Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Átírás

1 2008. május

2 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1] fax: [06-1]

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Vezetői összefoglaló A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás Természeti és környezeti adottságok Városszerkezet Társadalom, humán szolgáltatások Kultúra, közművelődés Közműellátottság Megközelíthetőség, közlekedés Gazdaság Turizmus Városrészek A város funkciói, szerepe a városhierarchiában A város jövőképe Célok Az IVS megvalósítását támogató eszközök A között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei Ágazati helyzetfeltárás Történet Épített és természeti környezet A város természeti környezete A város épített környezetének jellemzői Társadalom Népesség számának alakulása Népesség korösszetétele Képzettség A lakosság etnikai összetétele Szociális helyzet Lakosság egészségi állapota Gazdaság A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban A gazdaság szerkezetének jellemzői A vállalati szektor területi jellemzői Turisztika... 89

4 Vendégforgalom Idegenforgalmi kínálat Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok Turisztikai vonzerők a város szövetében Egészségügy, sport Alapellátás A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók Kiemelt fontosságú területek: prevenció Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében Sport, mint az egészséges élet feltétele Szociális ellátás Oktatás Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás Az intézményi struktúra változása: Az oktatási intézményrendszer eredményessége Fejlesztési igények Felsőoktatás Közművelődés, kultúra A város kulturális öröksége Kulturális intézmények és létesítmények Az intézményrendszer problémái Közmű Vizek, vízellátás Hulladékgazdálkodás Energiaellátás Hírközlés, elektronikus kommunikáció Közlekedés Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség Városi közlekedés Területi vonatkozások Városrészi helyzetfeltárás Belváros Hódtó Tabán Tarján Csúcs Béketelep Susán Újváros

5 4.6. Kertváros - Kishomok Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág Mártély üdülőterület Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában A város pozíciója a városhierarchiában Jövőkép Pozitív jövőkép Negatív forgatókönyv Célok A stratégia koherenciája Illeszkedés A célrendszer koherenciája Agglomerációs - térségi együttműködés Az együttműködés területei Az együttműködés módszerei Az együttműködés továbbfejlesztésének területei Környezeti kompenzáció Akcióterületek kijelölése, a as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program A program elemei A Program költségvetése A Program forrásai Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű eszközök Partnerség Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése Partnerség az IVS készítése során Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere Általános szervezetfejlesztési szempontok A városfejlesztő társaság Településközi koordináció mechanizmusai Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring

6 1. Bevezetés 2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Az IVS elkészítése ugyanakkor illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését. Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű. A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy a helyzetelemzés megelőzi az A város szerepének meghatározása a településhálózatban című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került. 6

7 A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt módszertani követelményeknek megfelelően természetesen kijelöli a fejlesztési irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is. A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett: 1. Belváros - Hódtó 2. Tarján-Tabán 3. Csúcs-Béketelep 4. Susán 5. Újváros 6. Kertváros 7. Egyéb belterületek A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt. Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja. Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei és a civil társadalom képviselőinek közreműködésével megtartott műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt. Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS. 7

8 2. Vezetői összefoglaló Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan - erre építve végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekbe foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: 8

9 a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak ellátórendszerek országos szinten is mintaértékű programszerű modernizálásnak folytatása, illetve a Kultúra városa funkció megerősítése - kijelölése, melyek megvalósítása feltétele a Dél-Alföldi régióban és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégióban jelentős pozíciót betöltő, élhető és prosperáló város megteremtésének. Megtörtént a 7-8 éves távlatban elérendő tematikus célok, egyebek mellett a város kulturális értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehabilitációs cél kijelölése, valamint a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célok meghatározása; a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése: elsősorban a Belvárosban megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program kereteinek meghatározása A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési stratégiájának meghatározásához elengedhetetlen a hova igyekszünk? kérdés mellett a hol tartunk most? kérdésre felelni. Az IVS készítése lehetőséget teremtett a város helyzetének részletes vizsgálatára: a jelen helyzet értékelésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével; a fejlődési tendenciák kimutatására az 1998 / 2001 / os mutatók összehasonlításával; a város helyének kijelölésére a régiós megyei jogú városokkal való összehasonlítás eszközével. A dokumentum első részében rögzített helyzetkép az adatok értékelése mellett a közelmúltban készült ágazati típusú stratégiák eredményeinek figyelembe vételével és a tervező munka során készült helyi interjúk, műhelybeszélgetések, konzultációk keretében elhangzott vagy írásban az Önkormányzathoz eljuttatott vélemények alapján kapta meg végleges formáját. 9

10 Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedése szempontjából pedig a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai feltétele: Szeged pólusváros sikeressége; a két város kapcsolatának szorosabbá válása Természeti és környezeti adottságok A város az ország napsütésben gazdag, csapadékban szegény területén fekszik, az ország legalacsonyabban fekvő városa, melynek fő természeti adottsága a szántóföldi művelésnek kedvező, jó minőségű talaj. Kiemelkedő természeti tőke a víz: a térség jelentős felszíni és felszín alatti artézi vízkészlettel rendelkezik. A víz ugyanakkor problémákat is okoz, csapadékos időben jelentős a térségben az ár- és belvízveszély, a vízhiányos, aszályos periódusok pedig a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat. A térség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése Városszerkezet A város dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok. A város épített örökségének jelentős része megsemmisült a város 20. századi történelme során. A megmaradt értékeket, a város épített környezetét és a városkaraktert vizsgáló 10

11 Műemlékvédelmi Koncepció 2007-ben készült, listázta az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a században létrejött Csomorkány nevű település temploma; jellegzetes vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kűfal, melynek folyamatos karbantartása szükséges; a műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújításra került a zsinagóga. A szakértők fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége: kiemelkedő értéket képviselnek a döntően a század fordulójáról fennmaradt téglaépületek és a száz évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanyák. A 21. századi építészet vásárhelyi ékköve a városképbe illeszkedő, ugyanakkor valóban modern Emlékpont. Az épített értékek megóvásához kapcsolódó kiemelt feladat a Tornyai János Múzeum és a ma már műemléki védettséget élvező, Janáky István által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Ház megújítása Társadalom, humán szolgáltatások A város társadalmát közel fős lakossága jelenti: e lakosság, mint az ország nagyvárosainak lakossága általában, elöregedő, az idősek a város terében koncentráltan élnek. A városlakók száma csökken, a prognózisok szerint az elkövetkező időszakokban jelentős további fogyatkozás várható. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város - a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért: létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (a helyi babakötvény sikerét mutatja, hogy ma már 830 regisztrált kisgyermeknek utalja havonta a meghatározott összeget 11

12 az alapítvány). Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek (az elmúlt időszakban összesen 102 db), illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete. A város a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozta létre a munkahelyteremtési alapját, melynek pénzügyi hozzájárulásával 2007 óta 560 új munkahelyet létesítettek a vásárhelyi vállalkozók. A város egyéb eszközökkel is küzd a szegénység és a szegregálódás ellen: a szociális ellátórendszerének fejlesztése során kiemelt szempontnak tekinti a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételrendszerének megteremtését. A város humán szolgáltatásai jellemzően magas színvonalúak. Az önkormányzat sokat költ mind a szociális, mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó intézményrendszerének fejlesztésére. A szociális típusú problémák kezelésére a város pénzbeli támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni. A város saját forrásainak terhére elindította a telep-felszámolási programját, jelenleg az Észak utcai telep felszámolásának előkészítése folyik. A város élni kíván a szociális városrehabilitációs program által nyújtott lehetőséggel (a as városrehabilitációs program 2. üteme), a megvalósítandó beavatkozások tervezése elindult. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak megfelelően kezeli a területet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet rónak a város költségvetésére. Egyebek mellett ennek ellensúlyozása érdekében az ellátó intézményrendszerben modell értékűen megvalósult a hatékonyság- és minőségjavító racionalizálás: a közel 350 fővel működő Kapcsolat Központ minőségi szolgáltatásokat nyújt a rászorulók számára. Sikeres pályázatoknak köszönhetően az intézményrendszer bizonyos elemei korszerűek (Csodaház, hajléktalanok számára kialakított nappali melegedő), más elemei jelentős megújításra várnak (Kovács-Küry Idősek Otthona). 12

13 A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói kör által működtetett alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózata. Vásárhelyen a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. Az átalakítási és fejlesztési programnak köszönhetően megvalósult - a várható demográfiai változások figyelembe vételével - az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is van a városban: Hódmezővásárhelyen működik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, melynek helyzete nem megnyugtató a város vezetői számára, az intézmény megtartása fontos feladat. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal (mindennapos testnevelés, tanszervásárlási kedvezmények, sportutalvány, gyermekétkeztetés), sokat fordít a gyermekek egy harmadát jelentő hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítására. Az eredmények folyamatosan érzékelhetővé válnak: 2006-ban negyedik alkalommal került sor kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba. A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat. A vásárhelyi lakosság hazai összehasonlításban átlagos tehát uniós összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegségek megelőzése, azaz a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás ösztönzése. A város számára ezért kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai anyagok, valamint az országos szinten is példaértékűen működő Egészséges Vásárhely Program (EVP). Az EVP célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a koncepció szerint a feladat a Kórház előtti funkciók működési rendszerének felállítása és működtetése. Az átfogó program keretében megvalósult a több 13

14 mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az egészségmegőrzést tanító események és a kapcsolódó szűrési kampányok. A évben megkezdődött országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintette a város kórházát: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt, s a korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 az aktív. Ez a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban sikeres helyi reformoknak köszönhetően anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. Az egészségügyi intézményrendszer leginkább hiányzó eleme a korszerű járóbeteg-ellátást biztosító szakorvosi rendelő Kultúra, közművelődés A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, a kultúra világában. A Város Önkormányzata ezért kiemelt feladatának tekinti a kultúra és a közművelődés támogatását: a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását, valamint a lakosság és kiemelten a gyermekek és az ifjúság kultúraszeretetének kialakítását, kultúrához férésének elősegítését. Jelenleg folyik a Mindennap kultúra! program koncepciójának kialakítása, melynek központi eleme az iskolás gyermekek, a fiatal felnőttek, valamint az olvasókörök közösségei számára a minőségi kultúra fogyasztásához szükséges feltételek és programok megteremtése. A kulturális és közművelődési kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése lényeges, hiszen mind a helyi lakosság életminőségének javítása (a város, mint lakóhely vonzóvá tétele), mind pedig - a város identitását, arculatát meghatározó legfontosabb turisztikai vonzerőként - a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése (a város, mint turisztikai célpont vonzóvá tétele) szempontjából fontos tényező. Ezen koncepció alapján a város az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a 14

15 tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A város a kulturális intézmények működésének hatékonyabbá tétele érdekében a hasonló tevékenységet ellátó intézményeket egy anyaintézményben, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban egyesítette. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett fokozatosan jelentkeznek a szakmai előnyök: az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is, megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A városban számos, minden évben megrendezésre kerülő kulturális nagyrendezvény van: ezek azonban ma még a képzőművészek világában kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat kivételével csak regionális jelentőségűek. A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. Problémát jelent, hogy a kulturális intézmények jelentős része a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével nem korszerű, közösségteremtésre alkalmatlan, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A közösségekbe szerveződő kreatív befogadó és alkotó vásárhelyiek és az idelátogatók számára ugyanakkor nagyon fontos a kreativitást sugárzó, a hagyományokat tükröző, ugyanakkor modern városi környezet. Ennek megteremtését tűzi ki célként a Tornyai János Kulturális Városrehabititációs program, melynek akcióterülete a Belváros, ezen belül a Kossuth tér, az Andrássy út, illetve a Dr Rapcsák András út és közvetlen környezete Közműellátottság A városok fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó pozícióban van, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő. Ki kell emelni, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a város ellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, geotermál rendszer, kerékpárút-hálózat, közvilágítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is és jelenleg is folyamatosan fejleszti rendszerét. Mára a központi belterület ivóvíz- / szennyvízelvezetés- / elektromos áram- és gázellátása teljes mértékben kiépített. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt 15

16 (hatalmas külterület, a tanyaközpontok, szórvány-tanyák) fajlagosan sokkal nagyobb befektetéssel tudja biztosítani az ellátást, mint a többi megyei jogú nagyváros. Jellemző, hogy a mennyiségi igények gyakorlatilag teljesülnek, szükség van azonban a minőségi fejlesztésekre. A lakosok ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a geotermián alapuló távfűtési rendszer, a korszerű és még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkező regionális hulladéklerakó vagy az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra. A hiányosságok leginkább a külterületen, illetve a vízelvezetési, öntözési és a termálvíz további hasznosítását lehetővé tevő rendszerekben vannak Megközelíthetőség, közlekedés Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van. Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. A régióközpont a városból a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út jelenleg folyó négynyomásúvá alakítását. A város közlekedési helyzetében fő probléma a városközpont túlterheltsége, melynek megszűntetését, a minőségi ugrást a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-es út irányából. A város közlekedési szakemberei vizsgálják a kevéssé kihasznált vasútvonal fejlesztésének lehetőségeit: a tervezés jelenlegi szakaszában a regionális vasút rendszerének kialakítása látszik a hatékony és megvalósítható megoldásnak. A közlekedés témaköréhez kapcsolódik a város egyik alap problémája, a belváros közlekedési túlterheltsége, melynek legfontosabb oka, hogy a városba vezető utak jelenleg Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot. A város legnagyobb forgalmú és egyben átmenő forgalmat is bonyolító útvonalai a városközponton vezetnek keresztül. A 45- ös út gyakorlatilag kettészeli a városrészt, elválasztva egymástól például a város kulturális intézményeit vagy a város főterét és a központi sétáló utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés az élhető, azaz közösségi terek, sétáló utcák mentén szerveződő 16

17 forgalommentes városközpont megteremtése. Az ennek megvalósítására vonatkozó projektelemeket a város be kívánja emelni a város-rehabilitációs források által támogatott programjába. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út több ütemben megvalósítható átadása a gyalogosoknak, illetve a parkolási gondok megoldása. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen m, belterületen m), amit a város folyamatosan tovább fejleszt. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve a Mindszentig vezető kerékpárút is Gazdaság Hódmezővásárhely az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdasága magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat. A városban az adottságoknak, a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok a családi vállalkozás, sok az őstermelő és jelentős az időszakosan foglalkoztatott munkaerő is) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra is épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása. Jelentősebb súllyal bír még a textilipar, a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban az alacsony hozzáadott érték teremtés, a K+F hiánya jellemző. Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek. A vállalatok ágazati szerkezete a szolgáltató vállalatok dominanciáját mutatja. A KKV-k magas aránya az országos és nemzetközi trendeknek megfelelő, kedvezőtlen ugyanakkor a társas vállalkozások viszonylag alacsony, illetve a mikro-vállalkozások meghatározó aránya. A vállalati struktúra nem kedvező a város versenyképessége szempontjából, hiszen a város vállalatai által kínált munkahelyek jellemzően viszonylag alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé. A városban mindezek mellett viszonylag magas a 17

18 munkanélküliség is, alacsony a foglalkoztatás, a városra jellemző adatok kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak, mint a nagyobb megyei jogú városokban. A vállalati szövetben sok a kis forgalmú, kevéssé jövedelmező cég, így alacsony a városegyebek mellett fejlesztésekre fordítható - iparűzési adóbevétele is. Vásárhely gazdasági mutatói a régiós megyeszékhelyeknél kedvezőtlenebb helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyer. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a környező kisvárosoknál jelentősen nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania. A város az országhatárhoz közeli fekvése következtében nem csak a régió nagyvárosaival versenyez, hanem a nagy ütemben fejlődő román városokkal (pl. Temesvár) is. E városok gazdasági potenciáját (tőke- és munkaerővonzó képességét) csak egy nagyobb léptékű térségi összefogás eredményeként létrejövő, Szeged központú, a környező középvárosokat, így Hódmezővásárhelyt alközpontként magában foglaló gazdasági régió tudná ellensúlyozni. A város folyamatosan tesz a vállalatok működési feltételeinek javításáért: a foglalkoztatást támogató programja mellett kiépítette és fejleszti az Ipari Parkot, segíti a kerámia szektor szereplőinek együttműködését, nemzetközi példák segítségével (Interreg program keretén belül) kívánja támogatni a kreatív iparágak fejlődését. A város gazdasága rendelkezik fejlődési potenciállal, ezek kihasználásához további céltudatos fejlesztés-támogató politikára, koordinált és integráló típusú beavatkozásokra van szükség Turizmus Hódmezővásárhelyen minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Hasonlóan a Dél-Alföld nagyobb városaihoz. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg nem elég erősek, nem jól működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként azonban két irány, két húzó turisztikai termék körvonalazódik: kultúra / kulturális turizmus, illetve az egészség /wellness és a kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. A két fő terméktípus szervesen kapcsolódik a város két kiemelt fejlesztési területéhez: továbbfejleszthetőek / kiegészíthetőek és turisztikai vonzerővé válhatnak egyrészt az Egészséges Vásárhely Program keretében indított projektek / szolgáltatások, másrészt és 18

19 kiemelten a Mindennap Kultúra! - Tornyai János kulturális város-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések Városrészek Mint minden városnak, Vásárhelynek is megvannak a maga történelmileg kialakult városnegyedei. Ezek az alapvetően földrajzi típusú szerkezeti egységek azonban nem minden esetben rendelkeznek eltérő társadalmi, gazdasági jellemzőkkel. A városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati szakemberek a funkcionalitást szem előtt tartva 7 nagyobb, funkcionálisan és térben összefüggő városrészt határoltak el. Belváros Hódtó a as városrehabilitációs projekt, a Tornyai János kulturális Városrehabilitáció elsődleges akcióterülete: itt találhatók a megújítandó kulturális és közművelődési intézmények, melyek befogadják, teret és szakmai hátteret biztosítanak a Mindennap Kultúra! programnak. Itt találhatók a paraszt polgári gazdagság városi emlékei, a város legjellegzetesebb / legszebb, az épített örökség részét képező épületei. Korszerű működésüket akadályozza azonban az épületek nem megfelelő fizikai állapota; városképi esztétikai érvényesülésüket gátolják a közvetlen környezetükben is található ipari technológiával létrehozott lakóépületek, illetve az üzletek és portáljaik heterogeneitása. A Belvároson két országos főútvonal halad át: a 45-ös, mintegy kettészelve a városrészt, illetve a 47-es, mely el/leválasztja a Hódtó lakótelepet. A Belváros egyes számú problémája az ezeken az útvonalakon zajló jelentős forgalom. A Belváros a város adminisztratív és szolgáltató központja. Az adminisztratív / kulturális központhoz közvetlenül kapcsolódik, a Belvároshoz hozzá nő, fejlődik Hódtó, melyben az eredeti lakófunkció mellett erőteljesen fejlődik a gazdasági - kereskedelmi szolgáltató funkció. Tabán Tarján a város nyugati határáig húzódó városrész, keleten a Szántó Kovács utca, illetve a Madách / Hunyadi utcák, északon és délen a Tisza felé vezető Zrínyi utca, az árvízvédelmi fal /, illetve a Kodály Zoltán utca határolja. A terület kertvárosias falusias jellegű, elsősorban lakó funkciót betöltő városrész. A Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Tarján városrész szerkezete jól mutatja a régi jegyeket: kis kanyargós utcák körül szerveződik a városnegyed, melyben éves, sok esetben a város arculatára jellemző tégla homlokzatot őrző lakóházak állnak. Tabánban érződik a központtól való távolság, jellemzőek a széles, tág utcák, terek. A város legészakibb sávja ma a város szociálisan legérzékenyebb területe, a legszegényebb rétegeknek ad otthont: itt találhatók a város legproblematikusabb lakóterületei. Ennek megfelelően ez az antiszegregációs program elsődleges célterülete, a Hivatal szakemberei jelenleg dolgoznak a mintegy 40 19

20 lakást magában foglaló Észak utcai roma telep felszámolásához szükséges források és intézkedések feltételrendszerének megteremtésén. Csúcs Béketelep a 45-ös és a 47-es főutak városi szakaszai által határolva, a Belváros és az északi városhatár között elterülő terület. Csúcs régi településrész, melyhez a II. világháborút követően fokozatosan hozzá nőtt Béketelep, ahol a ma is bővülő lakóterületeket ipari funkciójú területek ölelik körbe. A városrész több arcú: a terület délkeleti csücskében található Vásárhely második központi funkciójú magja, a Kálvin tér; maga a városrész ugyanakkor alapvetően kertvárosi-falusias jellegű, rendezett; ugyanakkor speciális városnegyed a Szabadság tér és környezete, ami egykor modernnek számító, félkomfortos, komfortos téglaépületekből áll. (A tér a tervek szerint a re ütemezett szociális városrehabilitáció akcióterülete lesz.) A Béketelep új városnegyed, fokozatosan kiépülő és továbbfejlesztendő infrastruktúrával, fiatal lakossággal: itt található az önkormányzat által a közelmúltban kiosztott, fiatal családok letelepedését segítő ingyen telkek egy jelentős része. A városnegyedet keleti és nyugati oldalról is ipari terület veszi közre, ez volt a szocialista ipartelepítés egyik célterülete, ma is számos vállalat működésének helyszíne. A városrészben azonban a lakóterületi terjeszkedésnek a város északi külterületein található jó minőségű föld, az ipari célú terjeszkedésnek pedig az újvárosi ipari területbővítés városfejlesztési preferenciája vet gátat. Susán a 47-es főút / Kutasi út és a vasúti sín között fekvő terület, melyet dél-nyugaton a Bajcsy-Zsilinszky út határol. Szintén régi településrész, szerkezete őrzi ennek nyomait. Susán nyugati kiszögellése a polgári város emlékeit, épületeit és az urbánus hangulatot őrző Kálvin tér, amelynek környékén sűrűsödik a városrész néhány jellegzetes intézménye, egyebek mellett a mai formáját között elnyert, a közelmúltban megújított Zsinagóga. Susánban a közösségi és a közszolgáltatási funkciók mellett a lakófunkció dominál, ennek a hagyományos kertvárosias területek mellett letéteményese a Kistóparti, az 1978-tól indult beruházás eredményeként elkészült Hódtó / B lakótelep. A telep nem nagy kiterjedésű, a házgyári technológia ellenére városképi és életminőségi szempontokból elfogadható terület. Újváros a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól délkeletre terül el, ehhez a városrészhez tartozik a déli ipari terület. A városrész ma jellemzően két funkciójú: egyrészt lakófunkciót lát el a jellemzően a két makói (a Földeákon és a Maroslelén át vezető) út körül kialakult, s a körtöltéssel határolt terület, míg az Erzsébeti és a Makói utak mentén egyértelműen a gazdasági funkció dominál. Itt épült meg a 20. század elején a Majolika gyár, ide telepítették a szocialista ipartelepítés során a nagyvállalatok másik részét. Ma is Újvároson működnek a kerámiaipari cégek, a nagy építőipari cégek, a textil cégek jelentős 20

21 része, s látványos a továbbfejlődés: itt található és bővül a Hód Ipari Park, itt épül a közeljövőben az ipari parkot feltáró út, újra működni fog az iparvágány, várhatóan itt létesül a Bio Fuels beruházása. Kertváros Kishomok városrészt északról Tarján és a Belváros, keleti és déli irányból a vasút és a 47-es főút határolja. Kertváros Kishomok a város legzöldebb területe: itt található a nyugati közigazgatási határvonalig húzódó Kása erdő, illetve a városrész keleti oldalát képező Népkert. A városrész a közelmúltban bővült a belterületbe vont - volt zárkertes - kis-homoki területtel. A városrész ennek megfelelően elsősorban lakó- és rekreációs funkciókat ellátó két városnegyedből áll: a vasúttól északra elterülő Kertváros, illetve a délen található Kis-Homok részből. Kertváros, mint neve is mutatja a város kertvárosias, de nem falusias jellegű része, itt él a város legmagasabban képzett, jellemzően legmagasabb jövedelmekkel jellemezhető lakossági csoportja. A volt zártkerti Kishomok belterületbe vonása jelentős infrastruktúrafejlesztési feladattal terheli a város költségvetését, azonban a város vezetése az intézkedésekkel az irány / szabályok nélküli fejlesztéseknek kívánt gátat szabni. Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág körülöleli a várost. Az 1950-es évekig a város határában mintegy 7000 tanya volt, ma 750 db körüli tanyát tartanak nyilván a mező-őrök. A tanyaközpontok 1950-től épültek ki a tanyavilág ellátása érdekében, óvodával, iskolával, postával, bolttal, olvasókörrel. A tanyaközpontok a tanyák megszűnésével, a tanyasi lakosság kicserélődésével párhuzamosan maguk is funkcióikat veszítve elsősorban az urbánus létből ki/leszakadó rétegek kiszolgálóivá lettek. A város erejéhez mérten próbálja orvosolni a tanyákon élők problémáit, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés céljának megfelelően fenntartja a tanyaközpontokon működő óvodákat, ugyanakkor az iskolai integráció keretében a gyerekeket - a lakók kérésére még az alsó osztályok vonatkozásában is a megszűntetett tanyaközponti iskolák helyett a város belső területein fekvő iskolákba viszik az iskolabuszok. A terület infrastrukturális fejlesztése folyamatos A város funkciói, szerepe a városhierarchiában Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedését tekintve a legnagyobb dél-alföldi város óta megyei jogú, hazai viszonylatban a középvárosok közé tartozik. Mint megyei jogú város a városkutatások jelenlegi állása szerint ellentmondásos helyzetű: megyei jogú város, mely a városhierarchiában nem a megyeközpontok, hanem a középvárosok közé illeszkedő város. A városnak ugyanakkor lakosságszáma és kiterjedése miatt nagyvárosi jellegű ellátó típusú (közszféra, városi vagy közösségi) funkciókhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és megfelelő infrastruktúrát kell működtetnie, a valódi 21

22 nagyvárosi gazdasági háttér nélkül, jelentősen a város funkcióira utalt, alapvetően falusias kistérségi környezetben. A város a megyei városok közötti fejlettségi sorrend utolsó harmadában van lakossága a legalacsonyabb jövedelmekkel rendelkező lakosság -, arculata ugyanakkor kezd karakteressé válni. A részletes összehasonlító elemzések ma még azt mutatják, hogy a város pozíciói nem csupán az örök vetélytárs, a várostól alig perc utazással elérhető Szegeddel szemben, hanem a régió többi nagyvárosaival szemben sem elég jók. Ugyanakkor a tudatosan felvállalt, beindított és végrehajtott fejlesztési programoknak köszönhetően a város olyan környezetet épített ki, melyben magán-, önkormányzati saját- és több típusú központi (ROP, TIOP, Interreg) forrás koordinációjával és koncentrálásával megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció és a Mindennap Kultúra! Program eszközével új fejezet kezdődhet a város életében A város jövőképe Hódmezővásárhely fejlesztésének célja az alábbi szlogenszerűen megfogalmazott pozitív szcenáriónak megfelelő helyzet, az élhető, így jelentős megtartóerővel rendelkező város kialakítása: Hódmezővásárhely a kultúra városa a dél-alföldi nagyvárosi tér kreatív, nyitott helye - műhelye, fejlődése rugalmas, partnerségre épülő programok mentén alakul. Az élhető, vonzó és mozgalmas városban korszerű közszolgáltatások és digitális infrastruktúra segítségével, európai együttműködések révén, a kultúra, a hagyománytisztelet és a modernitás szellemében, egészséges és szolidáris vásárhelyiek, egyének és közösségek gazdagodnak. 22

23 2.4. Célok A jövőképben megtestesülő célrendszert egy gondolatba sűrítve a város hosszútávú célja: Hódmezővásárhely, legyen olyan országos jelentőségű kulturális funkciókkal rendelkező közép-város, a szegedi nagyvárosi tér alpólusa, melynek vonz- és megtartó erejét hagyományainak tisztelete, kreatív szellemisége, valamint nemzetközi / térségi / helyi szinten együttműködő társadalmi, gazdasági és intézményi hálózatok és önművelő közösségek, a város életébe erőteljesen bekapcsolódó felsőfokú oktatási intézmény, korszerű önkormányzati ellátó rendszer, a megfelelő gazdasági hátteret adó vállalati szövet; minden területen megnyilvánuló esélyegyenlőség adja. A helyzetkép következtetései mentén a város a városfejlesztés ÁTFOGÓ CÉLjaként (20-25 éves távlat) egyrészt a VÁROS MEGTARTÓ- ÉS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSÉT, másrészt és ezzel szoros összefüggésben A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK KÖZÖTT EGYEDISÉGET KÖLCSÖNZŐ FUNKCIÓK KIALAKÍTÁSÁT határozta meg. Az átfogó cél teljesülésének alap feltétele középtávon a KIEMELT TEMATIKUS CÉLOK (10-15 éves távlat) megvalósulása. Annak érdekében, hogy a város lakossága ne csökkenjen a prognózisokban előre jelzett módon és a város bevételei fejlesztési forrásai a megfelelő mértékben növekedjenek; azért hogy a város megfelelő környezetet tudjon nyújtani friss diplomás fiatal betelepülők, a városban több napot eltöltő turisták, illetve betelepedő vállalatok számára, ki kell alakítania 1. A REGIONÁLIS, SŐT ORSZÁGOS SZINTEN EGYEDISÉGET KÖLCSÖNZŐ KULTURÁLIS VÁROS TERMÉKET; 2. ORSZÁGOS PROBLÉMÁKRA MEGOLDÁST KÍNÁLÓ HELYI VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINTAPROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖSZÖNHETŐEN LÉTREJÖVŐ MINŐSÉGI ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET és a szolgáltatásokhoz való EGYENLŐ ESÉLYŰ hozzáférést BIZTOSÍTÓ VÁROSI KÖRNYEZETET. Az átfogó cél megvalósulásának középtávú, 7-8 éves viszonylatban elérendő mérföldköveit, a kulturális város termék, illetve a befogadó, korszerű életteret nyújtó városi környezet kialakítását szolgáló 6 tematikus cél elérése jelenti. E tematikus célok Vásárhely esetében nem a hagyományos ágazati területeket fedik le: a stratégia integrált jellegének 23

24 megfelelően - különböző ágazati jellegű intézkedések ötvözését, komplex programok megvalósítását feltételezik. i Országos / regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve: a Tornyai János Kulturális Város-rehabilitáció programjának megvalósítása: a közötti funkcióbővítést szolgáló városrehabilitációs források terhére megvalósítandó program, melynek részleteit az Akcióterületi Terv tartalmazza; AGORA program megvalósítása: a közművelődés rendszerének és infrastruktúrájának átalakítása és korszerűsítése: a szervezetében átalakult Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai működésének finomra hangolása, a Mindennap Kultúra! Program megvalósítása, modern közösségi művelődési helyszín és kreatív alkotó környezet kialakítása; kerámia-program hagyományos mesterségek fejlesztése: európai partnerek tapasztalatainak segítségével és támogatásával közép-európai kisugárzású kerámia központ és klaszter kialakítása a városban. A klaszter legfontosabb szereplői: művészek, kerámia-művészek, kapcsolódó kis- és nagyvállalatok, főiskola, térségi TDM szervezet. felsőoktatási intézmény bekapcsolása a város szellemiségébe, a kulturális (és a gazdasági életbe): külön tematikus célként kiemelve. rendezvények továbbfejlesztése: a már ma is jelentős képzőművészeti rendezvények országos kulturális nagyrendezvényekké fejlesztése: kísérő programok, turisztikai szolgáltatások, alkotó táborok stb. mellérendelésével, országos marketing kampány biztosításával. ii Az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: a megkezdett, modell értékű programok folytatása: mely egyszerre jelenti az egészséges városi környezet (környezetvédelem víz energia) kialakítását, az egészségvédelem feltételrendszerének mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltató hálózatának (testnevelés, egészségügyi alap- és szakellátás, prevenció és rehabilitáció stb.) létrehozását, a színvonalas oktatás rendszerének megteremtését és a korszerű technológiák (pl.: IKT, megújuló energia) infrastrukturális feltételeinek megvalósítását. Az ellátórendszer modernizációját szolgáló intézkedések során kiemelt szempont az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. (E szempontot szolgálja kiemelt tematikus célként az antiszegregációs célrendszer / program.) 24

25 a vásárhelyiek egészségi állapotának javulását, az egészségesebb felnövekvő generáció lehetőségének megteremtését szolgáló Egészséges Vásárhely Program folytatása, kiteljesítése; az iskolarendszer átalakításának befejezése, a szükséges szakmai tudásbázis, valamint korszerű épület- és eszközpark kialakítása: oktatási esélyegyenlőség kialakítása, térségi integráció, minőségi képzés / szakképzés feltételeinek megteremtése; e-önkormányzat és kapcsolódó szolgáltatások továbbfejlesztése; víz-program: ivóvízminőség javítása / csatornázás / vízelvezetés / öntözés /geotermia; energia-hatékonysági program: energia-gazdálkodási rendszer kidolgozása városi szinten, melynek célja a lakossági és intézményi energia-felhasználás racionalizálása; energia-takarékos, megújuló energia felhasználására alkalmas technológiák bevezetése; termál-program folytatása; lakóhelyteremtés: egyrészt az anti-szegregációval összefüggő projektek (l. külön tematikus cél)megvalósítása, másrészt a megtartóerő növelése érdekében a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása (bérlakás program, ingyen telkek juttatása). iii A mezőgazdasági főiskola (a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara) integrálása a város társadalmába, gazdaságába: a város számára kiemelt fontosságú a felsőfokú oktatási intézmény megtartása. A főiskolát hagyományai, a térség gazdasága számára meghatározó jelentőségű profilja a városhoz kötik. Az intézmény jövője azonban a felsőoktatás rendszerében bekövetkezett változások miatt ma kérdéses, fenntartható működéséhez az önkormányzat támogatására van szükség. A bizonytalan helyzet stabilizálásában a város a közvetlen pénzügyi hozzájárulás mellett egyéb eszközökkel is élni kíván: a kerámia ágazathoz kapcsolódó új oktatási profil kialakítása a kerámia művészekkel együttműködésben, közreműködésükkel; a kerámia-művészeti képzés továbbfejlesztése műszaki / technológiai irányba a helyi kerámia / szilikátipari cégek bekapcsolásával; a mezőgazdasági képzési profil és a helyi gazdasági igények közvetlen kapcsolódásának elősegítése; a főiskolán meglévő tudás alapján a mezőgazdasági vállalatok fejlődéséhez hozzájáruló kutatási tevékenységek ösztönzése, közös K+F tevékenység feltételrendszerének megteremtése; 25

26 AGORA-program: a főiskola társadalmának diákoknak és oktatóknak bevonása az alkotó, kreatív közösségekbe: kultúra / közművelődés biztosításáért cserében a főiskola részéről szerepvállalás a város életében. iv Gazdaságfejlesztés: a város, mint a legtöbb magyar nagyváros jelentős mértékben eladósodott. Bár a város ellátó rendszereinek modernizációja, korszerűsítése egyben költséghatékonyságot is jelent, az egyes elemeiben már megújult rendszer további fejlesztésre szorul, a szolgáltató hálózat fenntartása további jelentős befektetéseket igényel. A városban jelentős a munkanélküliség. A városnak e kihívással a nem kedvező országos gazdasági klímában, az ország gazdasági szempontból hátrányosnak mondható régiójában kell szembenéznie. A gazdasági pólus Szeged fejlődése nem indult be. A város, bár eszköztára nem túl széles, tenni kíván a gazdaság fejlődése érdekében. megközelíthetőség javítása utak, iparvágány kiépítése: a városnak ki kell használnia minden pályázati lehetőséget a város általános megközelíthetőségének, ezen belül is egyrészt a mezőgazdasági úthálózat, másrészt az ipari park infrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések, harmadrészt a várost elkerülő út megépítésének érdekében; ipari infrastruktúra biztosítása: szintén meg kell ragadni a lehetőségeket az ipari park bővítése érdekében. A jelenlegi terület szinte magától betelt, további területeket kell biztosítani a potenciális betelepülők számára. A betelepülést megfelelő marketing tevékenységnek kell kísérnie. Célszerű a Park honlapjának megújítása, a város honlapjával való összekapcsolás; a továbbiakban is folytatni kell az önkormányzat munkahelyteremtést ösztönző támogatási programját; a 2008 / 2009-es tanévtől kezdve megindul a szakképzés rendszerének átszervezése: a TISZK-program bizonytalanságai ellenére / annak köszönhetően pozíciókat nyerve kell átalakítani a város hagyományaiban gazdag, mára azonban az országos problémákat mutató szakképzési rendszerét; gazdaságfejlesztési mintaprojektek indítása, generálása: integráló szerep felvállalása a gazdaság szereplői között, a főiskola bevonásának ösztönzése (kutatási programok, oktatási programok); a város fő terméke a kultúra, melynek ma még egyedüli effektív támogatója a város: a kultúra-fejlesztés és a turizmusfejlesztés így összekapcsolódik, a városnak feladatot kell vállalnia a területen: desztinációmenedzsment szervezet kialakításának támogatása, részvétel a szervezetben; 26

27 termékfejlesztés kultúrára építve; marketing; magánerő mobilizálása. v Anti-szegregáció: a városban magas az alacsony státusú lakossághoz tartozók aránya. A város folyamatosan tesz a leszakadás meggátlásának, a város szövetében található szegregátumok megszűntetésének, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés teljes rendszerének kialakítása érdekében. A város számára a továbbiakban is kiemelt fontosságú e cél megvalósulása, melynek részleteit az IVS mellékletében található Anti- Szegregációs Program tartalmazza. A célkitűzéshez tartozó legfontosabb intézkedések. integrált oktatás rendszerének fenntartása; Egészséges Vásárhely Program, mindennapos testnevelés program AGORA program: Mindennap kultúra a város minden iskolás korú gyermeke számára; telepfelszámolás: Észak-utca felszámolása; szociális város-rehabilitáció: leromlott területek szegregálódásának megakadályozása; szociális ellátó rendszer fejlesztése: a Kapcsolat Központ fejlesztése, intézményfejlesztési projektek. vi Közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés: a városban hagyománya van a közösségépítésnek, hálózatoknak. Az olvasókörök közösségei, azok hálózata, a város művelődni vágyó paraszt polgárainak közössége teremtette meg a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen elitet, melynek szinte teljes cseréje nyomán veszítette el a város gazdasági erejét. A partnerség-építés, a közösségteremtés a modern városok fejlődésének kulcsa: többszintű, sokszereplős nemzetközi kapcsolati háló építése tapasztalatcsere, közös projektek megvalósítása, uniós források / pályázati lehetőségek kihasználásával; gazdasági hálózatfejlesztés: a mezőgazdaságban a kis birtokokkal rendelkező gazdák továbbélésének feltételeként megvalósuló integráció, szövetkezetek létrehozásának ösztönzése; az ipar területén: klaszterek fejlesztése, kiemelten a kerámia klaszter fejlesztése; gazdaság és civil társadalom kapcsolati hálójának kialakítása: vállalatok főiskola; vállalatok önkormányzat; vállalatok kultúra kapcsolatrendszerének fejlesztése: magánerő mobilizálása a fejlesztésekhez; 27

28 civil társadalom közösségeinek újjáélesztése: a Mindennap Kultúra! Program, a felnőtt fiatalok, az olvasókörök számára nyitott Agora, mint korszerű befogadó hely és minőségi programokat kínáló szolgáltató intézmény segítségével. A közösségfejlesztés kiemelt célja a társadalmi különbségek csökkentése Az IVS megvalósítását támogató eszközök Az IVS-ben foglalt stratégia megvalósítását a városrehabilitációs program mellett egyrészt a as tervezési periódusban rendelkezésre álló további uniós forrásokból finanszírozható projektek, másrészt az önkormányzat által indított és folytatandó nem beruházási jellegű támogató programok / tevékenységek fogják segíteni: az önkormányzat által alkalmazott adópolitika, a munkahelyteremtés támogatása, a városi közösségépítés elősegítése, a fiatalok be- és letelepedésének támogatása, a babakötvény program, az ösztöndíj rendszer, a korszerű város marketing stb. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a város fejlesztési stratégiája csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha a fejlesztés húzó projektjeit megvalósító önkormányzat sikeresen ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását és mindehhez maga mögött tudja a lakosság támogatását és felelős tenniakarását. Ennek feltétele az önkormányzat gyakorlata, a partnerségben (a civil társadalom megkérdezésével) kialakított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és kommunikációja, a lakossággal való folyamatos párbeszéd. A fejlesztések megvalósításához megfelelő emberi erőforrások szükségesek. Ennek érdekében az önkormányzati hivatalon és egyes intézményeken belül szervezetfejlesztésre kerül sor. A város létrehozta a városfejlesztő társaságot. A térségi együttműködés hatékonyságának érdekében bővülni fog a kistérségi társulás munkaszervezete. Az IVS a városban megindult stratégiai tervezés kiinduló pontja, meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további finomra hangolásoknak. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülő operatív tervezés és program-megvalósítás. Az IVS-ben megfogalmazott célokat és a megvalósulás mikéntjét / eredményeit a város vezetése a következő tervezési periódust (várhatóan ) megelőzően fogja részletesen felülvizsgálni. Az operatív akcióterv előrehaladását éves, illetve félévi értékelések kísérik. A számszerű eredményeket / hatások mutatóit az IVS során használt adatok a monitoring rendszer kiinduló adatai és az adott időpontban rögzített adatok összehasonlítása fogja adni. 28

29 2.6. A között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei A város a források koncentrálása érdekében egy funkcióbővítő, illetve egy szociális városrehabilitációs akcióterületet jelölt ki. A funkcióbővítés, a Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció célterülete a Belváros, a szociális célú fejlesztés akcióterülete pedig Csúcs-Béketelep városrészben a Szabadság tér területe. Az IVS egyik első operatív kibontása az Akcióterületi Terv (AT), a funkcióbővítő városrehabilitáció lépéseit ismertető dokumentum a város korszerű és vonzó kulturális központjának kialakítására vonatkozó beavatkozások részletes terve. A program első ütemében megvalósuló fejlesztések keretében a város kulturális intézményeinek, a Tornyai János Múzeumnak, az Alföldi Galériának a korszerűsítésére, a Dr. Rapcsák András utca, Andrássy utca és a Kosssuth tér keleti oldalán található közterületek rendezésére, valamint a központban található épített örökségi elemek, a Görögkeleti ortodox egyházközség műemlék templomának felújítására kerül sor. Az AT tartalmazza a Dél-Alföldi régió városrehabilitációs forrásaiból finanszírozandó programból kimaradó, de annak szerves részét képező projektet is: a Janáky István által tervezett Petőfi Művelődi Központnak az építész fiai által megálmodott megújításának részleteit. A város 2008 májusában beadta pályázatát a nagyvárosok közművelődési intézményeinek modernizálását támogató AGORA program pénzügyi forrásainak elnyerése érdekében. Az önkormányzati fejlesztések elindították a magán befektetőket: a program keretén belül magán erős szállodafejlesztésre, illetve a kereskedelmi funkciókat erősítő Hód-Udvarház kialakítására, mélygarázs építésére kerül sor. 29

30 3. Ágazati helyzetfeltárás 3.1. Történet Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt kulturrétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. 1 A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a században. A területen középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is pereskedett. A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben Hód-Vásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő Hód-Vásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól, de Szegedtől, Makófalvától is arányos távolságra, egyformán kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki. 2 Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi rangot. A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni: 1 A különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg. Kr. e. az V. ezer év utolsó harmadában és a IV. ezer év első negyedében. 2 A Csanádból Csongrádba vivő út Vásárhelyen ment keresztül, de Szer felől a körtvélyesi réven át is jött út a településre, ugyanakkor vízen át is megközelíthető volt a helység több felől. 30

31 a 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314 háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett hatalmas határt. 3 A mezőváros a századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat, ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni. A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az es szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város. Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged felől 3 km hosszú téglafallal. Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt a megyéből, és a magyar városok jogi átszervezése során az alföldi mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot 4. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött. Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően növekedett a népesség: 1890-ben főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek. Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás. 3 A határ különböző használatú részei koncentrikus körökben, gyűrűként övezték a várost. Legbelül a nyomás, vagy belső legelő, amely a kezes jószág tartására szolgált, ezt övezték az úgynevezett tuguriális vagy szállásföldek, ahol már inkább gabonát termeltek, majd a külső legelők, ahol félrideg állattartás folyt. Az időszak fejlődési iránya: egyre intenzívebbé váló, messzeföldön híres állattartás, erősödő földművelés, szállások, majd tanyák kialakulása a szállásföldeken. 4 Az új jogi helyzet alapján mindössze 23 település kapott közülük törvényhatósági státust, 50 volt szabad királyi várost minősítettek rendezett tanácsúvá a többi nem érdemelte ki a városi rangot. A volt mezővárosok közül csak Hódmezővásárhely és Baja vált törvényhatósági jogúvá, míg rendezett tanácsú városi státust 56 település kapott. Mózes Mihály: Urbanizáció a keleti régiókban ( ) Városfejlesztő tényezők és a növekedés 31

32 A század fordulóján bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a város arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai képe. Sajátos településszerkezet jött létre, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3 százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Vásárhely volt. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Vásárhelyen ben megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthykor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár, a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak ben alakult meg például az Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt. A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség, keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem. A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az as évek végére nagyüzemek jöttek létre, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. 32

33 1950-ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet ben vette át. A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program ésszerű kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan szellemi fejlődési lehetőséget hoz, valamint az Európai Unióba való integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti Épített és természeti környezet Hódmezővásárhely a Dél-alföldi régióban, Csongrád megyében, Szegedtől 25km távolságra helyezkedik el. A Dél-alföldi régió az ország délkeleti régiója; három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye alkotja. A régió 33

34 területe: km²; népessége: fő; népsűrűsége alacsony: 75 fő/km²; Szerbiával és Romániával, illetve az Észak-Alföldi, Közép-Magyarországi, Közép- Dunántúli és a Dél-Dunántúli régióval határos. A Dél-Alföld ma még az ország egyik legelmaradottabb régiója, melynek fejlődését a természeti adottságok és a történelem határozta meg. A török által nagy mértékben elpusztított vidék a Rákóczi szabadságharcot követően indult fejlődésnek: a régió keleti része is benépesült, Kecskemét és leginkább Szeged Magyarország meghatározó városaivá fejlődtek. A 20. század elejének eseményei következtében a régió déli és keleti részei a mai Szerbiához és Romániához kerültek, a térség elveszítette számos jelentős nagyvárosát, az új határok mellett fekvő települések perifériális helyzetűekké váltak, fejlődésük megállt. Bár a háborúk körüli mezőgazdasági konjunktúra pozitívan hatott az alapvetően mezőgazdasági jellegű vidékekre, az urbanizáció és a gazdasági fejlődés az alföldi mezővárosi világban jóval lassabb volt, mint az ország hagyományosan ipari, kereskedelmi térségeiben. A kiváló minőségű termőtalajon, az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses óráknak köszönhetően kialakult gabonatermesztés és állattenyésztés, valamint az erre épülő feldolgozóipar ugyanakkor ma is a gazdaság alapja. A II. világháborút követő iparosítás eredményeként létrejött nagy ipari vállalatok egy része a rendszerváltást követően tönkrement, jelentős munkanélküliséget hagyva maga után, más része viszont lehetőséget teremtett a gazdaság megújulására. A mezőgazdasági szektor rendszerének és helyzetének megváltozása nem kedvezett a régió fejlődésének, megindult a gazdasági szerkezetváltás, a régiót átszelő M5-ös autópálya mentén jelentős mennyiségű külföldi befektetésre is sor került. Fekvéséből adódóan a Dél-Alföld az országnak a nemzetközi tranzitforgalom által egyik legjobban érintett régiója, amiben jelentős jövedelemtermelési lehetőségek is rejlenek. Ezek azonban egyelőre jórészt kihasználatlanok, a közlekedési problémák megoldatlansága akadályozza a határmenti együttműködések, illetve a régió nemzetközi gazdasági és kulturális szerepköreinek fejlődését. A régióban négy nagyobb méretű város van, négy megyei jogú város: a régió és Csongrád megye központja Szeged, hazai léptékben nagyváros, egyetemi város, fejlesztési pólus. A 34

35 másik két megyeszékhely Kecskemét, illetve Békéscsaba, megyeközponti funkciókkal rendelkező, közepes méretű városok. Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedését tekintve a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai kérdése a város és a régióközpont Szeged kapcsolatának alakulása A város természeti környezete A város ha területen, átlagos m tengerszint feletti magasságon fekszik. E területből külterület: ha Belterület: 2200 ha. A város természeti környezetének jellemzőit, állapotát, problémáit és a megfelelő beavatkozás lépéseit bemutató környezeti stratégiai anyag még nem készült, ugyanakkor a 2008 júniusában elfogadandó Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció megfelelő fejezetei foglalkoznak a város ökológiai helyzetének bemutatásával, illetve a szükséges fejlesztési irányok meghatározásával. A város természeti adottságait, illetve környezeti állapotát kistérségi összefüggésben célszerű vizsgálni: a Hódmezővásárhelyi Kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja című 2005-ben készült dokumentum írja le részletesen a város és térsége adottságait és a természeti táj megőrzésének programját. A térség fekvése 5 A Hódmezővásárhelyi Kistérség Csongrád megye K-i részén, a Körös Maros köze és az Alsó- Tisza-vidék középtájakban helyezkedik el. A várost és térségét döntően a Csongrádi-sík kistáj 5 Hódmezővásárhelyi Kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 35

36 foglalja magába, a nyugati, Tisza menti területei a Dél-Tisza-völgy, a déli részei a Marosszög kistájhoz tartoznak. A kistérséget ÉK-en érinti a Békési-hát kistáj is. A kistérség domborzatát a Tisza ártere, valamint a Körösből és a Marosból kiszakadt egykori erek által meghatározott ártér, illetve az ezek között húzódó hátságok alkotják. A térség legmélyebb része 76,5 mbf 6, míg a legmagasabb térszint 87 mbf körül alakul. A tíz méteres szintkülönbség tagolt, enyhén a Tisza felé lejtő felszínt takar, amely alkalmassá teszi a térséget a vizekkel való ártéri gazdálkodásra. A kistérség éghajlatára jellemző a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg ősz, mérsékelten hideg tél. A napfénytartam évi összege óra között változik, az évi középhőmérséklet 10,2-10,6 C között alakul. A terület csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan mm körüli. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb pedig januárban hullik. A Hódmezővásárhelyi kistérség alapvető jellemzője a szélsőséges csapadékmegoszlás. Miután a kistérség az Alföld legmélyebb részén fekszik, a nedves periódusra jellemző belvizesedés nagy területeket érint. Ugyanakkor belvíz száraz években is jelentkezhet a csapadék éven belüli szélsőségeinek következtében. Ilyenkor ugyanabban az évben egymást rövid időn belül követheti a belvíz és az aszály. A kistérség a Tisza vízgyűjtőmedencéjéhez tartozik. Egészében száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, de a csapadékos időszakokban a belvíz problémát jelent. A magasabban fekvő területen kisebb-nagyobb lefolyástalan területek húzódnak, amelyeken csapadékosabb időszakokban megrekedhet a víz. A 19. században végrehajtott árvízmentesítés máig ható, súlyos adóssága, hogy a tavaszi árhullám vizének nem építettek megfelelő tározókat, ahonnan a nyári időszakban alacsony költségű vízhez jutna a termőföld, hanem hagyták az árhullámmal együtt a térségből gyorsan távozni. 6 Balti tenger szintje feletti magasság 36

37 A kistérség állóvizei közül a Kakasszéki-tó és két Tisza menti holtág a Körtvélyesi- és a Mártélyi-holtág a legjelentősebbek. Mellettük néhány kisebb mesterséges tó, időszakos vízállás, nádas-zsombékos területek is előfordulnak. A kistérség fontos természeti erőforrásai a felszín alatti vízkészletek. Az itt élők ivóvízigényét a pleisztocén folyóvízi összlet 7 rétegzett vízadó szintjeit megcsapoló m mélységbe telepített, jó vízhozamú kutak biztosítják. A talajvíz általában 2-4 m között található, szennyezett. Hódmezővásárhelyen (90 C) és Székkutason (100 C) nátriumhidrogénkarbonátos jellegű termálvíz található. A kistáj földtani adottságára jellemzően az agyagos, iszapos felszín-közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Ehhez jelentős hasznosítható építőipari nyersanyag előfordulások kötődnek: téglaagyag, illetve az egykori medrek vonalain homok. A talajtakaró összfelületének nagyobb részét csernozjom talajtípusok teszik ki, melyek a szántóföldi művelésnek kedveznek elsősorban. A szántóművelésre kevésbé alkalmas (réti szolonyecek) területek, nagyobb részt rét vagy legelőként hasznosíthatók. A kistérség növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékén (Eupannonicum) Tiszántúl (Crisicum) flórajáráshoz tartozik. A vidék potenciális növénytársulásai sziki-, pusztai tölgyesek, míg a nyílt társulások közé tartoznak a löszpusztarétek és a homoki legelők. A Tisza menti területek természetes vegetációjában fűzligetek, bokorfüzesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, valamint pusztai tölgyesek maradványai figyelhetők meg. A száraz klíma és az antropogén hatások miatt ma már kevés az összefüggő fás vegetáció a területen. A 19. században elkezdődött folyószabályozási munkálatok jelentősen átalakították a vidék ökológiai viszonyait. A térségre gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán) jellemző, de vadászható nagyvadként megjelenik az őz, néha szarvas és a hullámtéren vaddisznó. 7 Összlet: meghatározott szempontok (pl. kor, kőzet-, nyersanyagtípusok, fizikai tulajdonságok) alapján összetartozó földtani képződmények együttese. 37

38 A térség környezeti jellemzői Levegőminőség, levegőtisztaság Vásárhely levegőminőségét a transzmisszió útján a városba kerülő légszennyező anyagok, valamint a városban működő légszennyező források alakítják. Nagyobb, kifejezetten szennyező, összefüggő ipari környezet a város közvetlen térségében nem található, a város levegőminősége megfelelő, azonban nem kifogástalan. A városban az ipari jellegű levegőszennyezés gyakorlatilag megszűnt, jellemző viszont a háztartásokból fűtés és a mezőgazdaságból származó szennyezés mellett a közlekedés mint légszennyező forrás utóbbi években tapasztalható hatványozott erősödése: A városnak a környezetvédelem szempontjából egyik legfontosabb problémája a levegőszennyezés, melynek elsődleges oka a helyi- és az átmenő közúti forgalom. A várost elkerülő utak hiánya mind a jelentős szállítási igényekkel jellemezhető ipari tevékenységhez, mind a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó forgalmat be- és átvezeti a város központi területein. A város természeti környezetében kevés az erdő, a városban jelentősen megfogyatkozott a zöldterület, így nincsen természetes légtisztulás. A város uralkodó széliránya Ény-i, mely az északi ipari területeken keletkező port, illetve az Állati Fehérje-feldolgozó üzem kellemetlen szagát a városba irányítja. A városban a környezeti levegő minősége szálló por tekintetében pl. a még mindig számos háztatásban használt szénfűtés miatt fűtési időszakban szennyezett. Zaj A forgalmi utak mentén a zaj- és rezgésterhelés gyakran jóval meghaladja a megengedett határértéket. Az elkerülő út megépülésével várhatóan ezen környezeti ártalmak mértéke is csökken. Vízminőség, vizek állapota Vásárhelyen kiemelkedő természeti tőke a víz, a térség jelentős felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. A Tisza Csongrád alatti szakaszának mindkét oldalán a felszín alatti 38

39 vizek tekintetében feláramlási zóna található, azaz pozitív rétegnyomású artézi vizek tárhatók fel. Ugyanakkor, hívja fel a figyelmet a már idézett vidékfejlesztési stratégia: a térség nem gazdálkodik megfelelően az ide érkező vízzel, ami mind a gazdálkodás, mind a biológiai vízszükségletek felől közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált víz mennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás), nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. Ugyanakkor a ténylegesen itt maradó víz mennyisége sem a vegetációs, sem pedig a gazdálkodási vízigények kielégítésére nem elegendő. Vízbőség idején tehát belvizekkel, a szárazabb időszakokban viszont aszállyal találkozhatunk, így elmondható, hogy a kistérség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése. A térség meghatározó élővize a Tisza. Vizének minősége mind ökológiai és rekreációs, mind pedig mezőgazdasági célú vízgazdálkodási (öntözés, halászat) szempontból megfelelő. Hódmezővásárhely igazgatási területén két holtág található: a mártélyi Holt-Tisza komplex hasznosítású, fejlesztése elsősorban turisztikai, rekreációs célú; a körtvélyesi Holt-Tisza és környezete szigorúan védett. A vízminőséget tekintve a város szempontjából kritikus a Mártélyi holtág vizének minősége az üdülőterület megoldatlan a szennyvízelvezetése miatt. A probléma a rehabilitációs munkák ellenére továbbra is fennáll. A terület talajvizeinek elhelyezkedésére a terep alatti 2-4m a jellemző, mely jellemzően szennyezett: egyrészt a közüzemi csatornahálózat hiánya miatt elszikkasztott szennyvizek okoznak jelentős környezetterhelést, másrészt az állattartó telepek. Az ivóvízkészlet biztosítására megfelelő mennyiségű vízkészlet áll rendelkezésre, azonban ez a víz a határértéket meghaladó arzén-, ammónium- és alárendelten vastartalom miatt vízkezelést igényel. A városban működő hévízkutakból 90 C hőmérsékletű nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű gyógyhatású hévíz nyerhető. Talaj 39

40 A városban és térségében természeti eredetű talajkárosodások legjellemzőbb formája az elsősorban homokterületeket veszélyeztető szélerózió. Egyebek mellett a nagytáblás területhasználat, illetve az erdős területek hiánya növeli a talajok deflációját, illetve fokozza a levegő porszennyezettségét. A nem természeti eredetű talajkárosodást elsősorban a város közigazgatási területén belül a még nem csatornázott külterületeken keletkező szennyvizek okozzák. A mezőgazdasági eredetű talajszennyeződések a növényvédő szerek és a különböző kemikáliák nem körültekintő alkalmazásából adódnak, de jelentősek az állattartó telepek hígtrágyájának nem megfelelő kezeléséből és elhelyezéséből adódó problémák is. A helytelenül alkalmazott intenzív művelési technológiáknak a talaj savanyosodásában van nagy szerepük. A közforgalmú utak mentén részben ólom-feldúsulás, részben a sózásból eredő nátriumtartalom-növekedés jelent problémát. A tájhasználat A térség agrár- és környezetvédelmi szakembereinek véleményét összegzi a vidékfejlesztési stratégia, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a térségben (mint a Tisza mentén általában) a jó termőhelyi adottságú hátak kivételével a tájhasználat sehol sem illeszkedik az adottságokhoz. Emiatt a kistérség híresen jó mezőgazdasági adottságaiban és így eredményességében is romlással kell számolni. A földhasználat egyoldalúsága miatt maguk a szántók is védtelenek mind a szél-, mind a vízerózió ellen, a kistérségi közösség pedig nem gazdálkodik a területére érkező, gazdasági és ökológiai működéséhez szükséges vízzel. A tájhasználatnak az adottságokhoz való alkalmazkodása tehát fontos volna mind a gazdálkodás, mind az árvíz, belvíz, aszály problematika oldása szempontjából. Az adottságokhoz való alkalmazkodás a kistérségben mozaikos tájszerkezet kialakítását jelenti, amelyben helye van a víznek is. A táj tagolásának nemcsak a szélerózió elleni védekezésben van szerepe, hanem a vízmegtartásban is. Ehhez a szántóművelés mellett a terület legalább ötödén természetszerű erdőket kellene kialakítani. A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció meghatározza a városrendezési terv tervezett módosításának szempontjait, melyek közül kiemelt a Csongrád Megyei Területrendezési Tervben foglalt terület-felhasználási kategóriák / övezetek érvényesítése. Ezek, a város területi 40

41 egységeinek általános természeti és környezeti jellemzőinek megfelelően megszabják a lehetséges fejlesztések irányait. A város vezetése és a szakértők szándéka szerint a város a közeljövőben elkezdi részletes környezetvédelmi stratégiájának kidolgozási munkáját. A város környezet- és tájvédelmi elkötelezettségét mutatja a 2003-ban épült Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont létrehozása a Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971 óta védett, 2232 hektáros területén. (A terület óta szerepel a "Ramsari jegyzékben", mint nemzetközi jelentőségű vízi vadvédelmi terület). Az Oktatóközpont a Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. A Központ az ártéri túraútvonal mellett számos ismeretszerzésre és a természet / környezet szeretetére és védelmére lehetőséget adó programot kínál folyamatosan. A vásárhelyi óvodások, iskolások speciális oktatási anyagok segítségével a Központban tartott foglalkozásokon ismerkednek Vásárhely és térsége környezetével. SWOT-analízis Erősségek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői hévíz, gyógyvíz jó minőségű talaj sok napsütés természetes vizek közelsége Mártélyi TK Gyengeségek közlekedési forgalomból adódó fokozódó légszennyezés az Uniós előírásoknak nem megfelelő ivóvíz szennyezett talajvíz zöldfelületek, erdők hiánya belvíz és aszályveszély elleni védekezés gyengesége Környezeti hatótényezők, a környezetminőséget meghatározó infrastrukturális/gazdálkodási jellemzők Bodnár Bertalan Oktatási Központ belterület megfelelő csatornázottsága termálvíz széleskörű hasznosítása kerékpárutak vasúti közlekedés kihasználatlansága növekvő forgalomból adódó fokozódó levegőszennyezés és zajterhelés külterületen szennyvízkezelés megoldatlansága mezőgazdasági talajszennyezés mezőgazdasági feltáróutak hiánya 41

42 Lehetőségek erdőtelepítés prioritása Tisza / Vásárhelyi program folytatása elkerülő út megépítése uniós pénzből a közlekedéspolitika kedvező alakulása, a kötöttpályás közlekedés előtérbe kerülése termálvíz tartalék nem megfelelő vízkormányzás, infrastrukturális problémák Veszélyek a védőterületek lehatárolása hiányában a vízbázist veszélyeztető tevékenységek megjelenése elkerülő út megépülése hiányában a tranzitforgalom fokozott terhelése a közlekedéspolitika kedvezőtlen alakulása, a kötöttpályás közlekedés háttérbe kerülése a mezőgazdasági politika kedvezőtlen alakulása miatt a fenntartható tájgazdálkodás háttérbe szorulása Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióban rögzített legfontosabb, középtávú feladatok: útfejlesztési programok; fasorok, erdősávok telepítése; északi iparterület bővülésének megállítása; a Belváros forgalomcsillapítása, gyalogos központi terület kialakítása; közparkok, zöldfelületek nagyságának növelése. ivóvízkérdés végleges megoldása; termálvíz hasznosítása a mezőgazdaságban; mezőgazdasági talajszennyezés megállítása; természeti / táji adottságoknak megfelelő gazdálkodás A város épített környezetének jellemzői A város természeti, táji, topográfiai és funkcionális tagoltsága ma jellemzően egyensúlyi állapotot mutat, a városszerkezet több évszázados, döntően szerves fejlődés során kialakult elemei jellegzetes, hármas önmagukban jórészt homogén tagoltságú egységet alkotnak. Térszerkezeti jellemzők Hódmezővásárhely városszerkezetét a mai napig meghatározza a város mezővárosi, múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; 42

43 az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban álltak a harmadik építési övezetet jelentő szórványtanyák. A várost kutató szerzők részletesen beszámolnak a mezővárosok modelljeként is szolgáló Vásárhely városszerkezetének alakulásáról: A belterület közigazgatási tagozódása városrészek szerint történt (Tabán, Tarján, Susán, Csúcs, Oldalkosár, Újváros stb.), a külterület tagolódásában pedig a művelési ágak játszották a főszerepet. A város közvetlen közelében terültek el a szőlők és a belső legelő, ahová naponta kihajtották a jószágot, a Tisza szabályozásáig a déli részen, kb. 130 szigeten a réti földek (kaszálók), majd a távolabbi övezetben a szállások, a tanyák, végül pedig az Orosháza felé eső részen a külső legelő feküdt, ahol télen-nyáron részben szabadon, félrideg-tartással legeltek a lovak, marhák és juhok. A belterület és a külterület szoros gazdasági egységben állt egymással, ami a közigazgatásra, a műveltségre, az árucserére, a családi életre is kihatással volt. A lakosság kb. 60%-a a tanyás gazdálkodás virágkorában (20. sz. eleje) a mezőgazdaságból élt, mégpedig úgy, hogy nagy részben a városban lakott, míg munkahelye a tanyán volt: itt termelték a javakat, amit részben helyben vagy a városi háznál fogyasztottak el, halmoztak fel, részben pedig a városban értékesítettek. Ez a rendszer együtt járt a gyakori városba járással: piaci napokon és vasárnap, illetve télen a család főleg a polgárosodó paraszti rétegeknél a városi háznál tartózkodott. A közlekedés fejlett rendje jellemezte a külterület és a város kapcsolatát. Szenti Tibor Vásárhelyi Emlékeim című művében 8 beszél részletesen a város urbanisztikai fejlődéséről: A kiegyezés után, az 1880-as évektől az első világháborúig robbanásszerű urbanizálódás és városközpont-fejlesztés indult el a belvárosban állnak fontos középületeink, amelyek stílusukkal, méretükkel és szépségükkel kitűntek a mögöttük elterülő egyszintes, többnyire vályogból épült házak közül. A belvárosban megtalálható volt a polgárosodás jelképeként a tornyos városháza, az Úri Kaszinó, a Fekete Sas szálloda és étterem, a Zsidó Kávéház, a bank és postaépület, a bíróság, az Erzsébet Kórház épülete, az Imre József ház, a

44 Tárkány-palota, a többszintes régi bérházak stb. Rajtuk az eklektika, a neobarokk, a klasszicizmus, és néhány esetben a magyar szecesszió stílusa is érvényesült. A mai Belváros magja a Kossuth tér és a környező utcák, illetve a Belváros, Csúcs és Susán városrészek határán mintegy csúcspontot képező Kálvin tér és közvetlen környezete. E terület a város adminisztratív, kulturális, egészségügyi központja. A belvárosból kivezető fő útvonalak mentén álltak a gazdapolgárság utca felöl vörös téglával kirakott falú, hatalmas, szárazbejárásos, a terménytárolásra alkalmas, emelt padlásterű, pincézett, nagy kerttel rendelkező házai, ezek az egész város meghatározó épületei voltak. Bejárati homlokzatukat kiugró vagy eltérő színű téglából mintásra kirakták. A padlás szellőző nyílásaira helyezett díszrácsok, a meszelt vagy kőporos falakon megjelenő stukkódíszek, majolikabetétek nagy változatossága a városnak stílust és egyedi jelleget nyújtott. A külvárosban a földből készült házaknál az mutatta gazdájuk vagyonhelyzetét, hogy azokat az utcára kifordított helyzetben, vagy véggel kifelé építették. Utóbbinál nem volt szárazbejárásos kapu, viszont a kiskapukat gazdagon díszítették. A tanyavilágban 1949-ig közel 7000 tanya volt, iskola- és olvasóköri hálózattal, boltokkal, szélmalmokkal, kúriákkal, vámházakkal, dűlőutakkal, halastavakkal ben kezdődött meg a tanyaközpontok kiépítése (Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs), ami a tanyákon élők ellátását ugyan segítette, de nyitánya volt a társadalom és a gazdaság átszervezésének, egyben a hagyományos tanyavilág felszámolásának. A város térszerkezetének alakulását folyamatosan meghatározó tényező a Tisza. A város határának a természetes felszíni vizek szabályozásáig meghatározó része volt a Tisza nagy árterületén található, a folyóval rendszeresen vagy időszakosan közlekedő mellékágak, erek és tavak rendszere. A víz a mai napig állandó szereplője a város életének, veszélyként és lehetőségként egyaránt. Az 1950-es évek elejéig a várost még jelentős nádas övezte, különösen a kubikgödrök környékén: Csúcs, Susán, Újváros, Tabán egy részén, a lapos kertek végén ekkor még nádat lehetett szedni. 44

45 A város szerkezeti egységei Hódmezővásárhely város igazgatási területének városszerkezeti egységei: központi belterület a kialakult lakókörzetekkel, (Belváros, Tarján, Tabán, Béke telep, Csúcs, Susán, Hódtó, Újváros, Kertváros), és az iparterületek (északi és déli), egyéb belterületek (Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs és Mártély üdülőterület, Barattyos), kishomoki lakóterületek (jelenleg részben belterületbe vonás alatt lévő volt zártkertek), külterület, a máig fennmaradt tanyavilággal, de alaposan megfogyatkozott szórványtanyákkal. A központi belterület legrégebbi városi magja a Belváros, Tarján, Susán városrészek, melyek ma is őrzik a régi városszerkezet jellegzetességeit, ahogy Szenti írja: A garázdálkodások megnehezítésére, tehát történelmi kényszer hatására görbe utcákat építettek, amelyekben nem lehet végig látni és lövöldözni. Könnyebb a menekülés, a rejtőzködés és az elbúvás. Ezt a törekvésüket segítette a terep is, és ez a másik fontos adottság a görbe utcák természetes kialakulását tekintve. Az egykori város még tele volt erekkel, árkokkal, kisebb-nagyobb lefolyástalan mocsarakkal, tavakkal. A házak ezek partjára épültek, követve a kanyarulatokat. Tipikus példa erre ma is a Lenkei utca, amely az egykori érparton nagy S alakot ír le, vagy a Csúcsban a Daru utca, a Búvár utca, városunk egyik legmélyebb része, amely nevében is őrzi az egykor itt kanyargó vízi világot, és sorolni lehetne a példákat. Ugyancsak a terepviszonyokat követve és a búvóhelyet keresve alakultak ki a Vásárhelyre jellemző vakközök vagy zsákutcák. Susánban a Klauzál utcából több ilyen vakköz is nyílik, de Tabánban, Tarjánban szintén gyakoriak. Ezek a régi, többnyire szűk utcák különös, középkorias hangulatot árasztanak. Bennük a régi, fehérre meszelt, feketével, barnával, zölddel elhúzott tövű vályog- és vert falú házak a paraszthagyományok szerint épültek, többnyire a tulajdonos gazdacsalád segítségével. Jókora porta tartozott hozzájuk, és végük gyakran átnyúlt a másik utcába, vagy a tűszomszéd telkével találkoztak. A város központi magjában, a Belvárosban találhatók az igazgatási, legfontosabb egészségügyi, számos oktatási és szociális intézmény. Ebben a városrészben, egymáshoz közel, jelentős részükben a Dr Rapcsák András / Szántó Kovács utak mentén helyezkednek el a legfontosabb kulturális intézmények is. (E kulturális intézmények és környezetének megújítását szolgálja majd a tervezett Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program, egyebek mellett a ban rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokból. Az 45

46 akcióterület részletes leírását az akcióterületeket bemutató fejezet tartalmazza.) E közszolgáltató funkció mellett jelentős lakó- és gazdasági / kereskedelmi funkciót is betölt a városrész. A Hódtó és a lakótelep külön városnegyedet alkot a Belvárosban, egyre erősödő kereskedelmi funkciókat is ellátva: folyamatosan itt alakul a város egyik gazdasági / kereskedelmi alközpontja. A Belváros, Susán és Csúcs városrészek / városnegyedek találkozási pontján van a város másik - a belvárosinál jelentősen kisebb magja, a térszervező Kálvin térrel. Környezetében közszolgáltató funkciókat ellátó intézmények sora helyezkedik el. Susánban található a város másik lakótelepe, a kistóparti lakótelep. Tabán, Tarján, Csúcs, Susán városrészekben történelem során alakultak a városi alközpontok (templom, iskola, kereskedelmi egységek). A Belvárosi magban található néhány többszintes házon, illetve a lakótelepeken kívül a városra az egyszintes lakóépületek a jellemzőek. A város terjeszkedett, jellemzően a zöldterületek, parkok, erdők, sőt a termőföld rovására. Béketelep, Kertváros, Újváros a város újabb szerkezeti alegységei, melyek mai városképe elsősorban a II. világháborút követő időszaktól, főként az 1960-as évektől kezdve alakult ki. Béketelep és Újváros szélein jött létre a vásárhelyi szocialista nagyipar, Kertváros mellett a laktanya. Az 1960-as évek mint a legtöbb magyar város esetében jelentős városképi változásokat hoztak Vásárhelyen is. Meghatározó jellegű házak tűntek el a Belvárosban, s átalakultak az ipartelepítés helyszínei, az északi, illetve a dél-keleti kivezető utak mentén, a Fémipari Vállalat, a Mérleggyár vagy az Alföldi Porcelángyár környéke stb. Létrejöttek a lakótelepek, beépítésre került számos park, zöldfelület. A külvárosi részek is megváltoztak, az egyes korszakok divatjának megfelelően épültek az új lakóépületek, a sátortetős házak, avagy az angol típusú kétszintes épületek. Ipari területek jelenleg a város két legforgalmasabb kivezető útja mentén helyezkednek el. A dél-keleti ipari terület az Alföldi Porcelángyár, illetve a volt CSOMIÉP területfoglalásai mentén alakult ki és fejlődik jelenleg is folyamatosan. Itt hozta létre a város az ipari parkot, s ezt a területet jelöli ki a város szerkezeti terve a hosszútávon fejleszthető ipari övezetként. A mai Béketelep lakóterület szélein elhelyezkedő északi ipari terület fejlődése megindult. E terület a város belterületi határán fekszik, lakóterületek, illetve értékes termőterületek határolják. További bővülése nem kívánatos. 46

47 A kishomoki lakóterületek a város speciális része, ide épültek az elmúlt rendszerben a város lakótelepein, kert- és zöldfelület nélkül felnövő generációinak zártkertjei, az úgynevezett hobbi telkek és nyaralók. A városrész a terjeszkedő városfejlődés egyik jellegzetes és városképi szempontból teljesen eklektikus - területévé vált, a belső területekről kiköltöző lakosság viszonylag nagy alapterületű telkeken, kevéssé szigorú szabályozási környezetben kezdett építkezni. Az új-kishomoki rész, mely a városfejlesztési tervek szerint a város utolsó ilyen típusú növekedésének terepe, a szabályozhatóság érdekében is belterületbe vonás alatt van. A városrészben ugyanakkor hiányoznak az utak és hiányoznak a jóléti szolgáltatások, ezek kiépítése komoly kihívás. A 47-es út négysávossá építésének utolsó fázisát megelőzően jelenleg építi ki a város a terület közműveit, a víz-, gázhálózatot. A külterületi tanyavilágban a KSH adatai szerint 2006-ban 1284 lakás volt, melyeknek mintegy harmada a négy tanyaközpontban, a többiek a szórványtanyákon. Ezek a lakások általában alacsony komfort-fokozatúak, sok az idős, magányos, illetve az alacsony státusú lakossághoz tartozó itt élő ember. A tanyák egy része üres. A 2001-ben végzett népszámláláskor a négy tanyaközpontban 1176 fő, a szórványtanyákon 1691 fő, összesen 4084 fő, az összlakosságnak már csak 8,3 százaléka élt. A szociográfiai vizsgálatok szerint a vásárhelyi tanyavilág ma már jórészt a megélhetési gondokkal küzdő, segélyeken élő emberek lakóhelyéül szolgál. Épületállomány, műemléki épületek Hódmezővásárhely épített környezetének és városkarakterének vizsgálata 1999-ben, Műemlékvédelmi Koncepciója 2007-ben készült. A Koncepció listázza az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a században létrejött Csomorkány nevű település temploma, a vásárhelyi egykori negatív szellemiség egyik elemének, a Németh László által adományozott csomorkányizmusnak egyetlen épületi emléke, melynek valorizálása komoly feladat; jellegzetes és az Alföldön egyedülálló vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kőfal, melynek eredeti állapotú megőrzése és folyamatos karbantartása szükséges; 47

48 a műemléki épületek egy jelentős része a Belváros központi részében található, jórészt századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány tanyasi épület: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a magtár, szélmalom, Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújított zsinagóga; a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ épületének felújítása és bővítése elsődleges feladat, mely nem csupán a város kulturális, művészeti örökségének tárháza kell maradjon, de a felnövekvő nemzedékek önazonosságának kialakításában is fontos szerepet játszó intézménnyé kell váljon. Műemléki környezet egyrészt a Református Ótemplom, az egyedülálló papi dézsmát gyűjtő paraszbarokk magtárépülettel, a görögkeleti templom, valamint a Belvárosban a Szent Háromság római katolikus templom, a plébánia és az egykori uradalmi inspectori ház, ma a Károlyi Kúria műemléki környezete, továbbá a Református Újtemplom és a Présház (Károlyi borház) környezete. A dokumentumok fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége. A kiemelkedő értékek a döntően a század fordulójáról fennmaradt igényes téglaépületeket és a számos 100 évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanya. Ezeknek az épületeknek a megóvása és karbantartása összvárosi érdek. A város épületállományának nem része, de a városkép fontos elemei a közterületeket díszítő szobrok, kutak. A város kiemelt figyelmet fordít a kultúra képzőművészetek élővé válására és városképi megjelenésére. Ennek eszköze a köztéri szobrok állításának támogatása, ennek szellemében folyik a körforgalmak díszítése, vagy a Damjanich utcai művészek által tervezett és részben kivitelezett játszótér kialakítása. Fejlesztési irányok Vásárhely város identitásának fontos része a kultúra. A kultúra szerves része az épített örökség, melynek egy jelentős része elpusztult a szocialista városfejlesztés időszakában. A város számára kiemelt feladat a megmaradt örökségelemek 48

49 védelme, bemutatása, hasznosítása. Ennek szellemében újult meg a Zsinagóga, a Fekete Sas szálló, illetve ezért határozta el a város vezetése a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program megvalósítását, melynek elsődleges célja a város kulturális életének helyet biztosító legfontosabb, és az épített örökség részét képező épületek megújítása, a bennük folyó szellemi munka méltó és ösztönző környezetének kialakítása. A prioritást élvező és a tervek szerint az elkövetkező 5 évben újjászülető épületek: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Alföldi Galéria, Görögkeleti templom, Református Ótemplom, Petőfi Sándor Művelődési Központ. A program megvalósítására lehetőséget teremt egyebek mellett a as időszakban a megyei jogú városok rendelkezésére bocsátott város-rehabilitációs fejlesztési keret, melyet Hódmezővásárhely az IVS további fejezeteiben és a kapcsolódó Akcióterületi tervekben részletesen bemutatott módon kíván felhasználni. További fejlesztési elképzelés a Promenád projekt megvalósítása, a Kórház-Rendelőintézetet és a Szent István teret összekötő útszakasz polgári hangulatát visszaállító, a városkép minőségi javulását eredményező fejlesztés. Lakáshelyzet Az önkormányzat testülete 2008 februárjában hagyta jóvá a város Lakáskoncepcióját, mely részletesen bemutatja az elsősorban önkormányzati lakások helyzetét, illetve meghatározza a város lakásgazdálkodási stratégiáját. Általános helyzet Ma a KSH 2006-os becsült adata szerint lakás van a városban, amelynek főbb jellemzői éves adatokat idéz a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció a következők: db % Nem lakott lakás ,77 % 1919 előtt épült (80 évesnél idősebb) ,65 % 1 szobás: ,73 % 50 m 2 -nél kisebb alapterületű: ,75 % Komfort nélküli ,85 % 49

50 Paneles épületben ,42 % Összes lakás: ,0 % Jelen stratégiában nehéz pontos bázisadatokkal szolgálni vagy következtetéseket levonni a lakások tekintetében, hiszen az adatok viszonylag régiek. Célszerű a várost jól ismerő építészeknek a Koncepcióba foglalt véleményét rögzíteni, mely szerint: A különböző besorolások között természetesen több átfedés is van, azaz valószínű, hogy a 80 évnél idősebb lakások között található mind az 1 szobás, mind az 50 m 2 -nél kisebb alapterületű, illetve a komfort nélküli lakások döntő hányada. Az adatok alapján megállapítható, hogy mintegy lakás minőségi fejlesztése (helyben történő megújítása, átépítése) volna indokolt. A területi átrendeződés következményeire tekintettel indokolt a jelentős számú lakatlan (esetenként romos) lakás, vagy beépítetlen telkek tulajdonosait érdekeltté tenni a meglévő infrastruktúrával rendelkező foghíjtelkek értékesítésében, vagy az épület ismételt lakottá tételében. A lakóépületekre jellemző, hogy az összes lakóépületnek több mint 92%-a családi ház, csupán 8%-nyi a több-lakásos lakóépület aránya. db % Összes lakóépület Összes lakóház Üdülőház 1 lakásos 11-X lakásos 2-3 lakásos 4-10 lakásos Forrás: KSH 2001-es népszámlálás ,6 5,4 92,2 2 4,3 1,5 Jellemző, hogy a lakásépítések intenzív, 1970 és 1980 közé eső szakaszát követően (amikor az újonnan használatba vett lakások száma meghaladta az ötezret) csökkent, majd azóta stagnál a városban a lakásépítési kedv. Egyedül a 2003-as év volt kiugró, egyrészt az országos lakástámogatási rendszernek, másrészt az önkormányzati beruházásoknak köszönhetően. A város adatai szerint a vásárhelyi lakásépítési trend a következő adatokkal jellemezhető: időszak Összes építési Összes lakóépületre Összes lakás (db) engedély (db) vonatkozó eng. (db)

51 A városban viszonylag kevés új lakás épül. Az adatok szerint Szegeden jelentősen több, de a megye kisebb városaiban is arányaiban több. Jellemző tehát, hogy a pozitív vándorlási egyenlegű városokban, mint Szeged vagy Mórahalom, nagyobb az építkezési kedv. A KSH adatai szerint 2006-ban az épített lakás lakosra: Hódmezővásárhely 6,7 Szeged 59,6 Mórahalom 27,5 Szentes 4 Mindszent 33,1 Vásárhelyen ugyanakkor városfejlesztési szempontból nem is indokolt a nagy mennyiségű lakásépítés, hiszen jelentős az üresen álló lakások aránya. Bár pontos adat csak a 2001-es népszámlálás idejéről van -7%-, valószínűsíthető, hogy a mennyiség nem csökkent. Mivel számos tanyát csak az év egy részében használnak, a nem lakott lakások aránya a külterületi részeken a legnagyobb, meghaladja a lakások egyötödét, a Belvárosban is közel 10%-os. A szakemberek szerint ez azonban nem okoz gondot, s a jelenlegi szigorodó ingatlanértékesítési feltételrendszer miatt a spekulációs / csak befektetési szándékból vásárolt és nem lakott ingatlanok száma már a közeljövőben csökkenni fog. A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció iránymutatása szerint a városban a demográfiai előrejelzések függvényében a minőségi lakásépítésnek (felújításnak és korszerűsítésnek) kell előtérbe kerülnie. Ezt az igényt alátámasztja a lakásállomány fent bemutatott minőségi összetétele. 51

52 A 2006-os statisztikák szerint az újonnan épített lakásmennyiségnek a fele magán személy által, saját célra, családi házas formában épített (48 lakás), másik fele (51 lakás) értékesítés céljából, gazdasági társaság által többlakásos épületben épített lakás. Az újonnan épült, várhatóan jó minőségű lakóházak számát fogják növelni az önkormányzat fejlesztés-politikája eszközeként, fiatal vásárhelyi családoknak kiosztott 104 db ingyenes telken (elsősorban Béketelepen - 66 telek -, illetve Susánban, Tabánban és Újvároson), megépülő épületek. A minőségi épületállomány kialakítását segíti az önkormányzat bérlakás-felújító programjai is, melynek keretében jelenleg 52 lakás megújítása van folyamatban. Területi vonatkozások A lakott lakások 18 ezres állományából való részesedés alapján Susán és a Belváros Hódmezővásárhely legnagyobb városrészei. A várható népességcsökkenés esetén számítani kell az átrendeződési folyamatra: a Belvárosban és Hódtóban a népességszám csökkenni fog, de a többi lakókörzet foghíjasodása is jellemzővé válhat. A várostervezők várakozása szerint és a lakossági igények ezt alátámasztják a kishomoki területek vonzereje hosszú távon is fennmarad, aminek következtében az új építkezések zöme itt várható. Komfortosság szerint a lakások negyven százaléka összkomfortos, és körülbelül ugyan ennyi komfortos. A legmagasabb komfortfokozatú lakásokkal rendelkező, a lakótelepszerű Hódtóhoz képest minden további városrészben lényegesen kisebb az összkomfortos lakások hányada. A Kertvárosban, a túlsúlyban lévő egyedi fűtések miatt a komfortos lakások a legjellemzőbbek. A félkomfortos lakások aránya 8%, a komfort nélküli és szükséglakások aránya 14%-ot tesz ki. A lakásállomány legrosszabb elemei az Anti-szegregációs szakértők által meghatározott belterületi tömbök mellett a tanyavilágban vannak. Itt a 2006-os adatok szerint 1284 lakás van, melynek jelentős része lakatlan (a 768 tanya mintegy negyede lakott csak állandóan), s 78%-a alacsony komfort-fokozatú. Az önkormányzat elsősorban az állandóan lakott tanyák infrastrukturális ellátását, különösen a villanyárammal történő ellátásukat tekinti feladatának. 52

53 Önkormányzati lakásgazdálkodás Vásárhely önkormányzata május 1-től átvette a Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt-től a volt állami és vegyes tulajdonú ingatlanokat (állami bérlakások, üzletek, garázsok), aminek köszönhetően 844 db állami, 153 db vegyes tulajdonú, és 288 db egyéb bérlemény került a Polgármesteri Hivatal kezelésébe. A tulajdonszerzéssel együtt jöttek a problémák, az elmaradt felújítások, karbantartások következményei. A 90-es évek elején indult privatizációra Vásárhelyen is sor került, s itt is jellemző, hogy a megmaradt bérlakás-állományból az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb minőségű lakások maradtak az önkormányzat tulajdonában, melyekben jellemzően az alacsony státusú lakosok maradtak. A lakásprivatizáció egy további lényeges következménye volt, hogy kialakultak ún. vegyes tulajdonú épületek, társasházak, amelyek mind magán- mind önkormányzati tulajdonú lakásokat (és természetszerűleg akár magán-bérlakásokat) tartalmaznak. (A szociális városrehabilitáció egyik kihívása ennek a problémának a kezelése pl. a Szabadság-tér esetében.) A Lakáskoncepció szerint az önkormányzati lakásállomány Vásárhelyen (Nyugdíjas Lakóparkkal együtt) a következőképpen alakult: évben a Közgyűlés döntése alapján 28 db lakás került megvásárlásra azokban a társasházakban, ahol a város már eddig is rendelkezett lakásokkal évben Vásárhely önkormányzata 923 db lakással rendelkezett, összesen m2 alapterülettel. Az adatok mutatják, hogy Vásárhelyen 2002 óta folyamatosan nő az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások száma, a folyamat 2008-ban folytatódik: újabb 52-vel bővül majd ez a szám (Lázár utca 10.-ben, a volt Hódút-székházban, illetve a Dr. Rapcsák András út 52. szám alatt kialakítás alatt levő bérlakásokkal). Az önkormányzati bérlakások egyrészt szociális típusú lakások, melyekben a hátrányos helyzetű lakosok élnek kedvező bérleti díj fizetése ellenében. A bérlakások másik típusa 53

54 fejlesztés-politikai célú: az önkormányzat vonz- és megtartóerejét növelendő, fiatal családok számára biztosít ezzel az eszközzel letelepedésre lehetőséget. Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány állapotára jellemző ez a kettősség: összkomfortos komfortos félkomfortos Komfort nélküli szobás 1 + ½ / Az összkomfortos és viszonylag nagy lakások mellett a lakások többsége csak komfortos és 1 szobás. Ez problémát jelent, hiszen az Önkormányzat elsősorban gyermekes családok elhelyezéséről gondoskodik. Sok minőségi cserekérelem kerül benyújtásra, mert a családok részére kicsinek bizonyul az 1 szobás lakás. A lakásállomány állapotára összességében elmondható, hogy az ingatlanok jelentős része felújításra szorul. A lakások közül az elmúlt években több életveszélyessé lett nyilvánítva. Ennek megfelelően a város ezekből a lakásokból a bérlőket elhelyezte és a lakások lebontásra, majd azt követően a telkek értékesítésre kerültek. Lakásonként átlagosan négy fővel számolva az önkormányzat mintegy 3200 vásárhelyi elhelyezéséről gondoskodik. (Amennyiben egy lakás megüresedik, akkor az érvényes lakáskérelemmel rendelkezők között pályáztatás útján bocsátja rendelkezésre a lakást az önkormányzat.) A lakások többsége tömbökben a Belvárosban található, így jelentős mennyiségű önkormányzati lakás van az Andrássy, Szegfű, Zrínyi, Kaszap, Oldalkosár, dr. Nagy György, Éva, Hódtó, Hóvirág, Kohán Gy., Szántó K. J. utcákban, valamint a Szabadság téren. Ezen kívül a városban szétszórtan találhatóak családi ház jellegű ingatlanok, melyek 2-3 család elhelyezésére alkalmas lakrészekből állnak. Nagy számban vannak a belvárostól távolabb eső, leginkább az alacsony státusú lakosság által lakott ingatlanok: a Széchenyi-terv keretében 2003-ban épült az úgynevezett 100 szociális bérlakás a Dobó Katalin, a Janáky István és a Bibó Lajos utcákban. Az Észak utca szám alatt 42 komfort nélküli szociális bérlakása van az önkormányzatnak. A város számára fontos kérdés ez utóbbi szegregátumnak tekinthető 54

55 épületegyüttes felszámolása. Ilyen telepszerű tömb volt még a Tanya 1319, amelyet az önkormányzat 2008 tavaszán felszámolt. 9 A városfejlesztés szerkezeti tervben Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció - meghatározott irányai A közúthálózat gyűrűs-sugaras rendszerének továbbfejlesztése: külterületi feltáró utak (külső gyűrű) hiányzó szakaszainak kiépítése, továbbá a központi belterületet elkerülő és tehermentesítő utak fokozatos megvalósítása. A beépítésre szánt területek további bővítésének radikális mérséklése: a termőföld, illetve a közparkok, ligetek, erdők, temetők védelmének előtérbe helyezésével a város területi tartalékainak intenzív hasznosítása (pl.: új beépítésre szánt terület kijelölése esetén meg kell követelni ezzel azonos nagyságú igénybe nem vett, korábban ilyen célra jelölt terület beépítésének elhagyását). A központi belterülettől északra, Barattyos déli szélén és a Külső-Kenyerei csatornától délre, továbbá a Csárpateleki úttól keletre erdőtelepítés, annak érdekében, hogy a központi belterületet zöld gyűrű határolja. A város keleti szélén húzódó Tiszát és holt-ágait lehetőleg felület-folytonos erdő, illetve erdősáv és annak levegője kösse össze a beépített területekkel. A városközpont komplex, értéknövelő rehabilitációja, a gyalogos belváros fokozatos bővítésével és folyamatos fejlesztésével. A forgalmi tehermentesítés minél teljesebb megvalósítása, ennek érdekében a gépjárművek belvároshoz közeli (esetleg térszint alatti) elhelyezési lehetőségének vizsgálata, illetve biztosítása. A város meglévő, elhatározott és folyamatban lévő lakóterületi tartalékaira (elsősorban Kishomok és Öreg-Kishomok) tekintettel további tartalékolása nem szükséges. A kompakt városszerkezet fenntarthatósága érdekében kerülni kell az indokolatlan és területpazarló megoldásokat. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi javulást eredményező, intenzív hasznosítást kell támogatni. A helyi védelem alatt álló városrészek (Susán, Tarján, Tabán kijelölt részei) értékeinek lehető legteljesebb megőrzése, szükség esetén helyreállítása, az országos jelentőségű műemléki védelem alatt álló mintegy a város jelképének is nevezhető Kőfal teljes hosszban történő kiszabadítása, az évtizedekkel ezelőtt megkezdett munka folytatása. 9 E telepszerű szociális bérlakások, illetve a benne lakók helyzetének leírását és a felmerülő problémák megoldására kidolgozott tervet az Antiszegregációs Terv tartalmazza. 55

56 Az ún. barnamezős beruházások ösztönzése, az ipari övezet zöld mezős típusú bővítése a központi belterület DK-i szélén Társadalom Népesség számának alakulása Az alföldi kistelepülések közül gazdasági fejlődésének köszönhetően a 15. századra mezővárosi rangra emelkedett Hód-Vásárhely lakossága a török időkben szinte teljesen elpusztult, a város elnéptelenedett. A 17. század végén kezdett betelepülni, majd újraindult az állattenyésztésen és az intenzív földművelésen alapuló gazdasági fejlődés következtében, a város lakosságának száma 1825-ig meghaladta a 26 ezer főt, 1850-ben pedig a 4183 házban több mint 35 ezren éltek ben, az első modern népszámlálás időszakában, az önálló törvényhatósági joggal rendelkező as lélekszámmal a város már ötödik helyen állt az ország településeinek népesség szerinti sorrendjében. Az 1910-ig tartó modernizációs időszakban a fejlődő magyar városokhoz hasonlóan - bár az iparosodó és erőteljesebben urbanizálódó településeknél tapasztalt akár duplázódó lakosságszámnál jóval kisebb mértékben - növekedett a város lakosságszáma. A növekedés azonban szintén az általános folyamatnak megfelelően - lelassult a 20. század eleji kivándorlások miatt, és a két világháború közel emberáldozatot követelt a várostól. Hódmezővásárhely Időszak Népességszám, fő KSH Szegedi Igazgatóság: A nagyvárosok belső tagozódása Az 1949-es mélypontot követően 1980-ig töretlen a növekedés, bár a város a ezres magyar nagyvárosokhoz képest fős népességével lemarad. 56

57 A növekvő tendencia az 1990-es években fordul, s az elmúlt tíz évben állandósul a fogyás. Míg a régió többi nagyvárosában, Szegeden és Kecskeméten a stagnálás vagy növekedés a jellemző, Hódmezővásárhelyen a régió kisebb városaiban tapasztaltakhoz hasonlóan lakosságcsökkenést regisztrálnak a statisztikák. Lakosság száma Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba fő 1998=100% fő 1998=100% fő 1998=100% fő 1998=100% fő 1998=100% fő 1998=100% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,02% ,87% ,24% ,71% ,13% ,38% ,86% ,59% ,79% ,20% ,33% ,43% Forrás: KSH megyei Évkönyvek A KSH adatainak tanúsága szerint az élve-születések számát tekintve az utóbbi 10 év vonatkozásában a régiós megyeszékhelyeknél - Békéscsaba kivételével -kedvezőtlenebb, a kisebb városoknál kedvezőbb a helyzet: Születés 1000 főre Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba ,9 9,8 10 8,2 8, ,6 9,5 8,3 8,8 8,7 7, ,5 9,8 8,1 10,7 8,7 7,92 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek A halálozások száma szintén magasabb, mint a megyeszékhelyeken, a kisvárosok adataihoz közelít. Az utóbbi tíz év vonatkozásában a város a régió nagyvárosai és a kisebb városok közötti helyet foglalja el. Halálozás 1000 főre Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba ,3 12,9 13, , ,9 11,9 12,2 10,6 14,6 11, ,8 11,5 13,4 11,1 14,4 12,2 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek Az 1000 lakosra számított természetes szaporodás értéke negatív érték. 57

58 Természetes szaporodás 1000 főre Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba , ,8-4, ,3-2,4-3,9-1,8-5,9-3, ,3-1,7-5,3-0,4-5,7-4,28 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek A város lakosságszámát nem növeli a nagyvárosokra a szuburbanizációs folyamatok ellenére is jellemző bevándorlási pozitívum sem: a nyugat-magyarországi nagyvárosokban (pl. Sopron, Győr) vagy Kecskeméten tapasztaltaktól eltérően Hódmezővásárhely vándorlási egyenlege gyakorlatilag nulla. Vándorlási egyenleg Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő ,02-0, , , , ,68 n.a n.a ,65-1, , , , ,17 n.a n.a ,76-0, , , , , ,44 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek A kivándorlás nem jelentős, de jellemző Szeged, illetve a főváros elszívó ereje; jellemző a fiatal felnőttek elvándorlása: a más régióban diplomát szerzők nagy hányada nem tér vissza a városba. A 2007 első negyedévében készült Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja jövője 2020-ig című tanulmány felhívta a város vezetésének figyelmét a problémára és idézte a KSH által a 2001-es adatok és vizsgált jelenségek alapján készített területi népességelőreszámítást, mely 2021-ig a jelentős fogyást eredményező tendencia folytatódását vizionálja. (Az előrejelzést készítő KSH a 2006-os tényleges adatokhoz képest 326 főt tévedett.) A KSH-nál kedvezőtlenebb folyamatokat váró előrejelzések (Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) még alacsonyabbra teszik a 2020 körülre várható lakosságszámot. Területi népesség-előreszámítás Magyarország Hódmezővásárhely kistérség Hódmezővásárhely MJV Forrás: KSH- 58

59 népesség népesség Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Népesség korösszetétele A város lakosságának korösszetételét vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy Hódmezővásárhelynek is szembe kell néznie az elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal. Ezt a problémát kiemelik a város szociális, illetve egészségügyi szakemberei is. Népesség korstruktúrája Gyermek Felnőtt Időskorú Lakosság korstruktúra Forrás: Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja-jövője 2020-ig; KSH A problémát súlyosbítja, hogy az öregedés csökkenő lakosságszám és csökkenő gyermeklétszám mellett történik. Állandó népesség korcsoport szerinti megoszlása x korcsoport nők férfiak A lakosság kor szerinti összetétele területi eltéréseket mutat, a KSH 2001-es adatai szerint jellemző a volt tanyaközpontokban, illetve a Belvárosban és az azt körülölelő városnegyedekben a 60 éven felüli lakosok viszonylag magasabb (23-25%), a belterület külső 59

60 városnegyedeiben pedig alacsonyabb aránya (16-20%). A legfiatalabb Hódtó (60 éven felüliek aránya 7,5%, a 14 éven aluliak aránya 20,8%) és a ma már belterület Kishomok lakossága (60 éven felüliek aránya 16,8%, a 14 éven aluliak aránya 21,7%) Képzettség A KSH idézi a kutatók megállapításait, amelyek szerint általánosságban elmondható, hogy a település mérete és lakosságának iskolázottsága között párhuzam vonható. Ez a kapcsolat Csongrád megye esetén is megfigyelhető, azaz a Hódmezővásárhelyen élő emberek iskolázottsága nem éri el a szegediekét, ugyanakkor a többi kisvárosok átlagát, ha nem is sokkal, de meghaladja. (KSH, A nagyvárosok belső tagozódása Hódmezővásárhely, Szeged, 2005.július) Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es népszámlálási adatok szerint az előző vizsgálatokban regisztráltakhoz képest számottevően javult ben a 18 évesnél idősebb népesség 37%-a rendelkezett érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel (Szegeden ez a mutató 54%-os) és 11%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával (Szegeden ez 20,7%, Kecskeméten 16,8%). Iskolai végzettség a megfelelő korúak arányában Megnevezés Hódmezővásárhely Szeged A 10-x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el 0,3 0,3 A 15-x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű A 18-x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel 90,8 36,9 93,3 54 A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel 11,1 20,7 Forrás: KSH Nagyvárosok belső tagozódása Hódmezővásárhely, 2005 A területi vizsgálat azt mutatja, hogy az egyetemi / főiskolai végzettséggel rendelkezők a Belvárosban, illetve a Kertvárosban koncentrálódnak. Jellemzően alacsonyabb az iskolai végzettsége a Tabánban, illetve a külterületi tanyaközpontokban élőknek. 60

61 A 25 éves és idősebb népességből diplomások aránya százalék Városi átlag Kútvölgy Szikáncs Erzsébet Batida Újváros Kishomok Tabán Béketelep Susán Csúcs Tarján Hódtó Belváros A lakosság etnikai összetétele Hódmezővásárhelyen a 2001-es népszámlálás során fő tekintetében került feljegyzésre a nemzetiséghez tartozás: fő magyar mellett 687 fő vallotta magát valamely más nemzetiséghez tartozónak. A legnépesebb nemzetiség a roma közösség, melynek 340 tagja vallotta magát romának, a város vallási és etnikai kérdésekért felelős munkatársának becslése szerint a roma származású lakosok száma ugyanakkor körülbelül 5000 fő. A közösség kisebbségi önkormányzatot hozott létre, illetve 9 civil szervezetet alakított ki, ezeket a Roma Integrációs Tanács fogja össze. A roma lakosság egy része integráltan, egy másik része a tabáni szociális bérlakásokban, illetve a város szándékai szerint lehetőség szerint mihamarabb felszámolandó telepen él. A városban a népszámlálás 122 fő német nemzetiségű lakost regisztrált; a közösségnek van aktív kisebbségi önkormányzata. Magyar Bolgár 14 Cigány, romani, beás 340 Görög 18 61

62 Horvát 14 Lengyel 17 Német 122 Örmény 2 Román 36 Ruszin 7 Szerb 37 Szlovák 47 Szlovén, vend 8 Ukrán 25 Forrás: Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja jövője 2020-ig közgyűlési előterjesztés Az önkormányzat számára elsődleges fontosságú a folyamatok fékezése, a fejlesztések elsődleges célja a város megtartó képességének erősítése. A lakosság fiatalítását, a képzett fők megtartását és vonzását célzott programok is segítik, egyebek mellett: - a Közgyűlés 2005 végén megalapította a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a (18. életévüket betöltött) vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. A sikeres helyi babakötvény programba április 30. napjával bezárólag 850 baba került kötvényjogosultként regisztrálásra; - az előző fejezetekben ismertetett telekjuttatási, illetve a minőségi bérlakásépítési programok; - Bakay Lajos ösztöndíj: a város sikeres programja, melynek keretében azon felsőoktatási hallgatók részesülnek a város rendszeres támogatásában, akik a diplomájuk megszerzését követően Vásárhelyen kívánnak letelepedni Szociális helyzet 10 A hódmezővásárhelyi kistérség hátrányos helyzetű kistérség. Hódmezővásárhely Salgótarján és Kaposvár mellett az a megyei jogú város - a 22 megyei jogú város között -, amely a többi nagyváros jellemzően prosperáló térségeitől eltérően hátrányos helyzetű kistérség központja. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy 10 A szociális helyzet anti-szegregáció szempontjából releváns elemeinek részleteit az Antiszegregációs Terv tartalmazza 62

63 részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3 %-a külterületen él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete, valamint a város elöregedő társadalma. Munkanélküliség A térségi hátrányos helyzet és a városban megjelenő szociális problémák legfőbb indoka a munkahelyek hiánya: a régiós nagyvárosokéhoz képest a versenyszféra viszonylag alacsony foglalkoztatási kapacitása, illetve a klasszikus nagyfoglalkoztató közintézmények közelmúltban bekövetkezett racionalizálásának eredményeként megszűnt munkahelyek. A Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2007 júliusi Munkaerőpiaci információi szerint a hódmezővásárhelyi körzetben található a Csongrád megyében nyilvántartott álláskeresők 16%-a, 2548 fő, melyből hódmezővásárhelyi állandó lakóhellyel 2159-en rendelkeznek (ez a kirendeltség regisztrált állományának a 85%-a). A térségben nyilvántartott álláskeresők száma 353 fővel haladja meg az egy évvel korábbit, egy év alatt a megyén belül ebben a térségben nőtt legerőteljesebben a nyilvántartásban lévők száma. A nyilvántartott álláskeresők arányát (becsült gazdaságilag aktív népesség százalékában) a megye többi térségéhez hasonlóan a szezonális hatások igen erőteljesen befolyásolják. A mutató értéke jelenleg 10,1%, a megyei átlagnál magasabb, s 1,4 százalékpontos emelkedést mutat egy év távlatában (a megyei szint 8,8%). A helyi munkaerőpiac ellentmondásosságát jelzi ugyanakkor, hogy jelenleg 300 betöltendő álláshelyet hirdet a Honvédség, a város legnagyobb foglalkoztatója, ez azonban nem szerepel a foglalkoztatási szolgálat adatbázisában. A térségben a közintézményeken kívül nincsen úgynevezett női foglalkoztató, ezért az álláskeresők nemenkénti megoszlására jellemző, hogy magas a női munkanélküliség, a júliusi adatok szerint a nyilvántartott álláskeresők 57%-a nő (a megyében ez 54 %). Hódmezővásárhelyen a KSH 2006-os adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 10%-a pályakezdő. A fizikai foglalkozásúak az álláskeresők 77%-át képviselik, ez négy százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. Az álláskeresők 30%-a legfeljebb általános 63

64 iskolai végzettséggel rendelkezik, melyből 2,5%-nak az általános iskolát sem sikerült befejeznie. A város munkanélküli állományának 33%-a szakmunkás végzettségű, közel 30% rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel 6%-ot képviselnek. A munkanélküliek 53%-a 180 napon túli időtartamban munkanélküli. regisztrált munkanélküliek (KSH évi adatok) % Regisztrált munkanélküliek száma, férfi 42,00 Regisztrált munkanélküliek száma, nő 58,00 Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma 10,04 Regisztrált munkanélküliek száma, fizikai foglalkozású 77,22 Regisztrált munkanélküliek száma, szellemi foglakozású 22,78 Regisztrált munkanélküliek száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel 2,55 Regisztrált munkanélküliek száma általános iskolai végzettséggel 28,39 Regisztrált munkanélküliek száma egyetemi végzettséggel 1,48 Regisztrált munkanélküliek száma főiskolai végzettséggel 4,38 Regisztrált munkanélküliek száma szakiskolai végzettséggel 1,43 Regisztrált munkanélküliek száma szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel 28,80 Regisztrált munkanélküliek száma szakmunkásképző végzettséggel 32,98 Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi 20,34 Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő 32,62 Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen 52,96 Regisztrált munkanélküliek száma összesen (fő) 1962 Az önkormányzat tisztában van a helyzettel, s a problémákat a szociális ellátórendszert bemutató fejezetben részletesen ismertetett eszközökkel próbálja enyhíteni. E támogatások mellett azonban már itt említendő a város munkahely-teremtési programja (az önkormányzat saját forrásaiból Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt azon vállalkozásoknak, melyek új álláshelyek létrehozására, illetve a korábbi statisztikai létszámuk legalább 3 éven át történő fenntartására is vállalnak kötelezettséget), melynek segítségével márciusa óta mindösszesen 560,5 új álláshely jött létre. A probléma területi vonatkozásait vizsgálva látszik, hogy a legsúlyosabb a helyzet a Külterületeken, illetve Tabán és Csúcs városnegyedekben. külterület lakosságának problémái 64

65 A város 2008 februárjában elkészített Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése hívja fel a figyelmet a város hagyományos településszerkezetét meghatározó, a belterületet körülvevő tanyavilágra, amely szórványtanyák és tanyaközpontok köré szerveződve jelent életteret számos család számára. Az önkormányzat szakemberei szerint a népesség 8,3 %-a ma is e tanyákon él: kis mértékű, de folyamatos fogyás mellett októberben a 6 évvel korábbi 4086 fővel szemben csak 3878 fő. A külterületeken élő óvodáskorú gyermekek száma 143 fő, 384 fő általános iskolás. (Területi szempontból érdemes külön kezelni a belterületté nyilvánítás alatt álló Kishomok városrészt, ahol az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt az életvitelszerűen élők száma. E zártkerti részekre jellemzően magasabb státusú lakosság költözik.) Az önkormányzat számára komoly feladatot jelent a távolságok leküzdése, a hátrányok kompenzálása, ennek érdekében létrehozta a Tanyagondnoki Szolgálatot. A 21. század tanyavilága, az ott élő emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. Mára a falusias létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élő idős ember, a létminimum alatt tengődő sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekből, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idővel a tanya romossá válik, a föld műveletlenné. A tanyán élők problémáit az infrastrukturális típusú gondok mellett elsősorban a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei (pl. orvosi szolgálat, óvodáztatás, iskolai ellátás stb.) jelentik. Az önkormányzat kiemelt fontosságú területként kezeli e kérdéseket. a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő roma lakosság A városi szegénység kiemelten tapasztalható a közel 10% -os roma lakosság körében. Az országos problémáknak megfelelően szinte teljes munkanélküliség, alacsony iskolázottság, rossz egészségügyi állapot a jellemző. Hódmezővásárhelyen a roma lakosság egy része a város szövetébe integráltan, egy másik része szegregáltan él: a város észak-nyugati részén, Tabán városnegyed egyes részein egyértelmű a cigány népesség felülreprezentáltsága. Megoldatlan probléma az Észak 65

66 utcán található telepszerű környezet. Ugyancsak e városrészben épült az elmúlt 10 évben a 100 szociális bérlakás, melyek közül 18 lakás félkomfortos, a lakóházak műszaki állapota nem kielégítő, a lakások nagy része erősen lelakott. Hasonlóan rosszak a körülmények a Tanya és a Tanya sz. alatti ingatlanokban. Jelentős a cigány családok aránya a belvárosban, a Szabadság tér önkormányzati tulajdonú lakásaiban is, ezek a lakások komfortosak különböző időpontokban a rászorultság, szociális helyzet figyelembevételével kerültek kiutalásra az épületek állaga azonban nem kielégítő, a környezet romló helyzetre utal. Az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz a szegregáció oldásának irányába, országosan példamutató az általános iskolai integrációra tett kísérlet, melynek keretében iskolabuszok szállítják a roma gyermekeket a város különböző általános iskoláiba. az öregedő városi társadalom Az elöregedő lakosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztartásban él, hiszen a városban jellemző a viszonylag kis lakásméret, ami több generáció együttélését nem teszi lehetővé. Az egyedül élő idős emberek nagy része szociális támogatásra szorul. (A támogatás nem csupán az egyedüllétből következő anyagi támogatás hiányát hivatott orvosolni, hanem a lelki elmagányosodás terheinek oldását is jelenti.); Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kiadásokra, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre többen szorulnak önkormányzati támogatásra megélhetésük biztosítása érdekében (sok esetben még a nagyon alacsony térítési költségű szolgáltatásokat sem tudják igénybe venni); Az egészségügy fejlődésével, a várható élettartam növekedésével egyre több idős ember éli túl a korábban halálos kimenetelű betegségeket (tüdőgyulladás, veszélyes csont-törések és a hosszantartó kórházi ellátás következményeit stb.). Ezen idős, betegségből felépült emberek közül viszont sokan a szociális ellátórendszerbe kerülnek. Az idős lakosság növekvő aránya a város területén viszonylag egységesen, minden városnegyedben jellemző, kiugrik a külterületek, Újváros, Csúcs, Tarján városnegyedekben a 25% körüli arány. 66

67 Az öregedő társadalom problémáit mutatja a bentlakásos intézményekben ápoltak növekvő és összehasonlítva is magas száma. A város itt is a megyeszékhelyek és a kisebb városok közötti pozícióban van. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben gondozott Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő , , , , , , , , , , , , , , , , , ,96 Forrás: KSH megyei Évkönyvek A város a szociális különbségek csökkentését, azaz az alacsony státusú lakosság élethelyzetének javítását, az anti-szegregációt, illetve a munkahelyteremtést kiemelt fontosságú területekként kezeli Lakosság egészségi állapota Hódmezővásárhely lakosságának egészségi állapota kisebb eltérésekkel az országos helyzetet tükrözi. 11 Mind a demográfiai mutatók, a születés szám, a csecsemőhalálozás, mind a halálozási, haláloki adatok kedvezőbbek a dél-alföldi regionális átlagadatoknál, az országos átlaghoz közelítenek, azonban valamivel elmaradnak a nyugat-magyarországi, s jelentősen kedvezőtlenebbek az uniós adatoknál. 12 A város lakosságának egészségügyi állapotát alapvetően meghatározzák a fejezet előző részeiben bemutatott öregedési és természetes fogyással járó folyamatok. A lakosságra számolt haláleset 2005-ben az Erzsébet Kórház-Rendelőintézat szakembereinek adatai alapján Hódmezővásárhelyen régióban 1237 haláleset / lakos; 1354 haláleset / lakos; 11 A város Egészséges Vásárhely Program -ja hívja fel a figyelmet, hogy hazánkban a népegészségügyi programok kidolgozásához adatok vagy elemzések nagyon korlátozott számban és megkérdőjelezhető hitelességgel állnak rendelkezésre. Jelenleg a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszer hiányában, nehéz települési népegészségügyi programokhoz kiinduló alapadatokhoz jutni, melyek a futó programok vagy tervezett programok eredményességének, hatékonyságágának méréséhez szükséges összehasonlító elemzésekhez elengedhetetlen. 12 A fejezet az Egészséges Vásárhely Program, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház rendelőintézet szakmai koncepciója 2005 készítette dr Kállai Árpád szakmai anyag adataira támaszkodik 67

68 országosan 1298 haláleset / lakos. A természetes szaporodás 1000 lakosra vetített száma negatív, bár az országos, illetve a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb. A csecsemőhalálozás a régiós értéket meghaladja, az országos magas átlaggal megegyező: Hódmezővásárhelyen régióban országosan 9,029 eset / 1000 születés; 7,56 eset / 1000 születés; 9,57 eset / 1000 születés; A 100 élve-születésre jutó terhesség-megszakítás szintén magas értéket mutat: Hódmezővásárhelyen országosan 58,32 eset / 100 születés; 58,1 eset / 100 születés. A városban a vezető halálokot a keringési rendszer betegségei adják, mint az országban gyakorlatilag mindenütt. A megbetegedési mutatók azonban az országos átlagnál rosszabbak a cukorbetegség, a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegség, az asthma bronchiale, a hörgőrákos és a pszichiátriai megbetegedésekben. A haláloki szerkezet évek óta azonos, az észlelt kisebb változásokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, összességében a keringési rendszer és a daganatos megbetegedés dominanciája továbbra is jellemző. A hódmezővásárhelyi lakosságra is jellemző, hogy jelentős a szűrhető betegségek miatt bekövetkező halálesetek száma: az ÁNTSZ regionális vizsgálatai szerint a halálozások majdnem felét összefüggésbe lehet hozni a dohányzással, több mint egy harmaduk pedig összefüggésbe hozható az elsődleges prevenció által megakadályozható halálokokkal. A férfiaknál leggyakrabban előforduló betegségek a magasvérnyomás, ischaemiás szívbetegségek, spondylopathiák és a cukorbetegség. Nőknél a magasvérnyomás, spondylopathiák, az ischaemiás szívbetegségek, csontsűrűség betegségei és a cukorbetegség. Az Egészséges Vásárhely Program hangsúlyozza a lakosság egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők alakulásának fontosságát. A vizsgálatok szerint a Dél-Alföldön, így Hódmezővásárhelyen is magas mind a dohányosok, mind az alkoholfüggők, mind az elhízottak száma. ( A dohányzás megoszlása alapján a Dél-alföldi régióban 100 lakosból 14 68

69 fő 20 szál vagy annál több cigarettát szív, 15 fő pedig 20 szálnál kevesebbet, tehát a lakosság 29%-a dohányzás tekintetében érintett. Az alkoholfogyasztás megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 7 nagyivó, 17 fő pedig mértékletes ivó, a lakosság 24%-a az alkohol tekintetében érintett. A test-tömegindex megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 20 fő elhízott, 37 fő túlsúlyos, a lakosság 57%-a súlyfelesleggel küszködik. ) A vásárhelyi lakosság hazai összehasonlításban átlagos tehát uniós összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. Ennek megfelelően város számára a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegség megelőzése, a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás fejlesztése. A fentiek feltétele a prevenciót és az ellátórendszert jelentősen támogató várospolitika. SWOT-analízis Erősségek képzettségi szint növekedése; országos átlagnál nem rosszabb / regionális átlagnál kedvezőbb egészségi állapot; anti-szegregációt támogató várospolitika; egészségmegőrzést támogató várospolitika. Lehetőségek a népességfogyás problémájának tudatosodása országos szinten, megakadályozására vonatkozó országos / uniós programok. Gyengeségek elöregedő társadalom; negatív természetes szaporodás; alacsony mértékű bevándorlás; egyes városrészekben koncentráltan jelentkező problémák; alacsony státusú lakosság magas száma, koncentrációja; prevencióval megakadályozható halálesetek magas száma; terhesség-megszakítások magas száma; országos átlagnál nem kedvezőbb egészségi állapot. Veszélyek a gazdaság fejlesztésének elmaradása negatívan hat a város megtartó erejére: diplomások elvándorlása, máshol diplomát szerzők elvándorlása; az általános gazdasági visszaesés az elöregedő városra nehezedő terheket hatványozza; az alacsony státusú lakosság számának növekedése újratermelődés a beavatkozások elmaradása esetén; az egészségügyi ellátó rendszer működési feltételeinek országosan jellemző bizonytalansága. 69

70 3.4. Gazdaság Hódmezővásárhely az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdasága magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat: Hódmezővásárhelyen a város adottságaiból következően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat, ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató, s az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység: sem jelentős értékesítési, sem feldolgozóipari, sem mezőgazdasági gépgyártó tevékenység. A Mezőgazdasági Főiskola jelenléte ellenére jellemzően nincsen mezőgazdasági kutatás sem. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik a hagyományokra is épült kerámiaipar, a precíziós műszerek gyártása, a textilipar, jelentősebb súllyal bír még a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban jellemző az alacsony hozzáadott érték, kevés a K+F. Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek. A vállalatok ágazati szerkezete a szolgáltató vállalatok dominanciáját mutatja, melyben elenyésző az ipari szolgáltató és meghatározó a lakossági szolgáltató vállalatok aránya. A KKV-k magas aránya az országos és nemzetközi trendeknek megfelelő, kedvezőtlen a társas vállalkozások viszonylag alacsony, s a mikro-vállalkozások meghatározó aránya. A városban viszonylag magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatás, a városra jellemző adatok kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak, mint a nagyobb megyei jogú városokban. A város foglakoztatási helyzete ellentmondásos: az aktív korúak több mint 11%-a nyilvántartott munkakereső, a szezonális munkát kínáló szektorok jelentősége miatt is magas az Alkalmi Munkakönyvvel munkát vállalók száma, ugyanakkor érvényesül az országban majdnem mindenütt érvényes jelenség, a szakképzett, elsősorban gépipari szakmájú munkavállalók hiánya. A foglalkoztatás szerkezete egyrészt a fejlett, a dezindusztrializáció folyamatába illeszkedő városok jellemzőit mutatja, azaz a szolgáltatási ágazatok foglalkoztatottjainak száma meghaladja a termelő szektorokét, melyekben máig 70

71 érvényesülnek a hagyományok, azaz még mindig viszonylag magas az agráriumban (állandó vagy alkalmi) foglalkoztatottak aránya. A helyzet mégsem kedvező a versenyképesség szempontjából, hiszen jellemző az alacsony hozzáadott értékű ágazatok aránya, a szolgáltatásokon belül meghatározó a közszolgáltatók foglalkoztatási szerepe. (A közszférában dolgozók magas aránya a kisebb településeken jellemző.) Ugyanakkor a városban bizonyos, főleg közép- és felsőfokú végzettséget igénylő műszaki ipari szakmában munkaerő-hiány van, hasonlóképpen az egész országban jellemző helyzethez. Hiányzik a felsőfokú műszaki képzés a térségben, a középfokú szakképzés kibocsátása nem képes mennyiségileg és minőségileg a kereslethez illeszkedni, a gyakorlati képzés megoldása nehézséget okoz. A más városokban képzettséget szerzett fiatalok gyakran nem térnek vissza Vásárhelyre. A városi vállalkozások munkaerő vonzáskörzete a hasonló városokéhoz képest kicsi, a vásárhelyi kistérség településeinek munkavállalói közül sokan Szegeden, Szentesen vagy Orosházán dolgoznak. Vásárhely gazdasági mutatói a régiós megyeszékhelyeknél kedvezőtlenebb helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyer. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a környező kisvárosoknál jelentősen nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania. A városnak az országhatárhoz közeli fekvése következtében nemcsak a régió nagyvárosaival versenyez, hanem a nagy ütemben fejlődő román városokkal (pl. Temesvár) is, melyek gazdasági súlyát (tőke- és munkaerővonzó képességét) csak egy nagyobb léptékű térségi összefogás eredményeként létrejövő, Szeged központú, a környező középvárosokat magában foglaló gazdasági régió tudná ellensúlyozni. A város vállalatai által nyújtott munkahelyek viszonylag alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé, sok az alacsony forgalmú, kevéssé jövedelmező cég, alacsony a város- egyebek mellett fejlesztésekre fordítható - iparűzési adóbevétele. A város gazdasága ugyanakkor rendelkezik fejlődési potenciállal, ezek kihasználásához céltudatos fejlesztés-támogató politikára, koordinált cselekvésekre van szükség. 71

72 A város gazdaságfejlesztési programja 2005-ben készült 13 : empírikus vizsgálatok, műhelybeszélgetések eredményeként alakult ki a város számára kitörési pontokat megjelölő dokumentum, melynek stratégiai megállapításait jelen magában foglalja. A dokumentumban a gazdaságfejlesztési programelemek koncepcionális szintűek, fontos feladat a ma is érvényes gazdaságfejlesztési stratégiai irányok operatív szintű kidolgozása, illetve a város létező potenciáljainak kihasználására irányuló gazdaságfejlesztési programok indítása. Kiemelt területek: mezőgazdaság integráció támogatása, K+F; ipar klaszterfejlesztés, K+F; szolgáltatások - turizmus / kultúrgazdaság A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban Hódmezővásárhelyen a KSH adatai szerint 2006-ban regisztrált vállalkozás volt, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 96 vállalat. A működő vállalatok száma jóval alacsonyabb, 3170 db. A Dél-Alföldi Régió megyei jogú városaival összehasonlítva ezt az adatot, megállapítható, hogy Vásárhely lemarad a megyeközpontok mögött, vállalkozássűrűsége elmarad a nagyobb városokétól. A vállalkozás-sűrűség nagysága összefügg a gazdasági dinamizmus lehetőségével, jellemző, hogy Szeged és Kecskemét vezet e tekintetben a régión belül. Regisztrált vállalkozások száma Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , ,98 n.a. n.a , , , , , , , , , , , ,53 Forrás: KSH megyei évkönyv, Az adatokból látszik az is, hogy Hódmezővásárhelyen a nagyvárosi trendnek megfelelően a vállalkozások száma 1998 óta jelentősen, majdnem 50%-kal nőtt. Jelentős megtorpanás történt azonban 2007-ben: a Kereskedelmi és Iparkamara vásárhelyi szervezetének vizsgálata szerint 2007-ben körülbelül húsz százalékkal csökkent a vállalkozások száma (ebbe beleértendők azok is, amelyek évek óta nem is működtek, vagy fiktívek voltak). Becslések szerint nyolcvan százalékban az egyéni vállalkozók adhatták vissza igazolványukat, elsősorban azok, amelyek belföldi piacra termeltek, Vásárhelyen kereskedtek, vagy itt nyújtottak szolgáltatást. A jelenség oka a kedvezőtlen piaci helyzet mellett egyrészt a 13 Hódmezővásárhely tradíció-kreativitás-innováció- gazdaságfejlesztési program, A gazdasági fejezetben szereplő adatok forrása ellenkező forrásmegjelölés hiányában a KSH 2006-os területi statisztikai adatai. 72

73 megemelkedett közterhek miatti többlet kiadások, másrészt az, hogy jellemző az egyéni vállalkozók egy részének nyugdíjba vonulása, más részüknek pedig vállalkozás helyett másodállásban történő elhelyezkedése. A vállalkozások formáját tekintve a következők látszanak: a vásárhelyi önkormányzat adatai szerint 2003 óta kedvező tendencia a szintén a gazdaság fejlődésére utaló tény, a biztosabb gazdasági háttérrel rendelkező társas vállalkozások számának folyamatos növekedése: 2003-ban 1559-et tartottak nyilván, 2006-ra a számuk 1825-re, míg 2007-re 1966-ra emelkedett. ugyanakkor Vásárhelyen a nagyobb megyei jogú városokhoz képest a növekedés ellenére is alacsony az 1000 főre jutó társas vállalkozások aránya, Szegeden közel kétszer, a dinamikusan fejlődő Kecskeméten pedig közel kilencszer (!) annyi társas vállalat jut 1000 fő lakosra. Vállalkozások megoszlása vállalkozási forma szerint A) Társas vállalkozások, ezer főre Társas vállalkozások száma Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , ,94 n.a. n.a , , , , , , , , , , , ,75 B) Egyéni vállalkozások, ezer főre Egyéni vállalkozások száma Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , ,04 n.a. n.a , , , , , , , , , , , ,93 Forrás: KSH A vásárhelyi vállalati szövet sebezhetőségére utal az a tény, hogy a vállalatok meghatározó része kis méretű vállalat. A KSH 2005-ös adatai szerint: Működő vállalatok száma db % 0 fős létszámú működő vállalkozások 34 1, fős létszámú működő vállalkozások , fős létszámú működő vállalkozások 96 3, fős létszámú működő vállalkozások 50 1, fős létszámú működő vállalkozások 28 0, fős létszámú működő 4 0,13 73

74 vállalkozások 500 és több fős létszámú működő vállalkozások 1 0,03 Összesen a vállalatok 93%-a mikrovállalkozás a városban mindössze 5 db 250 főnél többet foglalkoztató cég van. A vállalkozások ágazati megoszlásának jellemzője, hogy a mezőgazdaságban dolgozik a vállalatok 4%-a, ipari termelő 13%, építőipar 11%, szolgáltatások 73%. Ez a megoszlás, a mezőgazdaság viszonylag jelentősebb súlyával (a régió több városában ez alacsonyabb), modern vállalati szerkezetet tükröz, a szolgáltatások meghatározó részesedésével. A részletes vizsgálatok azonban rávilágítanak a vállalati szövet ellentmondásosságaira. Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba Nemzetgazdasági ágazat, működő vállalkozások száma db % db % db % db % mezőgazdaság 122 4% 231 2% 218 2% 136 3% bányászat, feldolgozóipar, energiaellátás % % 888 9% 473 9% építőipar % % % 424 8% kereskedelem, javítás % % % % szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 147 5% 504 3% 370 4% 321 6% szállítás, raktározás, posta, távközlés 130 4% 715 5% 496 5% 259 5% pénzügyi közvetítés 129 4% 570 4% 320 3% 256 5% ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás % % % % oktatás 95 3% 806 5% 367 4% 258 5% egészségügyi, szociális ellátás 117 4% 792 5% 418 4% 189 4% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 232 7% % 768 8% 398 7% Összesen % % % % Forrás: KSH, A KSH által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a szolgáltatásokon belül a kereskedelmi tevékenység a legjelentősebb, viszonylag alacsony hányadot képviselnek a szálláshelyvendéglátással foglalkozó turisztikai vállalkozások. A kereskedelem súlya megegyezik a régiós nagyvárosokban tapasztaltakkal, a vendéglátóhelyek száma ugyanakkor alatta marad ennek, s inkább a nem turisztikai jellegű kisvárosokban regisztrált arányokra hasonlít. 74

75 A városban 2005-ben viszonylag sok, 958 kiskereskedelmi üzlet volt, azaz 1000 főre 20,14 kiskereskedelmi egység jutott (Szegeden gyakorlatilag ugyanannyi, 20,24 db), a dél-alföldi nagyvárosokhoz hasonlóan. (A nyugat-magyarországi határmenti kereskedő városokban ez az adat jellemzően egység / 1000 fő.) Ezek meghatározó része 18% élelmiszer jellegű üzlet, 12%-a ruházat, cipő (Szegeden fordítottak az arányok: az élelmiszer 14%, a ruházat, cipő 18%). Megjelentek azonban a szupermarketek (Tesco, Lidl, Penny Market, Interspar), melyek jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek a jellemzően kisvállalkozók (sok esetben kényszervállalkozók) által működtetett kiskereskedelmi egységekhez képest. A szektor sebezhetőségét mutatja Vásárhelyen, hogy a 2007 során tapasztalt nagyarányú vállalkozásmegszűnés vállalatai között a becslések szerint számos kereskedelemmel foglalkozó mikrovállalkozás volt. Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma alacsony, a régió kisvárosaiban tapasztaltaknak megfelelő. Míg Szegeden összesen 894 db vendéglátóhely volt 2006-ban, addig Vásárhelyen 184 db, ami 1000 főre 5,5 db vendéglátóhelyet jelent Szegeden, 3,9 db-ot Vásárhelyen. (A turizmusukról híres magyar nagyvárosokban ez az adat a duplája a vásárhelyinek: Sopron 7,4 db/1000 fő; Eger 8,3 db/ 1000 fő; Pécs egyetemi város - Szegedhez hasonlóan 5,4 db/1000 fő.) Vendéglátóhelyek száma Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , , , , , , , , , , , , , , ,13 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 A város vállalatainak és intézményeinek foglalkoztatás szektorális sajátosságai a vállalati szektorális megoszláshoz hasonlóak. Adatok ugyan csak a 2001-es népszámlálásból állnak rendelkezésre, de feltételezhető, hogy az arányok jelentősen nem változtak. Foglakoztatottak száma gazdasági áganként (nők+férfiak, 2001) db % kereskedelem, javításban közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban pénzügyi tevékenységben szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban szállítás, raktározás, posta, távközlésben egészségügyi, szociális ellátásban egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban

76 építőiparban ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) oktatásban A foglalkoztatottak száma 2001 (db) Az elmúlt periódusban valószínűleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkenhetett, de ma is jellemző a mezőgazdaságból élő lakosság viszonylag magas aránya. Az iparban dolgozik a munkavállalók 15%-a, a szolgáltatási szektorokban pedig több mint a felük, 2001-ben 53%. A közelmúltban megvalósított oktatási / egészségügyi / szociális ellátórendszerek racionalizálása következtében mintegy 600 fő veszítette el állását, ennek ellenére feltételezhető, hogy még ma is magas a szolgáltatásokon belül a közszférában, azaz közigazgatásban / egészségügyi szolgáltatásokban / oktatásban dolgozók száma ben az arány megközelítőleg hiszen az adatok a nem különböztetik meg a közés a versenyszféra szolgáltatásait 20%. (A Munkaügyi Központ becslése szerint ez jelenleg is 20%). E 20%-ban azonban még nem jelenik meg a szintén a nagyfoglalkoztatók között számon tartott közmű vállalatok foglalkoztatottjainak száma (A.S.A. köztisztasági vállalat, Zsigmondy Béla vízi-közmű cég, a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt stb.). Az IVS készítése során pontos adatok a vállalatok jövedelmezőségéről nem álltak rendelkezésre, azonban elmondható, hogy a vásárhelyi versenyszférát jellemző kisvállalati struktúra, a mezőgazdaság, az építőipar, a kevés hozzáadott-értéket termelő ipari és szolgáltatási ágazatok dominanciája feltételezhetően alacsony jövedelmek realizálását teszik lehetővé. A Vásárhelyen foglalkoztatottak legkevesebb egy negyede nem a versenyszférában, hanem a viszonylag alacsonyabb jövedelmezőségű, de biztosabb munkahelyet kínáló közszférában dolgozik. A fentiekből következően valószínűsíthető a vásárhelyi lakosság viszonylag alacsony jövedelmi szintje. (A Heti Világgazdaság gazdasági hetilap által 2008 februárjában végzett elemzés szerint Hódmezővásárhely a legutolsó helyen áll a megyei városok között az egy főre jutó személyi jövedelem nagysága alapján.) A 2005-ös egy főre jutó SZJA adatokból is hasonló következtetésre lehet jutni: Személyi jövedelemadó befizetés (2005) Kistérség SZJA (Ft) Hódmezővásárhelyi

77 Sopron-Fertődi Szegedi Debreceni Győri Forrás: KSH, 2005 Bár az adatok kistérségi szintűek, egyértelműen látszik, hogy a fejlődő győri kistérségben vagy az Alföld jelenlegi húzó városában, Debrecenben jelentősen magasabbak a keresetek. (Érdekes Sopron, a nyugat-magyarországi nem megyeszékhely megyei jogú város viszonylag alacsony mutatója: ezt a jelentős számú kistelepülés és a vásárhelyinél is jelentősebb mértékben a közszféra által dominált foglalkoztatási szerkezet magyarázza.) Vásárhely gazdasági mutatói tehát a régiós megyeszékhelyeknél kedvezőtlenebb helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyerhet. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a környező kisvárosoknál jelentősen nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania A gazdaság szerkezetének jellemzői A vásárhelyi gazdaságban a hagyományosan agrár térségekhez hasonlóan a vállalkozások 4%-a működik a mezőgazdaságban, az ipar és építőipar együttes aránya közel azonos súllyal - eléri a 24%-ot, s dominálnak szolgáltató szektorok, a működő vállalkozások 73%-a ebben a szektorban tevékenykedik. Mezőgazdaság Hódmezővásárhely mezőváros -, város, melynek gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg. A hagyományok tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a mai Vásárhely 20 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban dolgozik (Hód- Mezőgazda Zrt, Hódagro Zrt, Gorzsai MG Zrt), illetve 1 pedig a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérje-feldolgozó, ATEV Zrt). E cégek a Vásárhelyi Róna Kft Sóshalmi Borászattal együtt benne vannak a 100 főnél többet foglalkoztató vásárhelyi cégek 15-ös listájában is. A Hód-Mezőgazda a város 3. legnagyobb versenyszférabeli foglalkoztatója (365 fő). A mezőgazdasági cégek egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók. 77

78 2006-ban készült el Hódmezővásárhelyi kistérség vidékfejlesztési stratégiája 15, mely részletesen elemzi a térség agráriumának adottságait, helyzetét. A kistérség területe ha, ebből Hódmezővásárhely ha területen fekszik. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya kistérségi szinten 84,4%. Ez az arány mind a régió, mind az országos átlag tekintetében igen magas. A kistérségben a természeti-környezeti adottságokból következően a mezőgazdaság számára értékes termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke magas, kistérségi szinten 28,12. A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) - hasonlóan a megye többi kistérségéhez ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek igazán. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már mutatják a birtokméret növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a vásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlag életkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben. Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva jelentős a ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőke-ellátottságú egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny és nem hatékony ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma. A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (~24 % a kistáblás szántók, ~51 % nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11% körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és gyepterületek kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése. A kistérség területének 3,8 %-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti. Termelési szerkezet 15 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006/ VÁTI, MTA RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok ellenkező hivatkozás hiányában - a dokumentum adatai. 78

79 A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények (napraforgó, repce) a meghatározók, amelyek egy jelentős hányada takarmány-alapanyag. Az olajnövények iránti igényt fogja növelni a jelenleg előkészítés alatt álló ausztrál érdekeltségű Central EU Biofuels Hungary Kft. befektetése, az évi tonna napraforgó és repce felvevő-kapacitású biodízel üzem, mely a tervek szerint 200 km-es sugarú vonzáskörben mintegy 3000 munkahelyet teremtve / megtartva fog biztos piacot jelenteni az energiaipari növények termelői számára. Az egyéb növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is, amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hódmezőgazda Rt.-nél a kukorica- és búzavetőmag előállítása országosan is jelentős, ami zömében külföldi érdekeltségű vetőmagcégek fajtáinak előállítását jelenti. A hagyományokra építve van folyamatban a kukorica-vetőmagok termelésében és kutatásában vezető szerepet játszó amerikai Pioneer vásárhelyi letelepedése. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat és a nagy élőmunka igény is a további fejlesztés mellett szól. A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a hódmezővásárhelyi Róna Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom). Állattartás állattenyésztés Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában mért állatszámnak legjobb esetben is csak a felényi mennyisége található meg a gazdaságokban: számos szakosított állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen 3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sprotovak létszámának növekedésében is megmutatkozik. Hódmezővásárhelyen érzékeny kérdés ugyanakkor a Hód-Mezőgazda Zrt tulajdonába került Aranyági Ménes sorsa. 79

80 A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hód-Agro Zrt, melynek a baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére (pulyka vagy liba előnevelésre vagy broiler csibenevelésre, illetve pulyka utónevelésre és húsliba előállításra). Feldolgozás, értékesítés A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelyen nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul. A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hód-mezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál. A külföldi értékesítők: főként a Hódmezőgazda Rt (alapanyag-, vetőmag- és tenyészállat-export, amelynek zöme keleti irányú), valamint a Hód-TÉSZ gabonaértékesítő szövetkezet. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Vásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség feltételrendszereit pl. raktározási lehetőséget csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Ez nagyon fontos lenne! E nélkül nem lesz életképes termelés a környéken. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (4-5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)- főként Szegeden történik. Lehetőségek, problémák A vásárhelyi mezőgazdaság kulcs kérdése az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének kialakítása. Ennek érdekében elsődleges fontosságú a több 100 km hosszú csatornarendszer 80

81 kialakítása, mely a fenyegető aszálykárok csökkentésének elsődleges eszköze lehet. Fontos a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat vízkormányzási tevékenységének felülvizsgálata. Nagyon fontos a teljeskörű felülvizsgálat, mert létkérdés az öntözés megvalósítása. Az öntözés lehetőséget adna konzervipari alapanyagok (kukorica, bab, borsó stb.) termesztésére, illetve kertészeti tevékenység folytatására. Ha ez megvalósulna fgeldolgozóipari beruhátzások is létesülhetnének. Nagy kérdés az őstermelők jövője a gazdaságban végbemenő folyamatok, a piaci kihívások, illetve az adózási előírások változásai miatt. Ez még fontosabbá teszi az összefogás, szövetkezés ösztönzésére irányuló próbálkozásokat, melyeket felvállal egyrészt a szakma (Mezőgazdasági Főiskola szaktanácsadó szolgálata, a vidékfejlesztési iroda), másrészt a mezőgazdaságban dolgozókat tömörítő civil szervezetek, pl. a Gazdaság Egyesület. A szakemberek véleménye szerint mind a Főiskolának, mind az önkormányzatnak akár bizonyos ösztönző eszközök kialakításával, akár közös projektek (pl. raktárbázis kialakítása) megvalósításával még erőteljesebben kellene támogatnia az együttműködések / TÉSZ-ek kialakulását. Kiegészítő tevékenység tekintetében kihasználatlan lehetőségek vannak az agro / falusi turizmus területén. A Főiskola képzéseket indít, emellett összefogásra, illetve városi szintű marketingre is szükség van. A szakértők véleménye eltérő a biogazdálkodás, mint piaci rés lehetőségeiről, a növénytermesztés területén a jövő valószínűleg a minél hatékonyabb, vegyszerezéssel segített egybefüggő nagy területeken történő termesztésé, állattenyésztésben ugyanakkor lehetséges a bio irányába való elmozdulás. Ipar Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző. Jellemző, hogy a nagyobb iparvállalatok egy része leányszervezet, korlátozott döntési jogkörrel. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kerámiaiparhoz 16 kötődnek. Az iparág története összefonódik a város történetével. Az évszázados fazekas hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat, amelynek művészi alkotásai máig pozitív 16 A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyaggyártó kft volt vezetőjének összegző anyaga. 81

82 hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti törekvéseire. A város azonban a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is. Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen 2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A Villeroy & Boch csoport a kezdetektől folyamatosan fejlesztette a magyarországi szanitergyártást, 2006 végéig a beruházások meghaladták a 62 millió EUR-t. Jelenleg a V&B Magyarországnak több mint 811 munkatársa van, a város 10 legnagyobb vállalati foglalkoztatójának egyike, egyben egyik legnagyobb adófizetője. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont, majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési volumene 3500 tonna (kb.11 millió db.), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80 %-át exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az APTA Tűzállóanyag gyár, mai IMERYS kft 1968 októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az IKF csoport tulajdonában lévő Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A gyár évi terve 27 millió EUR, cca millió Ft, a termelés 98 %-a exportra kerül. A munkatársak száma megközelíti a 300 főt, a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike. A struktúra vesztese az agyagfeldolgozó KERÁM-PACK Zrt., mely 2008 elejéig nehéz piaci körülmények között igyekezett helyt állni a kínai olcsó áruval telített európai piacon. A cég az év elején alkalmazottai nagy részének elbocsátására kényszerült, a tulajdonos a Majolikagyár új funkcióinak megtalálásában reméli a fennmaradását. A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz, mely ugyan az aranykorban 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó 82

83 hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés. Vásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Vásárhelyen a textil életben maradt, bár a város valaha volt nagy nőfoglalkoztatója, a HÓDIKÖT kötöttárugyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. (A város nyilvántartott munkakeresőinek 60%-a nő.) A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Vásárhely közepes méretű cégei között meghatározó szereppel bíró, a város szempontjából nagyfoglalkoztatónak és jelentős adózónak számító MÄrz Fashion kft vagy az EUROTEX Ipari és Szolgáltató Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést mára felváltotta a nagy darabszámú, magas vásárlói igényeket is kielégítő komplex gyártási eljárások működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A vásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos szempontból a dél-alföldi textil-klaszter, melynek vezetője az EUROZEX kft vezetője. Az ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak, jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között. A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás: egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagymúltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos automatizálás területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően millió forint árbevétel mellett egyenként főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak. 83

84 a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a vas-fém Zrt. cégek, jellemzően fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal. a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett. a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai éve a gépipar területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését. Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak és benne vannak a jelentős adózók körében. A mikrovállalkozások közül - amelyek a vásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés az ipari. Építőipar A 2006 végén hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 3170 működő vállalkozás 11%-a, szám szerint 340 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nyomdokain létrejött CSOMIÉP, a HÓDÚT vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s fő állandó foglalkoztatottjuk van. A rendszerváltást követően létrejött, ma már komoly romániai referenciákkal és érdekeltséggel rendelkezik és az alvállalkozókon kívül szintén 100 fő felett foglalkoztat a Bodrogi Bau. A Fekete Sas Szálló homlokzati felújításán végzett kőműves, műköves, díszbádogos, díszkovács és asztalos munkák minőségének elismeréseként Építőipari Mesterdíjban részesült Építészmester Zrt is az erős középvállalatok sorába tartozik. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, s magas az egyéni vállalkozások részesedése is. E cégek a befejező építés területén (vakolás, épületasztalos munkák, burkolás, festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kialakítását végzik az 84

85 előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért. Szolgáltatás A szolgáltatási ágazat Vásárhelyen domináns a vállalkozások között, 72%-uk ebben a szektorban működik. A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 53%-át foglalkoztatja, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik. Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol osztrák anyavállalat tulajdonában lévő A.S.A. köztisztasági cég, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató (1850 fő) a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának vásárhelyi helyőrsége, mely jelenleg 300 betöltetlen álláshelyre keres munkavállalót. A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, a TESCO, az Interspar. Vásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 4,5%-ot képvisel, s az összes munkavállalóknak csak 3-4%-át foglalkoztatja. A város ugyanakkor meg kívánja erősíteni pozícióit a turizmus területén, ezért az IVS külön fejezetben vizsgálja ezt a gazdasági területet. Vásárhelyen 2006 végén 130 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól. A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú 85

86 végzettségű informatikusokat, vagy munkát kínálna a városba (nehezen) visszatérő diplomásoknak A vállalati szektor területi jellemzői Vásárhelyen az egyes városrészekben eltérő a vállalatok sűrűsége. A területi koncentráció alap jellemzői: a mezőgazdasági termelő cégek elhelyezkedése egyértelmű a város külterületein; az ipar jellemzően két városrészben koncentrálódik: a Béketelep Csúcs városrész Béketelep részén, másrészt Újvárosban. A béketelepi vállalatok jellemzően a városba vezető utak mentén, a 47-es út (volt téglagyár) és Rárósi út mellett a külterületi horgásztót mintegy körülölelve, illetve a lakóterület túloldalán, a 45 út mentén helyezkednek el. Itt található számos építőipari és szállítmányozási cég, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az Alucon stb. Az Újvárosban az Erzsébeti út mentén telepítették le az Alföldi Porcelángyárat, ma is itt működnek a nagy kerámia cégek és az A.S.A Építőipari vállalat. Az út déli oldalán található a Hódiköt-höz kapcsolható cég-együttes, szinte egybefüggő ipari területet alkotva a Makói útig, melynek túloldalán hozta létre a város néhány éve a Hód Ipari Parkot. A területen vasútvonal van, melynek az Ipari park felé történő meghosszabbítására most pályázik a város. A tervek szerint ezt az ipari területet választaná le a várostól a déli elkerülő. A Hód Ipari Park 17 A Park teljes területe: 84,1093 ha., ebből a hasznosítható terület: 64,2041 ha. Betelepített terület 50,988 ha. Hasznosítható szabad terület: 13,2161 ha. (A nem hasznosítható területeken utak, védett területek, trafóház, út-szélesítéshez fenntartott tartalék terület stb. található.) A jelenleg meglévő - papíron - még hasznosítható szabad terület legnagyobb része azonban mély fekvése miatt csak drága feltöltés után alkalmas általános ipari felhasználásra. A hasznosításra az Ipari Park vezetői az építési törmelékanyagok ide irányítása mellett keresnek olyan különleges beruházót, aki számára előnyt jelent a mély fekvés. 17 Az adatokat dr Antalóczy Péter a HVSZ Zrt. Hód Ipari Park részegység-vezetője szolgáltatta. 86

87 Betelepülők: összesen 35 vállalkozás: 26 működő vállalat, 2 betelepülő (épülő beruházás) és 7 ún. szerződött partner. Ez utóbbiak már megvették a területet, de a beruházásuk még az előkészítés szakaszában van. Foglalkoztatotti létszám: cca. 630 fő. A cégek összes éves árbevétele meghaladja a 21 milliárd Ft-ot. A teljes beruházási érték több mint 6 milliárd Ft. A parknak nincsen egyértelmű profilja, a területen számos, a városból kitelepülő bővülő cég működik, több vállalat kapcsolódik az út túloldalán működő kerámia vállalatokhoz. A park másik jellegzetes cégcsoportja a CSOMIÉP Beton Melior cég, mely fokozatosan bővítette területét. Itt található még néhány építőipari és szállítmányozási, illetve kisebb gépipari cég. Új, jelentős külső beruházó például a PIONEER volt a területen. A park betelepítése viszonylag zökkenőmentesen és nagyobb marketing munka nélkül - folyt, a szabad területek fent említett problémái miatt jelenleg a bővítés a feladat. Az önkormányzat úgy döntött, hogy újabb kb. 33 ha -ral lehet bővíteni a területet, a kisajátítási folyamat megindult, a DAOP 1.1.1/A pályázati lehetőség 2009-es kiírásakor a város pályázni kíván a terület közművesítési költségei támogatásának érdekében. A tervek szerint az új területeken, mintegy 16 ha-on a legnagyobb beruházás a fent említett biodízel üzem megépítése lesz, több lépcsőben, közel 120 millió EURO értékben. Az üzemek (prés, erőművek, finomító) közvetlenül 250 főt fognak foglalkoztatni. SWOT-analízis Erősségek Tradicionális, működő, jó adottságú mezőgazdaság; Jövedelmező agrár-vállalatok, nagybirtokok; Kapcsolódó felsőfokú képzés a városban; Tradicionális, nagy foglalkoztató, több elsősorban külföldi érdekeltségű cégből álló iparág: kerámia, mely városi viszonylatban kiemelkedő értékben állít elő Gyengeségek Ma még nehéz megközelíthetőség Budapest felől: ez a Szeged Hódmezővásárhely négysávos út megépülésével oldódik; Az agráriumban több ezer kis területen gazdálkodó őstermelő; raktár kapacitások és megfelelő tőke-erő nélkül; A meglévő tanácsadó intézmények ellenére információhiány és összefogás hiánya az agráriumban; 87

88 termékeket, export cikkeket; Kerámia iparhoz kapcsolódó kisebb magyar cégek, kisiparos hagyományok megléte; A művészi kerámia hagyományainak megléte, tervezett művészeti központ, oktatás; Magasabb hozzáadott értéket teremtő ágazatot képviselik a mérleg-gyártás nyomdokaiba lépett kisebb mérleg-gyártó, precíziós műszereket gyártó cégek, orvosi műszergyártók; Az építőipari cégek megrendelői köre a régión túl mutat; Klaszterek / kezdemények működése Gazdaságfejlesztés önkormányzati eszközeként létrejött és bővíthető a Hód Ipari park; Önkormányzat rendelkezik gazdaságfejlesztési koncepcióval; Önkormányzati szándék a szakképzés átalakítására. Lehetőségek Nemzetközi és hazai tendencia az ipari növények iránti fokozott igény: új befektető megjelenése (Biofuels) hosszú távú piaci igény; Gabonaárak növekedése kiegyensúlyozottabb piaci viszonyok Önkormányzatnak szükséges Feldolgozó ipar, kutatás hiánya a mezőgazdaságban; Kevés a jelentős korszerű, nagyobb hozzáadott értéket teremtő ipar és szolgáltatás aránya; A szolgáltató ágazat dominanciája: ugyanakkor ezen belül a közszolgáltatók meghatározó foglalkoztató szerepe, az ipari szolgáltatók viszonylag kis száma, illetve a mikrovállalatok túlsúlya; Viszonylag szűk munkaerő vonzáskörzet; Magas munkanélküliség mellet munkaerő hiány bizonyos szakmákban; A fenti gyengeségek miatt alacsony iparűzési bevételek realizálása az önkormányzatnál, illetve alacsony személyi jövedelmek a város lakóinál; Az önkormányzat és a vállalatok közti kommunikáció gyenge Az önkormányzat gazdaságfejlesztési koncepciója nem kellőképpen operatív; Vállalkozásfejlesztési iroda / kamarai programok sikertelensége. Veszélyek Szeged, Kecskemét, Budapest, külföld elszívó hatása erősödik; Szeged Hódmezővásárhely együttműködés gazdasági térség kialakulásának elmaradása; Általános életszínvonal romlás. Igazi veszély: Románia 88

89 nagyobb szerepet vállalnia a gazdasági folyamatok aktivizálásában (irányító, szervezői szerep) pl: öntözésfejlesztés, összefogás erősítése 3.5. Turisztika Hódmezővásárhelyen minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Hasonlóan a Dél-Alföld nagyobb városaihoz. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg nem elég erősek, nem jól működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként azonban két irány, két húzó turisztikai termék körvonalazódik: kultúra / kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. A fejlődés feltétele: desztináció-menedzsment: termékfejlesztés és marketing. A ROP forrásból is - megvalósítandó kulturális városrehabilitációs program e folyamat szerves részét képezi. A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen. Ugyanakkor a két fő terméktípus szervesen kapcsolódik a város két kiemelt fejlesztési területéhez: továbbfejleszthetőek / kiegészíthetőek és turisztikai vonzerővé válhatnak egyrészt az Egészséges Vásárhely Program keretében indított projektek / szolgáltatások, másrészt a Mindennap Kultúra! - Tornyai János kulturális város-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések. 89

90 Vendégforgalom A tapasztalatok, és a KSH alább idézett statisztikái mutatják, hogy Vásárhelyen kevés a turista, a híres vásárhelyi rendezvényekre érkezők csak átutazó vendégek: Hódmezőv ásárhely Szeged Szentes Kecskemé t Kiskunféle gyháza Békéscsa ba Vendégforgalmi adatok összes férőhely összes vendég ebből külföldi összes vendégéjs zaka ebből külföldi Az adatokból egyértelműen látszik, hogy Vásárhely jelentősen gyengébben teljesít mint a nagyobb megyeszékhelyek (a szegedi adatok alig tizedét produkálja a város!), de még a sok tekintetben hasonló adottságokkal rendelkező Békéscsabánál is, ahol 2005-ben vendég fordult meg, míg Hódmezővásárhelyen mindössze 9 014, kevesebb, mint a fele. Hódmezővásárhely és Szentes adatai hasonlóak. Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. Hódmezővásárhelyen ugyanakkor között folyamatosan nőtt az idelátogató vendégek száma, 2005-ben 58,14%-os növekedést ért el, míg Szegeden, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán is csökkenő tendencia volt tapasztalható. 90

91 Az átlagos tartózkodási időket összehasonlítva a vizsgált városokban, Hódmezővásárhely előkelő helyen szerepel, Szegedet, Kecskemétet és Békéscsabát is megelőzi. Átlagos tartózkodási idő Hódmezővásárhely Szeged Szentes ,969 1,967 2, ,930 2,390 1,828 2,030 2,739 2,530 Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba 1,897 1,583 1,750 1,992 1,792 1,675 1,968 3,498 1,522 A Tourinform iroda felmérése alapján a belföldi turisták elsősorban a fővárosból, valamint a nyugati országrészből érkeznek Hódmezővásárhelyre. Az idelátogatók többsége nem járt még a városban, legtöbbjük a gyógyfürdő, a múzeumok, valamint a kézművesség, népi iparművészet miatt látogatott el a városba. Külföldi turisták jellemzően a német nyelvterületről érkeznek, de az elmúlt évben/években megjelentek angolok, írek, svédek, belgák, lengyelek és amerikai turisták is. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. A keresleti adatokat összegezve meg kell állapítani, hogy kevés a városban több éjszakát eltöltő turista. A városba mindössze egy napra érkezők számának tekintetében nem állnak rendelkezésre pontos adatok Idegenforgalmi kínálat Ennek oka, hogy kevés a minőségi szálláshely és hiányzanak a valóban vonzó turisztikai termékek: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények / események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje minimális ( Piroska már kevéssé érdekli a német csoportokat ). Adottságok, vonzerők Megközelíthetőség 91