Gazdasági szabályozás 7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások

Átírás

1 Gazdasági szabályozás 7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

2 Témakörök Természetes monopólium Hálózatos szolgáltatások Szabályozás és alternatívái Szabályozás és információ Függetlenség és kiszámíthatóság

3 Természetes monopólium Érvek a monopólium mellett: Méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditívitás Pozitív externáliák Empirikus eredmények, technológiai változások, negatív externáliák a verseny híveit erősítik

4 Természetes monopólium Természetes, mert gazdaságos, legkisebb költségű Méretgazdaságosság önmagában nem elegendő, a választékgazdaságtalanság semlegesítheti Méret- és választékgazdaságosság együttes fennállása esetén valószínűleg fennáll a természetes monopolhelyzet Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás

5 Természetes monopólium Költség szubadditívitás: többtermékes monopólium, közös termelési folyamatban a legalacsonyabb költséggel látja el a piacot, szemben az ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben előállító egymással versengő szolgáltatókkal

6 Természetes monopólium Költség additívitás és költség szuperadditívitás természetellenes Vizsgálat: ökonometriai modellek, költségfüggvények Csak releváns piacnagyságokra lehet vizsgálni Szubadditívitást találtak (távközlésben, villamosenergia iparban, vasúti közlekedésben, légi közlekedésben, bankszektorban)

7 Természetes monopólium Természetes monopólium technológiai értelemben vett szubadditívitást jelent, nem mond semmit pl. a tulajdonviszonyokról, a monopólium belső szerveződéséről A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, például a hálózatok összekapcsolása révén a költségszubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók

8 A hálózatos szolgáltatások sajátosságai Távközlés, szállítás (vasút, közút, légiközlekedés), energiaipar (áram-és gázszolgáltatás), vízszolgáltatás Hálózat: pontok (esetleg csomópontok) közötti kapcsolat Kapcsolat lehet fix (pl.vezeték, sín) vagy egyéb (légifolyosó, rádióhullám)

9 A hálózatos szolgáltatások sajátosságai A hálózat elemei: egymást kiegészítők és gyakran helyettesíthetők a nyújtott szolgáltatást a kiegészítő elemek együttese adja Kompatibilitás: alapfeltétel Hálózati topológiák Egy vagy kétirányú rendszerek: hálózati topológiától függetlenek

10 A hálózatos szolgáltatások sajátosságai Hálózati externalitások: pl. a szolgáltatás értéke nő a várhatóan belépő új fogyasztás esetén Hálózati infrastruktúra és szolgáltatás elkülönítése Vertikális szervezet Termelés, szállítás, elosztás (energia, víz) Összegyűjtés, szállítás, tárolás/megsemmisítés/feldolgozás (csatorna, szemét) Összegyűjtés, szállítás, elosztás (posta, távközlés, közlekedés) Nagy hálózati infrastruktúrák (elsüllyedt költségek)

11 A hálózatos szolgáltatások sajátosságai Közszolgáltatások: piaci illetve nem piaci alapon szerveződő Nem piaci: igazságszolgáltatás, közbiztonság, kötelező oktatás stb. Piaci: távközlés, posta, szállítás, energiaipar, vízszolgáltatás stb. Állami szerepvállalás eltérései

12 A szabályozás alternatívái Állami tulajdon Franchise Aukció Önszabályozás

13 Az információ problémája a szabályozásban A tökéletes informáltság esete, információs asszimetria Szabályozás a nyilvánosság segítségével Charles Francis Adams és a "sunshine regulation" Massachusetts Board of Railroad Commissioners Előnyei, hátrányai

14 Az információ problémája a szabályozásban Angol hagyományok: kényszerítő erővel csak világos törvényi felhatalmazás alapján rendelkezzen egy bizottság Tanulságok A nyilvánosság sokban segít (Ralph Nader, Bryan Carsberg) Elsősorban nyilvánvaló, kiáltó hiányosságok esetén hatásos, napi ügyekben nem

15 Az információ problémája a szabályozásban Tanulságok (folytatás) A fogyasztókat a minőség általában jobban érdekli, mint az ár A fogyasztók az azonnali megoldásokat értékelik nagyra A "capture" ellen a fogyasztókkal való kapcsolattartás a hatásos fegyver

16 Az információ problémája a szabályozásban A megfelelő információ megszerzésének fő eszköze a célok helyes meghatározása A szabályozottak információszolgáltatási taktikái Saját célra is kevés információ Túlzott, de értéktelen információ Lassú információ szolgáltatás Félrevezetőnek minősíthető információk meghatározása

17 Az információ problémája a Ellenszerek szabályozásban Releváns, rendszeres, rutinszerűen, megegyezés alapján előállított információkat kell kérni: számvitel politika (pl. profit és költség centrumok, vagyonértékelés) Az információszerzés célját világosan meg kell határozni A szabályozó és a szabályozott céljait a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell egymáshoz (államosított cégek, privatizáció)

18 Az információ problémája a szabályozásban Mely esetekben elengedhetetlen a megfelelő információhoz való hozzájutás? Keresztfinanszírozás Hozzáférés, összekapcsolás (bentlévő és belépő közötti információs asszimetria) Jogtalan árdiszkrimináció Túlzott monopol-profit Minőség Információszerzés egyéb módjai

19 Függetlenség és kiszámíthatóság Függetlenség csak a beszámoltatással együtt tárgyalható Beszámoltatás Formális (törvényi, jogi függőség) Informális (érintettek részt vesznek-e, megvitatható-e a döntés, indokolt-e a döntés, ismertek-e a szabályok)

20 Függetlenség és kiszámíthatóság Privatizáció és szabályozás viszonya - befektetői kockázatok csökkentése: Hosszútávú keretek Függetlenség a kormányzati beavatkozástól (alacsony árak, választási ciklusok, versenyhez való viszony)

21 Függetlenség és kiszámíthatóság Nagy-Britannia: változás az elmúlt években Nyilt viták Indoklások Előzetes tájékoztatás a változtatás szándékáról Tanácsadó testületek

22 Függetlenség és kiszámíthatóság Kelet-Európában: a politikusok általában fenyegetőnek tartották a független szabályozó testületeket, ezért vagy Tanácsadó jellegű, döntési jog nélküli, korlátozott függetlenségű intézményt hoztak létre, vagy Formálisan függetlent, amelynek döntéseit befolyásolni igyekeztek

23 Függetlenség és kiszámíthatóság A kiszámíthatóság fontosságát a jelentős beruházási igények növelik Szabályok utólagos változásai (nagy a kísértés) Elsülyedt költségek (USA és UK energiaipar) Kiszámíthatóság híjján nem ruháznak be eleget Alákínálnak a koncessziónál

24 Függetlenség és kiszámíthatóság Utólagos változtatás ellen hathat: Elvesző jövőbeli haszon Hosszú élettartamú tőkeállomány esetén fokozatos kiépítés Az egyik területen bekövetkező szabályozói kiszámíthatatlanság más területekre és így az országkockázatra is kihat Jövőbeli privatizációs bevételek is csökkenhetnek

25 Függetlenség és kiszámíthatóság A szabályozó hatóságok tekintélye (elfogulatlan döntések) Hosszabb távon alakul ki Gyorsan elveszthető A kormányzati viselkedésnek döntő szerepe van