Afganisztán. CIMIC kézikönyve Harmadik, átdolgozott kiadás. Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Afganisztán. CIMIC kézikönyve Harmadik, átdolgozott kiadás. Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ"

Átírás

1 Afganisztán CIMIC kézikönyve Harmadik, átdolgozott kiadás Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest augusztus

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK TÖRTÉNELMI HÁTTÉR TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Afganisztánról általánosságban Afganisztán fővárosa, Kabul Afganisztán éghajlata Geopolitika AFGANISZTÁN LAKOSSÁGA Az oktatás Afganisztánban GAZDASÁG Közlekedés Hírközlés Posta Illegális házépítés KABUL NEVEZETESSÉGEI Darulaman Királyi Palota Kabul Múzeum Paghman parkok A MÉDIA HELYZETE AFGANISZTÁNBAN KÖZIGAZGATÁS KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK CIVIL SZERVEZETEK JOGRENDSZER VALLÁS Általános tudnivalók Szunniták Síiták Szakadárok: (káridzsiták) Nők helyzete Ramadán (muzulmán böjti hónap) Kéregetők, koldusok Család, poligámia Tiltott cselekedetek egy muzulmán számára Hagyomány, rituálé körülmetélés Imádkozás Szent háború (Dzsihád) TÁRSADALMI KONVENCIÓK Általános jellemzők Üdvözlési és udvariassági formulák, beszélgetések Étkezési szokások Öltözködési szokások Nemzeti, vallási ünnepek, évfordulók: Temetkezés Afgán sportok, szórakozás Érintkezés a helyiekkel Tolmácskezelés EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, HIGIÉNIÁS KÖRÜLMÉNYEK... 50

3 Az afgán egészségügyi viszonyok Előforduló betegségek: Fokozott óvatosságot igénylő veszélyes élővilág Egészségügy, személyes egészségügyi rendszabályok AFGÁN-MAGYAR KAPCSOLATOK AZ AFGANISZTÁNI NEMZETKÖZI BIZTONSÁGTÁMOGATÓ ERŐ (ISAF) AFGÁN NEMZETI HADERŐ Kabuli rendőrség MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA ÖNGYILKOS MERÉNYLŐ AKNAHELYZET AFGANISZTÁNBAN AKNAISMERET Elsődleges tevékenységek Kézi területátvizsgálás Akna észlelése esetén Sebesült társ mentése Egyéb veszélyforrások (elhagyott lőszerek) Boobytraps meglepő aknák AKNÁK JELÖLÉSE HASZNOS SZAVAK, KIFEJEZÉSEK AFGANISZTÁN NÉGY FŐ NYELVÉN.. 63 MIT TEGYEN ÉS MIT NE!... 68

4 4 1. ELŐSZÓ A borítón a Hamid Karzai vezette kormány által elfogadott afgán lobogó látható. Napjaink biztonsági környezetében megnőtt a helyi konfliktusok valószínűsége. Ezek rendezése már nem egy ország, hanem hogy a területen élők számára is elfogadott legyen az ügyeikbe való külső beavatkozás a nemzetközi közösség együttes feladata és felelőssége. Ezen konfliktusok minél átfogóbb rendezési igénye, az ellátandó feladatok sokszínűsége miatt komplex műveletek széleskörű katonai szakértelmet, nyitottságot, magasfokú problémamegoldó képességet tesznek szükségessé. Ezen kívül megkövetelik egyéb civil szereplők a területen jelenlévő, különböző szakterületeken dolgozó globális és regionális szervezetek, kormányzati és nem-kormányzati szervek bevonását és feladataik, valamint a hadsereg tevékenységének összehangolását. A jelenlévő szervekkel kialakított jó viszony nagymértékben növeli a semleges vagy az ellenséges területen feladatot végrehajtó erőink biztonságát. A Magyar Honvédségben is megjelent két új képesség a CIMIC és a PSYOPS a MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ feladatkörébe tartozik. Ennek értelmében mind a válságterületeken állomásozó katonák tevékenységének elfogadtatása a helyi lakosság körében mind, pedig a sikeres együttműködés kiépítése a területen működő nemzetközi szervezetekkel és helyi hatóságokkal a központ kiemelt feladatinak részét képezi. A civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele, emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi erőkről. Különösen fontos ez, mikor a Magyar Honvédség a NATO feladatok bővülése kapcsán önálló, nagy volumenű feladatot vállal egy Tartományi Újjáépítési Csoport létrehozásával és működtetésével egy Magyarországtól oly távol eső, a körülményekben és kultúrájában annyira eltérő országban, Afganisztánban. Ezért tartottuk fontosnak és aktuálisnak Afganisztán CIMIC kézikönyve című kiadványunk újabb frissítését, átdolgozását, illetve ehhez kapcsolódóan a leendő magyar kontingens közelebbi pátriájának Baghlan tartománynak részletesebb szakmai szempontú elemzését (Baghlan tartomány CIMIC kézikönyve). Célunk tehát régi-új kézikönyvünkkel, hogy segítsük, felkészítsük a területre érkező magyar katonákat, alapvető információkat biztosítsunk számukra, lehetőleg már az első nehézségek felmerülése előtt, illetve azokat megelőzendő. Kutatómunkánk során igyekeztünk minél pontosabb, naprakész információforrásokból dolgozni. Így felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk a területet megjárt, tapasztalatokkal rendelkező személyekkel is. Bízunk benne, hogy a kiadványunkban összegyűjtött adatokat, ismereteket jól hasznosítja majd a Magyar Honvédség, a jövőben az afganisztáni missziókba utazó állománya. Úgy a felelős beosztásban lévő katonai vezetők, mint a beosztott állományú katonák, akik a misszió sikerének érdekében minden területen felkészülten kívánnak nekivágni az előttük álló kihívásoknak. E mellett ajánljuk még a védelmi szféra azon szereplőinek is, akiknek tudományos tevékenysége vagy egyéb jellegű feladata igényli egy ország ilyen átfogó, tényszerű bemutatását, elemzését. (Rózsa Tibor alezredes) MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ központparancsnok

5 5 2. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése: Hagyományos hosszú formája: Afgán Iszlám Állam (Eslami-ye Afghanestan) Hagyományos rövid formája: Afganisztán (Afghanestan) Egykori elnevezése: Afgán Köztársaság Alkotmány kihirdetése: január 05. Új kormány: december Önállóság elnyerése: augusztus 19. (nemzeti függetlenség napjaként ünneplik) Fővárosa: Nyelvek 1 : Népesség: Nemzetiségi összetétel 2 : Kabul (3.7-4 millió fő) pastu, dari (mindkettő hivatalos), üzbég, beludzs, türkmén fő (2006. júniusi adat) pastu 44%; tádzsik 27%; hazara 9%, üzbég 9%, türkmén 3%, beludzs 2%, egyéb - főleg nomád népcsoportok - 6%. 3. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR A rövid történelmi áttekintés célja, hogy megértsük, milyen ősi időkre visszanyúló gyökerei és hagyományai vannak Afganisztánban a fegyveres küzdelemnek, illetve az afgánok jellegzetesen harcias magatartásának. A mai Afganisztán területén már i.e körül voltak lakott települések. A térség I. Dareiosz és Nagy Sándor birodalmának is szerves része volt. Mivel általában a birodalmak legkeletibb vagy legnyugatibb tartományaként határterületnek számított, a sztyeppei népekkel való csatározások meghatározták az itt lakók életét. A sokszor gazdát cserélt terület, hol perzsa, hol valamelyik indiai szultánság befolyása alá került. Ekkor (i.e.vi.-v. században) tett szert jelentős befolyásra a térségben az India felől érkező buddhizmus. A régió rendezetlen státuszának végül az i.sz. VII. században meginduló arab hódítások vetettek véget. A XI. század elejéig tartó arab befolyás egyet jelentett az iszlám végérvényes elterjedésével. Gyakorlatilag ettől az időszaktól kezdve az iszlám vallás uralja a területet mind a mai napig. A XI. századtól török népek áramlottak a térségbe, majd mongol hódításokra került sor. A XVI. század elejétől a térség nyugati része a síita Új Perzsa Birodalom, a keleti rész az indiai Mogul-dinasztia fennhatósága alá került ben az afgán törzsi nagygyűlés Ahmad Abdulit, Ahmad Sah Durráni néven sahhá választotta. Durráni megszilárdította hatalmát Afganisztán fölött és egyesítette az országot. Hódító háborúkkal hatalmát kiterjesztette Kasmírra, Pandzsábra, Beludzsisztánra, sőt Üzbegisztán és Tádzsikisztán egyes területeire is ben Durráni halála után a birodalom a szűnni nem akaró törzsi és családi viszályok, valamint 1 Olter László: Etnikumok Afganisztánban In.: 2 Simon Ákos, Vass Péter (szerk.) uo. p.5.

6 6 Oroszország és Nagy-Britannia gyarmatosító törekvései következtében négy önálló fejedelemségre bomlott: Herát, Kabul, Kandahár és Pesavár. A modern világtörténelembe az országot Zaman sah ( ) kapcsolta be azzal, hogy a Brit Kelet-Indiai Társasággal szemben francia szövetségre lépett, majd több ízben behatolt Észak-Indiába elfoglalva Pandzsáb jelentős részét. Zaman sah trónról való letaszítása után két évtizeden keresztül Afganisztán teljes káoszba süllyedt, különféle trónkövetelők léptek fel, a részekre bomlott országban a belső meghasonlás lett úrrá között folyt Nagy-Britannia első háborúja Afganisztán ellen, ugyanis az Indiától északra fekvő országnak stratégiai jelentősége volt a britek számára. Az afgán törzsek azonban a tádzsikok és az üzbégek segítségével, visszaverték a brit csapatokat. Az között zajló második angol-afgán háborúban viszont a briteknek már sikerült kikényszeríteniük a gandamaki szerződést (1879), amely többek között biztosította a brit ellenőrzést Afganisztán külkapcsolatai felett. A legyőzött afgánok ellenállása a későbbiekben népi háborúban bontakozott ki, mely jelentős veszteségeket okozott a briteknek. Abdul Rahman emír uralkodása fémjelezte modern Afganisztán kialakulása az 1880-as években kezdődött meg, legalábbis ami határainak és az egységes közigazgatási formáknak a létrejöttét illeti. Abdul Rahman idején vezettek be először egységes pénzrendszert, súly- és hosszmértékeket. Évszázadok óta első alkalommal lehetett biztonságban használni a kereskedelmi útvonalakat. Nemzetfejlődés szempontjából erre az időszakra esik az etnikailag afgánnak nevezhető törzsek együttműködésének kiszélesedése. Abdul Rahman emír 1893-ban a brit indiai kormány külügyi titkárával, Mortimer Duranddal tűzszünetet kötött, amely kialakította a határvonalat Afganisztán és Brit India között. (Ez Pakisztán megalakulása, 1947 óta államhatárként funkcionál.) A pastun területek megosztása a pastunok felkeléséhez vezetett, melyet a britek véres megtorlásokkal sem tudtak megtörni ben az orosz-brit szerződésben Afganisztánt orosz-brit befolyási övezetté nyilvánították. A befolyási övezetek között a Hindukus-hegység volt a határ. Attól északra a türkmének, üzbégek, tádzsikok, csarajmakok, hazarák stb. által lakott, soknemzetiségű terület orosz befolyási övezet (ezt mindenütt pastun enklávék tarkítják), a déli, pastunok által lakott országrész pedig brit érdekövezet részévé vált ben a függetlenségért küzdő ifjú afgán mozgalom képviselője, Amanullah jutott hatalomra, aki kinyilvánította az ország függetlenségét, amellyel kirobbantotta a harmadik angol-afgán háborút. A számukra kedvezőtlen hadi helyzet alakulása folytán augusztus 19-én a britek kénytelenek voltak elismerni Afganisztán függetlenségét. A független Afganisztán megkezdte külkapcsolatainak kiépítését (1921-ben megkötötte az angol-afgán és oroszafgán barátsági szerződést, majd barátsági szerződést kötött Törökországgal, Iránnal) és belpolitikájának modernizálását. (A modernizáció során a rabszolgaságot rendelettel eltörölték, választójogot biztosítottak a nőknek -15 évvel korábban, mint az Egyesült Államok- az iskolaügyet és az igazságszolgáltatást állami szinten szervezték meg, bevezették a közteherviselést, kihirdették az első alkotmányt) ban kikiáltották az Afgán Királyságot és az emír felvette a padisah címet ben a törzsi arisztokrácia vezetésével felkelés tört ki mely során Amanullah királyt száműzetésbe kényszeríttették. A belpolitikai feszültség, a kezdődő polgárháború időszakát a korábbi függetlenségi háborúban népszerűséget szerzett Muhammad Nadir kán zárta le, aki csapataival Kabulba vonult és sahhá kiáltatta ki magát. Nadir sah folytatta Amanullah reformjait, majd meggyilkolása (1933) után fia, Zahir sah is nyitott volt a modernizációra.

7 7 Zahir sah uralkodása alatt az afgán monarchia óvatos, mérsékelt politikája régen nem látott stabilitást hozott az országnak. A második világháborúban Afganisztán semleges maradt, így tovább fejlődhetett ben életbe léptették az új alkotmányt, amely az abszolút monarchiát alkotmányos monarchiává változtatta. Számos sikeres gazdaságfejlesztési program (öntözés, útépítés) fűződik Zahír Sah nevéhez, melyekkel sikerült megőriznie Afganisztán függetlenségét. Az 1970-es évek elején az országban éhínség pusztított, a pakisztáni határ közelében élő pastuk körében ismét fellángolt autonómia iránti törekvésük, a pártpolitikai egyensúly meggyengült demokratikus átalakulást követelő baloldali, illetve az iszlám papság által támogatott, nyugatosítást ellenző jobboldali csoportok alakultak. Ezt követően 1973-ban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Parcsam (Zászló) frakciója által támogatott államcsíny megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. Muhammad Daud herceg, miniszterelnök (a király sógora és unokafivére) lett a köztársasági elnök. A király a palotaforradalom idején egyébként Rómában tartózkodott, a trónról hivatalosan egy hónap múlva mondott le. Daud herceg hatalma csak 1978-ig tartott április 27-én az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (ANDP) egyesült két szárnyával (Khalq= Nép és Parcsam= Zászló ) rokonszenvező katonai tanácsok vették át a hatalmat. Április 30-án átadták a kormányzást az egyesült ANDP-nek és Mohammad Taraki vezetésével kikiáltották az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. A Szovjetunió "háttérmunkájának" köszönhetően Tarakit leváltották, majd meggyilkolták, akinek helyére Amin került. Országszerte lázadások robbantak ki a kormány ellen. A törzsi és az iszlám hagyományokat erősen őrző lakosság körében megindult a különböző fegyveres csoportok szervezése; magukat mudzsáhideknek nevezték december 27-én a szovjetbarát kormány védelmére hivatkozva szovjet csapatok vonultak be Afganisztánba. Babrak Karmal lett az új miniszterelnök és a Népi Demokratikus Párt elnöke. Az afgán lakosság azonban gerillaháborút kezdett országa felszabadításáért. A vidék nagy részét a gerillák (pakisztáni, majd amerikai támogatással harcoló szabadcsapatok), a nagyobb városokat és a helyőrségek közelében lévő területeket a szovjet csapatok uralták ban a szovjetek úgy látták jónak, hogy Nadzsibullahot ültetik Karmal helyébe, de az új vezető sem tudott nagyobb szimpátiát kivívni a mudzsáhidek körében. Polgári lakosok milliói menekültek a szomszédos Pakisztánba és Iránba. A Szovjetunió február 15-én vonta ki utolsó csapatait Afganisztánból áprilisában több lázadó csoport szövetsége elfoglalta Kabult, megdöntötte a baloldali Nadzsibullah-rendszert, és ideiglenes iszlám köztársaságot hozott létre. A rivális lázadó csoportok azonban harcot indítottak egymás ellen, gyakorlatilag állandósult a polgárháborús helyzet. Különféle nemzetiségű hadvezérek hol egymással szövetségben, hol egymás ellen vezették csapataikat. (Hekmatyar (pastu), Maszud (tadzsik), Dosztum (üzbég), Rabbani (tadzsik), síita hazarák milíciája és a tálibok) től az irányítást fokozatosan a Pakisztán és az iszlám fundamentalista mozgalmak által támogatott szunnita tálib erők szerezték meg, akik 1996-ra az ország mintegy kilenctizedére kiterjesztették uralmukat. A hadurak többsége tartva a megtorlástól külföldre, de a Maszud vezette jelentős síita tádzsik és üzbég kisebbséget tömörítő Északi Szövetség erősen tartotta magát a Kabultól északra fekvő területeken a Pandzssír-völgyben szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásokat az Osama bin Laden vezette Al-Káida terrorszervezet vállalta magára. Az Egyesült Államok kormánya Afganisztán elleni katonai bevetés mellett döntött. Az Amerikai Egyesült Államok kezdetben támogatta a tálibok mozgalmát a hadurakkal szemben, hogy

8 8 biztosítsa a türkmén földgázt és a kazah kőolajat a pakisztáni Karacsi kikötőjébe vezető, Afganisztánon keresztül megépülő csővezetékek biztonságának garantálásával. Azonban 1998 óta a USS Cole hadihajó és az Afrikában lévő amerikai érdekeltségek elleni támadások óta le akart számolni az Al-Káidával és bin Ladennel. A táliboknak még a szeptember 11-i események előtt a diplomáciai elismerés feltételéül szabták, hogy adják ki bin Ladent és szakítsanak az Al-Káidával. A tálibok ennek a felszólításnak nem tettek eleget, így a szeptember 11-i támadás csak ürügy volt a tálib rezsim megdöntésére. Több hétig tartó bombázások után, a bevonult szövetséges szárazföldi alakulatok 2001 végén megdöntötték a tálibok uralmát december 6-án a bonni egyezmény létrehozta a Nemzetközi Biztonság Támogató Erőket (ISAF), hogy elősegítsék Afganisztán biztonságos újjáépítésének körülményeit, együttműködve az új Afgán Nemzeti Haderővel és az ENSZ-szel. A bonni egyezmény tervei szerint ám időben kissé elcsúszva 2004 őszén megtartották az elnök választást, s a december 22-én kinevezett átmeneti kormányt Hamid Karzai irányításával mára már felváltotta Afganisztán első választott, legitim szintén Karzai által vezetett kormánya március 22-én Karzai elnök bemutatta, hogy hogyan képzeli el az új kabinetet. A javaslatot a parlamentnek még jóvá kell hagynia. Az új kabinetben 25 miniszter lesz 26 helyett; a szociális minisztériumot a fogyatékosok és szenvedők minisztériumával, a kulturális minisztériumot pedig az ifjúsági minisztériummal vonják össze. Hedayat Amin Arsala, a régi kabinet kereskedelmi minisztere tárca nélküli főminiszter lett. Karzai nyolc új minisztert terjesztett elő, négy minisztert cserél le, és tizennégy megtartja régi posztját. A kabinetben mindösszesen egy nő lesz. Az etnikai arányt megőrizték. 4. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 4.1. Afganisztánról általánosságban Afganisztán abszolút földrajzi helyzete: É.sz.: tól ig, a K.h tól a 74 0 ig hosszúsági körig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Ázsia délnyugati részén található, szomszédos államai és közös határszakaszuk hossza (északról az óramutató járása szerint): Türkmenisztán 744 km, Üzbegisztán 137 km, Tádzsikisztán 1206 km, Kína 76 km, Pakisztán 2430 km, Irán 936 km. Határainak teljes hossza 5529 km. Északdéli kiterjedése maximálisan 850 km, kelet-nyugati Afganisztán Magyarországhoz viszonyított helyzete és távolsága kiterjedése 1550 km. Az ország területe km 2, amely mérettel a közepesen nagy országok kategóriájába sorolható, így a negyvenedik legnagyobb ország a földön. Afganisztán területe Magyarország területének hétszerese.

9 9 Afganisztán területén egyedi időzóna található, így magyar időhöz képest téli időszámításkor +3.5 óra, nyári időszámítás esetén mindössze +2.5 óra az eltérés. Afganisztánban nem állítják át az órákat nyári és téli időszámításkor. Afganisztán az ázsiai kontinens óriás tájegységeinek találkozásánál terül el, az ország területén érnek egymásba az eurázsiai hegységrendszer tagjai, Hindukus, Pamír, Himalája, a Turkesztáni-alföld északról, Beludzsisztán hegyvidéke délről, nyugatról az Iráni magasföld peremhegységei határolják. A Hindukus-hegység alkotja az ország gerincét, 7000 méternél magasabbra fokozatosan emelkedő hegyláncai a Himalája előhegyvidékét képezik. A magas hegység láncolatai jól elkülöníthető földrajzi tájegységekre osztják az országot. Három különálló egység található: Közép-felvidék ( km 2 ), Északi- alföldek ( km 2 ), Déli-fennsík ( km 2 ). A hegyvidékek dominanciája következtében Afganisztán területének 50%-a 2000 méternél magasabb térszinten van, 90%-án 600 méternél magasabban fekvő vidéket találunk, 10%- a 3000 méternél magasabb régiót jelöl. 3 Legmagasabb pontja: Nowshak hegycsúcs 7485 méterrel, legalacsonyabb pontja 285 méterrel található a tengerszint felett Afganisztán fővárosa, Kabul Afganisztán legfontosabb kulturális és kereskedelmi központja Kabul, hivatalosan 2 millió lakossal rendelkezik, de a menekülthelyzet változásával a 3,5-4 milliós becsült adat jobban megfelel a valóságnak. A város a Kabul folyó szűk völgyébe és a környező fennsíkra települt, 1800 méteres átlag tengerszint feletti magasságon, de egyes városrészei felkapaszkodnak a környező 2000 méteres hegyoldalakra is. A város nyugat-keleti kiterjedése 43 kilométer, az észak-déli 25 kilométer. Stratégiai jelentősségét, az immáron 3000 éves múlttal rendelkező, tadzsikok által alapított városnak a földrajzi elhelyezkedése adja. Kabultól keletre helyezkedik el az 3 Dr. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza p.384.

10 10 ország keleti kapuja a Khyber-hágó, amely kereskedelmi és katonai szempontból teremtett kapcsolatot az indiai szubkontinens irányába. Északi irányba, Tadzsikisztán felé, a szovjetek által épített Salang alagút teremt közúti kapcsolatot Kabulon keresztül. A város éghajlati szempontból a száraz kontinentális éghajlati terület jellemzőivel rendelkezik. Kabul városa, utalva tadzsik gyökereire, manapság is tadzsik többségű, de a menekültek áradatával az arányok módosulnak más népcsoportok javára, kiváltképp a pastunok részaránya növekszik folyamatosan. A város építészete követi a domborzati viszonyokat, szűk, kanyargós utcák találhatók a belvárosban, utcanevek és számozás nélkül Afganisztán éghajlata Afganisztán éghajlatát a földrajzi szélesség, a tengerektől való nagy távolság, a rendkívül változatos domborzat együttese határozza meg. Az ország középső részén végig húzódó Hindukus hegylánctól északra szubtrópusi sztyepp, a déli délnyugati területeken trópusi sivatagi, az m magasságban elhelyezkedő területeken mérsékelt övi sztyepp, míg az ennél magasabban lévő hegyvidéki területeken magashegységi éghajlat alakult ki. A tél a földrajzi szélességhez viszonyítva hideg, míg a nyár a magasabb hegyvidékek kivételével meglehetősen meleg, sőt forró. A csapadék évi mennyisége a tengerektől való nagy távolság miatt csekély, általában 400 mm alatt, a sivatagi területeken mm között alakul, azonban a magashegységi övezetben az mm-t is meghaladja. Számottevő csapadék még a hegyvidékeken is csak késő ősztől késő tavaszig fordul elő, ezért május végétől október végégig országszerte szárazságra lehet számítani. Kabul, Afganisztán Hőmérséklet (C) Jan. Feb. Már Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Abszolút Max Átlagos Max Átlagos Min Abszolút Min Hónapok Baghlan tartomány északi és középső része a szubtrópusi sztyepp éghajlati övezethez tartozik, azonban a tartomány déli részén húzódó Hindukus-hegységben mind a mérsékelt övi sztyepp, mind pedig a magashegységi éghajlat megtalálható. A tartomány és környezete változatos éghajlatának részletesebb bemutatásához a tartományi székhely (Baghlan), a közeli Mazar-e-Sharif, Kabul, valamint a tartományt az

11 11 ország fővárosával összekötő országúton 3000 m fölött található Salang-hágó meteorológiai állomásainak adatait használtuk fel. A hőmérséklet éves és napi ingadozása egyaránt jelentős. A leghidegebb hónap január, míg a legmelegebb július, illetve augusztus. Télen 2000 m alatt csaknem minden nap fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, az átlagos napi maximum 6 12 fok, ugyanakkor az éjszakák általában fagyosak, a hőmérséklet átlagos napi minimuma 0 (-9) fok. Az átlagos napi hőingadozás fok, ami a hazai hasonló érték többszöröse. Derült időjárás esetén a hajnali és a kora délutáni órák hőmérsékletkülönbsége meghaladhatja a 20 fokot is m fölött a Salang-hágónál már napközben is csak ritkán emelkedik a hőmérséklet fagypont fölé, átlagos maximuma (-6) (-7) fok, minimuma pedig (-13) (-14) fok. Az 1000 m alatti völgyekben és a síkvidékeken még télen is előfordulhat fokos nappali felmelegedés, ugyanakkor az északról, északkeletről érkező hidegbetöréseket követően (-15) (-20) fok körüli éjszakai minimum hőmérséklet bárhol előfordulhat, sőt a hóval borított zárt völgyekben és a magasabban fekvő területeken (-25) (-30) fok alá szállhat a hőmérő higanyszála. Phol-e Khomri térségében minden évben számítani lehet (-15) fok, két-három évente (-20) fok, míg öt-tíz évente (-25) fok körüli éjszakai lehűlésre. Tavasszal gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Áprilisban 1500 m alatt fok, 2000 m- en fok, a Salang-hágónál pedig 2 fok az átlagos napi maximumhőmérséklet, ekkor fagy rendszeresen csak m fölött fordul elő, azonban 3000 m fölött még majdnem minden éjszaka fagy. Május második felére beköszönt a száraz évszak, valamint a nyár, és szeptember közepéig 1000 m alatt gyakorlatilag megszakítás nélkül minden nap 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a napi átlagos maximumhőmérséklet ezeken a területeken egész nyáron fok m között fok, míg a Salang-hágónál fok. A napi átlagos minimumhőmérséklet Mazar-e-Sharif környékén fok, Baghlan környékén fok, Kabul térségében fok, míg a Salang-hágónál 3 5 fok. Amíg a napi átlagos hőingadozás a 2000 m alatti területeken fok, addig 3000 m fölött már csak 8 9 fok. A szélsőséges hőmérsékletingadozásra jellemző, hogy az alacsonyan fekvő területeken az eddig előfordult legmagasabb (abszolút) maximumhőmérséklet fok, m között fok, míg a nyári legalacsonyabb (abszolút) minimumhőmérséklet ugyanezeken a területeken 6 12 fok és 2 3 fok. A Salang-hágónál a nyári szélső hőmérsékletek fok és 0 (-3) fok. Phol-e Khomri térségében a nyári átlagos napi maximumhőmérséklet fok, az átlagos napi minimumhőmérséklet fok. Minden nyáron számítani lehet 42 fok, két-három évente 44 fok, 5 10 évente 46 fok körüli nappali felmelegedésre. A hőséget a levegő alacsony nedvességtartalma és a viszonylag hűvös éjszakák elviselhetőbbé teszik, azonban komoly kockázatot jelent a folyadékveszteség, ezért a bőséges folyadékfogyasztás rendkívül fontos a személyi állomány egészségének megőrzése érdekében. A besugárzás gyors csökkenésével szeptember végére az átlagos napi maximumhőmérséklet 30 fok alá, míg az átlagos napi minimumhőmérséklet az 1000 m alatti területeken10 fok közelébe csökken, Mazar-e-Sharif környékének kivételével, ahol ez az érték fok. A száraz időszak utolsó hónapjában októberben 2000 m alatt fok az átlagos napi maximumhőmérséklet és 3 9 fok az átlagos éjszakai lehűlés, a hónap második felében az alacsonyan lévő területekre is megérkezhet az első hajnali fagy, ugyanakkor a Salang-hágónál már alig fordul elő fagymentes éjszaka, sőt a hónap végén a (-10) fok alatti fagy sem számít ritkaságnak. Novemberben 2000 m alatt fok az átlagos nappali felmelegedés és fagypont körüli az átlagos hajnali lehűlés mértéke, ugyanekkor a Salang-hágónál gyakran már napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet. Egy-egy keményebb hidegbetörést követően az alacsonyabban fekvő

12 12 területeken (-10) fok közelébe, míg 3000 m fölött (-20) (-25) fok alá csökkenhet a hajnali órák hőmérséklete. A meteorológiában fagyos napnak nevezzük azokat a napokat, amikor a minimumhőmérséklet 0 foknál nem magasabb, hőségnapoknak pedig azokat, amelyeken a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 fokot. Ezen napok száma és éves menete széles körben alkalmazott fontos éghajlati jellemszám. Kabul, Afganisztán 120 Csapadék (mm); Hó (cm) Csapadék Hó Jan. Feb. Már Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Hónapok A tengerszint fölötti magasság növekedésével a fagyos napok száma növekszik, míg a hőségnapok száma csökken. Azonos magasságban elhelyezkedő területek közül a fagyos napok száma nagyobb a völgyek mélyén és a hegyek északi lábánál, mint a nyílt síkságokon, a hegyoldalakon és a hegyek déli lábánál. A hőségnapok száma a hegyek déli oldalán magasabb, mint az északin. A fagyos napok száma a vizsgált adatok szerint Mazar-e-Sharif környékén 60 65, Baghlan és Phol-e Khomri környékén 75 90, Kabul térségében , a Salang-hágónál körül alakul, míg m között eléri a 365-öt m alatt április elejétől október közepéig, m között május elejétől szeptember végéig fagyos nap nem szokott előfordulni, ugyanakkor a Salanghágó környékén a nyár közepén is előfordulhat egy-egy fagyos nap. A hőségnapok száma 1000 m alatt , m között között alakul. A hőségnapok előfordulásának legfelső határa kb m. Hőségnapok általában az alacsonyan fekvő területeken március végétől október végéig, Kabul környékén pedig április végétől október elejéig fordulhatnak elő. Meg kell jegyezni azonban, hogy Mazar-e-Sharif környékén február végén és november elején is előfordult már hőségnap. Csapadék és köd A csapadéknak határozott az éves menete m alatt május közepétől október végéig, a magashegységi területeken pedig június elejétől október közepéig tart a száraz időszak, mely alatt egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségű csapadék hullik, ezért ebben az időszakban általában elszárad a növényzet és sok vízfolyás teljesen kiszárad. A legcsapadékosabb hónap március és április. A csapadék éves mennyisége a

13 13 magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével párhozamosan csökken. Mazar-e-Sharif környékén 200 mm, Baghlan környékén 300 mm, Kabul környékén 360 mm, a Salang-hágónál pedig 1200 mm körül alakul. A legcsapadékosabb hónap csapadékmennyisége Mazar-e-Sharifban 40 mm, Baghlan környékén 70 mm, Kabul térségében 110 mm, míg a Salang-hágónál 260 mm. A csapadék egy része hó. Míg 1000 m alatt hó csak november végétől március elejéig eshet, addig a Salang-hágónál még nyáron is előfordulhat egy-egy hózápor. A hó mennyisége 2000 m alatt általában nem számottevő, csak ritkán éri el a 10 cm-t és többnyire néhány napon belül elolvad, ezzel szemben 3000 m felett, a Salang-hágónál a rendszeresen előforduló heves havazások néhány méteres hóréteget is létrehozhatnak, ami a hóviharokkal együtt gyakran megakadályozza a hágón átvezető fontos közlekedési folyosó használatát novembertől május közepéig. A csapadékos napok száma a magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével csökken, 3000 m fölött nap, m között nap, Phol-e Khomri környékén nap, Mazar-e Sharif környékén pedig már csak a csapadékos napok éves száma. A legtöbb csapadékos nap tavasszal fordul elő, ilyenkor a Hindukusban gyakori a zivatar, a felhőszakadás és a jégeső, melyek a hóolvadással együtt áradásokat okoznak. A száraz időszak május végi beköszöntétől késő őszig az ország legnagyobb részén csapadék nem, vagy csak elvétve fordul elő. Phol-e Khomri térségében június elejétől október végéig mindössze egy-két alkalommal lehet csapadékra számítani. A 2000 m alatti területeken novembertől márciusig köd csak ritkán, havi 1 4 alkalommal alakul ki, ugyanakkor a Salang-hágó környékét és a magas hegyeket október végétől május végéig gyakran sűrű felhők borítják. Szél Afganisztán középső és északi területein a szél átlagos sebessége Kabul környéke és a zárt völgyek kivételével egész évben 4 6 m/s. A vizsgált területen viharos erejű szél a magas hegyek és hágók kivételével ritkán, a télen északról érkező hidegbetörésekkor, egyébként pedig zivatarok környezetében lép fel. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a Hindukustól nyugatra júniustól szeptemberig csaknem megszakítás nélkül erős, olykor viharos az északnyugati szél, amely ott gyakran okoz kiterjedt homokés porviharokat. Az ország középső és északi részén is előfordulnak ezek a kellemetlen, a látástávolságot jelentősen korlátozó veszélyes jelenségek, azonban a nyugati területekhez képest sokkal ritkábbak és sokkal rövidebb ideig tartanak. A Hindukus völgyeiben a száraz időszakban erőteljes a hegyi-völgyi cirkuláció: a nappali órákban fokozatosan megerősödik és időnként kisebb porvihart okoz a hegyek irányába fölfelé irányuló meleg áramlás, majd estére előbb elcsendesedik a szél, később pedig a hegyek felől lefelé irányuló hűvös áramlás alakul ki Geopolitika Afganisztán természetföldrajzi helyzete hozzájárul az ország geopolitikai jellemzéséhez, valamint kifejti az ország és környezetének geopolitikai mozgásterét. Erősen tagolt természetföldrajzi viszonyai, úgymint a magashegységek, magasföldek, sivatagos-sós medencék nem kedveztek hatalmas egybefüggő népesség koncentrációk kialakulásának, sokkal inkább az izoláció irányába hatottak. A szétszórt települések és az infrastrukturális viszonyok fejletlensége együttesen erősítette a törzsi elkülönülés kialakulását és fennmaradását. Ezzel magyarázható a regionális hatalmi centrumok kialakulása és megerősödése, amelyek puszta létükben gátolják egy igazán erős központi hatalom kiépülését. A geopolitikai szándékok a szomszédos regionális hatalmak és a

14 14 világhatalmak irányából egyaránt megosztottak Afganisztán tekintetében, azonban a szétzilált állam létének elfogadottsága élvezi a legnagyobb támogatottságot. Afganisztán Ázsia délnyugati területén található, de a politikai, kulturális, vallási felosztás értelmében a Közel-Kelethez sorolandó. Rendelkezik a Közel-Kelet uralkodó vallásával, megtalálható az iszlám vallás mindkét fő irányzata (szunnita, síita), amelyekből a szunnita irányzat a domináns. A Közel-Kelet centrumától távol esik, így egyfajta peremterület, mert keletre - Pakisztánt leszámítva - már a hindu-kínai világ megszakítja az iszlám egységes településterületét. Vallási szempontból elfoglalt periférikus helyzete szemben áll geopolitikailag fontos elhelyezkedésével. Északról Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határolják. Keletről Kína, délről teljes egészében Pakisztán, nyugatról Irán a szomszédja. Az egykori szovjet államok gazdasági, katonai és vallási értelemben egyaránt folyamatosan felértékelődnek, mert komoly kőolaj és földgáz készletekkel rendelkeznek. Ezen ásványenergia hordozók piacra juttatásának legrövidebb útja, egy Afganisztánon áthaladó kőolaj-földgáz vezeték megépítése lehet, amely a pakisztáni Karachi kikötőjébe érkezne. Az Indiai-óceán 500 kilométerre van az ország dél-vidékétől, ennél rövidebb útvonal a világkereskedelmi hajózási utakhoz nincs. Az ország pacifikálása nélkül ez nem valósítható meg. A katonai jelenlét több állam számára is fontos a térségben. Az Egyesült Államok erőkihelyezése Afganisztánban és a szovjet utódállamokban többes célt szolgál. Nemzetközi terrorizmus elleni harcot Afganisztánban- a szovjet utódállamokba telepített csapatokkal az afganisztáni hadműveleteknek háttér bázist teremtenek, valamint lehetővé teszik az orosz haderő még térségben lévő egységeinek felderítését és folyamatos megfigyelését. A későbbiekben megszilárduló afgán állam komolyan erősítheti az Egyesült Államok pozícióját Iránnal szemben. Az orosz katonai jelenlét mozgatórúgói a térségben, az amerikai behatolás ellensúlyozása a hagyományosan orosz holdudvarnak tekintett Közép-Ázsiába, valamint a NATO szerepvállalás megfigyelése Afganisztánban. A vallás a közel-keleti régióban exportcikként funkcionál. A befolyásos iszlám államok, Irán, Szaúd-Arábia, de a világiasabb Törökország is komoly exportterületnek tekinti az egykori szovjet államokat, mivel a legegyszerűbb útvonal Afganisztánon keresztül vezet a kívánt térségbe. Afganisztán geopolitikai központi helyzete és jelenlegi anarchikus viszonyai sok érdeket és ellenérdeket szolgálnak. A gazdaság és politika érdekei megkövetelik a békés állam kialakulását, de több környező államnak és belső érdekcsoportnak nem áll érdekében a pacifikálás és a békés átrendeződés levezénylése. A külső gátló tényezők Irán és részben Pakisztán. Irán motivációi világosak, mivel egy erős és katonailag szilárd Afganisztán nem szolgálná Irán biztonságpolitikáját, főleg ha mindez tartós amerikai jelenléttel párosul. Ilyen perspektíva nyugtalanítja az iráni vezetést és passzív politikai tevékenységet fejt ki Afganisztánnal kapcsolatban. Hivatalosan és nem hivatalosan Irán a legelszántabb ellenzője az afganisztáni pacifikációnak. A jelenlegi erőviszonyok alapján Iránnak csak Törökországgal kell számolnia, mint térségbeli riválissal és céljainak jobban megfelel egy dezintegrált afgán állam. Pakisztán helyzete kényesebb, mert elkötelezte magát hivatalosan a terrorizmus elleni harcban, de korábbi afgán politikája visszatetsző volt. Pakisztán a tálib rendszert egyedüliként elfogadta, mint hivatalos afgán kormányzatot és a két ország között gyümölcsöző gazdasági kapcsolat létesült. Valószínűsíthető, hogy napjainkig fenn maradtak azon utánpótlási vonalak, amelyek biztosították az államilag támogatott csempészetet. A csempészet manapság hasonló intenzitással működik a két ország között, mely magában foglalja a fegyver, kábítószer és embercsempészetet egyaránt. Ezáltal Pakisztán helyzete kényelmetlen, egyik oldalról elkötelezi magát a hivatalos terrorizmus elleni

15 15 harcra a világ közvéleménye felé, másik oldalról a befolyásos hazai érdekcsoportok szorításában van, amelyek mélyen érdekeltek a csempészet fenntartásában. A kialakult patt helyzet megköti a pakisztáni politika kezét afgán ügyekben, így egy anarchikus afgán állam jobban megfelel a pakisztáni érdekeknek. A politikai stabilizáció gátló tényezői közt a belső forrásból származó tényezők legalább olyan hangsúllyal szerepelnek, mint a külső geopolitikai megfontolások. Az ország gazdasági motorját jelentő kábítószer előállítás, szállítás, értékesítés fenntartásában érdekelt belső érdekcsoportok, törzsi szervezetek a legnagyobb hátráltatói a békés viszonyok kialakulásának. A kábítószer üzlet teremti meg a katonai és pénzügyi hatalmat az országszerte uralkodó haduraknak és számukra a legkedvezőbb a gyenge központi hatalom fennmaradása, amely nem képes megakadályozni a kábítószer iparág virágzását. 5. AFGANISZTÁN LAKOSSÁGA Afganisztán etnikailag a világ egyik legszínesebb országa. A lakosú 4 országban, a következő nemzetiségek élnek: Afgán (pastun), tadzsik, üzbég, hazara, csarajmak, türkmén, továbbá kisebb türk (kirgiz, karakalpak, qizilbas stb.), iráni (ormuri, paracsi) és a pastunokkal rokon kelet-iráni (mundzsani, wakhi, sugnani, iskashimi, jazgulami, roshani, wartang) népcsoportok. 5 Manapság vita tárgyát képezi, hogy a népességről szóló adatok mennyire valósak, ugyanis nemzeti szintű népszámlálást utoljára 1979-ben végeztek az országban. 6 Az ország nemzeti és hivatalos nyelve 1933-tól a pastu, emellett hivatalos nyelvként használják a darit is. 7 E két nyelv mellett számos másik is jelen van a térségben, mint pl. a türkmén, az üzbég vagy a beludzs. Az államalkotó nemzet az afgán (nyelve pastu). Az afgánok száma megközelítőleg a lakosság %-át teszik ki. Az afgán etnikum a X. század során alakult ki. Törzseik, melyeket pastun-nak vagy pastunak is neveznek, a XV. században rajzottak ki a Szulejmán-hegységből, és 1747-ben államot alapítottak. Az Amu-darja bal partján a XVIII. század második felében jelentek meg először, majd a XIX. század végétől, de főként a XX. század során tömegesen telepítették őket az ország északi körzeteibe is. Jelenleg Kunduz és Mazar-i-Sarif térségében található a legnagyobb északi pastun enklávé, de ugyanígy megtalálhatók a fővárosban, Kabulban, valamint a dél-keleti Kandaharban és a nyugati Heratban is. Életmódjuk meglehetősen vegyes képet mutat, egy részük letelepedett, míg más részük (pl. a nagy nomád Ghilzai pastun népességből sokan) máig nomád állattartást és szezonális migrációt folytat. A pastunok szunnita muszlimok, körükben máig erősebb a törzsi lojalitás az etnikai kötődésnél, hiszen még a letelepedett városlakó népesség körében is máig él a törzsi rend. A második legnagyobb etnikum a tádzsik, amely az ország lakosságának 27%-át alkotja és földműveléssel foglalkozik, de nem törzsi szerveződésű nemzetiség. A tádzsikok abszolút száma Afganisztánban, több mint Tádzsikisztánban, sőt eredetileg 4 CIA The World Factbook, július (becsült adat) 5 Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége In: Külügyi Szemle, nyár, p. 6 Kaltenecker Emese: Gondolatok Katona Magda Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetőségei című cikkéhez In: Külügyi Szemle, ősz, 171. p. 7 CIA The World Factbook és Katona Magda idézett cikke, Külügyi Szemle, ősz, 192. p.

16 16 Kabul is tádzsik város volt. Vallásuk alapján a szunnita iszlámhoz sorolhatók, és dari nyelvet beszélnek. Az üzbégek aránya 9 % körüli. Ez az etnikum bár letelepedett, a törzsi rend hagyományait még mindig ápolja, és tiszteletben tartja. A szunnita iszlám vonalát követik. A dari nyelvű hazarák az ország lakosságának kb. 9 %-át alkotják. A perzsiai mongolok államát szolgálták egykoron, innen ered síita iszlám irányultságuk. A törzsi rend maradványai még most is élnek körükben, ennek megfelelően voltak saját milíciáik is, azonban a törzsi lojalitással ellentétben náluk már az etnikai lojalitás dominál. A szintén dari nyelvű csarajmakok a turko-mongol seregek és a tádzsikok közös leszármazottai, a szunnita iszlám ághoz tartoznak, és a népesség mintegy 4 százalékát teszik ki. Törzsi renddel már csak nyomokban rendelkeznek, félig letelepedett etnikumnak tartják őket. A türkmének 3%, a beludzsok 2 % körüli arányban vannak jelen az országban, sokan közülük még ma is nomád életmódot folytatnak. Az ország katonai erejét is az etnikai sokféleség határozza meg, hiszen a legnagyobb fegyveres potenciál a törzsi haderőben áll. Bár a nomád karavánok is számos fegyverrel rendelkeznek, a harcok nagy részét a letelepedett lakosság vívja és sínyli meg. A nomádok fegyverviselése elsősorban önmaguk és a törzs védelmét szolgálja, főként azokon a területeken, ahol vándorlásuk során nem nézi jó szemmel a helyi lakosság a megjelenésüket. 8 Az afganisztáni nomádok számát még ma is kb. 7 millióra teszik, 9 azaz a lakosság mintegy egynegyedét alkotják. Életmódjuk a nyugati típusú társadalmak számára nehezen értelmezhető. 10 A nomádok jelenléte a térségben erőteljes biztonsági kockázatot rejt magában, vándorló életmódjuk kiváló lehetőséget kínál a csempészetre, a kábítószer- és fegyverkereskedelmi útvonalak ellenőrzésére és működtetésére. Összefoglalásképpen az alábbi táblázatban tekinthetjük át a nagyobb lélekszámú muzulmán vallású etnikumok megoszlását: szunniták (80%) 11 síiták (19%) -pastunok, -tádzsikok, -üzbégek, -hazarák, -qizilbasok, -a Badakhsánhegyvidék -türkmének, -csarajmakok, -beludzsok, és a Pamír kelet-iráni -dardok népcsoportjai, -a Baghlan tartománybeli és Pol-e Khumri-i iszmaelita tadzsikok A fentiekből látható, hogy a muszlimok mintegy 99 százalékos többségben vannak a területen. Mellettük csupán 1 százaléknyi hindu, illetve szikh felekezethez tartozót találunk. 12 A rendkívül színes etnikai kavalkádot amely természetesen ebben a térségben sem eredményez konfliktusmentes együttélést - az életmódbeli különbségek is tetézik, így hát nem meglepő, hogy a történelem folyamán soha nem sikerült a nemzetállami keretek teljes megszilárdítása, valamint hogy a reformkísérletek rendre kudarcba fulladtak. 8 Bourgeois, Jean és Danielle: Nomádok közt Afganisztánban, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981, p. 9 Katona Magda im. 53. p. 10 A Bourgeois házaspár idézett műve a nomádok életébe való személyes bekapcsolódásukról szól. Bár utazásuk az 1960-as években történt, a szakirodalom szerint lényeges változás nem történt a nomádok életmódjában, így a könyv a mai viszonyok elemzése kapcsán is használható. 11 CIA The World Factbook 12 CIA The World Factbook

17 17 Ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie és megküzdenie a térséget jelenleg stabilizálni kívánó erőknek is. A fentiek alapján egyértelmű, hogy komoly feladatot jelent az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek a civil lakossággal való kommunikációja, mivel az ország területén a lakosság 35%-a beszéli a pastut, 50% az afgán perzsát a darit; 11%-a beszél török nyelveket - elsősorban üzbéget és türkmént. A nyelv és az etnikum inadekvát, például sok pastun ma már dari nyelvű, így a királyi család is. További 30 kisebb nyelvet, mint a beludzsit és a pasait is használ az összlakosság közel 4 %-a. Ennek következtében a civil-katonai együttműködés terén szükségessé válik helyi tolmácsok igénybevétele, akik az esetek többségében két- vagy többnyelvűek. Az írni-olvasni tudók aránya: a teljes népesség 36%-a, a férfiak 51%-a, a nők viszonylatában pedig 21 %. Kabulban ez az arány: a férfi lakosság 50 %-a, nők 13%-a írástudó. Köszönhetően az iskolareformnak a évesek közt az írástudók aránya ennél sokkal magasabb. A különböző népcsoportok közt komoly feszültségek húzódnak, különösen a síita hazarákat fogadják el nehezen a más nemzetiségűek. A népcsoportok elég elkülönülten élnek, de sok vegyes faluval találkozhatunk, ahol az egymás közti házasság is elfogadott Az oktatás Afganisztánban 13 A vallási oktatás régi tradíciókra nyúlik vissza, amely rendszerben a mullahok 14 állnak a tanítás központjában. A mullahok mecsetekben foglalkoznak a tanulókkal, ahol a Korán szigorú vallási szabályait ismertetik, ezen felül írásra, olvasásra és számtanra tanítanak. Az írás-olvasás tudományának elsajátítása csak a törzsön belül fontosabb helyet betöltők számára adatott meg még az 1960-as évek végén is. 15 Napjainkra azonban a vallási oktatás szerepe csökken elsősorban a fejlettebb területeken, különösen a főváros és környékén. A világi oktatást az 1964-es alkotmányban szabályozták, amelyben megállapították, hogy az oktatási rendszer bármely szintje nyitva áll mind a férfiak és mind a nők részére. Továbbá kötelezővé tették öt elemi osztály elvégzését. Ez utóbbi célkitűzést nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mert az ország számos területe egyszerűen nem rendelkezett iskolával. Mint ahogy ezt egy 2000/01 adat is szemlélteti, miszerint az elemi iskoláskorúak 15%-a és a középiskolás korúak 22%-a iratkozott be a megfelelő oktatási intézményekbe. Ezek rendszerint valamilyen külföldi állam támogatásával működtek. (Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Németország, Egyiptom, Szovjetunió) A felsőfokú oktatás fő színtere a Kabuli Egyetem tól fokozatosan bővülő és átalakuló háborúk nem kímélték az iskolákat sem. A legnagyobb pusztítást azonban a tálib-rendszer idején szenvedte el az oktatás. A tálibok idejében állandóak voltak az iskolabezárások és rombolások, sőt a nőket teljesen eltiltották az oktatástól. Egyetlen egy könyv tanításait fogadták el, ez a Korán volt, amely a mindennapok életét is teljes mértékben szabályozta ben a rendszer bukása után lehetőség nyílt a teljesen lepusztult ország újjáépítésére, és ez az oktatási rendszer újbóli megszervezésével is járt. Ma már ismét tanulhatnak a nők, a nagyobb városokban sorra nyitják meg az iskolákat. A vidéki lakosság oktatását, egy úgynevezett mobil iskolarendszerrel próbálják meg orvosolni. Az iskolák újjá-építésében, helyreállításában komoly szerepet vállalnak az ISAF CIMIC csoportok is. 13 alapján 14 Mullah, vagy molla: Falusi pap. Általában csak alapfokú vallási szemináriummal rendelkeznek. Forrás: Dr Katona Magda: A tálibok útja a Washingtoni Nyilatkozattól az Al-Káidáig. 15 Bourgeois im. 55. p.

18 18 Súlyos problémaként jelentkezik, hogy a lakosság száma a nehéz életkörülmények ellenére növekszik. Napjainkban körülbelül 31 millió afgán él az országban és a környező államok menekülttáboraiban ben még csak 17 millióan voltak. A népszaporulat évi 2,67% 16 (bár ebbe a menekültek folyamatos hazatelepülése is beleértendő). Minden évben majdnem egymillió fővel gyarapszik a lakosság legnagyobb részét kitevő 14 év alatti korosztály. 17 Az oktatás szintje minimális, a madraszákban 18 csak a Korán tanulmányozása folyik, ezáltal potenciális emberanyag bázist teremtve a szélsőséges irányzatokat képviselő politikai erők számára. Iskola Kabulban Kabulban nincs kielégítő mennyiségű iskola (létezik olyan iskola, ahova tanuló jár), de a minimális igényeket kiszolgálják a nemzetközi szervezetek és az ISAF CIMIC alegységei, akik különösen nagy gondot fordítanak az iskoláskorúak helyzetének javítására. A gyerekek 3 váltásban járnak iskolába heti 6 nap, napi 4 tanóra időtartamban. A lányok és fiúk elkülönítve tanulnak és sok a teljesen fiú vagy lány iskola is. A lányok 13 éves koruk után nem mindig tanulhatnak, a még élő szigorú hagyományoknak és a vallási szigornak köszönhetően. A tanárok száma igen kevés, így gyakran a nagyobb gyerekek is besegítenek az oktatásba. A tantárgyaik nem térnek el az európai iskolarendszer tantárgyaitól azzal a különbséggel, hogy a vallási oktatást komolyabban veszik, illetve a nyelvi sokszínűségnek köszönhetően 2-3 nyelvet (dari, pastu, angol) oktatnak. A testnevelés órákon előszeretettel röplabdáznak és küzdősportokat is űznek (afgán birkózás, boksz). A szülők többsége taníttatni akarja a gyerekeit, de ezt csak akkor tudja megtenni, ha a gyereknek nem kell dolgoznia a család megélhetéséért, van elég pénz a tanszerekre - 16 CIA The World Factbook (becsült adat) 17 Olter László: Romok, szegénység, kábítószer, Forrás: Dr Katona Magda: A tálibok útja a Washingtoni Nyilatkozattól az Al-Káidáig.

19 19 vagy van segélyszervezet, CIMIC csoport, aki segíteni tud ebben - és járótávolságon belül van megfelelő iskola. A tanárok az Oktatási Minisztériumból kapják a fizetésüket, ami átszámítva havi dollár. Télen 3 hónapig iskolaszünet van a fűtés drágasága miatt. Ilyenkor csak ott lehet tanulni, ahol a fűtőanyag beszerzése megszervezhető. Problémát jelent, hogy sok faluban nincs iskolaépület és sátrakban vagy helyi lakosok házaiban rendeznek be ideiglenes iskolát. Sok helyen, ha van is iskolaépület nincsenek iskolapadok, oktatási segédeszközök, táblák és sporteszközök. 6. GAZDASÁG Afganisztán a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az egy főre jutó GDP mindössze 700 amerikai dollár, 19 és a lakosság 73 %-a él napi egy amerikai dollárnál kevesebből. Az adatok láttán bizony nehéz elképzelni, hogy a évi felmérések alapján mégis ez az ország érte el a legnagyobb, 30 százalékos GDP növekedést a világon, 20 azonban ez az érték jól igazolja, hogy milyen nagy mértékű támogatást kap a terület a nemzetközi élet szereplőitől. Az afgán gazdaság helyzete soha nem volt könnyű. Egyrészt a már említett kedvezőtlen természetföldrajzi és éghajlati hatásai miatt, másrészt a nagy arányú vándorló népesség sem a mezőgazdasági, sem az ipari termelésből nem vette ki a részét, és nagyon valószínű, hogy a kereskedelemből származó bevételeikből sem juttattak a központi vezetés számára. A kialakult helyzetet tovább rontotta a szovjet beavatkozás, majd a távozásukat követő zűrzavaros időszak és az amerikai csapásmérés. Jó példa erre, hogy a szovjet intervenció idején az akkori lakosság kb. 30%-a, mintegy 4-6 millió ember menekült a szomszédos Pakisztánba és Iránba, vagy akár még távolabbra. Az elmúlt 20 évben a bruttó hazai össztermék jelentősen csökkent, 21 ami nem csoda, hiszen nem volt tőke, összeomlott a kereskedelem és ellehetetlenült a szállítás, így aztán 1998-ra válságos állapot kezdett eluralkodni az országon, amelyet azóta nemzetközi és humanitárius segítséggel igyekszik enyhíteni a világ. A lakosság többsége azonban a papíron látványos gazdasági fejlődés ellenére továbbra is élelmezési, ruházkodási, egészségügyi problémákkal küzd, valamint a bizonytalan politikai és közigazgatási helyzet hatására nagyon magas a munkanélküliek aránya. Az Afganisztán újjáépítését illető nemzetközi erőfeszítésekre a 2002 januári tokiói konferencia hívta fel a figyelmet, ahol összesen 4,5 milliárd amerikai dollár támogatást ajánlottak fel az országnak, ebből 1,7 milliárdot 2002-re. Ebből megközelítőleg 900 millió dollárt használtak fel közvetlen humanitárius segítségnyújtásra étel és ruhaosztásra, valamint óvóhelyek kialakítására és mintegy 90 millió dollárral támogatták az Afgán Átmeneti Hatóságot CIA The World Factbook (becsült adat) 20 Zsebvilág 2004 A Föld országai, 212. p. 21 CIA The World Factbook - Afghanistan 22 CIA The World Factbook - Afghanistan

20 ban a Világbanktól érkeztek segélyek. Ezután 2004 márciusában, a Berlinben megtartott Újjáépítési Konferencián résztvevő tagállamok jóváhagytak további 8,2 milliárd dollárnyi segélyt, melyből 4,4 milliárdot 2004-ben költenek el. Az elsődleges feladatok közé az oktatási és egészségügyi rendszer újjáépítése, bevételi lehetőségek megteremtése, a közigazgatási és a biztonsági intézkedések bevezetése, a mezőgazdasági szektor fejlesztése, a közlekedési, energiaellátási és telekommunikációs infrastruktúra helyreállítása, valamint a 2 millió hazatérő menekült befogadása és elhelyezése tartozott. Az ópiumkereskedelem alternatív mezőgazdasági termeléssel történő helyettesítése, kiváltása, továbbá az északi régió kőolaj és földgáz lelőhelyeinek felkutatása a két legfőbb távlati cél. A évi becslések szerinti mintegy 10 milliós munkaerő ágazatok szerinti megoszlása igen egysíkú: mintegy 80 %-a a mezőgazdasági szektorhoz tartozik, azon belül is kb. 50 % állattenyésztéssel, juh és kecsketartással foglalkozik. Hagyományos mezőgazdasági termékeik között a búza, a déligyümölcsök, a mogyoró, az irha, a gyapjú és a birkahús szerepel. Az ipari kapacitás nem jelentős, főként nyersanyagok (cement, kőolaj, földgáz, szén, réz), könnyűipari termékek (szőnyeg, cipő, textilipari termékek), valamint vegyipari termékek (szappan, műtrágya) kereskedelmével jutnak bevételhez. Az energiaellátást illetően elektromos energiából behozatalra szorul, 2004-ben 200 millió kilowattórát importált az 1,042 milliárdos fogyasztás ellátásához. A kőolaj kitermelésről és kereskedelemről nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok, míg a évi földgáz kitermelés a hazai szükségletek fedezésére volt elegendő, kivitelre már nem jutott. A becsült készletek alapján azonban óriási kiaknázandó földgázmezők vannak az ország területén. Az exportkereskedelem célterületei elsősorban Pakisztán és India, kisebb méretekben Finnország, Németország, az Egyesült Arab Emirátus, Belgium, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok voltak 2002-ben, míg az importáló partnerek között újra megjelenik Pakisztán, valamint Dél-Korea, Japán, az USA, Kenya és Németország. Az ország hivatalos pénze az Afgáni (AFA), váltópénze a Pul.(használata nem elterjedt) 2002 októberében leértékelték, azóta stabilizálódott a valuta. A következő táblázat a április 27-i középárfolyamok alapján ismerteti az USD,EUR,HUF váltó arányát az afgánihoz képest, tájékoztató jelleggel USD AFN 1.00 EUR AFN 1.00 HUF AFN 1.00 AFN 0,019 USD 1.00 AFN EUR 1.00 AFN HUF Forrás: -Universal Currency Converte Afganisztán gazdasága az utóbbi évtizedekben jelentősen deformálódott. A fentiekből is látható, hogy elenyésző agráriummal, némi könnyűiparral rendelkezik, s bár komoly földgáz készletekkel és fel nem tárt olajtartalékokkal rendelkezik, a kitermelésre egyelőre nincs elegendő pénz. Ennek megfelelően a gazdaság legális ágazata mellett komoly súllyal kell említenünk a feketegazdaság szerepét és jelentőségét is, hiszen az egyetlen jövedelmező tevékenység az ópium alapanyagául szolgáló mák termesztése. A nemzeti bevételek nagy része a kábítószer termelésből és kereskedelemből származik, és

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0612 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Adriai-tenger

Részletesebben

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes Koller József ezredes SZÁLLÍTÓ ÉS HARCI HELIKOPTER ERŐK MISSZIÓS FELAJÁNLÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE, A LÉGI KIKÉPZÉS- TÁMOGATÓ CSOPORT (AIR MENTOR TEAM) VÉGREHAJTOTT MISSZIÓINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Katonai antropológia?

Katonai antropológia? KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

HARC A GYARMATOKÉRT A

HARC A GYARMATOKÉRT A HARC A GYARMATOKÉRT A gyarmatosítás újabb hulláma: 1880-tól Új országok jelentkezése: Németország, USA, Japán Új területek felé inyuló terjeszkedés: Kína, Törökország Új célok: a XIX. sz. közepétől a gyarmatok

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben