2007. FEBRUÁR / 38. szám

Átírás

1 2007. FEBRUÁR / 38. szám

2 FALUHÁZ PROGRAM óra - Műanyagcikk-vásár óra - Női Teremfoci Torna óra - Kényelem Bútor Kupa Ifjúsági Teremfoci Torna óra - Műanyagcikk-vásár óra - Kényelem Bútor Kupa Felnőtt Teremfoci Torna Iskolások, óvodások farsangja Kedd: Gyerekfoci-edzés Szerda: Aerobic Zenés torna Csütörtök: Gyermek néptánc Kézimunkakör Péntek: Traccsparti Dalkör Minden hónap második szerdáján 17 órakor Hagyományőrző Nyugdíjas-klub! -2-

3 NAPTÁR február Télutó, Böjtelő hava Telihold Utolsó negyed Új hold Első negyed 2-án 6 óra 45 perckor 10-én 10óra 51 perckor 17-én 17 óra 14 perckor 24-én 8 óra 56 perckor Február 04. Február 11. Február 14. Február 18. Február 19. Február 20. Február 21. Február 25. Február 25. Február 27. Február 28. Rákellenes világnap 60 éve született Máté Péter zeneszerző-énekes Betegek világnapja Szerelmesek napja Farsangvasárnap Farsanghétfő Húshagyókedd Hamvazószerda, a Farsang vége Böjtelő Vasárnap 165 éve született Karl May, német ifjúsági regényíró 1735 éve született Nagy Konstantin római császár 95 éve született Alfonzó színész, humorista -3-

4 PAYER GÁBOR tanár, történész rovata A Vértes középkori várai (Tata, Gesztes, Vitány,Oroszlánkő,Gerencsér, Csókakő) A vértesi várak nagy része királyi alapítású volt. Megépítésük az Anjou korra, döntően a XIV. század második felére tehető. A tatárjárást követően ugyanis az Anjou korra épült ki a vértesi várak védelmi láncolata is Buda és Székesfehérvár védelmében a megújuló német és cseh hatalmi törekvésekkel szemben. Sratégiai védelmi szerepük a török korban teljesedett ki. Elhelyezkedésükből adódóan fontos láncszemét alkották a török ellen kiépülő dunántúli végvári rendszernek. Fő feladatuk Komárom-Győr, végső soron Bécs irányába tartó török támadások megszűrése, feltartóztatása volt. A vértesi régió központi erőssége Tata volt. amelyet egyúttal Komárom elővárának is tekintettek. A tatai-bicskei országutat Tata és Vitány várak, a dunamenti utat Tata és Neszmély erőssége őrizték, a Mór-bodajki völgyet Csókakő védelmezte, a Csákvár felé vezető völgytorkolatot pedig Gesztes, Oroszlánkö és Gerencsér várak zárták le.avárak egymáshoz viszonylag közel helyezkedtek el, köztül pedig őrtornyok láncolata húzódott. A XVI. század második felében, Buda elestét követően a török három nagyobb hadjáratban terjesztette ki a hódoltsági övezet határát, amelynek hátterében a Habsburg befolyás alatt álló maradék királyi Magyarország ill. a török függésbe került Erdély újraegyesítési kísérleteinek meghiúsítása állott között a török Buda védelmi övezetének kialakítására ill. a Duna-menti hódítások biztosítására indított hadjáratban a dunántúli végvárak nagy részét beveszi. Az évi megtorló hadjáratban a Temesköz, a Tiszántúl valamint a nógrádi várak kerülnek török befolyás alá. Végül az 1566-os hadjáratban a szultáni haderő a hódoltság déli határát leginkább veszélyeztető két erősséget, Gyulát és Szigetvárt veszi be. A török foglalásokra az ugyancsak 1566-ban a Dunántúlon indított császári ellenoffenzíva nyomán sikerült Veszprém, Tata, Gesztes és Vitány visszavétele, noha Gesztest és Vitányt a török között nagyrészt megszállva tartotta. -4-

5 A bécsi udvari Haditanács a törökkel szemben addig szerzett hadi tapasztalataira alapozva folyamán dolgozta ki a magyarországi védelmi rendszer felépítésének és működésének elveit. A nagyrészt olasz hadmérnökök részletes felmérésein alapuló tervezet nyomán indult meg a magyarországi végvárak védmüveinek kiépítési folyamata. A védelem irányításának adminisztratív egységei a földrajzi régiónként elkülönülő végvidéki főkapitányságok voltak. A főkapitányságokat alkotó kisebb egységek, a várkörzetek kialakításában döntően a természet földrajzi adottságok, elsősorban a vízrajz volt meghatározó. Ez a rendező elv érvényesült az alsómagyarországi főkapitányság központjainak kialakításánál ill. a felsőmagyarországi esetében is. Így Érsekújvár a Nyitra, Győr és Komárom a Duna, míg Kassa a Hernád völgyét zárta le. Kanizsa pedig a Muraközt és a Zala vonalát biztosította. Elsősorban a vízrajzi adottságoknak volt tulajdonítható a győri főkapitánysághoz tartozó tatai vár hadászati szerepe, noha kedvezőtlen fekvéséből adódóan kevésbé volt alkalmas a nagyobb ostromok kivédésére. Tata XVI-XVII. század folyamán ugyanis a Duna árterülete ill. az Által-ér vízutánpótlása révén egy kiterjedt mocsársáv legfontosabb átkelő hely volt. Az udvari Haditanács éppen ezért tartotta fontosnak a tatai vár megerősítését és megtartását, az 1566-os visszafoglalást követően. Így került sor a tatai vár Ó-olasz füles-bástyás rendszerű védmüveinek a kiépítésére 1569-'86 között. A rondella korszerűsítése főként pénzügyi okokból meghiúsult. A vár török kori csapóhidas kapubejárója a középkori kaputorony elé épült. A Nagy-tó vizének zsilipelésével kialakított vizesárok-rendszer ugyancsak a vár védelmét erősítette. A XVI. század végén, a 15 éves háború folyamán 1594-ben a tatai vár ismét török kézre került. Az egyik leggyakrabban vívott várként, négy ostromot állt ki. A törökök két alkalommal 4-5 napos ostrommal vették be, míg a keresztény csapatok ugyancsak két alkalommal 1-2 napa alatt foglalták vissza. Közülük a legnevezetesebb Pálffy Miklós főkapitány irányításával végrehajtott rajtaütésszerű akció volt május án, amelynek során, a magyarországi hadszíntéren elsőként alkalmazott kapurobbantó petárda segítségével törték be a várkaput, és foglalták el a várat. -5-

6 Az ostromnak éppen ezért jelentős európai visszhangja is volt márciusában, ugyancsak hasonló akcióval Győrt foglalták vissza Pálffy és Schwanzenberg seregei. A 15 éves háború menetében az 1597-'98-as év a keresztény Erdélyi- Habsburg koalíció sikereit hozta. Az 1598 évi nyári hadjárat nyomán pedig a korábbi török foglalások ismét Habsburg befolyás alá kerültek. A Dunántúli végvárak nagy része ekkor szabadult fel. Ezzel megnyílt az út Buda ostromára is, amely ekkor még három ízben is kudarcot vallott. Pálffy seregei augusztusában Tata visszavételét követően Gesztest majd Vitányt is felszabadítják. Vitány várát azonban stratégiai megfontolásokból Pálffy felrobbantja. Gesztes pedig ig ismét a töröké, majd 1605-ben Tatával együtt Bocskai seregei szállják meg. Esztergom pedig az 1595-ös visszafoglalását követően 1605-től 1683-ig újra török megszállás alá került. A tatai vár számára a XVII. század már egy békésebb időszak, noha állapota rohamosan romlik ben Bocskai seregei foglalják el, majd a császáriaké 1620-ig. A török magyarországi kiűzetésének kezdetével 1683-ban ismét török kézre jut, majd 1685-ben a keresztény seregek visszafoglalják. A Rákóczi szabadságharc kitörésével a várnak ismét fontos hadászati szerep jut ben a kurucok, Vak Bottyán Dunántúli offenzívája nyomán elfoglalják, 1706-tól azonban császári kézre kerül től pedig a tatai vár a környező településekkel együtt az Eszterházy család tatai uradalmának birtokközpontja lesz 1945-ig. -6-

7 Gesztes vára A Vértes karélyában található középkori Gesztes falu első okleveles említése 1231-ből a Csákok birtoklásának idejéből származik. A település középkori története a későbbiek folyamán szorosan összekapcsolódott a szomszédos várhegyen emelkedő vár sorsával. A szabályos téglalap alaprajzú ún. "háromsejtes" elrendezésű gesztesi vár történeti jelentőségét és méreteit tekintve is a vértesi várak legnagyobbja. A tatárjárást követően a XIII század második felében, majd az Anjou kor folyamán épült ki a vértesi várak védelmi láncolata, ekkor elsősorban még a német, cseh betörések feltartóztatására, Buda, Esztergom, Fehérvár védelmében. Stratégiai, védelmi szerepük a török hódoltság korában, döntően a XVI század második felében teljesedik ki, a török ellen kiépülő dunántúli végvári láncolat fontos erősségeiként. A gesztesi vár megépítésének kezdete a XIII század második feléhez, feltehetően a Csákokhoz köthető. A XIII század utolsó harmadára ugyanis a Csákok tartományúri befolyásukat az egykori történeti Komárom vármegye nagy részére kiterjesztették. Ugyanakkor királyi adományként birtokolták az egész Vértes vidékét, s az itt emelt kővárak mellett számos monostort alapítottak. Így a XII század első felében, Vértesszentkereszten, valamint Majkon is. Az Árpád-ház kihalását követő feudális anarchiát, Károly Róbert törte meg között sorra számolta fel a nagyhatalmú tartományurak befolyását, közte a Csákokét is. Így jutott 1324-ben többek között Gesztes, Csókakő és Csesznek várak valamint a hozzájuk tartozó falvak birtokába. A gesztesi vár ezen túl mindvégig királyi tulajdonban maradt, noha több ízben is elzálogosítják között nagyrészt a Rozgonyiak zálogbirtoka, majd a század második felében az Újlakiaké. A XV század közepén a gesztesi várbirtokhoz mintegy 15 település tartozott, Komárom, Fejér, Esztergom vármegyékből, valamint Győr vármegyéből három helység vámja is. -7-

8 Az Anjou korban a gesztesi vár, a vértesi vadászterület központjaként, királyaink kedvelt tartózkodási helye. Első okleveles említése ből ismert ban itt időzött Nagy Lajos király októberében Zsigmond és Mária királyné is, s Gesztesről keltezett oklevelük a vár királyi birtoklására is utal ben itt vadászott Albert herceg, 1495-ben pedig II. Ulászló király is. A XVI század második felére a gesztesi vár, a török ellen kiépülő láncolat fontos erőssége lesz. A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban elfoglalja tól pedig négy évtizeden át megszállva tartja novemberében Radics vajdának csellel sikerül ugyan a várat bevennie, azonban még az évben átadni kényszerült a töröknek. A tizenöt éves háború folyamán, 1598 augusztusában gróf Pálffy Miklós vezérletével sikerült Gesztest majd Vitányt is felszabadítani ben azonban a vár ismét a töröké ben újra a magyarok kezére kerül, s a várőrség Bocskai pártjára áll. Ekkor a vár még védhető állapotban van, s még 1669-ben is tudunk a török gesztesi portyázásairól. A XVII század második felében a gesztesi vár a Csákiak zálogbirtoka ben a lakóvár még ép, a leszakadt külső bástyafal kijavítására valamint a sérült várkapuzat megerősítésére is ekkor kerül sor. A XVIII század elején a gesztesi uradalom, 1719-ben kerül gróf Eszterházy József birtokába. A vár pusztulási folyamata a XVIII század közepétől indul meg, amikor is köveinek jó részét a majki remeteség építkezéséhez, valamint az újjáépülő környékbeli falvakba hordják el. A XVIII század második felére már csak romként tartják számon. A romos állapotú vár Gesztessel együtt, 1945-ig az Eszterházy család birtoka. A két világháború között, 1932-ben a gesztesi várrom falai között a Magyar Munkások Turista Egyesülete menedékházat illetve tornyos kilátót alakított ki, amely egyúttal az illegális mozgalmi tevékenység céljait is szolgálta. -8-

9 A második világháborúban, majd az 1945 utáni években a vár állaga tovább romlott. Régészeti feltárásra, illetve műemléki helyreállításra között került sor. A régészeti feltárás nyomán sikerült tisztázni a vár építéstörténeti periódusait, négy szakaszra különíthetően. A XIV század folyamán az Anjou korra épült ki az egy emeletes belső vár valamint az északi homlokzat tornya. A belső udvar, felvonóhidas kapuzattal a várat két egyenlőtlen épületrészre osztotta. A XV század elejére a Zsigmond korban a belső várat tovább építik kétszintes tornyos kiképzéssel. A belső zárt udvarhoz keleti és nyugati irányban egy-egy lakószárnyat alakítottak ki. Az udvari homlokzat első emeleti szintjén pedig a két épületszárnyat, gótikus konzolsoron nyugvó függőfolyosó kapcsolta össze. Az udvarról a nyugati szárny első emeleti karzatára kőlépcsőzet vezetett fel, amelyet a kőfalhoz csatlakozó gyámkövek tartottak. A második emeleti szinten pedig gerendás karzat kötötte össze a két épületrészt. A földszinten két-két boltíves pincehelységet alakítottak ki, kétsoros tégla boltozattal. A XVI század első felében a törökkorra épültek ki a vár védművei. A körbefutó bástyafalak az ostromlók helyzetét igencsak megnehezítették. A kapu védelmét is tovább erősítették a nyugati irányban kialakított farkasvermekkel, valamint a hozzájuk kapcsolódó őrtoronnyal. A XVI század végére az újabb török megszállás időszaka alatt épült ki a vár északi homlokzata előtti kazamatasor, valamint a torony nyugati oldalához csatlakozó farkasvermek. Ugyancsak ehhez a periódushoz köthető a déli homlokzat tornyának megépítése is a külső homlokzat körüli kemencékkel együtt. -9-

10 FAKANÁL ROVAT Spagetti variáció Hozzávalók: 30 dkg spagetti, 1 evk olívaolaj, 30 dkg darált hús, 2 gerezd fokhagyma, 1 csomó újhagyma, 1 cukkíni. 2 paradicsom, 30 dkg zöldbab, metélőhagyma, 0,5 l húsleves, bors, só, szerecsen dió, bazsalikom Elkészítés: A fokhagymát sóval szétnyomjuk, a hagymát szárastul finomra vágjuk. A paradicsomok bőrét lehúzzuk kockára vágjuk, cukkínit felkarikázzuk. A tésztát sós vízben kifőzzük. Mialatt a tészta fő. serpenyőben felforrósítjuk az olajat, s a darált húst megpirítjuk benne. Hozzáadjuk a fokhagymát, hagymát, a feldarabolt zöldségeket és rövid ideig együtt pároljuk. A húslével felöntjük, bazsalikommal és borssal fűszerezzük, ízlés szerint sózzuk, 10 percig főzzük. A tésztát hozzá adva még egyszer összerottyantjuk ha szükséges utána sózzuk, reszelt szerecsendióval ízesítjük. Tálaláskor frissen vágott metélőhagymával hintjük meg. -10-

11 Varga béles vanília és gyümölcsmártással Hozzávalók: 20 dkg cérnametélt, 5 tojás, 15 dkg margarin. 30 dkg cukor, 1 kg túró, 2 dl tejföl, 10 dkg mazsola, 1 citrom, vaníliás cukor, fél adag vaníliamártás, fél adag gyümölcsmártás. Elkészítés: Lisztből, olvasztott vajjal és csipetnyi sóval rétestésztát készítünk, (kész rétes lapokat is használhatunk) A tésztát olvasztott margarinnal meglocsoljuk. Egy kivajazott tepsit a tésztával négysorosan kibélelünk, miközben minden lap réteget olvasztott margarinnal meglocsolunk. Kifőzzük a metélt tésztát. A túrót áttörjük. hozzáadunk 5 tojássárgáját, cukrot, tejfölt, mazsolát, reszelt citromhéjat, vaníliás cukrot, beledolgozzuk a maradék margarint. Hozzá keverjük a főtt tésztát, közben a tojások fehérjéből kemény habot verünk, hozzá adjuk a túró keverékhez. Az egészet a tepsiben lévő rétes tésztára tesszük, előmelegített sütőben megsütjük. A kész tésztát a sütőből kivéve meghintjük porcukorral és melegen tálaljuk vanília és gyümölcsmártással. -11-

12 MIRŐL BESZÉLNEK AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓK? A zászló jelkép. Minden zászló jelkép. Vannak köztük, amelyekre évszázadok, évezredek múltán is büszke lehet egy nép. s vannak ordas eszmék is, amelyeket egy felelős társadalom a történelem ismeretében nem vallhat a magáénak. Jelkép a mostanában gyakran látható Árpád-sávos zászló is. Vajon mit szimbolizál eredetileg? Milyen formai és társadalmi átalakuláson ment át a történelem során? És miféle Árpád-sávos zászló mellett tesznek esküt mai képviselőink és főméltóságaink? Az Árpád-sáv először a honfoglaló magyarok pajzsain jelent meg, csak később került a textilből készült lobogókra, ahogyan a zászlók többsége is eredetileg, pajzsábra volt. A vágott pajzscímeren látható ábra és az összes későbbi Árpád-sáv azonos a tekintetben, hogy vízszintesen egymás alatt elhelyezkedő, a címerben hét a zászlón többnyire kilenc egyenlő sávból áll. Az Árpád-sávos textilzászlót Szent István halála után az Árpád-házi királyaink kezdték el használni. Arról, hogy az Árpád-sáv színei eredetileg mit jelképezetek, sajnos a legfelkészültebb tudósok sem mondhatnak semmit, hisz a honfoglalás korából, de még az Árpád-házi időkből sem maradt fenn erről semmiféle írásos emlék. Az eredeti Árpád-házi királyi zászló, amit Szent István halála után kezdtek el használni, négyzet alakú volt, és a hagyomány szerint jobb felső lengő" részén egy hosszú, vörös és fehér színű, csúcsban végződő szárat, úgynevezett zászlófarkat helyeztek el. A magyar történelem során eredeti formájában 1301 után már nem jelent meg az Árpád-sávos lobogó, de elváltoztatva még vissza-vissza tért. Például az itt uralkodó Anjou királyok zászlaja fele részben Anjou volt, fele részben pedig sávos, s a két részt egyszerűen összevarrták, hogy így tudassák legitimitásukat és kapcsolatukat az Árpádokkal. Volt egy ugyanilyen sávos negyedrész Mátyás király zászlajában is. Azután a Rákóczi szabadságharc idején is megjelent a zászlón ez a sávos minta, de benne fehér betűkkel "az Igaz ügyet nem hagyja el az Isten" felirat, Rákóczi egyik jelmondata. -12-

13 Azután hosszú ideig nem volt látható a lobogókon az Árpád-sáv, egészen a nyilas időkig. A nyilasok Árpád-sávos zászlaja több tekintetben is különbözött a korábbiaktól. Először is, fekvő téglalap alakú volt, azaz a nemzeti zászlók mintáját követte. Másodsorban a zászlónak a rúd felé eső részén megjelent egy függőleges zöld sáv, és abban helyezték el fehér rombuszban a fekete nyilaskeresztes jelvényt. Ilyen volt a nyilaskeresztes pártzászló, amit rövid ideig, az 1944 októberi hatalomátvétel után állami zászlónak is próbáltak használni, s ennek egy változata volt az elterjedtebb Árpád-sávos nyilas karszalag is. Nézőpont kérdése, hogy ki mit lát a tisztán Árpád-sávos mintázatban. Aki a történelmet nagyjából ismeri, azt az Árpád-házi királyokra emlékezteti, akikhez semmi köze nem volt a nyilas mozgalomnak és pártnak, ám annál több Magyarország virágzó korszakának, szellemi nagyságának és az államnak, hiszen az ország címerben is ott volt, ma is ott van a sávszerű vágásos minta. A Magyar Köztársaság 1992-es zászlótörvénye kimondja, hogy hazánk zászlaja vörös-fehér-zöld. Ennyit mond a törvény. Tehát nincs benne címer, így törvényesen címeres zászlónk ma ugyancsak nincsen. Történelmi zászlók jelenlétében tartják nagy nemzeti ünnepeinket és a főméltóságok vagy az országgyűlési képviselők eskütételét. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmuzeológusa elmondta, e teljes történelmi zászlósor 23 darabból áll, de ezekből mindig az alkalomhoz illően válogatnak. Például a március 15-i ünnepen mind a két '48-as lobogó ott van, augusztus 20-án több az Árpád-házi zászló. Az '56-os ünnepségeken pedig inkább a XX. Század felé tolódik el az arány. S még hozzátette a főmuzeológus: az Árpád-sáv nem is pontos kifejezés, mert nem személy szerint Árpádhoz, hanem az Árpád-házi családhoz tartozik, így jóval későbbi. A jelképek fura dolgok. Kisajátíthatók. Aki az éppen aktuális jelképet látja, az bizony asszociálhat az előzményekre is, mindenki arra, amit az előzményekből látni akar. -13-

14 A HÓNAP BESZÉLGETÉSE ROVAT A hagyományőrző Nyugdíjas klubban kerültek, kerülnek bemutatásra azok a régi, lassan feledésbe merülő népi mesterségek, amelyek régen a megélhetést biztosították művelőiknek. A bemutatók mellett, fotók és videó filmek örökítik meg az utókor számára ezeket a tevékenységeket, melyek utánpótlás hiányában lassan kihalnak. A most születő gyermekek már csak az így fennmaradt írásos és képi anyagból láthatnak majd év múlva kosárfonást, faklumpa készítést, s nem fog szembejönni velük a falu utcáján lovas kocsi sem. Ha felteszem a kérdést, ki jut eszünkbe a lovas kocsiról és szánról vagy a lovakról Gesztesen, azt hiszem könnyű a válasz: Klúber Mihály. Hozzá látogattam el, Ő mesél nekünk munkáról, életről, állat szeretetről, a régiekről! -14-

15 Erdőgazdasági iskolába jártam, fakitermelő szakmunkás vagyok már iskolás korom óta dolgozom, így kerültem kapcsolatba a lovakkal. Gyerekkoromban, nálunk a családban csak tehenek voltak, lovak nem. Akkoriban Várgesztesen majd minden házban volt 4-5 szarvasmarha, kettős célból: egyrészt tejet adtak, másrészt jármozták őket. De még visszaemlékszem olyan családokra, akik ökröt tartottak, azt mondták az erdei munkában többre mennek velük mint a lovakkal. Abban az időben más szerepük volt ezeknek az állatoknak, mint évtizedekkel később vagy akár ma. Lovakat mindig tartottak a falvakban, de főként a közlekedés miatt. Ha hirtelen orvosra volt szükség nem volt más lehetőség, nem volt telefon és még sorolhatnám. Később a kerékpár, motorkerékpár megjelenésével már inkább a mezőgazdaságban, erdészeti munkában kaptak szerepet. Nekem most két muraközi lovam van, akkoriban ez a fajta nem volt Magyarországon. Valahol a Mura folyó környékén tenyésztették ki őket, innen az elnevezésük is. A bajoroknak volt a steier fajta lovuk és a belgák is hasonló erős állatokat tenyésztettek. Ezek között volt tíz mázsás is. Jellemző rájuk, mint ahogy a muraköziekre is az alacsony erős test, rövid vastag láb, rövid farok és a nagy munkabírás. A '60-as évek vége felé maradtak rám Mózer János bácsi lovai. Ahogy visszaemlékszem ezek voltak az úgymond első lovaim, hiszen akkor még az Erdészet tulajdonát képezték ezek az állatok. Azóta folyamatosan voltak lovaim, mígnem 1992-ben vettem át őket saját tulajdonba. Az évtizedek során sok állat megfordult a kezeim alatt, saját nevelésűvel is büszkélkedhetem, mint a mostani kettő: "Mici" és "Lenke" egy év különbséggel március 8.-án és március 28.-án születtek. Most 5 illetve 6 évesek. -15-

16 Az anyjuk és az apjuk is az enyém volt. Nagy igazság van abban a mondásban, hogy a kutya mellett a ló a legjobb, leghűségesebb barátja az embernek. Alázat és szeretet kell hozzájuk. Mivel nagyon kifinomult a hallásuk, már messziről ismerik a lépteimet, ha fogom a kilincset már üdvözölnek, De ha nemkívánatos személy van velem azt is jelzik. Vannak köztük értelmesebbek, könnyebben tanulók, van amelyik válaszolni is tud. Van köztük rafinált is aki szeret munka közben lazsálni, tudja a másik majd dolgozik helyette. Erre külön oda kell figyelnem. Nagy különbség van az én munkára fogott igás lovaim és az úgymond sport, illetve hobby lovak nevelése között. A jó igásló megáll a dombtetőn behúzott fék nélkül, ha nem tanítom meg neki saját bőrömön érzem a hiányát! Az igásokat ősszel meg kell nyírni, ha ezt nem teszem munka közben jól megizzad és könnyen megfázik. Télire a ló felveszi a "téli kabátját". A hideget jobban szereti, mint a nyári meleget. Táplálék igényük egy napra 7 kg abrak és a kb. 25 kg-os bálát egy etetésre elfogyasszák. Bár 1997 októberében nyugdíjas lettem, azóta is minden munkámat a lovaimmal együtt végzem. Évszakonként amit kell. Ősszel szántunk, tavasszal jön a vetés, fogasolás, járok az erdőre fát vágni és szállítani. Minden télen viszem lovas szánon az iskolásokat és óvodásokat, és a Villaparkba is szívesen és sokszor járok. -Nem állhatom meg, hogy meg ne kérdezzem evett-e már lóhúst? Igen egyszer ettem lókolbászt. Sárkeresztúrról vettem egy lovat, de eltitkolták, hogy be lett fedeztetve. Az erdőre jártam vele dolgozni, lassacskán gömbölyödni kezdett, majd meglett a kiscsikó. Pár hónap múlva lábát törte, az állatorvos nem sok jóval bíztatott, így került szegényke egy oroszlányi henteshez, na ebből kaptam pár szál kolbászt. -16-

17 -El tudná-e képzelni a mindennapjait állatok nélkül? A ló nem csak barát, munkatárs de nem engedi, hogy az ember elhagyja magát. Akár hétvége akár ünnep az állatokat el kell látni, etetés, itatás, és a vakargatás mellett pár jó szó is kijár nekik. Mozgásban tartják a testet és lelket. Az évek mennek, a világ, az emberek változnak, de a ló mindig ugyanolyan kedves marad számomra. Jó egészséget és hosszú munkában gazdag éveket kíván a Gesztesi Csengő! -17-

18 VÉDEKEZÉS APARLAGFŰELLEN A parlagfüvet az I. Világháború alatt hozták át Észak-Amerikából Hazánk mai területén már a 20-as években megtalálható volt a dél-, somogyi részeken. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén terjedt szét. A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye a megbolygatott talajú, elhanyagolt kultúrtáj. Ilyenek elsősorban a nagyberuházások, ipartelepek, utak környékén lehetnek, de a gondozatlan kertek is ideális megtelepedést biztosítanak számára. Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű csak" a 21. helyen állt. Ma a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. A parlagfű magról kelő, kétszikű növény. A magvak csírázása fokon indul meg. Fény hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csírázni, akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de nem ritka a 6-7 cm-es mélységből növekedő növény sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, leszántott magok a talajtakaró védelmében akár évig is csíraképesek maradnak. Ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor növekedésnek indul a növény. A szél gondoskodik a beporzásról. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztusban történik meg. A mérések szerint a virágpor szél útján akár több 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek, annál jobban fokozódik ez a mennyiség. -18-

19 Miként védekezzünk a parlagfű ellen? A legfontosabb, hogy a tartós eredmény érdekében minden alkalmas eszközzel és hosszú ideig kell védekezni. A kézi gyomlálás a leghatékonyabb. Ezt a módszert csak a virágzás előtti időszakra ajánljuk, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen. A kaszálás és kapálás további környezet és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva, elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést. Vegyszeres gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Célszerűbb a vegyszerrel történő gyommentesítést akkor végezni, amikor a magvak zöme már kikelt, és elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezéseket legkésőbb a parlagfű 10 cmes állapotáig el kell végezni. Amennyiben kellő ismeret hiányában nem tudunk növényvédő szert választani, a Növény -és Talajvédelmi Szolgálatok szívesen segítenek a szaktanácsadásban. Péterfia Éva -19-

20 BOTTKA CSALÁD BARANGOLÓ ROVATA Kétféle ember létezik Magyarországon. Az egyik már volt Isztanbulban, a másik még nem. Aki volt, annak az emlékezetében még biztosan élénken él a farmerturizmus, az aranyturizmus, a hamisított sportruhák és sportcipők emléke. Amelyeket potom áron lehetett beszerezni a nagybazárban és az azt környező mellékutcákban. Egy egész iparág szakosodott az igényekre. Az keveseknek fordult meg a fejében, hogy mindazt, amit olcsón beszerezve boldogan próbáltunk hazacsempészni, 5-10 éves gyerekek készítettek szinte rabszolgamunkában a sötét sikátorok negyedik-ötödik emeletén, éhbérért. Nem mondható, hogy ez már a sötét múlt, mert biztos, hogy még ma is folyik ez a könyörtelen kizsákmányolás, nem véletlenül szabta (többek között) az Európai Unió a csatlakozás egyik alapvető feltételeként a gyermekmunka felszámolását Törökországnak. De most nem is ez a lényeg. Aki igazán jól akarja magát érezni egy négy-öt napos hosszú hétvégén, annak csak javasolni tudom, hogy látogasson el Isztanbulba. Azt azért - de ez kizárólag a személyes véleményem - senkinek nem javaslom, hogy a fakultatív programokat igénybe vegye, hacsak nincs fölösleges elkölteni való pénze. Az Agia Sophiába, a Kék Mecsetbe és Ciszternába még a nyelveket nem beszélők is gond nélkül bejuthatnak, Üszküdárba pedig a fakultatív program 40 Eurós díja helyett a helyi járatú komppal egy zsetonért magyar Forintért - szintén gond nélkül átjuthatnak. Nem mindegy... A repülőút csupán egy óra tizenöt perc. Teljesen kibírható még annak is, aki nem nagyon bírja a bezártságot. A török légitársaság személyzete bűbájos, gyönyörű stewardesek szolgálják fel az ételt, az italt, fantasztikus kedvességgel és törődéssel. -20-

21 A pilótának még arra is van gondja, hogy egy óriási kört írjon le az Aranyszarv-öböl felett és ezt szinte tökéletes magyarsággal kommentálja is. A látvány lenyűgöző. Sok iszlám vallású országban jártam már, de ilyen gyönyörű, tűhegyre emlékeztető minareteket soha, sehol nem láttam. Az az érzésem, hogy ha kinyúlhatnék a repülőgép ablakán, ezek a minaretek megszúrnák az ujjamat. Mint a varrótűk, úgy merednek az ég felé. Teljesen mindegy, hogy a történelmi óvárosban vagy egy újonnan épült modern városnegyedben magasodnak, mindegyik egyformán méltóságteljesen hirdeti Allah dicsőségét. A repülőtér vadonat új -engem nagyon emlékeztet a Heathrow-ra- óriási, az épületek között futószalagokkal, jól látható tájékoztató táblákkal. A mellékhelyiségek patyolat tiszták, a földi személyzet kedves, segítőkész, szóval semmi kifogásunk nem lehet. Szándékosan nem a drágább szállást választottuk, a három csillagos szállodánk a katalógus szerint a Kékmecset tőszomszédságában található. Ismét nem bántuk meg a választást, - már többször jártunk itt- a szálloda tiszta, a fürdőszoba - a gyengém - szépen csempézett és mint kiderül naponta cserélik az ágyneműt és a törölközőt. A Kék-mecset egy kellemes sétával röpke egy perc alatt elérhető. Óriási szerencsénk van, hiszen a Ramadán utolsó napján érkezünk. A Ramadán az Iszlám szent ünnepe. Negyven napig tartó böjt ez, amely idő alatt napkeltétől napnyugtáig az igazhitűek nem vehetnek magukhoz sem ételt, sem italt. Az igazán vallásos hívők még a nyálukat sem nyelik le, így ne csodálkozzunk, ha ilyenkor az utcákon köpködő emberekkel találkozunk. Ez nem modortalanság, hanem a vallási előírások betartása. Dél körül érkezünk a szállodába, így van időnk bevetni magunkat a Nagy Bazárba. Ez a bazár már nem az a bazár, amit annak idején megismert az, aki a nyolcvanas években járt Isztanbulban. -21-

22 Megszűntek a bőrárusok, a ruhaárusok. Helyüket átvették az aranyüzletek, a csodálatos kézi szövésű szőnyegeket árusító boltok, és nagyrészt eltűntek a fűszeresek is. Néhány árus azért maradt és így a Ramadán utolsó napján minden tömve van. Másnap ugyanis bezár minden. (Az idegenvezető szerint...) Mi már tudjuk, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot. A Nagy Bazár persze bezár, de másnap reggel kezdetét veszi az össznépi etetés-itatás-vásárlás Isztanbulban. Este kimegyünk a kikötő melletti étterem-sorra és bevetjük magunkat a török finomságok kínálatába. A halak frissek, szinte még ficánkolnak a standokon. Magunk választhatjuk ki melyiket szeretnénk grillezve vagy párolva a tányérunkon látni. De előtte mindenképpen a helyi ánizsos itallal kell kezdenünk, amely olyan, mint a görög ouzo. Kevés vízzel hígítva igazán pompás étvágygerjesztő. Hozzá a török előételek - roston sült paprika, padlizsán, joghurtos fokhagymás szósz, ezme (csípős paprikakrém), zöldsaláta, csak ízelítők a továbbiakhoz. A főétel természetesen a kiválasztott hal, polip, tintahal, igény szerint fekete kagyló, paradicsom saláta. A hozzá illő kiváló török borral. Soha nem értettem, hogy a muszlimok miért készítenek bort, ha ők nem ihatják, de aztán egy török ember felvilágosított, hogy Allah sötédedés után alszik, így nem látja, hogy ki mit csinál...hát ennyit az Iszlámról...( Elnézést mindenkitől, akit ez sérthet) Miután degeszre zabáltuk magunkat jön a meglepetés. Normális esetben már egy falatot sem tudnék letuszkolni a torkomon, de az étterem ajándéka a BAKLAVA. Ragacsos, mézes, cukros diós, mazsolás, leveles tésztás édesség, aminek én, aki nem szeretem az édességet NEM TUDOK ELLENÁLLNI. Befalom az összesét. Mindenkiét. És csak szuszogok, pihegek, nyögök, de egyáltalán nem bánom. IMÁDOM!!!!!! -22-