Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Átírás

1 Szent István University, Agricultural and Environmental Faculty Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés Dr. Béla URBÁNYI Associate professor Head of Department

2 Pettyes csatornaharcsa (Ictalurus punctatus, Rafinesque, 1818)

3 Főbb termelők (FAO 2006)

4 Statisztika

5 Általános információk Egészen a közelmúltig a csatornaharcsa termelés nem volt jelentős az USA-ban: 2000-ben már a tenyésztett fajok 50%-át adta a csatornaharcsa A termelés 95%-a 4 államban történik: Mississippi (70%), Alabama, Arkansas, Louisiana A csatornaharcsa, mint horgász sporthal csak másodikként követi a pisztrángsügért

6 Biológia Rend: Siluriformes, család: Ictaluridae (39 faj Kanadától Közép-Amerikáig) A csatornaharcsa Észak-Amerikában őshonos Teste megnyúlt és pikkelytelen; az átlagosan pigmentált egyedek hasa ezüstös fehér színű, az oldala szürkéskékbe hajló színezetű, vagy a háta lehet teljesen fekete. Albínó egyedek a természetben ritkán fordulnak elő, de a tenyésztett vonalaknál fellelhetőek 8 bajuszszál, 4 alsó és 4 a felső ajkakon Lágy úszósugarakkal rendelkezik, de a has- és mellúszók tüskések A farok alatti úszó úszósugarat tartalmaz. Utóbbi határozóbélyeg más fajoktól való elkülönítéshez; a fiatal egyedek mélyen bevágott farokúszóval rendelkeznek. Ez a jelleg az idősebb egyedeknél nem jellemző. Az őshonos élőhelyeit tiszta és lassan áramló vizű folyók, állóvizek, tavak alkotják. Előnyben részesíti a homokos, kavicsos medret, jobbára fenéklakó. Vegyes táplálkozású Ellenálló, tág tűrésű faj (hőm.: fagyponttól egészen ºC; sótartalom: 0-11 ppt) Ivarérettségét 2-12 év alatt éri el; akár 20 évig is elél, testtömege elérheti a 20 kg-ot is; a természetben 2-4 év alatt éri el a 0.5 kg-ot. Az ivási időszaka késő tavasszal van a hőmérséklet függvényében. A hímek kiválasztják az ivóhelyet és odacsalogatják a nőstényeket. Az ívás végeztével azonban elűzik őket. A hímek őrzik az a ikrákat egészen a kelésig (5-8 nap).

7 Történelmi áttekintés A csatornaharcsa iránti érkeklődés az Egyesült Államokban a Halászati Egyesület hatására élénkült fel, amikor az első törzsállományokat begyűjötték a természetből az 1870 es években. Elsősorban a Mississippi folyó völgyében őshonos, noha számos helyre is betelepítették már. Mesterséges szaporítása először 1890-ben történt akváriumi körülmények között. Ezidő tájt fedezték fel a hímek ikraőrzési és ivadékgondozó viselkedését. A halastavi ívatásra először 1914-ben került sor egy állami keltetőben. Ívatófészkeket először 1916-ban alkalmaztak. Ez az ikrásonkénti ivadékszám növekedését eredményezte. Keltetőházi körülmények között először 1929-ben sikerült a hím viselkedését utánzó vízáralmoltató rendszert létrehozni, tehát az ikrainkubációt mesterségesen megoldani. A piaci haltermelés először az 1950-es évek végén került be a gyakorlatba, A harcsatermelés gyorsan fejlődött az 1960-as és 70-es évek között. Ezt a fejlődést a halgazdasági körülmények javulása, a betegségek felismerése és leküzdése és ezek gyakorlati alkalmazása tette lehetővé. Ehhez járult még hozzá az USA déli államaiban bekövetkező ipari fejlődés. A termelő gazdaságok legalább 90%-a a Mississippi folyó völgyében létesült.

8 Élőhely és biológia A csatornaharcsa folyóvizekben és temperált vizekben őshonos Észak-Amerikában, elterjedési területe magába foglalja Kanada déli ill. Mexikó északi részét is. A kifejlett egyedek első ívása 2-3 éves korban következik be. Az ívás a természetben tavasszal, a déli területeken általában márciusban kezdődik. Az ikrákat leggyakrabban vízbe került farönkök alá helyezik, vagy valamilyen természetes mélyedésbe. Az ikrákat ragadós burokban, csomóban helyezik el. A kg-os nőstények átlagosan ikrát raknak testtömegkg-onként, a nagyobb ikrások akár ikrát is rakhatnak ttkg-onként. Mikor megtörtént az ikrák lerakása és megtermékenyülése, a hím elűzi a nőstényt a fészektől, és úszójának folyamatos legyezésével állandóan friss, oxigéndús vizet áramoltat az ikrákra. A hőmérséklet függvényében az ikrák 5-10 nap alatt kelnek ki, és a hím még néhány napig a szikzacskó felszívódásáig gondoskodik a fejlődő, még nem táplálkozó ivadékokról. A csatornaharcsa alkalmi vegyes táplálkozású: gyakorlatikag minden rendelkezésre álló növényi és állati eredetű táplálékot elfogyaszt.

9 Termelési ciklus

10 A keltetés gyakorlata keltetők és ivadéknevelők, egyszerű átfolyó vizes tartályok Nélkülözhetetlen a jó vízminőség, a legfontosabb külső tényező a hőmérséklet. Az ikrák és lárvák számára sekély, négyszögletes tartályok alkalmasak. Az ikrákat ikratartó hálóban helyezik el a tartály oldalán, és állandó vízáramlást biztosítanak a fejlődő ikrák számára recirkulációval. A kelési idő a hőmérséklet függvénye(5-8 nap, C). Lásd az ábrán A kikelt, még szikzacskós ivadékok kiúsznak a hálóból, majd összegyűlnek a tartály sarkainál. MacDonald-üvegeket (Zuger) is használnak néhány keltetőben az ikrák nátrium-szulfittal történő szétválasztása érdekében (lásd ábra) A lárvákat hasonló, de vízáramoltatás nélküli tartályokba helyezik át. A táplálkozásukat az elúszást követően kezdik meg (6-12 alkalommal naponta) Ezt követően a tartályokból előnevelő tavakba helyezik ki a táplálkozást követő 2-10 nap elteltével.

11 Előnevelési gyakorlat Az ivadékok telepítési sűrűsége határozza meg a kishalak átlagos méretalakulását egy szezon végéig. ( napos szezon). Egy 20 g-os kishal eléréséhez kívánatos telepítési sűrűség lárva/ha. A lárvanevelő telepeket 3-4 hétig trágyázni kell (szervetlen N és P) a telepítés előtt. A telepítés után a lárvák táplálékát állati plankton adja néhány hétig. Ezután a kishalakat napi 1-2 alkalommal etetett előkevert takarmányon tartják nagyjából egy hónapig. 5-9 hónap elteltével a kishalak lehalászhatók és áttelepíthetők az előnevelő tavakba. A méret szerinti osztályozás általában szükségszerű az egységes állományméret eléréshez. Az ivadéknevelő tavakat leeresztik és szárazra állítják a lehalászást követően.

12 Elővenelés Tiszta lehalászási rendszer: Célja az egyöntetű, egynyaras halállomány elérése. Növendék lárva állományokat hoznak létre, és a kívánt méretre nevelik ( kg), majd teljesen lehalásszák vagy egyszerre, vagy 2-4 körben néhány hónap alatt. Előnye: A halak egységes méretűek. Könnyebb fenntartani az eszközparkot. A táplálékhasznosítás jobb. Elméletileg a betegségek kezelése könnyebb. Egy tenyészedényes rendszer: Egész éven át biztosítja az étkezési méretű halat. Legelőször, egy kezdeti állományt különítenek el, majd a gyorsabban növő egyedeket elkülönítik egy nagyobb lyukméretű elkülönítő háló segítségével, melyek helyére új halak kerülnek. Ez a folyamat évekig folytatódik anélkül, hogy a tavat szárazra állítanák. Eddig ez a leginkább elterjedt rendszer. Előnye: Egész évben elérhető a piaci méret; kiküszöbölhetők a szélsőségek (több nevelőből is lehet választani). Utóbbi a legfontosabb indoka a rendszer nagyobb elterjedtségének.

13 Termelési rendszerek A csatornaharcsa nevelés mesterséges tavakban, ketrecekben, kör alakú tartályokban, csatornarendszerekben történhet mind az Egyesült Államokban ill. Kínában. Az Egyesült Államokban inkább a monokultúra jellemző, míg Kínában elterjedt mind a monokultúrás, mind a polikultúrás nevelés, utóbbi olyan hagyományos fajokkal kiegészítve, mint pl. a ponty. A halak etetése mesterséges táppal történik mindkét államban.

14 Nevelés A csatornaharcsa nevelése többnyire tavi környezetben folyik. Az ívatás tavasszal, nyiltvízi tavakban, /ha telepítési sűrűségben, 1:01-01:04 ivararányban (tejes:ikrás) történik, így lehetővé válhat a párbaállás. Alternatívaként, az anyahalak külön is párba állíthatók az ívató tavakban. Mindkét esetben fészkeket helyeznek ki, ezek lehetnek fém vagy fa dobozok, vagy egyéb burkolatú, megfelelő méretű elemek. Az ikra a tóban hagyva kikeltethető, ebben az esetben az ívási szezont követően az anyahalakat át kell helyezni másik tavakba. Másik esetben a fészkeket 3-4 napos időközönként vagy még gyakrabban ellenőrzik, majd azok összegyűjthetők és keltetőkbe szállíthatók, ahol az ikrainkubáció megvalósul. A kikelt és elúszó, már táplálkozó kishalak a víz felszínén táplálkoznak. Az ivadékokat leginkább finomra őrölt kész takarmánnyal etetik néhány napig. Az ivadéknevelő tavakban több hónapig tart a nevelés (sokszor a teljes első évben).

15 Etetés A takarmány különböző növényi fehérjék kombinációiból áll; úgymint szójaliszt, gyapotmagliszt, kukoricaliszt, mogyoró (földimogyoró) és búza, kiegészítve növényi olajokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Nagyon kevés állati fehérjét tartalmaz (pl. halliszt) (ha egyáltalán van benne) a jelenleg alkalmazott csatornaharcsa táp. Számos USA-beli és nemzetközi cég forgalmaz csatornaharcsa tápot, valamint számos helyi takarmányüzem létesült harcsafarmok közelében. A felhasznált takarmány sokszor a szükségesnél magasabb dózisban tartalmaz vitaminokat, mivel a természetes táplálék, mely ezt hivatott biztosítani, nem mindig hozzáférhető, különösen a beltéri rendszereknél.

16 Feldolgozás A lehalászott halakat halszállító tartályokban teherautókon élve szállítják a feldolgozó üzemekbe a termelési ciklusnak megfelelően. A kisebb termelők saját maguk dolgozzák fel a halat. A halak méretétől és a piaci kereslettől függően szeletben vagy filé formájában dolgozzák fel, vagy lefejezve, belezve és nyúzva értékesítik. A halfeldolgozó üzemek fejlesztése szükséges és időszerű, a HACCP rendszer (Hazard Analysis Critical Control Point) előírásainak meg kell felelnie, miként azt a szövetségi kormányok előírják. Az üzemi látogatás és ellenőrzés rendszeres. A kiskereskedelmi egységeket, élelmiszerboltokat és éttermeket szintén rendszeresen ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a közegészségügyi előírásoknak.

17 Termelési költség A földvásárlás és a nagy tógazdaságok fejlesztése jelenti a legnagyobb költséget a gazdák számára. A legnagyobb változó költség a takarmány, ami jellemzően 40-45%-át adja a működési költségeknek ban a csatornaharcsa piaci ára 1.1 USD/kg volt. Ez az ár azóta keveset változott; azóta sem tudott 1.75 USD/kg fölé kerülni (1990-es évek). Az eladási ár tulajdonképpen csökkent az import hallal szembeni verseny következtében nyári hónapjainak átlagára 1.26 USD/kg volt. Vámkorlátozást vezettek be a Vietnamból importált harcsával szemben 2003 nyarán, de ennek nem volt hatása a termelői árra. Mindazonáltal a vietnami csatornaharcsa az Egyesült Államok belföldi piacán a legfőbb vetélytárs maradt.

18 Betegségek és megelőző intézkedések Betegség Kórokozó Típus Tünet Beavatkozás Csatornaha rcsa vírusos bet. Enteric septicaemi a Columnaris betegség Aeromonas septicaemi a Vírus Edwardsiella ictaluri Flavobacteri um columnare Aeromonas hydrophila; A. sobria Vízipenész Saprolegnia spp. Kopoltyú és külső paraziták Proliferatív (burjánzó) kopoltyú betegség Copepoda paraziták Más paraziták Trichodina sp.; Ichthyophthi rius multifiliis Aurantiactin omyxon sp.; Dero digitata Ergasilus sp.; etc Baktérium Baktérium Baktérium Gomba Protozoa Myxozoa Csökkentett táplálkozási aktivitás, kiszámíthatatlan úszás, néha spirál alakban, váltakozó hiperaktivitás és levertség, duzzadt has, kidülledő szemek, vérzések. Vérzések a külső száj alsó környékén; fehér fokális elváltozások a hal hátán és oldalán, esetenként szürke elváltozás a fejtetőn, amely nyílt sebben fakad ki. Fehér foltok a szájban, éles pikkelyek és uszonyok, vattaszerű növekedés a száj körül, uszonyok széle szakadozó; "nyerges" elváltozás a hátúszó közelében, gomba terjedése a kopoltyúkon és a bőrön. Úszók szakadozása és kivörösödése depigmentáció, fekélyek. Vattaszerű szürke / fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyúkon, később barnává vagy zölddé válnak; általában kicsi, fokális fertőzések gyorsan terjednek a testen vagy a kopoltyún. Small white spots on skin or gills; irritation, flashing, weakness, loss of appetite, and decreased activity; gills pale and very swollen Kis fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyún; irritáció, gyengeség, étvágytalanság, csökkent aktivitás, kopoltyúk sápadtak és nagyon duzzadtak. Duzzanat és piros és fehér foltok a kopoltyúkon darált hússzerű megjelenést adnak. Nincs kezelés; megfelelő gazdálkodás Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Formalin Formalin Formalin Copepoda Látható paraziták a kopoltyún Formalin Helminths; cestodes; trematodes Formalin

19 Szaporítás Fából készült ívató tartály Harcsaivadék

20 Termelés

21 Termelés

22 Köszönöm a figyelmet!!!!