Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1

2

3

4 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata május

5 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1] fax: [06-1]

6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Vezetői összefoglaló A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás Természeti és környezeti adottságok Városszerkezet Társadalom, humán szolgáltatások Kultúra, közművelődés Közműellátottság Megközelíthetőség, közlekedés Gazdaság Turizmus Városrészek A város funkciói, szerepe a városhierarchiában A város jövőképe Célok Az IVS megvalósítását támogató eszközök A között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei Ágazati helyzetfeltárás Történet Épített és természeti környezet A város természeti környezete A város épített környezetének jellemzői Társadalom Népesség számának alakulása Népesség korösszetétele Képzettség A lakosság etnikai összetétele Szociális helyzet Lakosság egészségi állapota Gazdaság A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban A gazdaság szerkezetének jellemzői A vállalati szektor területi jellemzői Turisztika... 92

7 Vendégforgalom Idegenforgalmi kínálat Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok Turisztikai vonzerők a város szövetében Egészségügy, sport Alapellátás A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók Kiemelt fontosságú területek: prevenció Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében Sport, mint az egészséges élet feltétele Szociális ellátás Oktatás Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás Az intézményi struktúra változása: Az oktatási intézményrendszer eredményessége Fejlesztési igények Felsőoktatás Közművelődés, kultúra A város kulturális öröksége Kulturális intézmények és létesítmények Az intézményrendszer problémái Közmű Vizek, vízellátás Hulladékgazdálkodás Energiaellátás Hírközlés, elektronikus kommunikáció Közlekedés Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség Városi közlekedés Területi vonatkozások Városrészi helyzetfeltárás Belváros Hódtó Tabán Tarján Csúcs Béketelep Susán Újváros

8 4.6. Kertváros - Kishomok Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág Mártély üdülőterület Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában A város pozíciója a városhierarchiában Jövőkép Pozitív jövőkép Negatív forgatókönyv Célok A stratégia koherenciája Illeszkedés A célrendszer koherenciája Agglomerációs - térségi együttműködés Az együttműködés területei Az együttműködés módszerei Az együttműködés továbbfejlesztésének területei Környezeti kompenzáció Akcióterületek kijelölése, a as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program A program elemei A Program költségvetése A Program forrásai Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű eszközök Partnerség Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése Partnerség az IVS készítése során Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere Általános szervezetfejlesztési szempontok A városfejlesztő társaság Településközi koordináció mechanizmusai Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring

9 1. Bevezetés 2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Az IVS elkészítése ugyanakkor illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését. Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű. A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy a helyzetelemzés megelőzi az A város szerepének meghatározása a településhálózatban című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi 6

10 funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került. A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt módszertani követelményeknek megfelelően természetesen kijelöli a fejlesztési irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is. A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett: 1) Belváros - Hódtó 2) Tarján-Tabán 3) Csúcs-Béketelep 4) Susán 5) Újváros 6) Kertváros 7) Egyéb belterületek A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt. Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja. Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei és a civil társadalom képviselőinek közreműködésével megtartott műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt. Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS. 7

11 2. Vezetői összefoglaló Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan - erre építve végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekbe foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént 8

12 a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak ellátórendszerek országos szinten is mintaértékű programszerű modernizálásnak folytatása, illetve a Kultúra városa funkció megerősítése - kijelölése, melyek megvalósítása feltétele a Dél-Alföldi régióban és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégióban jelentős pozíciót betöltő, élhető és prosperáló város megteremtésének. Megtörtént a 7-8 éves távlatban elérendő tematikus célok, egyebek mellett a város kulturális értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehabilitációs cél kijelölése, valamint a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célok meghatározása; a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése: elsősorban a Belvárosban megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program kereteinek meghatározása A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési stratégiájának meghatározásához elengedhetetlen a hova igyekszünk? kérdés mellett a hol tartunk most? kérdésre felelni. Az IVS készítése lehetőséget teremtett a város helyzetének részletes vizsgálatára: a jelen helyzet értékelésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével; a fejlődési tendenciák kimutatására az 1998 / 2001 / os mutatók összehasonlításával; a város helyének kijelölésére a régiós megyei városokkal való összehasonlítás eszközével. A dokumentum első részében rögzített helyzetkép az adatok értékelése mellett a közelmúltban készült ágazati típusú stratégiák eredményeinek figyelembe vételével és a tervező munka során készült helyi interjúk, műhelybeszélgetések, konzultációk keretében elhangzott vagy írásban az Önkormányzathoz eljuttatott vélemények alapján kapta meg végleges formáját. 9

13 Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedése szempontjából pedig a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai feltétele Szeged pólusváros sikeressége; a két város kapcsolatának szorosabbá válása Természeti és környezeti adottságok A város az ország napsütésben gazdag, csapadékban szegény területén fekszik, az ország legalacsonyabban fekvő városa, melynek fő természeti adottsága a szántóföldi művelésnek kedvező, jó minőségű talaj. Kiemelkedő természeti tőke a víz: a térség jelentős felszíni és felszín alatti artézi vízkészlettel rendelkezik. A víz ugyanakkor problémákat is okoz, csapadékos időben jelentős a térségben az ár- és belvízveszély, a vízhiányos, aszályos periódusok pedig a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat. A térség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése Városszerkezet A város dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok. A város épített örökségének jelentős része megsemmisült a város 20. századi történelme során. A megmaradt értékeket, a város épített környezetét és a városkaraktert vizsgáló 10

14 Műemlékvédelmi Koncepció 2007-ben készült, listázta az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a században létrejött Csomorkány nevű település temploma; jellegzetes vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kűfal, melynek folyamatos karbantartása szükséges; a műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújításra került a zsinagóga. A szakértők fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége: kiemelkedő értéket képviselnek a döntően a század fordulójáról fennmaradt téglaépületek és a száz évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanyák. A 21. századi építészet vásárhelyi ékköve a városképbe illeszkedő, ugyanakkor valóban modern Emlékpont. Az épített értékek megóvásához kapcsolódó kiemelt feladat a Tornyai János Múzeum és a ma már műemléki védettséget élvező, Janáky István által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Ház megújítása Társadalom, humán szolgáltatások A város társadalmát közel fős lakossága jelenti: e lakosság, mint az ország nagyvárosainak lakossága általában, elöregedő, az idősek a város terében koncentráltan élnek. A városlakók száma csökken, a prognózisok szerint az elkövetkező időszakokban jelentős további fogyatkozás várható. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város - a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért: létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (a helyi babakötvény sikerét 11

15 mutatja, hogy ma már 830 regisztrált kisgyermeknek utalja havonta a meghatározott összeget az alapítvány). Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek (az elmúlt időszakban összesen 102 db), illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete. A város a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozta létre a munkahelyteremtési alapját, melynek pénzügyi hozzájárulásával 2007 óta 560 új munkahelyet létesítettek a vásárhelyi vállalkozók. A város egyéb eszközökkel is küzd a szegénység és a szegregálódás ellen: a szociális ellátórendszerének fejlesztése során kiemelt szempontnak tekinti a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételrendszerének megteremtését. A város humán szolgáltatásai jellemzően magas színvonalúak. Az önkormányzat sokat költ mind a szociális, mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó intézményrendszerének fejlesztésére. A szociális típusú problémák kezelésére a város pénzbeli támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni. A város saját forrásainak terére elindította a telep-felszámolási programját, jelenleg az Észak utcai telep felszámolásának előkészítése folyik. A város élni kíván a szociális városrehabilitációs program által nyújtott lehetőséggel (a as városrehabilitációs program 2. üteme), a megvalósítandó beavatkozások tervezése elindult. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak megfelelően kezeli a területet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet rónak a város költségvetésére. Egyebek mellett ennek ellensúlyozása érdekében az ellátó intézményrendszerben modell értékűen megvalósult a hatékonyság- és minőségjavító racionalizálás: a közel 350 fővel működő Kapcsolat Központ minőségi szolgáltatásokat nyújt a rászorulók számára. Sikeres pályázatoknak köszönhetően az intézményrendszer 12

16 bizonyos elemei korszerűek (Csodaház, hajléktalanok számára kialakított nappali melegedő), más elemei jelentős megújításra várnak (Kovács-Küry Idősek Otthona). A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói kör által működtetett alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózata. Vásárhelyen a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. Az átalakítási és fejlesztési programnak köszönhetően megvalósult - a várható demográfiai változások figyelembe vételével - az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is van a városban: Hódmezővásárhelyen működik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, melynek helyzete nem megnyugtató a város vezetői számára, az intézmény megtartása fontos feladat. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal (mindennapos testnevelés, tanszervásárlási kedvezmények, sportutalvány, gyermekétkeztetés), sokat fordít a gyermekek egy harmadát jelentő hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítására. Az eredmények folyamatosan érzékelhetővé válnak: 2006-ban negyedik alkalommal került sor kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba. A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat. A vásárhelyi lakosság hazai összehasonlításban átlagos tehát uniós összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegségek megelőzése, azaz a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás ösztönzése. A város számára ezért kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai 13

17 anyagok, valamint az országos szinten is példaértékűen működő Egészséges Vásárhely Program (EVP). Az EVP célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a koncepció szerint a feladat a Kórház előtti funkciók működési rendszerének felállítása és működtetése. Az átfogó program keretében megvalósult a több mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az egészségmegőrzést tanító események és a kapcsolódó szűrési kampányok. A évben megkezdődött országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintette a város kórházát: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt, s a korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 az aktív. Ez a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban sikeres helyi reformoknak köszönhetően anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. Az egészségügyi intézményrendszer leginkább hiányzó eleme a korszerű járóbeteg-ellátást biztosító szakorvosi rendelő Kultúra, közművelődés A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, a kultúra világában. A Város Önkormányzata ezért kiemelt feladatának tekinti a kultúra és a közművelődés támogatását: a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását, valamint a lakosság és kiemelten a gyermekek és az ifjúság kultúraszeretetének kialakítását, kultúrához férésének elősegítését. Jelenleg folyik a Mindennap kultúra! program koncepciójának kialakítása, melynek központi eleme az iskolás gyermekek, a fiatal felnőttek, valamint az olvasókörök közösségei számára a minőségi kultúra fogyasztásához szükséges feltételek és programok megteremtése. A kulturális és közművelődési kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése lényeges, hiszen mind a helyi lakosság életminőségének javítása (a város, mint lakóhely vonzóvá tétele), mind pedig - a város identitását, arculatát meghatározó legfontosabb turisztikai vonzerőként - 14

18 a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése (a város, mint turisztikai célpont vonzóvá tétele) szempontjából fontos tényező. Ezen koncepció alapján a város az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A város a kulturális intézmények működésének hatékonyabbá tétele érdekében a hasonló tevékenységet ellátó intézményeket egy anyaintézményben, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban egyesítette. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett fokozatosan jelentkeznek a szakmai előnyök: az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is, megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A városban számos, minden évben megrendezésre kerülő kulturális nagyrendezvény van: ezek azonban ma még a képzőművészek világában kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat kivételével csak regionális jelentőségűek. A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. Problémát jelent, hogy a kulturális intézmények jelentős része a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével nem korszerű, közösségteremtésre alkalmatlan, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A közösségekbe szerveződő kreatív befogadó és alkotó vásárhelyiek és az idelátogatók számára ugyanakkor nagyon fontos a kreativitást sugárzó, a hagyományokat tükröző, ugyanakkor modern városi környezet. Ennek megteremtését tűzi ki célként a Tornyai János Kulturális Városrehabititációs program, melynek akcióterülete a Belváros, ezen belül a Kossuth tér, az Andrássy út, illetve a Dr Rapcsák András út és közvetlen környezete Közműellátottság A városok fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó pozícióban van, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő. Ki kell emelni, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a város ellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, 15

19 geotermál rendszer, kerékpárút-hálózat, közvilágítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is és jelenleg is folyamatosan fejleszti rendszerét. Mára a központi belterület ivóvíz- / szennyvízelvezetés- / elektromos áram- és gázellátása teljes mértékben kiépített. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt (hatalmas külterület, a tanyaközpontok, szórvány-tanyák) fajlagosan sokkal nagyobb befektetéssel tudja biztosítani az ellátást, mint a többi megyei jogú nagyváros. Jellemző, hogy a mennyiségi igények gyakorlatilag teljesülnek, szükség van azonban a minőségi fejlesztésekre. A lakosok ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a geotermián alapuló távfűtési rendszer, a korszerű és még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkező regionális hulladéklerakó vagy az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra. A hiányosságok leginkább a külterületen, illetve a vízelvezetési, öntözési és a termálvíz további hasznosítását lehetővé tevő rendszerekben vannak Megközelíthetőség, közlekedés Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van. Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. A régióközpont a városból a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út jelenleg folyó négynyomásúvá alakítását. A város közlekedési helyzetében fő probléma a városközpont túlterheltsége, melynek megszűntetését, a minőségi ugrást a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-es út irányából. A város közlekedési szakemberei vizsgálják a kevéssé kihasznált vasútvonal fejlesztésének lehetőségeit: a tervezés jelenlegi szakaszában a regionális vasút rendszerének kialakítása látszik a hatékony és megvalósítható megoldásnak. 16

20 A közlekedés témaköréhez kapcsolódik a város egyik alap problémája, a belváros közlekedési túlterheltsége, melynek legfontosabb oka, hogy a városba vezető utak jelenleg Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot. A város legnagyobb forgalmú és egyben átmenő forgalmat is bonyolító útvonalai a városközponton vezetnek keresztül. A 45- ös út gyakorlatilag kettészeli a városrészt, elválasztva egymástól például a város kulturális intézményeit vagy a város főterét és a központi sétáló utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés az élhető, azaz közösségi terek, sétáló utcák mentén szerveződő forgalommentes városközpont megteremtése. Az ennek megvalósítására vonatkozó projektelemeket a város be kívánja emelni a város-rehabilitációs források által támogatott programjába. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út több ütemben megvalósítható átadása a gyalogosoknak, illetve a parkolási gondok megoldása. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen m, belterületen m), amit a város folyamatosan tovább fejleszt. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve a Mindszentig vezető kerékpárút is Gazdaság Hódmezővásárhely az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdasága magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat. A városban az adottságoknak, a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok a családi vállalkozás, sok az őstermelő és jelentős az időszakosan foglalkoztatott munkaerő is) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra is épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása. Jelentősebb súllyal bír még a textilipar, a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban az alacsony 17

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tájékoztató a 2006-ban elfogadott Városfejlesztési terv megvalósulásáról

Tájékoztató a 2006-ban elfogadott Városfejlesztési terv megvalósulásáról Tájékoztató a 2006-ban elfogadott Városfejlesztési terv megvalósulásáról Hódmezővásárhely, 2008. február 7. Készítette: Városfejlesztési Csoport Csáki Imre Városi főmérnök Hódmezővásárhely Megyei Jogú

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én?

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én? Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban Hogyan csinálom én? Pályázatok, elnyert támogatások 2007-2013 programozási időszakban Szolnok Megyei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben