hűsítők tálalva nőtt az átlaghőmérséklet már nincs ennyi időnk a múlt század kezdete óta 0,7 C-kal a következő ilyen léptékű változásig

Átírás

1 a múlt század kezdete óta 0,7 C-kal nőtt az átlaghőmérséklet a következő ilyen léptékű változásig már nincs ennyi időnk mi az éghajlatváltozás? ki tehet róla? mit tehetünk ellene?

2 Tudta, hogy... A múlt század kezdete óta 0,7 C-kal nőtt az átlaghőmérséklet, de a következő ilyen léptékű változásig már nincs ennyi időnk ban az évezred legmelegebb nyara volt, amely 35 ezer ember halálát okozta. Folyóink vízhozama akár a felére is apadhat a következő évtizedben A Föld átlaghőmérsékletének a következő évtizedekre jósolt, 2ºC-ot meghaladó emelkedése mindennapossá teheti a szélsőséges időjárási jelenségeket, viharokat, árvizeket Európában is. Az időjárási adatok rendszeres rögzítése óta mért tíz legmelegebb év 1990 után következett be, míg a valaha mért legforróbb év 1998 volt. Hazánk időjárására télen az északi erős melegedés, kis csapadéktöbblet, nyáron a déli erős melegedés, jelentős csapadékcsökkenés változások lesznek hatással óta a sarki jégréteg kétötöde elolvadt. A változások Magyarországon az átlagnál radikálisabbak: 1975 óta 2-3 C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet, és drámaian csökkent a csapadékmennyiség.

3 tisztelt olvasó! Az éghajlatváltozás napjaink egyik legsürgetőbb problémája. Egyre többen gondolják úgy, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási jelenségei már ma is közvetlen veszélyt jelentenek a Föld népességére. Ma már tudjuk, a klímaváltozásért döntően az emberi tevékenység okolható. Évezredek óta semmi sem gyakorolt akkora hatást a Föld éghajlatára, mint az elmúlt két évszázad ipari forradalma. Ma már azt is tudjuk: jelenlegi életmódunk nem tartható fent. Sürgős szemléletváltozásra van szükség, ha el akarjuk kerülni a Földet fenyegető katasztrófát. A klímapolitika olyan terület, ahol össze kell fognia a kormányzatnak, az üzleti élet szereplőinek és a felelősen gondolkodó állampolgároknak. Arról számtalanszor hallunk, hogy a kormányok mit tehetnek a klíma védelme érdekében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy felelős állampolgárként mi magunk mit tehetünk jövőnk érdekében. Kevesen tudják például, hogy az európai háztartások felelnek a kontinens szén-dioxid kibocsátásának egyötödéért. Éppen ezért fontos, hogy mi is változtassunk mindennapi szokásainkon, és próbáljunk meg hatni környezetünkre. A kiadvány, amelyet a kezében tart, apró segítség a hétköznapok döntéseihez. Megmutatja, hogy kis odafigyeléssel magunk is tehetünk a klímaváltozás ellen. Minél többen fogadjuk meg ezeket a tanácsokat, annál komolyabb hatást tudunk elérni. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy az energiatakarékosság érdekében meghozott döntéseink közvetlen előnyökkel is járnak. Energiafogyasztásunk jelentősen csökken, így a változásokat pénztárcánkon is hamar érezhetjük. Ezek az apró lépések igen hamar a mindennapok részévé válhatnak, így otthonunkat, munkahelyünket könnyen klímabaráttá tehetjük. Kérem, fogadja meg tanácsainkat, és segítsen megóvni környezetünket!

4 tények Mi az éghajlatváltozás? A Föld éghajlata folyamatosan változik. Bolygónk klímáját leginkább az összefoglaló néven üvegházgázoknak nevezett anyagok ilyen például a szén-dioxid, a metán, de ide soroljuk a vízgőzt is légköri mennyisége határozza meg. Az üvegházhatásként ismert természeti jelenségnek köszönhetően a légköri gázok nem engedik, hogy a hő a földfelszínről eltávozzon. Az elmúlt évszázadban azonban az éghajlat a várható természetes változásánál jóval nagyobb léptékben alakult át, köszönhetően a gázkoncentráció emelkedésének. A klímaváltozás leginkább a globális átlaghőmérséklet alakulásán érhető tetten: a 20. században 0,7 C-ot emelkedett bolygónk hőmérsékleti átlaga. A folyamat itt azonban nem áll meg: amennyiben nem változtatunk jelenlegi termelési, energiahasználati, fogyasztási és közlekedési szokásainkon, úgy a legborúlátóbb forgatókönyvek szerint száz év múlva akár 6 C-kal is emelkedhet az átlaghőmérséklet a múlt század végéhez képest. Ki tehet erről? Az ENSZ kormányközi testülete (IPCC) 2007-ben publikált jelentése egyértelműen fogalmaz abban a kérdésben, hogy döntően az emberi tevékenység felelős az éghajlat drasztikus változásáért. Az ipari forradalom óta az emberiség szénalapú tüzelőanyag-felhasználása és a fokozódó mezőgazdasági termelés növelte a leginkább az üvegházhatású gázok, kibocsátást. Mérések például a sarkvidéki jégrétegben végzett fúrások igazolják, hogy a levegő gázkoncentrációja közel másfélszerese az ipari forradalom előttinek, de a metán mennyisége megduplázódott. Az emberi tevékenység más módon is hatással van az éghajlatra: az erdőirtás, az egyre több művelésbe vont, vagy beépített terület tovább csökkenti azokat a zöldfelületeket, amelyek megkötik a szén-dioxidot, és növeli azt a területet, amely a napsugárzást elnyelve hőt termel.

5 tények mik az éghajlatváltozás következményei? A földi légkör hőmérséklete a következő száz évben 5-6 C-ot is melegedhet. Nagyobb hőmérséklet-emelkedés várható a szárazföldek felett, még nagyobb északon. A csapadék mennyiségének jelentős emelkedése várható északon, tartós szárassággal fenyegető csökkenése pedig a szubtrópusi és mediterrán területeken. A sarki jégréteg egyre gyorsabb olvadásának köszönhetően közel egy méterrel emelkedhet a tengerszint. A szélsőséges időjárási események nyári hőséghullámok, aszályok, árvizek gyakrabban sújtják majd az eddig kevéssé veszélyeztetett területeket is. mire számíthatunk magyarországon? Itthon minden évszak melegebb lesz, mint a múlt század második felében mért átlag. Tavasszal 3,5 C-kal, nyáron akár 4-5 C-kal is magasabb lehet a hőmérséklet. A nyarak még aszályosabbak, a telek még csapadékosabbak lesznek. Akár a jelenlegi egyharmadával is nőhet vagy csökkenthet a megszokott csapadékmennyiség, amely gyakrabban zúdul majd koncentráltan, égszakadás formájában hazánkra. Nyaranta a folyók vízszintje a jelenlegi felére apadhat, míg a talajvízszint folyamatos csökkenése az Alföldön tartós szárazságot okoz. A várható hatalmas változások nemcsak a természetes élővilágot, a mezőgazdaságot, vagy anyagi javainkat veszélyeztetik, de közvetlenül hatnak egészségünkre is: minden bizonnyal növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma.

6 mit tehetünk? Figyeljünk oda áramfogyasztásunkra! Kapcsolja le a világítást, ha nincs rá szüksége! Ha 5 feleslegesen égő 60 W-os izzót lekapcsol, évi kb forintot takaríthat meg, és ezáltal kb. 400 kg-mal csökkentheti a szén-dioxid kibocsátást. Ne hagyja készenléti állapotban az elektromos készülékeket, használja a kikapcsoló gombot! Egy átlagos televízió készenléti állapotban használja fel fogyasztása kétötödét. Kis odafigyeléssel akár évi forintot is megspórolhat, és 30 kg szén-dioxidtól óvhatja meg a környezetet. Használjon energiatakarékos égőket! Bár az energiatakarékos izzók megvásárlása kezdetben nagyobb költséggel jár, de tartósabbak, és a teljes élettartamuk alatt visszahozzák az árukat. Már egyetlen izzó is akár forint megtakarítást hoz Önnek élettartama alatt, és évente 250 kg szén-dioxid kibocsátás-csökkentést eredményez évente. Csak akkor használja a mosó- és mosogatógépet, ha már megtelt! Ha akkor kellene használnia, amikor még félig van, akkor alkalmazza a takarékos beállítást! Ezzel évente 45 kg szén-dioxid kibocsátástól óvhatja meg a környezetet, nemcsak energiát, de vizet is spórolhat. Új készülék (hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép) vásárlása esetén keresse A+ energia-címkével ellátott, vagy az ökocímkés termékeket!

7 mit tehetünk? Használjon kikapcsolható elosztót, ezzel akadályozza meg, hogy elszökjön az energia! Ha négy darab villásdugót kapcsolóval ellátott csatlakozó aljzatba dug, kb. 35 kg szén-dioxid kibocsátást takarít meg évente, és megspórolja az áramfogyasztás 10 százalékát. Húzza ki a csatlakozóból a mobiltelefon-töltőt, ha már nem használja! A töltő akkor is fogyaszt áramot, ha nincs telefon rácsatlakoztatva. Az energia 98 %-a is kárba veszhet, ha a töltőt folyamatosan bedugva tartjuk. Csak azokat a dokumentumokat nyomtassa ki, vagy küldje el ben, amelyeket feltétlenül szükséges! Ha mindenképpen nyomtatnia kell, alkalmazzon újrahasznosított papírt, vagy használja ki a lap mindkét oldalát. Nemcsak 3 kg papírt takaríthat meg évente, de kb. 7 kg szén-dioxid kibocsátást is.

8 mit tehetünk? Zárja el a csapot, ha nincs rá szüksége! A fogmosás közben feleslegesen folyó csapok akár napi 8 liter vizet is kiengedhetnek. Javíttassa meg csöpögő csapjait, és kímélje meg a környezetet évi 20 kg károsanyag kibocsátásától. Ezzel a lépéssel havonta egy kád vizet megspórolhat! Használjunk kevesebb vizet! Fedje le le edényeit főzés főzés közben! Nem Nem csak csak időt, időt, de de jelentős jelentős mennyiségű energiát is is ríthat. megtakaríthat. Kuktafazék alkalmazásával akár 70 százaléknyi energiát is megtakaríthat egy-egy főzés alkalmával. Zuhanyozzon fürdés helyett! Zuhanyozáshoz negyedannyi energia szükséges. Ha takarékos zuhanyrózsát választ, még több energiát spórolhat meg. Takarékos zuhanyzással megspórolhatja az energia kétharmadát és évi kb. 230 kg széndioxid légkörbe jutását. Forraljon kevesebb vizet! Ha csak annyi vizet forral, amennyi az italához elegendő, rengeteg energiát takarít meg. Ha minden európai csak annyi vizet forralna fel naponta, amennyire éppen szüksége van, a megtakarított energiából megoldható lenne a kontinens egyharmadának közvilágítása.

9 Ne fűtsünk feleslegesen! hűsítők tálalva mit tehetünk? Csökkentse lakása hőmérsékletét 1 C-kal! Ha minden európai csak annyi vizet forralna fel naponta, amennyire éppen szüksége van, a megtakarított energiából megoldható lenne a kontinens egyharmadának közvilágítása. Távollétében kapcsolja le a termosztátot! Ha 3 C-kal csökken lakása hőmérséklete azokban az órákban, amikor Ön nincs otthon, akár 15 százalékos energiacsökkenést is elérhet. Cserélje le szimpla üvegű ablakait duplaüvegű ablakokra! Ezzel a beruházással akár 70 %-kal is csökkentheti az elszökő energia mennyiségét. Hőszigetelje megfelelően otthonát! Ma már számos megoldást találhat arra, hogy csökkentse a megszökő hőenergia arányát. Szigetelje a központi fűtés csöveit, és helyezzen alumínium fóliát a radiátorok mögé! Nemcsak évi kg széndioxid kibocsátásától óvja meg környezetét, de akár 50 százalékkal is hatékonyabbá teheti lakása fűtését.

10 mit tehetünk? Közlekedjünk tudatosan! Rövid utakra autó helyett válassza a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést! A 3 kilométernél rövidebb városi utak esetén a hideg motor miatt nemcsak a fogyasztás, de a szén-dioxid kibocsátás is magasabb. Ellenőrizze a megfelelő guminyomást az abroncsban! Ezzel a lépéssel 2-3 százalékkal csökkentheti üzemanyag-fogyasztását. Ne hagyja fenn autóján az üres tetőcsomagtartót, és ezzel csökkentse 10 százalékkal fogyasztását, illetve szén-dioxid kibocsátását. Hoszszabb utakra utak- Hosszabb ra válassza válassza a a vonatot! vonatot! Különösen akkor hasznos a kötöttpályás közösségi közlekedést választani, ha az utazók nem töltenek önállóan meg egy autót. Ebben az esetben nemcsak környezetbarátabb, de anyagilag is kedvezőbb a vonat választása. Autóvásárláskor ne csak a fogyasztásról, de a károsanyag-kibocsátásról is kérjen felvilágosítást! Az az autó, amely 100 kilométerenként csak 5 litert fogyaszt, átlagos használat mellett éves szinten 750 kg szén-dioxid kibocsátás elkerülését teszi lehetővé.

11 mit tehetünk? Nézzünk körül otthonunkban! Hasznosítsa újra a háztartási hulladékot! Nem minden hulladék szemét. Fontolja meg, hogy első látásra feleslegesnek tűnő tárgyait nem lehetnek-e segítségére a háztartásban. Kerülje az egyszer-használatos termékeket, válassza a tartós, javítható eszközöket. A használt üvegeket váltsa vissza, a papírt, a műanyagot és a fémdobozokat válassza külön a többi szeméttől, és helyezze el az egyre több helyen elérhető hulladékszigeteken. 1 kg alumínium újrahasznosítása 9 kg, míg ugyanennyi műanyag 1,5 kg szén-dioxid légkörbe kerülésétől óvja meg a Földet. Csökkentse a háztartásban keletkező hulladék mennyiségét! Használjon minél kevesebb vegyszert a háztartásban! Ezzel nemcsak az egészségét óvja meg, de kevesebb műanyag flakont is fogyaszt. Amennyiben kertje van, vegyszer helyett alkalmazzon komposztált biohulladékot. A szeméttelepek lebomló biológiai hulladéka felel a kontinens gázkibocsátásának 3 százalékáért. Válassza a nagyobb kiszerelést! A nagyobb csomagolás előállítása arányaiban kevesebb üvegházgáz kibocsátással jár, mint az azonos mennyiségű, de kisebb kiszerelés legyártása és csomagolása. A nagyobb csomagolás előállítása arányaiban kevesebb üvegházgáz kibocsátással jár, mint az azonos mennyiségű, de kisebb kiszerelés legyártása és csomagolása. Használjunk kevesebb csomagolóanyagot: válasszuk a friss, nem előre csomagolt termékeket, használjuk saját bevásárlószatyrunkat vagy újrahasznosítható zacskót. Egy átlagos háztartás esetén könnyen elérhettünk akár 10%-os hulladékcsökkentést, így akár 550 kg szén-dioxid kibocsátást kerülhetünk el évente.

12 További információkért, hasznos tanácsokért keresse fel az alábbi weboldalakat: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium klímapolitikai honlapja Az Európai Bizottság klímavédelmi honlapja Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség weboldala Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének honlapja Interaktív szén-dioxid kalkulátor, hogy felmérhessük döntéseink hatását Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca Telefon: Fax: