Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
|
|
- Erika Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3
4 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata május
5 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1] fax: [06-1]
6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Vezetői összefoglaló A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás Természeti és környezeti adottságok Városszerkezet Társadalom, humán szolgáltatások Kultúra, közművelődés Közműellátottság Megközelíthetőség, közlekedés Gazdaság Turizmus Városrészek A város funkciói, szerepe a városhierarchiában A város jövőképe Célok Az IVS megvalósítását támogató eszközök A között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei Ágazati helyzetfeltárás Történet Épített és természeti környezet A város természeti környezete A város épített környezetének jellemzői Társadalom Népesség számának alakulása Népesség korösszetétele Képzettség A lakosság etnikai összetétele Szociális helyzet Lakosság egészségi állapota Gazdaság A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban A gazdaság szerkezetének jellemzői A vállalati szektor területi jellemzői Turisztika... 92
7 Vendégforgalom Idegenforgalmi kínálat Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok Turisztikai vonzerők a város szövetében Egészségügy, sport Alapellátás A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók Kiemelt fontosságú területek: prevenció Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében Sport, mint az egészséges élet feltétele Szociális ellátás Oktatás Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás Az intézményi struktúra változása: Az oktatási intézményrendszer eredményessége Fejlesztési igények Felsőoktatás Közművelődés, kultúra A város kulturális öröksége Kulturális intézmények és létesítmények Az intézményrendszer problémái Közmű Vizek, vízellátás Hulladékgazdálkodás Energiaellátás Hírközlés, elektronikus kommunikáció Közlekedés Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség Városi közlekedés Területi vonatkozások Városrészi helyzetfeltárás Belváros Hódtó Tabán Tarján Csúcs Béketelep Susán Újváros
8 4.6. Kertváros - Kishomok Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág Mártély üdülőterület Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában A város pozíciója a városhierarchiában Jövőkép Pozitív jövőkép Negatív forgatókönyv Célok A stratégia koherenciája Illeszkedés A célrendszer koherenciája Agglomerációs - térségi együttműködés Az együttműködés területei Az együttműködés módszerei Az együttműködés továbbfejlesztésének területei Környezeti kompenzáció Akcióterületek kijelölése, a as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program A program elemei A Program költségvetése A Program forrásai Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű eszközök Partnerség Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése Partnerség az IVS készítése során Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere Általános szervezetfejlesztési szempontok A városfejlesztő társaság Településközi koordináció mechanizmusai Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring
9 1. Bevezetés 2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Az IVS elkészítése ugyanakkor illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését. Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű. A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy a helyzetelemzés megelőzi az A város szerepének meghatározása a településhálózatban című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi 6
10 funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került. A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt módszertani követelményeknek megfelelően természetesen kijelöli a fejlesztési irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is. A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett: 1) Belváros - Hódtó 2) Tarján-Tabán 3) Csúcs-Béketelep 4) Susán 5) Újváros 6) Kertváros 7) Egyéb belterületek A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt. Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja. Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei és a civil társadalom képviselőinek közreműködésével megtartott műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt. Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS. 7
11 2. Vezetői összefoglaló Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan - erre építve végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekbe foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént 8
12 a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak ellátórendszerek országos szinten is mintaértékű programszerű modernizálásnak folytatása, illetve a Kultúra városa funkció megerősítése - kijelölése, melyek megvalósítása feltétele a Dél-Alföldi régióban és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégióban jelentős pozíciót betöltő, élhető és prosperáló város megteremtésének. Megtörtént a 7-8 éves távlatban elérendő tematikus célok, egyebek mellett a város kulturális értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehabilitációs cél kijelölése, valamint a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célok meghatározása; a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése: elsősorban a Belvárosban megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program kereteinek meghatározása A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési stratégiájának meghatározásához elengedhetetlen a hova igyekszünk? kérdés mellett a hol tartunk most? kérdésre felelni. Az IVS készítése lehetőséget teremtett a város helyzetének részletes vizsgálatára: a jelen helyzet értékelésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével; a fejlődési tendenciák kimutatására az 1998 / 2001 / os mutatók összehasonlításával; a város helyének kijelölésére a régiós megyei városokkal való összehasonlítás eszközével. A dokumentum első részében rögzített helyzetkép az adatok értékelése mellett a közelmúltban készült ágazati típusú stratégiák eredményeinek figyelembe vételével és a tervező munka során készült helyi interjúk, műhelybeszélgetések, konzultációk keretében elhangzott vagy írásban az Önkormányzathoz eljuttatott vélemények alapján kapta meg végleges formáját. 9
13 Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedése szempontjából pedig a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai feltétele Szeged pólusváros sikeressége; a két város kapcsolatának szorosabbá válása Természeti és környezeti adottságok A város az ország napsütésben gazdag, csapadékban szegény területén fekszik, az ország legalacsonyabban fekvő városa, melynek fő természeti adottsága a szántóföldi művelésnek kedvező, jó minőségű talaj. Kiemelkedő természeti tőke a víz: a térség jelentős felszíni és felszín alatti artézi vízkészlettel rendelkezik. A víz ugyanakkor problémákat is okoz, csapadékos időben jelentős a térségben az ár- és belvízveszély, a vízhiányos, aszályos periódusok pedig a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat. A térség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése Városszerkezet A város dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok. A város épített örökségének jelentős része megsemmisült a város 20. századi történelme során. A megmaradt értékeket, a város épített környezetét és a városkaraktert vizsgáló 10
14 Műemlékvédelmi Koncepció 2007-ben készült, listázta az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a században létrejött Csomorkány nevű település temploma; jellegzetes vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kűfal, melynek folyamatos karbantartása szükséges; a műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújításra került a zsinagóga. A szakértők fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége: kiemelkedő értéket képviselnek a döntően a század fordulójáról fennmaradt téglaépületek és a száz évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanyák. A 21. századi építészet vásárhelyi ékköve a városképbe illeszkedő, ugyanakkor valóban modern Emlékpont. Az épített értékek megóvásához kapcsolódó kiemelt feladat a Tornyai János Múzeum és a ma már műemléki védettséget élvező, Janáky István által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Ház megújítása Társadalom, humán szolgáltatások A város társadalmát közel fős lakossága jelenti: e lakosság, mint az ország nagyvárosainak lakossága általában, elöregedő, az idősek a város terében koncentráltan élnek. A városlakók száma csökken, a prognózisok szerint az elkövetkező időszakokban jelentős további fogyatkozás várható. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város - a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért: létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (a helyi babakötvény sikerét 11
15 mutatja, hogy ma már 830 regisztrált kisgyermeknek utalja havonta a meghatározott összeget az alapítvány). Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek (az elmúlt időszakban összesen 102 db), illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete. A város a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozta létre a munkahelyteremtési alapját, melynek pénzügyi hozzájárulásával 2007 óta 560 új munkahelyet létesítettek a vásárhelyi vállalkozók. A város egyéb eszközökkel is küzd a szegénység és a szegregálódás ellen: a szociális ellátórendszerének fejlesztése során kiemelt szempontnak tekinti a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételrendszerének megteremtését. A város humán szolgáltatásai jellemzően magas színvonalúak. Az önkormányzat sokat költ mind a szociális, mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó intézményrendszerének fejlesztésére. A szociális típusú problémák kezelésére a város pénzbeli támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni. A város saját forrásainak terére elindította a telep-felszámolási programját, jelenleg az Észak utcai telep felszámolásának előkészítése folyik. A város élni kíván a szociális városrehabilitációs program által nyújtott lehetőséggel (a as városrehabilitációs program 2. üteme), a megvalósítandó beavatkozások tervezése elindult. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak megfelelően kezeli a területet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet rónak a város költségvetésére. Egyebek mellett ennek ellensúlyozása érdekében az ellátó intézményrendszerben modell értékűen megvalósult a hatékonyság- és minőségjavító racionalizálás: a közel 350 fővel működő Kapcsolat Központ minőségi szolgáltatásokat nyújt a rászorulók számára. Sikeres pályázatoknak köszönhetően az intézményrendszer 12
16 bizonyos elemei korszerűek (Csodaház, hajléktalanok számára kialakított nappali melegedő), más elemei jelentős megújításra várnak (Kovács-Küry Idősek Otthona). A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói kör által működtetett alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózata. Vásárhelyen a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. Az átalakítási és fejlesztési programnak köszönhetően megvalósult - a várható demográfiai változások figyelembe vételével - az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is van a városban: Hódmezővásárhelyen működik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, melynek helyzete nem megnyugtató a város vezetői számára, az intézmény megtartása fontos feladat. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal (mindennapos testnevelés, tanszervásárlási kedvezmények, sportutalvány, gyermekétkeztetés), sokat fordít a gyermekek egy harmadát jelentő hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítására. Az eredmények folyamatosan érzékelhetővé válnak: 2006-ban negyedik alkalommal került sor kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba. A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat. A vásárhelyi lakosság hazai összehasonlításban átlagos tehát uniós összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegségek megelőzése, azaz a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás ösztönzése. A város számára ezért kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai 13
17 anyagok, valamint az országos szinten is példaértékűen működő Egészséges Vásárhely Program (EVP). Az EVP célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a koncepció szerint a feladat a Kórház előtti funkciók működési rendszerének felállítása és működtetése. Az átfogó program keretében megvalósult a több mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az egészségmegőrzést tanító események és a kapcsolódó szűrési kampányok. A évben megkezdődött országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintette a város kórházát: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt, s a korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 az aktív. Ez a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban sikeres helyi reformoknak köszönhetően anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. Az egészségügyi intézményrendszer leginkább hiányzó eleme a korszerű járóbeteg-ellátást biztosító szakorvosi rendelő Kultúra, közművelődés A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, a kultúra világában. A Város Önkormányzata ezért kiemelt feladatának tekinti a kultúra és a közművelődés támogatását: a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását, valamint a lakosság és kiemelten a gyermekek és az ifjúság kultúraszeretetének kialakítását, kultúrához férésének elősegítését. Jelenleg folyik a Mindennap kultúra! program koncepciójának kialakítása, melynek központi eleme az iskolás gyermekek, a fiatal felnőttek, valamint az olvasókörök közösségei számára a minőségi kultúra fogyasztásához szükséges feltételek és programok megteremtése. A kulturális és közművelődési kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése lényeges, hiszen mind a helyi lakosság életminőségének javítása (a város, mint lakóhely vonzóvá tétele), mind pedig - a város identitását, arculatát meghatározó legfontosabb turisztikai vonzerőként - 14
18 a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése (a város, mint turisztikai célpont vonzóvá tétele) szempontjából fontos tényező. Ezen koncepció alapján a város az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A város a kulturális intézmények működésének hatékonyabbá tétele érdekében a hasonló tevékenységet ellátó intézményeket egy anyaintézményben, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban egyesítette. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett fokozatosan jelentkeznek a szakmai előnyök: az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is, megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A városban számos, minden évben megrendezésre kerülő kulturális nagyrendezvény van: ezek azonban ma még a képzőművészek világában kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat kivételével csak regionális jelentőségűek. A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. Problémát jelent, hogy a kulturális intézmények jelentős része a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével nem korszerű, közösségteremtésre alkalmatlan, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A közösségekbe szerveződő kreatív befogadó és alkotó vásárhelyiek és az idelátogatók számára ugyanakkor nagyon fontos a kreativitást sugárzó, a hagyományokat tükröző, ugyanakkor modern városi környezet. Ennek megteremtését tűzi ki célként a Tornyai János Kulturális Városrehabititációs program, melynek akcióterülete a Belváros, ezen belül a Kossuth tér, az Andrássy út, illetve a Dr Rapcsák András út és közvetlen környezete Közműellátottság A városok fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó pozícióban van, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő. Ki kell emelni, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a város ellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, 15
19 geotermál rendszer, kerékpárút-hálózat, közvilágítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is és jelenleg is folyamatosan fejleszti rendszerét. Mára a központi belterület ivóvíz- / szennyvízelvezetés- / elektromos áram- és gázellátása teljes mértékben kiépített. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt (hatalmas külterület, a tanyaközpontok, szórvány-tanyák) fajlagosan sokkal nagyobb befektetéssel tudja biztosítani az ellátást, mint a többi megyei jogú nagyváros. Jellemző, hogy a mennyiségi igények gyakorlatilag teljesülnek, szükség van azonban a minőségi fejlesztésekre. A lakosok ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a geotermián alapuló távfűtési rendszer, a korszerű és még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkező regionális hulladéklerakó vagy az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra. A hiányosságok leginkább a külterületen, illetve a vízelvezetési, öntözési és a termálvíz további hasznosítását lehetővé tevő rendszerekben vannak Megközelíthetőség, közlekedés Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van. Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. A régióközpont a városból a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út jelenleg folyó négynyomásúvá alakítását. A város közlekedési helyzetében fő probléma a városközpont túlterheltsége, melynek megszűntetését, a minőségi ugrást a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-es út irányából. A város közlekedési szakemberei vizsgálják a kevéssé kihasznált vasútvonal fejlesztésének lehetőségeit: a tervezés jelenlegi szakaszában a regionális vasút rendszerének kialakítása látszik a hatékony és megvalósítható megoldásnak. 16
20 A közlekedés témaköréhez kapcsolódik a város egyik alap problémája, a belváros közlekedési túlterheltsége, melynek legfontosabb oka, hogy a városba vezető utak jelenleg Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot. A város legnagyobb forgalmú és egyben átmenő forgalmat is bonyolító útvonalai a városközponton vezetnek keresztül. A 45- ös út gyakorlatilag kettészeli a városrészt, elválasztva egymástól például a város kulturális intézményeit vagy a város főterét és a központi sétáló utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés az élhető, azaz közösségi terek, sétáló utcák mentén szerveződő forgalommentes városközpont megteremtése. Az ennek megvalósítására vonatkozó projektelemeket a város be kívánja emelni a város-rehabilitációs források által támogatott programjába. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út több ütemben megvalósítható átadása a gyalogosoknak, illetve a parkolási gondok megoldása. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen m, belterületen m), amit a város folyamatosan tovább fejleszt. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve a Mindszentig vezető kerékpárút is Gazdaság Hódmezővásárhely az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdasága magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat. A városban az adottságoknak, a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok a családi vállalkozás, sok az őstermelő és jelentős az időszakosan foglalkoztatott munkaerő is) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra is épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása. Jelentősebb súllyal bír még a textilipar, a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban az alacsony 17
Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.
Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
2008. május HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenAz NFT 2-ről röviden
Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)
RészletesebbenA megyeszékhely fejlesztési elképzelései
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenBodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).
CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenGAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM
GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport
RészletesebbenÚj gazdaság- és városfejlesztési megoldások
Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások Garamvölgyi Balázs Budapest, 2017. június 14. Kecskemét Megyei Jogú Város Hetedik legkiterjedtebb város (322km2) Lakosszám: 110 ezer fő 77 ezer munkahely vs.
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenNAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
Részletesebben2015. április 22. Humán munkacsoport
2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.
RészletesebbenTájékoztató a 2006-ban elfogadott Városfejlesztési terv megvalósulásáról
Tájékoztató a 2006-ban elfogadott Városfejlesztési terv megvalósulásáról Hódmezővásárhely, 2008. február 7. Készítette: Városfejlesztési Csoport Csáki Imre Városi főmérnök Hódmezővásárhely Megyei Jogú
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenI. II. III. IV. A közbeszerzés várható időpontjai. Hirdetmény feladásának ideje. Mennyisége. Teljesítés ideje: Építési beruházások
1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat a Építési beruházások 1. Belterületi csapadék- és belvízelvezetés problémáinak megoldása Hódmezővásárhely Tarján városrészben és az Ipari Parkban 2 db
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenFORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.
FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenThe Urban Development Network
The Urban Development Network Workshop on Urban Development Startegies Budapest, Hungary 17 October 2017 Kecskemét Városfejlesztési Alap Garamvölgyi Balázs vezérigazgató Budapest, 2017. október 17.. Kecskemét
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata
A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében
RészletesebbenAz Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program
Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Részletesebben,, Szamostatárfalva belterületi
,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai
Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
Részletesebben1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város
1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenKiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép
RészletesebbenBelvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt
CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenSomló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,
Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek
RészletesebbenBaranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.
Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
Részletesebben39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról
39/ 2009. (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a komplex
RészletesebbenA SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI
A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenModern Városok projekt
Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenCivil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben
Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV
2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban Az életszínvonal alakulásának egyik mércéje a motorizálódás foka A gazdaságban és a foglalkoztatásban kiemelt
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
Részletesebben