LIMES TUDOMÁNYOS SZEMLE MAGYARSÁGKÉP A 20. SZÁZADBAN II. RÉSZ TATABÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIMES 2008.3 TUDOMÁNYOS SZEMLE MAGYARSÁGKÉP A 20. SZÁZADBAN II. RÉSZ TATABÁNYA"

Átírás

1 LIMES TUDOMÁNYOS SZEMLE MAGYARSÁGKÉP A 20. SZÁZADBAN II. RÉSZ TATABÁNYA

2

3 TARTALOM Magyarságkép a 20. században Vendégszerkesztő: Pritz Pál 2008/3. szám II. rész magyarságkép a rendszerváltás UTÁN Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től Szvák Gyula: A Putyin-kor és Magyarország tankönyvek magyarságképe Heike Christina Mätzing Vitári Zsolt: Az NDK és az NSZK történelemés földrajzkönyveinek magyarság- és Magyarország-képe Fischer Ferenc: Az 1956-os magyar forradalom tükröződése a spanyol történelemtankönyvekben MŰHELY Seres Attila: A Szovjetunió recepciója a magyar uralkodó elit külpolitikai nézetrendszerében a két világháború között K. Lengyel Zsolt: Páneurópa és transzszilvanizmus. Az 1920-as évek erdélyi magyar külpolitikai gondolkodásának történetéből Zeidler Miklós: Magyarok a Nemzetek Szövetségében Miroslav Michela: A nemzeti elnyomás téziseinek instrumentalizálása Szlovákiában 1918 és 1945 között Romsics Gergely: Egy hely az osztrákoknak a német nap alatt. A Schönerer-kultusz funkciói a Harmadik Birodalomban Nézőpont Fedinec Csilla: Magyarország az ukrán külpolitikában Szemle Papp Péter: Magyar rendszerváltás német szemmel Hamberger Judit: A szlovákok és magyarok meghasadt közös múltjáról (és jelenéről) Hegedűs Dániel: Politológia történelmi köntösben a Horthy-korszak politikai rendszere Salamon Nándor: Magyar művészet a határokon túl Információk

4

5 Limes 147 Magyarságkép a rendszerváltás után Jeszenszky Géza Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től Előzmények A földrajzi távolság és a két ország eltérő nagysága, politikai súlya következtében az Egyesült Államokban jórészt nem is beszélhetünk Magyarország-képről. A 19. században viszont Amerika kisebb, Magyarország pedig jóval nagyobb volt, akkor a művelt rétegek kölcsönösen tudtak a másik országról. Az 1848/49-es magyar forradalom és főként a szabadságharc, majd Kossuth féléves amerikai körútja óriási figyelmet és rokonszenvet keltett az Újvilágban. Ez csak lassan enyészett el, de a századfordulóra már nem a bátor, de tragikus sorsú magyarok képe volt a jellemző, hanem a szegény, angolul nem (sok esetben magyarul sem) tudó bevándorló, a hunkie jelképezte a magyarságot. Az I. világháború alatt, kivált Amerika hadbalépése után, a barbár és kegyetlen hunok, azaz a németek szövetségese még annak az elitnek a szemében is ellenszenvessé vált, amely a háború előtt a régi, kedvező képet őrizte a magyarokról. Theodore Roosevelt alaposabb, majd Wilson elnök felületes ismereteken alapuló rokonszenvét a háború elsöpörte. Ezzel együtt a béketárgyalásokon az amerikai szakértők a trianoninál jóval kedvezőbb, igazságosabb határokat javasoltak Magyarország számára. 1 Az 1941-ben német követelésre Bárdossy miniszterelnök részéről deklarált hadiállapotot Amerika nem tekintette hiteles, a magyar nép szándékait kifejező lépésnek. A háború alatt a béke előkészítésével foglalkozó amerikai szakemberek Magyarország számára ismét a mainál kedvezőbb határokat javasoltak, nemcsak az ugyancsak ellenséges Románia vonatkozásában, de Csehszlovákiának és Jugoszláviának is a magyarlakta területek legalább egy részének a visszaadását javasolták. 2 Elsősorban az amerikai érdekek hiányából fakadt, hogy a II. világháború alatt Amerika könnyen beletörődött abba, hogy Közép-Európába a Vörös Hadsereg fog bevonulni. Még a hűséges szövetséges és hatalmas áldozatokat vállaló Lengyelország érdekében sem vállalta Roosevelt az ütközést Sztálinnal, a Hitlerrel szövetkező Magyarország esetében pedig annál kevésbé. Meg kell azonban jegyezni, hogy Jaltában az Egyesült Államok semmilyen formában nem járult hozzá térségünk kommunista uralom alá helyezéséhez, ugyanakkor Közép-Európa megmentése érdekében sem akkor, sem a következő három évben nem vállalt egy új háborút korábbi szovjet szövetségese ellen. 3

6 Jeszenszky Géza 148 Magyarságkép a rendszerváltás után 1948 után Amerika jogilag ugyan nem, de ténylegesen kénytelen-kelletlen beletörődött Európa kettéosztásába. Ezt mi sem bizonyította jobban, mint az 1956-os magyar forradalomra adott hivatalos amerikai válasz. 4 A legmagasabb rangú vezetők szemében is megjelenő könnyek mögött azonban nem cinizmust, mimikrit kell látni, hanem a hidegháború nukleáris realitását: egy szuperhatalom a háborúnak még a kockázatát sem vállalhatta, hacsak nem az ország vitális érdekeiről volt szó. Ezzel együtt az Egyesült Államok kormánya nem vizsgázott jól 1956-ban. 5 Jobban vizsgázott azonban az 1970-es évek második felétől. Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójától, Brzezinskitől nagyon okos tanácsot kapott: véget kellene vetni a Kelet-Európával szembeni nyájas érdektelenségnek, ezentúl az Egyesült Államoknak legalább annyi érdeklődést kellene tanúsítania Kelet-Európa iránt, mint amit a Szovjetunió tanúsít Latin-Amerika iránt. 6 A lengyel Szolidaritás mozgalma minde nütt szenzációnak számított, és joggal. Ellentétben a Jaruzelski-puccsot kiábrándító mó don fogadó Nyugat-Európával, az Egyesült Államok nemcsak szavakban ítélte el a puccsot, de felfüggesztette a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény érvényesítését Lengyelországgal szemben. Az amerikai elnök márciusi híres kijelentése a gonosz Birodalmá - ról komoly felzúdulást keltett Nyugat-Európában, miközben a szovjet blokk lakos sá gának egy része boldog volt, hogy végre valaki Nyugaton is kimondta azt, amit ők min dig is tudtak. Reagan célja a költséges politikájához szükséges belső támogatás meg őrzése volt, de nincs okunk feltételezni, hogy konkrét céljai között szerepelt volna a szov jet birodalom felszámolása vagy akár visszaszorítása. 7 Végig a 80-as években, jelentős különbség figyelhető meg Nyugat-Európa és az Egyesült Államok keleti politikájában. Míg az előbbi a fő hangsúlyt a détente-ra helyezte, és a Szovjetunióbeli változásoktól, Gorbacsovtól várta a kommunizmus alatt szenvedők sorsának lassú javulását, addig az Egyesült Államok a Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel és általában technológiai fölényével a Szovjetuniót mintegy belekényszerítette egy olyan fegyverkezési versenybe, amire a Szovjetunió egyetlen lehetséges válasza gazdaságának és egész rendszerének megreformálása volt. Ez fölerősítette a kommunista blokk két reformországában, Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki mozgalmakat júliusában, a magyar rendszerváltozás döntő szakaszában, Bush elnök magyarországi látogatása hozzájárult az ellenzék további erősödéséhez, ahhoz, hogy a nyári kerekasztal-tárgyalások eredménye a békés rendszerváltozás, a tárgyalásos forradalom legyen. 8 Az 1989-ben hivatalba lépő új amerikai elnök, George Bush Nemzetbiztonsági Tanácsának európai igazgatója, Robert Hutchings egy 1988-as előadásában joggal jelentette ki: Kelet-Európa lesz az a terület, ahol Európa jövője el fog dőlni, ahogy ez már kétszer megtörtént e században ben megjelent, elemző jellegű emlékirataiban elégedetten állapította meg, hogy valóban a kelet-európai országok jelentették a kulcsot a hidegháború befejezéséhez és a hidegháború utáni európai rendhez. Itt találkoztak azok az ügyek, amelyek negyven éven keresztül elválasztották a Keletet és a Nyugatot. Ebben az egész időszakban e térségben folyt a legintenzívebb tevékenység, a szovjet, a nyugat-európai és az amerikai politika itt kapcsolódott egymáshoz. 10 Maga az amerikai közvélemény 1956-ban ébredt annak tudatára, hogy létezik egy Magyarország, s hogy ott a nép fellázadt az akkor már mindenki által rettegett szovjet birodalom, valamint a kommunizmus ellen. A magyar szabadságharc bekerült a tankönyvekbe, s ez a mai napig szinte az egyetlen olyan említése a magyarság létének, amivel minden amerikai találkozik. (Kossuth neve is említésre kerül számos könyvben,

7 Jeszenszky Géza 149 Magyarságkép a rendszerváltás után de mai hatóereje szerény.) Ugyanakkor ötven év távlatában 56 is csak történelem, a felnövő nemzedékek számára érzelmi töltete már nem hasonlítható az akkor élők megrendüléséhez.* A rendszerváltozástól a terrorista merényletig Az 1980-as években a hivatalos amerikai politika és a sajtó növekvő érdeklődése átszivárgott a szélesebb társadalomba is. Nyugat-Európával ellentétben, ott nem a jó diktátor Kádár és a legvidámabb barakk képe dominált, hanem az, hogy a magyarok már megint mozgolódnak, ügyesen tágítják mozgásterüket, lazítják a függést Moszkvával szemben. Azután 1989 tavaszától, közel másfél éven át Közép-Európa egyfajta állandó szenzáció lett: Magyarország gyakran került a lapok címoldalára, és a TV-csatornák is sűrűn tudósítottak innen. Az elnöki látogatás, Bushnak az Amerikában még mindig ismerősen csengő Kossuth szobra alatt elmondott spontán beszéde (és a megírt beszéd látványos széttépése) nyomán minden amerikai háztartásban azt látták, hogy Magyarország lerázni készül a béklyót, s talán ezúttal sikerülni is fog hála Amerika támogatásának. Jómagam akkoriban az MDF külügyi szóvivője, ősztől pedig a párt néhány barátommal együtt létrehozott külügyi bizottságának a vezetője voltam. Az amerikai értelmiség jelentős része által olvasott New York Review of Books-nak már az november 28-i száma közölte az MDF-ről és a hazai közhangulatról szóló írásomat. A Bush-látogatás idején a CNN gondosan előkészített interjúban (az akkori Intercontinental szálló egyik erkélyén, a kápráztató panorámával a háttérben) a bel- és külpolitikai kilátásokról egyenes adásban kérdezgetett engem. Ezt követően az újságírók (mintegy a felük amerikai volt) szó szerint egymásnak adták a kilincset lakásomon decemberben a Time hírmagazin meghívott Brüsszelbe, ahol néhány vezető elemzővel együtt tárgyaltuk meg a rendszerváltozás esélyeit; ennek összefoglalója meg is jelent a lapnak mind az európai, mind az amerikai kiadásában őszétől több meghívást is kaptam Amerikából konferenciákra, egyetemeken tartandó előadásokra. (Ezeknek csak egy kisebb részét tudtam elfogadni, hiszen főállású egyetemi oktató voltam, sőt, 1989 nyarán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán, ahol 1976 óta oktattam a nemzetközi kapcsolatok történetét, dékánná választottak.) 1989 őszén ugyanakkor az amerikai sajtóban, elsősorban a New York Timesban megjelent több olyan tudósítás is (Kamm budapesti tudósítótól), amely erősödő nacionalizmusról, antiszemitizmusról vizionált, elsősorban az MDF népszerűsége alapján. Antall József pártelnökkel együtt ezért is örömmel fogadtuk a kettőnknek szóló hivatalos (a U. S. Information Agency részéről kapott) amerikai meghívást, hogy a szokásos kongresszusi imareggelihez (National Prayer Breakfast) kapcsolódva, találkozzunk az ottani politikai és társadalmi elit számos képviselőjével. (Eredetileg az SZDSZ-t is meghívták, de ők Csurka egy rádiójegyzetére hivatkozva lemondták az utat. Benyomásom szerint ez csak ürügy lehetett: Magyar Bálint akkoriban ösztöndíjasként Washingtonban tartózkodott, * Amerika közötti magyarságképéről lásd Magyarics Tamás tanulmányát a Limes 2008/2. számában. (A szerk.)

8 Jeszenszky Géza 150 Magyarságkép a rendszerváltás után de mellette az angolul beszélő Demszky, a Fidesz részéről pedig Fodor Gábor ugyancsak gyakran járt az Államokban, tehát a rivális pártok nézeteit be tudták mutatni. Az MDF elleni vádjaikat a mi jelenlétünkben nem tudták volna terjeszteni, sőt kénytelenek lettek volna megcáfolni azokat.) január 28-a és február 6-a között Antall Józseffel együtt közel félszáz találkozónk volt. Az imareggelin bemutattak bennünket Bush elnöknek és Baker külügyminiszternek. Fogadott bennünket Dan Quayle alelnök, Eagleburger (akkor még csak) helyettes külügyminiszter, a két párt több szenátora (köztük a mai alelnökjelölt Biden, valamint Dodd és Helms), megismerkedtünk a térségünkkel foglalkozó szakértőkkel és a demokrácia világméretű terjesztésére létrehozott intézmények vezetőivel. Találkoztunk Tom Lantos képviselővel, több politikai műhely (így a Brookings) kutatójával, az Országos Sajtóklubban a sajtóval, a későbbi években magas beosztásba került köztisztviselővel, mint Paul Dobriansky és Robert Zoellick, továbbá részt vettünk a Szenátus külügyi bizottságában Baker külügyminiszter meghallgatásán. New Yorkban többek között jártunk a híres Council on Foreign Relations-ben, találkoztunk a New York Times és a Newsweek szerkesztőivel, pénzügyi befektetőkkel, zsidó szervezetekkel. Természetesen mindkét helyszínen felkerestük az ottani magyarokat, beszélgettünk vezetőikkel. Későbbi tapasztalataim köztük négy évi nagyköveti működés alapján nyugodtan állítom, hogy az ilyen szintű fogadtatás, az ilyen rendkívüli érdeklődés egészen kivételes. Egy kisebb szövetséges országnak a vezetői, nemhogy ellenzékiek, semmi hasonlóra nem számíthatnak ma. Akkoriban Amerika látta, hogy a szovjet blokk összeomlóban van, s hogy ennek egyik katalizátora Magyarország, és őszintén kíváncsi volt, mit várhat az esetleges új vezetőktől. A 168 Óra c. lapnak a látogatás során adott interjúmban joggal állítottam: ha lesz népünkben kellő önfegyelem a nagy átalakulás során, a világ olyan rokonszenvére számíthatunk, amilyenre még soha eddigi történelmünk során. A választáskor, majd az azt követő hónapokban nemcsak a politikai vezetés, az amerikai politikai és gazdasági elit, nyomukban pedig az amerikai média, de a közvélemény is soha nem tapasztalt érdeklődést mutatott a felszabadult, azaz magát felszabadító Közép-Európa, ezen belül Magyarország iránt. Ennek látványos, de egyben érdemi megnyilatkozása volt Antall József miniszterelnök október közötti hivatalos látogatása. A külsőségek imponálóak voltak. Államfőknek járó, legmagasabb protokolláris szinten fogadták Magyarország miniszterelnökét: a Malév menetrendszerű New York-i járata kivételesen az Andrews katonai támaszponton szállt le a magyar küldöttséggel, ahol a külügyminiszter fogadta a magyar kormányfőt, majd szűk kíséretével helikopteren a Fehér Ház elé szállította. Az elhelyezés a patinás Blair House-ban, a magas rangú vendégeknek fenntartott rezidencián történt. Az út második részében, Los Angelesbe elnöki különgép szállította a magyarokat, a megérkezéskor pedig a négysávos autópályát lezárták a vendég kocsisora számára. Maguk a megbeszélések tükrözték azt a megbecsülést és bizalmat, amit Antall József politikájával addigra már kivívott magának. Bush elnök személyes szimpátiája a későbbiek során is megnyilvánult ig több tucat szenátor és képviselő járt Magyarországon, gyakran más középeurópai látogatással összekötve. Ezzel együtt Amerika 1990-ben még nem gondolta, hogy milyen radikálisan megváltozott a világ, s hogy Közép-Európában új és megbízható szövetségesekre fog lelni. Ahhoz, hogy éljen a lehetőséggel, hogy kiaknázza a győzelmet (Vincere scis, Hannibal, victoriam uti nescis 11 figyelmeztettem hallgatóságomat

9 Jeszenszky Géza 151 Magyarságkép a rendszerváltás után számos alkalommal), meg kellett teremteni egyrészt a teljes bizalmat az új Európa, az új demokráciák iránt, másrészt érdekeltté kellett tenni Amerikát ebben a térségben. Az új piacokat kereső, emellett pedig az újraegyesült Németország gazdasági erejétől tartó Amerika élt a megnyíló befektetési lehetőségekkel, amelyek az első években Magyarországon voltak a legkedvezőbbek és 1998 között az Egyesült Államok 260 millió $-ral segítette Magyarország gazdasági és politikai átalakulását. [ ] Az amerikai befektetők és üzletemberek döntő szerepet vittek abban, hogy a magyar gazdaságot annyian szemlélték irigykedve. Több mint nyolc milliárd $ értékű beruházás sok tízezer magyarnak biztosított munkát, szakismereteket és tapasztalatokat. [ ] Több száz amerikai Békehadtest-önkéntes több évi munkájával segítette az átalakulást. Csatlakoztak hozzájuk különféle vallási és egyéb szervezetek. Így foglalta össze Nancy Brinker nagykövet 2001 végén, röviddel Budapestre érkezése után kapcsolataink alakulását. Az IBM már korábban is jelen volt Magyarországon, de a General Electric, a General Motors, a Ford, a U. S. West, az Alcoa, az Ameritech és sok más nagy és kisebb cég mind 1990 után települt meg Magyarországon. A térség többi országában ez néhány évi késéssel, de ugyancsak megtörtént. A kedvező politikai légkört nagyban előmozdította a Magyarország által kezdeményezett Visegrádi Együttműködés. Erős túlzás ezt amerikai kreatúrának tekinteni, de tény, hogy Baker amerikai külügyminiszter nyomán terjedt el világszerte ez az elnevezés, és egyetlen ország sem fogadta a Hármakat olyan kedvezően, mint Amerika. Az Öböl-háború után a közvélemény figyelme hirtelen megszűnt, azaz ismét a Közel-Keletre irányult, de a gazdasági figyelem nem, sőt felerősödött, mert a stabilizálódó térség nagy lehetőségeket, új piacokat kínált. Rövidesen viszont új tényező: a balkáni borzalmak értékelték fel Magyarországot. Nemcsak földrajzi közelségünk számított, de helyismeretünket és bizalmas körben terjesztett helyzetértékeléseinket, beigazolódó előrejelzéseinket is kedvezően fogadta az amerikai vezetés. A NATO kötelékébe tartozó amerikai AWACS-gépek 1993-tól használták a magyar légteret, majd a taszári repülőtér amerikai használata hazánkat nemcsak politikailag vitte még közelebb az Egyesült Államokhoz, de mindez bő teret kapott a médiában is. A Magyarországon állomásozó, vagy csak pár napos szabadságra ide érkező amerikai katonák a társadalom széles körében nemcsak a Taszár nevet tették ismertté, de a befogadó országot is. Mindez nagyban hozzájárult az 1992 óta szorgalmazott NATO-tagságunk megvalósulásához. Az amerikai politika Jugoszlávia felbomlását nem várta, sőt szerette volna megakadályozni, majd növekvő szkepszissel figyelte az európaiak tehetetlenkedését. A cinikus megfigyelők azt mondták: Amerika semmit nem fog tenni a Balkánon, mert ott nincs olaj. Mégis Amerika vetett véget az öldöklésnek, elsősorban humanitárius megfontolásból. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a NATO katonai beavatkozását a közvélemény, mindenekelőtt a CNN kényszerítette ki a tuzlai piacra becsapódó szerb aknák nyomán levegőbe repült emberi testek bemutatásával. A döntéshez persze hozzájárulhatott, hogy Amerika az iszlám világ előtt ezzel bizonyította: Boszniában kész megvédeni egy súlyos veszélybe került iszlám közösséget. 12 Nem volt könnyű és gyors folyamat a NATO bővítését elérni, ezt a visegrádi országok összehangolt munkával érték el januárjában a prágai Egyesült Államok Visegrád csúcs fontos lépés volt, de ott még nem sikerült teljesen meggyőznünk az orosz reakciótól tartó amerikaiakat. A kétoldalú orosz amerikai tárgyalások mellett ehhez végül

10 Jeszenszky Géza 152 Magyarságkép a rendszerváltás után a közép-európaiak aktív diplomáciája és lobbitevékenysége vezetett el. Ennek kapcsán is indokolt megemlíteni az Egyesült Államokban élő közép-európai származásúak szerepét. Nemcsak milliós létszámukkal, hanem kiváló szószólóikkal a lengyelek vitték ebben a vezető szerepet, de jelentős volt néhány magyar szervezet (elsősorban az ben megalakult Magyar Amerikai Koalíció) és egyén tevékenysége is. 1997, a madridi NATO-csúcs után még fontos volt az egyáltalán nem eleve lefutott szenátusi szavazás befolyásolása. Így következett el március 12-e, amikor három visegrádi ország (Mečiar politikája miatt Szlovákia akkor kimaradt), amelynek sok politikusa és egyszerű polgára kétszáz éve Amerika-barát volt, az Egyesült Államok formális szövetségesévé vált. Ezt az atlantista tradíciót meg kell őriznünk egy olyan Európában, ahol térségünket csak az elmúlt száz évben is minden irányból érte agresszió október 17-én adtam át megbízólevelemet Magyarország nagyköveteként Clinton elnöknek. Rámutattam, hogy elődeink részt vettek az Önök Függetlenségi Háborújában, a szecesszionisták ellen vívott polgárháborúban, és ami épp ennyire fontos, a bányákban, a kohókban és a prérin magyarok százezrei járultak hozzá ahhoz, hogy Amerika olyan virágzó lett, amilyennek ma ismerjük. A diktatúrák elől menekülő magyar tudósok jelentős mértékben járultak hozzá az Egyesült Államok védelméhez és műszaki haladásához azzal, hogy komoly részük volt különleges fegyverek, repülőgépek és rakéták létrehozásában, valamint a számítógép feltalálásában és tökéletesítésében. A fenti tényeket nagyköveti működésem alatt igyekeztem minél jobban tudatosítani az amerikai közvéleményben. Erre jó alkalmat kínált Kossuth Lajos féléves amerikai körútjának 150 éves évfordulója ben megjelent legfontosabb beszédeit újra kiadtuk, 13 munkatársaimmal és az amerikai magyarokkal együttműködve pedig megszerveztem, hogy az általa felkeresett nagyobb városokban emlékünnepélyekkel idézzük fel azokat az időket, amikor az amerikai közvélemény valóságos Kossuth-lázban égett, és lelkesen támogatta a magyar függetlenség ügyét. Más, frissebb eseményekről is megemlékeztünk, több helyszínen is: az 1956-os forradalomról minden évben (ünnepségek, előadások, konferenciák és kiállítások révén), valamint az es rendszerváltozás tizedik évfordulójáról. Ezekkel, továbbá számos kulturális rendezvénnyel elsősorban a mai amerikai közvéleményben igyekeztünk ébren tartani és erősíteni a magyarság iránti rokonszenvet ben, a koszovói NATO-beavatkozás és a továbbra is forrongó Balkán, valamint a bizonytalan oroszországi helyzet alapján a washingtoni magyar nagykövetség joggal nevezte Magyarországot kulcsfontosságú szövetségesnek. Hungary, a Key Ally in the Heart of Europe volt a címe annak a kis füzetnek, amelyet a 2000-es elnökválasztáskor a vezetésem alatt álló nagykövetség terjesztett a két nagy párt rangos képviselői körében szeptember 11. után A terrorista támadás érthetően sokkolta Amerikát, s a közfigyelem tartósan a Közelés Közép-Kelet felé fordult, térségünk leértékelődött. A közép-európai befektetések is lelassultak, a lehetőségek beszűkültek. Az egyes országok szerepét, értékét elsősorban az határozta meg, milyen szerepet vállaltak Irakban és Afganisztánban. Magyarország a szép szavakon túl másokhoz képest keveset vállalt, így nemcsak az 1990 óta stabilan

11 Jeszenszky Géza 153 Magyarságkép a rendszerváltás után Amerikára tevő Lengyelország, de Románia, Bulgária, a baltiak és Ukrajna is több tekintetben lekörözte. Nem javította Magyarország megítélését az sem, hogy használt amerikai F-16-osok helyett svéd brit Gripen vadászgépek beszerzése mellett döntött éppen szeptember 10-én. Mindez azonban elsősorban az amerikai politikai elit véleményét befolyásolta, a közvélemény a kisebb országokra csak akkor figyel, ha azokban valami baj történik. Ezen túlmenően, a mai megítélést nagyban meghatározza, hogy a vezető lapok és TV-csatornák említik-e Magyarországot, és miként. Így a valódi vagy vélt szélsőséges jelenségek, a faji vagy vallási türelmetlenség, diszkrimináció kiemelt témák, és e téren időnként érzékelhető valamiféle magyarellenes előítélet. Ez azonban nem meghatározó, múlékony, és megfelelő odafigyeléssel kezelhető, sőt korrigálható, kivált akkor, ha a magyar politika meghatározó tényezői az ilyen ügyekben közösen lép(né)nek fel, és a belpolitikát nem exportálnák külföldre. Három éve, az iraki válság kapcsán megromlott Nyugat-Európa és Amerika viszonya. Ekkor az atlantista új Európa (így a nyolcak levele ) egy rövid időre ismét magára vonta Amerika figyelmét és elismerését. Ahogy azonban javul a szövetségesek viszonya, úgy enyészik el ez a rövid helyzeti előny. A kulcs továbbra is a terrorizmus elleni harcban vállalt szerep, itt az egyes országok földrajzi közelsége is számít. Mégis van lehetőség Közép-Európa számára erősíteni pozícióit Amerika szemében, amennyiben az egyes országok, lehetőleg közös álláspontot kialakítva, kiállnak az egységes európai energiapolitika mellett, valamint fellépnek az aktivizálódó orosz politika Amerika által bírált elemeivel szemben. Az Egyesült Államok nem szembeállítani akarja egymással a régi és az új Európát, de számít arra, hogy a kommunizmustól megszabadult országok jobb irány felé tudják segíteni a jólétben elpuhult nyugat-európaiakat. Egy feléledő Visegrád a baltiakkal és a balkáni NATO-tagállamokkal együtt már tényező lehet. Csak remélni tudom, hogy a jövőben Magyarország ebben nem a gyenge láncszem szerepét fogja eljátszani. Jegyzetek 1 Jeszenszky Géza: A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt. Századok, sz o.; új változata in Romsics Ignác (szerk.): Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Budapest, 1995, Teleki László Alapítvány, o.; Jeszenszky Géza: The Idea of a Danubian Federation in American Thought during World War I [1989], Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 2 3. Vö. Romsics, Ignác: The Dismantling of Historic Hungary: the Peace Treaty of Trianon, New York, 2002, Columbia University Press, o. (térkép: 181. o.) 2 Romsics, Ignác (ed.): Wartime American Plans for a New Hungary. New York, 1992, Boulder, Colo., Distributed by Columbia University Press, /East European Monographs, No. CCCLIV./ 3 Borhi László: Megalkuvás és erőszak: az Egyesült Államok és a szovjet térhódítás Magyarországon, Debrecen, 1997, Kossuth Egyetemi Kiadó MTA Történettudományi Intézet; uő: A vasfüggöny mögött: Magyarország nagyhatalmi erőtérben [Budapest], 2000, Ister. 4 Ennek legújabb feldolgozása Charles Gati: Vesztett illúziók Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom. Budapest, Osiris, Jeszenszky Géza: Elkerülhető volt-e az 56-os forradalom leverése? Magyar Szemle, sz., o.

12 Jeszenszky Géza 154 Magyarságkép a rendszerváltás után 6 Bennett Kovrig: Of Walls and Bridges. The United States and Eastern Europe. New York, 1991, 125. o. 7 Büky Barna: Visszapillantás a hidegháborúra. Budapest, Balassi Kiadó, 2001, 299. o. 8 Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Budapest, 2003, Rubicon. Bush látogatásáról lásd o. 9 Robert L Hutchings: American Diplomacy and the End of the Cold War, Baltimore and London, 1997, The Johns Hopkins University Press, IX. o. 10 Uo. XI. o. 11 Győzni tudsz, Hannibál, a győzelmet kihasználni nem tudod. 12 Az Antall-kormánynak a délszláv válságban és a NATO-csatlakozásban vitt szerepéről részletesebben írtam az Antall József, a külpolitikus c. tanulmányomban. Lásd Jeszenszky Géza Kapronczay Károly Biernaczky Szilárd (szerk.): A politikus Antall József az európai úton. Tanulmányok, esszék, emlékezések a kortársaktól. Budapest, 2006, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, kivált a o. 13 The Life of Governor Louis Kossuth with his Public Speeches in the United States, and a Brief History of the Hungarian War of Independence. Budapest, 2001, Osiris Kiadó.

13 Limes 155 Magyarságkép a rendszerváltás után Szvák Gyula A Putyin-kor és Magyarország Magyarországnak alighanem a szovjet korszakban volt a legjobb reputációja Oroszországban bár tudományos egzaktsággal ezt nehéz lenne bizonyítani. A dolog természetéből fakadóan ugyanis ilyen kutatásokat nem folytattak. Az a tévedés különösebb kockázata nélkül kijelenthető, hogy Magyarország általában nem játszott valamiféle jelentős szerepet az orosz történelem folyamán az oroszok számára és az oroszok szemében. Előtörténet Az elmúlt kb. tizenkét század során, amióta az írott források is megerősítik a két nép közötti ismeretséget, az esetek döntő többségében nem volt rendszeres a kapcsolat, nem volt közvetlen a szomszédság. 1 A 19. század előtt két jelentősebb eseményt jegyzett fel a történetírás az érintkezések történetéből. Az egyik, Mátyás és III. Iván korabeli kapcsolatfelvétele talán az oroszok számára lett volna fontosabb a tatár fennhatóság alóli felszabadulás és egyúttal a külpolitikai függetlenedés első éveiben. 2 II. Rákóczi Ferenc és I. Péter varsói szerződése a magyar szabadságharc egyedüli nemzetközi sikerének tekinthető, tehát a mi nemzeti históriánk becses része. A léptékek közötti különbség azonban már itt pontosan tetten érhető: az európai hatalommá váló orosz birodalomnak a magyar kártya csak egy volt a sok közül a kezében, és nem is a legfontosabbak közül való. 3 A 19. század jelentős változásokat hoz: ekkor azonban Magyarország már a Habsburg Birodalom, majd a Monarchia részeként tart kapcsolatot Oroszországgal. A Habsburgokat természetesen nem ignorálhatták az oroszok sem, ebből azonban számunkra sok jó nem származott. Sőt, éppenséggel rossz: az es szabadságharc leverésének emléke sokáig kísértette a két nép viszonyát. Mivel nem lehet célunk az egész előtörténet felidézése, ezért csak arra utalunk, hogy még mielőtt a hivatalos propaganda végleg kitörölte volna a kollektív emlékezetből ezt a kínos dátumot, jött Ez érthetően megint traumatikusabbá tette magyar oldalról a népi tudatot. Bár egyáltalán nem olyan mértékben és olyan mélységben, ahogy azt a rendszerváltás utáni elitek átpolitizálták. Egyáltalán nem feladatunk a kádári szindróma, a Kádár-kor átlagemberének vizsgálata, ezért csak jelezzük, hogy a túlélés, a boldogulás vágya és reménye, a pragmatizmus a mindennapokban felülírta a nemzeti sérelem kiváltotta, rejtett vagy nyílt szovjetellenességet. Az 1970-es évektől kezdődően szociálpszichológusok sok olyan sztereotípia- és attitűdvizsgálatot végeztek, amelyek között az oroszokhoz való viszony is szerepelt a kérdések között. A Hunyady György által vezetett kutatások nem támasztják alá a megkérdezett

14 Szvák Gyula 156 Magyarságkép a rendszerváltás után magyarok russzó- vagy szovjetfóbiájával kapcsolatos közkeletű vélekedéseket. Az iskolások körében végzett felmérések 1981-ben igen kedvező fényben mutatták az oroszokat, ami érthetően 1991-re már jelentősen mérséklődött, ám még mindig nem csapott át az ellenséges sávba. Ami a politikai konjunktúra változásától függetlenül is figyelemre méltó, az éppen az oroszoknak tulajdonított jellemvonások állandósága. A diákok a rendszerváltástól függetlenül is inkább vélték őket hazafiasnak, öntudatosnak, a politika iránt érdeklődőnek, mint jó humorúnak, szorgalmasnak vagy műveltnek. 4 Egészen más kérdéseket tettünk fel az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját közvetlenül megelőzően egy, a TÁRKI által lefolytatott országos, reprezentatív felmérés alkalmával. Itt a válaszok 56%-a az oroszokat jelölte meg a történelmünket legkárosabban befolyásoló népként (a törökök említése 50%-os volt), de pl. az oroszokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését csak 5% ellenezte, míg a kulturális-tudományos kapcsolatokat még ennél is kevesebb, mindössze 2%. 5 Ebből ismételten a magyarok egyfajta pragmatikus, legkevésbé sem ideologikus viszonyulására következtethetünk az oroszok irányában. Hasonló felméréseket orosz oldalon nem ismerünk, így csak a tapasztalati tényeket lehet felsorolni. A 70-es, 80-as években Magyarország a Szovjetunió állampolgárainak vágyott utazási célországa volt, az otthonihoz képest nagyobb szabadsága és gazdag áruválasztéka miatt. Szerettek tehát a legvidámabb barakkba jönni, ám ez önmagában még nem jelentette azt, hogy a megítélésünk is egyértelműen pozitív volt. Még a közember is egyfajta irigységgel vegyes kétkedéssel nézett tudniillik a magyar csodára, mondván: az nem igazi szocializmus. És ebben igaza is volt. Másrészt viszont a progresszív értelmiség ismerte Lukács Györgyöt és a 60-as évek magyar filmjeit, így valamiféle szellemi avantgárdként tekintett Magyarországra. Ebben a közegben büszkeség volt magyarnak lenni. A rendszerváltást követően ez a számunkra kitüntetett helyzet rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. Lehet azon meditálni, hogy kinek a hibájából. (Végső soron a geopolitikáéból.) Az Antall-kormány idején nemzeti érdem kérdése lett az oroszoktól való megszabadulás: először (még a Németh-kormány idején) a nyelvtől, majd a katonáktól, végül az egész szovjet piactól. Ez idő alatt persze az oroszok sem velünk voltak elfoglalva. Ha valami érdekelte őket, akkor az Amerika volt, meg természetesen a saját rendszerváltásuk, amely sokkal inkább igénybe vette és tönkretette a lakosságot, mint a magyar. Ebben a kölcsönös érdektelenségben került sor a jelcini korszak leglátványosabb magyar vonatkozású eseményére, amikor is Borisz Jelcin teátrálisan bocsánatot kért 56- ért. Ettől azonban még nem lett jobb a viszony. A Horn-kormány töretlenül haladt előre az atlanti úton, és a gesztusokat is ebben az irányban kívánta gyakorolni. A korszakot az 1998-as nagy orosz pénzügyi krízis zárta le, amely tovább erősítette az oroszokkal való kereskedéssel kapcsolatos szkepszist. Az Orbán-kormány alatt az érdektelenség kifejezetten rossz viszonnyá fejlődött. Ebben közrejátszott a Fidesz által vezérelt külpolitika némely ideologikus, populista jellemvonása, amely néhány rossz emlékezetű ügyben kulminálódott. (Ilyen volt a szerbiai bombázások idején az orosz humanitárius segélykonvoj feltartóztatása, vagy pl. a KGB utódszervezetének hírbe hozása a zámolyi cigányok ügyében.) 6 Ezekben az években, a fenti esetek kapcsán nagyon rossz volt Magyarország orosz sajtója. Moszkvának nem volt ereje és szándéka megakadályozni a térség államainak csatlakozását a NATO-hoz, de attól még nem örült neki. Egy semleges pozícióhoz mé-

15 Szvák Gyula 157 Magyarságkép a rendszerváltás után retezett semleges viszony illúzióvá vált, és az Orbán-kormány említett bajuszhúzogató lépéseire az oroszok is idegesen reagáltak. Ráadásul a magyar vezetés nem fedezte fel, hogy Vlagyimir Putyinnal új korszak vette kezdetét Oroszországban. Ennek első éveiben ugyan az új orosz elnök meglehetős óvatossággal kezelte belső és külső ellenfeleit, ám a magyar külpolitika alakítóinak észre kellett volna venniük azt, hogy szeptember 11. után a Bush-adminisztráció megváltoztatta orosz politikáját, és ezzel Putyin elnöknek sikerült újra pozícionálnia Oroszországot a nemzetközi mozgástérben. Amikor Medgyessy Péter 2002-ben átvette a kormányzást, Oroszország ideális partnernek számított: hű szövetséges volt a terrorizmus elleni világméretű harcban, tehát bírta az USA támogatását is, és komolyan fontolgatta az Európai Unióval való stratégiai partneri viszony megvalósítását. Egy ezeréves vita látszott megoldódni: Oroszország közeledett a nyugati világhoz, politikusok és politológusok komolyan taglalták az Unióhoz való csatlakozásának elvi perspektíváját. Így hát nem annyira az új magyar miniszterelnök szocializációjából bár annak is minden bizonnyal megvolt a szerepe, hanem az európai dolgok logikájából következett, hogy Medgyessy Péter gyökeresen új orosz politikát hirdetett meg. Az előző bő tíz év történéseinek ismeretében nem meglepő módon, Oroszország nem volt még teljesen felkészülve a magyarokkal kapcsolatos irányváltásra. Ez nem valamiféle magyarfóbiával függött össze, hanem szorosan következett az általánosságban vett közép-kelet-európai politikájukból. Sz. Bíró Zoltán részletesen elemzi, hogy a rendszerváltást követően valójában először csak 1997-ben született a térségünkről orosz külpolitikai koncepció: 1997 februárjában került napvilágra a Kül- és Védelempolitikai Tanács által jegyzett»kelet-közép- Európa és Oroszország érdekei«című jelentés. Ez a dokumentum két vonatkozásban is fordulatot sejtetett. Egyrészt jelezte, hogy Moszkva hosszú szünet után ismét fontosnak tartja megvizsgálni a kelet-közép-európai térség fejlődésének politikai és gazdasági perspektíváit. Másrészt, az ekkor jelentkező figyelem számos vonatkozásban vált érzékelhetően mássá, mint amilyen a régió néhány évvel korábbi»első felfedezésekor«volt. Akkor ugyanis a délszláv válságban játszott különleges, nyugati hatalmak által is elismert orosz szerepvállalás késztette Moszkvát arra, hogy az ott elnyert és akceptált nagyhatalmi szerepkör részleges kiterjesztésével kísérletet tegyen a kelet-közép-európai térség integrációs jövőjének alkuba bocsátására. Ez a jelentés viszont mintha már másról szólt volna. Mintha a régió 1997-re már nem csupán mint lehetséges alkutárgy bukkant volna föl az orosz külpolitika terveiben. Mintha végre Moszkvában is észrevették volna: Kelet-Közép-Európa másra is jó lehet, mint hogy csak alkutárgy legyen. 7 Az 1998-as válság azonban ismét zárójelbe tette régiónkat, illetve Oroszország Lengyelországot emelte ki ebből a korábban számára érdektelen sávból amit Lengyelország regionális (és a gáz-tranzitnak is köszönhető) jelentősége elégségesen magyaráz. A hagyományos történelmi okok, valamint a lengyelek középhatalmi aspirációi (ebbe beleértendő az ukrajnai színes forradalomban játszott szerepük is) következtében azonban az orosz lengyel viszony 2004-re roppant problematikussá vált. Medgyessy Péter már hatalomra kerülése évének végén Moszkvába ment Horn Gyula 1995-ös útja után magyar miniszterelnökként először, majd a következő évben újra találkozott Putyinnal. A gazdasági kapcsolatok élénkülésében e vizitek pozitív hatásai hamar megmutatkoztak, olyannyira, hogy még a hagyományosan mostohán kezelt kultúrára is jutott a figyelemből. Döntés született arról, hogy 2004 őszén rendezzenek

16 Szvák Gyula 158 Magyarságkép a rendszerváltás után kulturális előfesztivált a két fővárosban, s a következő évben azt kövesse magyar kulturális évad Oroszországban és orosz kulturális évad Magyarországon. Mivel e sorok írója a kulturális rendezvénysorozatok magyar főkurátora volt, közelről figyelhette a magyar orosz viszony alakulását. Az oroszok rólunk való vélekedéséről is közeli képet alkothatott, ezért az alábbiakban bővebben időzünk az évadok ismertetésénél. Kulturális évadok Hiller István akkori kulturális miniszter már 2003 végén megbízást adott a szakmai program kidolgozására és egy szakkuratórium felállítására. Ez néhány hét alatt elkészítette az előzetes koncepciót, amely az évad során gyakorlatilag végleges elképzelésként öltött testet. Főbb alapvetései a következőképpen hangzottak. Az évad koncepciója (célja, üzenete) Az évad jelentősége A rendszerváltást követően a magyar orosz kapcsolatok minden téren visszaszorultak, jelentőségüket vesztették. Ebben kétségtelenül közrejátszott a történelmi események logikája is, de az elkerülhetetlennél jóval nagyobb károkat okozott jobboldali kormányaink minden geopolitikai-történelmi empátiát nélkülöző keleti politikája. S bár stílusában különbözött az közötti vonalvezetés, érdemi előrelépés ekkor sem történt. Így elvesztettük orosz piacainkat, helyismeretünket, de az orosz fél bizalmát is. Ezzel fordított arányban nőtt ugyanakkor Oroszország nemzetközi presztízse, fordult a nyugati világ figyelme a jelcini sokkot kiheverő és magát újraszervező putyini közép-nagyhatalom felé. E világpolitikai irányváltozást viszonylag hamar érzékelték a kelet-közép-európai országok az egy Magyarországot kivéve. A kulturális évad jó lehetőséget nyújt arra, hogy e hátrányunkat csökkentsük, és a magyar orosz viszonyokat új alapokra helyezzük. A legnagyobb hozadéka mindazonáltal nem külpolitikai viszonylatban lesz: a kulturális évad soha vissza nem térő lehetőséget nyújt arra, hogy gyakorlatilag először a magyar történelem során egy értékorientált magyar képet közvetítsünk az oroszok felé, s hogy az orosz kultúra igazi értékeit hozzuk el a magyarországi befogadó közegnek. Erre ugyanis nemcsak az elmúlt másfél évtizedben, de a létező szocializmus kampányszerű, szépítő-elhallgató problémakezelésének időszakában sem volt reális esély. Az évad célja Az oroszországi Magyar Évadnak nem lehet kisebb tétje, mint egyfajta kulturális áttörés (vagy legalábbis annak előkészítése, kezdete), amelynek kulturális hozadékán kívül gazdasági, politikai és nem túlbecsülhető idegenforgalmi hozadéka is kell legyen. A Magyar Évad legfőbb ambíciója az lehetne, hogy Magyarországot kiemelje az orosz szemmel elhanyagolhatónak tekintett közép-európai sáv érdektelen szürkeségéből, szellemi és művészeti kultúrája bemutatásával meggyőzően megkülönböztesse az országot e sávtól.

17 Szvák Gyula 159 Magyarságkép a rendszerváltás után Stratégiai célunk továbbá, hogy megszüntetve-megőrzött értékek kovácsolta új barátságok-kapcsolatok hálóját hozzuk létre. Hogy miközben új kapcsolatokat generálunk, a régiek is újra éledjenek, hogy a magyar és orosz kulturális élet intézményes átalakulása után az új szereplők között új alkotói és szervezeti kapcsolatok jöjjenek létre. És mindennek eredményeként a Magyarország iránti szimpátia is érezhetően növekedjen. Az évad üzenete A rendelkezésünkre álló idő alatt és eszközökkel egy új Magyarország képét kell ismertté és hitelessé tenni az orosz véleményformáló elit és kultúra-befogadó közönség számára. Ez a Magyarország európai és egyben nemzeti identitású, innovatív, kreatív, befogadó és érzékeny mások iránt. Egy Nyugat és Kelet között közlekedő, pluralisztikus, önreflexióval és józan önértékeléssel bíró ország. Ez a Magyarország az oroszok számára egy ismeretlen ismerős, amelyről sok mindent tudnak, de amelyet ilyen nyitottnak és sikeresnek még sosem láttak. Ez Magyarország kultúrájának európai értékeiben, szellemének szabad szárnyalásában, alkotó géniuszainak világra szóló eredményeiben mutatkozik meg Oroszország előtt és nem az ügyes(kedő) maszekok, különutas (és félúton mindig megálló) reformerek, kényszerpályán mozgó politikusok, hamar ellobbanó forradalmárok korábban ( a brezsnyevi érában) annyira irigyelt típusaiban. Más már ez a Magyarország de minden megváltozott Oroszországban is. Egy új befogadó közeg joggal várja el, hogy ne a puszta, csárdás, gulyás turista-szentháromság sztereotípiáját sulykolják belé. Miközben a korábban kialakult személyes, intézményi kapcsolatok, az építőtáborok, testvérvárosi csereüdülések, külhoni iskolai tanulmányok közösségformáló élményeitől sem foszthatjuk meg a szálat újra felvenni és tovább gombolyítani szándékozó korábbi ismerősöket. Üzenetünk lényege: a magyar kultúra sokszínű, érdekes, sajátos és világszínvonalú kultúra, mégpedig nem csak általában véve, hanem orosz szemmel nézve is az. A programalkotás alapelvei Miközben soha szem elől nem téveszthetjük Oroszország specifikumait, azonközben állandóan az lebegjen előttünk, hogy ez az ország egy nagy állam nagy kultúrával. És ebbeli minőségében két fővárosa minden európai érték gyűjtő- és befogadó helye. A világ valamennyi népe és kultúrája számára nagy kihívás és megtiszteltetés, ha jelen lehet Moszkvában és Szentpétervárott. Ezt mi sem láthatjuk másként. Nekünk is csak»termésünk«legjavát lehet ide hoznunk. Gyorsan el kell felejtenünk a régi (»az oroszoknak jó lesz a másodosztályú szabolcsi alma is!«) típusú reflexeket. Csak világsztárjaink és legígéretesebb ifjú tehetségeink számára lehet itt hely. S még ez sem elég. Feltűnést kell keltenünk, hogy jelen legyünk. Jelen legyünk a moszkvaiak, pityeriek mindennapjaiban, témák legyünk társalgásaikban, vitatkozzanak produkcióinkról. Ehhez kell az állandó média-jelenlét, ami részint technikai-financiális kérdés, de a legmélyén mégis tartalmi. Extravaganciára van szükség. Ha kell, polgárpukkasztásra. Ha kell, össznépi banzájokra, kirakodóvásárra, permanens happeningre. A magas és a profán (népi) kultúra»összeeresztésére«. Oroszország méretei és regionális sajátosságai miatt, természetesen, az előbb elmondottak így csak a két fővárosra értendők. A perifériákhoz közelítve erősebben hagyatkozhatunk a már ismert tradicionális értékeinkre és játszhatunk a nosztalgikus érzelmek hangszerén amennyiben a (be)fogadó közeg ilyet igényelne.

18 Szvák Gyula 160 Magyarságkép a rendszerváltás után A jelenlétnek koncentráltnak kell lennie. Csak néhány vidéki város jöhet számításba az eszközök véges volta miatt. A prioritást itt a már meglévő (történelmi, gazdasági, testvérvárosi) kapcsolatok jelenthetik. (Őshaza, finnugor testvériség, olaj és egyéb magas szempontok, amelyeket egyeztetni kell a Külügyminisztériummal és a helyi orosz vezetéssel.) Hangsúlyosan kell építenünk az eddigi évadok tapasztalataira a programalkotásban is. A Franciaországban, Olaszországban korábban sikeres projektek nagy valószínűséggel használhatók Oroszországban is. Nem oktrojálhatunk az oroszokra programokat. A programküldést hosszas egyeztetésnek kell megelőznie. Az orosz kultúra közegében (a tömegkultúrát is beleértve) az számíthat a sikerre, aki szereti a játékot, a kockázatot, aki vakmerő, mindig elismerést fog kiváltani a bravúr, a huszárcsíny, és mindig megnyerő marad a karnevál fergeteges ünnepi atmoszférája, a játékosság, a komédiázó kedv, a látványosság, a teatralitás. Nem árt szem előtt tartani ezt, az egész év ritmusát, iramát tekintve. Az iram szükség szerint fokozható. Ha nem is egy egészen évadon át, de időről-időre a fergetegesig kell fokozni az iramot ahhoz, hogy a magyar kultúra az orosz közegben valóságos (és nem csupán a jelentésekben kipipálható protokolláris) hatást érjen el, tartós nyomot hagyjon, amelyre sokáig emlékezhetnek. Az évadnak három vagy négy, nagy kronológiai-tematikus program-blokkból kell állnia, amelyek mindegyikének egy kiemelt ún. húzós, monstre, egy-egy városhoz kapcsolódó esemény vagy rendezvénysor alkotná a gerincét. A kultúrát az évad programjainak tervezésekor széles, kiterjesztő értelemben kell használni. A»magas«kultúra mellett helyet kell kapnia pl. a mindennapok kultúrájának, a tudománynak, a sportnak, a gasztronómiának, és érdemben kellene foglalkozni a gyermekkultúrával is. Az első rangú minőség követelményét egy terület puhíthatja kissé fel: a magyar ruszisztika eredményeinek számbavételénél a teljességre kell törekedni, amint megfelelő lehetőséget kell biztosítani az orosz ihletésű vagy tematikájú, esetleg közös műalkotásoknak, könyveknek, produkcióknak is. A program kialakításának a legszélesebb alapokon kell nyugodnia. Törekedni kell a széleskörű pályáztatásra, a szakmai, művészeti szervezetek véleményének kikérésére. Hogy mindebből mit sikerült megvalósítani? A hivatalos záróértékelés így fogalmazott. A nyitó- és záróesemény közötti időszakban összesen beszámítva a moszkvai Magyar Kulturális Intézet önálló évad-szervezéseit is 185 magyar kulturális programra került sor Oroszországban. Az előfesztivállal együtt ez a szám eléri a 215-öt. Ez idő alatt a magyar kultúrának több mint 800 képviselője fordult meg orosz földön. Az oroszországi magyar kulturális évadról (az előfesztivállal együtt) legkevesebb 750 cikk, interjú, elemzés, hír jelent meg Oroszországban, és legalább 160 Magyarországon. (Ennyit tudtunk regisztrálni, de különösen az orosz regionális sajtó tudósításai, valamint a legkülönfélébb TV-csatornák és internetes portálok adatai sem mind juthattak el hozzánk.) Ez a megközelítőleg ezres szám nem csak mennyiségileg, de minőségében is komoly érdeklődést jelez

19 Szvák Gyula 161 Magyarságkép a rendszerváltás után Néhány záró gondolat A tények magukért beszélnek. Az oroszországi magyar kulturális évadot nehéz nem sikeresnek minősíteni. Vass Lajosnak volt igaza, amikor azt mondta, hogy nehéz helyzetekben össze tudunk zárni. Azon természetesen el lehet gondolkodni, hogy miért állnak elő nehéz helyzetek, ám az kétségtelen, hogy a munka dandárjában üzemszerűen működött a Kuratórium, a Hungarofest Kht, a moszkvai Magyar Kulturális Központ és a Minisztérium együttese. Voltak rajtunk kívül álló tényezők is bőven. Kormányátalakítások (mindkét oldalon), minisztercserék, költségvetési megszorítások. Orosz ügyekben jártas emberek számára nem volt titok a partner sajátossága sem. Sokszor kellett emlékeznünk Dmitrij Lihacsovnak, a gorbacsovi éra emblematikus értelmiségijének történetfilozófiai alapvetésére:»a hatalmas kiterjedésű Oroszországban valamennyi reform, valamennyi történelmi átalakulás több erőfeszítéssel járt, több munkát követelt és több áldozat árán valósult meg [mint más államok esetében]«. A több erőfeszítés, több munka, több áldozat maximálisan érvényes volt az orosz évadra is. Így hát az Évad programját menet közben többször kellett módosítani, sőt, a célkitűzések egy részét is. A léptéket pedig nagyon is. Végül mégis egy paradox történésnek köszönhetően tudtunk hűek maradni az Évad-koncepcióban megfogalmazott elvekhez. Orosz partnerünk a költségvetésének lefelezése (harmadolása?) után a saját programjai rovására fedezte fogadásunk költségeit. S ugyan mi is igyekeztünk támogatni saját költségvetésből az ő kulturális bemutatkozásukat, ám mégis felszabadultak források évadunk finanszírozására. Így válhatott lehetővé, hogy végül egy permanens magyar évadot szervezzünk, amely a folytonosságról és a folyamatosságról szólt. Az állandó megfeszített munkával történő jelenlétről. A lényegről. Hogy kulturális ottlétünk nem egyszeri és megismételhetetlen volt, hanem ellenkezőleg: szokásszerű és megkerülhetetlen. Letettük névjegyünket Eurázsiában. Nyomokat hagytunk, amelyeken bátran lehet tovább haladni. A hivatalos jelentések általában eufemisztikus szófűzése ellenére is világos, hogy a nagyra méretezett céloknak csak egy részét sikerült megvalósítani. És nem csupán a pénzhiány miatt. (A minisztériumi etalonnak tekintett angliai évad kb. 800 millió forintnyi költségvetési pénzzel gazdálkodott, és az angliai partnerek további, nagyjából ugyanennyi összeget folyósítottak. Az orosz évad költségvetése 350 millió Ft volt, plusz az ermitázsbeli nagy kiállítás 100 milliója.) Végig érezhető volt ugyanis a minisztériumi vezetés attól való félelme, hogy a nagy országban bármennyi pénz is kevés az érezhető jelenlét eléréséhez, így aztán fokozatosan csökkentették a támogatást. Ez az attitűd nem volt érthetetlen. Számot vetett ugyanis a megváltozott viszonyokkal, azzal, hogy az orosz befogadó közeg már nem a régi. Magyarországot nem ismeri, jó esetben közönyösen viszonyul hozzá, a kulturális áttörést ezért csak óriási anyagi áldozatokkal lehetett volna elérni, amire pedig soha nincs pénz. Valójában egy koncepciózus külpolitikai és kultúrdiplomáciai vonalvezetésnek a magyar évadot egy egységes országimázs-javító kampány részévé kellett volna tennie, amely több érintett tárca közös erőfeszítésén alapult volna. Ilyenfajta gondolkodásnak azonban nincsenek hagyományai napjaink külpolitikájában. Az aggályoknak tehát volt alapjuk. A kétoldalú tárgyalások során napnál világosabbá vált, hogy az évadok ügye számunkra fontos. Az oroszok udvariasan akceptálták

20 Szvák Gyula 162 Magyarságkép a rendszerváltás után ötletünket, de maguk nem tettek hasonló erőfeszítéseket saját évadjuk nagyszabású megvalósítása érdekében. Az ő pénzügyi keretük még a miénknél is szegényesebbnek bizonyult, gyakorlatilag ráment a magyar programok fogadására. A társrendezőkkel folytatott napi aprómunka, eltökéltségünk és kitartásunk vezetett végül oda, hogy lassan ők is saját ügyüknek tekintették a magyar évadot. És természetesen a magyar kulturális kínálat. Az oroszok hívószava kezdetben a magyar operett volt. Majd visszaemlékeztek, hogy Jancsó Miklós, Szabó István és Kocsis Zoltán is hozzánk tartozik. Később rájöttek, hogy Fischer Iván, továbbá a magyar fotó- és bábművészet szintén világszínvonalú. Hogy az orosz értelmiség által oly nagyra tartott Lukács György mellett Bibó István, Hamvas Béla, Szűcs Jenő is az európai szellem legjavát reprezentálják, hogy Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter világirodalmi rangú író. Legvégül mintegy háromszázezer ember látta az Ermitázsban a Bécs Budapest századfordulós képzőművészeti kiállítást. Persze, nem értünk el áttörést abban az értelemben, ahogy azt az előzetes koncepcióban megfogalmaztuk. De az évaddal mégis megtört a jég. Leraktuk az alapot, amelyre lehetett építkezni, létrehoztunk egy viszonyítási pontot, amely jó előre kijelölte a követendő irányt, és lett egy hivatkozási alap is, amely demonstrálta mindkét fél jó szándékát. Bezzeg-ország A 2004-ben még jól érzékelhető orosz visszafogottságot, tartózkodást fokozatosan felváltotta a növekvő figyelem és empatikus hozzáállás. A 2005-ös év szervezési munkálataiban és az évad eseményeinek lebonyolításában már a konstruktív partneri viszony dominált, és végül az évadot 2005 végén mindkét fél kiemelkedő jelentőségűnek értékelte a magyar orosz kapcsolatok fejlődése szempontjából. Időközben ugyanis komoly változások történtek az orosz külpolitikában, amelyek érintették a magyar orosz viszonyt is. Természetesen távol áll tőlünk, hogy közvetlen összefüggéseket keressünk a világpolitikai események és a magyar kulturális évad fejleményei között, ám az szimptomatikus lehet, hogy a széles összefüggésrendszer paramétereinek változása milyen módon gyűrűzhet be az élet minden szegmensébe. A Putyin-érában nem a két államfői ciklus közötti határ az elválasztó vonal, hanem már 2003 ősze, amikor Vlagyimir Putyin az óvatos konszolidáció évei után elég erősnek érzi magát a határozott belpolitikai fellépésre. Történelmi értelemben az amerikaiak iraki háborújának és az ezt követően egekbe szökő energiaáraknak köszönhette, hogy pacifikálni tudta az orosz hatalmi és társadalmi viszonyokat, majd hozzákezdhetett a lassú külpolitikai hangnemváltáshoz. A baltikumi ex-szovjet köztársaságok konfrontatív magatartása idején Gyurcsány Ferenc, az új miniszterelnök jókor jó mondatokat mondott az orosz nemzeti identitás szempontjából olyannyira fontos II. világháborús ünnepségek idején; sőt, előtte ott volt a magyar kulturális évad moszkvai megnyitásán is, megtette tehát az első lépéseket a gesztuspolitizálás irányában. Ezek után nem volt meglepő, hogy a válasz orosz részről sem maradt el. Putyin elnök a következő év februárjában a szimbolikus politizálás szempontjából szintén fontos sárospataki könyveket visszahozta Magyarországra. Kevés fanyalgás mellett, a magyar lakosság ezt a gesztust honorálta. (Utóbb kiderült, hogy az orosz támogatás nem ártott, de talán még használt is a nem sokkal ezután megvívott

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete A Konrad Adenauer és a Fidesz Ifjúsági Tagozata tisztelettel meghívják közös szimpóziumukra Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete címmel. Helyszín: Pannonia Med Hotel (9400 Sopron, Várkerület

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

ELEMZÉSEK. Közvetlen vonal. Vlagyimir Putyin médiapárbeszéde a néppel. Póti László E-2016/9.

ELEMZÉSEK. Közvetlen vonal. Vlagyimir Putyin médiapárbeszéde a néppel. Póti László E-2016/9. ELEMZÉSEK Közvetlen vonal Vlagyimir Putyin médiapárbeszéde a néppel Póti László E-2016/9. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

A grúz-orosz-oszét háború következményei

A grúz-orosz-oszét háború következményei Nagy Attila Tibor A grúz-orosz-oszét háború következményei A négynapos kaukázusi háború és az azóta lezajlott események bebizonyították, hogy nem pusztán egy tőlünk távoli, néhány száz négyzetkilométernyi

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 16. hét Erdély Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ élére Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé az RMDSZ pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12.

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben