia fő kérdései. Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: Földön az ember? (Természettudományi kérdés)

II. A globális ökológia fő kérdései. Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: Földön az ember? (Természettudományi kérdés) II. A globális ökológia fő kérdései Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: 1. Milyen természeti változást okoz a Földön az ember? (Természettudományi kérdés) 2. (1.-ből származik) A természeti változásoknak

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A klímaváltozás hatásai hazánkban 4. elıadás 13-16.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Magyarország fenntartható fejlődése

Magyarország fenntartható fejlődése Magyarország fenntartható fejlődése A magyar kormány fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseinek bemutatása Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről Döntéshozói Összefoglaló

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről Döntéshozói Összefoglaló Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről Döntéshozói Összefoglaló Budapest, 2011. december - 2 - Az Éghajlatváltozási

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

A jövő energiaforrása? Tévhitek a biomassza-hasznosításról

A jövő energiaforrása? Tévhitek a biomassza-hasznosításról A jövő energiaforrása? Tévhitek a biomassza-hasznosításról Nap mint nap hallhatjuk, hogy csökken a világ kőolaj-készlete és ezzel párhuzamosan az üzemanyag- és az energiaárak az egekbe szöknek. Korábban

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0612 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Adriai-tenger

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

Építési termékek és épületek életciklusa

Építési termékek és épületek életciklusa Építési termékek és épületek életciklusa BME MET 2014.12.11. Előadó: Szalay Zsuzsa PhD adjunktus, BME Magasépítési Tanszék EITKIC 12 projekt zárókonferencia Életciklus-elemzés Az életciklus-elemzés definíciója

Részletesebben

A leghatékonyabb klímabarát ötletek

A leghatékonyabb klímabarát ötletek A leghatékonyabb klímabarát ötletek Általánosságban Hőtérképet készítettünk otthonunkról. Feleslegesen nem fűtünk. Abban a helyiségben, ahol éppen nem tartózkodunk, lejjebb vesszük a fűtést. - 2 C már

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

ZÖLD TIPPEK. A zöld holnapért. Legyen takarékosabb, óvja a Földet! www.kvvm.hu. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

ZÖLD TIPPEK. A zöld holnapért. Legyen takarékosabb, óvja a Földet! www.kvvm.hu. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ZÖLD TIPPEK Legyen takarékosabb, óvja a Földet! Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.kvvm.hu A zöld holnapért Tudta Ön? A múlt század kezdete óta 0,7 C-kal nőtt az átlaghőmérséklet, de a következő

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka. www.save-the-penguin.com

A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka. www.save-the-penguin.com A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka www.save-the-penguin.com A Sylvania büszkén vesz részt környezetünk megmentésében az energiatakarékos lámpák új családjával A globális felmelegedés jelenleg

Részletesebben

Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energiagazdaságban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energiagazdaságban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energiagazdaságban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Interdiszciplináris konferencia Közbeszerzések a fenntartható

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére

Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére Készítette: Pánczél Csilla BGF-KKFK, Külgazdasági szak, Tőzsde-pénzintézetek szakirány Belső konzulens: Sajósiné dr. Kováts Magdolna Külső konzulens:

Részletesebben

Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő. Nemzeti Környezetügyi Intézet

Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő. Nemzeti Környezetügyi Intézet Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő Nemzeti Környezetügyi Intézet Fenntartható építészet? Milyen céllal jöttünk? Pár kép FF építési irányzatok Pár szó - NeKI, miért a

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ENERGETIKA a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TÜKRÉBEN II. RÉSZ

ENERGETIKA a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TÜKRÉBEN II. RÉSZ MTA Lévai András Energetikai Alapítvány ENERGETIKA a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TÜKRÉBEN II. RÉSZ Dr. Petz Ernő Herman Ottó Társaság. 2013. nov. 04. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle 2011/4

Részletesebben

SzékelyKapuk ZöldKapuk Vándorkiállítás

SzékelyKapuk ZöldKapuk Vándorkiállítás Stevan Sremac Általános Iskola Tömörkény István Munkaegység 24532 Tornyos, Radnóti Miklós u. 12. 2012/2013 tanév SzékelyKapuk ZöldKapuk Vándorkiállítás A csoportban résztvevő tanulók névsora: 1. Vastag

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben