Bauernhuber Andor: Műanyagok I. rész: Polimer anyagismeret
|
|
- Ervin Vass
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bauernhuber Andor: Műanyagok I. rész: Polimer anyagismeret
2 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai Makromolekula: azonos építőelemekből, ismétlődő egységekből felépített szerves vagy szervetlen molekula, molekulatömege általában nagyobb, mint 5000 ennél kisebb molekulatömegű anyagokat, ahol az ismétlődő egységek száma általában kisebb, mint 10, oligomereknek nevezzük Polimer: olyan hosszú láncú szerves vegyület, amelyben tipikusan sok ezer elemi építőegység, vagyis monomer kapcsolódik össze akár végtelen monomer összekapcsolódása is lehetséges Előállítását tekintve: természetes polimerek (pl. cellulóz) mesterséges polimerek PE építőeleme (etilén) Poli(metil-metakrilát) - plexi Kevlar
3 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai Alapfogalmak: A polimerek viselkedését és tulajdonságait szerkezetük határozza meg Homopolimer: építőeleme mindig azonos, függetlenül a kiindulási komponensek számától Kopolimer: két vagy több építőelemből épülnek fel A különböző építőelemek, a komonomerek elrendeződése szerint megkülönböztetünk statisztikus alternáló blokk ojtott vagy ág kopolimereket Pukánszky, Moczó: Műanyagok
4 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai Alapfogalmak: Konfiguráció: a szerkezet változhat a monomerek különböző kapcsolódása miatt, orientációjuktól függően megkülönböztetünk fej-láb, fej-fej, láb-láb szerkezeteket A legtöbb polimerizációs eljárásban elsősorban fej-láb szerkezetek keletkeznek, véletlenszerűen azonban fej-fej, illetve láb-láb kapcsolódású szerkezeti elemek is képződnek fej-fej, láb-láb kapcsolódás hibahelyként hat és csökkenti a polimer kémiai stabilitását, a lánc szabályosságát, kristályosodási hajlamát, bomlási hőmérsékletét, stb. Pukánszky, Moczó: Műanyagok
5 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai Alapfogalmak: Asszimetrikus szénatomot (minden vegyértékhez más kapcsolódó atomcsoport) tartalmazó molekula nem jellemezhető csak a konfigurációval Ábrák: Pukánszky, Moczó: Műanyagok Sztereoregularitás: szusztituensek (oldalcsoportok) főlánchoz viszonyított térbeli elhelyezkedését írja le izotaktikus polimerekben a szubsztituensek főlánchoz viszonyított térbeli elhelyezkedése azonos szündiotaktikus polimerekben a szubsztituensek alternálva helyezkednek el a főlánc mentén ataktikus polimerekben az aszimmetrikus szénatom szubsztituensének elhelyezkedése véletlenszerű Szabályos láncszerkezet általában makroszkopikus rendezettség kialakulását is eredményezi: az izo- vagy szündiotaktikus polimerek többnyire kristályosak - pl. izotaktikus polipropilén kristályosodik, olvadáspontja kb. 165 C, ataktikus polipropilén elasztomer, kb. 0 C körüli üvegesedési hőmérséklettel
6 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai Alapfogalmak: Polimer láncok elágazottságának száma és mértéke meghatározza a polimer makroszkopikus szerkezetét és tulajdonságait Alak: általában hosszú- és rövidláncú elágazottságot különböztetünk meg Konformáció: a polimerlánc lánc adott körülmények között felvett alakja polimerekben láncok nem kinyújtva, egymással párhuzamosan helyezkednek el a monomerek egymáshoz viszonyított helyzetét a vegyértékszögek, valamint a vegyértékszög körüli rotációt gátló energetikai és szférikus hatások határozzák meg külső erők távollétében a láncok gombolyodott formát vesznek fel láncalak adott körülmények között: konformáció lehetséges alakok összessége: konformáció-eloszlásnak Pukánszky, Moczó: Műanyagok
7 A polimer láncmolekulák képződése A makromolekulák képződési reakcióinak három fajtája: polimerizáció poliaddíció polikondenzáció Reakciók megkülönböztetése: reakció sebessége (lépcsős vagy láncreakció) és a képződő melléktermék (van vagy nincs) alapján
8 A polimer láncmolekulák képződése Polikondenzáció: A monomer molekulák összekapcsolódását valamilyen kis molekulájú melléktermék kilépése kíséri (leggyakrabban víz) Lépcsős reakció: nincs láncreakció minden lépés után stabil, izolálható molekula keletkezik, lépések (monomerek kapcsolódása a láncvégekhez) egyesével történnek lassú reakciólépések egymás utáni sora Általános képlet: x-r-y + x-r -y x-r-r -y+xy dimer pl.: H2O x-r-r -y + x-r-y x-r-r -R-y+xy trimer... Polikondenzáció feltételei: Folyamat lejátszódásához energia bevitele szükséges legalább két kondenzációra képes csoport (bifunkciós molekula) szükséges Például: Fenoplasztok (fenol+metanol bakelit) Poliamidok, poliészterek
9 A polimer láncmolekulák képződése Poliaddíció: A monomer molekulák összekapcsolódása során melléktermék nem keletkezik Lassú, lépcsős reakció: nincs láncreakció minden lépés után stabil, izolálható molekula keletkezik, lépések (monomerek kapcsolódása a láncvégekhez) egyesével történnek lassú reakciólépések egymás utáni sora Reakcióidő függvényében a polimer moláris tömege fokozatosan növekszik A poliaddíció általános képlete: na + nb (AB)n Poliaddíció feltételei: Szükséges legalább két kondenzációra képes csoport (bifunkciós molekula) Poliaddícióval készített anyagok epoxi gyanta (pl. műanyag kötésű beton) poli-uretán (PU, pl. festék, lakk, hab)
10 A polimer láncmolekulák képződése Polimerizáció: A monomer molekulák összekapcsolódása során melléktermék nem keletkezik Gyors, láncreakció: önfenntartó folyamat a beindulás után exoterm, intenzív hőfelszabadulással Segédanyag hozzáadás nélkül,monomerek önmagukkal kapcsolódva, hosszú (> 10 3 tagú) láncot építenek kovalens (C - C) kötések kialakításával tipikusan telítetlen, azaz C = C kettős kötést tartalmazó monomer molekulák egyesülnek a telítetlen kötés felszakadásával és telítődésével A polimerizációs láncreakció kezdő lépés (iniciálás): láncreakció megindítása láncnövekedés: nagyszámú (> 10 3 ) egymás után bekövetkező kapcsolódás (propagáció), (újabb) külső energia befektetése nélkül, Lánczárás (láncátadás) az alapanyag közelítőleg teljes felhasználódásáig (konverzióig), vagy a lánc kívülről bevitt adalékkal történő lezárásáig v. átviteléig másik láncra Leghatékonyabb: szintetikus polimerek 90%-a így készül pl. LDPE, HDPE, LLDPE, PP pl. PVC, PVA, EVA pl.: PS, ABS, ASA, SAN, PMMA
11 A polimer láncmolekulák képződése Polimerizáció: Inicializálás: iniciátorokkal: első monomer láncszem kettős kötésének felnyitására alkalmas, szabad gyök létrehozására képes a termikus úton felhasított iniciátormolekula-maradék párosítatlan elektronnal rendelkező szabad gyök: R pl.: peroxi-vegyületek, benzoilperoxid A láncnövekedés első lépését ez az R szabad gyök indítja pl. az etilén monomerrel: amely után n (tipikusan >10 3 ) lépés már magától lejátszódik: Lánczárás: tipikusan kétféle módon: rekombináció diszproporcionálódás Láncátadás: láncvégi szabad gyökről párosítatlan elektron átadása, történhet monomerre: a párosítatlan elektron átadódhat a monomernek, és ott új láncot indíthat már elkészült polimer lánc közepére is, ott láncelágazást indítva inert láncátadószerre
12 A polimerek láncmolekulák képződése Polimerizáció: Láncátadás inert láncátadó szerre: láncátadó szer inaktív marad és nem vesz részt további polimerizációban: inaktív gyökfogó szélső esetben egészen lelassíthatják a polimerizáció sebességét: retarderek közbeléphetnek az indulni készülő polimerizációs lánc legelső lépésében is, teljesen meggátolva a polimerizáció létrejöttét: inhibitorok A polimerizáció: exoterm, láncreakció: 50 C-ra hűtött cseppfolyós etilén polimerizációja során adiabatikus körülmények között, hőelvezetés nélkül a közeg hőmérséklete robbanásszerűen 1400 C fölé növekedne (PP esetén 980 C-ra) Polimerizáció szabályozása: iniciálás, láncnövekedés és lánczárás hőmérsékletfügése (aktiválási energiája miatt) eltérő polimerizációs hőmérséklet megválasztása és megfelelő határok között tartása az egyik legfontosabb technológiai paraméter folyamat az iniciátor és a lánczáró, illetve a láncátvivő adalékok koncentrációjával szabályozható. Polimerizáció hőmérséklete befolyásolja a polimer móltömegét, annak eloszlási függvényét, az elágazottságot, az esetleges ko-monomer beépülését és még sok más fontos tényezőt
13 A polimerek láncmolekulák képződése Polimerizáció: cél: hőmérséklet kézben tartása kivitelezés közegét tekintve a megvalósítás történhet magában a monomerben, oldószer, hígítószer nélkül: tömbpolimerizáció valamilyen közegben eloszlatott állapotban: oldószeres, emulziós és szuszpenziós polimerizáció kiindulási anyag és a végtermék egyaránt lehet egyfázisú (pl. oldat), vagy többfázisú (emulzió, szuszpenzió, zagy) Az oldószeres polimerizáció technológiai indoka: exoterm reakció a felhígított rendszerben a hígításnak megfelelően csökkentett hőeffektussal zajlik késztermék könnyebben kezelhető: az átalakult rendszer a polimerizációs konverzió végén kisebb viszkozitású oldat, ha homogén volt reakciójában, vagy jól kezelhető zagy, ha a reakcióközeg heterogén fázisúvá vált a konverzió végére
14 A polimerek kémiai felépítése Molekulatömeg, molekulatömeg-eloszlás: Polimer molekulák mérete az anyagban láncról láncra változik a molekulák méretének eloszlása van Láncmolekulák jellemzése: Ismétlődő egységek (monomer) száma: polimerizációs fok (p) Ismétlődő egységek számának (p) és az egység tömegének (m) szorzata: molekulatömeg (M) Molekulatömeg széles határok közt ingadozhat -> jellemzés átlagos molekulatömeggel (M m ), molekulatömeg-eloszlással (várható molekulatömeg: M n ): Bodor Géza: A polimerek szerkezete
15 A polimerek kémiai felépítése Belső szerkezettől függően Amorf Részben kristályos Rojtos micella szerkezet Hőre lágyuló polimerek (termoplasztok): Lehet amorf és részben kristályos Lánc atomjai közt elsőrendű kovalens kötés Molekulák közt másodrendű kémiai kötések: van der Waals kölcsönhatás Poláros molekulák ( molekulacsoportok) közt Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Dipólus-erők: állandó dipólmomentummal rendelkező csoportok között Indukciós erők: állandó és indukált dipólmomentummal rendelkező csoport között» Alapvetően apoláros molekula töltéseloszlásának változása a poláros molekula hatására indukált dipólus Molekulák közti erők apoláris anyagokban is: Diszperziós erők» Időben változó dipólmomentum a molekulán belül (lokális töltésállapot rezgése )» Töltésfluktuáció a szomszédos molekula töltés-eloszlására is hat ellentétes fázisú töltéseloszlást indukál
16 A polimerek kémiai felépítése Hőre lágyuló polimerek (termoplasztok): hidrogénhidak Erős dipólus-dipólus kölcsönhatás, amely hidrogén nagy elektronegativitású atommal (O, N, F) alkotott molekulája és egy másik, poláros molekula közt jön létre Erősebb, mint a van der Waals kölcsönhatás Kémiai kötéstípusok kötési energiái: Kötéstípus Disszociációs energia (kcal/mol) Ionos kötés Kovalens kötés Hidrogénhíd 1 12 Dipólus-erők Indukciós erők <1-15 Wikipedia Pl.: részben kristályos: PVC, PE, PI, PP; amorf: PC, PMMA
17 A polimerek kémiai felépítése Térhálós polimerek: Láncok között elsőrendű kémiai kötések Mindig amorf Keresztkötések számától függően: Gyengén térhálós polimer: elasztomer Térfogategységben kevés hálókötés Pl.: gumi Sűrűn térhálós polimer: duromer (hőre keményedő polimer) Térfogategységben sok hálókötés Kemény, gyantaszerű Pl.: poliésztergyanták, epoxigyanták, fenolgyanták
18 A polimerek szerkezete Kristályos szerkezet, morfológia: Hierarhikus morfológiai felépítés Legkisebb egység: elemi cella: párhuzamosan elhelyezkedő polimer szálak részletei egy molekula számos elemi cellán keresztülhalad Polietilén elemi cellája: 5 molekulalánc, 1 monomernyi magasság Elemi cellák krisztallitokat alkotnak: kristályos területek az amorf mátrixban Krisztallitok a köztük található amorf anyagrésszel tű alakú fibrillákat vagy lemez alakú lamellákat alkothatnak hajtogatott láncú molekulák alkotják fibrillák: elágazások lehetnek bennük Pukánszky, Moczó: Műanyagok
19 A polimerek szerkezete Kristályos szerkezet, morfológia: Lamellák vagy firbillák szupermolekuláris szerkezetbe rendeződhetnek: szferolit - fibrillás vagy lamellás krisztallitok gömb alakú, szimmetrikus halmaza szferolitokat a középpontból kiinduló, a tér minden irányába növekedő krisztallitok építik fel A teljes térkitöltést az biztosítja, hogy a sugárirányba növekvő fibrillákról kis szögekben újabb fibrillák ágaznak le a növekedéssel egyidejűleg szferolitok mérete jelentősen befolyásolja a polimer tulajdonságait: A szferolit méretének növekedésével a polimer ridegebbé válik, szilárdsága, ütésállósága jelentősen csökken Leskovics Katalin: A tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira Nagy Piroska Mária: Viszkoelasztikus szerkezeti polimerek tömbi és felületi tulajdonságainak vizsgálata benyomódási méréstechnikával
20 A polimerek szerkezete Kristályos szerkezet, morfológia: Kristályosodási hajlamot meghatározza: az egyedi lánc jellemzői meghatározzák a kristályosodási hajlamot és befolyásolják a kristályos szerkezet jellegét (a molekulák elrendeződése, kristálytípus, elemi cella méretei stb.) A gyakorlati körülmények között kristályosodott polimerek morfológiáját számos egyéb tényező is befolyásolhatja - elsősorban a láncok hajlékonysága, a kristályosodás kinetikája A kristályosodás szerkezeti feltétele a lánc szabályossága, ami lehetővé teszi a láncok, illetve azok elemeinek szabályosan ismétlődő elrendeződését Pl. polipropilén: izotaktikus formája kristályos 165 C-os olvadásponttal, ataktikus láncszerkezet esetén amorf, kb. 0 C-os üvegesedési hőmérséklettel A lánc szabályosságának megbontása minden esetben a kristályosság csökkenését, szélső esetben megszűnését, a kristályok méreteinek változását és az olvadáspont csökkenését eredményezi
21 A polimerek fizikai tulajdonságai A polimer ömledék viszkozitása több nagyságrenddel meghaladja a kis molekulatömegű anyagokét Folyás gyakran csak nagy nyírás vagy nyújtás hatására jön létre Viszkozitás függ a lánc kémiai szerkezetétől, a molekulatömegtől, a molekulatömeeloszlástól, de olyan kis értéket soha nem ér el, hogy a polimer ömledék a rendelkezésre álló térfogatot gyorsan és teljes mértékben kitöltse, mint a hagyományos, kis móltömegű folyadékok A polimerek többnyire szilárd halmazállapotúnak tekinthetők és deformációjuk során a leggyakrabban rugalmas és maradó alakváltozás egyidejűleg megy végbe.
22 A polimerek fizikai tulajdonságai Fizikai állapotok: A polimer lehet üveges, nagyrugalmas vagy ömledék állapotban A polimer szerkezete mindhárom állapotban amorf, hosszú távú rendezettség nincs A negyedik a részben kristályos fizikai állapot Ebben található minden kristályos polimer, amelyek mindig kétfázisúak, egyidejűleg tartalmaznak amorf (rendezetlen) és kristályos (rndezett) anyagrészeket. Pukánszky, Moczó: Műanyagok
23 A polimerek fizikai tulajdonságai Fizikai állapotok: Üveges állapotban a makromolekula és egyes részei csak rezgő mozgásra képesek. Az üveges polimer merevsége, szilárdsága általában nagy, külső erő hatására energiarugalmas deformáció jön létre. A hőmérséklet emelkedésével az anyag belső energiája nő és egy bizonyos hőmérséklet felett megindul a molekulák egyes részeinek mozgása szegmensmozgás, nagyrugalmas állapot Nagyrugalmas állapotban a különböző konformációk dinamikus egyensúlya alakul ki, de a molekulák tömegközéppontjának egymáshoz viszonyított helyzete nem változik A mozgásban részt vevő egységek a szegmensek Nagyrugalmas állapotban a polimer nagymértékű reverzibilis deformációra képes Ömledékállapotban a molekulák (tömegközéppontjai) egymáshoz képest elmozdulnak, a polimerek folynak
24 A polimerek fizikai tulajdonságai Fizikai állapotok közti átmeneti hőmérsékletek: Átalakulási hőmérsékletek T g : üvegesedési hőmérséklet (alatta nincs szegmensmozgás) Pillanatnyi rugalmas alakváltozás dominál T m : kristályolvadási hőmérséklet (kristályos hányad amorffá válik) Nagyrugalmas állapot, szegmensmozgás, késleltetett rugalmas alakváltozás dominál T f : folyási hőmérséklet: amorf hányad megolvadásának határa (molekulák tömegközéppontjai elmozdulnak Molekulaszerkezet hatása az átalakulási hőmérsékletekre: Lánc szerkezete: Vegyértékszögek Heteroatom a főláncban (O): merevít Oldallánc, szubsztituensek mérete, pl. benzolgyűrű (PA) Másodrendű kölcsönhatások poláros csoportok mennyisége, dipólmomentuma
25 A polimerek fizikai tulajdonságai Pukánszky, Moczó: Műanyagok
26 A polimerek mechanikai tulajdonságai Molekulatömeg hatása: Molekulatömeg az anyag fizikai, mechanikai jellemzőit és feldolgozhatóságát erősen befolyásolja: kristályossági fok, sűrűség, átalakulási hőmérsékletek, viszkozitás növekvő molekulatömeggel a kristályosság, sűrűség, mozgékonyság csökken, a viszkozitás, átalakulási hőmérséklet (pl. T g ) nő Átalakulási hőmérsékletek tartománya alakul ki a molekulatömeg eloszlása miatt: minél szélesebb a molekulatömeg-eloszlás, annál szélesebb az átalakulási hőfoktartomány Lineáris polimerek: szakítószilárdság, szakító modulusz nyúlás függése a molekulatömegtől Görbék a vízszinteshez tartanak: láncáthurkolódások (fizikai térháló) és/vagy oldalkötések száma a molekulatömeggel növekszik, és az ebből származó erő nagyobb, mint a lánc elsődleges kötéseinek ereje -> a láncok kötései szakadnak szakítóerő maximuma HDPE Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
27 A polimerek mechanikai tulajdonságai Polimer: viszkoelasztikus viselkedés: alakváltozás 3 komponensű: pillanatnyi, késleltetett (f(t)), viszkózus (f(t)) anyagtól, terheléstől függően a 3 komponens aránya változik -> feszültségrelaxáció, kúszás Energiarugalmas deformáció = pillanatnyi rugalmas deformáció: Hooke-törvény, pillanatszerű deformáció Atomok közti kötéstávolságok, vegyértékszögek megváltozásával Reverzibilis: befektetett deformációs energia teljes mértékben visszaalakul Üvegszerű állapot Entrópiarugalmas deformáció = késleltetett rugalmas deformácó Gombolyodott molekulaláncok (részleges) kiegyenesedésével entrópiacsökkenés, konformációváltozás Erőhatás megszűnése után visszarendeződés szegmensmozgással lassú, időfüggő Szegmensmozgás közben belső súrlódás nem (teljesen) reverzibilis Nagyrugalmas állapot Viszkózus (maradó) deformáció Molekulaláncok tömegközéppontjainak elmozdulása, oldalkötések felszakadása és újrakombinálódása, kristályos területek helyzetének megváltozása miatt Tetszőleges, nem zérus terhelés mellett is fellép Polimerek deformációja: ε = ε r + ε k + ε m Összetevők aránya az anyag és a terhelés jellemzőitől függően változik
28 A polimerek mechanikai tulajdonságai Termomechanikai analízizs (TMA): statikus húzó- hajlító- vagy nyíró igénybevételre adott válasz: deformáció mértéke a hőmérséklet függvényében Rolf Klein: Laser Welding of Plastics Amorf termoplaszt Részben kristályos termoplaszt T g : üvegesedési hőmérséklet (alatta nincs szegmensmozgás) Pillanatnyi rugalmas alakváltozás dominál T m : kristályolvadási hőmérséklet (kristályos hányad amorffá válik) Nagyrugalmas állapot, szegmensmozgás, késleltetett rugalmas alakváltozás dominál T f : folyási hőmérséklet: amorf hányad megolvadásának határa (molekulák tömegközéppontjai elmozdulnak
29 A polimerek mechanikai tulajdonságai Termomechanikai analízizs (TMA): statikus húzó- hajlító- vagy nyíró igénybevételre adott válasz: deformáció mértéke a hőmérséklet függvényében Elasztomer T d : bomlási hőmérséklet Duromer Rolf Klein: Laser Welding of Plastics
30 A polimerek mechanikai tulajdonságai Dinamikus mechanikai analízis (DMA/DMTA): periódikus gerjesztésre (állandó amplitúdójú szinuszos erőjel) adott válasz Fázisátalakulások kimutatása Polimerek: E dinamikus modulusz, E veszteségi modulusz E (dinamikus modulusz): az anyag által tárolható energia kifejezése (elasztikus hányad) E (veszteségi modulusz): az anyag által elnyelhető energia kifejezése (viszkózus hányad) Amorf Részben kristályos Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Duromer Elasztomer
31 A polimerek mechanikai tulajdonságai Szakítódiagram: Folyáshatár: az első feszültség, amelynél a nyúlás a feszültség növekedése nélkül növekszik. A gyakorlatban bizonyos polimereknél fel sem lép a folyás jelensége, másoknál több 100 %-os folyási alakváltozás következhet be, amelyet a próbatesten nyakképződés és szerkezeti átalakulás kísérhet A folyást bizonyos polimerek esetén az ún. feszültség fehéredés jelezheti Hargitai Hajnalka: Polimerek anyagvizsgálata
32 A polimerek mechanikai tulajdonságai Szakítódiagram: Hargitai Hajnalka: Polimerek anyagvizsgálata Szakadási nyúlás: acél: 15%, részben kristályos polimer: 100%, elasztomer: 600% Feszültség-deformáció is időfüggő: konstans feszültség mellett változhat (növekszik) a deformáció: kúszás konstans deformáció mellett is változhat (csökken) a feszültség: relaxáció
33 A polimerek mechanikai tulajdonságai Kúszás vizsgálata: urgásszerű feszülséggerjesztéssel Tartós igénybevétel esetén méretezés nem feszültségcsúcsra, hanem deformációra Feszültségrelaxáció vizsgálata: ugrásszerű nyúlásgerjesztéssel az idő előrehaladtával a rugalmas deformációs komponens egyre nagyobb része alakul át késleltetett rugalmassá és maradóvá termoplasztok: elegendően hosszú idő alatt a teljes deformáció maradóvá alakul Feszültségrelaxációs diagram Kúszásdiagram Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Termoplaszt Elasztomer Termoplaszt Elasztomer
34 A polimerek mechanikai tulajdonságai Periodikus deformáció: hiszterézis, belső veszteség Hiszterézishurok: deformáció időfüggése miatt Hiszterézis terület: a felterhelés és a leterhelés görbéi által bezárt terület a deformáció-feszültség diagramon Egy terhelési ciklus esetén: Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Termoplaszt Elasztomer Görbe által bezárt terület: hiszterézis, vagyis az anyag által a folyamat során elnyelt energia (periodikus deformáció esetén ez extra igénybevétel lehet hőigénybevétel)
35 A polimerek mechanikai tulajdonságai Periodikus deformáció: hiszterézis, belső veszteség Periodikus deformáció esetén: Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Termoplaszt Elasztomer
36 A polimerek mechanikai tulajdonságai Periodikus deformáció: Deformációgerjesztésre adott feszülségválasz két részre bontható: 1. komponens a gerjesztéssel fázisban van, a 2. komponens π/2-vel eltolt: σ(t) = σ 0 sin(ωt+δ) A két komponens egy forgó vektor vízszintes és függőleges összetevőinek tekinthető (komponenseket ε 0 lal szorozva) Forgó vektor abszolút értéke: IE*I = σ 0 /ε 0 komplex rugalmassági modulusz E* = E + ie E = (σ 0 /ε 0 )cosδ dinamikus modulusz E = (σ 0 /ε 0 )sinδ veszteségi modulusz Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
37 A polimerek mechanikai tulajdonságai Igénybevételi sebesség növekedésének hatása: késleltetett rugalmas deformáció egyre kevésbé tud kialakulni Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan Termoplaszt Elasztomer Terhelés sebességváltozásának hatása: elasztomerek esetén a láncmozgékonyság már nem elég gyors, hogy a terhelési sebességváltozást kövesse az anyag keményedik Periódikus gerjesztés esetén a frekvencia növelésével az anyag dinamikus merevsége/modulusa megnő -> dinamikai keményedés / mechanikai üvegesedés A jelenség a hőmérséklet növekedésével kompenzálható (láncmozgékonyság nő) hőmérséklet-idő ekvivalencia elv
38 A polimerek mechanikai tulajdonságai Hőmérséklet hatása: Kis hőmérsékletváltozás is jelentősen befolyásolja a merevséget, a szilárdságot, illetve a szakadási folyamat jellegét Üvegesedési hőmérséklet (T g ) alatt ridegen, felette (nagyrugalmas állapotban) szívósabban viselkedés, nagyobb a szakadási nyúlás Hőmérséklet csökkenésének hatása: ridegedés (PP szakadási nyúlása +10 C-on %, -10 C-on 30%) Felső határ a feldolgozáskor: bomlási hőmérséklet Hargitai Hajnalka: Polimerek anyagvizsgálata Amorf Részben kristályos
39 A polimerek oldódása Polimerek oldása, oldószerfelvétele: termoplaszt: megolvasztva feldolgozható Nem termoplaszt: csak oldott állapotban alakítható (pl. szálképzés) Polimer: gyakran víz vagy egyéb oldószer felvételére hajlamos mechanikai, feldolgozási tulajdonságok jelentősen megváltoznak Állapotváltozás az oldószertartalom függvényében: Kismolekulájú anyagok: diffúzióval, részecskeleválás útján, azonnal oldódik (lineáris) polimer: oldódás 2 szakaszból áll: 1. oldószer a polimert duzzasztja 2. oldószer a polimert gél állapotba hozza 3. tökéletes oldottság: gél szétesik, polimer molekulákat oldószer-molekulák veszik körbe Gél: átmenet a szilárd és a folyékony halmazállapot között: Alaktartó, de könnyen deformálható Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
40 A polimerek oldódása Polimerek oldása, oldószerfelvétele: Részben kristályos polimer duzzadása: 1. amorf részek üregeibe oldószer diffundál, láncok oldószermolekulákat kötnek meg (másodrendű kötések) oldószermolekulák a láncokat szétfeszítik, másodrendű kötések felszakadnak Újabb oldószer megkötése válik lehetővé 2. kristályos rész duzzadása: amorf rész feszítőereje segíti elő: másodrendű kötések felszakadása 3. gél kialakulása, kristályos fázisok megszűnése 4. további oldószer bevezetése + mechanikai behatás (keverés): polimer oldat kialakulása Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
41 A polimerek oldódása Polimerek oldása, oldószerfelvétele: Polimerek egy része hajlamos a vízfelvételre ( = higroszkópos tulajdonság) Vízfelvétel oka: molekulaláncok poláros, hidrofil csoportjai (-OH, -COOH, NH 2, stb. ) hidrogénhíd létesítésére képesek Polimermolekulához kötött vízmolekula önmagához újabb vízmolekulákat köthet Poilmer anyagok nedvességfelvétele hiszterézissel rendelkezik nem egyensúlyi folyamat Nedvszívó képességet elsősorban a polárosság befolyásolja Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
42 A polimerek mechanikai tulajdonságai Nedvességtartalom hatása: Hőmérséklethez hasonló hatás: lágyító, szegmensmozgást segítő : csökkenti a rugalmassági modulust, szilárdságot, növeli a szakadási nyúlást Duzzadás miatt térfogatnövelő hatású Relaxációs folyamatokat, gyorsítja, maradó alakváltozást segíti Mechanikai vizsgálat: légköri páratartalom megadása szokásos Nedvszívóképesség előnyei: Kenőanyagfelvétel (siklócsapágy) Tömítettség javulása Vízfelvétel módjai: a: összegezett b: közvetlen c: közvetett d: kapilláris Hargitai Hajnalka: Polimerek anyagvizsgálata Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan
43 A polimerek egyéb tulajdonságai Polimerek öregedése: évek alatt végbemenő fizikai, kémiai változások irreverzibilis bomlási, esetleg enyhe térhálósodási folyamat molekulatömeg csökken, mechanikai tulajdonságok terhelés nélkül is romlanak az idő haladtával nyúlás akár1-2%-ra csökkenhet kiváltó ok: hő, fény, levegő oxigéntartalma oxigén hatására a lánc bomlásnak indul, amit a hőmérséklet növelése vagy az elektromágneses sugárzás bizonyos tartománya (pl. UV) gyorsít belső öregedés nem egyensúlyi állapot törekvése egyensúlyi állapotra: utókristályosodás, fázisszétválások külső öregedés: - környezeti hatások miatt mechanikai feszültség, termo-oxidáció, duzzadás mechanizmusa: Depolimerizáció, monomerek leválása: monomerek lehasadása a láncvégekről, vagy a polimer egyszerre esik szét monomerjeire Degradáció: lánc felszakadása, tördelődése véletlenszerű helyeken Elimináció: oldalcsoportok leválása Öregedés elszíneződéssel jár Megelőzés: stabilizáló, öregedésgátló anyagokkal: UV-fényt elnyelő adalékok, antioxidánsok
44 A polimerek egyéb tulajdonságai Polimerek bomlása, égési tulajdonságai: Tb bomlási hőmérséklet felett, fővegyérték-kötések felszakadásával: lánctördelődés Irreverzibilis (legtöbbször) Égés kezdete: gyulladási hőmérsékleten lángállóság, izzásállóság
45 Polimerek a fémekhez viszonyítva Polimerek előnyei a fémekkel szemben Kis sűrűség; a műanyagok sűrűsége általában 0,9 és 1,6 kg/dm 3 között van - kb. 1/6 része az acélénak (PP, PE: ρ 0,9 kg/dm 3, UHMWPE: ρ 1-1,6 kg/dm 3 ) könnyűszerkezetek építése azonos szilárdság vagy merevség mellett 25-35%-os tömegcsökkenés megfelelő tervezés/geometria esetén viszkoelasztikus viselkedés: nagy alakváltozó képesség időnként fellépő túlterhelés nem okoz maradó alakváltozást, törést fémekénél sokkal nagyobb szakadási nyúlás mechanikai csillapítás: lökésszerű terhelések csillapítása (viszkoelasztikus viselkedés, fémeknél kisebb rugalmassági modulusz zajcsillapító hatás, rezgéscsillapítás, hangszigetelés horpadással szemben ellenálló kis súrlódási tényező: súrlódó párok esetén előnyös az acél-polimer párosítás (csúszótámasz, siklócsapágy) fém tengely/vezeték (PA, poliacetál) Műanyag gépelemek: kenés nélküli üzem lehetősége jó hőszigetelő: fémek hővezetési tényezője 1-3 nagyságrenddel nagyobb
46 Polimerek a fémekhez viszonyítva Polimerek előnyei a fémekkel szemben korrózióállóság; ellenállnak a légköri és kémiai korróziónak, de feszültségkorrózió(!) felléphet feszültségkorrózió: mechanikai feszültség és vegyszer együttes hatására az anyag átkristályosodhat, a kristályosodás során pedig mikrorepedések alakulhatnak ki pl: nyomás alatt üzemelő vegyszert szállító csövekben megoldása: nagyobb molekulatömeg (HDPE) -> jobb mechanikai ellenállóképesség, szilárdság optikai jellemzők egyes polimerek fényáteresztése és általában optikai tulajdonságai vetekednek az ólomüvegével (PC, PMMA, PS) fémeknél kisebb gyártási költség fémeknél egyszerűbb, gyorsabb alakadó technológiák: kitűnő önthetőség hosszabb szerszámélettartam komplex alakzatok készítése, funkcióintegráció lehetősége nagyobb tervezési szabadság egyszerűbb geometriák lehetősége gyorsabb szerelés, kevesebb alkatrész lehetséges A polimerek színe szabadon választható, felületkezelés és festés nélkül jó teljesítmény/ár viszony
47 Polimerek a fémekhez viszonyítva Polimerek hátrányai a fémekkel szemben kisebb mechanikai terhelhetőség; műszaki polimerek szakítószilárdsága, rugalmassági modulusa kisebb a fémekénél -> csak kisebb terhelésekre kisebb hőterhelhetőség; az olvadási hőmérsékletük kb. 120 és 325 C között változik és a maximális tartós alkalmazhatósági hőmérsékletük is alacsonyabb a fémekénél öregedés; a polimerek mechanikai tulajdonságai az idő függvényében változnak, romlanak kisebb mérettartás; a hőtágulási együttható átlagosan 3-6 szorosa az acéloknak, anizotróp hőtágulás vízfelvevő képesség (elérheti a 8%-ot), -> méretnövekedés műanyagok mechanikai tulajdonságai idő- és hőmérsékletfüggők (olvadáspont/üvegesedési hőmérséklet alacsony) műanyag érzékeny lehet: UV fényre, nedvességre hosszabb idő után elszíneződhet sárgulhat elektromágneses hullámokat nem árnyékolja újrahasznosítása legtöbbször nehezebb (bonyolultabb), mint a fémeké
48 Polimerek és műanyagok Polimer: csak polimer molekulák, nincs egyéb hozzáadott anyag Műanyag: polimer + adalékok -> a feldolgozásnak és a felhasználásnak megfelelő tulajdonságok javítására A hozzáadott anyagok lehetnek: Adalékok: Stabilizátorok: a feldolgozás és alkalmazás körülményei között biztosítják a polimer tulajdonságainak megőrzését Csúsztatók: segítik a műanyag feldolgozását Formaleválasztók: elősegítik a késztermék eltávolítását a feldolgozó szerszámból Lágyítók: a kemény műanyagokat (elsősorban PVC) hajlékonnyá teszik másodrendű kötéseket a láncok között felbontják, dipólust megkötik Égésgátlók: csökkentik a polimer éghetőségét és a füstképződést Színezékek, pigmentek: biztosítják a kívánt színt Optikai fehérítők: megszüntetik egyes polimerek sárgás színét Szag- és illatanyagok: elveszik a műanyag kellemetlen szagát, vagy biztosítják a kívánt illatot Antisztatikumok: csökkentik a műanyag felületi és/vagy térfogati ellenállását, elektrosztatikus feltöltődését Gócképzők: szabályozzák a műanyagok kristályosodását és kristályos szerkezetét.
49 Polimerek és műanyagok A hozzáadott anyagok lehetnek: Társító anyagok: Polimerek: polimer keverékek komponensei Ütésálló adalékok: általában elasztomerek, növelik a műanyag ütésállóságát, törési ellenállását, különösen alacsony hőfokon Vezetőképességet biztosító anyagok: korom-, vagy fém részecskék Töltőanyagok: növelik a műanyag merevségét, kopásállóságát és néha csökkentik az árát Erősítőanyagok: anizometrikus adalékok, igen gyakran szálak, növelik a műanyag szilárdságát és merevségét
Műanyagok Pukánszky Béla - Tel.: Műanyag- és Gumiipari Tanszék, H ép. 1. em.
Műanyagok Pukánszky Béla - Tel.: 20-15 Műanyag- és Gumiipari Tanszék, H ép. 1. em. Tudnivalók: előadás írott anyag kérdések, konzultáció vizsga Vizsgajegyek 2003/2004 őszi félév 50 Jegyek száma 40 30 20
RészletesebbenAnyagok az energetikában
Anyagok az energetikában BMEGEMTBEA1, 6 krp (3+0+2) Környezeti tényezők hatása, időfüggő mechanikai tulajdonságok Dr. Tamás-Bényei Péter 2018. szeptember 19. Ütemterv 2 / 20 Dátum 2018.09.05 2018.09.19
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES
RészletesebbenSzerkezet és tulajdonságok
Szerkezet és tulajdonságok Bevezetés Molekulaszerkezet és tulajdonságok Kristályos polimerek a kristályosodás feltétele, szabályos lánc kristályos szerkezet kristályosodás, gócképződés kristályosodás,
RészletesebbenMűanyagok (makromolekuláris kémia)
Műanyagok (makromolekuláris kémia) Fogalmak, definíciók Makromolekula: azonos építőelemekből, ismétlődő egységekből felépített szerves, vagy szervetlen molekula, melynek molekulatömege általában nagyobb,
RészletesebbenA POLIMERKÉMIA ESZKÖZTÁRA, AVAGY HOGYAN ÁLLÍTHATÓK BE EGY ÓRIÁSMOLEKULA TULAJDONSÁGAI?
A POLIMERKÉMIA ESZKÖZTÁRA, AVAGY HOGYAN ÁLLÍTHATÓK BE EGY ÓRIÁSMOLEKULA TULAJDONSÁGAI? Szabó Ákos Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Polimer Kémiai
Részletesebben12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1
12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 Ömledék reológia Viszkozitás Newtoni folyadék, nem-newtoni folyadék Pszeudoplasztikus, strukturviszkózus közeg Folyásgörbe, viszkozitás görbe
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Polimerek vizsgálatai DR Hargitai Hajnalka Rövid idejű mechanikai vizsgálat Szakítóvizsgálat Cél: elsősorban a gyártási körülmények megfelelőségének
RészletesebbenFémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu
RészletesebbenMűanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17
Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v)
Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) VIII. előadás: Polimerek anyagtudománya, alapfogalmak Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T. ép.: 307. meszaros@pt.bme.hu 2019. április 03.
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) Bemutatkozás. Számonkérés
σ [MPa] Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) VIII. előadás: Polimerek anyagtudománya, alapfogalmak Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T. ép.: 307. meszaros@pt.bme.hu 2019. április
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai 1.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek vizsgálatai 1. DR Hargitai Hajnalka Szakítóvizsgálat Rövid idejű mechanikai vizsgálat Cél: elsősorban
RészletesebbenVEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június
1. Méréstechnika 1.1. Méréstechnika alapjai VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK 2019. május - június méréstechnikai alapfogalmak (mérés, mért érték, mérőszám)
RészletesebbenMérnöki anyagok. Polimerek
.04.10. Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Polimerek A nem fémes szerkezeti anyagokat két csoportba oszthatjuk. Ezek: szerves (karbon bázisú) nem fémes szerkezeti anyagok vagy polimerek a szervetlen nem fémes
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenMakromolekulák. I. Rész: Bevezetés, A polimerek képződése, szerkezete (konstitúció) Pekker Sándor
Makromolekulák I. A -vázas polimerek I. Rész: evezetés, A polimerek képződése, szerkezete (konstitúció) Pekker Sándor MTA Wigner FK SZFI Telefon:392-2222/1845 Email: pekker.sandor@wigner.mta.hu ELTE, 2017
RészletesebbenPolimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok DR Hargitai Hajnalka 2011.10.19. Polimerek
RészletesebbenMűanyagok és kompozitok anyagvizsgálata 1.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Műanyagok és kompozitok anyagvizsgálata 1. 1. Polimerek (Műnyagok) szerkezete, gyártása és típusai DR Hargitai Hajnalka A világ nyersacél
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenMűanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenLépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret
Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők sztöchiometria és móltömeg (x n ) reakciók Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek
RészletesebbenSzigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás
Szigetelőanyagok Műanyagok; fajták és megmunkálás Mi a műanyag? Minden rövidebb láncolatú (kis)molekulából mesterségesen előállított óriásmolekulájú anyagot így nevezünk. természetben nem fordul elő eleve
RészletesebbenKecskeméti Főiskola GAMF Kar. Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András. Budapest, 2011. X. 18
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András Budapest, 211. X. 18 1 Tartalom Műanyagot érő öregítő hatások Alapanyag és minta előkészítés Vizsgálati berendezések Mérési eredmények
RészletesebbenMakromolekulák. I. A -vázas polimerek szerkezete és fizikai tulajdonságai. Pekker Sándor
Makromolekulák I. A -vázas polimerek szerkezete és fizikai tulajdonságai Pekker Sándor MTA SZFKI Telefon:392-2222/845, Fax:392-229, Email: pekker@szfki.hu SZFKI tanfolyam: www.szfki.hu/moodle/course/ a
RészletesebbenMérnöki anyagok. Polimerek
Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Polimerek A nem fémes szerkezeti anyagokat két csoportba oszthatjuk. Ezek: szerves (karbon bázisú) nem fémes szerkezeti anyagok vagy polimerek a szervetlen nem fémes szerkezeti
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
Részletesebben- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB
Polimerek Polimernek nevezzük az ismétlődő egységekből felépülő nagyméretű molekulákat, melyekben az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze. Az ismétlődő egység neve monomer. A polimerek óriásmolekulái
RészletesebbenAnyagválasztás Dr. Tábi Tamás
Anyagválasztás Dr. Tábi Tamás 2018. Február 7. Mi a mérnök feladata? 2 Mit kell tudni a mérnöknek ahhoz, hogy az általa tervezett termék sikeres legyen? Világunk anyagai 3 Polimerek Elasztomerek Fémek,
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenPolimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil
Polimerizáció Bevezetés Gyökös polimerizáció alapvető lépések kinetika mellékreakciók Ionos polimerizáció kationos polimerizáció anionos polimerizáció Sztereospecifikus polimerizáció Kopolimerizáció Ipari
RészletesebbenMŰANYAGOK. Egyetemi tananyag. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Írta: PUKÁNSZKY BÉLA, MÓCZÓ JÁNOS Lektorálta: ZSUGA MIKLÓS MŰANYAGOK Egyetemi tananyag
RészletesebbenMűanyag hegesztő, hőformázó Műanyag-feldolgozó
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) Ajánlott segédanyagok
Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) IX. előadás: Polimerek alakemlékező tulajdonsága Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T. ép.: 307. meszaros@pt.bme.hu 2018. április 11. Ajánlott
RészletesebbenTársított és összetett rendszerek
Társított és összetett rendszerek Bevezetés Töltőanyagot tartalmazó polimerek tulajdonságok kölcsönhatások szerkezet Polimer keverékek elegyíthetőség összeférhetőség Többkomponensű rendszerek Mikromechanikai
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenPolimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció
Polimerek Alapfogalmak Természetes polimerek: Poliszacharidok (keményít, cellulóz) Polipeptidek, fehérjék Kaucsuk, gumi Mesterséges polimerek, manyagok Monomer: építegység Polimer: fképp szénlánc, különböz
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége
RészletesebbenPolimerek alkalmazástechnikája BMEGEPTAGA4
Polimerek alkalmazástechnikája BMEGEPTAGA4 2015. október 21. Dr. Mészáros László A gyártástechnológia hatása PA 6 esetén 2 Gyártástechnológia Szakítószilárdság [MPa] Extrudálás 50 65 Tömbpolimerizáció
RészletesebbenPolimerek reológiája
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek reológiája DR Hargitai Hajnalka REOLÓGIA Az anyag deformációjának és folyásának a tudománya. rheo -
RészletesebbenLépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret
Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6. Mechanikai tulajdonságok 1. Kiemelt témák: Rugalmas alakváltozás Merevség és összefüggése a kötési energiával A geometriai tényezők szerepe egy test merevségében Tankönyv
Részletesebbenmerevség engedékeny merev rugalmasság rugalmatlan rugalmas képlékenység nem képlékeny képlékeny alakíthatóság nem alakítható, törékeny alakítható
Értelmező szótár: FAFA: Tudományos elnevezés: merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát, hajlékonyságát vesztett . merevség engedékeny merev Young-modulus, E (Pa)
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenHosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata
Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Varga Csilla*, Miskolczi Norbert*, Bartha László*, Falussy Lajos** *Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki
RészletesebbenAnyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek
Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Polimerek szerkezete és tulajdonságai Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet Vázlat Bevezetés
RészletesebbenRugalmas műanyagok. Lakos Tamás Groupama Aréna nov. 26.
Rugalmas műanyagok Lakos Tamás Groupama Aréna 2015. nov. 26. Tartalom TPE áttekintés Tulajdonságok Összefoglalás Termékújdonságaink Rugalmas műanyagok Az elasztomerek felépítése 200-300A E-Modulusz E-Modulusz
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenAnalitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI
Analitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI 2016. január 28. csomagolás építőipar kereskedelem mezőgazdaság számítástechnika kommunikáció orvostudomány űrkutatás Ami körbevesz minket
RészletesebbenAz alapanyag kiválasztás rejtelmei. Grupama Aréna november 26.
Az alapanyag kiválasztás rejtelmei Grupama Aréna 2015. november 26. Alapanyag kiválasztás Bevezetés: Miért éppen műanyag? A megfelelő polimert választjuk? A kiválasztási folyamat Ne felejtsd el...! Miért
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját!
Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját! Bevezetés A makromolekuláris anyagok (polimerek) az élettel egyidősek a földön.
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenBelina Károly, Kecskeméti Főiskola
Belina Károly, Kecskeméti Főiskola MŰANYAGK A GÉPJÁRMŰIPARBAN www.tankonyvtar.hu Belina Károly, Kecskeméti Főiskola MŰANYAGK A GÉPJÁRMŰIPARBAN Belina Károly, Kecskeméti Főiskola www.tankonyvtar.hu MŰANYAGK
Részletesebbenaz Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok
az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány
RészletesebbenEnergiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
RészletesebbenANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenPoliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben
Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek
RészletesebbenAbroncsgyártó Gumiipari technológus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAnyagok az energetikában
Anyagok az energetikában BMEGEMTBEA1, 6 krp (3+0+2) Bevezetés, alapfogalmak Dr. Tamás-Bényei Péter 2018. szeptember 5. Oktatók 2 / 36 Dr. habil. Orbulov Imre Norbert (fémes rész) egyetemi docens, tárgyfelelős
RészletesebbenPannon Egyetem Fizikai Kémia Intézeti Tanszék. Anyagvizsgálati módszerek (VEMKAV B252) Kalorimetria
Pannon Egyetem Fizikai Kémia Intézeti Tanszék Anyagvizsgálati módszerek (VEMKAV B252) Kalorimetria 1. A mérés célja A polimerek melegítése során lejátszódó fizikai-kémia folyamatokat (üvegesedés, kristályosodás,
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenSzilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék
Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenFa-műanyag kompozitok (WPC) és termékek gyártása. Garas Sándor
Fa-műanyag kompozitok (WPC) és termékek gyártása 1 CÉL Kőolajszármazékok (polimerek) helyettesítése természetes, megújuló forrásból származó anyagokkal A polimerek tulajdonságainak módosítása Súlycsökkentés
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenMőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz
Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz A mőanyagok definíciója A mőanyagok olyan makromolekulájú anyagok, melyeket mesterségesen, mővi úton hoznak létre
RészletesebbenPolimerek reológiája
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek reológiája DR Hargitai Hajnalka 2011.09.28. REOLÓGIA Az anyag deformációjának és folyásának a tudománya.
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenMŰANYAGOK A GÉPJÁRMŰIPARBAN
MŰANYAGK A GÉPJÁRMŰIPARBAN A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKLA BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenAnyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet
RészletesebbenTömeg (2) kg/darab NYLATRON MC 901 NYLATRON GSM NYLATRON NSM 40042000 40050000 40055000 50. Átmérő tűrései (1) mm. Átmérő mm.
NYLTRON M 901, kék (színezett, növelt szívósságú, öntött P 6) NYLTRON GSM, szürkésfekete; (MoS, szilárd kenőanyagot tartalmazó, öntött P 6) NYLTRON NSM, szürke (szilárd kenőanyag kombinációt tartalmazó
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenSiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3
ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v)
Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) IX. előadás: Polimerek alakemlékező tulajdonsága Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T. ép.: 307. meszaros@pt.bme.hu 2019. április 10. Tematika
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) Tematika. Ajánlott segédanyagok
Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) IX. előadás: Polimerek alakemlékező tulajdonsága Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T. ép.: 307. meszaros@pt.bme.hu 2019. április 10. Tematika
RészletesebbenXT - termékadatlap. az Ön megbízható partnere
XT termékadatlap az Ön megbízható partnere TARTALOMJEGYZÉK Általános tulajdonságok 3. oldal Mechanikai tulajdonságok 4. oldal Akusztikai tulajdonságok 5. oldal Optikai tulajdonságok 5. oldal Elektromos
Részletesebben3. POLIMEREK DINAMIKUS MECHANIKAI VIZSGÁLATA (DMA )
3. POLIMEREK DINAMIKUS MECHANIKAI VIZSGÁLATA (DMA ) 3.1. A GYAKORLAT CÉLJA A gyakorlat célja a dinamikus mechanikai mérések gyakorlati megismerése polimerek hajlító viselkedésének vizsgálata során. 3..
RészletesebbenHalmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Részletesebben3D bútorfrontok (előlapok) gyártása
3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MDF lapok vágása Marás rakatolás Tisztítás Ragasztófelhordás 3D film laminálás Szegély eltávolítása Tisztítás Kész bútorfront Membránpréses kasírozás
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenKristályos és amorf polimerek termikus vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával
A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI Kristályos és amorf polimerek termikus vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával (DSC) Tárgyszavak: termikus analízis; DSC; kristályos polimer; amorf polimer; átmeneti
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenPolimer alapanyagok alkalmazásának előnyei-hátrányai Dr. Tábi Tamás
Polimer alapanyagok alkalmazásának előnyei-hátrányai Dr. Tábi Tamás 2015. Szeptember 23. Anyagok csoportosítása 2 Al-oxid Si-karbid Kerámiák Si-nitrid Acél Öntöttvas Al-ötvözet Fémek, ötvözetek Ni-ötvözet
RészletesebbenSzakítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA
A1 Kiadva: 2014. február 7. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Szakítás POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON
Részletesebben