Munkaerő-piaci igények felmérése a nyelvoktatási rendszer és annak kimeneteléül szolgáló vizsgarendszer megújítására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő-piaci igények felmérése a nyelvoktatási rendszer és annak kimeneteléül szolgáló vizsgarendszer megújítására"

Átírás

1 Dr. Jarjabka Ákos, Dr. Márta Anette, Balogh Gábor, Dr. Háhn Judit, Dr. Herman Sándor, Hornyák Miklós, Horváth Márton Munkaerő-piaci igények felmérése a nyelvoktatási rendszer és annak kimeneteléül szolgáló vizsgarendszer megújítására Pécs 2014 A TÁMOP D-12/1/KONV azonosító számú, Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen című projekt keretében valósul meg.

2 Munkaerő-piaci igények felmérése a nyelvoktatási rendszer és annak kimeneteléül szolgáló vizsgarendszer megújítására Szerzők: Dr. Jarjabka Ákos, Dr. Márta Anette, Balogh Gábor, Dr. Háhn Judit, Dr. Herman Sándor, Hornyák Miklós, Horváth Márton Szakmai lektor: Nyelvi lektor: Kiadó neve Kiadó címe Felelős kiadó: ISBN szám Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, 2014 szerző

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEK A 21. SZÁZADBAN Általános készségek és kompetenciák Empirikus kutatások az általános munkaerő-piaci készségekkel kapcsolatban Összegzés Idegen nyelvi készségek és kompetenciák Idegen nyelvi készségek és kompetenciák Magyarországon Idegen nyelvi készségek és kompetenciák a Pécsi Tudományegyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer tükrében A nyelvtudás munkaerő-piaci szerepének megítélése Összefoglalás MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOK A DIPLOMÁSOK IDEGEN NYELVI TUDÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Piaci szereplőkkel folytatott mélyinterjúk elemzése Az adatgyűjtés A mélyinterjú mint kutatási módszer A mélyinterjús kutatás eredménye Fókuszcsoportos interjúk A fókuszcsoport módszertana Az egyes csoportok profiljai és az interjúk eredménye Az eredmények összefoglalása témakörök szerint A NYELVTANULÁS ÉS A NYELVTUDÁS FONTOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE: EMPIRIKUS VIZSGÁLAT Hallgatói kérdőíves lekérdezés elemzése A céges kérdőíves lekérdezés elemzése ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet

4 5. számú melléklet számú melléklet számú melléklet

5 1 BEVEZETÉS Nagy örömmel és megtiszteltetéssel fogadtuk a feladatot, hogy Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen TÁMOP D. program keretében a PTE Közgazdaságtudományi Karának kutatócsoportja mérje fel az egyetem nyelvoktatási és nyelvvizsgáztatási rendszerének megújítását szolgáló reformok előkészítéseként a munkaerő-piaci idegen nyelvi kompetenciákat. Megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk egy ilyen átfogó reform előkészítésében, és szakmai tapasztalatainkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ennek nyomán olyan képzési rendszer alakuljon ki, amely piacképes tudást biztosít a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak. A remélhetőleg javuló nyelvismereti visszajelzések az egyetem hírnevét is öregbítik, és a megbízható, a valós elvárásoknak megfelelő képzési szerkezet és tartalom eredményeként az egyetem versenyképessége is megnőhet. Ennek a kutatásnak a lezárása az a tanulmányt, amit most a kezében tart az olvasó. Félévnyi munka áll az itt következő oldalak mögött, és ahogy az lenni szokott, ez a végeredmény csak a jéghegy csúcsa. Ahhoz, hogy ez a kutatási beszámoló létrejöhessen, számtalan munkaórányi tervezésre, megbeszélésre, egyeztetésre volt szükség, illetve az előre nem látott akadályok láttán azonnali B terv kidolgozására és új utak keresésére. A projekt-team valamennyi tagja a Közgazdaságtudományi Kar oktatója, különböző diszciplináris területeket képviselve: két nyelvész, egy statisztikus, egy informatikus, és három, a menedzsment különböző területeivel foglalkozó közgazdász. Ez az interdiszciplináris megközelítés egyrészt a kutatómunka javára is vált, hiszen a különböző háttérismeretek szinergiája nyomán olyan ötletek és eljárások merültek fel, amire az egyes területek képviselői önmagukban talán soha nem is gondoltak volna. Kölcsönösen tanultunk egymástól, és esetünkben valóban igaz, hogy amit közösen létrehoztunk, több, mint amennyit külön-külön le tudtunk volna tenni ebben a témakörben az asztalra. Azért is kiemelendő ez a közös kutatás, mert a Közgazdaságtudományi Karon most először sikerült egy kutatási téma köré ilyen, egymástól látszólag távol álló területek képviselőit összegyűjteni, és ezáltal bebizonyítani, hogy minden szakterületre egyformán szükség van, hiszen ezek adják egy intézmény szellemi és humán tőkéjét. Az interdiszciplináris megközelítés másrészt azt a hozzáállást is tükrözi, amire egy, az egyetemi nyelvi képzési rendszer megújítását célzó programnak is épülnie kell. Nemcsak az egyetemen belül, hanem azon kívül is, azaz a munkaerő-piac képviselőinek bevonásával. Egyedül így lehet olyan, a változásokra rugalmasan reagáló rendszert létrehozni és fenntartani, amely hosszú távon mind az egyetem, mind a hallgatók, mind pedig a régió munkáltatói számára elégedettségre adhat okot. A bevezető után a tanulmány második fejeztében a 21. század munkaerő-piaci igényeit tekintjük át. Mivel a 21. századot az információs társadalom, a digitális forradalom, a globális világ fogalmakkal szokták jellemezni, nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok más készségek és kompetenciák használatát várják el a munkavállalóktól, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt is. Míg szüleink-nagyszüleink generációja általában ugyanarról a munkahelyről ment nyugdíjba, mint ahol dolgozni kezdett, és a diploma nyugdíjas állást jelentett, napjainkban az egész életen át tartó tanulás, a folyamatos önképzés és továbbképzés, a mobilitás került előtérbe. Mindezek szükségessé teszik, hogy az elvárt készségeket és kompetenciákat két külön csoportban vizsgáljuk: egyrészt az általános, másrészt az idegen nyelvi készségeket és kompetenciákat elemezzük a munkaerő-piac szempontjából. Mindkét esetben uniós statisztikákra és elemzésekre, valamint hazai és külföldi 5

6 empirikus kutatások eredményeire támaszkodunk, de ismertetjük a Pécsi Tudományegyetem Diplomás Pályakövető Rendszere keretében született releváns adatokat is. A következő fejezetben a munkaerő-piaci szereplők idegen nyelvi elvárásait elemezzük empirikus vizsgálataink alapján. A kutatás kezdetén úgy döntöttünk, hogy azokat a vállalatokat vonjuk be együttműködő partnerként a kutatásba, ahol a PTE hallgatói szakmai gyakorlataikat töltik. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy az egyetem széles szakmai portfóliója miatt nem beszélhetünk egységes szakmai gyakorlati rendszerről, hiszen más egy orvostanhallgató, egy tanárszakos, egy leendő szobrász, mérnök, jogász vagy közgazdász szakmai gyakorlatának jellege és helyszíne is. Ezért a KTK szakmai gyakorlati együttműködői és a KÖSZI által rendelkezésünkre bocsátott egyetemi céges partnerlistával kezdtünk el dolgozni. A cégek profilját és szakmai tevékenységét áttekintve joggal feltételeztük, hogy ezek nem szűkülnek le egy-két képzési területre, hanem szélesebb hallgatói réteg bekapcsolódását is lehetővé teszik. Néhány esetben azonban vagy nem sikerült a megadott kontaktcímen elérni a képviselőket, vagy nem vállalták a részvételt, illetve a vállalat belső szabályzata tiltotta meg az információadást. Ezért olyan vállalati szakmai-és érdekcsoporthoz fordultunk, amelynek a tevékenységi köre és presztízse révén az egyetem teljes képzési rendszerét lefedő kvalitatív és kvantitatív adatokhoz való hozzájutást reméltünk. Ez az út több hetes huzavona után bezárult előttünk, ezért más megoldásokat kellett találnunk. A 3. fejezet első részében a munkaerő-piaci szereplőkkel folytatott mélyinterjúk elemzése olvasható. 14 céges partnerrel készítettünk interjút, akik között kulturális egyesületek vezetői, a polgármesteri hivatal képviselője éppúgy megtalálható, mint a régió különböző nagyságú vállalkozásainak szakemberei. A mélyinterjúk előre elkészített kérdések mentén történtek (ld. Melléklet), és általában perc időtartamot vettek igénybe. A 12 kérdés az alábbi fő területekre fókuszált: saját nyelvismeretének megítélése, a nyelvtudás fontossága a mindennapi életben és a munkája során, véleménye a magyarországi nyelvoktatási rendszerről, valamint az idegennyelvismerettel kapcsolatban tapasztalt vagy várható változó igények. A fejezet második részében a munkaerő-piaci szereplőkkel folytatott fókuszcsoportos interjúkat mutatjuk be. Kilenc fókuszcsoportos interjút készítettünk, egy-egy alkalommal 4-5, különböző területet vagy vállalatot képviselő szakembert hívtunk össze, akik perc alatt négy, a nyelvoktatással, nyelvtudással kapcsolatos kérdésről (ld. Melléklet) beszéltek szabadon, az interjút készítő moderálásával. Előfordult az is, hogy olyan kérdéseket is felvetettek, amikre eredetileg nem is gondoltunk, de a beszélgetés iránya ezt előhozta. Mindkét interjútípusból hasznos és értékes információkat nyertünk. A 4. fejezet a nyelvtanulás és a nyelvtudás fontosságát elemzi webes kérdőíves megkeresésre kapott válaszok alapján. A 4.1. fejezetben a PTE hallgatóinak válaszait elemezzük. A kérdőíveket az EHÖK rendszerén keresztül juttattuk el valamennyi Karra. A kitöltési határidő után nagy egyenlőtlenségeket tapasztaltunk: néhány Karról egyáltalán nem érkezett válasz, vagy csak egy-két hallgató töltötte ki a kérdőívet. Ezért az érintett Karok és az ottani nyelvoktatási egységek vezetői mellett ismételten kértük az EHÖK segítségét, hogy növeljük a kitöltési kedvet. Ez sajnos nem történt meg jelentős mértékben, és a társkarokról érkezett válaszok számában tapasztalható aránytalanság változatlan maradt. Ezért ennek az elemzésnek is korlátai vannak az érvényességet 6

7 illetően, de a kapott adatok fontos információkat hordoznak, amelyek megfelelő alapot biztosítanak további kutatásokhoz. A 4.2. fejezetben a vállalati partnerektől kapott válaszokat mutatjuk be. Sajnos a korábban már említett kényszerű okok miatt nem kaptunk annyi választ, ami alapján reprezentatív mintáról beszélhetnénk, így a kapott adatok validitása is korlátozott. A válaszok alapján nem tudunk általános érvényű következtetéseket levonni, de arra mindenképp hasznosak, hogy felhívják a figyelmet bizonyos tendenciákra és megoldandó problémákra. Bízunk benne, hogy munkánkkal elősegítjük a Pécsi Tudományegyetem és a régió szerepének megerősödését és szakmai együttműködését. Pécs, április 15. Dr. Jarjabka Ákos PTE KTK általános és oktatási dékánhelyettes kari programfelelős Dr. Márta Anette PTE KTK egyetemi adjunktus kari programvezető 7

8 2 MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEK A 21. SZÁZADBAN A globalizáció és az informatikai forradalom korábban nem tapasztalt távlatokat nyit meg az emberek előtt: a világ távoli pontjain élők léphetnek kapcsolatba egymással néhány másodperc alatt, és ez a lehetőség az élet minden területére, így a tanulásra és a munkavállalásra is kihat. Már nem szükséges a fizikai jelenlét sem bizonyos tanulmányok, sem pedig bizonyos munkakörök elvégzéséhez, és egyre több tevékenység válik teljesen vagy részben virtuálisan teljesíthetővé. Ezek a lehetőségek ugyanakkor új készségeket és ismereteket követelnek az egyéntől: nem kizárólag azért van szükség ezekre az új ismeretekre, hogy a lehető legjobban élhessünk az új évszázadban feltáruló lehetőségekkel, hanem a mindennapi élet egyre több területén olyan mértékben jelenik meg ezek szükségessége, hogy kellő ismeretük nélkül hátrányba kerülhetünk. Ez a változás eszünkbe juttatja Arany János sorait: Hajt az idő gyorsan rendes útján eljár, ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár. A haladás szükségességét ismerte fel az Európai Bizottság 2000-ben, amikor a Lisszaboni stratégia keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasági térségévé váljon. Ennek elérésére a közös európai történelem során első ízben általános irányelveket hozott létre az oktatás és a képzés terén. Mindezek eredményeként több területen is látványos fejlődés vette kezdetét, de a döntéshozók további fejlesztéseket szorgalmaztak. Így került sor 2009 májusában a következő évtizedre vonatkozó stratégiai terv elfogadására (Education and Training 2020). Ebben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés fontos szerepet játszik számos olyan társadalmi, gazdasági, demográfiai, környezetvédelmi és technológiai kihívás megoldásában, amellyel az Unió napjainkban illetve a jövőben szembesül. A humántőkébe történő befektetés az Unió egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható, tudásalapú térség kialakítása és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében. Ehhez kapcsolódóan négy fő stratégiai célt fogalmaznak meg: 1. Az életen át tartó tanulás és a mobilitás váljék valósággá A változó gazdasági és társadalmi környezet miatt olyan oktató és képző intézményekre van szükség, amelyek rugalmasan és nyitottan követik a változásokat. Ennek egyik eleme a tagállamok képzési rendszerének összehangolása, a különböző képzési és oktatási szektorok közötti átjárhatóság növelése, valamint a transzparencia. Mindemellett nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttoktatásra, a tanulás iránti nagyobb fogékonyságra, az új oktatási technológiák és tanulási formák fejlesztésére. 2. Az oktatás és képzés hatékonyságának és minőségének fejlesztése Mivel a magas színvonalú képzési és oktatási rendszerek fontos szerepet játszanak Európa sikerében és a foglalkoztatottság növelésében, el kell érni, hogy minden uniós állampolgár elsajátítsa az alapvető kompetenciákat (olvasás- és számoláskészség). Ugyanilyen fontos a természettudományos és technológiai tárgyak vonzóbbá tétele, a nyelvi készségek erősítése is. Ezzel párhuzamosan minőségi oktatást, színvonalas tanárképzést, folyamatos továbbképzést és a tanári pálya nagyobb megbecsülését is el kell érni. 3. Egyenlő esélyek, társadalmi kohézió és aktív állampolgári lét elősegítése 8

9 Minden uniós állampolgár számára lehetővé kell tenni, hogy elsajátíthassa és fejleszthesse mindazokat a készségeket és ismereteket, melyek elősegítik a munkaerő-piaci elhelyezkedését. Hangsúlyt kell fektetni az interkulturális kompetenciák és a demokratikus értékek támogatására, a környezet és az alapvető emberi jogok tiszteletére, valamint a diszkrimináció minden formájának megszüntetésére. 4. A kreativitás és innováció növelése valamennyi képzési szinten és formában A kreativitás és innováció a gazdasági fejlődés mozgatói, és fontos szerepet játszanak az Unió nemzetközi versenyképességének javításában. Épp ezért hangsúlyozzák a döntéshozók a digitális kompetencia, a hatékonyabb tanulási módok, a vállalkozói szemlélet és a különböző kultúrák iránti tisztelet előtérbe kerülését az oktató-képző rendszerben. Ehhez az oktatás, a kutatás és az innováció együttműködésére van szükség, mert ezáltal jobban azonosíthatók és fejleszthetők mindazon készségek és ismeretek, melyeket a munkaerő-piac elvár a 21. századi munkavállalóktól. A négy stratégiai cél mellett a terv öt benchmarkot is javasol, melyek teljesítése az egyes tagállamok prioritásától és gazdasági körülményeitől függ. Ezek az alábbiak: 2020-ra el kell érni, hogy a felnőtt korúak átlag 15%-a vegyen részt az életen át tartó tanulásban az olvasásban, matematikában és a természettudományos tárgyakban gyengén teljesítő 15 évesek aránya 15% alatt legyen a évesek minimum 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel az általános és középiskolából kimaradók aránya 10% alatt legyen 4 éves korától kezdve a gyerekek legalább 95%-a részesüljön oktatásban Mindezek mellett növelni kell a felsőoktatásban résztvevő hallgatók nemzetközi mobilitását, valamint elő kell segíteni két idegen nyelv oktatását a gyermekkortól kezdődően. 2.1 Általános készségek és kompetenciák Az Európai Bizottság évente jelentést készít az Education and Training 2020 (ET2020) megvalósításának folyamatáról, az elért eredményekről és a fejlesztésre szoruló területekről. Az alábbiakban a 2013-as jelentés (Education and Training Monitor, 2013) főbb megállapításai kerülnek bemutatásra és 2011 között 16 tagállam csökkentette az oktatásra szánt összeget, ami elsősorban a felsőoktatást érinti. A legalább érettségivel rendelkezők 75,7%-a áll alkalmazásban ez az arány 2008-ban 82,0% volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kedvezőbb munkaerő-piaci elhelyezkedése Európa-szerte megfigyelhető, ugyanakkor 21%-uk olyan munkakört tölt be, amelyhez alacsonyabb végzettség is elég lenne. A szakképzésből kikerülők a gyakornoki és tanulórendszeren keresztül könnyebben tudnak elhelyezkedni. Az általános és középiskolai tanulmányaikat idő előtt abbahagyók aránya 12,7% között ez az arány néhány országban, így Magyarországon is, nőtt. A legnagyobb problémát 9

10 azt jelenti, hogy ezen fiatalok 40,1%-a munkanélküli, és csak 0,8%-uk folytatja tovább a tanulmányait. A felsőoktatásban résztvevő fiatalok aránya 35,7%, de sok tagországban még mindig 70%- nál kevesebben szereznek közülük diplomát. Ezért az oktatás minőségének javítására van szükség, valamint arra, hogy nagyobb arányban vegyenek részt a hallgatók a nemzetközi mobilitási programokban, mert ezek segítségével pótolhatják a hiányzó ismereteiket. A éves korosztály 20%-ának gondot okoznak az alapvetőt meghaladó olvasásfeladatok, valamint 24%-ának az alapvető matematikai készségeknél többet feltételező műveletek. Ugyanakkor a felnőttképzésben épp ez a réteg nem vesz részt. A 15 éves és annál idősebb uniós állampolgároknak csak a fele véli úgy, hogy iskolai tanulmányai során el tudta sajátítani a vállalkozói szemléletet és készségeket. Ezekre azonban szükség van új vállalkozások létrehozásában, valamint a fiatal korosztály jobb elhelyezkedési lehetőségeinek megteremtésében. Az európai oktatási és képzési rendszerekben egyenlőtlenségek léteznek. Ezek elsősorban valamely társadalmi csoporthoz, például bevándorlókhoz kötődnek, de komoly következményei vannak mind az egyén, mind a társadalom számára (társadalmi kohézió hiánya, rosszabb gazdasági növekedés). A tanári pályát és a tanítást mint karriert vonzóvá kell tenni. Sok tagállamban elöregedett a tanári gárda, kevés a 30 év alatti tanár. Alacsony a digitális technológián alapuló tanórák aránya. Habár a tanárok 70%-a elismeri az IT-támogatás fontosságát, a diákok mindössze 20%-a részesül ilyen jellegű oktatásban. Ezek az eredmények megerősítik az OECD 2013-as jelentésében foglaltakat (OECD Survey of Adult Skills). E szerint öt európai felnőttből egy csak alapvető olvasási és matematikai készségekkel rendelkezik. A éves korosztály jobb eredményeket mutat ezen a téren, míg az ennél fiatalabbak és az ennél idősebbek egyaránt rosszabbul teljesítenek. Ez egyrészt arra utalhat, hogy a nemrégiben elindult reformoknak köszönhetően a most iskoláskorúak megbízhatóbb tudásra tesznek szert, másrészt az idősebbek körében tapasztalható visszaesés a felnőttképzés szükségességét támasztja alá (Education and Training Monitor 2013, 64) A szülők iskolai végzettsége szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel. A felsőfokú végzettségű szülők felnőtt gyermekei általában jobb tanulmányi eredményeket érnek el. Ugyanakkor az írásolvasáskészség terén egyértelmű különbségek mutatkoznak az anyanyelű és nem anyanyelvű felnőttek között. Ez utóbbiak átlagosan fele olyan jól teljesítenek az olvasáskészségeket mérő teszteken. A különbség nem csupán a készségek hiányára vezethető vissza, hanem a bevándoroló vagy egyéb társadalmi csoport összetételére és a befogadó ország bevándorlókkal kapcsolatos hozzáállására is ( Education and Training Monitor 2013,64). Ami a digitális készségeket illett, az aktív korúak 13%-a vagy semmilyen IT-ismerettel nem rendelkezett, vagy ezek olyan alacsony szintűek voltak, hogy a válaszadók nem tudták kitölteni az elektronikus tesztet. Az olvasáskészségek és az IT-készségek szorosan összetartoznak és egymást erősítik; mivel sok európainak vannak mindkettővel gondjai, az európai munkavállalók negyede alacsony problémamegoldó képességgel rendelkezik, ami megnehezíti az elhelyezkedési esélyeiket (Education and Training Monitor 2013,65). 10

11 Az Európai Bizottság az éves általános helyzetjelentés mellett az egyes tagországokra vonatkozó kimutatást is közzé tesz. Ennek keretében Magyarországon az alábbi tendenciák és problémák kerültek előtérbe ( Education and Training Monitor 2013, Hungary): 2009-hez képest némileg nőtt 2012-re az iskolai tanulmányokat abbahagyók aránya (11,2% vs. 11,5%). Ez a 12,75%-os uniós átlag alatt van (2012), ám az Unióban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg ra mind az Unióban, mind Magyarországon 10%-ra kell csökkenteni az iskolából kimaradók arányát. A éves korosztályban felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen nőtt: 2009-ben 23,9%-uk, míg 2012-ben már 29,9%-uk rendelkezett diplomával. Ez az arány megközelíti a 2020-ra elvárt 30,3%-ot. Ugyanakkor elmarad az Unió 35,7%-os átlagától (2012) és a 2020-ra kitűzött 40%-os aránytól. A négyéves kortól intézményi oktatásban résztvevők aránya 94,5%-volt 2012-ben, ami kismértékű csökkenést mutat a 2009-es arányhoz képest (94,8%), ám az uniós átlag (93,2%) felett van, és megközelíti az Unióban 2020-ra kitűzött 95%-os arányt. Az alapvető készségeket illetően a 15 éves magyar gyerekek 17,7%-a tartozott a rossz eredményeket elérőkhöz az olvasáskészség terén 2009-ben (szemben az uniós 19,6%-os aránnyal); matematikából ez az arány Magyarországon 22,3% volt (az Unióban 22,2%), a természettudományi tárgyak esetében pedig a magyar átlag 14,1%, az uniós 17,75. Mindhárom tantárgycsoport esetében 2020-ra 15% alá kell szorítani a rossz eredményeket elérők arányát. A középiskolát és a felsőfokú tanulmányokat végzettek foglalkoztatási rátája mind Magyarországon, mind az Unióban csökkent 2009 és 2012 között: Magyarországon 75,6%- ról 73,4%-ra, az Unióban pedig 78,3%-ról 75,7%-ra. Az uniós célkitűzések szerint 2020-ra ezen réteg foglalkoztatási rátáját 82%-ra kell emelni. Az uniós átlaghoz képest (2009:9,3% vs. 2012:9,0%) Magyarországon szembeötlően alacsony a felnőttképzésben részesülők aránya (2009: 2,7%; 2012: 2,8%) ra el kell érni, hogy a felnőttek (25-64 év) 15%-a vegyen részt a felnőttképzés valamely formájában. A legalább két idegen nyelvet tanuló diákok aránya nagymértékben elmarad az uniós átlagtól: míg 2010-ben a tagországokban a diákok 60,8%-a tanult legalább két idegen nyelvet (összehasonlítva a 2009-es 58,6%-os aránnyal), addig Magyarországon ezen diákok aránya a 2009-es 6,2%-ról 5,9%-ra csökkent 2011-re. Ez a legalacsonyabb arány az Unióban. Jelentősen nőtt azoknak a 4. osztályos magyar diákoknak az aránya, akik az iskolában számítógépet használnak: míg 2007-ben 42,9%-uk számára biztosították ezt a lehetőséget, 2011-ben már 78,1% használhatta a legújabb technológiát. Ez utóbbi arány meghaladja az uniós átlagot (64,7%), és a növekedés aránya is jóval nagyobb. Ugyancsak magas a éves korosztály digitális műveltségének az aránya: 2009-ben a magyar felnőtt lakosság 27,0%-a, míg 2012-ben 33,0%-a rendelkezett magas digitális műveltséggel, szemben a 25% illetve 26%-os uniós aránnyal. Nagyjából azonos azoknak a éves magyar felnőtteknek az aránya, akik elsajátították a vállalkozás indításához szükséges ismereteket (2009:41,0% ; 2012: 40,0%), és megközelíti az uniós átlagot (2009:42,3%; 2012:42,0%). 11

12 Magyarországon szakképzésben a diákok 26,6%-a vett részt 2011-ben, míg az Unióban ez az arány ugyanabban az évben 50,3% volt. A közötti évtizedben a magyar munkaerő-piacon az alábbi változások prognosztizálhatók: 27,3%-kal nő a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti igény, míg a középfokú végzettségűek iránt 5,4%-kal csökken a kereslet, az alacsonyabb végzettségűek esetében pedig 20,5%-os visszaesés várható. Az Európai Bizottság szerint ugyan javult a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi mérésekben, de a regionális különbségek és a szülők társadalmi-gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja az egyes csoportok által elért eredményeket. Éppen ezért a hátrányos helyzetből eredő különbségek felszámolását javasolják, elsősorban a romák esetében. Ugyancsak fontosnak tartják a felsőoktatásban résztvevők számának növelését, és olyan képzési rendszer kialakítását, amely jobban figyelembe veszi a munkaerő-piaci igényeket. Felhívják a figyelmet arra, hogy stratégiát kell kidolgozni az iskolai képzésből kiesők számának csökkentésére, valamint biztosítani kell, hogy az oktatási rendszer valamennyi diák számára lehetővé tegye a munkaerő-piac által elvárt készségek, kompetenciák és ismeretek elsajátítását. A hátrányos helyzetűek számára is elérhetővé kell tenni az oktatási-képzési rendszerbe való bekerülést, segíteni kell tenni a különböző oktatási szintek közötti átjárhatóságot és a munkaerőpiaci bejutást, valamint jelentősen növelni kell az életen át tartó tanulási folyamatban való részvételt Empirikus kutatások az általános munkaerő-piaci készségekkel kapcsolatban A Szolnoki Főiskolán 2010-ben egy TÁMOP-kutatás keretében a Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt keretében a munkaadók kompetencia-elvárásait vizsgálták (Pénzes, 2010). 45, többségében kis és közepes nagyságú vállalat vett részt a megkeresésben. A válaszok alapján a pályakezdő diplomásokkal kapcsolatban elvárt ismeretek és kompetenciák tekintetében az alábbi fontossági sorrend állapítható meg ( Pénzes 2010,12): 1. jó kommunikációs készség (szóban és írásban egyaránt) 2. szakmai elméleti ismeretek felhasználása 3. idegen nyelv tárgyalóképes használata 4. munkahelyi gyakorlati tapasztalat 5. általános piaci, gazdasági ismeretek 6. alapvető informatikai programok ismerete 7. szakma-specifikus szoftverek használata 8. prezentációs készség 9. irodatechnikai eszközök kezelése 10. társadalom működésének, berendezkedésének ismerete 11. külföldi tanulmányok tapasztalatai 12. nyelvvizsga bizonyítvány A pályakezdők felvételekor hiányzó kompetenciák közül leginkább a szóbeli kommunikáció színvonalával elégedetlenek, majd azt követi a tárgyalóképes idegen nyelvi tudás, majd a nem elegendő szakmai gyakorlat és tapasztalat. Egyéb problémaként jelölték meg a célok és tervek, a 12

13 stratégiai gondolkodás hiányát, a motiváció, a hajlandóság, az önismeret és az önállóság alacsony szintjét (Pénzes 2010,14). A személyes kompetenciák közül elsősorban a megbízhatóságot, a hibátlan munkát, valamint a határidők betartását vélik fontosnak a munkáltatók. Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a vállalkozások tevékenységi köre, nagysága és tulajdoni formája több területen is befolyásolja az elvárt kompetenciák jellegét. Fontos ugyanakkor az elmúlt évtizedekben bekövetkezett munkaerő-piaci változásokat is megvizsgálni, hogy érthetővé váljanak napjaink szervezeti követelményei, amelyeket a fiatal diplomás pályakezdőkkel szemben érvényesítenek a munkáltatók. Az általános kompetenciákra vonatkozó elvárások növekedése összefügg olyan fogalmakkal, mint a diplomás munkanélküliség, túlképzettség, felsőoktatás tömegesedése, csökkenő bérhozamok, kiszorítási hatás, pályakezdők gyengülő alkupozíciója. A diplomás pályakezdőkkel szemben támasztott munkaerő-piaci követelmények folyamatosan emelkedtek az elmúlt évtized során. Galasi Péter (2004a) a munkavállalók bérhozamának alakulásával keres magyarázatot a megváltozott munkahelyi elvárásokra(az ig tartó időszak adatai alapján). Eredményei azt mutatják, hogy egy reallokációs folyamat figyelhető meg a munkaerőpiacon, azaz a magasabb képzettség egyre inkább elvárássá válik azokban a munkakörökben is, amelyekben megelőzően alacsonyabb szintű végzettség is elegendő volt a munkavégzéshez. A kutató szerint nem a diploma leértékelődéséről van szó, hanem a felsőfokú végzettségűek egyre nagyobb arányban helyezkedtek el olyan állásokban, amelyekben magas a bérhozam. Megállapítható tehát, hogy a munkáltatók a követelményeiket oly módon fogalmazták meg az utóbbi időben a munkavállalókkal szemben, hogy azok a korábbiakhoz képest szigorúbbak lettek. Galasi a fordulópontot 1997-re teszi, azaz ekkor változott meg a trend a követelmények tekintetében. A felsőfokú foglalkoztatottak aránya megnövekedett, a bérprémiumok csökkentek, és eközben a diplomások száma tovább gyarapodott. Berde Éva (2005) hipotézise értelmében a diplomások munkaerő-piaci helyzetét a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma és a gazdaság fejlettsége befolyásolja alapvetően. A kutató a regisztrált munkanélküliek adatait felhasználva mutatta ki a fiatal diplomások relatív helyzetének folyamatos romlását. Gayer (2001) véleménye, hogy a diplomások nagyrészt nem regisztrálják magukat a munkanélküli központokban, aminek az az oka, hogy nem látják a regisztráció előnyeit; nem felel meg nekik a felajánlott állás, vagy kevés a megfelelő ajánlatok száma; nem szeretnék deklarálni, hogy munkanélküliek, hiszen ez rossz benyomást kelthet a munkáltatók körében. Gyakran előfordul, hogy még saját családjuk előtt is titkolják, és szégyellik, ha munkanélküliek. További fontos információ, hogy a pályakezdők körében a legalacsonyabb a regisztráció preferálása. A fenti tényezőket Berde (2005) is beépítette a modelljébe, és létrehozott olyan viszonyszámokat, amelyekhez a regisztrált munkanélküliek adatait használta fel. Tudományos hipotézisellenőrzéssel bizonyította, hogy a diploma relatív értéke fokozatosan csökkent az utóbbi évtizedben. Ennek ellenére továbbra is megéri a diplomát szerezni, hiszen a felsőfokú végzettségűek magasabb bérekre tehetnek szert, és viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, de a pályakezdők munkaerő-piaci helyzete folyamatosan romlik. Nehezebb lett az elhelyezkedés, a rendszerváltozástól kezdődően és 1995-től erőteljesebben érzékelhető módon. A felsőoktatás mennyiségi bővülésével még tovább romlott ez a tendencia, aminek oka, hogy a diplomások képzési struktúrája és a foglalkozások szakmastruktúráját nem fedi le teljes egészében egymást. 13

14 A pályakezdőkkel szemben támasztott magyarországi munkáltatói követelmények változásait három szakaszra osztja a vonatkozó szakirodalom. Az első korszak a rendszerváltozástól a 90-es évek közepéig terjed. A 70-es és 80-as években megszokták a munkavállalók, hogy egy diploma ( ) többnyire biztos előmenetelt jelent egy életen át (Borbély 2006a, 20). Ez a szemlélet változott meg az 1980-as évek végén, amelyet transzformációs sokknak is neveznek, hiszen tömeges munkahelyrombolás jellemzi ezt a korszakot, sok ember vált munkanélkülivé, és nehezebb volt az elhelyezkedésük is, mert a munkahelyteremtés alacsonyabb szintű volt. A gazdaság átmeneti szerkezetváltási nehézségekkel küzdött, ami csökkenő GDP-ben és a foglalkoztatottságban nyilvánult meg, valamint megemelkedett a munkanélküliség és az inaktivitás is (Tóth 2007). Főként a végzettséggel nem rendelkezők vagy az alacsony szintű végzettséggel rendelkezők szorultak ki a munkaerőpiacról, valamint ide sorolható az idősebb korosztály is. Ezzel egyidőben a diplomával rendelkezők iránti kereslet sem növekedett (Galasi 2004a). Nem egységes az időszak végét jelentő évszámot illetően a szakmai közvélemény, azaz más-más módszerekkel eltérő következtetéseket lehet levonni. A fenti korszak vége körülbelül 1995 és 1997 közé tehető, és ezt követte a második szakasz, ami az ezredfordulói tartott. Ennek az időszaknak az elején történt meg a munkahelyi követelmények újradefiniálása, aminek következtében gyors reallokáció következett be (Galasi 2004a). Ebben a szakaszban érzékelhető volt a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a szerkezetváltás lezárása. A reallokációs folyamat során a diplomát igénylő munkakörök száma és az ezeket betöltő munkavállalók aránya is megnövekedett (Tóth 2007). A felsőfokú végzettséget megkövetelő foglalkozásokban a diplomások aránya megháromszorozódott (1997 és 2000 között), és nagyobb bérprémiumokat értek el a fiatal diplomások is, míg az ő kínálatuk viszonylag rugalmatlan maradt, annak ellenére, hogy szignifikánsan megnőtt a felsőoktatás diplomás-kibocsátása. Egyre többen rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal és diplomával, miközben az általános iskolát végzettek száma csökkent. A 1990 és 2008 közötti időszakban szintén jelentős változások azonosíthatóak az arányokban ben még 14%-os volt a felsőfokú végzettséget szerezők és a 8 általánost befejezők aránya. Ez a viszonyszám 2008-ra 45%-ra növekedett. Az érettségivel rendelkezőkhöz képest 36%-os arányt mutatnak a diplomát szerzők 1990-ben. Ugyanez az arány 2008-ban 61%-ra emelkedett, és ez szintén nagy változás. A harmadik szakasz az ezredfordulótól napjainkig tart. A foglalkoztatás ebben az időszakban is csak lassan növekszik, a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak közötti különbségek csökkentek a bérprémiumok tekintetében. A fiatal diplomások munkanélküliségi rátájának érzékelhető megemelkedése újfajta jelenségként értelmezhető (Galasi 2004a).A felsőoktatásban résztvevők száma a rendszerváltástól 2004-ig megnégyszereződött, és 2001 óta folyamatosan növekszik azon munkakeresők aránya, akik pályakezdőként felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A évesek körében a diplomával rendelkezők aránya 8%-ról 15%-ra növekedett 1998 és 2006 között (Váradi 2006) ös adatok alapján ugyanakkor még ezekkel az adatokkal együtt is alacsonyabb szintű a felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége: a 400 ezer regisztrált állástalan 3,9%-a rendelkezett diplomával. Konklúzió, hogy a felsőfokú oklevél ma már nem jelenít meg kivételes helyzetet, helyette elsősorban a folyamatos képzés, fejlődés és továbbképzés dominál, azaz az élethosszig tartó tanulás lépett a helyére. (Borbély 2006a). Schranz (2007)szerint bár a rendszerváltást követően nagymértékben csökkent a munkahelyek száma, mégis több mint 200 ezerrel bővült a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök száma. Szerinte a pályakezdő 14

15 diplomások a következőket tehetik, amennyiben nem találnak munkát: visszaülhetnek az iskolapadba; ragaszkodhatnak eredeti elképzeléseikhez és regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban; végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát vállalhatnak el (így érvényesülhet a kiszorító hatás és a rejtett munkanélküliség is); kivándorolhatnak külföldre munkát keresni.a vállalatok számára részben előnyös a kialakult helyzet, mert az állásokért folyó munkavállalói verseny következtében nagyobb a merítési bázis, így a munkáltatók válogathatnak az emberek közt, ugyanakkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy a legtehetségesebb pályakezdők alkupozíciója másképp alakul, értük a szervezetek szemszögéből folyik verseny, hiszen számos régióban, és számos szakterületen tehetséghiány van (Szabó, 2011). Mivel a fiatalok félnek attól, hogy nem tudnak majd elhelyezkedni, így ez a félelem arra ösztönzi őket, hogy minél tovább maradjanak az iskolapadban. Az első munkahely felkutatásakor és az első interjúk során nagyon gyenge a fiatalok alkupozíciója, és ez elsősorban a bértárgyalásokra és az időbeosztásra vonatkozik. A fiataloknak csupán 40%-a képes arra, hogy egyáltalán valamilyen szinten érvényre juttassa akaratát.(borbély 2006b) Váradi (2006) kutatása alapján a munkatapasztalattal rendelkező éves korosztály azért dolgozik jelenlegi munkahelyén, mert a szakmájában nem talált jobb munkát (34,4%), ez volt az egyetlen munkalehetősége (29,7%), preferálta a munkáltatót (10,8%), érdekesnek találta a munkát (9,7%), vonzónak találta a fizetést (6,8%), közel van a munkahely (6,1%). (Váradi 2006) A kompetenciák szintjére értelmezve ez azt jelenti, hogy magas szintű elvárásként fogalmazódik meg a szervezetek részéről a munkatapasztalat, a gyakorlati készségek megléte, tehát az ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása fontos követelmény lenne a cégeknél még a pályakezdők esetében is, amiben azonban a vállalatok nem érzékelnek kifejezetten pozitív hatásokat, kevés hallgató és végzett képes a diploma megszerzését követően a gyakorlatias gondolkodásra. Összegezve nagymértékben akadályozza a munkához jutást a szakmai tapasztalat hiánya is. A éves munkanélküliek 42,7%-ának, a nem tanuló inaktívak 45,1%-ának még soha nem volt állandó munkája (Váradi 2006, 23). Más uniós tagország adataihoz képest Magyarországon kevésbé jellemző a tanulmányok melletti munkavállalás, mint egyéb országokban. Az oktatásban résztvevők 4,2%-a dolgozott 2006-ban, és közülük is csekély (200-ból csak egy fő) létszámban voltak foglalkoztatottak a nappali tagozatos hallgatók. (Váradi 2006) A BME 2006 őszi állásbörzéjén készítettek egy felmérést, amely alapján a rendezvényen részt vevő cégek úgy érzékelik, hogy a frissdiplomások több mint fele (60%) nem rendelkezik a hatékony munkához szükséges szakmai tapasztalattal. A BME egy további hallgatói utókövetéssel és a diplomások elhelyezkedési esélyeivel foglalkozó tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy az egyetemi képzés legnagyobb hiányossága az elégtelen, kevés, alacsony színvonalú szakmai gyakorlat (Fortuna et al. 2006). Ezt támasztják alá a legfrissebb kutatások is, azaz a képzési színvonal és szerkezet piac- és gyakorlatorientáltságának növelése napjaink alapvető követelménye. (Buday-Sántha, 2013, 531) 15

16 Összegezve tehát a fenti folyamatok alapvetően meghatározzák a pályakezdőktől elvárt kompetenciák körét és szintjét. A gazdasági-társadalmi folyamatok mentén számos olyan készséggel kell rendelkeznie a ma egyetemekről-főiskolákról kikerülő végzetteknek, amelyek magas szintje versenyelőnyt jelenthet a pályakezdők számára, alacsony szintű megléte azonban gyengíti a munkaerő-piaci esélyeket, és kevésbé kedvez a végzettek egymás között vívott állásokért és magasabb fizetésért vívott háborújában a megkülönböztetési lehetőségeknek. Azzal együtt is, hogy a diploma ma már önmagában nem jelent exkluzivitást, mert mire megszerzi valaki az oklevelét, már elavult szakma birtokában lesz. (Bárdos et al., 2013, 61) Annyiban azonban van jelentősége a diplomának, hogy a munkáltatók kreatív friss diplomást keresnek, nem elsősorban a diploma irányultságát nézik, sokkal inkább azt, hogy a jelentkezőnek van-e diplomája, és az nívós képzőhelyről származik-e. (Zoltayné Nagy, 2013, 7)Azaz ma már alapvető elvárás a magasabb kompetenciákat megkövetelő munkakörökben a felsőfokú végzettség. Számos definíciót alkottak a kompetencia fogalmára vonatkozóan, sok kutató sokféleképpen artikulálta már, hogy körülbelül milyen ismérveket ért a kompetencia fogalma alatt. Az Európai Unió arra törekszik, hogy egységes rendszert alkosson meg a kompetenciákra vonatkozóan, hiszen a fogalmat rendkívül gyakran használják. Jakó szerint a következőképpen lehet megfogalmazni: a kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel (Jakó 2004, 49). Alapvető, vagyis a személyiség tartós része a kompetencia. Az okozati kapcsolat arra utal, hogy a kompetencia előrevetíti a teljesítményt és a viselkedést. A teljesítmény egy jósolható kategória, amennyiben ismerjük a kompetenciákat, és a feladat elvégzéséhez kritériumokat rendelünk. Az egyén hatékony, ha a minimális követelményeket teljesíteni tudja, és kiváló a teljesítménye, ha túlteljesíti a standard, átlagos elvárásokat. Jakó ugyanakkor hozzáteszi, hogy a társadalom, a gazdaság és az oktatás nem egy állandó (statikus) rendszer, hanem folyamatosan változó tendenciák és trendek összessége, és így a kompetencia e folyamatoktól erősen függő fogalom. Klein (2004) szerint a kompetencia ( competency ) kifejezés az olyan viselkedéses jellemzőkkel leírható tulajdonságokra vonatkozik, amelyek meghatározzák a teljesítményt (Klein - Klein 2004, 30-31). A szerzők véleménye szerint keveredés tapasztalható a vonatkozó szakirodalomban, ami az angol competency és competence kifejezések nem szakszerű használatából ered. A competence olyan munkakészséget fejez ki, amely arra vonatkozik, hogy mit kell elérni egy munka során, míg a kompetencia azt írja le, hogy ezeket a célokat hogyan, milyen magatartás segítségével érheti el a dolgozó. (Klein Klein 2004, 30-31)Klein hozzáfűzi azt a gondolatot is, hogy a kompetencia a személyiség-, képesség-, motivációs vagy tudásbeli jellemzőkkel rokonságot mutató fogalom, és nemcsak hasonlítanak egymásra, hanem a kompetencia magában is foglalja ezeket a tényezőket: a személyiséget, tudást, képességeket, vagyis a kompetencia ezek gyűjtőfogalma, a legtágabb jelentéstartalommal bíró kifejezés. Más forrásból a kompetencia a tanulás (tapasztalás, gyakorlás) eredményeként kialakuló személyes erőforrás-képződmények strukturált és együttes rendszere, mely az egyén számára egy konkrét szellemi és/vagy fizikai (szak)területen lehetővé teszi a megszerzett ismeretek és személyiségbeli komponensek konstruktív és sikeres alkalmazását. (Henczi Zöllei, 2007, 16) A kompetenciák egy lehetséges csoportosítása (munkáltatói szempontból): 16

17 Általános kompetenciák: az általános képzés (közoktatás) arra törekszik, hogy ezeket a kompetenciákat kialakítsa. Főként gyakran előforduló, általánosan alkalmazott jellemzők tartoznak ide. Funkcionális kompetenciák: olyan jellemzők, melyek a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. A felsőoktatás ezek megteremtését célozza. Kulcskompetenciák: konkrét szervezeti munka ellátásához szükséges kompetenciák. A vállalatok kitűzhetik saját kompetencia elvárásukat, és azokkal fognak együtt dolgozni, akik a legjobban illeszkednek ezekhez. Céljuk a vállalati stratégia támogatása. A munkáltatói kompetenciaelvárások konkrét meghatározásakor fontos kiemelni, hogy a speciális szaktudásnál napjainkba már többre értékelik az új dolgok iránti nyitottságot a munkáltatók: magasabb szintű értelmi intelligenciát (IQ), problémamegoldó készséget és rugalmas alkalmazkodást követelnek meg. Fontos továbbá az együttműködés, a csapatmunkára való alkalmasság, alkalmazkodás a csapattagok között érzékelt feladat-megoldási metódusokhoz, valamint a jó kommunikációs készség, a jó szervezőkészség, a motiválhatóság, és a terhelhetőség. Nem elég egy területen jártasságot szerezni, magabiztosnak kell lenni más szakterületen is, ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a mai magyar munkaerőpiacon a leginkább a multidiszciplináris specialisták tudnak leginkább érvényesülni, ami a specialisták és generalisták közötti egyfajta átmenetet testesít meg.(hoványi 2007)A munkáltatók egyre inkább keresik majd interdependens világunkban a multidiszciplináris specialistákat és ők indulnak majd nagy előnnyel a jövő munkaerőpiacán. (Hoványi, 2007, 71) Az álláshirdetések többségében kiemelt helyet kap a szakmai végzettség, több éves szakmai gyakorlat, jó kommunikációs készség, nyelvtudás és megfelelő számítástechnikai ismeretek iránti igény (Tóth 2005, 104). Tóth (2005) kutatásaiban a személyiségelvárások tekintetében a következő fontos tényezőket azonosította: megbízhatóság, lojalitás, beilleszkedés, csoportmunka, rugalmasság, rátermettség, kreativitás. A munkavállalónak a turbulensen változó és bővülő feladatkörök ellátását rugalmasan kell elsajátítaniuk.(tóth 2005)Komor és társai (2001) 400 vállalatra vonatkozóan végzetek kutatást a munkavállalókkal szembeni elvárásokkal kapcsolatban, és a készségigényeket szerették volna minél pontosabban feltárni. Ez alapján a legfontosabbak sorrendben a következők: teljesítőképesség, megbízhatóság, pontosság, 17

18 munkához való megfelelő hozzáállás, logikus gondolkodás. A szakismeret a 10. helyen végzett, ami úgy is értelmezhető, hogy a szakmai ismeretet megtestesítő diploma már alapelvárásként jelentkezik. (Komor Fekete 2001) Bíró Krisztina (2007) és társai arra a következtetésre jutottak, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala nem fedi egymást teljes mértékben, ez csupán részben történik meg a kompetenciák esetében. A hallgatók fontosabbnak gondolják a döntési képességet a vállalatoknál, akik hátrébb sorolták ezt a kompetenciát. Ebből az is következik, hogy a hallgatók nincsenek teljesen tisztában a munkaerőpiaci elvárásokkal, irreális elképzelésekkel rendelkeznek, hiszen úgy gondolják, hogy ha elhelyezkednek, máris döntési pozícióban lesznek, és stratégiai kérdésekben kikérik a véleményüket. A szervezetek azonban nem így gondolják, a pályakezdők esetében inkább a technikai és emberi tényezők dominálnak, a stratégiai szintű kompetenciák a magasabb szintű munkakörökben kerülnek inkább előtérbe. Ebben a kutatásban is megjelennek a következő kompetenciaelvárások: megbízhatóság, szakmai tudás, pontosság, segítőkészség.(bíró 2007) Berde Éva (2006)kutatócsoportja által készített felmérésből kiderül, hogy fontos a diploma megléte, ugyanakkor ha egy munkavállaló gyorsan és jó munkát szeretne kapni, szüksége lesz bizonyos megkülönböztető kompetenciákra, amelyek által akár a fizetése is magasabb lehet. Sok vállalat nem határozza meg konkrét elvárásait, nem is biztos, hogy pontosan tudják, hogy kire és mire van szükségük, így közvetítő fogalmakkal oldják meg ezt a problémát, mint pl. a szakmai gyakorlat és tapasztalat. Ezek fontosságát abban látják, hogy a pályakezdők tapasztalatok nélkül sok esetben esélyt sem kaptak, hogy személyes kompetenciáikat megmutathassák a munkáltatóknak. Az első helyeken jelennek meg a következő kompetenciák ebben a kutatásban: precizitás, csapatmunka, nagy munkabírás, önálló munkavégzés, idegennyelvtudás, számítógépes, gyakorlati jártasság. (Berde et al. 2006) Karcsics Éva (2003)kutatásai a HVG című hetilapban megjelenő álláshirdetésekre fókuszáltak, melynek során 1411 db hirdetést vizsgált meg. Kifejezetten a versenyképes munkavállaló jellemzőit, kompetenciáit, tulajdonságait szűrte ki az álláshirdetésekből. E kompetenciák rangsorát a következő táblázat jeleníti meg. 18

19 Sorszám 1. táblázat: A versenyképes munkavállaló kompetenciái Kompetenciaelvárások Elvárásként említő hirdetések aránya 18,28% 1. Kommunikációs és tárgyalástechnikai készség (magyar és/vagy idegen nyelven) 2. Önállóság 9,28% 3. Szervezési készség 5,46% 4. Csapatmunkában való munkavégzés képessége 5,14% 5. Dinamikus egyéniség 5,02% 6. Kreativitás 4,74% 7. Átlagon felüli munkabírás/terhelhető 4,54% 8. Jó megjelenés, határozott fellépés 3,94% 9. Teljesítményorientáltság 3,70% 10. Analitikus szemlélet (elemző képesség) 3,39% 11. Kapcsolatteremtő képesség 3,03% 12. Precizitás 2,39% 13. Rugalmasság 2,39% 14. Megbízható 2,23% 15. Problémamegoldó képesség 2,23% 23. Felelősségteljesség 1,08% 35. Döntésképesség 0,40% 51. Szorgalom 0,16% Forrás: Karcsics Éva (2003): A versenyképes közgazdász. In: Általános Vállalkozási Főiskola, Tudományos Közlemények, 8. sz. 11 A táblázatban terjedelmi okokból nem jelenítettük meg a teljes listát, csak az első tizenöt darab kompetenciát soroltuk fel sorszámokkal együtt, valamint a kutatás szempontjából relevánsnak mondható további tulajdonságokat. A fentiekből kiolvasható, hogy a munkatársakkal és ügyfelekkel végzett hatékony kommunikáció a legfontosabb tényező, amelyet magyar és idegen nyelven is értelmezni lehet. Az eddigi kutatásokkal ellentétben az önállóság nagyon fontos jellemzőként mutatkozik meg, ami Karcsics szerint azt jelenti, hogy a vállalatok nem szeretnének a minimálisnál több időt és energiát fektetni az újonnan csatlakozó kollégák mentorálásába, betanításába, hiszen alapvető elvárás, hogy hamar beilleszkedjen, felvegye a ritmust, és ezt követően viszonylag kevés segítséggel (vagy segítség nélkül) is képes legyen feladatai ellátására. Az álláshirdetések alapján meghatározott alapvető (kritériumjellegű) elvárások a következők: Végzettség, képzettség (a felsőfokú, szakirányú vagy egyetemi képzettség a hirdetések 99%-ában megjelenik); Informatikai ismeretek (45%-ban jelennek meg a számítógéppel kapcsolatos ismeretek. Elsősorban: Word, Excel, Access,PowerPoint); Nyelvtudás (a vizsgált esetek 74%-ában jellemző az idegen nyelvi elvárás, ebből elsősorban az angol nyelvet (79%) igénylik a vállalatok, továbbá jelentős a német (31%) nyelv is); Szakmai gyakorlat (63%-ban jellemző bizonyos szintű munkatapasztalat elvárása). 19

20 Sajnos a felsőoktatási intézményeket elhagyók tehát nem/alig rendelkeznek a munkaadói elvárások szerint képzettségi szintjüknek megfelelő kompetenciákkal. A jelen kor kihívása tehát nem a munkaképes korú lakosság képzettségi színvonalának emelése, hanem a munkaerőpiac által keresett képességek és készségek átadása, fejlesztése. (Lazányi, 2013, 51)A szervezetek a legfrissebb kutatások szerint is elvárják a következőket: csapatmunka, jó kommunikációs képesség jó konfliktuskezelő képesség jelentőségét megbízhatóság, becsületesség, pontosság, teljesítőképesség, logikus gondolkodás, felelősségvállalás, precizitás, alaposság, tisztesség, munkához való pozitív hozzáállás.(bárdos et al. 2013) Fontos azt is megjegyezni, hogy a női és férfi munkavállalók eltérő kompetenciákkal rendelkeznek, és valamilyen szinten más is várnak el nemek szerint a szervezetek, hiszen napjainkban már nem vitatott, hogy a nők és férfiak mint társadalmi csoport kompetenciakészlete eltérő. (...) Nem a szintekben (képesség, motiváltság) van eltérés, hanem a jellegben és az összekapcsolás mikéntjében, a kompetencia szerkezetben. (Koncz, 2007, 31) A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Diplomás Pályakövető Rendszerének köszönhetően számos visszajelzést lehet gyűjteni a munkaerőpiacról arra vonatkozóan, hogy melyek a leginkább elvárt kompetenciák. A következő táblázat átlag szerinti csökkenő sorrendben mutatja meg azokat a készségeket, amelyeket a PTE végzettjei leginkább szükségesnek ítéltek munkájuk során. A táblázatból látható, hogy elsősorban önállóságot, kitartást, együttműködést, íráskészséget és rugalmasságot várnak el a PTE végzettjeitől. Az idegen nyelvtudás itt a sor végén szerepel, ám a későbbiekben bemutatjuk, hogy regionális bontásban már jelentős különbségeket lehet találni e kérdésben. 20

21 2. táblázat: A végzettek munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak értékei átlag szerint csökkenő sorrendben Magyarázat: 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán értendő, ahol 1= egyáltalán nem szükséges és 5= teljes mértékig szükség van az adott kompetenciára a munka során. Forrás: Kuráth G. et al. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: PTE RH Marketing Osztály, 50. p. A következő táblázat a fenti ismérveket jeleníti meg kari bontásban, azaz a PTE egyes karain megjelenő kompetenciaelvárásokat lehet összehasonlítani. 21

22 3. táblázat: A végzettek munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak értékei átlag szerint csökkenő sorrendben (kari bontás) Magyarázat: 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán értendő, ahol 1= egyáltalán nem szükséges és 5= teljes mértékig szükség van az adott kompetenciára a munka során. Forrás: Kuráth G. et al. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: PTE RH Marketing Osztály, 50. p. A következő ábrán tagozatok szerinti bontásban láthatók ugyanezek a kompetenciák, és megállapítható, hogy a nyelvtudás megítélése nagy szélsőségeket tartalmaz tagozatok szerinti bontásban is. Míg a nappali tagozaton végzettek úgy érzik, hogy nagyobb szükségük van idegen nyelvtudásra, addig a levelező tagozaton végzett hallgatók az átlagostól elmaradó mértékben ítélik szükségesnek ezt a kompetenciát. Ennek az lehet az egyik oka (sok már magyarázó tényező között), hogy a nappali tagozatosok nagy arányban pályakezdők, és esetükben már alapvető követelmény az idegen nyelv ismerete még akkor is, ha egyébként nem kell használniuk a munkájuk során ezt a kompetenciájukat. 22

23 1. ábra: A végzettek munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak értékei (tagozat szerint) Forrás: Kuráth G. et al. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: PTE RH Marketing Osztály, 51. p. A következő ábrából kiderül, hogy ugyanezek a kompetenciák hogyan alakulnak nemek szerinti bontásban, azaz a nőknek és a férfiaknak különböző mértékben van-e szüksége az egyes kompetenciákra. Az irodalomkutatásban vázol megállapítások, miszerint a nőknek más kompetenciakészletük van, és más is várnak el tőlük, mint a férfiaktól a munkaerőpiacon, igaznak bizonyul az alábbi ábra tanúságai alapján. A két rangsor szinte komplementere egymásnak. Idegennyelv-tudás szempontjából a férfiaknak az átlagosnál magasabb, míg a nőknek az átlagosnál alacsonyabb szinten elvárt és szükséges az idegen nyelven történő szóbeli és írásbeli kommunikáció képessége. 23

24 2. ábra: A végzettek munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak értékei (nemek szerint) Forrás: Kuráth G. et al. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: PTE RH Marketing Osztály, 51. p. A következő ábra a Diplomás Pályakövető Rendszerben lekérdezett végzett hallgatók által önbevallásos módszerrel készült rangsorait veti össze a meglévő és szükséges kompetenciákra vonatkozóan. E leíró statisztikák alapján jelentős különbségek nem fedezhetők fel a meglévő és szükséges kompetenciák között, ezért szükséges a regionális dimenziók bevezetése is a vizsgálatokba, hiszen ily módon azonosíthatóvá válnak a helyi eltérések, és a kompetenciaprofil és kompetenciakészlet illeszkedési sajátosságai, azaz meghatározhatóvá válik kompetenciatöbblet és deficit a végzettek esetében. 24

25 3. ábra: A végzettek munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak meglévő és szükséges szintjének értékei Magyarázat: 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán értendő, ahol 1= egyáltalán nem szükséges/meglévő és 5= teljes mértékig meglévő/szükség van az adott kompetenciára a munka során. Forrás: Kuráth G. et al. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: PTE RH Marketing Osztály, 54. p. A Dél-Dunántúl régiójának egyik legjelentősebb szellemi központját megtestesítő Pécsi Tudományegyetem Diplomás Pályakövető Rendszerének adatbázisa segítségével e kutatáshoz kapcsolódóan is elvégeztük néhány vonatkozó hipotézis tesztelését. A hallgatóktól elvárt munkáltatói kompetenciakövetelmények, kompetenciaprofil területenként (régiónként) eltérő megjelenése, a bérekre gyakorolt hatása, elhelyezkedési lehetőségek feltárása volt a cél a felmérés során. (Balogh Farkasné, 2014)A kutatás során a minta nagysága 1134 fő volt, a kitöltési arány 17%-os. A mintában 68%a nappali tagozatosok aránya,és 32% a levelezősöké. A válaszadók 39%-a alapképzésen (BA), 23%-a mesterképzésen (MA) és 29%-a még az osztatlan egyetemi képzésben szerezte diplomáját, valamint egyéb képzési formában a fennmaradók. A nők aránya a mintán belül 66%, a férfiaké 34% volt. 25

26 A következő ábra a szükséges kompetenciák rangsorát jeleníti meg (Pécs-Budapest bontásban), és megállapítható, hogy körülbelül hasonló rangsort lehet felállítani az elvárt kompetenciákról mindkét városban. Fontos az összehasonlítás, hiszen a régió központját, Pécset úgy lehet jól értékelni, ha összevetjük egy viszonyítási alapot jelentő várossal, jelen esetben ez a főváros. A legfontosabb elvárás az önállóság, jó munkaszervező készség, kitartás, terhelhetőség, majd ezeket követi a mások irányítására, monotonitástűrés, elméleti szaktudás. Rendkívül fontos különbséget lehet azonban találni, ugyanis a megkérdezettek szerint Budapesten jóval nagyobb szükség van idegennyelvismeretre, mint Pécsett. Ennek magyarázata, hogy Pécsett, ill. Baranya megyében kevés lehetőség van e kompetenciák gyakorlására, hiszen kevés az a szervezet, ahol ezt elvárnák, és külföldi interakciókra lenne szükség. Fontos következtetés tehát, hogy a Dél-Dunántúl régióban kevésbé intenzíven jelenik meg munkáltatói követelményként az idegen nyelv ismerete, mint Közép- Magyarországon. Ugyanakkor érdekes módon sok esetben nyilatkoznak úgy a dél-dunántúli szervezetek, hogy elvárják a nyelvvizsga bizonyítványt, még akkor is, ha a mindennapi munka során nincs szükség az idegen nyelvi kompetenciák gyakorlatban történő alkalmazására. 4. ábra: A szükséges kompetenciák regionális összehasonlítása a között végzettek körében 4,8 4,6 4,4 4,2 4 3,8 3,6 3,4 3,2 3 Pécs Budapest Magyarázat: 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán mért kompetenciák, ahol 1=egyáltalán nem szükséges, 5=teljesen mértékig szükséges az adott kompetencia Forrás: Balogh Gábor Farkas Ferencné (2014): A PTE KTK végzettjeinek kompetencia vizsgálata regionális szempontból. In: Kuráth Gabriella (szerk.) (2014): PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet Pécs: Pécsi Tudományegyetem (megjelenés alatt, o. n.) A 1. ábra már nem a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat rangsorolták a PTE végzettjei, hanem a saját meglévő kompetenciakészletüket értékelték. Ebből látható, hogy a volt hallgatók mely kompetenciáik tekintetében gondolják erősebbnek magukat, és miben találnak fejlesztendő területeket. Ez az oldal jeleníti meg a munkaerőpiac kínálati oldalát. A megkérdezetteket jó számítógépes tudás, önállóság, nagy munkabírás, együttműködő készség jellemzi saját bevallásuk szerint. A végzettek az önbevallás alapján csupán közepes szintű elméleti tudással, irányítási készségekkel és monotonitástűréssel bírnak. 26

27 Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy többé-kevésbé megegyeznek a szükséges és meglévő kompetenciák, ugyanakkor ennek pontosabb megítélésére illeszkedésvizsgálatot is végzetünk. Illeszkedés szempontból három kategóriát lehet megkülönböztetni: tökéletes illeszkedés, kompetenciadeficit és kompetenciatöbblet. Ezek alapján a kompetenciák többsége a kitöltők saját bevallása szerint illeszkedik, és kompetenciadeficit a jó munkaszervezés (differencia a szükséges és meglévő között: -0,34), rugalmasság (-0,15) és önállóság (-0,14) esetében mutatható ki, azaz Pécsett ezekre nagyobb szükség lenne. Többlettel rendelkeznek a Pécsett dolgozók a következő kompetenciák tekintetében: mások irányítása (+0,29), nyelvtudás (+0,15), íráskészség (+0,11), innovatív készség (+0,11), jó prezentációs készség (+0,10), e kompetenciáikat kevésbé tudják Pécsett hasznosítani a végzettek, mint amennyire képesek lennének rá. (Balogh Farkasné 2014, n. o.) 5. ábra: A meglévő kompetenciák regionális összehasonlítása a között végzettek körében 4,8 4,6 4,4 4,2 4 3,8 3,6 3,4 3,2 3 Pécs Budapest Magyarázat: 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán mért kompetenciák, ahol 1=egyáltalán nem meglévő, 5=teljesen mértékig meglévő az adott kompetencia Forrás: Balogh Gábor Farkas Ferencné (2014): A PTE KTK végzettjeinek kompetencia vizsgálata regionális szempontból. In: Kuráth Gabriella (szerk.) (2014): PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet Pécs: Pécsi Tudományegyetem (megjelenés alatt, o. n.) A Budapesten dolgozó végzettek legnagyobb hiányossága a következő területeken érzékelhető:a konfliktuskezelési képesség (-0,27), jó munkaszervezés (-026) és idegen nyelvtudás (-016). Annak ellenére, hogy sok jó kompetenciával rendelkeznek, kevésbé képesek arra, hogy Budapesten kibontakoztassák a következőkben felsorolt képességeiket, azaz kompetenciatöbbletük van az alábbi jellemzők tekintetében: mások irányítása (+0,26), innovatív készség (+0,16), íráskészség (+0,15), elméleti tudás (+0,12). A regionális különbségek így érthetőkké válnak, összehasonlítható a Dél-Dunántúl Közép-Magyarország régiójával Összegzés A hallgatók általános és idegen nyelvi kompetenciáinak vizsgálata során megállapítható, hogy napjainkban az Európai Unióban és Magyarországon számos elvárással élnek a munkaerő-piaci keresleti oldalát megjelenítő munkáltató szervezetek. Ezen elvárásoknak kell megfelelniük a 27

28 hallgatók és a frissen végzett pályakezdő diplomásoknak, amennyiben hatékonyan szeretnének jelen lenni a munkaerőpiacon, és gyorsan szeretnének elhelyezkedni olyan állásokban, amely viszonylagosan elfogadható vagy kifejezetten magas jövedelmet biztosít számukra. A hallgatóknak tisztában kell lenni ezekkel az elvárásokkal, hogy tudatosan készülhessenek fel a munkakeresésre. A munkáltatók ma Magyarországon számos olyan elvárást artikuláltak, amelyek az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci trendjeiből következően alakultak ki. A felsőoktatás tömegesedése, a rendszerváltozás utáni foglalkoztatási és képzési szerkezet megváltozása miatt megjelent a diplomás munkanélküliség, kiszorítási hatás, túlképzettség jelensége. Ma már a diploma megléte nem jelent exkluzivitást a munkaerőpiacon, a papír megléte önmagában nem biztosít munkahelyet. A tendenciák abba az irányba mutatnak, hogy növekednek a pályakezdőkkel szemben támasztott követelmények, amelyekhez a hallgatóknak alkalmazkodniuk kell. Problémát jelent azonban, hogy a hallgatók elégtelen információk és alacsony tájékozottság következtében irreális elvárásokkal rendelkeznek a szervezeti követelményekről. A szervezetek ma már elvárják a pályakezdőktől, hogy szorgalmasak legyenek, valamint rendelkezzenek olyan kompetenciákkal, mint az alkalmazkodó készség, együttműködő készség, megfelelő kommunikáció, alázat, megbízhatóság, precizitás, problémamegoldás, kreativitás, csapatmunka, megfelelő morál és erkölcsös munkavégzés, mások befolyásolása és meggyőzés, empátia, módszertani ismeretek, szaktudás, alaposság, helyesírás, magyar és idegen nyelv ismerete, íráskészség, prezentációs készség, megfelelő eladói készség. Látható tehát, hogy sokrétű az az ismeretanyag és kompetenciahalmaz, amellyel ma egy fiatal diplomásnak rendelkeznie kell, ha sikeres szeretne lenni a céges kiválasztás folyamatában. Az egyes cégek, szervezetek definiálják saját kompetenciaprofiljukat, amelyhez egy tudatos jelentkezőnek alkalmazkodnia kell, hiszen ma az elhelyezkedést az segíti leginkább elő, ha a hallgatók és végzettek kompetenciakészlete leginkább illeszkedik az elvártakhoz. A vállalatok mind a szakmai, mind a személyes kompetenciáknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, és fontos kiemelni, hogy a hallgatók nem eléggé gondolják fontosnak a személyes kompetenciákat. A cégek ezzel szemben sokszor azt fogalmazzák meg, hogy első helyen embert keresnek, akivel együtt tudnak dolgozni, és második helyen keresnek szakembert, aki ismeri a szakma elméleteit, tudás- és ismeretanyagát. Ha valakivel nem tudnak együtt dolgozni, akkor teljesen mindegy, hogy milyen a tudása. A hallgatóknak is személyiségük helyes irányba történő fejlesztésére is figyelniük kell az általános kompetenciák tekintetében. Idegen nyelvi szempontból számos regionális különbséget lehet azonosítani a vállalati elvárásokban. Természetesen a céges elvárások sem homogének, hiszen az iparág, szakterület, cégméret, tulajdonosi kör is rendkívüli mértékben befolyásolja az elvárt kompetenciák konkrét megjelenési formáját, intenzitását és mértékét. A regionális szempont is egy olyan tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ha egy pályakezdő Budapesten szeretne elhelyezkednie, akkor tudnia kell arról, hogy jóval nagyobb mértékben lesz szüksége idegennyelv-tudásra és módszertani ismeretekre, mint a Dél-Dunántúlon, ahol inkább a megbízhatóság, alázat és pontos munkavégzés az általánosan elvárt. 28

29 2.2 Idegen nyelvi készségek és kompetenciák Az Európai Unió döntéshozói a szervezet megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartják a nyelvtudást és a nyelvtanulást. Az uniós nyelvpolitika valamennyi tagállam nyelvét hivatalos nyelvnek tekinti, és az Unión belül fontos érték az interkulturális kompetenciák fejlesztése, az egyes tagországok nyelvének és az ezeken kívül beszélt idegen nyelvek tanulásának előmozdítása. A nyelvi kompetenciák az európai oktatási rendszer modernizálásának sarkkövei, mivel a gyerekek és felnőttek nyelvi kompetenciájának javulása elősegíti a diákok és munkavállalók mobilitását, és hozzájárul az európai munkaerő hatékonyabb alkalmazhatóságához. Olyan nyelvi kompetenciákat kell a tanulóknak elsajátítaniuk, amelyek a mindennapi életben használható nyelvtudást eredményeznek és egyben megfelelnek a munkaerő-piaci elvárásoknak. Ez egyaránt vonatkozik a tagországok és az európai térség munkaerő-piacára, valamint az olyan uniós cégekre is, melyek nemzetközi tevékenységet folytatnak. A nyelvtudás hiánya miatt az egyén nem tud élni a szakmai lehetőségekkel, a vállalatok pedig a nemzetközi együttműködésben kerülhetnek hátrányos helyzetbe. (Language Competences 2012) Az idegen nyelv fogalmát az Európai Bizottság a következőképpen értelmezi (Eurydice 2012,138): az idegen nyelv fogalma a tantervben melyet az oktatásért felelős hatóság határoz meg az adott oktatási rendszeren belül értelmezendő, és nem kötődik az adott nyelv politikai státuszához. Így olyan nyelvek, amelyek politikai szempontból regionális vagy kisebbségi nyelvnek számítanak, idegen nyelvként szerepelhetnek a tantervben. Ugyanígy bizonyos klasszikus nyelvek és az úgynevezett modern nyelvek is idegen nyelvként kerülhetnek be a tantervbe. Az idegen nyelvek tanulása és a többnyelvűség elősegítése régóta központi kérdés az európai politikában. Már 1995-ben megfogalmazták, hogy legalább két idegen nyelv készségszintű elsajátítását tartják szükségesnek az iskolai oktatás során (White Paper 1995) ben az Európai Tanács a tudásalapú társadalom megteremtését is legalább két idegen nyelv korai tanulásával kapcsolta össze, és szorgalmazta a nyelvi kompetencia indikátorainak kidolgozását (Presidency conclusions 2002). Mindezek eredményeképp az Európai Bizottság honlapján több százra tehető azon dokumentumok száma, melyek a nyelvtanulás, a nyelvtudás mérése, a tanárképzés és továbbképzés különböző aspektusaival foglalkoznak. Ezek közül az alábbiak számítanak főbb mérföldköveknek (Márta Háhn 2014): 2003-ban jelent meg a nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató akcióterv (Promoting Language Learning and Linguistic Diversity), amely az alábbi fő célkitűzéseket fogalmazta meg: helyi, regionális és országos szinten segíteni kell, hogy a nyelvtanulás életen át tartó folyamatának előnyeit valamennyi uniós állampolgár élvezhesse; a nyelvoktatás minőségét annak valamennyi szintjén fejleszteni kell; támogatni kell a nyelvi sokszínűséget és elérhetőbbé kell tenni a nyelvtanulást ben a Bizottság a többnyelvűség előmozdítására stratégiát fogadott el (A New Framework Strategy for Multilingualism), amely az alábbi fő irányokat jelölte ki: a nyelvtudás és többnyelvűség fontos gazdasági szerepének hangsúlyozása; a nyelvtanulás támogatása egymás jobb megértése és a hatékonyabb kommunikáció érdekében; lehetővé kell tenni, hogy valamennyi uniós állampolgár számára anyanyelvén elérhetők legyenek az uniós rendelkezések és információk. 29

30 2008-ban az Európai Tanács elfogadta azt a stratégiát (A European Strategy for Multilingualism), amely tovább erősíti a többnyelvűség fontosságát: a nyelvi és kulturális sokszínűség értéke; többnyelvűség támogatása a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti kommunikáció megteremtésére; életen át tartó nyelvtanulás támogatása; a többnyelvűség szerepe az EU gazdasági versenyképességének növelésében, a mobilitás és a jobb alkalmazhatóság elősegítésében ben született meg a következő évized legfontosabb oktatási feladatait tartalmazó stratégia (Education and Training 2020); ehhez kapcsolódik a 2012-ben kiadott nyelvoktatási stratégia, amely áttekinti az eddigi eredményeket és megfogalmazza a legfontosabb teendőket (Language competences for employability, mobility and growth). A stratégia készítői szerint nem sikerült elérni a jobb idegennyelv-ismeretet, amit egyrészt a tagállamok közötti különbségek is indokolnak; magasabb óraszámban, jobb módszerekkel kell az idegen nyelveket oktatni; el kell érni, hogy 2020-ra jelentősen nőjön az első, illetve a második idegen nyelvet jól beszélők aránya; az idegen nyelvi oktatásnak a munkaerő-piaci elvárásokhoz kell igazodnia. Több tanulmány és felmérés is foglalkozik a nyelvtudás és a többnyelvűség különböző problémaköreivel. Ezek közül az egyik legutóbbi az Európai Bizottság megrendelésére 2012 tavaszán készített elemzés (Eurobarometer 386), amely áttekinti az uniós idegennyelv-ismeret helyzetét olyan kérdésköröket is érintve, mint például a nyelvtanuláshoz való viszonyulás, a nyelvtanulást segítő és gátló körülmények, a leghatékonyabb nyelvtanulási módszerek, illetve az uniós polgárok viszonyulása a többnyelvűséghez. A vizsgálat eredményei az alábbiakban foglalhatók össze (Márta Háhn 2014): az európaiak pozitívan ítélik meg a többnyelvűséget: 88% szerint fontos az idegen nyelv(ek) ismerete, és 98% tartja fontosnak gyermeke jövője szempontjából az idegen nyelv(ek) ismeretét. Kétharmaduk az angolt tartja a legfontosabb idegen nyelvnek mind saját maga, mind gyermeke számára, ezt követi a német, a francia, a spanyol és a kínai. 77% véli úgy, hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztését előtérbe kell helyezni, valamint 88% szerint legalább egy, 72% szerint pedig két idegen nyelv ismerete szükséges. a fenti pozitív hozzáállást a valóság nem tükrözi, ugyanis az európaiak 54%-a rendelkezik társalgási szintű kompetenciával legalább egy idegen nyelven, 25% legalább kettő, és csupán 10% legalább három nyelven. Kissé nőtt azoknak az aránya, akik az anyanyelvükön kívül nem beszélnek más nyelvet (ez főleg a kelet-közép-európai régióra jellemző). a leggyakoribb idegennyelv-használat az újságolvasáshoz (44%), a televíziózáshoz és rádiózáshoz (37%), és a barátokkal történő kapcsolattartáshoz (35%) kötődik. 27% használja munkája során rendszeresen az idegen nyelvi ismereteit, 50% pedig külföldi utazásokon. Ezek a tevékenységek elsősorban angol nyelven történnek. A 2005-ös hasonló kutatáshoz képest 10%-kal nőtt azoknak az aránya, akik az interneten rendszeresen használják idegennyelv-tudásukat, valamint 8%-kal azoké, akik filmet/televíziót néznek, illetve rádiót hallgatnak idegen nyelven. Tehát az internet és a médiahasználat terén az idegen nyelvek ismerete előnyt jelent. a megkérdezettek 61%-a véli úgy, hogy az idegen nyelv(ek) ismerete elsősorban a külföldi munkavállaláshoz szükséges, 46% számára pedig a külföldön folytatott tanulmányokhoz. 30

31 További idegen nyelv elsajátítása a válaszadók 45%-ának növelné a munkahelyi esélyeit, és 43%-át segítené külföldi tanulmányaiban. Ugyanakkor a 2005-ös eredményekhez hasonlóan a megkérdezettek közül kevesen tanultak a megkeresés idején új nyelvet, amit többnyire a motiváció, az idő és a pénz hiányával magyaráztak. a válaszadók többsége (68%) iskolai keretek között tanul(t) idegen nyelvet. a megkérdezettek 44%-a idegen nyelvű filmek, vagy tévéműsorok esetében a feliratozást preferálja a szinkronizálással szemben. A nyelvtudás gazdasági szerepének fontosságát egy azóta is sokat hivatkozott uniós felmérés mutatta ki először (ELAN 2006). 29 európai országban 2000, exporttevékenységet folytató kis-és középvállalatot (kkv) kérdeztek meg a nyelvi és interkulturális készségek szerepéről, a nyelvi stratégiák mibenlétéről (vagy hiányáról), a nyelvtudás hiánya miatti üzleti veszteség mértékéről, valamint a jövőbeli nyelvi elvárásokról. A vizsgálatban 30 multinacionális vállalat is részt vett, hogy világosabban azonosíthatók legyenek az eltérő nagyságú vállalatok üzleti stratégiájában szereplő nyelvi és interkulturális kompetenciák. A kutatást végzők a kkv-k makrogazdasági elemzését is elkészítették, hogy pontosan kimutatható legyen a nyelvi kompetenciák hatása az európai gazdaság működésére. A megkérdezett vállalatok 11%-a vallotta be, hogy a nyelvtudás hiánya miatt megrendelést veszített el. 37 vállalat esetében ez a veszteség összesen 8-13,5 millió euró közötti; 54 vállalat 16,5-25,3 millió euró értékű veszteséget szenvedett, míg legalább 10 vállalat esett el 1 millió euró összegű megrendeléstől. A kutatók számításai szerint a minta alapján 945,000 európai kkv szenvedhet üzleti veszteséget a nyelvtudás hiánya miatt, és ennek a veszteségnek az egy vállalatra vetített összege hároméves periódusban vizsgálva 325,000 euróra becsülhető (ELAN 2006,5). A válaszadók legalább 50%-a nyilatkozta azt, hogy az elkövetkező három évben megnő a nyelvtudás iránti igény (kvalitatív és kvantitatív értelemben egyaránt). Ugyanilyen arányban rendelkeznek a vállalatok nyelvi stratégiával is. A nyelvtudással kapcsolatos elvárásokat a vállalatok 22%-a anyanyelvi dolgozók felvételével biztosítja. A vállalatok 48%-a szervez nyelvoktatást a dolgozói számára, de a vizsgálat szerint inkább előnyben részesítik a felvételnél azokat a jelentkezőket, akik megfelelő nyelvtudással rendelkeznek. A válaszadók egyetértettek abban, hogy az angol az üzleti világ nyelve: az exportpiacokon az üzletek 51%-át ezen a nyelven kötik; ezt követi a német (13%), a francia (9%), az orosz (8%), a spanyol (4%) és egyéb nyelvek (15%) (ELAN 2006,19). A kutatás eredményei azt sugallják, hogy azok a kkv-k a sikeresek, amelyek rendelkeznek nyelvi stratégiával, valamint az alkalmazottaik között egyaránt találhatók anyanyelvi beszélők, nyelvileg magasan képzett munkavállalók és szaknyelvi fordítók is. A nyelvtudás mint befektetés az egész Unió gazdaságában előnyt jelent, mert megnöveli a vállalatok termelékenységét ben az Európai Bizottság a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó oktatási és képzési stratégia kiegészítéseként kidolgozta és elfogadta a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó és ily módon a mobilitást és növekedést támogató nyelvoktatási stratégiáját. Ennek megalkotását az alábbi indokok tették szükségessé (Language Competence 2012): a nyelvoktatás gyenge eredménye: tízből csak négy diák képes párbeszédre (B1, B2) az első idegen nyelvből, és a második idegen nyelven mindössze a diákok negyede éri el ezt a 31

32 szintet. Az európaiak közel fele saját bevallása szerint anyanyelvén kívül nem tud kommunikálni. a fenti adatok az egyes tagállamok között erős szórást mutatnak: egyes tagállamokban (pl. Málta, Svédország) a diákok 82%-a ismeri az első idegen nyelvet B1 és B2 szinten, míg Angliában mindössze 9% ez az arány. a leginkább elterjedt első idegen nyelv az angol, de ösztönözni kell a második idegen nyelv tanulását is (Luxemburgban és Olaszországban a középiskola alsó évfolyamain tanuló diákok 100%-a tanul legalább két idegen nyelvet Magyarországon ez az arány 6%). a tagállamokban eltérő óraszámban és különböző életkorban kezdődik az idegen nyelvek oktatása. a nyelvoktatásban kevés az innovatív eljárás, növelni kell a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatását. A Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a) a 15 éves diákok legalább 50%-a érje el a B1,B2 szintet az első idegen nyelven (jelenleg ez az arány 42%); b) a középiskola első éveiben a diákok minimum 75%-a tanuljon legalább két idegen nyelvet ( a jelenlegi 61%-kal szemben). Ennek eléréséhez a következő változtatásokat javasolja: a tagállamokban különböző életkorokban kezdődik az idegen nyelvek oktatása: az első idegen nyelvet 6-9 éves kor között, a másodikat éves kor között tanácsos elkezdeni az óraszámok terén is nagy az eltérés: Luxemburgban a diákok 4 ezer órányi nyelvoktatásban részesülnek, míg Szlovéniában mindössze 650 óra áll a diákok rendelkezésére. Nem elég minél korábban elkezdeni a nyelvoktatást, az óraszámot is növelni kell. az iskolában oktatott idegen nyelvek számát növelni kell: az Eurostat adatai szerint az uniós tagállamokban az általános iskolások 0,8 idegen nyelvet tanulnak, szakközépiskolában 1,2, a gimnázium alsóbb évfolyamain 1,5, a felsőbb évfolyamokon pedig 1,6 a tanult idegen nyelvek száma támogatni kell a tartalomalapú nyelvoktatás elterjedését (bizonyos tárgyak idegen nyelven történő oktatását) Problémát jelent még az a tény is, hogy a 15 éves diákok 9,3%-a bevándorló család gyermeke, és az otthon beszélt nyelv az esetek közel felében nem azonos az oktatás nyelvével. Ez a jelenség ugyan pozitívan is hathat a nyelvi különbözőség iránti tolerancia fejlesztésében, de a tanár munkáját meg is nehezítheti. A tagállamokon belül két tendencia figyelhető meg az ilyen helyzetek kezelésére: a) a diákok a mainstream oktatást kapják, de nyelvi felkészítő/felzárkóztató kurzusokat is biztosítanak a számukra; b) külön csoportban, vagy osztályban tanulnak, ahol a nyelvi támogatásukra is figyelnek. A fenti tények figyelemvételével az Európai Bizottság egyik munkacsoportja 2011-ben egy jelentésben foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyek elősegíthetik a nyelvoktatási rendszerek fejlesztését, valamint segítségükkel áthidalhatóvá válik a nyelvi kompetenciák keresleti és kínálati oldala közötti szakadék (Languages for Jobs 2011). Legfontosabbnak az általános nyelvi kompetenciák fejlesztését, a választható idegen nyelvek számának bővülését, a szaknyelvi oktatás kiterjesztését és a tanárok megfelelő képzését/továbbképzését tartják. Egy korábbi tanulmány 32

33 szerint ugyanis ezek hiányára vezethető vissza, hogy az európaiak közel fele a nyelvtudás hiánya miatt nem tud élni az unión belüli szabad munkavállalás lehetőségével (Eurobarometer 2010). Egy az Európai Bizottság részére 2008-ban végzett felmérés szerint 2000 és 2005 között évente kb. 1% volt a munkavállalók tagállamok közötti mobilitása ez az érték épp a harmada az USA területén megfigyelhetőnek, és ez főképp a nyelvi, kulturális és társadalmi eltérésekre vezethető vissza (Bonin és mtsai 2008). A nyelvtudás és a mobilitás egymással kölcsönhatásban áll: a nyelvtudás feltétele a mobilitásnak, a mobilitás viszont a nyelvi és interkulturális készségek fejlesztéséhez járul hozzá Idegen nyelvi készségek és kompetenciák Magyarországon Uniós tagállamként Magyarország is osztja azt a törekvést, mely szerint az iskolai oktatás során legalább két idegen nyelv tanulását kell lehetővé tenni. A rendszerváltás és az uniós csatlakozás óta különböző pályázati forrásokból több milliárd forintnyi összeget fordítottak a magyar kormányok a nyelvoktatás fejlesztésére, azonban az eredmények elmaradnak a várttól. Ennek egyik szomorú következménye a nyelvvizsga hiánya miatt diplomát nem kapók magas aránya. Nem célunk az okok és a lehetséges megoldások részletes elemzése, ezért a főbb tendenciák bemutatására szorítkozunk. Az adatokat a 2012-ben kiadott Eurobarometer alapján ismertetjük (Márta-Háhn 2014): az Európai Unión belül Magyarország azon régióhoz tartozik, ahol a 2005-ös kutatáshoz képest csökkent azoknak az aránya, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek (ez az adat a 7 százalékpontos csökkenés után 35%). A visszaesés még jelentősebb (14 százalékpont) a legalább két idegen nyelvet beszélők esetében (13%). Magyarország vezeti azt a listát, mely szerint a válaszadók nagy valószínűséggel nem beszélnek egy idegen nyelvet sem: ez az arány 65%. a nyelvtanulásban a fő motivációt a külföldi munkavállalás (71%) és a hazai jobb elhelyezkedési lehetőség (56%) jelenti, míg a legkevésbé a más kultúrákból származó emberek megismerése fontos (11%), és a személyes motiváció (19%) is nálunk az egyik legalacsonyabb. a megkérdezettek 64%-a szerint személyes előrejutásához az angol a leghasznosabb idegen nyelv, amit a német követ (48%). A többi nyelvet a válaszadók 1-5%-a tartja fontosnak. Ugyanakkor 16% véli úgy, hogy személyes előrejutásához az idegen nyelvek ismerete nem szükséges. a 2005-ös adatokhoz képest 14 százalékponttal visszaesett azok aránya, akik szerint a német nyelv hasznos a gyermekük jövője szempontjából (59%). Ettől függetlenül Szlovákiához és Szlovéniához hasonlóan nálunk is magas a német nyelv tanulását támogató szülők aránya. Az angolt 85% tartja fontosnak gyermeke számára, ami változatlan arány 2005-tel összehasonlítva. a nyelvtanulásra motiváló tényezők közül a magyar válaszadók számára legfontosabb az lenne, ha a nyelvtanulás ingyenes lenne (28%, ami 10 százalékpontos növekedés), ha később lehetőség lenne külföldön dolgozni (19%), ha fizetnének a munkavállalónak a nyelvtanulásért (16%), ha ezen a nyelvterületen lehetne tanulmányokat folytatni (14%), illetve ha szakmai előmenetelt vagy jobb állást jelentene (12%). Ugyanakkor a megkérdezettek 30 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem akar nyelvet tanulni, vagy nem 33

34 tervezi meglévő nyelvtudását fejleszteni. Ez Portugália után a második legmagasabb arány az Unióban. a nyelvtanulást hátráltató tényezők közül a magyar válaszadók az alábbiakat emelték ki: túl sokba kerül (44%, ami 12 százalékpontos növekedés), 36 százalék nem érzi magát motiváltnak a nyelvtanulásra, időhiány (28%), nincs nyelvérzéke (22%), nincs alkalma olyanokkal találkozni, akik ezt a nyelvet beszélik (12%) a nyelvtanulás kerete 71% esetében az iskola, 14% esetében iskolán kívüli csoportos nyelvtanulás. Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya (4%), akik anyanyelvi beszélővel történő informális beszélgetés során tanulják az idegen nyelvet. (Ez az arány Dániában a legmagasabb: 46%.) ennek következtében a nyelvtanulás leghatékonyabb módjának az iskolai nyelvoktatást tartják a magyar válaszadók (46%), míg az anyanyelvi beszélővel folytatott informális beszélgetést a legkevésbé hatékonynak (1%) ítélik meg, ami az Unióban a legalacsonyabb arány. A többi nyelvtanulási forma hatékonyságát (utazások nyelvterületre, csoportos nyelvtanulás iskolán kívül, magántanár, önálló tanulás, stb.) 1-9% tartja megfelelőnek. Az uniós helyzethez hasonlóan Magyarországon is az angol a legnépszerűbb idegen nyelv, bár a rendszerváltozás után a német vezette az idegen nyelvek listáját (Nikolov 2009). Napjaikra ez a trend megfordult, mivel az általános és középiskolás diákok több mint fele angolul tanul, a német a második helyen áll (Vágó 2003, idézi Nikolov 2009). Ezt a sorrendet az egyes nyelvekből nyelvvizsgázók számának alakulása is tükrözi. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) statisztikája szerint 2004 és 2013 között összesen angol nyelvvizsga történt: ebből alapfokon, középfokon, és felsőfokon (Nyelvvizsga-statisztikák 1). Ugyanezen időszakban németből összesen nyelvvizsgára került sor: alapfokon középfokon, míg felsőfokon. Az arányokat jól szemlélteti a francia mint harmadik legnépszerűbb nyelv ugyanezen adatsora: összesen nyelvvizsga, ebből alapfokon, középfokon, és felsőfokon. A fenti adatokból egyértelműen bebizonyosodik az angol elsősége a többi idegen nyelvhez képest, ami egybevág az uniós tendenciákkal. Ugyanakkor mindhárom nyelv esetében látszik, hogy a nyelvvizsgák döntő többsége középfokon történik, tehát nagy valószínűséggel a tanulmányok folytatásához, vagy lezárásához szükséges feltételek teljesítéséről van szó, nem pedig csupán a nyelvtanulás öröméért és az egyéni motiváció kiteljesítéséért végzett tevékenységről. Az is szembetűnő, hogy mindhárom nyelvből a felsőfokú nyelvvizsgák száma a legalacsonyabb. Ha az egyes nyelvekből tett nyelvvizsgákat évek szerint vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a három szinten összesen letett angol nyelvvizsgák száma 2010-ben volt a legmagasabb ( ), azóta viszont folyamatosan csökken, és 2013-ban összesen nyelvvizsga történt angol nyelven. A középfokú angol nyelvvizsgák száma szintén 2010-ben kulminált (89 475), ami nagyarányú növekedés a 2004-es adatokhoz képest (65 079), és ennek fényében jelentősen csökkent ez a szám 2013-ra (72 270) és 2013 között kb. a negyedére esett vissza az angol alapfokú nyelvvizsgák száma ( vs ), míg a felsőfokú nyelvvizsgák száma ugyanezen időszak alatt megduplázódott (5 235 vs ). 34

35 A német esetén az alapfokú nyelvvizsgák számának alakulásában drámaibb változások mentek végbe: míg 2004-ben alapfokú nyelvvizsga történt, addig 2013-ban már csak A középfokú nyelvvizsgák száma 2006-ban volt a legmagasabb (33 847), azóta ez a szám folyamatosan csökken: 2011 és 2012 között nagyarányú csökkenés ment végbe ( ról re), és 2013-ban történt a legkevesebb középfokú német nyelvvizsga: A felsőfokú nyelvvizsgák száma 2004 és 2012 között évi között mozgott, de 2013-ban először csökkent 2000 alá (1 975). A francia esetében kiegyensúlyozottabb folyamatokat látunk: habár az alapfokú nyelvvizsgák száma a 2004-es 401-ről 233-ra csökkent 2013-ban, a többi tudásszinten nagyjából azonos számú vizsgák történnek. Középfokon 2004-ben 1877 francia nyelvvizsga történt, 2013-ban pedig Felsőfokon 2004-ben 206, 2013-ban 255 vizsgára került sor. A vizsgált időszakban a francia iránti érdeklődés 2007-ben tetőzött, ekkor került sor mindhárom tudásszinten külön-külön és összesítve is a legtöbb nyelvvizsgára (alapfok: 720, középfok: 3 522, felsőfok: 422, összesen: 4 664). A NYAK más statisztikai adataiból (Nyelvvizsga-statisztikák 2) az összes letett nyelvvizsga sikerességét tekinthetjük meg nyelvek szerint bontásban ban összesen nyelvvizsga történt, ebből volt sikeres. Legnagyobb arányban az angol nyelvvizsgák vezetnek (88 521), amiből sikerült. Második helyen áll a német (28 530), amiből esetben volt ok az örömre. Harmadik helyen az eszperantó áll (3 613), de itt a sikertelen vizsgák száma a nagyobb (2 039). Negyedik helyen a francia szerepel (2 237), és a sikerességi mutatója Ezt követi az olasz, a spanyol és a lovári (ezek éves száma 1000 körül mozog), a többi nyelv esetében alacsonyabb nagyságrendet tapasztalunk. A fenti adatok is megerősítik, hogy a nyelvvizsgázók legfontosabb motivációs tényezője a tanulmányi előírásoknak történő megfelelés: ezt az eszperantó és a lovári magas száma is alátámasztja, mivel sok esetben a hallgatók ezekkel a könnyen tanulhatónak vélt nyelvekkel próbálják meg teljesíteni az idegen nyelvi elvárásokat. A NYAK nyilvántartása szerint (Akkreditált nyelvvizsga-központok és nyelvvizsga-helyeik) Magyarországon kétnyelvű általános nyelvvizsgát 8 nyelvvizsga-központ összesen 222 vizsgahelyén lehet letenni. Kétnyelvű szaknyelvi nyelvvizsga 12 nyelvvizsga-központ összesen 169 vizsgahelyén érhető el. Egynyelvű általános nyelvvizsgára 14 nyelvvizsga-központ 423 vizsgahelyén van lehetőség, míg egynyelvű szaknyelvi nyelvvizsga 6 nyelvvizsga-központ 88 vizsgahelyén áll az érdeklődők rendelkezésére. Összesen tehát jelenleg Magyarországon 40 nyelvvizsga-központban 902 vizsgahely várja a nyelvvizsgázni kívánókat. Ezeken a nyelvvizsga-helyeken szaknyelvi nyelvvizsgákból a legtöbb képzési területnek megfelelő szakmai nyelvi ismeretekről lehet számot adni (Akkreditált Nyelvvizsgarendszerek): a legnagyobb választék azokat várja, akik gazdasági-üzleti és ezekhez kapcsolódó egyéb diszciplínákat tanulnak és ilyen jellegű angol szakmai nyelvvizsgát szeretnének tenni (az ilyen vizsgák száma 10 fölött van); emellett agrár- és környezettudományi, műszaki, nemzetközi kapcsolatok, teológiai, diplomáciai, katonai, orvosi, jogi-és közigazgatási szaknyelvi vizsgaközpontok is működnek az ország több városában. A Pécsi Tudományegyetemen ezek közül az alábbi vizsgahelyek találhatók: Budapesti Gazdasági Főiskola üzleti szaknyelvi vizsga (KTK), KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsga (INYT), 35

36 PROFEX orvosi szaknyelvi vizsga (ÁOK), PROFEX jogi- és közigazgatási szaknyelvi vizsga (ÁJK), Zöld Út gazdálkodási menedzsment szaknyelvi vizsga (PMMIK), Zöld Út műszaki szaknyelvi vizsga (PMMIK), Zöld Út agrár-és környezettudományi szaknyelvi vizsga (PMMIK). Az egyetem szomszédságában működő Más Nyelven nyelviskolában pedig az LCCI (London Chamber of Commerce and Industry) angol üzleti szaknyelvi vizsga tehető le. Az elérhető nyelvvizsga-típusok és vizsgahelyek magas száma ellenére az uniós statisztikák szerint a magyar lakosság csupán 35%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, és mindössze 13% ismer legalább két idegen nyelvet, ahogy azt a korábbiakban olvashattuk. A kellő nyelvismeret hiánya nemcsak az uniós lista végére helyezi Magyarországot, hanem sok esetben a felsőoktatási tanulmányok befejezését is hátráltatja. A NEFMI 2010-es felmérése szerint három év átlagában a végzett hallgatók kb. 30%-a (a nappalis hallgatók 23%-a, a részidős és távoktatásos hallgatók 36%-a) nyelvvizsga hiányában nem tudta átvenni diplomáját (Fehér Könyv 2012, 28). A Pécsi Tudományegyetemen között ugyanezen okok miatt a hallgatók összesen 23%-a nem kapta meg időben a diplomáját (a nappali tagozaton ez az arány 21%, a részidős képzésben résztevők körében pedig 25% volt). (Forrás: PTE Oktatási Igazgatóság, személyes kommunikáció) Mindezek az okok vezettek 2012 decemberében a szakmai körökben csak Fehér Könyv néven emlegetett előterjesztés elkészítéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített előterjesztés címe: A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig , és fő célkitűzése, hogy az állami finanszírozásban megvalósuló köz-és felsőoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv a szakiskolák esetében egy idegen nyelv elsajátítására (Fehér Könyv 2012,4). Ennek elérésére részletes helyzetelemzés, a problémák azonosítása és a javasolt intézkedések felsorolása olvasható az alábbi témakörökben (Fehér Könyv 2012,7): I. Az iskolarendszeren belüli nyelvoktatás I.1. Óvodai idegen nyelvi nevelés I.2. Általános iskolai nyelvoktatás I.2.1 Két tanítási nyelvű általános iskolák I.3. Középiskolai nyelvoktatás I.3.1. Gimnázium I.3.2. Szakközépiskola I.3.3. Szakiskola I.3.4. Két tanítási nyelvű középiskolák I.3.5. Nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) I.4. Nyelvtanítás a felsőoktatásban I.5. Nyelvtanárképzés I.6. Nyelvtanár-továbbképzés 36

37 II. Az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás II.1. A nyelviskolák II.2 Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszere III. Tankönyvek, taneszközök III.1. Új technológiák a nyelvoktatásban IV. A nyelvtanulást támogató környezet A fentiekből is kitűnik, hogy valóban a teljes nyelvoktatási rendszer átvilágításra került. Ennek elemzése helyett azonban a következőkben a felsőoktatásban folyó nyelvtanítással kapcsolatos megállapítások és javaslatok áttekintése következik. A dokumentum szerint a felsőoktatásban folyó nyelvtanítás célja megteremteni annak a lehetőségét, hogy a diákok a közoktatásban szerzett nyelvi ismereteikre építve amennyiben a képzés indokolja egy, vagy két nyelvből szaknyelvi ismereteket szerezzenek (Fehér Könyv 2012,26). Az idegennyelv-tudással kapcsolatos bemeneti és kimeneti követelményeket vizsgálva a dokumentum felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az alapszakok KKK-jának 90%-ában a középfokú általános komplex nyelvvizsga a feltétel, és csak a képző intézmények 10%-ában van szükség szakmai nyelvvizsgára, az ún. nyelvigényes szakokon (Fehér Könyv 2012,27). Ugyanakkor a középfokú szakmai nyelvvizsga kiváltható az C1 szintű általános komplex nyelvvizsgával. Mesterszakokon a KKK-k 85%-a egy középfokú általános nyelvvizsgát vár el a hallgatóktól, tehát az alapszakhoz képest nem szükséges a nyelvtudás fejlesztése. A dokumentum szerzői szerint a csökkenő állami finanszírozás miatt a felsőoktatási intézmények leszorították a nyelvoktatásra szánt kiadásokat, és a nyelvvizsga hiányában diplomához nem jutó hallgatók magas aránya az előző felsőoktatási szabályozás és gyakorlat közötti ellentmondás következtében alakult ki. A törvény előírta, hogy diplomát csak nyelvvizsga birtokában lehet átvenni, de nem gondoskodott arról, hogy a hallgatók megfelelő szaknyelvi képzésben részesüljenek (Fehér Könyv 2012,28). A szaknyelvi képzéssel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: nagyon alacsony a szaknyelvi képzésben részesülők aránya, több intézmény egyáltalán nem is biztosít ilyen jellegű képzést. A csoportok létszáma meghaladja az ideálisnak tartott 15 főt, és eltérő időtartamban folyik a képzés. Átlagosan az alapképzésben 3,85 félév a kötelező szaknyelv, mesterszakon 2,43 félév. Ahol ez a típusú képzés választható formában indul, az alapképzésben 2,67 félév, a mesterképzésben 1,75 félév áll a hallgatók rendelkezésére. Ez a gyakorlat azt eredményezi a hallgatók számára, hogy a mesterképzésben. még az alapképzésben megszerezett (szak)nyelvi ismereteik szinten tartása sem biztosított, pedig ennek fejlesztése lenne szükséges (Fehér Könyv 2012,29-30). Probléma még a szaknyelvet oktató tanárok intézményesített továbbképzése is. A nyelvi képzéssel kapcsolatban az alábbi javaslatokat találhatjuk a dokumentumban (Fehér Könyv 212, 30-31): 37

38 a felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére [Nftv. 11. (2)] az alap-és mesterképzések KKK-jában szükséges a szaknyelvi ismeretek előírása (ha a szak jellege indokolja) a gazdasági szereplők bevonásával a képzéseket a munkaerő-piaci elvárásokhoz kell igazítani, ennek folyományaként korszerűsíteni kell a képzési szerkezetet és tartalmat a képzés jellegétől függően nyelvenként kreditértékű tantervi egységet tartalomalapú nyelvoktatásra kell kialakítani (idegen nyelvű kurzusok tartása) szaknyelvet oktatók továbbképzésének növelése. A felsőoktatási tanulmányok nyelvi előfeltételeivel kapcsolatban az alábbi javaslatokat olvashatjuk (Fehér könyv 2012,30): 2017-től az alapképzésben legalább egy B2 komplex típusú általános nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű bizonyítvány) a mesterképzésben legalább B2 szintű komplex általános, vagy szakmai nyelvvizsga (a szak jellegétől függően) a doktori képzésben egy C1, vagy kettő B2 komplex típusú általános nyelvvizsga. A többciklusú képzésben részesülők az alábbi nyelvi feltételek teljesülése mellett kapjanak diplomát: 2017-től az alapképzésben legalább egy B2 komplex típusú általános nyelvvizsga. Amennyiben a felvételkor a hallgató már rendelkezik ezzel a nyelvvizsgával, akkor a szak KKK-jának függvényében B2 szintű szakmai nyelvvizsgát kell tennie. mesterképzésben legalább B2 szintű komplex általános, vagy szakmai nyelvvizsga a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő publikáció (Fehér Könyv 2012,31). Mindezek a célkitűzések azonban várhatóan csak a jövőben hoznak látványos javulást a hallgatók idegen nyelvi kompetenciái terén. Mivel jelenleg közel 50 hallgató nem kapta meg a diplomáját az elvárt nyelvvizsga hiányában, a kormány 2014 tavaszán Diplomamentő Programot indított. Ebben azok vehetnek részt, akik legalább alapfokú angol, német, vagy francia nyelvismerettel rendelkeznek augusztusáig a résztvevőknek B2-es általános nyelvvizsgát kell tenniük. Ez a program tehát a szakmai nyelvvizsgával lemaradásában lévők problémáját nem tudja megoldani Idegen nyelvi készségek és kompetenciák a Pécsi Tudományegyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer tükrében Az országos Diplomás Pályakövető Rendszer a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók és frissdiplomások körében végez felmérést annak érdekében, hogy képet kapjon a képzéssel kapcsolatos elégedettségükről, a felmerülő problémákról, illetve a munkaerő-piac és a képzési rendszer közötti kapcsolatról. A kérdések egy része a nyelvtanulási folyamatra is vonatkozik, illetve a nyelvtudás fokát, a nyelvvizsga mint diplomakövetelmény teljesítésének körülményeit is 38

39 feltérképezi. A Pécsi Tudományegyetem 2010 óta tagja ennek az országos rendszernek, és évente kiadja az egyetemre vonatkozó adatokat. A megjelenés alatt álló 2014-es DPR-kötet egyik tanulmánya a nyelvtudás fontosságának hallgatói megítélését elemzi (Márta-Háhn 2014): az alábbiakban ennek legfontosabb megállapításai kerülnek bemutatásra Nyelvvizsga hiánya a diplomázók körében A közötti időszakban a Pécsi Tudományegyetem egyes karain a hallgatók az alábbi arányban nem kapták meg időben a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt. 4. táblázat: A nyelvvizsga miatti késedelem arány Kar Arány AJK 39,9% AOK 41,7% BTK 67,3% ETK 56,5% FEEK 93,6% IGYK 92,1% KTK 83,7% MK 78,7% PMMIK 79,7% TTK 69,4% Átlag 70,5% Láthatjuk, hogy az önmagában is magas összegyetemi átlagot a Karok fele meghaladja. Az érintett Karok egy részén általános nyelvvizsga a kimeneti követelmény, míg máshol szakmai nyelvvizsga. Érdemi különbség a levelező és nappali tagozatos hallgatók között ezen a téren nem található Az aktív jogviszonyú hallgatók nyelvtudása Az eredmények a 2010, 2011 és 2012-es év összesített adatain alapulnak. A hallgatók 94,1%-a nyilatkozott úgy, hogy saját bevallása szerint ismeri valamilyen szinten az angol nyelvet. Egyéb nyelvek esetében az alábbi nyelvismeretre derült fény: német: 76,8%, francia: 14,1%, olasz: 15,1%, orosz: 11,5%, spanyol: 9,4%. Ezek az arányok az országos adatokat tükrözik (vö. Veroszta 2012, 2013). Figyelembe véve, hogy válaszadói önértékelés történt, nagy valószínűséggel a kicsit ismeri válasz nem feltétlenül jelent használható nyelvtudást. Ha ezt a válaszlehetőséget kizárjuk az elemzésből, valamivel reálisabb képet kapunk a nyelvtudásról (angol 76,8%, német 51%, francia 6,2%, olasz 5,5%, orosz 3,1%, spanyol 3%). A PTE karai közül az ÁOK, a BTK és a KTK hallgatói minősítették nyelvtudásukat nagyon jónak angolból, míg legkevésbé az IGYK, az ETK és a FEEK diákjai jeleskednek ezen a területen. 39

40 Az adatok alapján egyértelmű kölcsönhatás van a külföldi tanulmányutak/munkavállalás és a jó nyelvismeret között. Ez nem meglepő, hiszen főleg olyan hallgatók pályázzák meg a külföldi ösztöndíjakat, akiknek olyan szintű a nyelvtudásuk, hogy képesek az adott nyelven tanulmányokat folytatni. A külföldön töltött idő pedig egyértelműen a nyelvtudás továbbfejlesztését jelenti. Ugyanakkor meglepő, hogy az országos (2012-es) felmérés adataihoz hasonlóan a hallgatók többsége (88,4%) nem dolgozott még külföldön, 91,9%-uk pedig nem folytatott még külföldön felsőfokú tanulmányokat (Veroszta 2013). A PTE diákjainak többsége az adatok szerint tehát nem aknázza ki az idegen nyelvi környezet nyújtotta előnyöket a nyelvtanulás terén, azaz valószínűsíthető, hogy főként idegen nyelvi kurzusok, illetve tanfolyamok keretében tanul nyelveket. A 2012-es DPR új elemeként jelent meg a hallgatói elégedettség mérése, amely az egyetemen kínált általános és szaknyelvi kurzusokra is kiterjedt. Az adatok alapján nagyjából azonosnak mondható a kurzusokkal elégedettek (34,1%), bizonytalanok (31,1%) és elégedetlenek (34,8%) aránya. Kari bontásban az eredményeket az 2. számú táblázat mutatja. Látható, hogy leginkább az ÁOK, a PMMIK és az ÁJK karain elégedettek a válaszadók az általános, nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokkal. Az adatokat azonban fenntartásokkal szabad csak értelmezni, hiszen vannak olyan karok (pl. ETK, KTK), ahol a szaknyelvi képzésen van a hangsúly, ezért nem is indítanak általános nyelvi kurzusokat. 5. táblázat: A PTE aktív hallgatóinak elégedettsége az általános nyelvtanfolyamokkal Kar Elégedettek* aránya AJK 36,9% AOK 53,0% BTK 34,1% ETK 22,7% FEEK 27,1% IGYK 33,3% KTK 21,7% MK 3,0% PMMIK 50,5% TTK 22,9% Átlag 30,5% * inkább elégedett/nagyon elégedett A szakmai idegen nyelvi kurzusok esetében (ld. következő táblázat) szintén nagyon megoszlottak a vélemények: az elégedetlenek aránya 33,1%, a bizonytalanoké 27,3%, míg az elégedetteké 39,6%. A hallgatói elégedettség átlagos mértéke valamivel jobb, mint az általános nyelvi tanfolyamok 40

41 esetében (33,8%). Megállapítható, hogy általában azon válaszadók, akik nem elégedettek az általános nyelvtanfolyamokkal, a szakmai idegen nyelvi kurzusokról is hasonló nézeteket vallanak. A PTE karai közül ismét az ÁOK, a PMMIK és az ÁJK áll az élen a hallgatói elégedettség tekintetében. Az orvostudományi kar rendkívül pozitív hallgatói visszajelzéseit alátámasztja az idegen nyelv központi szerepe: az orvos, fogorvos és gyógyszerész szakmában elengedhetetlen követelmény a szakmai nyelvismeret. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt kapnak a szaknyelvi ismeretek a képzésben. 6. táblázat: A PTE aktív hallgatóinak elégedettsége a szakmai idegen nyelvi kurzusokkal Kar Elégedettek* aránya AJK 49,6% AOK 67,0% BTK 37,0% ETK 26,3% FEEK 17,3% IGYK 27,7% KTK 30,6% MK 8,3% PMMIK 54,6% TTK 20,4% Átlag 33,8% * inkább elégedett/nagyon elégedett Azok, akik felsőfokú tanulmányaik alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak, általában kisebb arányban (29,6%) elégedetlenek ezekkel az órákkal, mint azok, akik nem tanultak külföldön (33,1%). A tanulmányaik mellett dolgozók (akárcsak az általános nyelvtanfolyamok esetében láttuk) kevésbé elégedettek a szakmai idegen nyelvi kurzusokkal (34,4%), mint azon társaik, akik nem dolgoznak (41,9%). Felmerül a kérdés, hogy milyen okok állhatnak az általános és a szakmai idegen nyelvi kurzusokra vonatkozó, viszonylag alacsony arányú elégedettség hátterében, illetve milyen módon lehetne ezen pozitív irányban változtatni. A felmérés nem terjed ki az okok vizsgálatára, így csak feltételezéseket lehetne megfogalmazni ezzel kapcsolatban. Talán közelebbi képet kapunk, ha megvizsgáljuk a kormány idegennyelv-oktatási stratégiai tervét (Fehér Könyv ). A felsőoktatásra vonatkozóan a szaknyelvoktatás szerepének növelését hangsúlyozza a tervezet. Szükségesnek tartják az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben a szaknyelvi ismeretek előírását, amennyiben azt a szak jellege indokolja (Fehér Könyv , 26) tól az alapképzésbe történő bejutás előfeltételeként legalább államilag elismert (középfokú) B2 szintű nyelvvizsgát, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítványt határoznának meg. Az alapképzés kimeneti követelményeként B2 szintű (középfokú), általános vagy amennyiben a képzés indokolja 41

42 szakmai komplex nyelvvizsgában jelölik meg. A tervezet felhívja a figyelmet a szaknyelvoktatás következő problémáira: nagy létszámú csoportok, szaknyelvoktatók képzésének és továbbképzésének hiánya, nem standardizált óra- és kreditszámok, valamint a szaknyelvi órák hiánya a mesterképzéseken. Intézkedési tervet viszont nem tartalmaz ez a dokumentum (vö. A Nyelvtudásért Egyesület észrevételei 2013). A felsőoktatásban tehát az idegennyelvi-oktatás keretén belül a szaknyelvoktatás helyzetén szeretnének elsősorban változtatni. A dokumentumban megfogalmazott problémák orvoslása feltehetően növelni fogja a hallgatói elégedettséget is ezekkel a kurzusokkal Végzett hallgatók nyelvtudása Végzett hallgatók körében is az angol és a német bizonyult a leginkább beszélt nyelveknek ( összesített adatok alapján). Angolból többnyire a többé-kevésbé ismeri (29,4%) és ismeri (25,4%) kategóriákban szerepelnek a válaszok; csak 17,5% nyilatkozott úgy, hogy nagyon jól ismeri a nyelvet. Németből már más a tendencia: a többség nem (24,6%) vagy kicsit (26,1%) ismeri, illetve 23,3% többé-kevésbé ismeri a nyelvet. A többi nyelv esetében a negatív válaszok dominálnak: francia (85,9% nem ismeri), spanyol (91,8% nem ismeri), orosz (81,6% nem ismeri). Megállapítható, hogy az angol esetében a korábbi (egyetemi tanulmányok előtti) külföldi munkatapasztalat pozitívan befolyásolja a nyelvtudás megítélését. Azok közül, akik dolgoztak külföldön a tanulmányaik előtt, 30,7% nyilatkozott úgy, hogy nagyon jól ismeri az angol nyelvet (az átlag 16,1%), míg a külföldi munkatapasztalattal nem rendelkezők 31,3% több-kevésbé ismeri a nyelvet, és csak 15,0% mondta azt, hogy nagyon jól ismeri. A német esetében a korábbi munkatapasztalattal rendelkezők többsége kicsit ismeri a nyelvet (24,8%), és azok is így nyilatkoztak, akik nem dolgoztak külföldön (26,8%). Francia, olasz, spanyol és orosz nyelvből mindkét válaszadói kategóriában a negatív válaszok dominálnak, azaz egyaránt nem ismerik az adott nyelvet a külföldi munkatapasztalattal rendelkezők és azok sem, akik nem dolgoztak külföldön. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a hallgatók zöme többnyire olyan nyelvterületen dolgozott korábban, ahol angol nyelvet kellett használnia, és ennek alapján az angol nyelvtudásukat pozitívan ítélik meg, míg a többi nyelv esetében ez nem mutatható ki. A végzett hallgatók 91,0%-a nem vállalt munkát külföldön egyetemi tanulmányai közben. A külföldön dolgozók 35,9%-a viszont nagyon jól ismeri az angol nyelvet (az egyetemi átlag mindössze 16,2%). A német esetében az a válasz dominál, hogy a megkérdezettek csak kicsit ismerik a nyelvet függetlenül attól, hogy dolgozott-e külföldön a válaszadó; a többi nyelv esetében pedig a nemleges válaszok. Tehát mind a tanulmányok előtti, mind a tanulmányok közötti külföldi munkatapasztalat elsősorban az angol nyelv használatához kötődik, és ez az egyetemi átlaghoz viszonyítva rendkívül pozitívan befolyásolja a nyelvtudás megítélését. A többi nyelv esetében ez nem mutatható ki, tehát a hallgatók a többi nyelv esetében valószínűleg nem az adott nyelvterületen dolgoztak. Angolból a külföldi tanulmányok is jelentősen megnövelik a jó nyelvtudás arányát (46,8% nagyon jól ismeri, míg az átlag 18%), míg a német és a többi nyelv esetében ez nem hat pozitívan a nyelvtudásra. Mindebből arra következtethetünk, hogy valószínűleg ezen nyelveknél nem az adott nyelvterületen tanultak a válaszadók. 42

43 A nyelvvizsga hiánya A DPR feltérképezte azt is, hogy milyen arányban vannak azok, akik az abszolutórium után a nyelvvizsga hiánya miatt késlekedtek a diploma megszerzésével. Az adatokat ( ) kari bontásban a következő táblázat tartalmazza: 7. táblázat: A nyelvvizsga miatti késedelem aránya Kar Arány AJK 39,9% AOK 41,7% BTK 67,3% ETK 56,5% FEEK 93,6% IGYK 92,1% KTK 83,7% MK 78,7% PMMIK 79,7% TTK 69,4% Átlag 70,5% Legnagyobb arányban a FEEK és az IGYK hallgatói nem rendelkeznek a diplomához elvárt nyelvvizsgával, de a KTK, MK és PMMIK körében is meghaladja a nyelvvizsga hiánya miatt diplomát nem kapók aránya az egyetemi átlagot. A képzési forma alapján legmagasabb arányban a főiskolai hagyományos képzésben résztvevők késedelmének oka a nyelvvizsga hiánya (78,3%), őket a BA/BSc képzésben résztvevők (77,7%) és az MA/MSc (73,2%) képzésben tanulók követik. Ez az egyetemi átlag (70,5%) fölött van. Az egyetemi hagyományos képzésben 63,8% nem kap a hiányzó nyelvvizsga miatt időben diplomát, még az osztatlan képzésben résztvevők esetében ez az arány csupán 21,9%. A doktori képzésben résztvevők 5,0%-a kap késve diplomát nyelvvizsga-problémák miatt. A tagozatot vizsgálva nem találunk érdemi különbséget: a nappali képzésben résztvevők 69,7%-a, a levelező képzésben tanulók 71,2%-a küszködik a nyelvvizsga hiányával. A két érték egymáshoz is és az egyetemi átlaghoz is (70,5%) nagyon hasonló. 43

44 8. táblázat: A PTE aktív hallgatóinak elégedettsége a szakmai idegen nyelvi kurzusokkal Kar Elégedettek* aránya AJK 49,6% AOK 67,0% BTK 37,0% ETK 26,3% FEEK 17,3% IGYK 27,7% KTK 30,6% MK 8,3% PMMIK 54,6% TTK 20,4% Átlag 33,8% * inkább elégedett/nagyon elégedett Láthatjuk, hogy egyetemi szinten a Karok többségében (60%) a hallgatók elégedetlenek a szaknyelvi képzéssel, ami meghaladja az általános nyelvi képzéssel való elégedetlenség (50%) mértékét. Ha a két táblázat adatait összevetjük, egyértelműen kirajzolódik, hogy magasabb a hallgatói elégedettség a nyelvoktatással azokon a Karokon, ahol folyamatos fejlesztések történnek és ahol a nyelvtudást, a szakmai nyelv tanulását elismerik és támogatják. Azokon a Karokon viszont, ahol a nyelvoktatási lehetőségek beszűkültek, illetve nincs is külön nyelvoktató egység, a hallgatók véleménye sem kedvező. Ha a hallgatók különböző tapasztalatait is egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy azok, akik felsőfokú tanulmányaik alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak, általában kisebb arányban (29,6%) elégedetlenek ezekkel az órákkal, mint azok, akik nem tanultak külföldön (33,1%). Valószínűleg a külföldi tapasztalat alapján jobban fel tudják ismerni, milyen készségekre és ismeretekre van szükségük, és a külföldön megerősített nyelvtudás miatt az itthoni nyelvoktatási rendszerben is magabiztosabb felhasználóként tudnak részt venni Végzett hallgatók nyelvtudása A as évek összesített adatai alapján körükben is az angol és a német a legnépszerűbb nyelv. Az angol esetében többnyire a többé-kevésbé ismeri (29,4%) és ismeri (25,4%) besorolásokkal találkozunk; csak a válaszadók 17,5%-a állítja, hogy nagyon jól ismeri a nyelvet. A német esetében már egészen más tendenciát figyelhetünk meg: a többség nem (24,6%) vagy kicsit (26,1%), illetve többé-kevésbé (23,3%) ismeri a nyelvet. A többi nyelvvel kapcsolatban a negatív válaszok dominálnak: francia (85,9% nem ismeri), spanyol (91,8% nem ismeri), orosz (81,6% nem ismeri). 44

45 Az elemzésekből az is megállapítható, hogy az angol esetében az egyetemi tanulmányok előtti külföldi munkatapasztalat pozitívan hat a nyelvtudással kapcsolatos véleményre. A külföldi munkatapasztalattal rendelkezők 30,7%-a nyilatkozta azt, hogy nagyon jól ismeri az angol nyelvet (az átlag 16,1%), míg az ilyen tapasztalattal nem rendelkezők csupán 15,0%-a nyilatkozott ugyanígy. A külföldi munkatapasztalattal nem rendelkezők inkább többé-kevésbé ismerik az angolt (31,3%). A német nyelv esetében ilyen különbség nem figyelhető meg: a korábbi munkatapasztalat 24,8%-uk esetében vezetett oda, hogy jelenleg kicsit ismeri a nyelvet, és hasonló arányban (26,8%) nyilatkoztak ilyen nyelvismeretről azok is, akik nem dolgoztak külföldön. A francia, olasz, spanyol és orosz nyelvek esetén mindkét válaszadói kategóriában a negatív válaszok dominálnak. A fenti adatok alapján arra következtethetünk, hogy a hallgatók többsége olyan nyelvterületen dolgozott korábban, ahol az angolt használta, és ennek alapján az angol nyelvtudásukat pozitívabban ítélik meg; a többi nyelv esetében ilyen összefüggés nem mutatható ki. Azok között, akik egyetemi tanulmányaik alatt külföldön dolgoztak, szintén pozitívabb az angoltudásuk megítélése (35,9%-uk ismeri nagyon jól a nyelvet, szemben a 16,2%-os egyetemi átlaggal). A német esetében a tanulmányi idő alatt szerzett külföldi munkatapasztalat is és annak hiánya is alacsony nyelvismerettel társul. Mind a tanulmányok előtti, mind a tanulmányok alatti külföldi munkavállalás egyértelműen az angol nyelv használatához kötődik, és ennek eredményeként pozitívan befolyásolja a nyelvtudást. Hasonló összefüggés mutatható ki a külföldön folytatott tanulmányok esetében is: ezek is megnövelik az angoltudás pozitív önértékelését (46,8% nyilatkozott úgy, hogy nagyon jól ismeri az angol nyelvet, szemben a 18%-os átlaggal), míg a többi nyelv esetében a külföldi tanulmányok nem hatnak pozitívan a nyelvtudás megítélésére A nyelvtudás munkaerő-piaci szerepének megítélése Annak ellenére, hogy az uniós oktatáspolitikában kitüntetett szerepet kap a nyelvtudás és annak gazdasági-társadalmi előnyei mind az egyén, mind a közösség számára, meglehetősen kevés releváns kutatás született ebben a témában. A nyelvi kompetenciák munkaerő-piaci fontossága többnyire más készségekkel együtt, vagy azokkal összevetve jelenik meg az általános kompetenciákat tárgyaló jóval szélesebb körű publikációkban. A téma rejtettsége valószínűleg több okra vezethető vissza: a nyelvtanulással, nyelvoktatással foglalkozó szakemberek és a munkáltatók, illetve azok képviselői között csak elvétve működnek azok a kommunikációs csatornák, amelyek segítéségével az érintett felek meg tudnák találni egymást, hogy együttműködve tudják hatékonyabbá tenni a rendszert. Valószínűleg szerepet játszik mindkét oldalon egyfajta szakmai bezárkózás is: sokan hajlamosak a másik oldal szakmai kompetenciáját és relevanciáját megkérdőjelezni, esetleg lenézni, azt gondolván, hogy saját szemszögükből tekintve nincs szükség sem útmutatásra, sem együttműködésre. A régi beidegződések is tovább élnek: sok évtizeden keresztül szinte változatlan formában működtek egymás mellett az idegennyelv-oktatási, valamint a szakképzést biztosító 45

46 intézmények/szervezetek oly módon, hogy a mindkettő szolgáltatásait igénybe vevő felhasználóra volt bízva, hogyan tudja a két forrásból származó ismereteket és kompetenciákat összekapcsolni. Ezek a hozzáállások azonban napjainkban már nem tarthatók: a gazdasági-technológiai és társadalmi fejlődés nagymértékben felgyorsult, és ennek nyomán folyamatos változások történnek az élet minden területén. Ezekhez rugalmasan és folyamatosan alkalmazkodni kell, épp ezért sokoldalúan képzett munkavállalókra van és lesz egyre inkább szükség. Ez egyben azt is jelenti, hogy a különböző ismeretek és kompetenciák átadásának és fejlesztésének egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve és támogatva kell megtörténnie. Ilyen törekvésre láthatunk példát Finnországban, ahol a Helsinki Egyetem munkatársai végzett hallgatóikkal és 15 munkáltatóval (városi tanács, állami hivatalok, felsőoktatási intézmények, lutheránus egyház, NGO, jogi, gyógyszerészeti, papíripari, biztosítási, kiadó és hírközlő vállalatok) képviselőivel folytatott felmérésükben arra keresték a választ, hogy a munkahelyek milyen nyelvi követelményeket állítanak a friss diplomásokkal kapcsolatban (Lehtonen Karjalainen 2008). A szerzők szerint a szaknyelvi kutatások döntően a műfaj- és a diskurzuselemzés szemszögéből foglalkoznak a munkahelyi nyelvhasználat különböző jelenségeinek leírásával. Ezek a kutatások sok értékes információval szolgáltatnak, azonban az egyetemi képzés konkrét visszajelzések és ismeretek hiányában csak általánosságban tudja a különböző szakterületekre járó hallgatókat nyelvileg felkészíteni leendő munkavégzésükre. Ezzel a kutatással egyrészt a saját egyetemükön folyó idegennyelvi-képzési rendszert is új alapokra helyezik, másrészt szeretnének hozzájárulni a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó Közös Európai Referenciakeret (CEFR) kidolgozásához. Finnországban a diplomaszerzés feltétele, hogy valamennyi hallgató az országban beszélt két nyelv (finn és svéd) mellett még legalább egy idegen nyelvet olyan szinten ismerjen, hogy azt nemzetközi környezetben is használni tudja. Az 1190 végzett hallgatótól visszaérkezett kérdőív adatai alapján egyértelműen kirajzolódik az angol nyelv mindennapi használatának fölénye más nyelvekkel szemben. Érdekes viszont, hogy hiányosságnak tartják orosz nyelvtudásukat, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnének minden idegen nyelven a szókincs fejlesztésének. A munkáltatók képviselőivel folytatott szóbeli interjúk is megerősítették az angol nyelv ismerete iránt megnövekedett igényt, sőt a hangsúlyt a szakmai nyelv magas szintű ismeretének (B2, C1, C2) fontosságára helyezték. Elvárás a jó kommunikációs és prezentációs készség idegen nyelven, valamint a különböző nyelvi és kulturális közegekben történő magabiztos nyelvhasználat képessége. Kiemelték a tárgyalási, előadási, szerződés- és projektírási idegen nyelvi kompetenciák fontosságát. A munkáltatók szerint nagyobb előny, ha valaki csak egy, vagy két idegen nyelvet ismer, de azt szakmai nyelvi szinten, mintha több nyelvet beszél alapfokon. Azonban hangsúlyozzák, hogy a kevésbé beszélt nyelvek alap- vagy középfokú ismerete felülírja ezt az elvárást. A nyelvismerettel egyenértékűnek tartják az interkulturális készségek megfelelő szintű ismeretét is. Egy másik finn kutatás a Siemens különböző országokban és nyelveken folytatott tevékenységét elemzi (Björkman Piekkari 2009). Olyan helyzeteket vizsgál, amikor az anyavállalat és a leányvállalat között fennálló korlátozott nyelvi kompetenciák a vezetési módot is befolyásolják. Eredményeik azt sugallják, hogy azon leányvállalatok esetében, ahol alacsony idegen nyelvi 46

47 kompetenciák jellemzőek, nagyobb arányban fordul elő a centralizáció, mint a magas nyelvi kompetenciával rendelkező egységek esetében. Éppen ezért azt ajánlják, hogy átfogó nyelvi átvilágítás történjen az ilyen jellegű vállalatok esetében, amely az alábbi szempontokra terjed ki: a meglévő idegen nyelvi kompetenciák feltérképezése, a nemzetközi kommunikációban résztvevő alkalmazottak azonosítása, valamint a kommunikációra használt nyelvtudás szintjének meghatározása. Ezek figyelembe vételével kerülhet sor a megfelelő nyelvtudással rendelkező új alkalmazottak felvételére, vagy a vállalati, regionális, illetve helyi szinten szervezett nyelvi kurzusok lebonyolítására. Ugyanakkor a szerzők szerint meglehetősen nehéz olyan alkalmazottakat találni, akik mind a magas fokú szakmai nyelvi kompetenciával, mind pedig a releváns szakismereti tudással és tapasztalattal is rendelkeznek. Szerintük ez a hiányosság arra vezethető vissza, hogy a BA és MBA képzések többnyire nem foglalják magukban a kötelező idegennyelv-tanulást. Más kutatás is alátámasztja az idegennyelv-ismeret fontosságát (Cickovska 2012).A macedón gazdaság németnyelv-elvárásait 43, a turizmus területén működő vállalat bevonásával vizsgáló tanulmány arra keresi a választ, hogy a hallgatók nyelvtudása mennyiben felel meg a szektorális elvárásoknak. A különböző nyelvi kompetenciákra az alábbi arányban van szükség Macedóniában (Cickovska 2012,261): általános beszédkészség (99%), üzleti levelezés (97%), telefonálás (93%), szakmai társalgás (91%), tárgyalások (71%), prezentációk (56%). A kutatás óta a megkeresett vállalatok egy része szakmai gyakorlatra is meghívja a hallgatókat, így a szaknyelvi és szakmai képzésük egymással párhuzamosan, a valós napi elvárások mentén történik. Magyarországon az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régióban térképezték fel a munkáltatók idegen nyelvi igényeit (Mohácsi Spiczéné 2012). Kérdőíves vizsgálattal a felsőoktatáshoz közel álló vállalatok vezetőit (ibid. 114) arról kérdezték meg, hogy milyen idegen nyelvekre és nyelvi kompetenciákra van leggyakrabban szükség, és ezek milyen fontossági sorrendet képeznek. Leggyakrabban a napi kapcsolattartásban, a kollégákkal/ügyfelekkel kapcsolatos megbeszéléseken, a tárgyalásokon van szükség az idegen nyelvek használatára, míg legkevésbé az írásbeli kommunikációban. A vállalati forma alapján a legtöbbször a kht-k körében elvárt az idegen nyelvek napi szintű használata. A többi vállalati forma esetén az egyes idegen nyelven folytatott tevékenységek aránya erős eltérést mutat (pl. a kft-k esetében alacsony a fordítás/tolmácsolás aránya, míg a hivatalok esetében ez meglehetősen gyakori tevékenység). A vállalatok előnyben részesítik, ha a dolgozóik önállóan fejlesztik nyelvi kompetenciájukat, csak kevés esetben szerveznek számukra cégen belüli képzést. A cégen belüli képzés legnagyobb arányban a kht-k, legkevésbé a bt-k esetében fordul elő. A vizsgált készségek közül a kommunikációs készséget tartják a legfontosabbnak, ezt követi a problémamegoldó készség, az informatikai ismeret, az idegen nyelv ismerete, a szervezési képesség, a motiváció, valamint a csapatmunkában való részvétel. A vállalatok mérete befolyásolja az elvárt készségek természetét: a közepes méretű vállalatok esetében a csapatépítő készségre, a csapatmunkában való részvételre, az idegen nyelv ismeretére, a problémamegoldó és a kommunikációs készségekre van szükség, míg a kisvállalkozások inkább az előadói, a szervezői képességet és az informatikai ismereteket tartják fontosnak. Meglepő eredményt hozott a Pécsi Tudományegyetemen a DPR-kutatásban megkérdezett hallgatók véleménye a nyelvtudás munkaerő-piaci fontosságáról. A hallgatóknak a megadott kompetenciákat 47

48 kellett1-től 5-ig osztályozniuk abból a szempontból, hogy milyen fontosnak tartják a munkavégzés során. Ahogy azt már az előző fejezetben is láthattuk, a hallgatók véleménye szerint az Európai Unióban és a globális gazdaságban legkevésbé a nyelvtudásra van szükség a munkahelyeken. A as felmérések összesített adatai alapján azonban árnyaltabb képet kapunk (Márta-Háhn 2014):azok a hallgatók, akik külföldi tanulmányokat folytattak, kétszer olyan fontosnak tartják a nyelvtudást, mint azok, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel. Azok a hallgatók pedig, akik a tanulmányaik során külföldön dolgoztak, a nyelvtudást a második legfontosabb készségnek tekintik. Tehát mind a külföldi tanulmányok, mind a külföldi munkavállalás pozitívan hat a nyelvtudás munkaerő-piaci hasznosságának megítélésére Összefoglalás Az Európai Unió oktatási és fejlesztési politikájában kiemelkedő fontosságú az idegen nyelvi kompetenciák elsajátításának és fejlesztésének segítése, mert ezáltal mind az egyén, mind a közösség szintjén jobban kiaknázhatók az egységes gazdasági térsége által kínált mobilitási lehetőségek, és mindezek együttesen hozzájárulnak egy erősebb, tudásalapú gazdaság kialakításához, és az Unió versenyképességének javulásához. Épp ezért számos stratégia, akcióterv és dokumentum született annak előmozdítása érdekében, hogy minden uniós állampolgár az anyanyelve mellett még legalább két idegen nyelvet ismerjen. A nyelvismeret hiánya ugyanis nemcsak a mindennapi életben (pl. utazás) során vezethet félreértésekhez, hanem bizonyíthatóan gazdasági veszteséggel is jár. Az Unió tagországaiban eltérő mértékben és minőségben folyik az idegen nyelvek oktatása. Magyarország az uniós lista végén helyezkedik el az idegen nyelvi kompetenciák tekintetében, mivel nálunk a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik legalább egy idegen nyelvet ismernek. Azonban az uniós tendenciáknak megfelelően nálunk is az angol a legnépszerűbb idegen nyelv. Magyarországon jelenleg közel ezer nyelvvizsga-helyen több tucat nyelvből lehet egy- illetve kétnyelvű általános és szakmai nyelvvizsgát tenni. Ennek ellenére napjainkban közel 50 ezer egyetemi és főiskolai hallgató épp a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta/kapja meg időben a diplomáját. A kormány egy részüket ingyenen nyelvtanfolyamokkal segíti, de részletes stratégia is született az általános iskolától a diplomáig ívelő nyelvtanulási folyamat tartalmi-szerkezeti megújítására. A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretén belül a Pécsi Tudományegyetem aktív és már végzett hallgatói adtak választ arra a kérdésre, mennyire látják fontosnak a nyelvtudást. Válaszaik alapján igazolódott az az uniós felmérésben szereplő megállapítás, hogy a magyar nyelvtanulókra alacsony motiváció jellemző, és a nyelvtanulás elsődleges forrásának az iskolai kereteket tekintik. A hallgatók mindössze 9-10%-a él a külföldi tanulmányutak és munkavállalás lehetőségével, pedig ez bizonyítottan pozitív hatással van saját nyelvtudásuk és általában a nyelvtanulás fontosságának megítélésére. Megdöbbentő, hogy a nyelvtudás munkaerő-piaci fontosságát nem ismerik fel az egyetemi hallgatók, mivel a nyelvi kompetenciát tartják a legkevésbé fontosnak a munkavállalásnál. Számos kutatás és a mindennapi gyakorlat is bizonyítja, hogy nyelvi kompetenciák hiányában nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre nehezebb jó karriert és megélhetést biztosító állást találni. 48

49 Mivel a DPR-kutatás néhány fontos jelenségre felhívta a figyelmet, de az okokat nem tárta fel, olyan kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk, amely pontosabb képet ad a nyelvtanulási folyamat különböző összetevőiről, és valós munkaerő-piaci visszajelzéseken alapul. Ezek bemutatása a következő fejezetekben történik. 49

50 3 MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOK A DIPLOMÁSOK IDEGEN NYELVI TUDÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A szakirodalomban szereplő tendenciák ismeretében azt kívántuk feltérképezni, hogy regionális szinten milyen elvárásokat támasztanak a munkáltatók a diplomásokkal szemben, elsősorban az idegen nyelvi kompetenciáik terén. Ennek felderítésére az együttműködő partnercégek HR-es szakembereit, vezetőit és egyéb funkciókat betöltő képviselőit kerestük meg, és mélyinterjú illetve fókuszcsoportos interjú segítségével próbáltunk meg pontosabb képet kialakítani a nyelvtudással kapcsolatos elvárásokról és álláspontokról. Ezek elemzése következik az alábbiakban. 3.1 Piaci szereplőkkel folytatott mélyinterjúk elemzése Az adatgyűjtés Kutatásunk során vállalati képviselőkkel, cégvezetőkkel, a közigazgatási és az üzleti szférában dolgozó iroda- és osztályvezetőkkel, valamint HR-es szakemberekkel készítettünk interjúkat azzal a céllal, hogy feltérképezzük az idegen nyelvek ismeretének fontosságát a régió munkahelyein, illetve hogy megismerjük a véleményüket és elégedettségüket az idegen nyelvek tanulásának jelenlegi gyakorlatáról. A négyszemközti beszélgetésekről hangfelvételek készültek A mélyinterjú mint kutatási módszer A mélyinterjút mint kutatási módszert az alábbi idézettel definiálhatjuk: Mélyinterjú: Strukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, amelyben egy magasan képzett kérdező beszélget egyetlen megkérdezettel azzal a céllal, hogy feltárja motivációit, nézeteit, attitűdjeit és érzéseit egy adott kérdés vonatkozásában. (Malhotra - Simon 2009, 192) A mélyinterjú esetében lehetőségünk van a már meglévő hipotéziseinken felül új összefüggéseket megismerni a célcsoportunk tagjainak megkérdezésével. Nem széles körű és reprezentatív mintán végzett felmérésről van szó, hanem csupán a vizsgált sokaság néhány tagjának megkérdezéséről. Jelen kutatásunkban azonban olyan problémákra, hiányosságokra, ötletekre és javaslatokra kívánunk fényt deríteni, amelyeket feltételezhetően egy már meglévő hipotézisekre alapozott kvantitatív vizsgálati technikával nem tudnánk feltárni. E kutatási módszer alkalmazásával az alábbi célokat szeretnénk teljesíteni: feltárni az idegen nyelvek használatának szerepét munkahelyi vezetők mindennapjaiban; megállapítani, hogy melyek helyes a nyelvtanulási stratégiák; feltárni a pályakezdő diplomások nyelvi készségeit és velük szembeni nyelvhasználati elvárásokat; javaslatokat gyűjteni a jelenlegi nyelvoktatási rendszer javítására vonatkozóan. A mélyinterjús kutatás több előnnyel is rendelkezik (Malhotra - Simon 2009): Egy-egy interjúalany, gondolatait, érzéseit, véleményeit, motivációit megérthetjük, az okokat mélyen feltárhatjuk. 50

51 Megfelelő moderálással akár kényes témákról, személyes történetekről is beszélhetünk, és információt gyűjthetünk. Nincs csoportos vagy társadalmi nyomás, amely befolyásolná a válaszadót. A mélyinterjúnak mint kutatási módszernek ugyanakkor rendkívüli kockázatai is vannak (Malhotra - Simon 2009): Nehéz kellő számosságú interjúalanyt megkérdezni, hiszen egy-egy interjú költség- és időigénye a kapott információmennyiség vonatkozásában rendkívül magas. A kapott információkat tévesen értelmezhetjük, és ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor általános következtetéseket vonhatunk le belőlük annak ellenére, hogy nem reprezentatív minta véleménye tükröződik bennük. A mélyinterjúk alanyait minden esetben olyan kritériumok alapján választottuk ki, hogy a leginkább támogatni tudják kutatásunk céljait. Az egyes alanyokra vonatkozó kritériumok a következők voltak: vállalat, vállalkozás vagy civil szervezet ügyvezetője vagy részlegvezetője; felsőfokú végzettséggel rendelkezik; nem felsőoktatási intézmény alkalmazottja. Válaszadóink (14 fő) a következők voltak: Gabriella: kulturális egyesület regionális irodájának vezetője; Edit: non-profit egyesület vezetője; Fanni: nemzetközi hálózattal rendelkező, munkaerő-közvetítő cég regionális kirendeltségének vezetője; Gergely: IT-szférában tevékenykedő kft. vezetője; Tímea: bankfiók üzemviteli osztályának vezetője; László: bankfiók igazgatója; Tamás: non-profit kft. ügyvezető igazgatója; Edina: köztisztviselő; Gábor: tanácsadó cég ügyvezető igazgatója; Zoltán: PR-cég ügyfélkapcsolati igazgatója; János: regionális ipari klaszter elnöke; Kálmán: ügyvezető igazgató; Tamás: gazdasági vezető; Péter: HR-menedzser. Az interjúkat egy előre meghatározott ütemezés szerint építettük fel. A bevezetést követően egy 12 kérdésből álló interjú vette kezdetét, aminek során fokozatosan közelítettünk a tények megkérdezésétől a válaszadó szemszögét, személyes véleményét és javaslatait feltáró kérdések irányába. A moderátor szükséges esetben további résztémákra vonatkozó kérdéseket tett fel annak érdekében, hogy részletesebb magyarázatokat kaphasson a felületes válaszokra. Az interjúk általános menete a következő volt: 51

52 1. Bevezetés: az interjúalany köszöntése, a kutatási célok tisztázása 2. A kérdések és válaszok az alábbi sorrendben: 1) Mi a véleménye a nyelvtudás mindennapi életben betöltött szerepéről? 2) Saját nyelvtanulási folyamatában mivel (volt) a legelégedettebb? 3) Ha most lenne 14 éves, eltérne-e, és ha igen, miben a nyelvtanulási stratégiája? (pl. más nyelvet tanulna, más képzési formában, jobban kihasználná a szervezett oktatásban ajánlott lehetőségeket) 4) A magyarországi nyelvoktatás rendszeréről és eredményességéről mi a véleménye? 5) Meglátása szerint mivel lehetne elősegíteni, hogy még többen beszéljenek idegen nyelveket? 6) Tanulmányai alatt tanult-e szaknyelvet? 7) Ha nem, ennek hiányát hogyan és kb. mennyi idő alatt tudta bepótolni? 8) Az elvárt és tényleges nyelvtudás közötti kapcsolatot hogyan tudná jellemezni? 9) Munkahelye tevékenységi köréhez kapcsolódóan az elmúlt 5 évben milyen változások jelentek meg saját illetve alkalmazottjai nyelvi kompetenciáit illetően? (Pl. más munkaterületeken van szükség nyelvtudásra, más idegen nyelvre van szükség, stb.) 10) Ha egy állásra jelentkező megfelelő szakismerettel, de hiányos nyelvtudással rendelkezik, alkalmazzák-e úgy, hogy közben a vállalat költségén felhozzák a nyelvtudását, vagy csak olyan jelentkezőket preferálnak, akik mindkét területen megfelelő tudással rendelkeznek? 11) Mit üzenne a jelenlegi egyetemistáknak a nyelvtudás szerepével kapcsolatban? 12) Az oktatási kormányzat jelenleg az általános iskolától a felsőoktatásig átívelő nyelvoktatási rendszer reformján dolgozik. Ha lehetősége lenne ajánlást tenni, mi lenne az? A kérdéseket az interjúk során a fenti sorrendben tettük fel, de a beszélgetés menetétől függően előfordulhattak kisebb eltérések. Lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy a megkérdezettek amennyiben igényük volt erre az interjú végén még elmondják azon gondolataikat a témával kapcsolatban, amelyek kifejtésére nem volt lehetőségük. Az interjúk átlagos ideje perc volt A mélyinterjús kutatás eredménye Az egyes interjúban feltett kérdésekre az összes interjú alapján levont következtetéseke és eredményeket közöljük. Elemzésünkben kérdésenként tekintjük át az alanyoktól kapott válaszokat. Mi a véleménye a nyelvtudás mindennapi életben betöltött szerepéről? 52

53 A megkérdezettek szerint egyértelműen fontos a nyelvtudás a mindennapi életben, annál is inkább, mert a magyar nyelv használata szinte kizárólag az ország határain belülre korlátozódik. Volt olyan válaszadó, aki kifejezetten hátránynak nevezte azt, ha valaki nem beszél idegen nyelveket, ugyanis kiszolgáltatott helyzetbe kerül másokkal szemben az élet több területén, így a munkahelyén is. Az önmegvalósítás elengedhetetlen eszközének tartják többen is a nyelvtudást, mind a magán-, mind a szakmai életben. Azok, akik a kérdés megválaszolásakor nyelveket is említettek, az angol és/vagy a német nyelv szerepét emelték ki. A következő pontokban foglalható össze a nyelvtudás fontosságának indoklása: - a magyar nyelvet kevesen beszélik külföldön, - az idegen nyelv ismerete versenyelőnyt jelent a munkahelyeken, - külföldi munkakapcsolatok létrehozása és ápolása, - információ keresése, szerzése (pl. internet), - az önmegvalósítás, önérvényesítés eszköze, - legalább két nyelv ismeretére lenne szükség (angol és német). Válaszadóink kifejtették, hogy a magyar nyelv kizárólagos ismerete határok közé szorít több értelemben is. Aki nem beszél idegen nyelveket, az nehezen fog boldogulni más országokban, hiszen a magyart nagyon kevesen beszélik külföldön. Korlátok közé szorul az illető abban a tekintetben is, hogy hátrányba kerül másokkal szemben, nehezebben jut munkához, nehezebben épít karriert, sőt, nehezebben valósítja meg önmagát is. A mai életben ez az egyik legfontosabb dolog. Nekünk magyaroknak mindenképpen nyelveket kell beszélnünk, mert a mi nyelvünket sajnos kevesen ismerik. A munkavállalás területén is nagyon fontosnak tartom a nyelvtudást. A mai fiataloknak ez már megkerülhetetlen: nem is egy, hanem minimum kettő nyelv felhasználói szintű ismerete szükséges. Ez mára alapkövetelmény. (Gabriella, irodavezető) Az utóbbi 15 évben fantasztikus mértékben felerősödött a nyelvtudás szerepe, bár mindig is fontos volt ha az ókorra visszamegyünk, akkor is. Nyelvtudás nélkül nem lehet sem a magánéletben, sem a szakmai életben érvényesülni. Saját magam példáján tudom ezt a legjobban lemérni. Ebben a felgyorsult világban nem lehet létezni nyelvek ismerete nélkül semmilyen területen. (Tamás, ügyvezető igazgató) A megkérdezettek közül többen utaltak arra, hogy legalább két idegen nyelv ismerete lenne szükséges (az említett nyelvek rendszerint az angol és a német voltak): Nagyon fontos az idegen nyelvtudás a munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából. A foglalkoztatásban versenyelőnyt jelenthet az idegen nyelv ismerete, ill. versenyhátrányt okozhat a pályakezdők körében, ha nem beszélnek minimum két nyelvet, amelyből az egyik mindenképpen az angol. Kulturális szempontból is, külföldi kiküldetések során és nemzetközi projektekben is nélkülözhetetlen az angol nyelv ismerete. (Gábor, ügyvezető igazgató) Volt olyan válaszadó, aki az információkeresésnél tartotta rendkívül fontosnak azt, hogy valaki idegen nyelvű forrásokat is tudjon böngészni: Nagyon fontosnak tartom a nyelvtudást. Ahhoz, hogy valaki a lehető legteljesebb körű információk birtokában legyen, vagy esélye legyen megszereznie ezeket az információkat, szükség 53

54 van idegen nyelvek ismeretére, például az angolra. Elég, ha csak az internetre gondolunk, ahol a legtöbb információ angol nyelven található. (Fanni, HR-es cég kirendeltségének vezetője) Bár az interjúalanyok mindegyike hangsúlyozta az idegen nyelvek ismeretének fontosságát, elhangzott olyan vélemény is, hogy ennek megítélése több tényezőtől függ, például a betöltött munkakör jellegétől, valamint attól, hogy milyen típusú településen lakik az illető: Az alapnyelvtudás elengedhetetlen ma már, sajnos attól függően is, hogy az ember hol él. Vidéken talán kevésbé, a fővárosban nélkülözhetetlen. Munkakörtől és feladattól függ, hogy mennyire van szükség az idegen nyelvtudásra. (Zoltán, ügyfélkapcsolati igazgató) Ezzel a véleménnyel cseng egybe a közszférában dolgozó válaszadónk meglátása is. Vannak olyan munkakörök, amelyek nem igényelnek nyelvtudást, vagy nem a nyelvtudás az, amire elsődlegesen szükség van a munka elvégzéséhez. A közszférában viszont még ilyen esetekben is fizetnek kötelező nyelvpótlékot: Csak azt tudom mondani, hogy a közszférában nem a nyelvtudás az elsődleges szempont. A versenyszférában tényleg a tudás számít, nem a nyelvvizsga, ott senkit nem érdekel, hogy kinek milyen papírja van. Ha nem tud megszólalni az interjún, ott fejezte be a felvételi folyamatot. Mi itt kötelező nyelvpótlékot fizetünk még akkor is, ha régen nincs mögötte nyelvtudás, mert nem használja a munkatárs, és így elavultak a készségei. (Edina, köztisztviselő) Összegezve a fentieket megállapítható, hogy az interjúalanyok szerint alapvető fontosságú az idegen nyelvek ismerete az élet több területén; hátrányba kerül a többiekkel szemben az, aki nem képes idegen nyelven kommunikálni. Ugyanakkor a betöltött munkakörök nem egységesek ebből a szempontból: vannak olyan státuszok, amelyek nem igényelnek nyelvtudást. Saját nyelvtanulási folyamatában mivel a legelégedettebb? A válaszadókat arról is megkérdeztük, hogy saját nyelvtanulási tapasztalataikat tekintve mivel voltak a legelégedettebbek. A válaszok egy része az intézményes keretek között történő nyelvtanulásra, a másik része az önként vállalt, intézményes kereteken kívüli tapasztalatokra vonatkozott. Azok, akik elégedettek voltak az iskolai nyelvtanulással és nyelvtanítással, az emelt óraszámú nyelvoktatást (minden nap legalább egy nyelvóra), a kéttannyelvű osztályokat (nulladik osztályban csak nyelv), valamint a jó tanárokat és a változatos, játékos feladatokat említették. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy angol szakos iskolába írattak be. Ez meghatározta az életemet is, hiszen utána kéttannyelvű gimnáziumban tanultam. Adott egy stabil nyelvtudást, ami bár megkopott egy olyan kiejtésvilágot, magabiztosságot és nyelvtudást alakított ki, hogy kis energia ráfordítással vissza tudom hozni a régi ismereteimet. (Tímea, köztisztviselő) Nagyon jó tanáraink voltak, akik a játékokon, dalokon keresztül megszerettették velünk a nyelvet. (Gabriella, irodavezető) Általános iskolában az angolt emelt szinten tanultam: minden nap volt egy angol óra, ezzel én nagyon elégedett voltam. (Fanni, HR-es cég kirendeltségének vezetője) Az egyéni nyelvtanulási módok közül a külföldi utazások (tanulmányutak, ösztöndíjak), a magánórák, illetve egyéb, kreatív megoldások (pl. egy nyáron át minden ismerősével angolul beszélt és ezett) kerültek szóba. Voltak, akik nem tudtak megfogalmazni egyetlen olyan 54

55 tényezőt sem, amivel elégedettek lettek volna. Ők elsősorban az iskolai heti nyelvórák alacsony számával (1-2 óra hetente), az oktatás elméleti jellegével és a folyamatos gyakorlási lehetőség hiányával indokolták ezt. Az én generációm ( ben jártam egyetemre) két és fél évig oroszt tanult, semmi mást nem lehetett választani. Az utolsó két évben választhattunk a német és az angol között. Ez már magában predesztinálta azt, hogy ennyi idő kevés. Heti 2 vagy 3 nyelvórával semmit nem lehet elérni. (Tamás, ügyvezető igazgató) Az egyetemi képzés nem ad olyan nyelvismeretet, amit egy multi elvár. Nem tudnak beszélni a hallgatók, makognak, túl elméleti az oktatás, nem gyakorlatiasak a példák és az oktatási módszerek. (Edina, köztisztviselő) Ha most lenne 14 éves, eltérne-e, és ha igen, miben a nyelvtanulási stratégiája? A nyelvtanulási stratégiák megváltoztatására vonatkozó kérdésre adott válaszok a következő módon összesíthetők: - más nyelvet tanulna: elsősorban angolt vagy németet, - hosszabb időt (legalább fél évet) töltene külföldön, - nyelvtagozatos középiskolában tanulna, - tudatosabban tanulná a nyelvet (komolyan venné a nyelvtanulást, jobban kihasználná a lehetőségeket), - több nyelvet tanulna. Egyetlen válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem térne el a régebbi stratégiájától, mert sikeresnek érzi abból a szempontból, hogy több módszert vegyesen alkalmazva megfelelő tudásra tett szert: Nem térnék el a korábbi nyelvtanulási stratégiámtól. Volt tervezett része, tehát megfelelő kurzusok, középiskola mellett is nyelvvizsga-letétel, nyelvfejlesztés és egyéb, és erre ráerősített autodidakta módon a filmnézés, zenehallgatás, sorozatnézés és több egyéb dolog. (Kálmán, ügyvezető) Többen vélekedtek úgy, hogy sajnálják, amiért nem foglalkoztak komolyabban idegen nyelvekkel akkor, amikor lett volna rá lehetőségük. Munka mellett döbbentek csak rá, hogy mennyire szükségük lenne idegen nyelvek ismeretére, de csak nehezen tudják megoldani, hogy fejlesszék a nyelvtudásukat munka mellett. Éppen ezért hangsúlyozták annak fontosságát, hogy amíg az ember fiatal, ragadjon meg minél több lehetőséget, amikor használhatja, gyakorolhatja az idegen nyelvet. Ilyen szempontból kifejezetten hasznos, ha idegen nyelvi környezetben történik a nyelvelsajátítás, például külföldi nyelvtanfolyamok, nyelvi táborok vagy külföldi tanulmányutak formájában. Egyrészt komolyan venném a nyelvtanulást, és az iskolai nyelvtanulás mellett (és ezt a két nagylányomnál végig is csináltam) minden nyáron kimennék külföldre nyelviskolába. Biztos, hogy egy világnyelvet választanék (pl. angolt ez ma már természetes, mindenki beszéli), mellette a németet (nekünk, mérnököknek ez volt a szaknyelvünk) vagy egy olyan nyelvet, amit könnyű elsajátítani (pl. olasz vagy spanyol). Biztos, hogy komolyan venném a tanulást, és nyelvtagozatos középiskolába mennék. (Tamás, ügyvezető igazgató) A magyarországi nyelvoktatás rendszeréről és eredményességéről mi a véleménye? 55

56 A magyarországi nyelvoktatásról általában nem nyilatkoztak elismerően a megkérdezettek. A fő kifogás az oktatás módszerével kapcsolatos: túlzottan elméleti, a nyelvtani szabályokra helyezi a hangsúlyt ahelyett, hogy gyakorlatiasabb, kommunikáció-központú lenne. Az egyik interjúalany így fogalmazta meg véleményét: Erről nagyon rossz véleményem van. Teljesen rossz módszerekkel tanítják hazánkban a nyelvet. Nálunk ez a poroszos oktatási módszer terjedt el: nyelvtan sulykolása ahelyett, hogy a beszédre helyeznék a hangsúlyt. Nem a nyelvtant sulykolnám, hanem az idegen nyelv gyakorlati használatát: beszélni és beszéltetni. Az aktív nyelvtanításnak vagyok a híve. (Tamás, ügyvezető igazgató) Úgy vélekednek többen is, hogy a nyelvórákon a tanulók túlzottan stresszes környezetben vannak, már a legkisebb hibájukat is kijavítja a tanár. Sokkal jobban lehetne tanulni, ha játékos, beszédközpontú tanórák lennének, ahol a cél az információ átadása, nem pedig a nyelvtani szabályok gyakoroltatása különböző példamondatokkal. A tanárokat felkészültségével kapcsolatban is fogalmazódtak meg kritikák. Nem beszéltetik a tanulókat az órákon, nem adnak gyakorlatias feladatokat, továbbá a nyelvtudásuk sem tökéletes. Volt olyan válaszadó, aki azt állította, hogy a nyelvtanárok jelentős része nem kompetens a saját szakmájában. Jól felkészült és motivált tanárokra lenne szükség, valamint anyanyelvi oktatókra, hogy megfelelő minőségű órákon vehessenek részt a tanulók. Nagyon kevés az elkötelezett angoltanár, nagyon kevesen vannak azok, akik értenek a szakmájukhoz, és át is tudják adni a tudást. Nem elég egy nyelvet beszélni, a tanítás az egy külön dolog. (János, klaszterelnök) Jelenleg főleg a kéttannyelvű iskolákban figyelnek oda ezekre a szempontokra, máshol nem nagyon legalábbis a válaszadók szerint. Az egyik interjúalany utalt arra, hogy Magyarországon nagy különbség van az iskolák között a nyelvoktatás minőségét tekintve: van olyan intézmény, ahol hatékony módszereket alkalmaznak, és a tanulók használható nyelvtudásra tesznek szert, míg más iskolákban ez nem valósul meg. Elhangzott olyan vélemény is, amely szerint fontos lenne, hogy komplex rendszerben, szervesen egymásra épülve tanítsák a nyelvet egészen kis kortól. Ugyan lehetőség van már arra, hogy akár az óvodában is találkozhasson a kisgyermek idegen nyelvekkel, de ez ad hoc jellegű, azaz a szülő döntésétől függ, nem része valamilyen rendszernek. Továbbá kritikák fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban is, hogy nincsenek következetes és kemény elvárások több iskolában a nyelvi órák teljesítésére vonatkozólag: Olyan keménynek kellene lennie a rendszernek az idegen nyelvek esetében, mint például a matematika oktatása terén (Zoltán, ügyfélkapcsolati igazgató). Az egyik válaszadó azt javasolta, hogy már az általános iskola végére érdemes lenne a diákoknak megcélozniuk az alapfokú nyelvvizsgát, középiskola végén pedig a középfokú nyelvvizsgát: Minél több helyen el kellene várni, hogy az általános iskola végén legalább egy nyelvnek az alapszintű ismeretében legyél ami azért nem egy lehetetlen dolog, mert már óvodában is elkezdhető a nyelvtanulás. Tehát nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy alapfokú nyelvvizsga legyen az általános iskolában a kimeneti követelmény. Középiskolában inkább egy megerősítő és stabil alapokat adó nyelvtanításnak kellene folynia. Itt output-ként, azaz kimeneti követelményként 56

57 már mindenképpen valamilyen középfokú nyelvvizsgát tartanék jónak, mert az már felkészít arra, hogy ha középiskola végén nem mész el felsőoktatási intézménybe, hanem valamilyen szakmát választasz, akkor ez a nyelvtudás képessé tesz arra, hogy valamilyen szinten elnavigáljál az életben (Kálmán, ügyvezető) A magas követelményeket az egyetemi évek alatt is fontosnak tartotta néhány interjúalany, ők úgy vélekedtek, hogy nem támogatják a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzést: Nekem nem tetszik, hogy könnyítik a diplomához jutást azoknak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt azt nem kapták meg. Az illető tudta, amikor elkezdte, hogy ez a követelmény. Olyan, mintha például matekból nem vizsgázna le, és mégis megkapja a diplomáját. Lusta volt, mert ez nem volt eléggé számon kérve. A nyelveket úgy kellene a főiskolákon, egyetemeken tanítani, hogy a követelményben le legyen írva, hogy a teljesítése a tovább menetelhez kell. (László, banki fiókvezető) A kritikák mellett a magyarországi nyelvoktatás pozitívumaira is utaltak néhányan. Itt említették meg azt, hogy már egészen kis kortól lehetőség van a nyelvtanulásra, illetve, hogy akadnak motiváló, jól felkészült tanárok is. Ismét kiemelték a kéttannyelvű iskolák előnyeit a többi iskola nyelvoktatási gyakorlatához képest. Meglátása szerint mivel lehetne elősegíteni, hogy még többen beszéljenek idegen nyelveket? Az interjú ezen kérdése kapcsán a megkérdezettek javaslataira, meglátásaira voltunk kíváncsiak. A fő javaslatok a következők voltak: - idegen nyelvű filmek feliratozása a szinkronizálás helyett, - külföldi kapcsolatok (EU) kihasználása, - nyelvoktatási módszerek reformja, - követelmények szigorítása. Az idegen nyelvű filmek feliratozását azért tartották többen is fontosnak, mert a televízión keresztül a tömegekre lehetne hatni: ha az emberek rá lennének kényszerítve arra, hogy idegen nyelven (de felirattal) nézzenek filmeket, önkéntelenül is nagyon sok minden ragadna rájuk: Tulajdonképpen csak egyetlen dolgot mondanék most, amire már biztos mindenki rájött ezen a téren: nem kellene szinkronizálni a filmeket. Csak ennyi. A filmek legyenek feliratosak: a mi mindentől különböző magyar nyelvünk nem hasonlít más nyelvekre, tehát eleve hátrányban vagyunk születésünk óta, mert az idegen nyelvek nekünk valóban idegen nyelvek, és a látszólagos könnyítéssel még ezzel is nehezítik a helyzetet. Elkényelmesítenek minket, még nagyobb a távolság a nyelvet tanuló egyén és a nyelv forrása között. (Edit, egyesületvezető) A külföldi kapcsolatok kiépítését és fenntartását is többen említették. Az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket jobban ki kellene használni, elsősorban a fiataloknak kellene minden lehetőséget megragadni, hogy külföldön tanulhassanak, mert ezáltal a nyelvtanulás iránti motivációjuk is nő. Kihasználnám a külföldi kapcsolatokat (EU). Az Uniónak a lehetőségeit kellene minél jobban kihasználni nekünk, magyaroknak gondolok itt az Erasmus és egyéb csereprogramokra. Én ezt már az iskolai kapcsolatoknál fontosnak tartom (pl. testvériskolák). A lányaimat olyan iskolákba írattam, hogy ők már utaztak külföldre a partneriskolához. Az egyik lányom már az általános iskolában járt az osztályával Hamburgban és a hamburgiak is jártak Kaposvárra. Ez őt már 57

58 motiválta a nyelvtanulásban (pl. levelezett a német barátnőjével). Nyáron kinn volt Ausztriában nyelviskolában, ahol játszva tanulta a nyelvet (kirándultak, sportoltak), 16 évesen németből már nyelvvizsgája volt, és angol tagozatos gimnáziumba írattam. Összefoglalva: aki teheti, ragadjon meg hasonló lehetőségeket minél többet juttassa ki a gyerekeit az adott nyelvterületre (pl. nyári táborok), fogadjon külföldi gyerekeket, lehetősége szerint külföldi nyelviskolába járassa a gyerekeit. Fontos: alakuljon ki a gyerekben a motiváció a nyelvtanulásra. (Tamás, ügyvezető igazgató) Mivel már a magyarországi nyelvoktatási rendszerrel kapcsolatos kritikák egy része a nyelvoktatási módszerekre vonatkozott, ezért olyan reformokat fogalmazott meg néhány interjúalany, amelyek szakítanának a nyelvtanközpontú, poroszos oktatással, helyettük beszédcentrikus és jóval gyakorlatiasabb nyelvtanítási módszereket vezetnének be. A felsőoktatásban is el kellene tolni a hangsúlyt a beszédkészségek fejlesztésére, illetve gyakorlatiasabb feladatokkal kellene fejleszteni a nyelvtudást, például idegen nyelvű esettanulmányok feldolgozásával, idegen nyelvű tárgyalások szimulálásával, gyakorlásával. Olyan javaslat is elhangzott, hogy több idegen nyelvű kurzust kellene az egyetemen meghirdetni a hallgatók számára, mert az ilyen órák is segítenék az idegen nyelvi készségek fejlesztését. Szükséges lenne továbbá a követelmények szigorítása. Az egyik válaszadó, János (klaszterelnök) például úgy fogalmazott, hogy személyes fenyegetettség érzetének kialakítására kell törekedni. Ez arra vonatkozik, hogy meg kell értenie az embereknek, hogy ha nem beszélnek idegen nyelveket, nem fognak boldogulni az életben, nem fogják vinni semmire. Az a probléma, fejtette ki János, hogy sokan nem érzik a nyelvtudás fontosságának a súlyát. Tanulmányai alatt tanult-e szaknyelvet? Ha nem, ennek hiányát hogyan és kb. mennyi idő alatt tudta bepótolni? A megkérdezettek közül csak néhányan tanultak szaknyelvet, ők is főként gazdasági, üzleti szaknyelvet. Azok, akik nem vettek részt ilyen kurzusokon, a következő módokon pótolták ennek hiányát: - idegen nyelvi környezetben (külföldön), például munkájuk során, - autodidakta módon (jegyzetelve, szavakat tanulva), - munka mellett magántanárhoz járva. Volt, aki úgy nyilatkozott, hogy ő nem érezte hiányát a szaknyelvi tudásnak, hiszen munkája során nincs is igazán szükség rá: Sosem volt ennek hiánya. Szaknyelvnek azt tekintem, hogy pl. műszaki területen kell valakinek beszélnie. Ha fenntarthatósági jelentést készítettem, és ennek elkészült a fordítása, akkor ezzel mi nem foglalkozunk. A fordítás egy nyelvi szakembernek a fordítása, és anyanyelvi lektorral ellenőriztetjük. Pl. a cementipari szókincset mélységében nem ismerjük. Nálunk ilyen nincs. Alapvetően az üzleti és hétköznapi értsük meg egymást típusú munka a jellemző, azaz egyfajta generális szókinccsel dolgozunk, hiszen a mi munkánkban számos szakmával kell együttdolgoznunk, az ügyfelek egészen különböző szakterületről érkeznek. A szépségiparban is volt egy projektünk, vannak speciális szavak máshol is, amelyeket én nem használok. Ami speciális PR kifejezések (stakeholder audit, stb.), ezek sokszor már beolvadnak a magyar nyelvbe is, így nem tekintem külön szaknyelvnek. Egyre több az idegen kifejezés a magyar nyelvi közegben is, és aki 58

59 nem érti, de készségszinten használja ezeket, ettől ezt még nem tekinteném speciálisnak. (Zoltán, ügyfélkapcsolati igazgató) Az egyik interjúalany rámutatott viszont arra, hogy a szaknyelvi tudás nem azonosítható az általános felsőfokú nyelvtudással. Ez azért is érdekes, mert jelenleg a magyarországi egyetemek legtöbb karán az alapképzés kimeneti követelménye egy középfokú szaknyelvi vagy egy felsőfokú nyelvvizsga. Aki tehát felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, annak nem kell szaknyelvi vizsgát tennie. A kétfajta tudás viszont nem fedi egymást teljesen: Korábbi tapasztalatom, hogy az egyik vezetőmnek az összes jelentést és a mérlegeket le kellett fordítanom. Egy általános felsőfokú nyelvvizsga nem feltételez olyan szakirányú képzést, ami egy szakterületen elengedhetetlen lenne. Akármilyen szaknyelvről beszélünk (jog, gazdaság), belátható mennyiségű szakszóra van szükség, a felsőfokú és szaknyelvi képzés nem helyettesíti egymást. (Tímea, banki fiók osztályvezetője) Ezt az álláspontot erősítette meg egy másik nyilatkozat, amelyből kiderül, hogy a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező munkatárs nem tudta megoldani a szaknyelvi tudást igénylő feladatot: De az export típusú szolgáltatást nyújtó kollégáknak már a kiválasztás során tudniuk kellett a szaknyelvet, a továbbiakban nem foglalkoztunk a képzésükkel. Amikor egy jelentkező idejött felsőfokú nyelvvizsgával, és felvettük, előfordult, hogy az ügyfél visszadobta az anyagot. Ezért próbamunkákat, szituációs feladatokat is szoktunk adni a jelentkezőknek, hogy teszteljük valódi nyelvtudásukat. (Gergely, cégvezető). Az interjúalanyok általánosan úgy nyilatkoztak, hogy csak hosszú évek munkájával tudták pótolni a hiányzó szaknyelvi ismereteket. Munka mellett ez nem egyszerű, Tamás példája igazolja mindezt: Vért izzadva mert a legnagyobb partneri körünk olasz volt heti kétszer-háromszor olasz nyelvtanárhoz jártam (hullafáradtan, elaludva sokszor) azért, hogy olyan szintre felhozzam az olasz nyelvtudásomat, hogy faxolni (akkor még fax volt), telefonálni tudjak, a partnereket kísérni tudjam gyárainkba. Amikor magánvállalkozó lettem, akkor még inkább szükség volt az olasz nyelvre, mert akkor már önálló exportokat hajtottunk végre. Itt Pécsett szereztem külkereskedelmi felsőfokú végzettséget. Képesnek kellett lennem arra, hogy például fuvarlevelet, vagy számlát írjak idegen nyelven. Összefoglalva: saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy vért izzadva tanul nyelvet az, aki az egyetemi tanulmányai alatt nem használja ki a nyelvtanulási lehetőségeket, amikor még játszva lehet tanulni és könnyen. Munka mellett sokkal több energia kell a nyelvtudás megszerzéséhez. (Tamás, ügyvezető igazgató) Az elvárt és tényleges nyelvtudás közötti kapcsolatot hogyan tudná jellemezni? Az álláshirdetésekben gyakran olvasható, hogy olyan munkatársat keresnek, aki jól beszél egy vagy több idegen nyelvet, rendelkezik közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával. A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen a kapcsolat az elvárt és a tényleges nyelvtudás között, azaz mennyire felel meg a dolgozók nyelvismerete a munkahelyi elvárásoknak. Amennyiben a nyelvvizsga az elvárás, mennyire biztosít maga a bizonyítvány garanciát arra, hogy az illető valóban az ebben szereplő szinten beszéli az idegen nyelvet? A válaszadók többsége úgy látja, hogy nincs teljes egyezés az elvárások és a tényleges tudás között. Ezt támasztja alá Tímea tapasztalata: 59

60 Nálunk is van olyan, hogy több nyelvvizsgája van, és ha jön egy ügyfél, akkor nem tud kommunikálni. (Tímea, banki fiók osztályvezetője) Volt, aki úgy vélekedett, hogy nem is kellene nyelvvizsgához kötni a diplomát, hiszen egyrészt vannak olyan emberek, akiknek nincs nyelvérzéke, másrészt vannak olyan munkakörök, amelyeket jól el lehet látni nyelvtudás nélkül. Ráadásul, ha valaki leteszi a nyelvvizsgát, de utána nem használja a nyelvet, a nehezen megszerzett tudás is leépülhet: Szerintem Magyarországon nem kell mindenkinek nyelvvizsga ahhoz, hogy a munkáját el tudja látni. Sok embernek nincs nyelvérzéke, vagy nem tervezi, hogy külföldre megy dolgozni, tehát nekik erre nincs szükségük. Egy kicsit sajnálom azokat, akiknek nincs nyelvérzékük, mert iszonyatos nehézségek árán jutnak el a nyelvvizsgáig, és utána már elmegy a kedvük a nyelvtanulástól. Sokan vannak így, hogy a diplomához megszerzik a szükséges nyelvtudást, de utána már nem használják a nyelvet. A mai fiatalok szerencsére többet használják a nyelvet, többet is utaznak a mobilitási programokkal, de a nyelvvizsga és a nyelvtudás nem fedi egymást. Hiába van közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája, ha egy évig nem használja a nyelvet, akkor már nem tudja olyan szinten. (Gabriella, irodavezető) Az, hogy egy munkahelyen mennyire magasak az elvárások a nyelvtudást illetően, igen változó. Egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég regionális képviseletének vezetője úgy nyilatkozott, hogy csak olyan munkakeresőket tudnak elhelyezni, akik használható nyelvtudással rendelkeznek. Tapasztalata szerint a dél-dunántúli régióban elsősorban német érdekeltségű nagyvállalatok keresnek munkaerőt, ezért a német nyelvtudás rendkívül fontos. A cégek nem a nyelvvizsgabizonyítványra kíváncsiak, hanem arra, hogy a pályázó milyen szinten beszél németül. Telefonos és személyes interjúkon tesztelik az álláskeresők nyelvtudását: Nagyon kevés az a pályázó, aki rendelkezik azzal a nyelvtudással, amit a cégek elvárnak. Lesújtóak a tapasztalataink (pl. személyes vagy telefonos interjúk). A cégek már azt is díjazzák, ha látják, hogy az illető szorgalmas, felkészül az interjúra. Ebből azt valószínűsítik, hogy a munkavégzéshez szükséges szókincset is hasonló szorgalommal fogja elsajátítani. (Fanni, HR-es cég kirendeltségének vezetője) Pozitívak viszont a tapasztalatok olyan diplomás pályakezdők nyelvtudásával kapcsolatban, akik angol nyelven végezték az egyetemet, vagy hosszabb időt töltöttek külföldön: A papír nem jelent feltétlenül jó nyelvtudást például látom, hogy aki a BABA-n végzett vagy Erasmus keretében több hónapot kinn volt, sokkal jobban beszél angolul. (Tamás, ügyvezető igazgató) Egy közigazgatási szervnél dolgozó szerinte nem helyes gyakorlat, hogy a köztisztviselőknek pótlékot fizetnek a nyelvvizsgájuk után, hiszen a munkájuk során nem is nagyon kell idegen nyelveket használniuk: Az elvárt és tényleges nyelvtudás nagyon messze van egymástól. Igazából nálunk nincs is idegen nyelvi elvárás, és bosszant, ha fizetnem kell pótlékot, holott az adott munkatárs munkaköréhez és feladatai ellátásához nem szükséges a nyelvtudás. Ez az összeg havi 48 ezer Ft, ha két nyelvvizsgával rendelkezik a kolléga, ennyit kell a fiatalabbaknak kifizetni, ami az idősebb és fiatalabb korosztály között nálunk konfliktusokat eredményez (Edina, köztisztviselő) 60

61 Az üzleti szférában tevékenykedő interjúalanyok között is volt olyan, aki arról számolt be, hogy a munkahelyén nincs szükség komoly nyelvtudásra. Egy banki fiók vezetője azt állította, hogy náluk elég, ha az ügyféltérben van egy-két olyan munkatárs, aki beszél angolul vagy németül, de a többségnek nem kell idegen nyelveken kommunikálnia a munkája során. A HR-menedzser Péter cégénél is minimálisak az elvárások az alkalmazottak nyelvtudására vonatkozóan: Nálunk az elvárás nem követeli meg a szaknyelvi vizsgát, vagy a felsőfokú nyelvvizsgát. Szerintem, ami itt ki van tűzve elvárás, az teljesíthető: heti pár váltás (ehhez tudsz használni Google translator-t, ha valami nem jut eszedbe), az élőszóban történő kommunikáció inkább az osztrák felsővezetőség felé, kötetlenebb fórumokon való beszélgetést jelent, amit az ember (ha van egy jó alaptudása), tud teljesíteni. (Péter, HR-menedzser) Összefoglalva a véleményeket, megállapítható, hogy elvárások és tényleges tudás tekintetében egyrészt nincs megfelelés a nyelvvizsga-bizonyítvány által deklarált tudás és a valóság között, másrészt a munkahelyi elvárások és a dolgozók vagy egy meghirdetett állásra pályázók tudása sem mindig fedi egymást. A munkahelyi elvárásokkal kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy vannak olyan munkakörök és foglalkozások, ahol nem vagy csak alapfokon kell idegen nyelveket beszélni, míg más munkáltatók megkövetelik az idegen nyelvekben való alapos jártasságot. Munkahelye tevékenységi köréhez kapcsolódóan az elmúlt 5 évben milyen változások jelentek meg saját illetve alkalmazottai nyelvi kompetenciáit illetően? Az elmúlt években történő fő változások a megkérdezettek szerint a következők voltak: - az alkalmazottak nyelvtudása magabiztosabb lett, javult (elsősorban a fiatal kollégák esetében), - az angol nyelv szerepe erősödött, - a német nyelv szerepe erősödött, - az orosz nyelv szerepe erősödött. Több interjúalany az angol nyelv egyre meghatározóbb szerepét emelte ki: Azt viszont látom, hogy az angol is kell már, a francia néha kevés. Ez abban mutatkozik meg, hogy az itt tanuló külföldi diákok hozzánk járnak franciaoktatásra, és az oktatásukban az angol a közvetítő nyelv, mert csak egy kicsit, vagy egyáltalán nem tudnak magyarul. Próbálunk ezen a téren is haladni, készítettünk pl. angol nyelvű szórólapot. (Gabriella, irodavezető) Az angol nyelv mellett a német és az orosz nyelvre való növekvő igényt is megfogalmazták néhányan: A németre egyre inkább szükség van. Gyakornokok között azokat preferáljuk, akik tudnak németül és részt tudnak venni a német nyelvi teszt lebonyolításában. Nehéz találni németest, borzasztóan kevesen vagyunk. Egyre erősödik az igény a németre. (Fanni, HR-es cég kirendeltségének vezetője) Nagyjából azt lehet mondani, hogy a magyar vállalkozások egyre jobban nyitnak az orosz piac felé, manapság egyre erősödik az a tendencia, hogy mindenki orosz nyelvű weboldalakat szeretne létrehozni, valamint Németország, Olaszország és Anglia felerősödése tűnik még aktuális trendnek. (Gergely, cégvezető) 61

62 Az interjúkból kiszűrhető egy olyan általános tendencia, mely szerint az elmúlt években a vezetői pozíciókban lévők és az alkalmazottak nyelvtudása is javult, egyre magabiztosabban használnak idegen nyelveket a munkahelyeken. Ezt támasztja alá János nyilatkozata is, aki arra világít rá, hogy manapság már a modern kommunikációs technológiának köszönhetően különböző csatornákon keresztül lehet munkahelyi környezetben is gyakorolni és fejleszteni a nyelvtudást: A nyelvi kompetenciáink javultak. Egyrészt tanulok én is és a kollégáim is a levelezésből, tanulunk a Skype-kommunikációból, a szöveg- és beszédértésben a minél többszöri levelezés, a szakmai szövegek olvasása sokat segít. (János, klaszterelnök) Az idősebb korosztályhoz tartozó munkatársak viszont továbbra is gyakran kérik meg a fiatal kollégáikat, hogy segítsenek nekik olyan feladatok elvégzésében, amelyek nyelvtudást igényelnek: Gyakran hozzám jönnek. Én 26 éves vagyok, az átlagkorosztály itt 50 felett van, ők valamikor oroszt tanultak. Gyakran jönnek hozzám, hogy fordítsak le nekik szövegeket, amelyek gépészetiek, vagy használati utasításokat, ilyesmi. (Tamás, gazdasági igazgató) Ha egy állásra jelentkező megfelelő szakismerettel, de hiányos nyelvtudással rendelkezik, alkalmazzák-e úgy, hogy közben a vállalat költségén felhozzák a nyelvtudását, vagy csak olyan jelentkezőket preferálnak, akik mindkét területen megfelelő tudással rendelkeznek? Komoly dilemmát jelenthet toborzáskor egy olyan jelölt pályázata, aki szaktudását tekintve be tudná tölteni a pozíciót, de a nyelvtudása elmarad a várt szinttől. Ilyenkor a munkáltatónak mérlegelnie kell, hogy vállalja-e a jelentkező idegen nyelvi tudásának fejlesztését, avagy mást választ helyette. Az interjúkból az derült ki, hogy a betöltendő pozíció jellege a meghatározó ilyenkor. Vannak olyan munkakörök (pl. bankfiókok, polgármesteri hivatal), ahol nem jelent különösebb problémát, ha valaki nem beszél magas szinten idegen nyelveket. Más munkakörökben viszont kifejezetten az idegen nyelvek napi szintű használatára van szükség, ezekben az esetekben csak olyan munkavállalót vesznek fel, aki jó nyelvismerettel rendelkezik: Mindig azt választjuk, akinek tökéletesebb a nyelvtudása. Nincs idő arra, hogy felvegyek egy olyan kollégát, aki majd tökéletesíti a nyelvtudását. Itt a mélyvízbe van dobva. Mindenkor domináns a nyelvtudás. Nyelvtudás nélkül nem veszek fel embert. (Tamás, ügyvezető igazgató) A 21. században egy fiatal munkavállaló részéről személyes igénytelenség, ha nem beszél idegen nyelveket. (János, klaszterelnök) Nagyon ritka, hogy a munkáltató a saját költségén finanszírozza a dolgozók nyelvi képzését. Az viszont előfordul, hogy arra kérik a leendő munkatársat, hogy a munkába lépést megelőző időszakban frissítse fel nyelvtudását. Ez különösen akkor igaz, ha a jelentkező szakmai tudása minden tekintetben megfelelő, sőt, kimagasló. Call-centeres munkatársat kerestünk, egy sikeres kiválasztási folyamat végén vagyunk. Egyelőre nem tudjuk munkába állítani, mert még nem merült fel konkrétan az, hogy holnap tud jönni, de megállapodtunk abban, hogy egészen a kezdés pillanatáig kicsit naprakészebbre hozza a beszélt angolját. ( ) Neki van csoportvezetői múltja is, olyan tapasztalata van, mint itt egyikünknek sem nagyon. (Kálmán, ügyvezető) 62

63 Sok az álláskereső a régióban, a megfelelő nyelvtudás hiánya pedig ronthatja a jelölt esélyeit: Annyian keresnek állást, annyi a pályakezdő, akik közül választani lehet, így nagyon nagy a verseny a pályakezdők között. Aki nem rendelkezik nyelvtudással, ki fog rostálódni. (Zoltán, ügyfélkapcsolati igazgató) Fanni, aki a dél-dunántúli régió egyik munkaerő-közvetítő cégénél dolgozik, azt állítja, hogy ebben a régióban tapasztalata szerint a német nyelv ismerete olyan mértékű előnyt jelent a munkakeresésnél, hogy ennek sokszor nagyobb súlya van, mint a szaktudásnak: A mi régiónkban főleg német cégek, német anyavállalatok, német vevők jellemzőek. Az ország más régióiban az angol nyelvtudás sokkal erőteljesebben kell. Nálunk az angol megléte alapelvárás (pl. olvasás vagy rövid beszélgetés formájában), de a mi régiónkban (Somogy-Tolna) rettentő sok német anyavállalattal rendelkező cég összpontosul, pl. Szekszárdon az autóipari beszállító cég. Egyszerűen nem engednek abból, hogy a munkavállalók németül beszéljenek. Azt mondják ezen cégek képviselői, hogy számukra versenyelőny az, hogy úgy tudnak velük kommunikálni a partnercégek, mintha csak a szomszédos irodába mennének át. Az IT Services Hungary tavaly érkezett a régióba, ők például minden évben jelentősen szeretnék növelni a létszámot, a cél fő elérése lenne. Kb. 95%-ban olyan munkatársakat keresnek, akik jól beszélnek németül. Olyan kollégákat keresnek, akiket megtanítanak alapvető IT ismeretekre. Tehát elég, ha valaki németül beszél és nincs beoltva az informatika ellen. Eleinte C1-es szint kellett, ma már a B2 simán elmegy, de talán a B1 tudás is elég lehet. (Fanni, HR-es cég kirendeltségének vezetője) A nyelvtudás a betöltendő pozíciótól függően meghatározó lehet egy állás elnyerésekor. Különösen igaz ez egy olyan régióban, ahol nagy verseny folyik egy-egy munkahelyért. Mit üzenne a jelenlegi egyetemistáknak a nyelvtudás szerepével kapcsolatban? Az interjúalanyok egyöntetűen azt üzenik az egyetemistáknak, hogy használják ki ezeket az éveket, és szánjanak minél több időt nyelvtanulásra. Ez az időszak sokkal szabadabb, mint a munkával töltött évek, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni ezt tanácsolták a válaszadók az egyetemi hallgatóknak. Az egyetemen számos lehetőség kínálkozik külföldi tanulmányutakra, ösztöndíjakra, amelyek során a hallgatók intenzíven, idegen nyelvi környezetben gyakorolhatnak. Elengedhetetlen idegen nyelvet beszélni, tehát ne hagyják veszni azokat a lehetőségeket, amiket az oktatási rendszer kínál. Menjenek ki anyanyelvi környezetbe, tanuljanak ott, lássanak világot, használják a nyelvet. Ezt az időszakot száz százalékosan használják ki nemcsak a szakmai fejlődéssel, hanem a nyelvtudással kapcsolatban is, mert előbb-utóbb a munkaerő-piacon találkozni fognak azzal, hogy szükség van a nyelvtudásra. Sok álláshirdetés már eleve idegen nyelven jelenik meg, és a tendencia abba az irányba mutat, hogy két idegen nyelv ismerete elengedhetetlen lesz. Mindenképpen időt kell szánni a nyelvtanulásra, és meg kell ragadni minden lehetőséget. (Gabriella, irodavezető). Többen elmondták, hogy saját tapasztalatból tudják, nem egyszerű később behozni a lemaradást, és munka mellett elkezdeni idegen nyelveket tanulni. Visszatekintve az egyetemista évek már sokkal szabadabbnak tűnnek, amikor még van idő bőven arra, hogy az ember fejlessze önmagát, s minél több tudást magába szívjon. Nem szabad elvesztegetni ezeket az éveket a nyelvtanulás szempontjából sem: 63

64 Addig jó nekik, amíg egyetemisták, és nem dolgoznak, addig van idejük. Ezt biztosan tudják használni, ellentétben azokkal a tárgyakkal, amelyeket soha nem fognak használni. Bár fontos az összefüggések megértése, és a tanulni tudás elsajátítása. Ez egy ajándék, egy olyan lehetőség, amivel muszáj élni. Addig örüljenek, amíg tanulhatnak, utána nehezebb lesz az élet. (Tímea, banki fiók osztályvezetője) A válaszadók arra is céloztak, hogy az egyetemisták egy része nem veszi elég komolyan a nyelvtanulást, nem használ ki minden lehetőséget arra, hogy nyelvet tanuljon. Szerintük ennek hátterében az egyéni okok mellett külső tényezők is állnak, pl. nem elég szigorúak a követelmények az egyetemen az idegen nyelvek ismeretére és használatára vonatkozóan. Az egyik válaszadó például bevezetné, hogy a mesterképzésen csak úgy kaphassanak a diákok diplomát, ha idegen nyelven is képesek prezentálni annak témáját: Idegen nyelven legalább hat oldalt kellene írnia a végzős hallgatónak a szakdolgozata témájából, és elő is kellene adnia a témát idegen nyelven, és kellene konzultálnia is a vizsgabiztosokkal. És azonnal megnyílna egy olyan tudományos lehetőség tudomásul kell venni, hogy mi csak egy nyelvi sziget vagyunk. (János, klaszterelnök) Az oktatási kormányzat jelenleg az általános iskolától a felsőoktatásig átívelő nyelvoktatási rendszer reformján dolgozik. Ha lehetőség lenne ajánlást tenni, mi lenne az? A válaszokban megfogalmazott ajánlások egy része az oktatás módszertanára vonatkozik. Egyrészt megfelelően képzett nyelvtanárokra lenne szükség, másrészt beszédközpontú, gyakorlatias feladatokat tartalmazó nyelvtanításra kellene helyezni a hangsúlyt a hagyományos, nyelvtan- és tanárközpontú nyelvórák helyett: Figyeljenek oda a kollégákra, legyen minőség-ellenőrzés, mert vannak nem nyelvtanárnak való tanárok, ami persze minden szakról elmondható, de ez nekem személyes tapasztalatom. Legyen egy szűrő, hogy a gyerekeknek a személyiség valamilyen defektusától ne kelljen szenvedniük. (Edit, egyesület vezetője) Emellett fontos a pedagógusok mérése, tehát nem elég, ha az oktató csak leadja az óráit, hanem meg kell azt is nézni, hogy hányan szereztek az ő csoportjából nyelvvizsgát, milyen szintre jutottak, mennyire sikerült kialakítania a hallgatók motivációját. (Gergely, cégvezető) A régi, poroszos módszer alkalmazása (a tanárok előadják, majd kikérdezik) helytelen. Interaktívabb módszerekre van szükség, beszéltetni kell a diákokat. ( ) Idegen nyelvi szinten is gyakorlatiassá kellene tenni az oktatást, mert túl elméletszagú a képzés. (Tímea, banki fiók osztályvezetője) Fontosnak tartanák továbbá a megkérdezettek, ha a nyelvoktatás egészen óvodás kortól az egyetemig rendszert képezne, egymásra szorosan épülő szintekkel. Érdekes, hogy néhány válaszadó is utalt arra, hogy a tanulók a rendszeren belül nem kerülnek a szintjüknek megfelelő csoportba, hanem gyakran kezdő csoportokba sorolják őket: Az általános iskolától a középiskolán át az egyetemekig épüljenek egymásra az idegen nyelvi képzés struktúrák, ne kelljen mindig elölről kezdeni a nyelvtanulást. Azaz nem előnyös, ha egy diák vagy hallgató mindig a kezdő csoportba kerül. (Gábor, ügyvezető igazgató) 64

65 Mindezek mellett elhangzottak olyan vélemények is, hogy több lehetőséget kellene adni külföldi utakra, valamint arra kellene a szülőket buzdítani, hogy a gyerek több nyelvet tanuljon, sőt, merjenek más nyelveket is választani az angol vagy a német mellett, illetve helyett. Az egyetemi nyelvoktatásra is megfogalmaztak külön javaslatokat, amelyek egyértelműen a követelmények szigorítására irányulnak. Általában nem helyeslik azt, hogy nyelvvizsga hiányában valaki diplomához juthasson, sőt, meglátásuk szerint az idegen nyelvi órákat ugyanúgy kötelezővé kellene tenni, mint amilyen jelenleg a testnevelés: Az egyetemen a nyelvoktatás lehetőségét sokkal jobban kellene erőltetni. Ott van például a sport, ami elengedhetetlen, de összességében akár egy gazdasági, akár egy jogi diplomához nem érzem annyira közelállónak azt, hogy valaki kosarazzon, mint azt, hogy normálisan tudjon beszélni angolul vagy németül. (Tamás, gazdasági igazgató) Voltak viszont olyan nézetek is, amely szerint nem kellene erőltetni a nyelvvizsgát a diplomához jutás feltételeként. A közszférában dolgozó Edina például inkább az olyan jelölteket részesíti előnyben, akiknek nincs nyelvvizsgájuk s mindezt azért, mert nekik a bértábla szerint kevesebbet kell fizetni: Ha választhatok egy olyan diplomás között, akinek nincs nyelvvizsgája, vagy akinek van, az elsőt fogom választani, mert nekem bérben kevesebbet jelent. De erre nem akar senki figyelni, pedig jeleztem már a Minisztérium felé korábban. Értem a koncepciót, hogy ezzel felfelé akarják húzni a nyelvtanulók számát, de nem érte el a célját, mert sok diplomás maradt bent a rendszerben nyelvvizsga nélkül. (Edina, köztisztviselő) Válaszadóink tehát összességében kritikusak voltak a magyarországi nyelvoktatás rendszerével kapcsolatban. A bírálatok mellett elhangzott kreatív, megoldásközpontú javaslataik arra engednek következtetni, hogy komolyan foglalkoztatja őket ez a téma. 65

66 3.2 Fókuszcsoportos interjúk A nyelvtudás munkapiaci értékének meghatározását nem csak kvantitatív módszerekkel kívántuk feltárni. A fókuszcsoport technikájával azt érhetjük el, hogy a munkapiac aktív szereplői (vezetők és alkalmazottak) különböző munkakörökből és különböző iparágakból szemlélődve elmondják, hogy milyen tendenciákat látnak, milyen problémákkal szembesülnek, és milyen megoldási javaslatokkal rendelkeznek. Főként az utóbbiak feltárása rendkívül mértékben igényli azt a kreativitást, amely párosul a munkapiaci szereplők saját tapasztalataival. A fejezet első szakaszában röviden bemutatjuk a fókuszcsoportos módszer lényegét, előnyeit és hátrányait, illetve azt, hogy milyen módon vitték végig szakértőink a fókuszcsoportos interjúkat. A második szakaszban először bemutatjuk, hogy milyen technikával és milyen kritériumok alapján válogattuk ki a mini fókuszcsoportok tagjait, és miként bonyolítottuk le az interjúkat. A harmadik részben csoportonként összefoglaljuk az interjúk eredményeit, végül pedig összegezzük a négy fő témakörre adott válaszokat A fókuszcsoport módszertana Az elfogadott és széles körben ismert kutatási módszertani szakirodalom alapján a fókuszcsoport interjú definíciója az alábbi: Fókuszcsoportos interjú: Strukturálatlan és közvetlen interjú, amelyben egy képzett moderátor beszélget a válaszadók kis csoportjával. (Malhotra, Simon (2009), p 181) A fókuszcsoportos kutatás rendkívül népszerűvé vált a piackutatók körében. Az eljárás célja az, hogy az interjúban részt vevő személyek olyan véleményeire, gondolataira, és a célpiacra vonatkozó összefüggésekre is fény derülhessen, amelyet a korábbi hipotéziseink alapján nem vártunk. A közvetlen interjú során a moderátor világossá teszi a résztvevők számára, hogy a kutatásnak mi a célja, így annak ismeretében vesznek részt a folyamatban. A beszélgetést egy moderátor vezeti, akinek az alábbi összetett feladatai vannak: Határozottan, mégis kedvesen és elfogulatlanul irányítani a beszélgetést kérdések segítségével. Meg kell engedni, hogy a résztvevők szabadon kitekintsenek különböző témakörök felé, ha ez szükséges új összefüggések megvilágításához. Bátorítani és részvételre kell ösztönözni a kevésbé beszédes tagokat is, akik értékes információk vagy gondolatok birtokában lehetnek. Rugalmasan tudnia kell eltérni az előre rögzített kérdésektől, ha a kutatási célok megkívánják. A fókuszcsoportos interjú technikája olyan előnyökkel rendelkezik, amelyeket érdemes kihasználni: a csoporton belüli szinergia eredményezheti az új, addig meg nem fogalmazott gondolatok kimondását, valamint beindíthat egy úgynevezett hólabda-hatást, aminek következtében a hozzászólók egymás gondolatait viszik tovább. az interjú menete ösztönzi a résztvevőket arra, hogy egyre mélyebb érzelmeket és gondolatokat tárjanak fel. egyszerre több személy véleményét is össze tudjuk gyűjteni, ami gyorsaságot is jelent. 66

67 A fókuszcsoportos interjúk alkalmazása több veszélyt is magában rejt onnantól kezdve, hogy milyen célra használjuk fel, egészen addig a pontig, hogy a kapott eredményeket milyen módon interpretáljuk. Az alábbi kockázatokat kell kezelnünk a kutatás során: Amennyiben a fókuszcsoportos interjúkat nem feltáró, hanem következtető célokra használjuk, hibás eredményre juthatunk. Az eredmények verbális jellege miatt könnyű a kapott információkat tévesen értelmezni. Ha a moderátor nem hagyja elég nyitottan a lehetőséget arra, hogy az alanyok kifejtsék álláspontjukat (interjúvezetés), akkor torzított véleményeket kaphatunk. A fókuszcsoportok nem egy reprezentatív sokaság véleményét képviselik, ezért nem szabad általánosítanunk az eredményeket, hanem csak kreatív gondolatokként szabad rájuk tekinteni. Jelenlegi kutatásunk azt a célt szolgálja, hogy fejlesszük az idegen nyelvi képzést a felsőoktatáson belül. Ebben a fejezetben a fókuszcsoportos kutatásunk céljai az alábbiak: Feltárni a munkapiaci szereplők véleményét az idegen nyelvek használatának fontosságáról és gyakoriságáról. Megállapítani a munkapiaci szereplők által tapasztalt nyelvhasználattal kapcsolatos tendenciákat a munka világában. Meghatározni azokat a tényezőket a pályakezdők nyelvtudásában adódó hiányosságokat, azoknak vélt okait. Megoldási lehetőséget találni a hiányos nyelvtudás leküzdésére. Megállapítani annak mértékét, hogy a nyelvtudás milyen módon hat a karrierúton történő előmenetelben. A célunk az volt, hogy olyan munkavállalók vagy munkahelyi vezetők véleményét ismerjük meg, akik alkalmazásban állnak vagy vállalkozóként dolgoznak, és a saját tapasztalataikat tudjuk megismerni az idegennyelv-használattal kapcsolatban. Ahhoz, hogy egy személy meghívást kapjon fókuszcsoportos interjúra, az alábbi kritériumoknak kellett megfelelnie: Alkalmazásban áll vagy alkalmazásban állt az elmúlt egy évben, vagy vállalkozói tevékenységet folytat. Felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nem felsőoktatási intézménynél van munkaviszonya. A kritériumnak való megfelelést telefonos vagy személyes megkérdezés során ellenőriztük. A foglalkoztató szervezet tekintetében egy fő esetében eltekintettünk a kritérium teljesülésétől annak érdekében, hogy a csoport egységét megőrizzük. A fókuszcsoportok esetében szükséges követelmény a csoporton belüli bizonyos szintű homogenitás annak érdekében, hogy a kommunikáció oldottabbá tudjon válni a résztvevők között. Ennek érdekében az alábbi lehetséges csoportképző szempontokat alkalmaztuk: A csoport tagjai azonos szervezetnél dolgoznak 4 csoport A csoport tagjai azonos képzési csoportban tanulnak (PhD, MBA) 4 csoport A csoport tagjai egy baráti társaság tagjai 1 csoport 67

68 Mivel ilyen számú csoportban a résztvevők időtervének egyeztetése különösen nehéz, valamint rövid időtartamú interjúkról van szó, ezért mini fókuszcsoportokat szerveztünk, amelynek létszáma 4 és 7 fő között mozgott. Az interjúk rendkívül gyorsan, perc alatt lezajlottak annak függvényében, hogy a csoporton belül mennyire erős szinergia alakult ki, és milyen mértékben indult be a hólabdahatás, aminek következtében a résztvevők egymás gondolatait vitték tovább. Az interjúk struktúrája általánosságban a következő szerint zajlott: 1. Bevezetés: résztvevők köszöntése, a moderátor bemutatkozása, a kutatás céljának tisztázása 2. Kérdések feltevése a moderátor részéről, és a válaszok meghallgatása: o Milyen gyakran kell idegen nyelvet használni a munkahelyén/beosztásában? o Mennyiben változott az idegen nyelv-használat az elmúlt öt évben, milyen tendenciákat látnak a jövőre? (pl. háttérbe szorult az írásbeli kommunikáció, több a szóbeli kommunikáció, más nyelvet kell megtanulni a piac bővülése miatt, stb.) o Mi a véleménye a pályakezdők nyelvtudásáról? Mik lehetnek az okok és a kiutak? o Mennyire fontos a nyelvtudás az előmenetelhez? Az interjúkról minden esetben rögzített hangfelvétel készült a feldolgozás céljából. A továbbiakban bemutatjuk az egyes csoportok profiljait és a velük készített interjúk eredményeinek összefoglalását Az egyes csoportok profiljai és az interjúk eredménye A fókuszcsoportok profiljait az alapján jellemezzük, hogy a tagok milyen csoportképző szempont alapján kerültek az adott csoportba. Hivatkozás céljából közzétesszük az egyes alanyok keresztneveit és beosztásukat is anélkül, hogy beazonosíthatóak lennének. Ebben a szakaszban az egyes interjúk eredményeit úgy foglaljuk össze, hogy a leírás követi az interjúk menetének kronológiáját, teret hagyva ezzel akár kitérő gondolatnak is. Tematikus összegzést az ez után következő szakaszban végzünk MBA hallgatók csoportja (1.) A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos MBA képzési tagozat hallgatói. Interjúalanyok: Zoltán, irodavezető Péter, ügyvezető Róbert, szóvivő Péter, cégvezető Judit, ügyvezető Judit, PR szakértő 68

69 A külkereskedelmi cégnél dolgozó interjúalany szerint napi szinten folyik főként az angol nyelvű kommunikáció mind szóban, mind írásban. Ezekre a pozíciókra főleg friss diplomás és jó nyelvtudással rendelkező fiatalokat alkalmaznak. Egy másik interjúalany válasza alapján az a fontos, hogy akik kimennek tárgyalni külföldi partnerekhez, jól beszéljék az adott idegen nyelvet. A többi dolgozó nem használja a mindennapi munkája során, és csak a magasabb fizetés (bérpótlék) miatt szereznek nyelvvizsgát, de ténylegesen nem tudnak idegen nyelven beszélni. A következő interjúalany eleve kétnyelvű területről származik, nála egyértelmű, hogy napi szinten két idegen nyelvet használ párhuzamosan. Emellett a munkájából fakadóan (gazdasági tanácsadó, marketingprojektekben dolgozik) az angolt használja heti több alkalommal, illetve újabban még a német nyelv használatára is gyakrabban szüksége van. Az idősebb korosztálynál még nem volt követelmény a munkavállaláskor az idegennyelv-ismeret, nekik saját maguknak kellett felzárkózni az idegen nyelvek területén, ha továbbra is a meglévő pozíciójukban akartak maradni, vagy ha a feljebblépést fontolgatták. Heti szinten kell használni a németet, az angolt és a horvátot. (Péter, ügyvezető) Egyértelműen gyakorlati nyelvtudáshoz köthető a jó nyelvtudás, nem pedig a nyelvvizsga papírhoz, ebben minden interjúalany egyetértett. Az interjúalanyok megegyeznek abban, hogy sajnos nem jellemző, hogy a nyelvtudás és a nyelvvizsga bizonyítvány fedi egymást, inkább fontosabb, hogy az egyén a gyakorlatban használja az adott nyelvet. Az egyik alany tapasztalata szerint a dolgozói nem hajlandóak megszólalni idegen nyelven, mert félnek, hogy nyelvtani hibát vétenek, és ezért inkább nem kommunikálnak idegen nyelven, ami a munkájuk során elég nagy problémát jelent, mert fontos az idegen nyelvű kommunikáció holott van ezeknek az embereknek nyelvvizsga bizonyítványuk. A szakmai nyelvvizsga előnyös, de a nyelvvizsga bizonyítvány ebben az esetben sem egyenlő a szakmai nyelv tudásával. Az alanyok szerint a nyelvtudásban nem a használható nyelvtudás megszerzése a cél, hanem a bizonyítvány megszerzése. Továbbá egyetértés volt abban is, hogy egy használható és stabil nyelvtudás sokkal fontosabb, mint egy szakmai nyelvvizsga bizonyítvány, ami lehet, hogy tényleges nyelvtudást nemi is takar. Egyértelműen kitűnik a válaszokból, hogy az angol nyelv az elsődleges, de ez már önmagában kevés, kell mellé egy másik idegen nyelv is, ami a jövőben a német és/vagy az orosz kell, hogy legyen az interjúalanyok válaszai alapján. Kötelező a világnyelvek használata. (Péter, ügyvezető) Az életben való érvényesülésben mindenképpen fontos a jövőben is az idegennyelv-tudás. Vannak olyan álláspontok, hogy bizonyos szakmákban (építőipar) és földrajzi területeken (Alföld) nincs szükség idegennyelv-ismeretre ahhoz, hogy valaki kiemelkedő legyen a saját szakterületén. Mindenki annyival több, ahány idegen nyelvet bír. (Róbert, szóvivő) Vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtanulásra, és vannak olyanok is, amelyeknél ez a tényező nem élvez prioritást. Fontos lenne, hogy az egyetemen mesterképzésen is legyen nyelvtanítás. Egyértelműen egyetértés van abban, hogy nem a 69

70 grammatikai nyelvtudásra kellene rátérni a nyelvtanulás során, hanem a szóbeli nyelvhasználatra, a gátlások feloldására, és egy magabiztos nyelvtudás kialakítására. Személyes tapasztalatok szerint van olyan pozíció, ahol nem szükséges a feljebbjutáshoz a nyelvtudás, kizárólag a szakmai tapasztalat és a munkához való hozzáállás a domináns. Viszont iparág specifikus a probléma, hiszen a közgazdász, marketing szakma területen rettenetesen fontos a nyelvismeret, mert nem lehet nélküle a feladatokat elvégezni. Nincs előmenetel nyelvtudás nélkül. (Zoltán, ügyvédi irodavezető) MBA hallgatók csoportja (2.) A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos MBA képzési tagozat hallgatói. Interjúalanyok: Ildikó, egyéni vállalkozó Gergely, igazgató Brigitta, gazdasági ügyintéző Gábor, igazgató A részvevők körében változó a nyelvhasználat gyakorisága. Vannak olyan beosztásban dolgozók, akiknek nem szükséges az idegennyelv-ismeret. Ugyanakkor olyan vállalatoknál, ahol meghatározóak a nemzetközi kapcsolatok, ott bizonyos alkalmazottak heti, mások pedig napi szinten használják az idegen nyelveket. A csoport kiemelte már azt is, hogy a felvételi eljárás során is megmutatkozik az idegen nyelvek ismeretének fontossága. Árnyalja a képet ugyanakkor az, hogy nem feltétlenül az iskolai tanulmányok során elsajátított nyelvtudást igényli a munkáltatók jelentős része. Egy angol nyelvű interjúm volt nekem a felvételnél, nem kérték a papírokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire értem a nyelvet. (Gergely, igazgató) Kiemelték, hogy leggyakrabban az angol nyelvet kell használni, ugyanakkor nem feltétlenül csak az lehet fontos. A cég regionális környezetétől, nemzetközi kapcsolataitól, a célpiac szereplőitől is függhet az, hogy milyen nyelv a meghatározó. Nem világnyelvnek minősülő nyelvek is lehetnek fontosak, ha azt piac mást követel: Jelentős részben horvát nyelven kell kommunikálnunk, de megjelentek a szerb partnerek is. Szerencsére a horvátok nagy része is tévéből tanult angolul. (Gábor, igazgató) A nyelvi kompetenciák szintre hozása érdekében egy cég szervezhet nyelvoktatást a dolgozói számára, de csak nagyon indokolt esetben teszik meg. Ha valóban szükséges egy új dolgozót felvenni, vagy meglévő megtartani a szakmai képességei miatt, akkor vállalat támogatja a nyelvi képzést. A legtöbb esetben azonban a vállalatok törekednek már a felvételnél kiszűrni azt, hogy valóban rendelkezik-e a jelölt a megfelelő nyelvtudással, sok esetben ez fontosabb lehet, mint a szakmai kompetencia. 70

71 A résztvevők komoly problémának találják, hogy Magyarországon az idegen nyelvek ismerete hiányos, kevesen beszélnek idegen nyelvet. Ugyanakkor megemlítették azt is, hogy látnak pozitív kezdeményezések, főként a fiatalabb generáció körében, ami előre vetíti azt is, hogy a jövő munkavállalóira már nem lesz igaz a fajta nyelvismerethiány, amit ma a statisztika mutat. Látom a lányaimon, hogy már az óvodában elkezdenek idegen nyelvet tanulni. (Gergely, igazgató) Mindenképpen szükséges lenne az idegennyelv-oktatást magasabb színvonalra emelni, a hatékonyságát növelni. Erre vonatkozóan kifejezetten előnyös megoldásnak látják a csoport tagjai a fiatalok külföldi utazásait, hiszen a kommunikációs kompetenciákat csak így képesek mélyen elsajátítani, nem pedig az iskolapadban. Az idegen nyelvek használatára vonatkozóan kifejezetten komoly változásokat említettek a résztvevők. A legfontosabb tendencia az, hogy az idegen nyelvek használata ott is megjelent, ahol eddig nem volt szükséges, akár területi, akár ágazati végletekről beszélünk. Változott mindenképpen, az előző időszakban szinte senki nem tudott a barcsi fiókban idegen nyelven. (Gábor, igazgató) A vállalatoknak egyre több külföldi ügyfele van még akkor is, ha vidéki szolgáltatásokról beszélünk. Az EU-n belül egyre könnyebb az áttelepülés, amit sokan ki is használnak. Hazánk területére egyre több holland, belga és német állampolgár telepedik le. A vállalatok versenyében az lesz a nyertes, aki ki tudja szolgálni a külföldieket is, ehhez pedig egyre szélesebb körű nyelvismeretre van szükség. Míg korábban az üzleti nyelvben dominált a német, most már az angol az üzletpolitikákban általános elfogadott nyelv. A vállalat átváltott angolra a hivatalos nyelvben. Régen úgy vettek fel minket, hogy tudnunk kellett németül. (Gergely, igazgató) Mindez nemcsak a közvetlen értékesítés vagy ügyfélkapcsolatok ápolása során jelenik meg, hanem az írásbeli kommunikációban és marketingben is. Ha magyar is a cég, akkor is magyar és angol honlapja van és a spanyol, ha nem területi indíttatású a szolgáltatás. (Brigitta, gazdasági ügyintéző) A nyelvismeret szükségessége átalakítja a hétköznapokat is, ugyanis ha valaki nem napi szinten alkalmazza a nyelvi kompetenciáit, azonban a jövőre vonatkozóan fenn kell tartania ezt a képességét, akkor gondot kell fordítani az ismeretek frissen tartására és a folyamatos tanulásra. A megszerzett nyelvtudást értékesnek tartják, és éppen ezért jelentősnek tartják annak a kockázatát, hogy idővel ez a tudás elveszik. Érdemes tanulni folyamatosan, hogy a nehezen megszerzett nyelvtudás ne vesszen el. (Ildikó, egyéni vállalkozó) A dolgozó tesz érte, tanul hozzá, vagy elkopik a megszerzett tudás. (Brigitta, gazdasági ügyintéző) A nyelvtudás teljes elsajátítására kizárólag a folyamatos használat során van lehetőség, ennek szellemében pedig kiemelték a külföldi utazások és az egyetemi tanulmányok során a külföldi ösztöndíjas programban való részvétel fontosságát. 71

72 Félelmetes a nyelvtudása azoknak, akik részt vettek valamilyen külföldi programban vagy ösztöndíjjal kiment külföldre. (Brigitta, gazdasági ügyintéző) Az anyanyelvi területen szerzett nyelvtudást szembe állították a magyar oktatási rendszerben megszerezhető nyelvtudással. A csoport tagjai egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb előnyre tesz szert az, aki külföldön szerzi meg a kommunikációs készségeket, és nem itthon az oktatásban. Aki nem ment ki külföldre, az nem mer megszólalni. A magyar nyelvoktatási rendszerben olyan dolgokat tanítanak, amire semmi szükség. (Gábor, igazgató) Arra is javaslatot tettek, hogy állami oldalról miként lehetne a vállalati nyelvoktatást elősegíteni. A nyelvoktatást be lehetne építeni valamilyen cafetériába, amit le lehet írni. (Gergely, igazgató) Szó esett arról is a csoport tagjai között, hogy a nyugat-európai országokban lényegesen gyorsabban és nyitottabban tanulják a fiatalok az idegen nyelveket. Előnyösnek tartják, hogy a fiatalabb generáció olyan környezetben nő fel, ahol több nyelven beszélnek hozzájuk, és a médiát több nyelven nézik, hallgatják és olvassák. Itt van a kulcs, hogy ebben nőnek fel! (Ildikó, egyéni vállalkozó) A csoport véleménye szerint nem fontos a szaknyelvi ismeretek megszerzése az oktatásban. A pályakezdők inkább tanuljanak meg előbb nyelvet beszélni, ne a szakmai nyelvtudást tanulják meg először, hiszen azt könnyebben megszerzik a munka során (szakmai szókincs), ha már az alapvető kommunikációs készségeik (főleg a rugalmas beszédkészség) már elegendőek. A szaknyelvi elvárás munkahelyenként és beosztásonként változhat. Érdekes észrevétele volt a csoporttagoknak, hogy van olyan munkahely, ahol nem fontos a nyelvtudás használata, mégis megkövetelik a nyelvvizsgát már a felvételi folyamat során. Az előmenetelhez egyértelműen fontosnak tartják a nyelvtudást. A stabil nyelvtudás megtartásához és a fejlődéshez szükséges a folyamatos tanulás, ami fokozott koncentrációt igényel. Ugyanakkor nemzetközi karrierhez elengedhetetlen a megfelelő nyelvtudás és több idegen nyelv ismerete. Ha valakinek gyenge a szaktudása, de azt jól tudja előadni angolul, akkor sokkal intelligensebbnek tűnik a külföldi szakvezetés előtt. Láttunk már kiváló karriert angol nyelvtudással, nem túl magas szakmai képességekkel. (Gergely, igazgató) 72

73 Egy menedzsment-szervezet dolgozói A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos munkahelyen dolgoznak. Interjúalanyok: Zoltán, projektmenedzser Zsófia, projektmenedzser Zita, pénzügyi menedzser Anikó, projektmenedzser Judit, projektmenedzser Szilárd, projektmenedzser A csoport tagjai egy helyen dolgoznak, így velük a munkahelyükön készítettünk interjút. Heti és napi szinten használják az angol nyelvet. Emellett havi vagy kéthavi rendszerességgel olaszul is kommunikálnak. A német nyelv használatának jelentősége azért szorul háttérbe, mert a német partnerek szinte mind angolul kommunikálnak. Mivel nemzetközi projektben vagyunk benne, ezért a partnerekkel elsősorban angolul kommunikálunk. (Zoltán, projektmenedzser) Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a munka 50 %-a idegen nyelven történik. (Szilárd, projektmenedzser) A nemzetközi projektekben az angol minden más nyelv használatát visszaszorította, sőt, a csoport tagjai úgy vélik, hogy az EU által támogatott projektekben minden partner, vállalat és szervezet számára általánossá vált az angol kommunikáció. Mára az angol nyelv ismerete egy megkérdőjelezhetetlen elvárássá alakult. A szóbeliség előtérbe került az elmúlt években. A nemzetközi partnerek közül egyre többen használnak Skype-ot. A stílus egyszerűbbé, lazábbá vált, és mivel szélesebb körnek szól a kommunikáció,kerülik a szakszavakat. Nem fontos annyira a szakzsargon, sokszor kifejezetten kerülik, hogy minél több résztvevő megérthesse az üzeneteket. A stílus jelentőségét felváltja a tartalom. Ugyanakkor a jogi dokumentumok (szerződések, ajánlatok) mégis előhozzák az írásbeliséget, ahol formális megfogalmazásokra és olyan szintű tömörségre törekednek, hogy szakkifejezések nélkül elképzelhetetlen lenne. Ezzel felmerült annak igénye is, hogy alkalmazzanak sokkal egységesebb szakszótárakat az EU által meghirdetett projektekben, aminek a meghatározását felülről (Brüsszeltől) várják. A pályakezdőket nyelvtudásuk szerint két csoportra osztották a csoport tagjai: a felsőoktatásban magyar nyelvű képzésen tanult, vagy angol nyelvű képzésen. Utóbbi esetében a végzettek erősebb nyelvi készségekkel rendelkeznek. Véleményük szerint fontos lenne, hogy az idegen nyelvi képzésben minden témakörnek a szókészletétét vagy stilisztikáját tanítsák legalább bevezető jelleggel (például a bölcsészek tanulhassanak üzleti nyelvet). Ezzel szemben volt, aki úgy vélte, hogy nem helyes kizárólag erre hangsúlyt fektetni, ugyanis ha valaki kizárólag szaknyelvi 73

74 ismereteit szélesíti, úgy még mindig igényli, hogy fejben gondolja végig a mondatokat, és ettől a közvetlen szóbeli kommunikációs készség nem lesz erősebb. Én angol nyelven tanultam, szóval nekem fordított ez a helyzet, mivel mi nem tanultuk a magyar megfelelőit ezeknek a szakszavaknak. Sok esetben én angolul próbálom elmagyarázni a kollégáknak hogy ez egy competitive adventage, vagy ez egy core competence, és utána gondolom végig, hogy hogy lehet ezt magyarul megfogalmazni. (Szilárd, projektmenedzser) A magyar képzésen a hallgatók magyarul gondolkodnak, így utólag fordítják le a mondataikat. Gyakran túl bonyolultan fogalmazunk magyarul, és angolul ez nem helyes, nyakatekert mondatokat eredményez. A nyelvi készségek szempontjából nagyon sokat számít, hogy volt-e egy hallgató külföldön. Az anyanyelvi környezet rákényszerít a beszédre. A csoport tagjai fontosnak tartották az idegen nyelvi képzést az egyetemeken. Nagyon jó volt, nagyon tömör volt a Business English kurzus. (Zita, projektmenedzser) Azonban úgy vélik, több gyakorlatias témára lenne szükség, nem a hajóra rakodás szakkifejezéseire (Anikó, projektmenedzser). Az az ötlet is felmerült, hogy céges képviselők angol prezentációit is meghallgathatnánk a hallgatók a nyelvi órákon, így elkerülhetetlenül találkoznának a szaknyelvi kifejezésekkel. A nyári egyetemek kifejezetten jó lehetőséget nyújtanak a tanulásra, mivel külföldi hallgatókkal kell kapcsolatot létesíteni, és ez rákényszerít az angol kommunikációra Komoly problémát jelent a pályakezdők számára az önbizalom hiánya is. Több magabiztossággal a kommunikációs gyakoriság is nőne, így gyorsabban tudnának a fiatalok tapasztalatot szerezni. Azonban a félénkség gátolja a tanulási folyamatot. Egyik vélemény szerint az önbizalom problémáját már kisgyermekkorban kezelni kell. Bementem egyszer az egyetemre, és egy külföldi srác kereste a tanulmányi osztályt. Megkérdezett előttem húsz embert, és senki nem tudott neki válaszolni. Nem hiszem el, hogy húsz közgázos nem tudott neki segíteni. (Zsófia, projektmenedzser) Az oktatásban túl nagy hangsúlyt fektetnek a szótanulásra, a nyelvtani precizitásra, viszont ennek gyakorlati hasznossága nagyon csekély. A hatékony nyelvtanuláshoz szükség van saját érdeklődésre, belső motivációra is. A csoport tagjai egyetértenek abban, hogy kevés a nyelvi órák száma az egyetemen. A kurzusok kezdetén már elvárják, hogy angolul/németül tudjanak a hallgatók, azonban nincs szintre hozó képzés. Felmerült az az ötlet motiváló tényezőként, hogy a kurzusok végén érjenek el plusz pontot a hallgatók, ha az írásbeli dolgozatot nemcsak magyarul, hanem angolul is leadják. Lehetne fizetős kurzusként a nyelvi felkészítő kurzus, aminek precíznek és színvonalasnak kell lennie (korábban voltak ezzel kapcsolatban negatív tapasztalatok). Problémásnak találták a különbségeket a különböző oktatók között, mivel a hallgatók felismerik, hogy szakmailag vagy emberileg az egyik oktatató jobb, míg a másik rosszabb színvonalú kurzusokat vezet. A szakmai előmenetelhez mindenképpen szükséges a nyelvtudás: sok helyen elvárás, ahol nem, ott viszont biztosan előnyt jelent. Nemzetközi találkozókon vagy konferenciákon nem lehet részt venni idegen nyelvek ismerete nélkül, így azonban a szakmai fejlődés is korlátozott marad. Nem biztos, hogy a nyelvtudás szintje automatikus előléptetést hoz maga után, viszont hatékonyabbá és 74

75 szélesebb körűvé teheti a munkavégzést, így kihat a teljesítményre, ami karrierlehetőségeket nyit meg. Felmerült megoldási javaslatként, hogy előnyös lehet, ha a hallgatók részt vesznek olyan szakmai vetélkedőkön vagy versenyeken, amelyen idegen nyelven zajlanak. Ekkor komoly motiváció lehet a nyelvtudás fejlesztésére, hogy itt eredményeket tudjanak elérni. Ezeket azonban jobban kellene hirdetni, hogy minél többen tudjanak a lehetőségről, és indulhassanak a versenyeken Egy innovatív vállalat dolgozói A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos munkahelyen dolgoznak. Interjúalanyok: Attila, termelési vezető István, értékesítési vezető Máté, key account manager Anita, gazdasági vezető Anna, HR munkatárs Napi szinten szükséges az idegen nyelvek használata, elsősorban az angol, valamint a német és francia jön még szóba. Fontos lenne azonban az oroszt is előtérbe hozni. Részlegenként és beosztásonként eltér, hogy mennyire jelentős az idegen nyelvek használata, pl. ha a beszállítók magyarok, a kommunikáció magyar, akkor ezeken a részlegeken nem annyira hangsúlyos. Az exportra termelő vállalatnál azonban az ügyfelekkel szemben muszáj az idegen nyelveket használni. Mára éppen az exportorientáció miatt kell egyre többet idegen nyelven kommunikálni. Az angol az elsődleges, de növekszik a német, az orosz és a francia, mivel ezekben az országokban terjeszkedik a vállalat. Mivel Franciaországban most elég sok lehetőségünk van, ezért én most jelenleg járok francia nyelvi képzésre. (Máté, key account manager) Az ő nyelvterületükön kifejezetten előny, ha a saját nyelvükön tudsz felük kommunikálni. (István, értékesítési vezető) Nagyon szeretnek franciák lenni a franciák, és saját nyelvet használni. Így sokkal jobban lehet bizalmat építeni, piacot építeni. (Attila, termelési vezető) A pénzügyi területen ugyanakkor teljesen elfogadott az angol nyelvű kommunikáció. Ha stabil a szervezet, nem változnak a vevők és a beszállítók, akkor komolyabb változás nem várható a különböző nyelvek jelentőségének súlyában. Nagyon fontos, hogy egy adott szakterület képviselője tudjon kommunikálni a másik vállalat azonos szakterületen dolgozó képviselőjével. Azonban nem feltétlenül a formális képzés biztosítja a legmegfelelőbb nyelvtudást, ugyanis az iskolai képzésben nem a gyakorlatban szükséges ismereteket szerezhetik meg a hallgatók. 75

76 Amikor bekerültem a gyakorlati életbe, és a kezemben volt a két nyelvvizsga, valójában elég elveszettnek éreztem magam. (István, értékesítési vezető) A legfontosabb, nyelvtudást befolyásoló tényezőként az adott nyelvterületen eltöltött időt jelölik meg a csoport tagjai. A másik fontos háttértényező a két tanítási nyelvű képzés lehet. Érdemes bármilyen diploma mellé bármilyen életpályán azzal foglalkozni, hogy nyelvtudást szerezzen az ember. A korábbi állásaimban mindig a nyelvtudásomnak köszönhettem, hogy magasabb fizetést kaptam, mint a többiek. (Máté, key account manager) Az előmenetel legfontosabb tényezőjeként jelölik meg a nyelvtudást. Ez igaz a csoport tagjai szerint mindenféle szakterületen és bármilyen magyarországi pozícióban. Aki ismer egy vagy több idegen nyelvet, biztosan könnyebben tud kapcsolatban lenni a szakmája külföldi képviselőivel, bizalmat építhet az ügyfelekkel, a beszállítókkal, vagy egy multinacionális vállalat vezetőségével, ami mindenképpen előnyt fog jelenteni számára. Kritikaként merül fel az is, hogy az oktatási rendszer nem csak rossz aspektusból közelíti meg a nyelvi képzést, és nem a szükséges kompetenciákat erősíti, de nem fordít elég figyelmet és erőforrást a nyelvi képzés mennyiségére sem. Bevezették az egyetemen a kreditrendszert. Bármi, amit megtanultam, másnapra elfelejtettem. Kivéve a nyelvet. Amit azóta is használok, az az a nyelv, amit megtanultam. (István, értékesítési vezető) A továbbiak mindenképpen szükséges lenne a nyelvi képzés erősítéséhez szükséges feltételek megteremtése a felsőoktatásban Egy szolgáltató vállalat dolgozói A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos munkahelyen dolgoznak. Interjúalanyok: Kálmán, ügyvezető Zsaklin, ügyfélkapcsolati asszisztens Ramón, senior fejlesztő Tamás, junior fejlesztő Napi szinten kell használni a programozásban, szoftverfejlesztésben (forráskódok írása során) az idegen nyelveket, elsősorban a programozási nyelveket használják az interjúban résztvevők, amelyek alapja az angol. Van olyan résztvevő, aki nem használja napi szinten, de nem ez a jellemző a csoporton belül. Az elmúlt 5 év során és a jövőben is fontos marad az angol nyelv, de egyre fontosabb két nyelv stabil ismerete, a második nyelv pedig elsősorban a német. Sőt egyes vélemények szerint a német már bizonyos munkahelyeken prioritást élvez, és emellett még az orosz nyelv fontossága jelenik meg. Mindig az adott cég partnerkörének nyelvéhez kell igazodni. Továbbá a román és a horvát 76

77 nyelv is megjelenik az informatika területén, hiszen fontosak a szakmai partnerkapcsolatok ezen országok képviselőivel. A pályakezdők nyelvtudásában látnak problémákat, elsősorban a nyelvoktatás területén, ahol hiányzik a gyakorlati nyelvhasználat tanítása. Az üzleti nyelvvizsgák nem feltétlenül készítenek fel. (Kálmán, ügyvezető) A szóbeli kommunikációban hiányosságokat észlelnek, mivel a diákok nem használják a tanult nyelvet. Nincs az egyetemen elégséges mennyiségű nyelvi képzés, az egyik interjúalany véleménye szerint ritka a jó szaknyelvi tanár, és alacsony az egyetemi nyelvtanítás színvonala. Szakonként és karonként eltérő lehet a szaknyelvi elvárás az egyetemen belül. Gondot jelent az is, hogy az elvárásokban lekorlátozzák a szaknyelvre az egyetemi nyelvtanulást. Az előmenetelhez kapcsolódóan fontos a nyelvtudás, az informatika területén pedig alapvető követelmény. Minden pozícióban elvárják az angol és a német nyelv ismeretét az egyik interjúalany véleménye alapján. Vezetői és menedzsment szempontból kiemelkedően fontos a szakmai informatikai nyelv ismerete pl. ha olyan cégekkel szeretne kapcsolatba kerülni, mint a Google. A jogharmonizáció szempontjából is fontos az idegen nyelvismeret, hiszen a nemzetközi jog a szellemi tulajdon védelmét jelentősen befolyásolja. Az egyetem a helyzet javítása érdekében tudna azért tenni, hogy ne csak a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése legyen a cél, hanem legyen tényleges tudás a papír mögött. Minőségi ellenőrzési kontrollt kellene beépíteni a rendszerbe, esetleg angol nyelvű diplomavédés is elképzelhető. Az egyetemen koncentráljanak a beszéd fejlesztésére, és ne a nyelvtani szabályok legyenek a fontosak. Felmerült ötletként, hogy hasznos lenne több külföldi iskolával testvérkapcsolatot kialakítani és intenzívebb cserediák-kapcsolatokat folytatni. Jó lehetőséget biztosít az Erasmus-program, mivel rákényszeríti a külföldre látogató diákot, hogy idegen nyelven beszéljen. Előnyös lehetne az egyetemi programok vagy kurzusok keretében külföldi diákokkal való társalgások szervezése Egy bányászati vállalat dolgozói A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai azonos munkahelyen dolgoznak. Interjúalanyok: Tamás, gazdasági vezető Sándor, ügyvezető igazgató András, gépészeti vezető helyettes Zoltán, gépészeti vezető János, minőségvédelmi vezető Az idegen nyelv használatának gyakorisága a munkahelyen annyiban nyilvánul meg, hogy egy-egy idegen program leírását kapják meg a dolgozók németül vagy angolul, ennek a megértésében kell használni. Előfordul, hogy a gépek karbantartásának leírása angolul vagy németül áll rendelkezésre. Mindemellett a vezetésnek az külföldi anyavállalattal is kommunikálnia kell. 77

78 Kis angoltudásra, fordításra az embernek szüksége van. (Zoltán, gépészeti vezető) Az idegen nyelv használata a cégnél nem változott az elmúlt évben, a műszaki területen az angolnak van dominanciája még a német tulajdonú cégeknél is. A szabványok is angolul állnak rendelkezésre. Az orosszal is egyre többet kerülnek kapcsolatba a munkájuk során, azonban még mindig nem meghatározó. A pályakezdőkkel kapcsolatban jó a tapasztalat, de nyelvi továbbképzésre is elküldte a cég a fiatalabb kollégáit, ha arra szükség volt. Az elvárt és a tényleges nyelvtudás között az a tapasztalatuk a vállalat dolgozóinak, hogy a nyelvvizsga valóban stabil nyelvtudást takar, és eddig jók voltak a tapasztalataik. Az előrelépésnél nélkülözhetetlen a nyelvtudás, legalább középszinten, és főleg a gazdasági vonalon. A külföldi tulajdonú cégnél a riportokat idegen nyelven kell elkészíteni. Szakmai tapasztalatnál is sokkal fontosabb a nyelvtudás, és ezt saját élmények alapján állítják a résztvevők. Az egyetemen belüli nyelvképzésben a 70-es, 80-as évekből van tapasztalatuk az idősebb korosztály képviselőinek, és akkor 5 félév orosz és 3 félév német nyelvet tanultak. Úgy látják, most egy szakmai nyelvvizsgához kevés az egy féléves egyetemi nyelvtanítás. Az egyetemi képzésben nagyobb az elvárás, mint amit adnak. (Sándor, ügyvezető igazgató) Egy baráti társaság A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai egy baráti társasághoz tartoznak. Interjúalanyok: Márton, irodavezető Máté, területi vezető Kata, pénzügyi vezető Éva, projektvezető Többen egyetértenek abban, hogy sajnos ritkán kell az idegennyelv-tudást a munkahelyen használni (kb. havonta, kéthavonta), pedig hasznos lenne, mert akkor nem felejtenék el a már megszerzett tudást. A betöltött pozíciótól függően egy másik interjúalany mindennap használja az angol nyelvtudását, de elsősorban levelezés formájában. Továbbá az alanyok között van olyan, akinek kellene, de még nem rendelkezik a megfelelő szintű nyelvtudással és ezt a hiányosságát munkatársi segítséggel igyekszik kiküszöbölni. Az elmúlt 5 évben egyre inkább az angol nyelv került előtérbe a munkahelyen az interjúalanyok tapasztalatai alapján. Szinte mindent el lehet intézni angolul. (Kata, pénzügyi vezető) A tapasztalat szerint elválik egymástól az angol nyelv szóbeli és írásbeli használati stílusa. Többször kellene a nyelvet használni napi szinten, továbbá az angol mellett más idegen nyelvek is előtérbe fognak kerülni a jövőben (főleg a német). 78

79 Attól is függ, hogy milyen nyelven kell beszélni, hogy milyen piacon mozog az adott cég, Magyarországon az angol mellett nagyon gyakori a német a német leányvállalatok jelenléte miatt. Az egyik alany cseh vezetésű cégnél dolgozik, ahol különböző nemzetiségű emberek is együtt dolgoznak, ott egyértelműen az angol a közös nyelv, amin a kommunikáció folyik. Kezd a nyelvtudás egy kommunikációs eszközzé és nem egy privilégiummá válni. (Kata, pénzügyi vezető) A mostani pályakezdők nyelvtudása nem határozható meg egyértelműen az interjúalanyok szerint, hanem ez a tényező erősen munkaterület-függő. Van, ahol nem követelmény az idegen nyelv ismerete, és van olyan munkakör, ami megkívánja a mindennapos idegen nyelvi kommunikációt. Egy másik vélemény szerint a pályakezdőknek alapból angolul tudniuk kell. Ma már nyelvet tudni nem előny, hanem alapvető követelmény. (Éva, projektvezető) A nyelvtudás egy eszköz, nem lehet egy cél. (Kata, pénzügyi vezető) A szakmunkás is jobban tud érvényesülni, ha beszél idegen nyelven, nem feltétlenül szükséges egy diploma. Már egy bolti eladótól is megkövetelik a munkaadók az angol nyelvtudást. Egyik vélemény szerint országimázs romboló is lehet, ha egy külföldi turista nem tudja magát megértetni egy közértben a pénztári kártyás fizetés során. A magyarok nem hajlandók a külföldi turisták kedvéért idegen nyelvet tanulni, sajnos ez az alanyok tapasztalata, viszont külföldön hajlandóak, ha csak pár kifejezést is, de megtanulni magyarul, mert tudják, hogy sok magyar turista megfordul az országukban. A nyelvtudás hiányosságának az oka lehetnek a megkérdezettek szerint az, hogy milyen korosztályba tartozik az adott egyén. A mostani év közöttiek jellemzően angolul és németül beszélnek, továbbá fontos a hajlandóság, hogy az idősebb korosztály meg akar-e tanulni egyáltalán valamilyen idegen nyelvet, mert az a véleményük az interjúban résztvevőknek, hogy bármilyen életszakaszban elsajátítható az idegennyelv-tudás. A kulturális környezet is hozzájárul ahhoz, hogy hiányos a magyar ember nyelvtudása (ellenpélda: svédek, dánok). A fiatalok ne féljenek attól, hogy idegen nyelvű tartalmakat nézzenek, ha nem megy, akkor nem szégyen a szótár után nyúlni. Az előmenetelben a nyelvtudás fontossága a jelenlévők szerint munkahelyfüggő, de egyre nagyobb a relevanciája (angol és francia nyelv prioritása). Alapvető követelmény, hogy az előmenetelhez 2 nyelvet tudjon az adott személy és ezeket elsősorban felsőfokon beszélje (kommunikációs szinten). Ha nem egy preferált nyelvet választunk az angol mellé, akkor lehet, hogy előbb kapunk állást, nagy előnyt jelent, mert kevesebb ember rendelkezik az adott nyelvtudással. 79

80 Levelező tagozatos PhD hallgatók csoportja (1.) A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai egy doktori iskola levelező tagozatos hallgatói. Interjúalanyok: István, ügyvezető Gábor, kereskedelmi és marketingigazgató Márk, projektmenedzser Tamás, műszaki igazgató A résztvevők körében gyakoribb napi szinten, valakinél a heti szinten történő idegennyelvhasználat. A multinacionális cégeknél az angol az elsődleges nyelv, ugyanakkor az ügyfelek függvényében az orosz nyelv fontosságát említették még. A tendenciákra vonatkozóan úgy látják, hogy előtérbe került a szóbeliség, és az a fontos, hogy tudjunk megszólalni az adott nyelven. Míg az angolt készségszinten kell ismerni és használni, addig fontossá válik például a spanyol is az elterjedtsége miatt (dél-amerikai országok jelentősége). Emellett a térségünkben erősödött az orosz nyelv használatának jelentősége is. Mi a szolgáltatóiparban dolgozunk, és az orosz elképesztő módon előtérbe került. (István, ügyvezető) A nemzetközi vállalatoknál mindenki számára fontos a dokumentálás, így előtérbe kerül az írásbeliség is ( ekben történő belső kommunikáció). Az ügyfelekkel való kommunikáció jelentős része szóban történik. Amíg eljutsz a szerződésig, addig szóban kell prezentálnod, jönnöd-menned, önmagadat saleselned, és amikor meg megkötöd, akkor írásban kell rögzíteni mindent. (István, ügyvezető) Többször hangsúlyozták a csoport tagjai, hogy egyáltalán nem fontos a nyelvi vagy szóhasználati helyesség, amennyiben a kommunikáció eléri a célját, és a beszélő át tudja adni a megfelelő információkat. Nálunk a kommunikáció a külföldi partnerekkel egy online kommunikációs felületen történik, ez nem egy gyönyörű angol. Mindenki megérti, ez a lényeg. (Márk, projektmenedzser) Ma már akár magyar és magyar szervezet között is fontos lehet, hogy angolul történjen a kommunikáció, ha az fontos a külföldi tulajdonosnak vagy a partnereknek. Van, aki úgy véli, hogy jót tenne a további nemzetköziesedés, és az, hogy minden vezető megtanuljon legalább egy idegen nyelvet. Volt, aki vitatta ezt az igényt, hiszen az idegen nyelvű kommunikációra való áttérés szükségessége cég- és ügyfélkör-függő. A pályakezdőknél adódó nyelvtudásbeli problémákat visszavezették arra, hogy a fiatalok nyelvtudása romlik az egyetemen, ha nem használják rendszeresen. Sajnos a rendszeres használatra nem elegendőek a kötelezően biztosított szaknyelvi kurzusok. Szükség lenne néhány tárgy esetében, hogy idegen nyelven történjen a képzés. Ugyanakkor nem lehet általánosítani a pályakezdőkkel kapcsolatos problémák terén, hiszen léteznek kiemelkedő képességű fiatal munkavállalók is. 80

81 Nem kérdezték meg tőlem, hogy van-e nyelvvizsgám. Amikor külföldi ügyfelek jöttek, a főnök csak annyit mondott, hogy Na,majd a Gábor megoldja. Ahogy a főnökömet ismerem, ha nem oldottam volna meg, akkor már nem lennék ott. (Gábor, kereskedelmi és marketingigazgató) Egy másik megközelítés is szóba került: a szülők esetében nagyon fontos szempont már az óvoda és az iskola választásánál, hogy a gyermek legalább egy másik nyelvet és kultúrát tanulhasson meg, ezáltal kialakulhasson a nyitottsága. Az előmenetel tekintetében különbséget kell tennünk multinacionális cégek és KKV-k között. Előbbieknél elengedhetetlen a nyelvtudás az előmenetelhez, míg a KKV-k esetében még nem annyira fontos a nyelvtudás magas szintje. Bizonyos vélemény szerint önmagában a nyelvtudás nem releváns, hanem egy meglévő erős szaktudást tud kiegészíteni, vagy annak a kommunikációja által teremt több lehetőséget a munkavállalónak. Nálunk nem a nyelvtudás a fontos, hanem a külföldi tapasztalat. Az nagyon sokat számít. (Tamás, műszaki igazgató) Levelező tagozatos PhD hallgatók csoportja (2.) A csoport profilja: Csoportképző szempont: a csoport tagjai egy doktori iskola levelező tagozatos hallgatói. Interjúalanyok: Éva, backoffice asszisztens Katalin, intézményvezető Zoltán, marketingasszisztens Réka, elemző közgazdász A csoporton belül van, akinek munkahelyén minimális mértékben kell idegen nyelvet használni, azonban munkakörönként és helyzetenként eltérhet, hogy ennek milyen az intenzitása. Helyi szinten és az operatív munkában kevésbé kell idegen nyelveket használni. Az angol nyelv mára szinte mindenhol alkalmas a külföldi ügyfelekkel történő általános kommunikációra. A tendenciák tekintetében azt látják, hogy az utóbbi időben az angol a legelterjedtebb, és azzal lehet a legtöbbet elérni. Nálunk a bankban indult egy kosárlabda csapat, amerikaiak voltak, így az angolt napi szinten használtuk. (Éva, back office asszisztens) Azt veszem észre, hogy kvázi alapelvárás, hogy mindenki tudjon angolul. (Réka, elemző közgazdász) A felvételi eljárás során már a belépéshez eleve feltétel a legtöbb munkahely esetében az idegen nyelv, azon belül is főleg az angol nyelv ismerete. Ha valaki nem használja rendszeresen az általa ismert idegen nyelvet, akkor is elvárják a munkáltatók, hogy adott esetben azonnal magas szinten tudják használni az alkalmazottak. Véleményük szerint a középfokú nyelvvizsgáig a középiskolában kellene eljutni a diákoknak, ambicionálni kellene a diákokat, hogy tanulják egy megfelelő szintig az idegen nyelvet. A 81

82 nyelvvizsga ma már nem elegendő, hiszen az még nem jelenti egyben a naprakész kommunikációs készséget. A cég feladata az alkalmazottak esetében, hogy szinten tartsák azokat a dolgozóknak a nyelvtudását, akiktől elvárják a használatát. A pályakezdők a munkapiacra hiányosságokkal érkeznek, ami megmutatkozik a gyakorlati nyelvhasználat rutintalanságában. Szégyellem a nyelvtudásomat, annak ellenére, hogy fél évet kint töltöttem Hollandiában. De azóta nem használtam. Az én nyelvtudásomban az a rossz, hogy projekt alapon tanultam. (Zoltán, marketing asszisztens) Úgy látják, szükséges lenne a tanulás során, hogy folyamatosan tanuljanak, olvassanak, prezentáljanak a hallgatók idegen nyelven is. Ettől függetlenül nem szabad megfeledkezni az anyanyelv szakmai területen történő használatáról, de ezzel párhuzamosan kell erősíteni az idegen nyelv használatát is. Az előmenetelhez kétségtelenül elengedhetetlen az idegen nyelv ismerete. Aki nem használ idegen nyelveket, az lehetőségektől fosztja meg magát. Végül elhangzott egy üzenet a fiatal generáció számára: Szerintem ütni kell a diákokat. Sokkal többet bírnak, mint amit most követelnek tőlük. (Zoltán, marketing asszisztens) Az eredmények összefoglalása témakörök szerint Összegzésképpen az interjúk fő témakörei szerint bemutatjuk a legfontosabb általános megállapításokat. Ezekkel kapcsolatosan körültekintőnek kell lennünk, hiszen egy-egy ilyen kijelentésről az mondható el, hogy a mini fókuszcsoportos interjúk során gyakran elhangzottak, vagy voltak olyan vélemények, amik nagyon hasonló alapokon nyugvó gondolatokból származnak. Azonban nem tekinthetjük általános érvényűnek, hiszen statisztikailag nem megfelelő számú és nem reprezentatív mintát alkotnak az interjúalanyok. Az idegen nyelvek használatának gyakorisága: Többen számoltak be arról, hogy munkakörükben napi szinten használnak idegen nyelvet, ugyanakkor ez nem általános. Az idegen nyelv használatának gyakorisága függ a betöltött munkakörtől, feladatoktól és a munkavégzés helyétől is. Az exportorientált vagy multinacionális szervezeteknél egyértelműen gyakoribb a munkavállalók körében az idegennyelv-használat. Minden nyelv közül az angol a legfontosabb és a leggyakrabban használt. Partneri kapcsolatoktól függően többen említik még az alábbi nyelveket: német, orosz, francia. A nyelvhasználat változásának tendenciái a munkahelyeken: A legfontosabb változás az elmúlt időszakra vonatkozóan az, hogy egyre gyakrabban és egyre több területen kell a mindennapi munkavégzés során is idegen nyelvet használni. A leginkább előtérbe kerülő nyelv az angol, ugyanakkor többen is megemlítenek más nyelveket (német, orosz, francia, olasz) attól függően, hogy az adott vállalatnál milyen változás történt az ügyfelek, beszállítók vagy munkatársak körében. 82

83 A formális és udvarias nyelvhasználat háttérbe szorul, és sokkal fontosabb a nemzetközi kapcsolatokban a nem tökéletes, ugyanakkor tartalmilag a lényeget átadni képes idegen nyelven történő kommunikáció. A szóbeliség jelentősége folyamatosan növekszik. A nyelvhasználat gyakoriságának és elterjedtségének növekedését a jövőben is folytatódó tendenciának látják az interjúalanyok. A pályakezdők nyelvtudása lehetséges problémák és megoldási javaslatok: A pályakezdők esetében a legnagyobb problémát a gyakorlatias nyelvtudás hiánya okozza. Az iskolai képzés hiányosságait kénytelenek a gyakorlatban pótolni. Komoly nehézséget jelent az önbizalom hiánya, ami gátolja a szóbeli kommunikációban való intenzív részvételt. Az interjúalanyok gyakran említik problémaként az egyetemi nyelvoktatással kapcsolatban annak alacsony óraszámát. Sokkal gyakoribb és folyamatosabb egyetemi nyelvi képzést javasolnak. További javaslatként merül fel nagyon változatos formákban az, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban is szükséges lenne olyan követelménypontokat beépíteni, amelyek megkövetelik az idegen nyelv elsajátítását (pl. idegen nyelvű kurzusok teljesítése, kötelező idegen nyelvű prezentációk). A nyelvtudás fontossága az karrierben: Egyértelműen elmondható, hogy a csoportok a szakmai előmenetelhez elengedhetetlennek tartják az idegen nyelvek ismeretét. Többen állítják, hogy mélyebb és szélesebb nyelvismeret több lehetőséget, magasabb karrierszintet biztosít. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a nyelvismeretet közvetlenül értékelik-e a munkapiacon, vagy a jobb nyelvtudás által megnyíló új lehetőségek biztosítanak-e sikeresebb karriert. 83

84 4 A NYELVTANULÁS ÉS A NYELVTUDÁS FONTOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE: EMPIRIKUS VIZSGÁLAT A diákok idegen nyelvi kompetenciái sikeresen fejleszthetők, ha a képzések, szolgáltatások reagálnak a munkaadók szokásos üzletmenete során jellemzően előforduló, idegen nyelven megoldandó nyelvi helyzetekre. A képzések fejlesztése érdekében ezért felmértük, hogy a régióban, ill. a végzős diákok jellemző elhelyezkedési helyszínein működő, idegen-nyelvi kompetenciákat jellemzően igénylő vállalatok kiemelt, meghatározott szakmánként és főbb nyelvenként elsősorban milyen helyzetekben igénylik az idegen nyelvek használatát és ezeknek mi a jellemző nyelvi tartalma. Ennek alapján főbb nyelvenként, és a felmérésben résztvevő vállalatonként meghatározzuk az idegen nyelvek vállalati alkalmazásának fókuszpontjait, a vállalati idegennyelvhasználat jellemző tartalmát. A felmérés a webes kérdőíven alapul. A részletes kérdőíves és csoportos felmérés tartalmát az egyéni interjúkon nyert információk, valamint a vállalati működés részterületeit ismerő szakemberek bevonásával alakítják ki. A részletes felmérés célja, hogy a vállalatok egyes működési területein feltérképezze, hogy a működés során tényleges mikor kerül sor idegen nyelv használatára és ennek mi a tartalma, terjedelme. A vállalatokat, ill. munkaerő-piaci szereplőket az intézmény képzési profiljához illeszkedve, az intézmény jelenlegi partnerei közül, ill. a képzési profilhoz illeszkedő, a regionális szinten szignifikáns, diplomás munkavállalókat foglalkoztató iparágakból és jelentős egyedi foglalkoztatók közül választottuk ki. A felmérés megalapozza a szaknyelvi fejlesztési javaslatok kidolgozását és a kiépítendő klaszter keretében történő rendszeres szükséglet-felmérést. A szakirodalmi és internetes benchmarking kutatásainkat empirikus felméréssel is kiegészítettük, amelyhez alkalmaztunk kvantitatív (kérdőíves) és kvalitatív (interjú, fókuszcsoportos lekérdezés) módszereket is, hogy minél több nézőpontból kaphassunk a reálishoz közelítő képet az idegen nyelvi képzésekről a PTE-n. A kérdőíves lekérdezésnek két célcsoportja is volt: a hallgatók és a munkáltató szervezetek. A hallgatói és céges kérdőív (lásd mellékletek) főbb kérdéscsoportjai között szerepeltek alapadatok, vélemények a nyelvtanulás mindennapi és a munka világában egyéni karriert érintő betöltött szerepéről, hallgatói motivációkat az idegennyelv-tanulásban, és célunk volt az, hogy megmérjük a hallgatók elégedettségét saját tudásukkal és a képzésekkel kapcsolatban. A kérdőívet internetes formában küldtük ki a hallgatóknak és a szervezeteknek is több körben, hogy emeljük a mintaelemszámokat. Az listákat a szakmai gyakorlati adatbázisokból gyűjtöttük le, kiszűrve a dél-dunántúli munkáltatókat azért, hogy a kutatásban kifejezetten a régióra vonatkozó sajátosságokat és jellemzőket azonosítsuk. Ezt követően a PTE hallgatói önkormányzatának segítségét is kértük a kérdőívek nagyobb volumenű terítésében. A lekérdezés 2014 februárjában indult, és másfél hónap alatt 269 fő hallgató töltötte ki a kérdőívet, és 48 fő vállalati válaszadó volt. A kérdőívek összeállításánál a különböző kérdéstípusok közötti választáskor arra összpontosítottunk, hogy minél többféle módszerrel tegyük érthetővé a válaszolók preferenciáit, ajánlásait. Ennek megfelelően Likert-skálákon mért értékeléseket, legördülő listákból való választási lehetőségeket, konkrét mennyiségi számadatokat és nyitott kérdéseket is megfogalmaztunk, hogy a kitöltők széles spektrumon kifejthessék véleményüket, és ezáltal a válaszok árnyalják a kutatócsoportunkban képződő összbenyomásokat. 84

85 4.1 Hallgatói kérdőíves lekérdezés elemzése A kutatás az egyetemi hallgatók körében kérdőíves információgyűjtést végzett. A célzott megvizsgálandó alapsokaság nagyjából fő volt, melynek pontos egyedszámát az alábbi táblázat tartalmazza. 9. táblázat: A PTE hallgatói létszáma októberében, karonkénti bontásban Kar kód esti levelező nappali távoktatás Összesen PTE-ÁJK PTE-ÁOK PTE-BTK PTE-ETK PTE-FEEK PTE-IGYK PTE-KTK PTE-MK PTE- PMMIK PTE-TTK Összesen Forrás: ETR A szükséges minta-elemszám meghatározásához néhány kiinduló feltételezés szükséges. Mekkora az elvárt megbízhatóság, mekkora az elvárt pontosság, milyen jellegű paraméterek becslése tervezett? A legtöbbször használt megbízhatósági szint az un. két szigma szabályhoz kötött megbízhatósági szint, amely 95.5%-os megbízhatóságát adja az adott paraméterre vonatkozó kijelentésnek, ekkora valószínűséggel fedi le a becsülni kívánt paramétert a képzett konfidenciaintervallum. Enyhébb kritériumot, vagyis kisebb szükséges mintát jelent, ha megelégszünk 90%-os megbízhatósággal. Az elvárt pontosság alaphelyzetben általában 3%-os, ha aránybecslésről van szó. Ha feltételezzük, hogy a becsült arányszám 30 illetve 70% körüli, 3%-os hibahatárból indulunk ki, valamint a becslés megbízhatóságának a szokványos 2 szigma szabályt jelöljük ki, akkor 22 ezer fős alapsokaságnál 899, azaz kerekítve 900 fős mintát kell vennünk. Amennyiben megelégszünk 90%-os megbízhatósággal akkor 615 főt elegendő megkérdeznünk. A kérdőív ismeretében esetleg lehet pontosítani a minta-elemszámot, de a szakirodalom ha van aránybecslés is több kérdés esetében általában az aránybecslést javasolja kiinduló számításként. Fontos kérdés a különböző ismérvek, változók szerinti reprezentativitás. A kellően nagy, véletlenszerűen kiválasztott minta általában garantálja a több szempontú reprezentativitást. A karok, tagozatok, nemek szempontjából vizsgált reprezentativitás talán a legfontosabb. A reprezentativitást illeszkedésvizsgálattal utólag ellenőrizni lehet. Esetünkben erre nincs szükség, nyilvánvalóan nem biztosított a karok szerinti reprezentativitás. A mintaelemszám kicsi, esetünkben ez pillanatnyi adottság. Ezért számos eredmény csak e körülmény ismeretében, bizonytalanságokkal fogadható el. 85

86 Az elemzések során erre kitérünk, a mintaelemszám korlátja a különböző típusú elemzésekkor eltérően hat az eredményekre és egyben azt javasoljuk, hogy a PTE fontolja meg a mintaelemszám bővítését abban az esetben, ha mélyebb és módszertanilag megalapozottabb szignifikáns összefüggéseket kíván feltérképezni. A statisztikai elemzéshez használt kérdőív különböző kérdéspanelekből állt, s ezen alfejezetben az ezekre adott válaszok, s azok megoszlása kerül bemutatásra, melyek már előrejelzik az analízis keretrendszerét. 1. Alapadatok 1.1 Kitöltő neme Összesen 268 PTE hallgató töltötte ki a hallgatói kérdőíveket (lásd 1. melléklet), akik 72% -a (194 fő) volt nő, míg 28%-uk (74) férfi A PTE melyik karán tanul jelenleg? A következő táblázat adataiból kiolvashatók, hogy összegyetemi szinten a válaszadók aránya eltérést mutat: legnagyobb arányban a KTK és az ÁJK hallgatói töltötték ki a kérdőívet, míg az ÁOK, az IGYFK és a MK esetében alig érkezett értékelhető válasz. Ez sajnos azt is jelenti, hogy az erős nyelvoktatási bázissal rendelkező ÁOK esetében a kapott adatokat nem tekinthetjük relevánsnak. 10. táblázat: A válaszadók karonkénti megoszlása Állam- és Jogtudományi Kar 70 26% Általános Orvostudományi Kar 2 1% Bölcsészettudományi Kar 23 9% Egészségtudományi Kar 15 6% Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 34 13% Illyés Gyula Kar 9 3% Közgazdaságtudományi Kar 79 29% Művészeti Kar 4 1% Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar 13 5% Természettudományi Kar 19 7% 86

87 1.3. Milyen szakon tanul? A hallgatók ezen kérdésre adott válaszaiból kiviláglik, hogy a PTE igen változatos szakportfolióval rendelkezik. Ebből a szempontból tehát széles merítést sikerült elérni. 6. ábra: A kitöltők PTE n belüli hovatartozása Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján 1.4. Milyen tagozaton tanul? A válaszadó hallgatók döntő többsége, 87% -a (234 fő) nappali tagozatos hallgató, míg a levelező létszám mindössze 34 fő (13%) volt. Ebből következően a levelező tagozatos hallgatók preferenciáiról messzemenő következtetéseket csak akkor lehet tenni, amennyiben ezt az adatbázist szélesítjük. A reprezentativitás eléréséhez pedig az is szükségeltetne, hogy a minta kb. 25 % -ának kellene lennie levelező tagozatos hallgatónak (5539/21817), ám jelen esetben ennek nagyjából csak a fele tapasztalható ebben a mintában. 7. ábra: A hallgatók tagozat szerinti megoszlása 87

88 2. Rendelkezik-e nyelvvizsga bizonyítvánnyal? 2.1 Rendelkezik Ön nyelvvizsga bizonyítvánnyal? Igen fontos kérdésnek tekinthető a válaszadók jellemzése kapcsán, hogy hányan rendelkeznek már egyetemi tanulmányaik alatt nyelvvizsgával. A válaszok megoszlásából az látszik, hogy a kitöltők 79% -a (211 fő) rendelkezik nyelvvizsgával, míg csak egy viszonylag kis hányaduk, 21% -uknak (57 fő) nincs ilyen jellegű bizonyítványuk. 8. ábra: A hallgató nyelvvizsga bizonyítvánnyal való rendelkezés szerinti megoszlása 3. Nyelvvizsga információk Ez a kérdéskör tovább mélyíti az információinkat a kitöltők nyelvvizsgáinak sajátosságairól, a vizsganyelv, a vizsgaszint, annak szakmai jellege stb. alapján Milyen nyelvből van nyelvvizsgája? (1) A lenti táblázat egyértelműen alátámasztja azt a tapasztalati tényt, miszerint a jelenlegi világnyelv az angol, hiszen a válaszadók nyelvvizsgáinak mintegy 2/3 a ebből a nyelvből származik. A német jóval lemaradva a második helyre szorult, a többi nyelv pedig alig kelti fel a tanulni vágyók érdeklődését. 11. táblázat: A válaszadók nyelvi preferenciái a nyelvvizsga alapján Milyen szintű ez a nyelvvizsgája? (1) Angol % Német 61 29% Olasz 3 1% Spanyol 2 1% Orosz 1 0% Francia 0 0% Kínai 0 0% Japán 0 0% Portugál 0 0% Egyéb 3 1% Összesen: % 88

89 Hallgatóink zöme B2 szintű nyelvvizsgával rendelkezik, és meglepően magas a C1-C2 szintű nyelvvizsgával rendelkezők aránya (36%). Tehát a hallgatók többsége már rendelkezik a kimeneti követelményben meghatározott nyelvvizsga típussal. Ez viszont nem jelenti egyértelműen azt, hogy használható nyelvtudás is van a birtokukban. Mivel a nyelvvizsgák zömét a tanulmányi kritériumok és pluszpontok miatt teszik le a vizsgázók, a hallgatókat motiválni és segíteni kellene abban, hogy a meglévő tudásukat egyrészt szinten tartsák, másrészt fejlesszék. 9. ábra: A hallgatók nyelvvizsgaszint szerinti megoszlása 12. táblázat: A válaszadók nyelvvizsga szintjének megoszlása A1 4 2% A2 2 1% B1 4 2% B % C % C2 17 8% Általános vagy szakmai ez a nyelvvizsga bizonyítványa? (1) Ebből az adatsorból árnyaltabb képet kapunk a már meglévő nyelvvizsgákkal kapcsolatban, hiszen 89%-ban (188 fő) általános nyelvvizsgával rendelkeznek a hallgatók. Ez azt jelenti, hogy a szaknyelvi képzésekben ajánlatos részt venniük, amennyiben a szakuk KKK-ja ilyen típusú nyelvvizsga megszerzését írja elő diplomafeltételként. 10. ábra: A hallgatók nyelvvizsgatípus szerinti megoszlása Amennyiben mindkettőből van, kérjük, részletezze! Az alacsony mintaelemszám miatt (16 fő) az e kérdésre adott válaszok eredménye jelenlegi szinten nem értékelhető, bár a legtöbben az ECL nyelvvizsgát említették. 89

90 Milyen típusú nyelvvizsgával rendelkezik? (1) Láthatjuk, hogy a diákok egyre inkább az egynyelvű nyelvvizsgákat preferálják (ECL, TELC). Ez egyben a középiskolai nyelvoktatás jellegét is tükrözi, amely során a szóbeli kommunikáció a hangsúlyos, az írásbeli feladatokban pedig a nyelvi közvetítés (fordítás) és a nyelvtani szabályok pontos ismerete nem jelenik meg. Mindez a felsőfokú tanulmányok során problémát jelent, hiszen a szakmai nyelvvizsgák többsége kétnyelvű, és aktívabb nyelvtani és írásbeli kommunikációs ismereteket feltételez. 13. táblázat: A nyelvvizsgák típusainak megoszlása a nyelvvizsgával rendelkezők között BME - általános 6 3% Corvinus - általános 0 0% DALF - általános 0 0% ECL - általános 68 32% Goethe - általános 3 1% Origo - általános 14 7% ÖSD - általános 7 3% Pannon - általános 2 1% PROFEX - általános 0 0% TELC - általános 50 24% BME gazdasági 0 0% BME műszaki 0 0% BGF üzleti 4 2% BGF idegenforgalmi-vendéglátóipari 0 0% BGF pénzügyi 0 0% Corvinus gazdasági 0 0% LCCI 4 2% KITEX kereskedelmi 1 0% LEXINFO informatikai 1 0% PROFEX jogi és közgazdasági 2 1% PROFEX orvosi 0 0% Zöld Út gazdálkodási menedzsment 3 1% Zölt Út műszaki 0 0% Egyéb 46 22% Ha az előző kérdésben EGYÉB kategóriát választotta, kérjük, itt adja meg, milyen típusú nyelvvizsgával rendelkezik! Erre a kérdésre igen változatos válaszokat adtak a kitöltők: 90

91 11. ábra: Egyéb nyelvvizsga típusok Mikor szerezte nyelvvizsgáját? (1) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján A válaszadók többsége elsősorban az egyetemi felvételin remélt plusz pontokat a nyelvvizsgától, ezt tükrözi a magas, 179 fős, 85%-os érték. Nagy részük valószínűleg ezzel már teljesítette is a diplomakövetelményeket (a szakmai nyelvvizsgák kivételével). 12. ábra: A hallgatók megoszlása a nyelvvizsga megszerzésének ideje szerint 3.2.a. Amennyiben rendelkezik második nyelvvizsgával is, mely idegen nyelvre vonatkozik bizonyítványa? (2) Ezekből az adatokból egyértelműen bebizonyosodik, hogy Magyarországon a német a második legnépszerűbb idegen nyelv, és a nyelvtanulók zöme az angolt tanulja/beszéli első idegen nyelvként. A többi nyelv aránya megfelel az országos statisztikáknak. 91

92 14. táblázat: A 2. nyelvvizsgával rendelkezők összetétele Angol 22 27% Német 36 43% Francia 5 6% Olasz 8 10% Spanyol 1 1% Orosz 0 0% Kínai 0 0% Japán 0 0% Portugál 0 0% Nincs nyelvvizsgám 11 13% 3.2.b. Ha a fenti listában nem találta az Önre vonatkozó nyelvet, kérjük adja meg itt a nyelvet! (2) Két hozzászólás érkezett a latin és az eszperantó megnevezéssel, amelyek azért érdekesnek tekinthetők, hiszen a holt nyelvként ismert latin ismerete pl. a jogászok és az orvosok számára szinte szakmailag kötelező, míg az eszperantó, mint mesterséges nyelv viszonylag könnyű tanulhatósága miatt a nyelvvizsga szintek teljesítésének eszköze, minimális gyakorlati haszonnal kecsegtetve. 92

93 Milyen szintű a második nyelvvizsgája? (2) A második nyelvvizsgák többsége is B2 szintű, és a második nyelvből már alacsonyabb a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, mint ahogy azt az első nyelv esetében megfigyelhettük. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a nyelvtanulást elsősorban a tanulmányi követelményként szereplő nyelvvizsga megszerzése motiválja, és a magyar nyelvoktatási rendszer is a középfokú nyelvvizsga megszerzését segíti elő. Tehát, mind egyéni, mind intézményi szinten kevés a motiváció a nyelvismeret fejlesztésére. 13. ábra: A hallgatók megoszlása a 2. nyelvvizsga típusa szerint Általános vagy szakmai ez a nyelvvizsga bizonyítványa? (2) Az alábbi kördiagramon látható, hogy a második nyelvvizsga szinte kizárólag, 95% -ban általános szintű. Ez a tény alátámasztja a szaknyelvi képzések szükségességét és bővítését. 14. ábra: A hallgatók megoszlása a 2. nyelvvizsga típusa szerint Milyen típusú nyelvvizsgával rendelkezik? (2) A második idegen nyelv esetében is az egynyelvű általános nyelvvizsgák a népszerűek, ami viszont azt jelenti, hogy azokon a Karokon, ahol szakmai nyelvvizsga a kimeneti követelmény, ezek a hallgatók a szaknyelvi képzésben aktívan részt vesznek. 93

94 15. táblázat A 2. nyelvvizsgák típusainak megoszlása a nyelvvizsgával rendelkezők között BME - általános 7 10% Corvinus - általános 0 0% DALF - általános 2 3% ECL - általános 14 19% Goethe - általános 1 1% Origo - általános 10 14% ÖSD - általános 5 7% Pannon - általános 0 0% PROFEX - általános 0 0% TELC - általános 13 18% BME gazdasági 0 0% BME műszaki 0 0% BGF üzleti 0 0% BGF idegenforgalmi-vendéglátóipari 0 0% BGF pénzügyi 0 0% Corvinus gazdasági 0 0% LCCI 0 0% KITEX kereskedelmi 2 3% LEXINFO informatikai 0 0% PROFEX jogi és közgazdasági 0 0% PROFEX orvosi 0 0% Zöld Út gazdálkodási menedzsment 0 0% Zölt Út műszaki 0 0% Egyéb 19 26% Ha az előző kérdésben EGYÉB kategóriát választotta, kérjük, itt adja meg, milyen típusú nyelvvizsgával rendelkezik! A viszonylag kevés válasz esetében jellemző volt az emelt szintű érettségivel kiváltott második nyelvvizsga Mikor szerezte nyelvvizsgáját? (2) Ugyanaz a tendencia figyelhető meg a második nyelvvizsgák megszerzési ideje és az első nyelvvizsgák letételének időpontjai esetében, vagyis a hallgatók döntő többsége (61 fő, 82%) az egyetemi képzési idejének megkezdése előtt tette le a második nyelvvizsgát. Ez a szám jól mutatja az egyetemisták alulmotiváltságát a második idegen nyelv tanulására egyetemi éveik alatt. 94

95 15. ábra: A hallgatók megoszlása a második nyelvvizsga ideje szerint 3.3. Egyéb nyelvvizsgák Az értékelhető válaszok közül kiemelhető az orosz és a latin nyelvek megemlítése. 4. Nyelvtudás és képzések 4.1. Melyik nyelvből érzi legerősebbnek magát? A kérdőívet kitöltők többsége nem meglepő módon angol nyelvből érzi magát a legerősebbnek. A második helyen a német nyelv áll, a megkérdezettek 27%-a állítja, hogy ezen az idegen nyelvet beszéli a legjobban. A többi nyelv közül még az olaszt és a spanyolt említették néhányan. Alig akadt olyan válaszadó, aki nem beszélt egyetlen idegen nyelvet sem. 16. táblázat: A válaszadók által legerősebbnek ítélt nyelv Angol % Német 72 27% Francia 0 0% Olasz 4 1% Spanyol 2 1% Orosz 1 0% Kínai 0 0% Japán 0 0% Portugál 0 0% Egyéb 1 0% Nincsenek idegennyelv-ismereteim 3 1% 4.2. Tanulmányai megkezdésekor rendelkezett már azzal a nyelvvizsgával, ami a diploma előfeltétele? A diploma előfeltételeként megadott nyelvvizsgával a PTE hallgatóinak 58%-a rendelkezett már a tanulmányai megkezdésekor, vagyis a válaszadók többségének már az egyetemre bekerüléskor volt a kimeneti követelményként megszabott nyelvvizsga-bizonyítványa. 95

96 16. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy a tanulmányaik megkezdése előtte rendelkeztek-e azzal a nyelvvizsgával, ami a diploma előfeltétele 4.3. Milyen kurzus(ok)onvett részt a PTE keretein belül, hogy fejlessze idegennyelv-tudását! A kvantitatív statisztikai adatok elemzését kiegészítő jelleggel a nyitott kérdések esetében a szófelhő ábrázolási technikájával élve szeretnénk szemléletessé tenni azokat a megállapításokat, amelyeket a hallgatói kérdőív kitöltése során a válaszadók megadtak véleményük kifejtéseképpen. 17. ábra: Hallgatók által felvett kurzusok a PTE-n (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján A fenti szófelhő (1. ábra) bemutatja, hogy a hallgatók jellemzően milyen válaszokat adtak arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen kurzus(ok)on vett részt a PTE keretein belül, hogy fejlessze idegennyelv-tudását? Az ábrából látható, hogy a szaknyelvi kurzusok dominálnak, amelyek általában a nyelvvizsga felkészítését célozzák meg. Nyelv szempontjából az angol és a német emelkedik ki, szakmai szempontból pedig a jogi szaknyelvet említették a legtöbbször a hallgatók. 96

97 4.4. A PTE keretein belül összesen hány féléven át tanult idegen nyelvet? A PTE által kínált idegen nyelvi kurzusokat a kérdőívet kitöltő hallgatók 37%-a (eddigi tanulmányai során) nem vette igénybe. Az adatokból látszik, hogy amennyiben jártak ilyen kurzusra, az 1-2 félévet jelentett mindössze. 17. táblázat: Az idegennyelv tanulás időszaka az egyetemi tanulmányok során Egy félév 54 20% Két félév 55 21% Három félév 11 4% Négy félév 38 14% Több mint négy félév 11 4% Nem tanultam 99 37% 5. Vélemények a nyelvtudás fontosságáról a munkaerőpiacon Egyetért-e Ön azzal, hogy az idegennyelv-tudás fontos tényező a munkahely keresésekor és sikeres elhelyezkedéskor? [5.1. Kérjük, értékelje az alábbi megállapításokat, kérdéseket!] A hallgatók döntő többsége (79%) teljes mértékben egyetért azzal, hogy az idegennyelv-tudás meghatározó szerepű a munkaerő-piacon, további 17%-uk pedig szintén támogatóan vélekedik erről a kérdésről. Elenyésző azon válaszadók aránya, akik ezzel egyáltalán nem vagy inkább nem értenek egyet. 18. táblázat: A válaszadók véleménye a nyelvvizsga munkaerőpiaci szerepéről Egyáltalán nem értek egyet 2 1% Inkább nem értek egyet 3 1% Közömbös 4 2% Inkább egyetértek 46 17% Teljes mértékben egyetértek % 97

98 Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyelvvizsga fontos az elhelyezkedéskor? [5.1. Kérjük, értékelje az alábbi megállapításokat, kérdéseket!] Az erre a kérdésre adott válaszok megerősítik az előző pontban kapott eredményeket, de az arányok már nem annyira szélsőségesek. A PTE hallgatói fontosnak tartják a nyelvvizsgát az elhelyezkedésnél (43% teljes mértékben egyetért ezzel, 39% pedig inkább egyetért), de nem olyan mértékben, mint a nyelvtudást. 19. táblázat: A válaszadók véleménye a nyelvvizsga fontosságáról Egyáltalán nem értek egyet 11 4% Inkább nem értek egyet 11 4% Közömbös 25 9% Inkább egyetértek % Teljes mértékben egyetértek % Egyetért-e Ön azzal, hogy idegennyelv-tudásra szükség lesz a mindennapi munkában? [5.1. Kérjük, értékelje az alábbi megállapításokat, kérdéseket!] Idegennyelv-tudásra a válaszadók szerint szükséges lesz a mindennapi munkájuk során, ezzel 40%- uk teljesen egyetértett, 36%-uk pedig inkább egyetértett, azaz 76% vélekedett úgy, hogy a munkája során feltehetően használni fog idegen nyelveket. 20. táblázat: A válaszadók véleménye az idegennyelv- tudás mindennapi hasznáról Egyáltalán nem értek egyet 6 2% Inkább nem értek egyet 13 5% Közömbös 44 17% Inkább egyetértek 96 36% Teljes mértékben egyetértek % Egyetért-e Ön azzal, hogy a pályakezdők idegennyelv-tudása megfelel a munkaerőpiac elvárásainak? [5.1. Kérjük, értékelje az alábbi megállapításokat, kérdéseket!] A pályakezdők nyelvtudása tekintetében a válaszok megoszlása azt mutatja, hogy többen vannak azok (44%), akik szerint a munkaerő-piacra belépők nem rendelkeznek az elvárásokhoz szükséges nyelvtudással, mint azok, akik szerint megfelelő a nyelvtudásuk (27%). Van viszont egy közel egyharmados tábor, akik közömbösek e kérdés tekintetében. 21. táblázat: a válaszadók véleménye a pályakezdők nyelvtudás szintjéről Egyáltalán nem értek egyet 24 9% Inkább nem értek egyet 94 35% Közömbös 77 29% Inkább egyetértek 47 18% Teljes mértékben egyetértek 23 9% 98

99 5.2. Mely területeken van a legnagyobb szükség magas szintű idegennyelv-tudásra? Magas szintű nyelvtudásra a válaszadók szerint egyértelműen a versenyszférában van szükség (238 fő, 90%), a közszféra, a non-profit szektor, illetve az egyéb szektorok sokkal kevésbé igénylik a magas szintű idegen nyelvi ismereteket. 18. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy szerintük mely területen van a legnagyobb szükség az idegennyelv-tudásra 5.3. Nevezzen meg konkrét cégeket vagy munkáltatókat, amelyekkel Ön kapcsolatba került, és ahol Ön szerint elengedhetetlen a magas szintű idegennyelv-ismeret! 2. ábra: Cégek, amelyeknél a hallgatók szerint elengedhetetlen az idegennyelv-tudás (2014) 19. ábra: Cégek, amelyeknél a hallgatók szerint elengedhetetlen az idegennyelv-tudás (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján A 2. ábrán megjelennek azok a vállalatok, amelyeknél a hallgatók szerint elengedhetetlen az idegen nyelvek magas szintű ismerete. Látható, hogy elsősorban a külföldi tulajdonú, Magyarországon működő nagyvállalatokat említették a legtöbbször, mint pl. Mercedes, Audi, Lidl, Exxon, valamint az OTP és az ügyvédi irodákat is megemlítették a hallgatók. 99

100 5.4. Mely idegen nyelvekre van Ön szerint a legnagyobb szükség a munkaerőpiacon? A hallgatók szerint a munkaerő-piaci igények szempontjából a legfontosabb nyelvek az angol (35%), a német (28%) és az orosz (13%). A franciát és a kínait említették még többen, a spanyol, a japán és az olasz már csak néhány százalékuk szerint fontos. 22. táblázat: Az idegen nyelvek fontossága a munkaerőpiacon Angol % Német % Francia 64 8% Olasz 8 1% Spanyol 24 3% Orosz 98 13% Kínai 61 8% Japán 16 2% Portugál 0 0% Egyéb 6 1% Mennyire tartja fontosnak az angol nyelv magas szintű ismeretét? [5.5. Kérjük, értékelje az ANGOL nyelvet az alábbi szempontok mentén!] Az angol mint vezető idegen nyelv ismerete egyértelműen kiolvasható a válaszokból, ugyanis az angol nyelv magas szintű ismerete a válaszadók 99%-a szerint fontos (78% teljes mértékben, 21% inkább fontosnak tartja). Nem volt olyan hallgató, aki nem tartotta volna egyáltalán fontosnak ezt az idegen nyelvet. 23. táblázat: Az angol mint idegen nyelv fontossága Egyáltalán nem fontos 0 0% Inkább nem fontos 1 0% Közömbös 4 1% Inkább fontos 55 21% Teljes mértékben fontos % Az Ön tudása mennyire felel meg saját elvárásainak? [ Kérjük, értékelje ANGOL nyelvtudását saját elvárásaihoz viszonyítva!] Ami a válaszadók saját elvárásait illeti, több mint egyharmaduk (36%) szerint közepes mértékben felel meg angol nyelvtudásuk az elvárásaiknak, s ugyanekkora az aránya azoknak, akik az elvárásaiknak megfelelő beszélnek angolul. Mindössze 28%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem felel meg az angol nyelvtudása a saját elvárásainak. 100

101 24. táblázat: A saját angol nyelvtudás szint viszonya a válaszadók elvárásához Egyáltalán nem felel meg 27 10% Inkább nem felel meg 47 18% Közepes mértékben felel meg 95 36% Inkább megfelel 78 29% Teljes mértékben megfelel 18 7% Mennyire tartja fontosnak a német nyelv magas szintű ismeretét? [ Kérjük, értékelje a NÉMET nyelvet az alábbi szempontok mentén!] A német nyelv esetében 82%-ra tehető azok aránya, akik fontosnak tartják a nyelv magas szintű ismeretét. A táblázat adatai azt mutatják, hogy körükben azok vannak többen (58%), akik inkább fontosnak, nem pedig teljes mértékben tartják fontosnak (24%) a német nyelv magas szintű ismeretét. Az angolnál ezek az arányok fordítottak voltak: ott a nyelvnek nagyobb prioritást tulajdonítók voltak többségben azokhoz képest, akik csak inkább fontos -nak tartották. 25. táblázat: A német nyelv fontossága Egyáltalán nem fontos 2 1% Inkább nem fontos 5 2% Közömbös 39 15% Inkább fontos % Teljes mértékben fontos 62 24% Az Ön tudása mennyire felel meg saját elvárásainak? [ Kérjük, értékelje NÉMET nyelvtudását saját elvárásaihoz viszonyítva!] 26. táblázat: A saját német nyelvtudás szint viszonya a válaszadók elvárásához Egyáltalán nem felel meg 82 32% Inkább nem felel meg 56 22% Közepes mértékben felel meg 59 23% Inkább megfelel 39 15% Teljes mértékben megfelel 22 9% Német nyelvtudásukkal kevésbé elégedettek a hallgatók, mint az angol nyelvtudásukkal. 54%-uk, azaz a kérdésre válaszolók több mint fele, úgy nyilatkozott, hogy nem felel meg német nyelvtudása a saját elvárásainak. Mindössze 24% volt azok aránya, akik saját elvárásaiknak megfelelő szinten beszélik ezt a nyelvet Amennyiben szeretne egy harmadik - szabadon választott - nyelvet értékelni, válasszon egy nyelvet az alábbi listából! 27. táblázat: A harmadik választott idegennyelv preferenciák Angol 1 1% 101

102 Német 1 1% Francia 19 21% Olasz 16 17% Spanyol 21 23% Orosz 14 15% Kínai 7 8% Japán 6 7% Egyéb 7 8% Ha választhatnának még egy idegen nyelvet, akkor a hallgatók a spanyol nyelv mellé tennék le a voksukat, ezt követi a francia, majd az olasz és az orosz nyelv. Az Ön tudása mennyire felel meg saját elvárásainak? [ Kérjük, értékelje az Ön által választott nyelvhez kapcsolódó nyelvtudását saját elvárásaihoz viszonyítva!] 28. táblázat: A 3. nyelv ismeretének viszonya a válaszadók elvárásához Egyáltalán nem felel meg 46 47% Inkább nem felel meg 18 18% Közepes mértékben felel meg 24 24% Inkább megfelel 8 8% Teljes mértékben megfelel 2 2% A válaszadók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy az általa választott idegen nyelvből egyáltalán nem felel meg a tudása a saját elvárásainak, összességében pedig 65%-uk esetében nincs megfelelés a nyelvtudás és a saját elvárások között. 6. Hallgatói motivációk a nyelvtanulásban 6.1. Hány idegen nyelv magas szintű ismeretét várják el Ön szerint a munkaerőpiacon? 20. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy szerintük hány idegen nyelv magas szintű ismeretét várják tőlük a munkaerőpiacon A munkaerő-piacon a hallgatók szerint két idegen nyelv ismeretére lesz szükség: 60%-uk nyilatkozott így. Közel egyharmaduk szerint egy idegen nyelvet várnak majd el tőlük, s mindössze néhány százalékuk gondolja úgy, hogy hármat, vagy ennél is többet. 102

103 30. táblázat: Idegen nyelv elvárások a munkaerőpiacon a válaszadók véleménye szerint Az én szakterületemen egyet sem várnak el magas szinten 8 3% Egyet 80 30% Kettőt % Hármat 14 5% Több mint hármat 4 1% 6.2. Ön szerint milyen előnyöket jelenthet a munkaerőpiacon, illetve a karrierépítés terén több idegen nyelv ismerete vagy a magasabb szintű nyelvtudás? A következő szófelhőben (3. ábra) arról nyilatkoztak a hallgatók, hogy milyen előnyökre számítanak karrierjük során a munkaerőpiacon abban az esetben, ha magas szintre fejlesztik idegennyelv-tudásukat. Megállapítható, hogy egyrészt a bátrabb kommunikációt említették a nyílt kérdés megválaszolásaként, könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni külföldön, vagy külföldi partnerekkel, jobban tudnak kapcsolatokat létesíteni, magasabb fizetésre számítanak, fokozott nemzetközi jelenlétet vizionálnak, több munkalehetőségre számítanak, és így gyorsabb és könnyebb elhelyezkedést várnak el a munkaerőpiacon. 21. ábra: Az idegennyelv-tudás által elérhető előnyök a munkaerőpiacon (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján 103

104 6.3. Milyen következményei lehetnek, ha valaki nem képes az idegen nyelvű kommunikációra? 22. ábra: Az idegennyelv-tudás hiányának következményei (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján Az előző kérdéssel ellentétes módon, az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésének mellőzése esetén, a tudás hiányáról, ill. annak következményeiről írtak a hallgatók, amelyet a 4. ábrán látható szófelhőben összegzünk. Az előző kérdéssel komplementer módon minden felsorolt jellemzőnek a fordítottja olvasható ki a hallgatói válaszokból. Szerintük munkanélküliség, nehezebb elhelyezkedés, alacsonyabb fizetés lesz a hozadéka a nyelvtanulás elhanyagolásának, és arról is nyilatkoztak, hogy a külföldi munkavállaláshoz feltétlenül szükség van az idegen nyelvismeretre Milyen előnyök származhatnak a munkaerőpiac és karrier kérdéskörein kívül az idegennyelv-tudásból? Az 5. ábrán azokat az előnyök láthatók, amelyeket a hallgatók a munkaerő-piacon és karrierlehetőségeken kívüli jellemzőként vázoltak. Ilyen volt a folyékony kommunikáció, kapcsolatok könnyebb kialakítása, külföldi kapcsolatépítés, új lehetőségek, könnyebb megismerés, ismerkedés, új emberi kapcsolatok kialakítása, a világ kitágulása, idegen kultúrák autentikus megismerése, szélesebb ismeretségi kör kialakításának lehetőségei és a nyaralás során érzékelhető előnyök. 104

105 23. ábra: Az idegennyelv-tudás munkaerőpiacon kívüli előnyei (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján 6.5. Ha eltörölnék a nyelvvizsgát, mint diplomakövetelményt, ez mennyire befolyásolná idegen nyelvi tanulmányait? 24. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy mennyire befolyásolná őket a nyelvvizsga mint diplomakövetelmény eltörlése A kérdőívet kitöltők döntő többsége folytatná a nyelvtanulást még akkor is, ha eltörölnék a nyelvvizsgát, mint diplomakövetelményt. Elenyésző azok aránya, akik abbahagynák a nyelvtanulást. 31. táblázat: A nyelvtanulás és a nyelvvizsga követelmény kapcsolata Azonnal abbahagynám a nyelvtanulást 2 1% Az elkezdett nyelvtanfolyamot még befejezném, de utána már nem tanulnék 9 3% Csak annyit tanulnék, ami a már megszerzett tudásom szinten tartásához kell 18 7% Továbbfejleszteném a meglévő nyelvtudásomat, de csak olyan mértékben, ami nem jelent nagy kihívást Ugyanúgy tanulnék nyelvet/nyelveket, mint eddig, mert nem a nyelvvizsga a fontos, hanem a nyelvtudás 47 18% % 105

106 6.6. Milyen formában használ idegen nyelveket a mindennapok során? A mindennapok során a hallgatók elsősorban a szabadidejükben használnak idegen nyelveket, valamint a tanulmányaikhoz van szükségük idegen nyelvek ismeretére. Alacsony azok aránya, akiknek egyáltalán nincs szükségük idegen nyelvekre a mindennapok során. 32. táblázat: Az idegen nyelv használatának esetei Tanulmányaihoz kell (pl. idegen nyelven tanul szaktárgyakat, idegen nyelven olvas szakirodalmat) % Munkája során 61 13% Szabadidejében ( , skype, filmek, könyvek stb.) % Nem használom 18 4% Egyéb 3 1% 6.7. Szeretné jelenlegi tudását bővíteni, fejleszteni? Egyértelmű, hogy a hallgatók szeretnék a meglévő nyelvtudásukat fejleszteni, hiszen 98%-uk (263 fő) válaszolt igennel erre a kérdésre. 25. ábra: A hallgatók megoszlása tudásbővítési szándék szerint 6.8. Szeretne újabb nyelv(ek)et elsajátítani? Ha igen, melyiket, és indokolja is válaszát. A 6. ábra tanúságai alapján a hallgatók számos új nyelv elsajátítását tervezik, ilyen például az orosz nyelv előretörése, a francia, olasz, német, japán, spanyol nyelv népszerűsége, valamint a kínai is megjelenik, az angol és német nyelv mellett. 106

107 26. ábra: Hallgatók által újonnan elsajátítani kívánt nyelvek (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján 6.9. Milyen lépéseket tett a fenti kérdések előmozdítása érdekében? Hogyan szeretné továbbfejleszteni tudását? A tervezett új nyelv elsajátítására szánt idő- és energia-befektetés mentén a 7. ábrán megjelenő szófelhőből is látható módon kirajzolódik, hogy a hallgatók milyen aktivitást fejtenek ki, milyen tevékenységeket neveznek meg mint egyéni nyelvtanulási stratégiák. Ezek között szerepel a tanfolyamra járás, interneten való idegen nyelvű olvasás, böngészés, filmnézés, külföldi utazások, és bármi, ami fejleszti a tudást. A válaszokból azonban kitűnik, hogy sok esetben kifogásokat keresnek a hallgatók, és nagy arányú az áldozati nyelv megjelenése, azaz a feltételes mód, és bizonytalanságok erős jelenléte. 107

108 27. ábra: Hallgatók tevékenysége és aktivitása az új nyelv megtanulásáért (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján Szituációs kérdés: ha Önnek középfokú nyelvvizsgája lenne angol nyelvből, akkor angol nyelvet oktató kurzusra iratkozna be, hogy emelje idegennyelv-tudásának színvonalát, vagy egy újabb nyelvet szeretne középszintre felhozni? 28. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy idegennyelv-tudásukat mélyítenék vagy szélesítenék A fenti szituációs kérdésre adott válaszok között valamivel nagyobb arányban szerepeltek azok, amelyek inkább az angol nyelv további tanulását célozzák meg ahelyett, hogy újabb nyelv középfokú elsajátítására irányulnának. 29. táblázat: Szituációs nyelvi helyzetre adott válaszok megoszlása Angol nyelvre iratkoznék be % Újabb nyelvet szeretnék középszintre hozni % Mi a fontosabb: kevesebb nyelvet magasabb (tárgyalóképes) szinten, vagy több nyelvet kommunikációképes szinten ismerni? 108

109 29. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy számukra a magasabb szintű nyelvismeret vagy a több nyelv ismerete a fontosabb A válaszadók szerint fontosabb kevesebb nyelvet magasabb szinten ismerni, mint több nyelvet kommunikációképes szinten beszélni. 30. táblázat: 1, vagy több nyelv ismerete és az ismeret szintjének összefüggése Kevesebb nyelvet magasabb szinten % Több nyelvet középszinten % Mennyire vett igénybe a PTE keretein kívüli idegen nyelvi kurzusokat? 30. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy milyen mértékben vettek igénybe idegen nyelvi kurzusokat a PTE-n A hallgatók közel fele egyszer sem vett igénybe a PTE keretein kívüli idegen nyelvi kurzusokat, de hasonló azoknak az aránya, akik legalább egyszer részt vettek ilyen nyelvtanfolyamokon. 31. táblázat: Idegen nyelv tanulása a PTE n kívül Egyszer sem vettem igénybe % Egyszer igénybe vettem % Többször is igénybe vettem % Milyen módon tanult nyelvet a PTE-n kívül? A válaszadók legfőképpen a nyelviskolai képzést, a magánórák vételét és a külföldi tartózkodást említették a PTE n kívüli nyelvtanulás főbb színtereinek Vett fel szakmai kurzust idegen nyelven a tanulmányai során (pl. anatómia angolul, művészettörténet olaszul, stb.)? 109

110 31. ábra: A hallgatók megoszlása szakmai kurzus feltétele szerint Idegen nyelvű szakmai kurzust a hallgatók többsége (72%) nem vett fel a tanulmányai során, tehát nem tanultak szakmai tárgyakat idegen nyelven Milyen kurzust végezne el szívesen? A válaszadók többsége e kérdés kapcsán, vagy nyelveket jelöltek meg (angol, spanyol, orosz, német stb.), vagy szaknyelvi tárgyakat (elektronika, gyógyszerészet, statisztika, művészet stb.) Ha saját magának kellene finanszíroznia a nyelvtanulását, éves szinten mekkora összeget lenne hajlandó erre a célra áldozni? A 6.16-os pontban azt kérdeztük meg a hallgatóktól, hogy éves szinten mekkora összeget költenének idegennyelv-tudásuk fejlesztésére, amennyiben saját maguknak kellene finanszírozni azt. A válaszok széles skálán szóródtak, a kitöltési mezőt szabadon kitölthető tartományban fogalmaztuk meg, így a minimális (1000 Ft) értékek a kérdés félreértéséből is fakadhatnak, ám a maximális (500 ezer Ft) már nem tűnik extrémnek, amennyiben egy nívós iskolában vagy magántanárnál és hosszú időszakot felölelő periódusban képezteti magát a hallgató. Reális képet jelenít meg a számtani átlag értéke, amely jelen esetben Ft, ez az az átlagos összeg, amelyet a hallgatók egy év alatt elfogadhatónak ítélnek nyelvtanulási kiadási tételeik között. A legjellemzőbb válasz, tehát a kérdésre adott értékek módusza 100 ezer Ft volt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a középértéktől való átlagos eltérés, azaz a szórás 73 ezer forintos mértéke azt jelzi, hogy szélsőséges lehetőségekkel és/vagy igényekkel rendelkeznek a hallgatók idegennyelv-tudásuk fejlesztése szempontjából Mekkora többletjövedelmet várna adott szintű nyelvtudásának emeléséből? A 6.17-es kérdésben az előzőekben kifejtett nagy eltérések még jellemzőbbek, hiszen ebben a kérdésben arról fejtették ki a véleményüket a hallgatók, hogy egy év alatt mekkora többletjövedelemre számítanak idegennyelv-tudásuk emelése által. A válaszokban megjelenő értékek minimuma 1000 Ft, maximuma 1 millió Ft, számtani átlaga Ft, módusza 200 ezer Ft, szórása Ft. Összességében sok hallgató számít az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése általi jövedelemnövekedésre, de ismételten széles skálán mozognak a megadott értékek, ami természetesen fakadhat az adott szakterülettől, az iparági sajátosságoktól, a tervezett külföldi munkavállalástól, az adott országban elérhető becsült bérszínvonaltól és a karrieraspirációktól is 110

111 7. Hallgatói elégedettség a nyelvtudással kapcsolatban 7.1. Ismeri-e, hogy az adott Kar, ahová jár, milyen kurzusokat hirdet meg idegen nyelven? 32. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy mennyire ismerik, hogy milyen kurzusokat hirdetnek idegen nyelven a saját karán A válaszok alapján láthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége (82%) részben, vagy egészében ismeri a Karon meghirdetett idegen nyelvű kurzusokat. 32. táblázat: A saját Kar nyelvi kurzusainak ismerete Nem ismerem % Részben ismerem % Jól ismerem % 7.2. A kötelezően előírt idegen nyelvi kurzusokon kívül milyen egyéb kurzusokat vett fel tanulmányai során? Fontos itt kiemelni, hogy a hallgatók egy kis részének nem volt lehetősége saját Karán felvenni tárgyakat idegen nyelven a nyelvi kurzusokon kívül, ám olyan hallgató is volt, akinek minden órája idegen nyelven folyik. A felsorolt tárgyak között lehetett találni szakmai, de ún. látókör- és szókincsbővítő tárgyakat is Ismeri-e, hogy a társkarokon milyen lehetőség van nyelvtudása fejlesztésére? 33. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy mennyire ismerik, hogy milyen lehetőség van nyelvtudásuk fejlesztésére Mivel a válaszadók többsége nem ismeri a társkarok által meghirdetett nyelvtanulási lehetőségeket, egyértelmű, hogy szükség van az ilyen jellegű információk központosítására és szélesebb körű terjesztésére. 111

112 33. táblázat: Más PTE karok idegen nyelvi lehetőségeinek ismerete Nem ismerem % Részben ismerem % Jól ismerem. 8 3% 7.4. Igénybe vette-e az itt kínált kurzusokat? 34. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy igénybe vette a karán kínált kurzusokat A válaszadók döntő többsége nem szívesen hagyja el a Kari kereteit, vagyis nem szívesen hallgat más, idegen nyelvi tárgyat a saját karán kívül Melyek ezek? Az alacsony mintaelemszám és az abból következő válaszok nem tette lehetővé e kérdés értékelését Szóbeli vagy írásbeli készségei erősebbek? 35. ábra: A hallgatók megoszlása aszerint, hogy szóbeli vagy az írásbeli készségeit tartja-e erősebbnek Meglepő, hogy a válaszadók 60%-a (100 fő) az írásbeli készségeit tartja erősebbnek: a magyarországi idegennyelv-oktatás a szóbeli kommunikációra helyezi a hangsúlyt, és a hallgatók által preferált nyelvvizsgák is ebbe a típusba tartoznak. Valószínűleg a néhány évvel ezelőtt megszerzett nyelvtudás a szinten tartás és a fejlesztés hiányában annyira megkopott, hogy a hallgatók már nem mernek beszélni ezen az idegen nyelven, és ezért az írásbeli kommunikációban érzik magukat biztosabbnak Miben érez hiányosságokat az idegennyelv-tudása tekintetében? A 36. ábra a hallgatók saját idegennyelv-tudásukban érzékelt hiányosságaikról nyilatkoztak, és ez alapján megállapítható, hogy leginkább a szókincset, az éles szituációkban alkalmazható kommunikatív készséget, nyelvtani szerkezeteket és a szóbeli és beszéddel kapcsolatos 112

113 hiányosságokat nevezték meg. Az élőszóban való azonnali megértés és válaszadás nehéznek bizonyul, és a gyakorlat hiánya okozhatja, hogy a hallgatók félnek a valós szituációktól, sok esetben leblokkolnak, és nem tudják magukat kifejezni megfelelően. 36. ábra: A hallgatók által érzékelt hiányosságok saját idegennyelv-tudásukban (2014) Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján 7.8. A hiányosságok mennyiben származnak a képzések tematikájából? Ezen kérdés kapcsán igencsak megoszlik a vélemény a válaszadó hallgatók között, de mintegy 40%-uk nem a képzési tematikát teszi felelőssé a nyelvi hiányosságaikért. Érdekes azonban, hogy kb. minden 4. hallgató annak is tulajdonítja a nyelvi hiányosságait, hogy a képzési tematikák nem tartalmaznak idegen nyelven meghirdetett tárgyakat, vagy idegen nyelvi kurzusokat. 34. táblázat: A képzési hiányosságok és a nyelvtudás % % % % % 7.9. Amennyiben volt már olyan munkája, ahol alkalmaznia kellett idegennyelv-tudását, milyen feladatok elvégzése jelentett problémát Önnek? A válaszadók többségének munkatapasztalata során nem jelentett problémát az idegennyelv-tudását alkalmaznia. Amennyiben ez mégis előfordult, az elsősorban a szakmai szöveg értelmezéséhez és a telefonáláshoz kapcsolódott. Mindez szükségessé teszi az ilyen jellegű készségek fejlesztését a képzés során. 113

114 35. táblázat: Az idegen nyelv használatának munkaterületei Telefonos megbeszélés 43 10% Hivatalos levél megírása 34 8% Értekezlet 16 4% Prezentálás 33 8% Jelentés írása 7 2% Szakmai szövegek olvasása, értelmezése 55 13% Nyomtatványok kitöltése 23 5% ek írása 35 8% Konferenciákon való részvétel 19 4% Nem volt ilyen munkám % Egyéb 15 4% Amennyiben volt/van olyan munkahelye, ahol szüksége volt/van idegennyelv-tudásra, milyen gyakran kell használnia 37. ábra: A hallgatók megoszlási a munkahelyi idegennyelv-használat gyakorisága szerint A válaszadók többsége (73%) rendszeresen használja munkája során az idegen nyelvi ismereteit, tehát a munkaerő-piacon többnyire szükség van az ilyen jellegű kompetenciákra. 36. táblázat: Az idegen nyelv használatának gyakorisága a munkavégzés kapcsán Folyamatosan 30 30% Napi rendszerességgel 21 21% Heti rendszerességgel 22 22% Havi rendszerességgel 9 9% Néhányszor egy évben 12 12% Soha 6 6% 114

115 7.11. Milyen tipikus munkafeladatok során volt szüksége ezen készségeire? Nagyjából azonos arányban használják idegen nyelvi ismereteiket a válaszadók a tipikusan adminisztratív feladatok ellátására (telefonálás, szakmai szövegek értelmezése, ek írása, hivatalos levél megírása). Ennél összetettebb készségeket igénylő feladatok végzése (pl.értekezlet, prezentálás, jelentés írása, részvétel konferencián) csak kevésbé jellemző. 37. táblázat: Az idegen nyelv megjelenési területei a munkavégzés során Hogyan tudta ellátni feladatait? Telefonos megbeszélés 50 14% Hivatalos levél megírása 38 10% Értekezlet 22 6% Prezentálás 28 8% Jelentés írása 11 3% Szakmai szövegek olvasása, értelmezése 49 13% Nyomtatványok kitöltése 33 9% ek írása 50 14% Konferenciákon való részvétel 25 7% Nem volt ilyen munkám 42 12% Egyéb 17 5% 38. táblázat: Az idegen nyelv használata és a munkavégzés sikerességének kapcsolata Egyáltalán nem tudtam ellátni 2 2% Részben el tudtam látni 10 10% Közepes szinten tudtam ellátni 24 23% Jól el tudtam látni 50 48% Tökéletesen el tudtam látni 18 17% A válaszadók többsége saját megítélése alapján jól, illetve közepes szinten tudta ellátni ezeket a feladatokat. Csak 17% véli azt, hogy tökéleteses látta el a feladatát, és összesen 12% azoknak az aránya, akik csak részben, vagy egyáltalán nem tudták elvégezni a kijelölt munkát. 115

116 7.13. Miben szeretne fejlődni? Miben érzett hiányosságokat? 38. ábra: A hallgatók által szükségesnek fejlesztendőnek ítélt idegen nyelvi kompetenciák Forrás: saját szerkesztés N=269 fős minta alapján A válaszadók számos hiányosságot realizáltak nyelvtudásukkal kapcsolatosan, úgymint a szókincs, nyelvtan, beszédkészség, szakmaiság, a folyékony nyelvhasználat, általában véve a magasabb szintű kommunikáció. Összegezve, a hallgatók látják az idegennyelv-tanulásban rejlő munkaerő-piaci, karrierlehetőségeket érintő és e területeken kívül eső előnyöket, mégsem fektetnek az idegen nyelvi kompetenciáik erőteljesebb fejlesztésébe kellő energiát, és ha meg is szerzik a nyelvvizsga bizonyítványt, kérdéses, hogy a gyakorlatban is tudják-e alkalmazni tudásukat anélkül, hogy gyakorolnák azt a mindennapi életben. A hallgatók is pontosan érzik azt, amit a munkáltatók, hogy a valós szituációkban nehezen boldogulnak, nem mernek megszólalni, nincs megfelelő szókincsük és gyakorlatuk, ezzel szemben a nyelvtanulásba befektetett energiájukért cserébe kifizetődő, magasabb jövedelmi és munkaerő-piaci lehetőségekkel kecsegtető jövőképpel rendelkeznek, ami nem biztos, hogy teljesen összhangban van a való teljesítményükkel. 116

117 4.2 A céges kérdőíves lekérdezés elemzése A hallgatói lekérdezés mellett párhuzamosan arra törekedtünk, hogy egy úgynevezett céges adatbázist is létrehozzunk azokból a munkaerőpiaci aktorokból, melyek potenciális emberi erőforrás felvevő piacai a PTE végzett hallgatóinak. Az Internetes kérdőívet eljuttattuk a PTE Alumni Portálon keresztül elérhető munkáltatókhoz és a PTE KTK által gesztorált, több mint 200 tagból álló szakmai gyakorlatos partneri körhöz is. Emellett megkerestünk olyan hálózatos kapcsolatokkal operáló szakmai szervezeteket, mint a Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK), amelynek ezúton is köszönjük a segítségét, illetve a Pécs- Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát (PBKIK), bár ez utóbbinál nem jártunk sikerrel. Így összesen 48 kitöltött kérdőívvel tudtunk dolgozni, mely panel nem tekinthető reprezentatívnak, ám az együttműködő partnerek esetében elkészített mélyinterjúk kvalitatív elemzései mellett (lásd 3. fejezet), kvantitatív oldalról is biztosít információkat. Ezúton javasoljuk a PTE vezetésének, hogy folytassa az adatbázis szélesítését, hogy a regionális és szektorális reprezentativitás elérésével folyamatos, akár longitudinális vizsgálatokkal kövesse a munkáltatók idegen nyelvi igényeinek alakulását a munkavállalókkal szemben. A következőkben a céges kérdőív összegzett információi alapján leszűrhető álláspontok kerülnek bemutatásra. 1. Alapadatok 1.1. Szervezet neve A válaszadó szervezetek között éppúgy találhatunk nemzetközi tulajdonlású vállalatokat (pl. HAUNI), mint lokális cégeket (pl. egyéni vállalkozás). A szervezet mérete alapján multinacionális cégektől kezdve (pl. METRO, Coca- Cola, BAT) a magyar nagyvállalatokon keresztül (pl. Magyar Posta, Bóly Rt.) magyar KKV képviselőket is lehet találni (Bt-k, Kft-k). Orientáltság alapján a mintában túlnyomórészt profitcentrikus cégek találhatók, pl. bankok, pénzintézetek az eddig felsoroltakon kívül, de képviselteti magát a panelben a nonprofit szféra (pl. DDRFK), de nonbusiness intézmény is (pl. Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola). A mintáról tehát elmondható, hogy igen széles spektrumból álló sokaságot alkot, relatíve alacsony mintaelemszámmal Szervezet címe A válaszadók közt túlreprezentált a pécsi székhellyel rendelkező vállalatok száma, illetve tágabb értelemben a régiós szervezetek, pl. szekszárdi, kaposvári, bólyi, pécsváradi, balaton-menti, barcsi, vagy akár a cserkúti címmel rendelkezők, de akad a mintában nagykanizsai, ajkai, duna parti szervezet is. Az azonban egyértelmű, hogy a budapesti cégek a jelenlegi panel összetételben alulreprezentáltak. 117

118 1.3. A szervezetnél dolgozók létszáma 39. ábra: A cégek megoszlása dolgozói létszám szerint A céges válaszadók szervezeti mérete alapján elmondható, hogy a minta majdnem 70% -a (33 db.) mikro-, kis- és középvállalkozás, ami még mindig kissé alul reprezentálja a magyar és regionális viszonyokat, de sajnos jól jellemzi a régió munkaerő piaci helyzetét, a multinacionális termelővállalatok térségbeli hiányát A szervezet tevékenysége 39. táblázat: A cégek méret szerinti megoszlása Mikrovállalkozás (1-9 fő) 18 38% Kisvállalkozás (10-49 fő) 5 10% Középvállalkozás ( fő) 10 21% Nagyvállalat (több mint 250 fő) 15 31% A tevékenység jellege a válaszadók közt igen jól oszlik meg, ugyanis viszonylag alacsony a száma a mezőgazdasági jellegű vállalkozásoknak és a tiszta ipari tevékenységű szervezeteknek, míg a szolgáltató szektor erőteljesen képviselteti magát a kereskedelemtől kezdve, a pénzügyi szolgáltatásokon át az utazásszervezésig és oktatásig. 40. ábra: A szervezetek tevékenységi körei Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján 118

119 2. Idegen nyelvi elvárások 2.1. Szükség van-e a szervezet bizonyos munkaköreiben idegen nyelvi tudásra a feladatok ellátásához? 41. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy van-e szükség a szervezetben idegen nyelvi tudásra A válaszadók túlnyomó többsége (92%) szerint munkahelyén szükség van idegen nyelvek ismeretére bizonyos munkakörökben Milyen arányban dolgoznak a cégnél nem magyar anyanyelvű munkatársak? A viszonylag kevés válasz alapján csak az állapítható meg egyértelműen, hogy a mintasokaság multinacionális vállalatainál jelentős arányban dolgoznak nem magyar anyanyelvűek is Az alkalmazottaik hány százalékától várják el az idegen nyelvi kompetenciákat? Erre a kérdésre már többen válaszoltak és nagyobb arányszámok a jellemzők. A választ adók az alkalmazottaik egyharmadától (32,25%) várják el átlagosan, hogy idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezzenek. 119

120 2.4. Milyen munkakörökben, mely munkatevékenységeknél van szükség idegennyelv-tudásra, és miért? A válaszok nagy része adminisztratív és vezetői munkakörök kapcsán nyilatkozta, hogy szükséges az idegen nyelv ismerete, hiszen ott kerül sor a legtöbb kommunikációs és interaktív tevékenységekre. Az alábbi szófelhő mutatja a válaszok sokszínűségét. 42. ábra: Idegen nyelv tudást igénylő munkakörök Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján 120

121 2.5. Milyen gyakran kell idegen nyelvet használni? 43. ábra: A cégek megoszlása az idegennyelv-használat gyakorisága szerint Az idegen nyelvek használatának gyakoriságára vonatkozó kérdésre kapott válaszokból arra lehet következtetni, hogy a cégek többségénél rendszeresen használnak idegen nyelveket. A kérdőívet kitöltők 42%-a szerint folyamatosan vagy napi rendszerességgel, 19%-uk szerint pedig hetente vannak olyan feladatok vagy szituációk, amikor idegen nyelvek ismeretére van szükség. 40. táblázat: Az idegen nyelv használatának gyakorisága Folyamatosan 10 21% Napi rendszerességgel 10 21% Heti rendszerességgel 9 19% Havi rendszerességgel 8 17% Néhányszor egy évben 7 15% Soha 4 8% 2.6. Milyen nyelv(ek)re van szükségük a dolgozóknak? Ha több idegen nyelvet használnak, mi ezeknek az arányuk, és kötődnek-e konkrét munka- illetve feladatkörökhöz vagy munkahelyzetekhez? Az angol és a német nyelvek dominanciája egyértelműsíthető a válaszok alapján, míg a horvát nyelv megjelenési gyakorisága magyarázható a régió fölrajzi helyzetével. Érdekes az orosz és francia nyelvek megemlítése és kuriózumnak tekinthető az olasz nyelv ismeretének igénye. 44. ábra: Használt idegen nyelvek Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján 121

122 2.7. Mennyiben várható az idegennyelv-tudás szükségességének bővülése a következő 1-5 évben? 45. ábra: A cégek megoszlása a várható idegennyelv-tudás igényének várható bővülése szerint A céges munkatársak kétharmada (50+17=67%) véli úgy, hogy az elkövetkező 1-5 évben egyre nagyobb szükség lesz idegen nyelvek ismeretére. 25%-uk viszont nem tart valószínűnek egy ilyen jellegű változást. 41. táblázat: Az idegen nyelv használatának bővülési tendenciája Nem valószínű 12 25% Közepes intenzitással várható 8 17% Biztos, hogy szükség lesz rá 24 50% Nem tudom megbecsülni 4 8% 122

123 2.8. Meg tud-e nevezni olyan nyelve(ke)t, amelyet jelenleg nem beszélnek a cégen belül, de a következő 5 évben szükség lehet rá? A válaszok igen sokszínű nyelvi szükségletekről árulkodtak, mivel a felmerülő nyelvek a következők voltak: horvát, orosz, román, szlovák, cseh, francia, német, angol, szerb, spanyol, olasz, spanyol, kínai, japán Kérjük, indokolja előző kérdésünkre adott válaszát! Az erre a kérdésre választ adók főként az export orientáció eseteivel indokolták válaszukat, melyben a partnereik nemzetközi közegből kerülnek ki Egy pályakezdőnek milyen szinten kell használnia, tudnia az Ön(ök) által elvárt nyelvet a felvételkor? 46. ábra: A cégek megoszlása a pályakezdőkkel szemben elvárt idegennyelv-tudás szintje szerint A cégekhez kerülő pályakezdőktől többnyire középfokú nyelvtudást várnak el, így nyilatkozott a kérdőívet kitöltők 67%-a. Ennél sokkal kisebb azon válaszok aránya, amelyek szerint elegendő alapfokon beszélni egy nyelvet (13%), vagy pedig kifejezetten magas szintű jártasságra van szükség (10%). 42. táblázat: Az idegen nyelv használatának elvárt szintje Alapszinten 6 13% Középszinten 32 67% Felsőfokú szinten 5 10% Anyanyelvi és tárgyalóképes szinten 2 4% Nem tudom 3 6% 123

124 2.10. Mi a nyelvvizsga és a nyelvtudás viszonya? Melyiket preferálják? Probléma-e, ha valakinek nincs nyelvvizsgája, de magas szinten beszéli a nyelvet, és ugyanez fordítva: elegendő-e, ha van nyelvvizsgája? 47. ábra: Nyelvtudás, vagy nyelvvizsga? Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján A vállalatok képviselői egyértelműen preferálják a nyelvtudást a nyelvvizsga helyett, így ezt a tételt fogalmazzák meg saját szavaikkal, mint pl. A nyelvtudás a lényeg, papírt nem kérünk Ellenőrzik-e a nyelvvizsga meglétét, azaz be kell-e mutatni a bizonyítványt? 48. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy ellenőrzik-e a nyelvvizsga meglétét A nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét a mintában szereplő cégek több mint fele nem ellenőrzi (54%). Ennek okát az előző kérdésre adott válaszok tisztázták Milyen szituációkban, és jellemzően mikor kerül sor idegen nyelvi kompetenciák alkalmazására? Közel azonos arányban kerül sor idegen nyelvi kompetenciák alkalmazására a következő szituációkban: külföldi partnerekkel történő tárgyalás, levelezés, telefonálás, illetve ügyfélkapcsolati kommunikáció. 124

125 2.13. Mi ezeknek a tartalma? 43. táblázat: Az idegen nyelv használatának esetei Tárgyalás külföldi partnerekkel 28 20% Levelezés 33 24% Telefonálás 30 22% Ügyfélkapcsolat 29 21% Jegyzőkönyvvezetés 5 4% Egyéb 14 10% Az idegen nyelvű kommunikáció az ügyféllel, munkatárssal és a nemzetközi vezetőséggel a leggyakoribb helyzetek, amikor szakmai kérdések idegen nyelven kerülnek megtárgyalásra. 49. ábra: Az idegennyelvű kommunikáció tartalma Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján Előfordul-e, hogy egy adott állást idegen nyelven hirdetnek meg? 50. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy adtak-e már fel idegen nyelven álláshirdetést A mintában szereplő válaszok alapján megállapítható, hogy az állásokat relatíve ritkán (25%) hirdetik meg idegen nyelven. Elsősorban magyarul fogalmazzák meg a cégek az álláshirdetéseket. 125

126 Melyek ezek az állások? A leggyakrabban előforduló válaszok a különböző szintű vezetői tevékenységeket (felsővezető, vezető, csoportszintű vezető) jelölték meg olyan állásként, melyek betöltéséhez nyelvtudás szükségeltetik. 51. ábra: Az idegen nyelven meghirdetett állások fajtái Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján Idegen nyelvi ismereteket feltételező állás esetén az állásinterjú jellemzően milyen arányban folyik az adott idegen nyelven? A válaszok széles spektrumot és nagy szórást mutattak 0 és 100% között, de az átlaguk 37.46%, mely jelzi, hogy szinte minden állásinterjún felmerül az idegen nyelv ismeretének tesztelése Mekkora súlya van a nyelvtudásnak egyéb készségekhez, illetve ismeretekhez képest az állásinterjún? 52. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a nyelvtudásnak az állásinterjún A nyelvtudásnak általában hasonló fontosságot tulajdonítanak a cégek, mint a jelentkezők egyéb készségeinek, illetve ismereteinek. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy a válaszadók közel 126

127 egyharmada ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy kisebb súlya van a nyelvtudásnak, mint az egyéb készségeknek. Azok aránya azonban, akik szerint nagyobb jelentősége lenne a nyelvtudásnak, viszonylag alacsony volt. 44. táblázat: Az idegen nyelv használatának bővülési tendenciája Kisebb súlya van 15 31% Megegyező súlya van 17 35% Nagyobb súlya van 7 15% Nem tudom 9 19% Jár-e a nyelvvizsgáért többletjövedelem/nyelvpótlék? 53. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy jár-e a nyelvvizsgáért többletjövedelem/nyelvpótlék Vannak olyan munkáltatók, amelyek többletjövedelmet fizetnek akkor, ha a dolgozó nyelvvizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. A kapott válaszokból viszont arra lehet következtetni, hogy ezek a cégek, illetve szervezetek kisebbségben vannak, mert a legtöbb munkahelyen nem jár a nyelvtudásért plusz juttatás A többletjövedelem hány százaléka az alapbérnek? Nagyon alacsony volt e kérdésben a válaszok száma, melyek átlaga 11,25% volt és nem haladta meg egyik válasz esetében sem a bér 30% -át Ha saját magának kellene finanszíroznia a nyelvtanulását, éves szinten mekkora összeget lenne hajlandó erre a célra áldozni? E kérdés kapcsán már kicsit nagyobb volt a mintaelemszám, de ezt a kategóriát bővíteni lenne érdemes egy későbbi felmérés során. A legtöbb információt talán itt is a válaszok átlaga tartalmazza, mely Ft. környékére teszi a munkavállaló nyelvtudásba való éves befektetésének mértékét. 127

128 3. Elégedettség Mennyire elégedettek a frissdiplomások idegennyelv-tudásával? [3.1. Mennyire elégedettek a frissdiplomások idegennyelv-tudásával?] 45. táblázat: A friss diplomások idegen nyelvi ismeretével való elégedettség Egyáltalán nem vagyok elégedett 3 7% Inkább nem vagyok elégedett 9 20% Közepes mértékben vagyok elégedett 19 42% Inkább elégedett vagyok 11 24% Teljes mértékig elégedett vagyok 3 7% Az egyetemről frissen kikerült diplomások nyelvtudásával általában közepes mértékben mutatkozik elégedettség. Nagyon alacsony azon válaszadók aránya (7%), akik egyáltalán nem elégedettek a pályakezdők idegen nyelvi ismereteivel. A frissdiplomások nyelvtudása mennyiben felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak? [3.1. Mennyire elégedettek a frissdiplomások idegennyelv-tudásával?] 46. táblázat: Az idegen nyelv használatának bővülési tendenciája Egyáltalán nem vagyok elégedett 3 7% Inkább nem vagyok elégedett 8 18% Közepes mértékben vagyok elégedett 24 53% Inkább elégedett vagyok 8 18% Teljes mértékig elégedett vagyok 2 4% A munkaerő-piaci elvárások tekintetében hasonlóak az arányok az előző kérdéshez: a frissdiplomások nyelvtudása közepes mértékben felel meg az elvárásoknak Mely karokról, szakokról érkezik a legtehetségesebb, az idegen nyelvet legjobban alkalmazók köre? A leggyakoribb említésre került PTE Karok a Közgazdaságtudományi (KTK) és a Bölcsészettudományi (BTK) voltak, mindamellett szakok szintjén megjelentek a nyelvi képzések mellett a műszaki, a (kül)kereskedelmi, a vendéglátás és pedagógiai szakok is Milyen területeken tapasztalhatók hiányosságok a frissdiplomások tudásában? A legtöbben a nyelvi és szakmai tudás gyakorlati alkalmazásának hiányosságát említették, de ezt volt, aki természetesnek tartotta. 128

129 3.4. A munkatársaiknak mely tevékenységek okoznak inkább gondot? 54. ábra: A legnagyobb gondot okozó munkatevékenységek Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján A munkatársaknak elsősorban a szóbeli kommunikáció okoz gondot (32%). Mivel a kiejtés és a megértés a kapott válaszok alapján nem okoz nehézséget, feltételezhető, hogy a szókincs, illetve a mondatszerkesztés az, ami a szóbeli megnyilvánulásokat megnehezíti idegen nyelven. Ennél kevésbé jelent problémát az írásban történő kommunikáció, valamint a kulturális különbségek figyelembe vétele. 47. táblázat: Az idegen nyelv használatának főbb problématerületei Szóbeli kifejezés 27 32% Írásbeli kommunikáció tartalma 12 14% Írásbeli kommunikáció formai követelményei 10 12% Kulturális különbségek figyelembe vétele 13 15% Kiejtés 8 10% Megértés 7 8% Egyéb 7 8% Dicsérik [3.5. A cég külföldi partnerei milyen gyakran panaszkodnak, vagy éppen dicsérik a magyar kollégáik nyelvtudását? ] A kérdés arra irányult, hogy a külföldiek minősítik e, és ha igen akkor milyen minősítést alkalmaznak a magyar munkavállaló nyelvi kompetenciáival kapcsolatban. 129

130 48. táblázat: Az idegen nyelv tudásának minősítése külföldiek által Soha 8 17% Néha 10 21% Gyakrabban 19 40% Sokszor 8 17% Mindig 3 6% Panaszkodnak [3.5. A cég külföldi partnerei milyen gyakran panaszkodnak, vagy éppen dicsérik a magyar kollégáik nyelvtudását?] 49. táblázat: Az idegen nyelv használatának bővülési tendenciája Soha 20 42% Néha 17 35% Gyakrabban 10 21% Sokszor 1 2% Mindig 0 0% A kérdőívet kitöltő válaszok azt tükrözik, hogy a külföldi céges partnerek általában dicsérik a magyar kollégák nyelvtudását, rendszeres panasz nem szokott előfordulni Tud-e olyan szituációt, történetet említeni, amelyek tipikusnak mondhatók a kultúraközi kommunikációban, az idegen nyelv használatának problémáira vonatkozóan? Nagyon érdekes volt olvasni a válaszokat, melyek egy része kulturális különbségek, egyediségek köré volt csoportosítható (pl. kínai kollegákkal való kapcsolattartás, vagy interkulturális teamekben való részvétel). Más esetek kifejezetten a nyelvismerethez kötődő problémákhoz köthetők (pl. az olaszok nyelvtudása gyenge, szleng nem tudása, skót akcentus megfejtése stb.). Megint mások az általános és a szakmai nyelvismeret közti eltérések kapcsán kerültek nehéz helyzetbe (pl. tolmács és fordító félrefordítása a terminus technicus használata helyett). 130

131 4. Fejlesztési módszerek a szervezeten belül és egyéb javaslatok 4.1. Van-e valamilyen beillesztési program a cégen belül, amelynek segítségével elsajátíthatja egy új belépő a szervezetre jellemző sajátos nyelvet és szakzsargont? 55. ábra: A cégek megoszlása aszerint, hogy van-e szakzsargon elsajátítását segítő beillesztési program A cégek többsége (63%) nem rendelkezik olyan beillesztési programmal, amely az újonnan belépőket abban segítené, hogy minél jobban elsajátítsák a szervezetre jellemző szaknyelvet, illetve szakzsargont Milyen módszerekkel fejlesztik az alkalmazottak idegen nyelvi kompetenciáit? 56. ábra: Az alkalmazottak nyelvi fejlesztésének formái? Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján Az alkalmazottak nyelvtudását főként képzésekkel, nyelvtanár segítségével, illetve egyéb módokon fejlesztik. A külföldi kooperáció, valamint a külföldi tanulmányutakon és a nemzetközi workshopokon való részvétel ennél jóval ritkább gyakorlat. 131

132 50. táblázat: Az idegen nyelv ismeretének fejlesztési formái Képzések 20 30% Külföldi tanulmányutak 6 9% Nemzetközi workshopok 5 8% Külföldi alkalmazottakkal való közös munka 8 12% Nyelvtanár, aki tréningeket, kurzusokat tart 13 20% Egyéb 14 21% 4.3. Részt vett-e a PTE keretein belül szervezett idegen nyelvi képzésen? A válaszadók többsége (79%) nem vett részt a PTE idegen nyelvi képzésein, azaz nem járt az egyetemen idegen nyelvi kurzusokra Mikor és milyen PTE keretein belül szervezett képzésen vett részt? A válaszadók angol, német, francia, olasz, spanyol nyelvi kurzusokra járt a PTE tanulmányai alatt, de ebből csak egy- két esetben beszélhetünk szaknyelvi kurzusról Milyen ismeretekkel rendelkezik a PTE-n folyó idegen nyelvi képzésekről? 57. ábra: A cége megoszlása aszerint, hogy milyen mértékben ismerik a PTE-n folyó idegen nyelvi képzéseket A kérdőívet kitöltők több mint fele egyáltalán nem ismeri a PTE idegen nyelvi képzéseit, 42%-uk pedig csak részben ismeri ezeket A PTE ezzel a felméréssel egy munkaerő-piaci idegen nyelvi szükséglet adatbázist kíván létrehozni, melyben az egyes szakterületekhez és funkciókhoz kapcsolódó nyelvi kompetenciák és tartalmak meghatározására kerül sor abból a célból, hogy az idegen nyelvi képzések jobban illeszkedjenek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. A szakma- és nyelvspecifikus jellemzők figyelembe vételével milyen ajánlásai lennének? 132

133 58. ábra: A munkáltatók szakma- és nyelvspecifikus ajánlásai Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján A munkáltatók felhívták a figyelmet arra, hogy legalább egy nyelv (az angol, vagy a környező országok nyelve) begyakorlott ismerete igen nagy fontossággal bírhat a friss diplomások elhelyezkedése kapcsán A fent említett ajánlásokra alapuló nyelvoktatási rendszer mely szolgáltatásai iránt érdeklődne személyesen, vagy a vállalat az elkövetkező öt évben? 59. ábra: A munkáltatók nyelvtanulási preferenciái Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján A céges képviselők egyértelműen a már valamilyen fokon használt idegen nyelv, vagy esetlegesen egy újabb nyelv szaknyelvi képzéseit preferálnák (44%), illetve az általuk kevésbé használt nyelv ismereteinek frissítését (brush up). 133

134 51. táblázat: Az idegen nyelv használatának bővülési tendenciája Újabb idegen nyelv elsajátítása 13 19% Szaknyelvi képzések 30 44% Brush-up kurzusok meghatározott feladatkörökhöz kapcsolódóan 10 15% Fordítás 6 9% Tolmácsolás 4 6% Egyéb 5 7% 5. Általános kompetencia-elvárások A következő kérdések arra irányulnak, hogy kideríthető legyen, milyen kompetenciák fontosak a munkáltatók számára a friss diplomás munkavállalóik esetében. A tulajdonságok felsorolása sem légbőlkapott, mivel azokat a 2. fejezethez kapcsolódó hasonló jellegű kutatásokban felsorolt kompetencia elemek alkotják. Kommunikációs készség [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Az alkalmazottak nyelvtudását főként képzésekkel, nyelvtanár segítségével, illetve egyéb módokon fejlesztik. A külföldi kooperáció, valamint a külföldi tanulmányutakon és a nemzetközi workshopokon való részvétel ennél jóval ritkább gyakorlat. 52. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Kommunikációs készség Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 2% Közepes mértékben van rá szükség 5 12% Nagyobb mértékben van rá szükség 12 28% Teljes mértékben szükség van rá 25 58% Szorgalom [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Érdekes módon, teljesen azonos a válaszok eloszlása az előző kompetenciával összevetve. 53. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Szorgalom Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 2% Közepes mértékben van rá szükség 5 12% Nagyobb mértékben van rá szükség 12 28% Teljes mértékben szükség van rá 25 58% 134

135 Tanulási képesség [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? E kérdés kapcsán sincs lényegi változás a válaszok eloszlásában, vagyis: 54. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Tanulási készség Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 4 10% Nagyobb mértékben van rá szükség 13 32% Teljes mértékben szükség van rá 24 59% Döntési képesség [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] A fiatal, pályakezdő alkalmazottak esetében nem feltétlenül van nagy szükség a döntési képességekre, mivel a pályakezdők nem tipikusan döntéshozó pozícióban kezdik meg munkaerőpiaci létüket. 55. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Döntési készség Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 2% Közepes mértékben van rá szükség 21 51% Nagyobb mértékben van rá szükség 13 32% Teljes mértékben szükség van rá 6 15% Informatikai tudás [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Az informatikai tudásra az IT szakterületen kívül felhasználói szintű (közepes) és nem kiemelkedő szintű (teljes mértékben) kompetenciára van szükség a válaszadók szerint. 56. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Informatikai tudás Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 2% Közepes mértékben van rá szükség 15 36% Nagyobb mértékben van rá szükség 12 29% Teljes mértékben szükség van rá 14 33% 135

136 Fegyelem [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében?] A fegyelem, mely részben szinonim fogalomként kezelt a pontosság és a megbízhatóság jellemzőivel, fontos kompetencia elvárásként fogalmazódik meg a friss diplomás, fiatal munkavállalókkal szemben. 57. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Fegyelem Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 10 24% Nagyobb mértékben van rá szükség 17 41% Teljes mértékben szükség van rá 14 34% Alkalmazkodás [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Az alkalmazkodás az egyik erénye lehet a friss diplomásoknak a munkáltatók szerint, hiszen mintegy 80%-uk nyilatkozott így, de nem ez a kompetencia a legfontosabb a válaszadók véleménye szerint. 58. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Alkalmazkodás Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 8 20% Nagyobb mértékben van rá szükség 17 41% Teljes mértékben szükség van rá 16 39% Alaposság [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Az alaposság esetében a prioritás még erősebb, mint az előző esetben, hiszen a munkáltatók több mint fele számára erre az erényre teljes mértékben szükség van. 59. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Alaposság Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 5 12% Nagyobb mértékben van rá szükség 13 32% Teljes mértékben szükség van rá 23 56% 136

137 Felelősségtudat [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Egyértelmű ennek a kompetenciának a dominanciája! 60. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Felelősségtudat Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 3 7% Nagyobb mértékben van rá szükség 9 22% Teljes mértékben szükség van rá 29 71% Kapcsolatteremtés [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] A kapcsolatteremtés és a kommunikációs készség azonos elbírálási kategóriát képez a válaszadók szerint (lásd az előzőeket). 61. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Kapcsolatteremtés Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 6 14% Nagyobb mértékben van rá szükség 13 31% Teljes mértékben szükség van rá 23 55% Kezdeményezés [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Megfigyelhető ennél a kompetencia elemnél, hogy kisebb gyakorisággal jelent meg a teljes mértékű szükségesség, mint a nagy mértékű, mely arra enged következtetni, hogy egy kompetencia prioritás sorrendben nem ez a legfőbb munkavállalói erény. 62. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Kezdeményezés Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 2 5% Közepes mértékben van rá szükség 11 27% Nagyobb mértékben van rá szükség 19 46% Teljes mértékben szükség van rá 9 22% 137

138 Kreativitás [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] A kreativitás megítélése sem egyértelmű, mivel a válaszok szinte egyenletesen oszlanak meg a közepes, a nagy és a teljes mértékű szükségesség közt. 63. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Kreativitás Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 3 7% Közepes mértékben van rá szükség 13 32% Nagyobb mértékben van rá szükség 13 32% Teljes mértékben szükség van rá 12 29% Problémamegoldás [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] A problémamegoldó képesség fontos elvárt tulajdonság a munkaáltatók oldaláról, ezt jelzi, hogy a megkérdezettek közel fele kiemelten kezeli ezt a kompetencia kategóriát. 64. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Problémamegoldás Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 0 0% Közepes mértékben van rá szükség 8 19% Nagyobb mértékben van rá szükség 15 36% Teljes mértékben szükség van rá 19 45% Szaktudás [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Feltűnő a közepes és az inkább nem szükséges kategóriák viszonylagos gyakorisága, mely azt jelzi, hogy a munkáltatók gyakran a learning by doing elvet követik. 65. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Szaktudás Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 3 8% Közepes mértékben van rá szükség 12 30% Nagyobb mértékben van rá szükség 11 28% Teljes mértékben szükség van rá 14 35% 138

139 Erkölcsös magatartás és morál [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] A munkáltatók kiemelt fontosságot tulajdonítanak ennek a kompetencia elemnek, ám kérdés lehet, hogy a munkáltató munkavállaló viszonyára, vagy a munkavállaló ügyfél viszonyára értették a választ. 66. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Morál Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 2% Közepes mértékben van rá szükség 6 14% Nagyobb mértékben van rá szükség 12 29% Teljes mértékben szükség van rá 23 55% Mások befolyásolása és meggyőzés [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Fontos, de nem kiemelten fontos kompetenciának tartják a válaszadók a friss diplomás alkalmazottak meggyőzési képességét. 67. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Befolyásolás és meggyőzés Egyáltalán nincs rá szükség 1 2% Inkább nincs rá szükség 4 10% Közepes mértékben van rá szükség 16 39% Nagyobb mértékben van rá szükség 16 39% Teljes mértékben szükség van rá 4 10% Empátia [5.1. Mely kompetenciákra van leginkább szükségük a fiatal pályakezdők esetében? ] Nagyon fontos ez a tulajdonság is, de nem kiemelten az. Ez a megállapítás a teljes mértékű fontosság alacsonyabb gyakoriságával támasztható alá. 68. táblázat: A munkavállalóktól elvárt kompetenciák: Empátia Egyáltalán nincs rá szükség 0 0% Inkább nincs rá szükség 1 3% Közepes mértékben van rá szükség 9 24% Nagyobb mértékben van rá szükség 19 50% Teljes mértékben szükség van rá 9 24% A kompetenciákat tekintve a fontossági sorrend a következő (a teljes mértékben szükség van rá válaszok alapján): 1. felelősségtudat (71%), 2. tanulási készség (59%), 3. szorgalom (58%) és kommunikációs készség (58%), 4. alaposság (56%), 5. erkölcsös magatartás és morál (55%), valamint kapcsolatteremtés (55%), 6. problémamegoldás (45%), 7. alkalmazkodás (39%) 8. szaktudás (35%), 9. fegyelem (34%) 10. informatikai tudás (33%), 11. kreativitás (28%),

140 empátia (24%), 13. kezdeményezés (22%) 14. döntési képesség (15%), 15. mások befolyásolása és meggyőzés (10%). A válaszadók tehát a felelősségtudatot tartják a legfontosabb munkavállalói kompetenciának A fenti kompetenciák közül melyekkel elégedettek a leginkább? 60. ábra: A munkáltatók elégedettsége a munkavállalók kompetenciáival Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján A válaszadók értékelik a friss diplomások informatikai hozzáértését, szorgalmát, illetve azt, hogy a munkavállalók képesek és hajlandók tanulni a magasabb szintű teljesítmény eléréséhez A fenti kompetenciák közül melyeket kellene fejleszteni a fiatal diplomásoknál? 61. ábra: Fejlesztésre szoruló kompetenciák a fiatal diplomásoknál Forrás: saját szerkesztés N=48 fős minta alapján 140

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben