Macsinka Klára. Doktori értekezés. Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Macsinka Klára. Doktori értekezés. Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár"

Átírás

1 Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó parkolási igények meghatározásának módszertana a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Infrastrukturális rendszerek modellezése és fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A téma bemutatása, indoklása, kutatási cél meghatározása A kutatás témája A kutatás célja Kutatási módszerek A disszertáció felépítése A parkolásszabályozással kapcsolatos hazai szakmai gyakorlat bemutatása, problémák felvetése Általános összefüggések A parkolási igények meghatározása Magyarországon a joghatályos szabályozás szerint Nemzetközi gyakorlat és szakirodalom bemutatása Parkolási igények meghatározásának nemzetközi gyakorlata Európa Európán kívül Összehasonlítás A megépített és az előírt parkolóhelyek számának aránya meglévő autómentes övezetekben Városszerkezeti zónák meghatározása, közterületek felosztása a nemzetközi gyakorlatban Területhasználati funkciók és hozzárendelt parkolási megoldások vizsgálata 4.1. Probléma-felvetés, konfliktusok Parkolási igények vizsgálatánál alkalmazott jellemzők Városközponti, vagy vegyes használatú övezetek, forgalomkeltés Egyes funkciók vizsgálata Lakófunkció Kereskedelem Oktatási intézmények Közösségi szórakoztató és kulturális egységek Sportolásra, strandolásra szolgáló létesítmények Igazgatási, ellátó és szolgáltató egységek.72. 2

3 Fekvőbeteg-ellátó, gyógykezelő egységek Közforgalmú, személyközlekedést ellátó egységek Egyéb rendeltetési egységek Összegzés Felsőoktatási intézmények parkolási vizsgálatai Széchenyi István Egyetem (Győr) Campus Szent István Egyetem (Gödöllő) Campus Eredmények összehasonlítása, következtetések Következtetések, megállapítások Parkolási igények meghatározásának folyamatábrája (modell) Tézisek Összefoglalás, kapcsolódó kutatási lehetőségek a jövőben Irodalomjegyzék Saját (vonatkozó) publikációk jegyzéke Fogalom-meghatározások Ábrajegyzék Táblázatjegyzék Összefoglaló Abstract Mellékletek A) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (kivonat) B) Nagy Britanniában alkalmazott helyi parkolási normák C) Németországban alkalmazott parkolási normák D) Ausztriában alkalmazott parkolási normák E) Csehországban alkalmazott parkolási normák F) Egyesült Államokban alkalmazott helyi parkolási normák Táblázatok (7-15., 19., 20., 22., 23.) Ábrák (47., 54., 61., 62.) Számlálólap parkolási felméréshez Széchenyi István Egyetem, Parkolási felmérés értékelőlapok Szent István Egyetem, parkolási felmérés értékelő lapok 3

4 1. A kutatási téma bemutatása, indoklása, kutatási cél meghatározása 1.1. A kutatás témája Doktori értekezésem témájául a fenntartható közlekedés és a várostervezés kapcsolatának egyik kulcskérdését, a parkolásszabályozást választottam. Azon belül a parkolási igények meghatározásának módszertanát kívánom kidolgozni, a fenntartható mobilitás elveinek figyelembe vételével. Tekintettel a téma komplexitására, a kutatás egyaránt érint építőmérnöki, közlekedésmérnöki, urbanisztikai és szociológiai tudományterületet is. Ilyen módon a téma jól illeszkedik a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának több tudományterületet átfogó szakmai jellegéhez. A téma aktualitásának indoklása Napjainkban a parkoló autók városi utcáink jellegzetes, a közterületek jelentős részét elfoglaló, városképet meghatározó elemei. Egyéni autóhasználatra épült (illetve ide fejlődött) társadalmunkban a parkolás problémává alakult. Probléma az autóvezetők számára, akik parkolni szeretnének, de nem áll rendelkezésre elegendő parkolóhely. Probléma a gyalogosok számára, akik elől a parkoló autók elfoglalják a közlekedési területet (különösen a városközpontok sűrűn beépített területein). Probléma a társadalom egésze számára, hiszen a városi területeken keletkező, illetve az oda irányuló forgalom a kínált parkolóhelyek számától, illetve a parkolásszabályozásától függ. A növekvő forgalmi terhelés egy területen a forgalombiztonsági helyzet romlását, valamint jelentős, nehezen visszaszorítható környezeti ártalmakat okoz. Hány parkolóállást alakítsunk ki? Kínáljunk annyi parkolási lehetőséget, amennyit csak lehetséges az adott területen? Maradéktalanul szolgáljuk ki, vagy inkább kontrolláljuk a parkolási igényeket? Jól használható és elégséges a jelenlegi országos szabályozás minden területen, a helyi viszonyok figyelembe vételétől függetlenül? A városi területeken parkoló gépjárművek száma közös problémaként jelenik meg minden fejlett országban. A parkolás szabályozása egy eszköz az önkormányzatok és a szakemberek kezében, akik a közlekedési torlódások és az általuk okozott környezeti károk ellen küzdenek. A parkolási lehetőségek (kínálat) egy bizonyos szint alá szorítása (kontrollja) mind közterületeken, mind magán területeken- azt eredményezheti, hogy egy bizonyos zónában csökken a forgalmi terhelés, mivel a lehetőségeinknél kevesebb parkolóhelyet biztosítunk. 4

5 Mivel egy területen a generált forgalom ( forgalomkeltés ) jelenleg is a zónában található parkolóhelyek számának és a parkolásszabályozásnak függvényében számolandó, az úgynevezett parkolási normák alapvetően meghatározó szereppel bírnak a keltett forgalom nagyságában és a forgalmi terhelés által okozott környezeti és társadalmi hatások volumenében. Néhány évvel ezelőtt még minden fejlett országban a szabályozás az egy bizonyos beruházáshoz megépítendő parkolóhelyek számának minimumát határozta meg. Magyarországon a szabályozás jelenleg is ezt a gyakorlatot követi. A városi életszínvonal növelése iránti társadalmi igény megjelenése és erősödése miatt a fenntartható fejlődés és ennek részeként a fenntartható közlekedés a településtervezés alapvető elvévé vált. A fejlett országok városainak mindegyikében hasonló folyamat zajlott le a XX. század utolsó évtizedeiben: a megnövekedett forgalmi terhelés, a magas szintű zajterhelés, a jelentős légszennyezettség miatt a városi lakosság létszáma csökkenni kezdett, mivel a népesség egy része kiköltözött a városokból. A szakemberek felismerték, hogy a forgalmi terhelés csökkentésének egyik megfelelő eszköze a parkolási igények visszafogása, amelyet leghatékonyabban a területhasználat fenntartható tervezésével lehet elérni. Ezért Európa számos országában a szabályozás a parkolási követelményekre vonatkozóan (biztosítandó parkolóhelyek száma) minimum számok meghatározása helyett maximum parkolási normákat írt elő, ezzel a parkolásszabályozás új irányzata jelent meg. Természetesen az újfajta szabályozás kezdetben erős társadalmi ellenállásba ütközött, mivel az autósok számára ez a döntés kedvezőtlen volt. Általánosan elmondható, hogy az új parkolásszabályozási elveket alkalmazó országokban az első eredmények (jobb környezeti körülmények és emelkedő városi életszínvonal) meggyőzték az embereket és a társadalmi elfogadottság megerősödött. A tényleges parkolási igények kutatásának további jelentős oka a fenntartható közlekedés és élhető városok megteremtése felé vezető újabb eszköz: az autómentes övezetekben alkalmazandó parkolási követelmények és egyéb kritériumok vizsgálata, vonatkozó parkolási normák meghatározása. Bár jelen dolgozat korlátozott terjedelme miatt nem foglalkozhat részletesen a kérdéssel, de a téma aktualitását adja a városi közterületek szükségszerű újrafelosztásának előkészítése is, hiszen a haladó és álló gépjárműforgalom aránytalanul nagy területet foglal el a városi közterületből, a közösségi terek és a zöldfelületek rovására. 5

6 A magyarországi tervezési gyakorlatban kötelezően alkalmazandó, az egyes létesítményekhez biztosítandó parkolóhelyek számára vonatkozó előírások még az egyes területhasználati funkciókhoz tartozó, minimális parkolási normákat tartalmazzák. A szabályozástól való eltérésre nagyon korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre és nem használható a különidejűség elve sem. Néhány település önkormányzata és beruházóik/befektetőik szándékában állt új, környezetvédelmi szempontból megfelelőbb (fenntartható) fejlesztés megvalósítása, de a jelenlegi szabályozások nem tették lehetővé ilyen fejlesztések megépítését. A kutatás egyik fő célja annak megmutatása, hogy a hazai parkolásszabályozásra vonatkozó előírások nem felelnek meg a valós parkolási igényeknek és teljesen figyelmen kívül hagyják a fenntartható közlekedés prioritásait. A parkolási normák módosítása során a legfontosabb szempont megfelelő egyensúly megteremtése a parkolási igények és a biztosított parkolóhelyek száma között, de a tervezési elveket (ezek fontossági sorrendjét) világosan kell látni a teljes folyamat alatt: a módosítás fő célja egy fenntartható, élhető település kialakítása A kutatás célja A kutatási célok: a szükséges parkolóhelyek számának meghatározására Magyarországon jelenleg alkalmazott módszer nem megfelelőségének, valóságtól való eltérésének a megmutatása, a változtatás szükségességének igazolása, a parkolási normák új számítási módszeréhez figyelembe venni szükséges tényezők meghatározása, általános összefüggések vizsgálata, tendenciák keresése az egyes településrendezési funkciók jellemzői (városszerkezeti elhelyezkedésük, közlekedési ellátottságuk, stb.) és a hozzájuk biztosítandó parkolóhelyek száma között, módszertan, modell kidolgozása a reális parkolási igények meghatározásának folyamatára (a fenntartható közlekedés elvei alapján) a várostervezési és a 6

7 közlekedéstervezési gyakorlat számára. Napi szinten könnyen használható és könnyen módosítható (rugalmas, alkalmazkodó) modell felépítése. olyan új parkolási normarendszer megalapozása, amely differenciáltabb, reálisabb és jobban kiszolgálja a fenntartható közlekedés megteremtési lehetőségét, mint a jelenlegi szabályozás. Az egyik fő kutatási cél a lehetséges csökkentési arányok meghatározása a különböző területhasználati funkciók és helyszínek esetében, annak érdekében, hogy a keltett forgalom volumene kisebb legyen, így segítve elő a biztonságosabb és jobb minőségű városi környezetet Kutatási módszerek A kutatási célok elérése érdekében az alábbi kutatási módszerek alkalmazása vált szükségessé a disszertáció kidolgozása során: szakirodalom, hazai és nemzetközi gyakorlat és előírások áttekintése A kutatás fő témájának (reális parkolási igények megállapítása egy kidolgozott szempontrendszernek megfelelően) áttekintése a nemzetközi és hazai gyakorlatban, valamint ezek összehasonlítása, a problémák felismerése után a legfontosabb alapját képezi a további munkának. Nemcsak az európai, de tengerentúli országokban alkalmazott (általában tapasztalati tényezőkre alapozott) parkolási normákat, valamint azok kritikáját is áttekintem a dolgozatban. jelenségek okainak azonosítása, következmények előrebecslése A parkolási igények meghatározása hazai gyakorlatának (előírásainak) ismertetése után, a jelenleg alkalmazott módszer következtében fellépő problémák, okaik azonosítását és a módszer további alkalmazásának lehetséges következményeit is tartalmazza a dolgozat. hipotézisek felállítása A problémák felsorolása után vizsgálatra érdemes megoldási javaslatokat adok, amelyek igazolásra váró hipotézisekként jelennek meg a kutatásban. 7

8 adatgyűjtés, adatbázis felépítése Az általános összefüggések felállításához és a tendenciák felismeréséhez, illetve igazolásához számos adat gyűjtése szükséges. A különböző területhasználati funkciókra vonatkozó, jelenleg létező parkolóhelyek számát és a hozzátartozó parkolási igényeket gyűjtöttem össze különböző méretű településeken, eltérő kapcsolatrendszerrel kiépített hálózatok esetében. Az adatok gyűjtésében a szakmai gyakorlatom alatt beszerzett adatok mellett segítségemre voltak a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szent István Egyetem hallgatói is. Az összegyűjtött adatokból egy (későbbi kutatások során bővíthető) adatbázist hoztam létre, amelyben nyolc különböző területhasználati funkcióhoz összesen 165 parkolási, műszaki és egyéb adatsort rendeltem. Külön adatbázisban gyűjtöttem a parkolási norma teljesítésének településközpontokban tapasztalható arányára vonatkozó adatokat. Az adatbázisok létrehozására és kezelésére az EXCEL-programot alkalmaztam. parkolási felmérések Számlálásos adatgyűjtést végeztem a felsőoktatási intézmények parkolási vizsgálatainak esetében, ahol a rendszámok utolsó négy karakterének rögzítése történt meg a parkolóba való be-, illetve kihajtás időpontjában. összehasonlító elemzés Az adatgyűjtés során begyűjtött parkolási adatokat meghatározott szempont szerint összehasonlító elemzésnek vetettem alá, a következtetéseket szövegesen értelmeztem és grafikus formában ábrázoltam. hipotézisek igazolása, verifikálása Az összehasonlító elemzés eredményeit, a levonható következtetéseket használom fel a hipotézisek igazolására, illetve további vizsgálat szükségességének megállapítására. modell felépítése A kutatás legfontosabb eredménye egy szakmai gyakorlatban is könnyen alkalmazható rugalmas modell kidolgozása a parkolási igények meghatározására, a kidolgozott szempontrendszernek megfelelően. A modell megjelenítését folyamatábraként, illetve a PowerPoint software alkalmazásával oldottam meg. 8

9 1.4. A disszertáció felépítése Jelen disszertáció alapvetően nyolc részre tagolódik. A bevezető fejezetben a kutatás témáját, célját és az alkalmazott kutatási módszereket ismertetem, valamint igazolom a téma aktualitását és multidiszciplináris jellegét. A következő részben kerül sor a kutatási téma részletes ismertetésére, valamint a kutatás okát jelentő problémák meghatározására. Itt mutatom be a Magyarországon jelenleg alkalmazott, parkolási követelményekre vonatkozó tervezési elveket és ezek további alkalmazásának várható következményeit. A második fejezetben ismertetem a különböző területhasználati funkciókra és övezetekre vonatkozó parkolási igények megállapítására létező magyarországi szakmai gyakorlatot, rámutatva a problémákra, a nem következetesen kezelt kérdésekre. A harmadik fejezet mutatja be a parkolási igények megállapításának nemzetközi gyakorlatát, mind Európában, mind a tengerentúlon. A fejezet végén összehasonlító táblázat mutatja a nemzetközi gyakorlat sokszínűségét. A negyedik fejezetben mutatom meg a hazai szabályozás sürgős felülvizsgálatának szükségességét és ismertetem a kutatás során elvégzett vizsgálatokat, az adatgyűjtés eredményeit. Az ötödik rész tartalmazza a vizsgálatok eredményeiből levonható következtetéseket. Felsorolom azon tényezőket is, amelyek figyelembe vétele szükséges a továbbiakban (a területhasználat típusa, a vizsgált terület városi szerkezetben elfoglalt helye, a közösségi közlekedési rendszer megközelíthetősége és szolgáltatási szintje, a területhasználati funkciók közlekedésére jellemző különidejűség, stb.) a parkolási igények meghatározásánál. A hatodik fejezetben ismertetem a kutatási munka legfontosabb eredményét: a parkolási igények meghatározásnak modelljét. A kutatási munka új tudományos eredményei tézisek formájában a hetedik fejezetben találhatók. A nyolcadik rész mutatja be a kutatási téma továbbgondolásának, további vizsgálatoknak, illetve kutatásoknak szükségességét és tervezett irányait is. 9

10 2. A parkolásszabályozással kapcsolatos hazai szakmai gyakorlat bemutatása, problémák felvetése 2.1. Általános összefüggések A kutatási folyamat első lépéseként a kutatási terület szakmai hátterét és az alapfogalmak disszertációban alkalmazott értelmezését ismertetem. A kutatási téma alapkérdése tágabb kitekintésben a fenntartható közlekedés és a településrendezés összefüggése, pontos megfogalmazásban pedig az élhető (és jövőben is fenntartható) városi környezet elősegítése a közlekedési szakág egy szegmensének (a parkolási igények meghatározásának) kontrolljával. A fenntartható fejlődés (az EU értelmezése szerint) olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk képességét, hogy kielégítsék saját igényeiket. [10] Magyarország Nemzeti Fenntartható Stratégiája szerint a fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, valamint a fenntartható társadalomban érvényesül a szociális igazságosság, és az életminőség folytonos javítására való törekvés. [30] A fenntartható fejlődés egyik legfontosabb alapeleme a fenntartható közlekedés. Ennek fogalmát, alapelveit és eszközrendszerét mind az Európai Unió, mind Magyarország közlekedéspolitikája is tartalmazza. A magyar közlekedéspolitika célja gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet egyre kevésbé terhelő közlekedés megteremtése. [1], [20],[51] 2007-ben jelent meg az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia , amely (az EU Közlekedéspolitikájának alapelveire építve) általános jövőképét az alábbiakban foglalta össze: A versenyképes gazdaság működési és fejlődési feltételeinek biztosítása, a mobilitási igények ésszerű kiszolgálása, minden alágazatban növekvő forgalom mellett költséghatékonyabb és a környezetet kevésbé terhelő rendszerek kialakításával. [14] A főbb, általános célok között szerepel: mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy az intézkedések a hazai 10

11 személyközlekedés versenyképességét fokozódó mobilitási igény mellett kedvezően befolyásolják. célunk a közlekedésbiztonság javítása. célunk a mobilitás növekedésével együtt járó fokozott környezetterhelés mérséklése. A közlekedés környezetre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásainak csökkentése (a levegőszennyezés; zaj, rezgés; az infrastruktúra elválasztó, élőhelyeket feldaraboló hatásának minimalizálása). A közlekedés közvetlenül is befolyásolja az életminőséget ez különösen igaz a településen belüli közlekedésre, ahol az egyes életfunkciók (lakás, munka, oktatás, ellátás, szórakozás) térbeli elhelyezkedése (településszerkezet) és időbeli összekapcsolódása a városi közlekedés keretein belül komplex rendszert alkot. Ez a rendszer érzékenyen reagál minden változtatásra, így a kutatás témáját képező parkolásszabályozási elem módosítása következtében a városi életkörülmények (az említett rendszer) változása (javulása) várható. Természetesen a közlekedés társadalmi, gazdasági és ökológiai hatásai egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg, ezt a tényt a közlekedéspolitikában, a közlekedésfejlesztésben és a szabályozó tevékenységben egyformán figyelembe kell venni és egyensúlyukat biztosítani szükséges. A közlekedéspolitika előírja a környezetkímélő közlekedési módozatok arányainak növelését, illetve megtartását a környezeti szempontok érvényesítése és a városi életminőség javítása érdekében évben a Magyar Közlekedéspolitika alátámasztó munkarészeként elkészült a Városi Közlekedéspolitikai Koncepció [44], amelynek legfontosabb gondolatai ( tézisei ) az alábbiak: A városfejlesztés (településfejlesztés) és a városi közlekedéspolitika kapcsolata még szorosabb, mint általában a közlekedéspolitika és területfejlesztés egymásra hatása. A fenntartható közlekedés bevezetésének célja: a közlekedési és területfelhasználási infrastruktúra használata hatékonyságának növelése (torlódások csökkentése, egyéni autóhasználat arányának csökkentése), az. emberi élettér javítása, a környezet védelme, az esélyegyenlőség biztosítása. (European Commission, 2004.) [10] A fenntartható városi közlekedési rendszer: támogatja a mozgás szabadságát, az egészséget, a biztonságot és az élet minőségét mind a jelen, mind a jövő generációi számára, környezetileg hatékony, és segíti az élénk városi életet. a fenntartható közlekedés olyan utazásokat preferáló politika, amelyek biztosítják az elérhetőség és a környezet védelme közötti egyensúlyt. 11

12 A fenntartható közlekedés eszközrendszere [54] városrendezési stratégiák (a területfelhasználási funkciók elhelyezése oly módon, hogy a napi utazási igények csökkenjenek) az egyik legfontosabb eszköz, mivel az utazások számának jelentős csökkenése érhető el megfelelő városrendezési elvek alkalmazásával, teljes városokra is kiterjeszthető elvek gyakorlatba helyezésével. Hazai gyakorlatunkban még nincs teljes értékű példa az autómentes lakóterületre, amely (különösen a városközpontokban) hasznos eszköz lehet a forgalom növekedés visszaszorításához. Gyakran a közlekedés, a megközelíthetőség szempontjai szerint alakul ki egy új terület. Ezek a szempontok jelenleg az egyéni gépjárműhasználat szempontjai, akár az elhelyezendő gépjárművek számára, akár a megközelíthetőségi kritériumra gondolunk. Miért ne lehetne az egyéni gépjárműhasználat arányának csökkentése prioritás a tervezésnél? Általános cél a városok területi növekedésének megállítása, hogy a mobilitási igényeket csökkenteni lehessen. Területfelhasználási szempontból vegyes övezetek tervezése kívánatos, ezzel csökkenthető az utazások száma és lehetővé válik a parkolófelületek közös használata az eltérő időben működő funkciók számára. mobilitási stratégiák, tervek készítése (intézményi, kerületi, települési szinteken) mobilitási (információs) központok létrehozása - Ezen intézmények célja a gondolkodásmód és a viselkedés megváltozásának elősegítése a fenntartható közlekedési módok (mint a közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás, valamint intermodális közlekedés) irányában. Funkcióik: információ és tanácsadás, közlekedésszervezés és koordináció, jegyárusítás és helyfoglalás, figyelemfelkeltés és oktatás, valamint közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások. közös autóhasználat (car-sharing, car clubs) az egyéni gépjárműhasználat és a gépjárműellátottság arányának csökkenéséhez járul hozzá meghatározott közösségekben (lakóhely, munkahelyek). megújuló üzemanyagok, korszerű gépjárművek használata korlátozó intézkedések bevezetése (gépjárművek, száma, típusa, súlya) közösségi közlekedés fejlesztése az eszközrendszer alapvető eleme, mivel a legnagyobb arányú személyforgalmat tudja lebonyolítani a fenntartható közlekedési módok közül. 12

13 parkolásszabályozás - A parkolás kérdésének kezelése egyike a személyautóval megtett utazások kezelését, illetve csökkentését szolgáló leghatékonyabb módszereknek. Az alkalmazott eszközök, intézkedések egyrészt az egy zónában található (felszíni) parkolóhelyek számának csökkentését, másrészt a parkolóhelyek hatékonyabb kihasználását (az úgynevezett forgási sebesség növelését) célozzák. A fenntartható közlekedés érdekeit (az egyéni gépjárműhasználat arányának csökkentését, a közlekedés által okozott környezeti károk csökkentését, illetve a forgalombiztonság javítását) a parkolóhelyek számának csökkentése szolgálja jobban. A parkolóhelyek mindenképpen forgalomvonzó hatással működnek, a magasabb forgási sebesség elérése, több gépjármű megjelenését, nagyobb forgalmi terhelést jelent, különösen az egyébként is érzékeny belvárosi zónákban. A parkolóhelyek szükséges számának megállapítása egy-egy létesítmény, illetve városszerkezeti zóna esetében meghatározó jelentőségű a forgalomvonzó hatás volumenében. Parkolásirányítási rendszerek - különösen a városközpontokban jellemző, hogy a forgalom egy jelentősebb részét azok az autók alkotják, amelyek parkolóhelyet keresve, sokkal hosszabb ideig használják az úthálózat egyes elemeit, mint az szükséges lenne. Megfelelő tájékoztatás nyújtásával a rendelkezésre álló parkolóhelyek leggyorsabb megközelítési lehetőségéről, a rendelkezésre álló parkolóhelyek számáról a forgalom ezen része gyorsabban elvezethető az úthálózatról. gyalogos és kerékpáros közlekedési módok infrastruktúrájának kiépítése, fejlesztése - a gyalogosok és a kerékpárosok a legsérülékenyebb közlekedők közé tartoznak, különösen a gyerekek. Ha a két közlekedési mód infrastruktúrájának kiépítésével, biztonságos, egészséges környezetet teremtünk számukra, az így közlekedők aránya nőni fog. Mindazon gépjárművel történő utazások megtakaríthatók így, amelyek bizonyos távolságon (2-6 km) belül történnek. A fenntartható közlekedés bevezetésének feltételi az alábbiak szerint kategorizálhatók: műszaki megoldások pénzügyi források jogi környezet emberi tényezők. 13

14 Jogi környezet: bizonyos fenntartható közlekedési megoldások bevezetése során a döntéshozók, önkormányzatok, beruházók jogi akadályokba is ütközhetnek. A jelenleg érvényben lévő magyar törvények, műszaki előírások, illetve egyéb szabályozók általában nem támogatják a fenntartható közlekedés eszközeinek bevezetését. Egyedi esetekben kérhető felmentés egyes előírások betartása alól (közlekedési hatástanulmány készítése szükséges)[6], de általánosságban szükség lesz a jogi környezet megváltoztatására ahhoz, hogy a fenntartható közlekedési módok részaránya növekedjen. Jelen kutatás egyik hipotézise, hogy a parkolási igények megállapítására vonatkozó, kötelezően használandó előírás nem eléggé differenciált, kevés szempontot vesz figyelembe és számos esetben irreális, azaz változtatásra szorul. A jogi környezet megváltoztatása sokszereplős, hosszú folyamat. A törvényi előkészítés során műszakilag kell megalapozni a szabályozás módosítását, ennek egyik első lépése lehet jelen vizsgálat. Ugyanakkor a szabványok megváltoztatásáig a műszaki tervezés területén, a gyakorlatban nem várható jelentős javulás (pl. az egyes fejlesztési funkciókhoz tartozó parkolóhelyek száma nem csökkenthető radikálisan és önkényesen, az érvényben lévő előírásokkal ellentétesen.) A fenntartható közlekedés elősegítését célzó intézkedések műszaki, pénzügyi és emberi tényezőinek tárgyalására jelen disszertáció keretei nem adnak lehetőséget, de mindenképpen meg kell említeni, hogy az intézkedések bevezetésében a döntéshozatal a szakemberek feladata. A lakosság, a közlekedők számára tájékoztatást és konzultációs lehetőséget kell biztosítani. Ennek oka, hogy a közlekedés résztvevőinek többsége számára az egyéni autóhasználat a legkézenfekvőbb, legkényelmesebb, leggyorsabb közlekedési mód, amely Magyarországon ma is pozitív megítélésű (státusz!). Ugyanakkor a közösségi közlekedés egyre romló megítélése és szolgáltatási színvonala (kényelmetlensége, kötöttsége, bizonyos esetekben költséges volta és tömegszerűsége) szintén a fenntartható közlekedési módok elutasítását eredményezi. Akkor is így van ez, ha az egyéni autózás költséges, időrabló és bizonyítottan környezetkárosító. Ennek következtében minden érintett csoportban (tervezők, döntéshozók, a közlekedési rendszerek használói) vannak ellenzői a fenntartható közlekedés bármely eszközének. A közlekedési szokások megváltoztatásának, az alapelvek társadalmi elfogadottságának alapfeltétele sikeres próba-projektek megvalósítása, a fenntartható közlekedés előnyeinek megmutatása. A közlekedési szokások megváltoztatásának külön feltételrendszere létezik: 14

15 A közlekedő ember akkor gondolkodik el általános közlekedési módjának megváltoztatásán, ha ez kézzelfogható haszonnal jár számára (költség és időtényező). Amennyiben a közlekedőket is bevonjuk a döntési folyamatba, nem csupán kész tényeket tárunk eléjük és próbáljuk meggyőzni őket a változtatás szükségességéről, magasabb társadalmi támogatottságot érhetünk el a megvalósítás kezdetén is. A politikai támogatottság rendkívül fontos, mind a döntéshozatal, mind pedig a végrehajtás során. Ha nincs politikai akarat, nincs pénzügyi támogatás, nem érhetünk el eredményt. Ebből a szempontból is rendkívül fontos a politikusok munkáját támogató, döntéseiket előkészítő önkormányzati és állami szakembergárda létszáma, képzettsége és ismeretei a fenntartható közlekedés témakörében. A folyamatos és egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő, fenntartható közlekedési módokat, környezettudatos közlekedést népszerűsítő kampányok megszervezése és lebonyolítása alapvető fontosságú. Magyarországon ilyen események csak elszigetelten léteznek és kevés emberhez érnek el. Településtervezés és közlekedés A települések tervezésénél, fejlesztésénél elsődleges feladat a település infrastrukturális hálózatának biztosítása a tervezett funkciók használatához. A településfejlesztés komplex folyamatában a közlekedésfejlesztési kérdések megoldása (megközelíthetőség, hálózati kapcsolatok, parkolás) a fejlesztés sikerének feltétele. Általános esetben a közlekedés a városfejlesztési elképzelések kiszolgáló funkciója. A települések szerkezetét a használat, azaz a funkciók és a közöttük fennálló kapcsolatok határozzák meg. A közlekedési hálózat szerkezetformáló szerepe is megfigyelhető a városfejlődésben, amikor a funkciók kihasználják a már meglévő infrastrukturális előnyöket és annak megfelelő térbeli fejlődés következik be. [55] Figyelembe véve az egyes települések méretét, fejlettségét, földrajzi és társadalmi adottságaiból adódó szerkezetét, a területhasználati funkciók váltakozását, minden fejlesztési projekt egyediként jellemezhető. Ebből következik, hogy minden szakági megoldásnak is külön vizsgálatok alapján, speciálisan a projekthez alkalmazkodónak kell(ene) lennie. A jelenlegi szabályozás alapján erre kevés mód adódik. Az érvényes műszaki előírások az előrebecsült közlekedési igények teljes kiszolgálását teszik kötelezővé, tekintet nélkül az 15

16 építendő létesítmény funkciójára, elhelyezkedésére a település szerkezetében, megközelíthetőségére, szomszédos területek jellemzőire, stb. A szabályozók egyaránt vonatkoznak a létesítmények megközelítési útvonalaira, valamint belső közlekedési rendjükre, többek között a parkolási igények (parkolóhelyek száma) megállapítására is. A településtervezés gyakorlatában a parkolási normák (az egyes területhasználati funkciókhoz nagyságuk függvényében építendő parkolóllások száma) a tervezés kötelező, szabályozott elemei Parkolási igények meghatározása Magyarországon a joghatályos szabályozás szerint Magyarországon a parkolási normák az OTÉK (253/1997. számú Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) által meghatározottak ( 4. sz. melléklet az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása ) [4]. A Kormányrendelet a településrendezés és annak szakági munkarészeinek legfontosabb szabályozója, alapdokumentuma, amely legutolsó módosítása 2008-ban történt. A városi környezetben az alábbi parkolási normákat írja elő az OTÉK: 1. táblázat Parkolási normák Magyarországon TERÜLETHASZNÁLATI FUNKCIÓ Elhelyezendő gépkocsik száma Lakás, üdülőegység 1 parkolóhely egységenként Kereskedelem Szállás (szálloda, stb.) 1ph / 10m 2 (100 m 2 -ig) 1ph / 20 m 2 nettó alapterület (árúsítótér) 1ph vendégszobánként Vendéglátóegységek Nevelési/oktatási egységek (Bölcsöde, óvoda, általános és középiskolák) Felsőfokú oktatási egység 1ph / 5 m 2 fogyasztótér (terasz, kerthelyiség beleértve) 1 ph/ 20 m 2 nettó alapterület (foglalkoztatóés tantermek) 1 ph/ 20 m 2 nettó alapterület (oktatási és 16

17 kutatási helyiségek) Egyéb közösségi és szórakoztató 1ph/5 férőhelyenként kulturális egység (Színház, mozi, koncertterem) Egyéb művelődési egységek 1ph/50 m 2 nettó alapterület (huzamosabb (múzeumok, galériák, stb.) tartózkodásra szolgáló helyiségek) Sportolás, strandolás céljára szolgáló 1ph/5 férőhelyenként egységek Igazgatási, ellátó, szolgáltató és nem 1ph/10 m 2 (huzamos tartózkodásra szolgáló fekvőbeteg ellátó egységek helyiségek) Fekvőbeteg ellátó gyógykezelő egység 1 ph / 4 betegágy Ipari egységek gyártó, szerelő helyiségei Raktározási egységek Minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális egység (park, állatkert, temető) Öregek otthona Egyéb rendeltetési egységek 1 ph / 200 m 2 alapterület 1 ph / 500 m 2 raktárterület 1ph/500 m 2 megkezdett alapterület 1 ph/ 3 szoba 1ph/20 m 2 nettó alapterület (huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek) A fentieken túl az OTÉK részletesen szabályozza az egyes közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységekhez építendő parkolóhelyek számát, a település mérete és a vonzott forgalom függvényében. A parkolási normákra vonatkozó előírásoktól való eltérésre igen korlátozott lehetőségek vannak. A helyi Önkormányzatok által alkotott rendeletek alapján lehetőség van a normáktól való eltérésre, ahol az eltérés mértéke maximum +/- 50 % lehet (lakófunkció esetén az eltérés mértéke csak pozitív lehet). A módosítás a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján lehetséges, amelynek ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a közösségi közlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére. A 253/1997. Kormányrendelet joghatályos, vonatkozó részét az A) jelű melléklet tartalmazza. 17

18 3. Nemzetközi gyakorlat és szakirodalom bemutatása 3.1. Parkolási igények meghatározásának nemzetközi gyakorlata Az alábbiakban nemzetközi áttekintést mutatok be az egyes országokban használatos, parkolási igényekre vonatkozó szabályozások, ajánlások témakörében. Természetesen egyes országokban hasonló, másokban (viszonylagos földrajzi közelségük ellenére is) teljesen eltérő a motorizációs szint, a közlekedési infrastruktúra kiterjedése, a közlekedési szokások és a fenntartható közlekedés eszközeinek használata. Az áttanulmányozott szabályozásokban ennek megfelelően vannak követhető és követendő példák a magyarországi gyakorlat számára is Európa Az 1990-es évek végéig az európai településtervezéshez kötődő közlekedéstervezésben általános volt az úgynevezett minimális parkolási normák alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy minden új beruházás esetén az előírások a megépítendő parkolóhelyek számának minimumát adták meg, a területhasználati funkció és a tervezett beruházás méretének ismeretében. Évtizedeken keresztül a településtervezés és a közlekedéstervezés nem álltak túl szoros kapcsolatban a tervezés szintjén, a közlekedés egyszerűen egy kiszolgáló funkció volt a tervezett területfejlesztés számára. A gépjármű-ellátottság arányának emelkedése, a forgalmi volumenek növekedése, a zsúfoltság elterjedése és mindezek káros hatásainak következményei miatt új tervezési szemlélet és módszerek jöttek létre a kontinensen. A szemléletváltás egyik fontos jele a területhasználati funkciók és a közlekedés közötti jelentős, kétirányú kapcsolat felismerése és a forgalomnagyságok visszaszorításának, a forgalmi igények kezelésének/irányításának eszközeként való alkalmazása volt. Ennek egyik formája a parkolási normák átgondolása, módosítása. A közterületen kívüli parkolóhelyek számának korlátozása jelenleg egyértelműen a fenntartható mobilitás legtöbbször alkalmazott eszköze az európai városokban. Ennek két legfőbb indoka a városfejlesztési célok elérése, illetve a környezetszennyező anyagok kibocsátásának minimalizálása. A korlátozás mértékét az egyes zónákban található közösségi közlekedési ellátottság, a területhasználati funkció típusa és mérete határozza meg. A különböző városokban eltérő a felső határérték (az építhető parkolóhelyek maximális száma). (A parkolásszabályozás másik elterjedten alkalmazott módszerét, a díjfizetést csak Svájcban teszik kötelezővé az előírások.) Európa számos városában találunk olyan előírásokat, amelyek a városon belül különböző övezetekre különböző parkolási normákat állapítanak meg. 18

19 Nagy Britannia Tíz évvel ezelőtt, egy fenntartható közlekedési rendszer kialakításának érdekében a parkolási normákat a forgalmi zsúfoltság csökkentésének fontos eszközeként kezdték meghatározni és ezzel párhuzamosan a fenntartható közlekedési módok népszerűsítése is megkezdődött. Ezen elképzelésekre alapozva adta ki Nagy Britannia kormánya a PPG13 ( Planning Policy Guideance Tervezési irányelvek [35]) dokumentumot márciusában. Az országosan érvényes elvekben meghatározott parkolási normákat, mint maximális értékeket adták meg, de a helyi önkormányzatoknak jogában áll ennél szigorúbb előírásokat is bevezetni (még kevesebb parkolóhelyszámot engedélyezni), mivel az irányelvek ajánlásokat foglalnak magukba, nem pedig kötelezően betartandó előírásokat. A PPG13 megmutatja a kormány álláspontját egy új fejlesztés helyszínének és fenntarthatóságának kapcsolatáról. Általánosságban elmondható, hogy Nagy Britanniában a tervezési gyakorlat a lakóterületeknél (mint utazások általános kiindulási pontjánál) minimális parkolási normákat, a célállomásnál (kereskedelmi, intézményi, ipari, stb. területek) maximális értékeket alkalmaz. Az egyes létesítményekhez tartozó, megépítendő parkolóhelyek számát az utazások céljánál a tervezett funkció bruttó területére, vagy a látogatók számára (ha ez előre becsülhető) vonatkoztatva adják meg. A parkolási normák kimondott célja a funkcionalitás (használati célnak való megfelelőség), a közösség kiszolgálása és jobb életkörülmények létrehozása. Különleges figyelemmel kezeli a dokumentum (PPG13) a mozgáskorlátozott emberek parkolási igényeit: a tervezett összes parkolási kapacitás 5 %-át a különleges igények kielégítésére kell fordítani. Lakóövezetek esetén is létezik maximálisan építhető parkolóhely-szám (1,5 parkolóhely lakóegységenként). Az országos szabályozás előírásai függetlenek a környező zóna területfelhasználásának típusától, a közösségi közlekedés elérhetőségétől. Az egyes városok jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, így a parkolási normák részleteinek kidolgozása a helyi szabályozás feladata. 19

20 2. táblázat Ajánlás az Egyesült Királyságban alkalmazandó parkolási normákra TERÜLETHASZNÁLATI FUNKCIÓ Parkolók maximális számának Küszöbérték, amely felett az országos előírása előírás alkalmazandó 1/m 2 bruttó alapterület, ha (bruttó alapterület) másképp nem rendelkezik Élelmiszer kereskedelem 1/14 m m 2 Nem-élelmiszer jellegű 1/20 m m 2 kereskedelem Filmszínházak és konferenciaegységek 1/5 férőhely 1000 m 2 Közösségi funkció 1/22 m m 2 (filmszínházaktól, konferenciaegységektől és stadionoktól eltérő használat) Irodák 1/30 m m 2 Felsőfokú oktatási 1 /2 fő személyzet 2500 m 2 intézmények + 1/15 hallgató Stadionok 1/15 férőhely 150 férőhely A következőkben a részletes helyi szabályozásra láthatunk példákat: London A helyi szabályozás (The LONDON Plan, Annex 4. Parking Standards [27],[31]) részletesen kidolgozott maximális parkolóhely-számok alkalmazását javasolja minden területhasználati funkció esetében. A kereskedelmi, vendéglátás és szabadidős funkciókat számos alfunkcióra bontva határozza meg a parkolók számát. A részletes szabályozást mutató táblázat a B) mellékletben látható. West Midlands (Local Transport Plan, 2006.) [50] A régió városaiban zónákat határoztak meg, megközelíthetőségüknek (közösségi közlekedési ellátottságon alapuló helyi minősítési rendszer) megfelelően. Jó megközelíthetőség esetén a parkolási normák szigorúbbak, korlátozottak. Nagy volumenű létesítmények építése esetén kötelező a mobilitási terv elkészítése. A közterületi/közösségi létesítményekhez tartozó parkolóterületeken százalékosan kell megadni a látogatók számára tervezett parkolóhelyek arányát. Mivel a garázsokat számos esetben nem gépjármű-tárolásra használják a tulajdonosok, így a közterületi parkolási igény jelentős, az önkormányzatok speciális előírásokat alkalmaznak. 20

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés. Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés. Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó parkolási igények meghatározásának módszertana a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2011. (II.18.) számú rendelete a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2011. (II.18.) számú rendelete a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről Nádudvar Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2011. (II.18.) számú rendelete a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről Nádudvar Város Képviselőtestülete(továbbiakban: Képviselőtestület)

Részletesebben

Macsinka Klára. A területhasználati funkciókhoz tartozó parkolási igények meghatározásának módszertana a fenntartható közlekedés elvei szerint

Macsinka Klára. A területhasználati funkciókhoz tartozó parkolási igények meghatározásának módszertana a fenntartható közlekedés elvei szerint Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó parkolási igények meghatározásának módszertana a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori tézisek Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1 A PARKOLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL, A PARKOLÓHELY ÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS ANNAK MEGVÁLTÁSÁRÓL SZÓLÓ 33/2001. (XI.

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének. 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének. 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete AZ ÉPÍTMÉNYEK RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYGÉPKOCSI ELHELYEZÉSI

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 5/2009. (II.06.) Önk. r e n d e l e t

Nagykálló Város Önkormányzat. 5/2009. (II.06.) Önk. r e n d e l e t Nagykálló Város Önkormányzat 5/2009. (II.06.) Önk. r e n d e l e t parkolóhelyek létesítéséről, valamint nem fizető parkolók üzemeltetésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 8/2010. (II.19.), 18/2012.

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e

2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e 2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e a parkolás szabályairól és a parkolási díj megállapításáról

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Dalos Péter www.communities.canada.com COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. 1 Bubi Szakmai Fórum 2011.szeptember 20. Témák Mi az a Kerékpáros Közösségi

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése T6-L ÉPÜLETTERVEZÉS VI. (ÉPÍTÉSZ BSC-LEVELEZŐ) Budapesti projektek ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE OKTATÓK, ELŐADÓK LEÍRÁS ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE) GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE) VIZSGA / ZH : dr. A SZIE YMÉK

Részletesebben

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Balázs: Személy / autó / busz / megálló A közforgalmú közlekedés szerepe a városok életében előadását hallhatják! 2 Dr. Horváth Balázs: Személy

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: címlap MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: HUMÁN, TÁRSADALMI, TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK. FENNTART- HATÓSÁG? A JÖVŐ NEMZEDÉKEKÉRT

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Győr Biztonságban az iskolák környékén Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Szombathely, Éhen Gy. tér 1-3. forgalomtechnikai felülvizsgálata egyirányúsítás, parkoló kijelölés

Szombathely, Éhen Gy. tér 1-3. forgalomtechnikai felülvizsgálata egyirányúsítás, parkoló kijelölés H-9700 Szombathely Laky Demeter u. 8. Tel: +36-20-311-9750. Szombathely, 2015. május 22. Tartalomjegyzék: Címlap Tartalomjegyzék 1.0 Műszaki leírás Általános adatok Tervezési feladat Kiinduló adatok Jelenlegi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése igény-kapacitás összerendelése (tervezés, lebonyolítás) - igények részletes jellemzői (térbeliség, időbeliség, utas-összetétel, stb.), mértékadó utasszám

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése napirendi pont Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése Javaslat a fizető-parkolóhelyek létesítéséről, valamint üzemeltetésének szabályairól szóló 66/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 28/2005 (VII.15.) rendelete a parkolás biztosításának módjáról és annak megváltásáról (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet

12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet 12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről egységes szerkezetben a módosítására kiadott 19/2004. (VII.15.) Orosházi Önkormányzati

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes 4400, KOSSUTH TÉR I. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-553i FAX: +36 42 311-041 NyíREGYHÁZA VAROSFEJLESZTÉSI ÉS 4401, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-547i FAX: +36 42 310-647 Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014

Részletesebben