Témakörök. Természetes monopólium. Természetes monopólium. Természetes monopólium. Természetes monopólium

Átírás

1 Témakörök Gazdasági szabályozás 7. hét és hálózatos szolgáltatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál Hálózatos szolgáltatások Szabályozás és alternatívái Szabályozás és információ A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Érvek a monopólium mellett: Méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditívitás Pozitív externáliák Empirikus eredmények, technológiai változások, negatív externáliák a verseny híveit erősítik Természetes, mert gazdaságos, legkisebb költségű Méretgazdaságosság önmagában nem elegendő, a választékgazdaságtalanság semlegesítheti Méret- és választékgazdaságosság együttes fennállása esetén valószínűleg fennáll a természetes monopolhelyzet Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás Költség szubadditívitás: többtermékes monopólium, közös termelési folyamatban a legalacsonyabb költséggel látja el a piacot, szemben az ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben előállító egymással versengő szolgáltatókkal Költség additívitás és költség szuperadditívitás természetellenes Vizsgálat: ökonometriai modellek, költségfüggvények Csak releváns piacnagyságokra lehet vizsgálni Szubadditívitást találtak (távközlésben, villamosenergia iparban, vasúti közlekedésben, légi közlekedésben, bankszektorban) 1

2 technológiai értelemben vett szubadditívitást jelent, nem mond semmit pl. a tulajdonviszonyokról, a monopólium belső szerveződéséről A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, például a hálózatok összekapcsolása révén a költségszubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók Távközlés, szállítás (vasút, közút, légiközlekedés), energiaipar (áram-és gázszolgáltatás), vízszolgáltatás Hálózat: pontok (esetleg csomópontok) közötti kapcsolat Kapcsolat lehet fix (pl.vezeték, sín) vagy egyéb (légifolyosó, rádióhullám) A hálózat elemei: egymást kiegészítők és gyakran helyettesíthetők a nyújtott szolgáltatást a kiegészítő elemek együttese adja Kompatibilitás: alapfeltétel Hálózati topológiák Egy vagy kétirányú rendszerek: hálózati topológiától függetlenek Hálózati externalitások: pl. a szolgáltatás értéke nő a várhatóan belépő új fogyasztás esetén Hálózati infrastruktúra és szolgáltatás elkülönítése Vertikális szervezet Termelés, szállítás, elosztás (energia, víz) Összegyűjtés, szállítás, tárolás/megsemmisítés/feldolgozás (csatorna, szemét) Összegyűjtés, szállítás, elosztás (posta, távközlés, közlekedés) Nagy hálózati infrastruktúrák (elsüllyedt költségek) Közszolgáltatások: piaci illetve nem piaci alapon szerveződő Nem piaci: igazságszolgáltatás, közbiztonság, kötelező oktatás stb. Piaci: távközlés, posta, szállítás, energiaipar, vízszolgáltatás stb. Állami szerepvállalás eltérései A szabályozás alternatívái Állami tulajdon Franchise Aukció Önszabályozás 2

3 A tökéletes informáltság esete, információs asszimetria Szabályozás a nyilvánosság segítségével Charles Francis Adams és a "sunshine regulation" Massachusetts Board of Railroad Commissioners Előnyei, hátrányai Angol hagyományok: kényszerítő erővel csak világos törvényi felhatalmazás alapján rendelkezzen egy bizottság Tanulságok A nyilvánosság sokban segít (Ralph Nader, Bryan Carsberg) Elsősorban nyilvánvaló, kiáltó hiányosságok esetén hatásos, napi ügyekben nem Tanulságok (folytatás) A fogyasztókat a minőség általában jobban érdekli, mint az ár A fogyasztók az azonnali megoldásokat értékelik nagyra A "capture" ellen a fogyasztókkal való kapcsolattartás a hatásos fegyver A megfelelő információ megszerzésének fő eszköze a célok helyes meghatározása A szabályozottak információszolgáltatási taktikái Saját célra is kevés információ Túlzott, de értéktelen információ Lassú információ szolgáltatás Félrevezetőnek minősíthető információk meghatározása Ellenszerek Releváns, rendszeres, rutinszerűen, megegyezés alapján előállított információkat kell kérni: számvitel politika (pl. profit és költség centrumok, vagyonértékelés) Az információszerzés célját világosan meg kell határozni A szabályozó és a szabályozott céljait a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell egymáshoz (államosított cégek, privatizáció) Mely esetekben elengedhetetlen a megfelelő információhoz való hozzájutás? Keresztfinanszírozás Hozzáférés, összekapcsolás (bentlévő és belépő közötti információs asszimetria) Jogtalan árdiszkrimináció Túlzott monopol-profit Minőség Információszerzés egyéb módjai 3

4 Függetlenség csak a beszámoltatással együtt tárgyalható Beszámoltatás Formális (törvényi, jogi függőség) Informális (érintettek részt vesznek-e, megvitatható-e a döntés, indokolt-e a döntés, ismertek-e a szabályok) Privatizáció és szabályozás viszonya - befektetői kockázatok csökkentése: Hosszútávú keretek Függetlenség a kormányzati beavatkozástól (alacsony árak, választási ciklusok, versenyhez való viszony) Nagy-Britannia: változás az elmúlt években Nyilt viták Indoklások Előzetes tájékoztatás a változtatás szándékáról Tanácsadó testületek Kelet-Európában: a politikusok általában fenyegetőnek tartották a független szabályozó testületeket, ezért vagy Tanácsadó jellegű, döntési jog nélküli, korlátozott függetlenségű intézményt hoztak létre, vagy Formálisan függetlent, amelynek döntéseit befolyásolni igyekeztek A kiszámíthatóság fontosságát a jelentős beruházási igények növelik Szabályok utólagos változásai (nagy a kísértés) Elsülyedt költségek (USA és UK energiaipar) Kiszámíthatóság híjján nem ruháznak be eleget Alákínálnak a koncessziónál Utólagos változtatás ellen hathat: Elvesző jövőbeli haszon Hosszú élettartamú tőkeállomány esetén fokozatos kiépítés Az egyik területen bekövetkező szabályozói kiszámíthatatlanság más területekre és így az országkockázatra is kihat Jövőbeli privatizációs bevételek is csökkenhetnek 4

5 A szabályozó hatóságok tekintélye (elfogulatlan döntések) Hosszabb távon alakul ki Gyorsan elveszthető A kormányzati viselkedésnek döntő szerepe van 5