17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia

Átírás

1 17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny Ko mp le x 2. kat egó r ia Készítette: Iskola neve: Felkészítő tanárok: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Kanyuk Ferenc Lugosi Antalné

2 Bevezető Aklímaváltozás valószínűsége már a 20. század hetvenes éveinek elején előtérbe került. Az ENSZ Stockholmi Konferenciájának (1972) ajánlásai sürgették a további kutatásokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok környezeti hatásainak feltárására. Továbbá a szélsőséges időjárási eredmények okait és következményeit szintén megvizsgálandónak tartották. A későbbi évek mérési eredményei egyértelműen kimutatták, hogy lassan, de észrevehetően növekszik a 1 légkör CO 2 tartalma és a Föld felszínének átlaghőmérséklete. A 20. század nyolcvanas éveiben egyre több figyelmet fordítottak a lehetséges klímaváltozás okainak, lehetőségeinek feltárására. A tudósok véleménye megoszlott a tendenciák minősítésében. Természetesen senki sem vonta kétségbe a mért adatok (CO 2 tartalom, átlaghőmérséklet) valódiságát. Sőt még abban is elég nagyfokú egyetértés volt, hogy a klímaváltozás korunk realitása. A vita a körül csúcsosodott ki, hogy a változás most már meghatározott emberi tevékenység által kiváltott folyamat-e, vagy csupán egy természetes ingadozás része, ami korábban is előfordult már, de akkor még nem állt a világ közvéleményének figyelmében. Az ellentmondó vélemények elsősorban a globális felmelegedés körül rajzolódtak ki. Diagram A következő diagram mutatja a föld átlaghőmérsékletének változását, öt éves ciklusokban: Évi átlaghőmérséklet 0,60 C 0,50 C 0,50 C 0,40 C 0,30 C 0,30 C 0,35 C 0,28 C 0,20 C 0,10 C 0,10 C 0,20 C Évi átlaghőmérséklet 0,00 C - 0,10 C - 0,05 C - 0,20 C - 0,17 C - 0,30 C 1 Szén-dioxid 1

3 A környezetvédők és a politikusok egy része felkarolta a globális felmelegedés valószínűségét, mert valóban jelentős kockázatnak tartották a kialakuló légköri folyamatokat. A politikusok másik része (elsősorban az iparilag legfejlettebb országokban) nem merte, vagy nem akarta felvállalni azokat a gazdasági és társadalmi konfliktusokat, melyek a fosszilis tüzelőanyagok radikális csökkentése esetén jelentkeztek volna és ezért a tudományos kétségeket, bizonytalanságokat hangoztató szakértők véleményét erősítették fel. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elmúlt évben hiába került a globális klímaváltozás lehetősége az érdeklődés homlokterébe, az ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történtek tényleges intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, illetve a tiszteletreméltó pozitív döntések hatását felülmúlta a Föld lakosságának növekedéséből és az energia felhasználás fokozódásából származó többlet emisszió. A 21. század elején több mint 6 milliárd ember él a Földön, akiket élelemmel, ivóvízzel, lakással és energiával kell ellátni. A személygépkocsik száma felülmúlta a 600 milliót és mintegy 2 milliárd lakás számára kell biztosítani az energiát vagy a fűtéshez, vagy a hűtéshez, illetve a mindennapi élelem elkészítéséhez. Ilyen körülmények a Föld korábbi története során nem fordultak elő, ezért az antropogén hatások figyelembe nem vétele bizonyára módszertani és szemléleti egyoldalúságot tükröz. Ugyanakkor el kell fogadni, hogy a természetes éghajlati ingadozások nem csak a múltban, hanem a jelenben is befolyással vannak az egyes évszakok, évek, vagy többéves ciklusok időjárásának alakulására. Légköri szén-dioxid koncentráció ppm 2 -be megadva Hiba! Érvénytelen csatolás. Manua Loa, Hawaii 2 ppm: A part per million (milliomod rész) angol rövidítése Kis mennyiségű összetevők mértékegységeként használják. Gyakran így adnak meg szennyező, mérgező anyagokat. A kémia, biológia, környezetvédelem, stb. területén használatos. pl.: mikrogram/gram, nanogram/milligram, mikrogram/milliliter, nanogram/mikroliter 2

4 A globális felmelegedés kutatása Az üvegházhatás és a klímaváltozás közötti összefüggést először Svante Arrhenius svéd kémikus írta le 1896-ban. Az első komolyabb klímakutatások az 1950-es években kezdődtek márciusától 2009-ig a Nemzetközi Sarki Év keretében 66 nemzet közel tudósa végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A Kanada és Szibéria közötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval fogják vizsgálni. Christian Haas klímakutató célja egy átfogó térkép készítése a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról. Magyarországi kutatások: Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Meteorológiai Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem, az Env-In-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) foglalkozik a felmelegedés problémájával. Kapcsolódó tudományterületek: Svante Arrhenius, a globális felmelegedés elméletének megalkotója A klimatológia elméleti ágai, illetve a klimatológiával rokon kutatási területek: Klimatográfia. Célja a matematikai statisztika módszereire támaszkodva magyarázatot adni az éghajlat viselkedésére. Klímadinamika. Célja a matematikai fizika módszereit felhasználva magyarázatot adni az éghajlat viselkedésének okaira. Paleoklimatológia (őséghajlattan). Célja az egyes földtörténeti korok és területek állatés növényvilágából, talajfajtáiból és más tanújelekből következtetni az akkori éghajlatra. Paleontológia (őslénytan). Célja a történelemelőtti életformák tanulmányozásának tudománya fosszíliák felhasználásával. 3

5 A Kárpát-medence helyzete A Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásának megítélésekor lényeges, hogy a terület a nedves óceáni, valamint nyáron a száraz, télen a nedves mediterrán éghajlati területek határán helyezkedik el. Ebben a térségben az éghajlati övek kisebb eltolódása is komoly következményekkel jár a fizikai-földrajzi tényezők, a nagytérségű légkörzés illetve a teljes légkörzés hatásának változására nézve. Egyelőre még nem tudunk a globális változás vizsgálatára alkalmas eszközökkel megbízhatóan előre becsülni. Ennek az az oka, hogy az óceán-légkör modellek tényleges felbontása nem elegendő ahhoz, hogy a legkisebb csapadékhozókat és az időjárási frontokat regionálisan modellezni lehessen. Magyarország 2012-ben jár le a Kiotói egyezmény, amely Magyarországnak 6%-os kibocsátás-csökkentést tesz kötelezővé, hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, a es évek átlagában. Ezt az egyezményt az ország 2002-ben ratifikálta. Az es bázisidőszakhoz kell a csökkentéseket mérni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxidegyenértékben kifejezve átlagosan 115,571 millió tonnát bocsátott ki évente ben csak 80,219 millió tonna került a levegőbe Magyarországról, ez 30,6%-os csökkenés. A Duna tetőzése Budapesten 2006 áprilisában Diana Ürge-Vorsatz az ENSZ jelentés készítésében résztvevő Közép-Európai Egyetem docense kijelentette, hogy ökológiailag Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik. A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. A hirtelen lezúduló eső nagyobb károkat fog okozni a jövőben. Az árvizek erősödésének orvoslására a magyar tudósok az Új Vásárhelyi-terv megvalósítását szorgalmazzák. Magyarország világszinten az üvegházhatású gázok kevesebb, mint 0,5%-ának kibocsátásáért felelős, ugyanakkor Magyarországot erősen sújtja a felmelegedés, egyre szárazabbá válik az éghajlat. Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából. 4

6 Táblázat március 16. és április 10. között a légköri kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentráció Budapest három pontján. Cím XIII. Margitsziget XIII. Váci út IV. Nyár u. 4. A három hely együttes szenyezetsége Kibocsájtás mértéke Komponens SO 2 NO 2 SO 2 NO 2 SO 2 NO 2 SO 2 NO 2 Mértékegység µg/m 3 SO 2 NO átlagos nincs adat ,55 97,22 101,96 251,73 nincs adat sok átlagos nincs adat ,89 84,6 12,87 148,36 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,13 162,88 106,21 327,22 nincs adat sok átlagos nincs adat ,81 71,92 31,86 132,59 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,07 78,28 48,86 175,21 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,72 145,2 98,7 334,62 nincs adat sok átlagos nincs adat ,02 71,97 25,49 118,48 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,89 140,13 56,29 233,31 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,43 117,89 61,6 230,92 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,4 89,22 32,39 157,01 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,81 82,84 101,65 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,07 80,72 65,85 194,64 nincs adat átlagos átlagos nincs adat ,84 104,08 59,48 228,4 nincs adat átlagos Átlag: 1,00 46,59 1,00 102,07 1,00 58,46 2,69 202,63 Kiritikus Mérési napok száma: napok: 3 nap Legnagyobb: 1 90, , , ,62 Legkisebb: 1 18, , , ,65 5

7 Az évszázad második legmelegebb éve Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) tudósai szerint az elmúlt évszázad második legmelegebb éve volt a tavalyi A legnagyobb felmelegedést az Északi-sarkon mérték 2007-ben. Rekord mennyiségű jég olvadt bele a tengerbe, ezzel a híres Északnyugati átjáró teljesen jégmentessé vált. Az Északnyugati átjáró Kanadától északra van, és az Atlanti-óceánt köti össze a Csendes-óceánnal. Az útvonalat 30 éve figyelik, azóta először fordult elő, hogy gond nélkül hajózhatóvá vált. Az Északi-sarkon 1 millió négyzetkilométernyi jég olvadt el egyetlen év alatt. Korábban 10 év alatt évi átlag 100 ezer négyzetkilométerrel lett kisebb a jégtakaró, vagyis egy évtized alatt tűnt el annyi jég, mint a 2007-es évben. A világ időjárási adatait 1880-as évek óta rögzítik. Azóta globálisan a 2005-ös év volt a legmelegebb, 2007 és 1998 pedig holtversenyben a második. A globális felmelegedést jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben mérték az évszázad nyolc legmelegebb évét. 6

8 Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető...1 Diagram...1 A globális felmelegedés kutatása...3 A Kárpát-medence helyzete...4 Magyarország...4 Táblázat...5 Az évszázad második legmelegebb éve...6 Irodalomjegyzék...7 Tartalomjegyzék...7 7