KIS VÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEIK KAPCSOLATÁNAK ELEMZÉSE TÁJÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETTEL. Bardóczyné Székely Emőke 1
|
|
- Veronika Vörös
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged KIS VÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEIK KAPCSOLATÁNAK ELEMZÉSE TÁJÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETTEL Bardóczyné Székely Emőke 1 Napjainkban egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a szakemberek a kis vízfolyások, patakok felé. A környezettudat erősödésével a lakosság is szeretné, ha a patakok az ember számára esztétikai élményt is jelentenének, élettér jellegük jobban érvényesülne. A patakokkal kapcsolatos követelmények a következők: 1.) Ki kell elégíteniük az árvízi biztonság feltételeit. 2.) Biztosítani kell az esetleges vízhasználatok vízigényét. 3.) Meg kell felelniük az ökológiai élettér jellegnek, biztosítva a feltételeket a növény, és állatvilág számára. Az új típusú vízfolyás szabályozás felismerte, hogy a patak és a vízgyűjtőterülete természetföldrajzi alapon lehatárolható rendszer, melynek elemei: víz, levegő, alapkőzet, talaj, növény-, és állatvilág. Az ember szerepét elsősorban a vízgyűjtőterület területhasználatain keresztül vizsgálhatjuk. A komplex vízgyűjtőfeltárás a fenti elemek kapcsolatának rendszerszemléletű elemzését jelenti, a tájökológia alapelveinek megfelelően. A georendszer víz-levegő-talaj részletes elemzését a korábbi tervezések is elvégezték, hiszen a vízfolyás szabályozás ezekre az adatokra alapítva méretezett, de az élővilág érdekei háttérbe szorultak. A tájökológia másik alapfogalma is megjelenik a modern vízfolyás rendezési gyakorlatban: a vízmennyiség, minőség, és a patak egész állapota olyan kell legyen, hogy az ökológiai folyosó jelleg érvényesüljön, biztosítva ezzel a fajok, az anyag és az energia szabad áramlását. Tájökológiai alapfogalmak és értelmezése a vízgyűjtőterület vonatkozásában Rendszerhatár A tájökológiai szemlélet különösen alkalmas arra, hogy a vízgyűjtőterületet egységes rendszerként vizsgáljuk. Az első lényeges kérdés a rendszerhatárok megállapítása. A kis vízfolyások esetében az már régóta kiderült, hogy nem elég csupán a meder rendezése. Újabban a helyi önkormányzatok próbálkoztak a területükhöz tartozó szakasz állapotának javításával, de ez értelemszerűen nem vezetett sikerre. A tájépítészek továbbléptek ennél, utaltak a belterület és külterület szerves összekapcsoltságára, a lokális tervezés illesztésére a regionális tervezés rendszerébe, sőt a patak ökológiai folyosó jellegére is, a vizsgált rendszerek határait azonban többnyire a közigazgatási területfelosztáshoz igazították. A tájépítész vizsgálatok külön érdeme, hogy ige részletes területhasználat elemzést tartalmaznak. A kísérletek alapján lassan bebizonyosodott, hogy a rendszerhatár ha tájbaillesztett vízgazdálkodásról van szó csak a vízválasztó lehet. Ez önmagában nem újdonság, hiszen a vízgazdálkodásban a vízgyűjtőfejlesztés régóta ismert. A tájökológiai elvek szerint a területhasználatok rendszerét harmonizálni kell a vízgyűjtőterület természetföldrajzi adottságaival, rendszerhatár a tájökológiai vízválasztó, melynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. 1 Dr. Bardóczyné Székely Emőke, PhD, egyetemi docens, SZIE Tájökológia Tanszék, szemoke@nt.ktg.gau.hu 1
2 Bardóczyné Székely Emőke: Kis vízfolyások Különleges értékelése igényelnek a vízválasztó által kettészelt területhasználatok. Pl. egy olyan erdő, amelynek a fél területe található a vízgyűjtőn belül, vízgazdálkodási szemmel nézve,ezzel a területnagysággal jelenik meg a lefolyás értékelésénél. Tájökológiailag viszont ez egy ökotop, amely a vízgyűjtő hálózatába a teljes területtel beletartozik, mikroklímája, talaja, növény és állatvilága teljes egészében hat a vízgyűjtőre. A tájökológiai vízválasztó tehát nem feltétlenül azonos a hidrológiai vízválasztóval, hanem annak az ökotophálózat alapján módosított, nagyobb területű változata. Rendszerelemek A második lényeges kérdés, hogy a vízgyűjtőterületen belül hogyan épül fel a rendszer? Maga a vízfolyás, amelyet a forrástól a torkolatig vizsgálnak a vízgazdálkodási szakemberek, a tájökológus számára is így jelenti a tájökológiai folyosót. A táji mintázat alapelemei a tájökológiai foltok (patch). Ezek homogén területi egységek, pl. egy erdő, szántóföld vagy tó, stb. A vízgyűjtőterületen belül a foltok mint táji mintázat legtöbbször ökotopként foghatók fel, amely a tájökológiai területtagolás legkisebb egysége. Az ökotop jellemzője, hogy a geoszféra legkisebb részlete, amelynek biotikus és abiotikus összetevőit egy egységnek tekinthető megjelenés, működés és funkció jellemzi. (Csorba, 1999) nyilvánvaló, hogy maga az ökotop is általánosítás, még ha természetes rendszerről van is szó (pl. egy duzzadó láp), a rendszermodell felépítése érdekében azonban ilyen szintű általánosítás megengedhető. A tájökológiai területtagolás második szintje a chorikus szint, maga a vízgyűjtőterület (nagyságától függően) általában ezt képviseli. A vízgyűjtőterület vizsgálata tehát legtöbbször egy chorikus szintű, (kistáj részlet, kistáj, kistáj csoport) tájökológiai vizsgálatot jelent, amely támaszkodik a rendszerelemekként összekapcsolódó ökotop hálózat elemzésére. Táji mintázatok említésekor nem hagyhatjuk ki a mátrix fogalom megemlítését, melynek értelmezésekor maguk a tájökológusok sem egységesek. Ebben a kérdésben a következőt kell kiemelnünk: a tájökológiai folyosó két oldalán fekvő területet a folyosó ökológiai működése szempontjából semleges háttérnek, ún. mátrixnak szokás nevezni. (A mátrix fogalom használata nem egyértelmű, vannak olyan cikkek, ahol az igen nagy tájökológiai foltokra alkalmazzák (Pietrzak, L. 1994). Ha a tájökológiai folyosó vízfolyás, ebben az esetben a két oldalán fekvő terület ökológiai szempontból nem semleges, hiszen a vízgyűjtőterület minden eleme potenciálisan hat a vízfolyásra. Ez a vízgyűjtőfeltárás lényege. Fontos kérdés tehát, hogy ha a mátrix kifejezést vízgyűjtőfeltárásnál használjuk, tisztázzuk a szó általuk használt értelmezését.. Az időbeliség szerepe a tájökológiában és a vízgyűjtőfeltárásban A tájökológia a tér és idő tudománya ez a mondás azért is igaz, mert jódöntéseket hozni egy pillanatnyi aktuális állapot alapján nem lehet. A táj természetes és antropogén hatásokra történő változásainak elemzése a tájökológiai elvek alapján tervezett területhasználatok alapfeltétele. Ugyanez a helyzet a vízgyűjtőfeltárás esetében, ahogyan az 1. ábra mutatja. A vízgyűjtőfeltárás célja, hogy a vízgyűjtőterületet időbeliségében vizsgálva, első lépésben megállapítható legyen, hogy a pozitív vagy negatív változásokért a természet felelős-e? Ha természeti okról van szó, ez esetben az elemzések a tájökológia vizsgálati alaprendszerében végzendők. 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Vízgyűjtőterület tér és időbeli összefüggéseinek elemzése Ha kiderül, hogy a hatás antropogén, a vízgyűjtőterületet már a funkcióelvű térfelosztás rendszerében kell vizsgálni, előtérbe kerül a területhasználatok szerepe (2. ábra). A módszer gyakorlati oldalának bemutatására szolgál a következőkben ismertetendő példa, kapcsolódva a 2. ábrához. 3
4 Bardóczyné Székely Emőke: Kis vízfolyások 2. ábra. Tájökológiai vizsgálatok Vízgyűjtőterületi problémák feltárása tájökológiai szemlélettel A tájökológiai vizsgálat jellemzői 1. Táji keretben gondolkodik, a táj jelenti a rendszer határát, és ez áll a vizsgálat középpontjában is. A táj valamennyi alkotóeleme azonos súllyal szerepel, policentrikus tudományra jellemző a vizsgálati módszer is. (Több tudományterület összekapcsolódása) 2. A tájökológia vizsgálati rendszer (az alaprendszer) hasonló felépítésű, mint az ökológiáé, csak földrajzilag lehatárolt keretben. Alkotóelemei: víz, levegő, talaj, növény és állatvilág, ember és társadalom. Az alaprendszer összefüggéseinek feltárása minden feladattípusnál kötelező. A feladatokban általában a rendszer egyensúlyi állapotát vizsgáljuk. 3. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor a tájökológiai alaprendszer egyensúlyáról beszélünk ez hasonló az ökológia homeosztázis fogalmához az egyensúly nem egy merev egyensúlyt jelent, hanem a természet oldaláról a körforgások újra és újra ismétlődő ritmusát tükrözi. Ebben a rendszerben benne van az ember is. Tevékenységét úgy kell kapcsolni a táj rendszeréhez, hogy az okozott változásnak meglegyen az ellentétele. Például a területhasználat rendszerből jövő negatív hatás lehet: települési szennyvíz bevezetése a patakba, ellentételként megjelenhet a pozitív hatás: szennyvíztisztítás. A kettő eredőjeként a tisztított szennyvíz kerül a patakba ez is változás az alaprendszerben, de a rendszer viszonylagos egyensúlyát nem bontja meg. A tájökológiai vizsgálat lépései 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged Ok-okozat feltáró feladattípus: A tájökológiában gyakori feladatként jelenik meg, hogy valamilyen külső tényező hatására megbomlik a táji rendszer valamelyik alkotórészének, és ezen keresztül a rendszer egyensúlya. Az ilyen feladattípus jobb megértése érdekében egy példán követjük a lépéseket. A helyszín Visegrádi hegység, Apátkúti patak-völgy (1994). A probléma: a patakból két év alatt eltűntek az addig szép számban levő kövi rákok. Kérdés: mi lehet az oka? 1. A tájökológiai vizsgálat első lépésben mindig a táj természetföldrajzi jellemzőkhöz meghatározott egyensúlyi rendszerét vizsgálja. Például az Apátkúti patakvölgy egyensúlyi állapotának vizsgálata 1990-ig. 2. Ha táji egyensúly a legutolsó jónak tartott állapothoz képest megbomlott, és ez valamelyik rendszerelemen kimutatható, akkor először tisztázni kell, hogy nem a természetes hatások okozták-e az egyensúly megbomlását (időbeli folyamatok elemzése). Példánkban: elemzés az alaprendszerben: az Apátkúti patakvölgy 1990 után: a patakból két év alatt eltűntek a kövi rákok, tehát valami változott a táji egyensúlyban. Alapközegük a víz, így valószínű, hogy ez vizsgálandó elsősorban, mégpedig a vízminőség. Az első kérdés: lehetett-e az ok valamilyen természeti jelenség, például savas eső, stb. Nem, mert ez a talajon, növényzeten is kimutatható lenne. Lehetett-e az ok a kevés csapadék miatt jelentkező alacsony vízállás. Nem, mert ezt a meteorológiai trendek nem mutatják. Gyanúba vehető tehát az ember, mégpedig feltehetően a területhasználatok vizsgálatával juthatunk a megoldáshoz. Átlépünk a funkcióelvű térfelosztás rendszerébe. 3. Amennyiben a táji egyensúly felbomlásáért valószínűleg az ember a felelős, akkor a tájökológiai vizsgálat kilép az alaprendszer kereteiből, és a funkciók szerinti térfelosztás rendszereiben megkeresi a gyanúba vehető területhasználatot, részletesen elemzi annak időbeliségét, és meghatározza azt a transzportfolyamatot is, amelyet a területhasználat a tájban megváltoztatott. Esetünkben a patak forrásánál Piliszentlászló térségében a kövi rákok eltűnését megelőzően épült ki a vízellátó hálózat, de nem készült el hozzá a szennyvíztisztítás valószínű, hogy ez lehet a vízminőség romlás oka. Létrehozunk egy monitoring pontot. A szemmel látható szennyvízszivárgás helyén (átcsatolás a területhasználati rendszerből) vízmintát véve a patakból például a bakteriológia, vagy a nitrogénformák vizsgálata kimutathatja a szennyvíz jelenlétét. Ugyanezt a monitoring pontot használjuk majd a szennyvíztisztítás kiépülése után, a negatív hatás csökkentésének bizonyítására. 4. A tájökológiai vizsgálat iránymutatást ad arra nézve, hogy milyen javító intézkedés 5. ajánlható területhasználati oldalról, amely helyreállítja a táji egyensúlyt. Összefoglalás Jelen cikk bemutatja azokat az alapkérdéseket, amelyek a kis vízfolyások és vízgyűjtőterületeik komplex kapcsolatának feltárásánál jelentkeznek. A vizsgálat tájökológiai elvek alkalmazásával végezhető el a leghatékonyabban. A módszerek kidolgozásában sok még a teendő, melyekből a tanulmány kiemeli a tájökológiai alapfogalmak értelmezését a vízgazdálkodási feladatok vonatkozásában, az időbeli folyamatok feltárásának szerepét, valamint bemutat egy gyakorlati példát a vízgyűjtőterületi problémák tájökológiai elvű megoldására. A külföldi vízfolyás rendezési alapelvekben már régóta megjelent a vízgondozás fogalma, amely az ember és táj harmonikus együttélését jelenti. Reméljük, hogy a hazai vízgazdálkodási és tájökológus szakemberek közös munkájának eredményeképpen Magyarországon is hasonló szemlélet, és gyakorlat alakul ki. 5
6 Bardóczyné Székely Emőke: Kis vízfolyások Irodalom Bardóczyné, Sz. E. Harkányiné, Sz. Zs. Loksa G. : Útmutató a kis vízfolyások és vízgyűjtőterületeik revitalizációját megelőző komplex tanulmányok készítéséhez (OTKA T zárójelentés) Csorba, P. (1999): Tájökológia, Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék Pietrzcak, M. Solowiej, D. (1994): Alternative concepts of the landscape ecological structure of the Lednicki Landscape Park. In: Landscape Res. and Applications in Env. Manag. Richling A. (Ed), IALE Polish Assoc 6
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenA magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai
A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai Nemzeti Tájstratégia Műhelybeszélgetés 2015. december 2. Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi tanár A földrajzi táj; elsősorban
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenTÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA
TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁ (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenAz integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)
RészletesebbenA TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott
RészletesebbenFelhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban
Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenNemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenTerületrendezési tervekkel való összhang vizsgálata
NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc út
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019.04.17., 11:00-11:45 Iskola, osztály: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 9. osztály Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenTerületrendezési tervekkel való összhang vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján Nyíregyháza
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenDr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenHozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz
Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas
RészletesebbenMagyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével
Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés
RészletesebbenFORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenTáj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász
Táj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász MAGYAR NATÚRPARK SZÖVETSÉG SZIE TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK Fejlődés A fejlődés igazsága annak teljességében
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenA mi Rák patakunk. A mi Rák patakunk 1. A mi Rák patakunk 2. A mi Rák patakunk 3. A mi Rák patakunk 5. A mi Rák patakunk 4
A mi Rák patakunk A mi Rák patakunk 1 Előadás a Magyar Hidrológiai Társulat Soproni Területi Szervezete rendezésében Sopron-Görbehalom 2008. 05.13. A mi Rák patakunk 2 A mi Rák patakunk 3 Megtisztelő és
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
Részletesebben4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása
4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenLEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.
3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenBaja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.
RészletesebbenRicse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f
Ricse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f-2010-0004 Európai Regionális Fejlesztési Alap Bel- és csapadékvíz elvezetés Ricsén Uniós
RészletesebbenTájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem jogi közelítés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény gondoskodni
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenA METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN
A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN Csík András Varga György Országos Vízügyi Főigazgatóság AZ ÁRVÍZ ÉS A METEOROLÓGIA KAPCSOLATA 1. Védekezés (Időjárásjelentés) 2. Megelőzés
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
RészletesebbenWAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area
WAREMA Water resource management in protected area Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) 2008. február 19., Székesfehérvár 9. workshop Előadó: Szalai Bálint szalaibalint@agrarkamara.hu
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenXXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?
XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható
RészletesebbenA tárgy oktatásának célja
1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenTurizmus alapjai. tantárgy. helyi programja
Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák
RészletesebbenConfederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN
AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenGépi tanulás és Mintafelismerés
Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
Részletesebben