ROCKENBAUER MAGDA ËS DR. CZEIZEL ENDRE

Átírás

1 KÖZLEM ÉNYEK 315 A GYAKORI IZOLÁLT VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGGEL SÚ JTOTTAK SZÜLETÉSEI SZEZONALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA* ROCKENBAUER MAGDA ËS DR. CZEIZEL ENDRE Az epidemiológiai m ódszereket m ind szélesebb körben és m ind hatékonyabban alkalm azzák a veleszületett rendellenességek (congenitális m aiform á ciók, rövidítve CM k) kóreredetének kutatásában is. Ez negatív és pozitív motivációkkal indokolható. A negatívak között elsősorban a m ásik két kóreredeti vizsgálati-m odell lehetőségeinek bizonyos fokú kimerülése, ill. korlátai em líthetők. A klinikai-kazuisztikai, tehát egyedi megfigyelések csak a szembetűnő, m ondhatnánk durva kóreredeti összefüggések feltárására alkalm asak. S ezt a lehetőséget jórészt m ár kiaknázták. Az állatkísérletek eredményei pedig nem tesznek lehetővé olyan hum án extrapolációt, am elyet az em beri CM к m egelőzésében m inden további nélkül hasznosíthatnánk. A pozitív m otivációt a fertőző betegségek kutatásában régóta alkalm azott epidemiológiai módszerek sikeres adaptálása jelentette a nem -fertőző betegségek kóreredeti kutatásában, így a populációk, illetve a megfelelően homogenizált nagy esetszám ot m agába foglaló reprezentatív m inták epidemiológiai módszerekkel történő tanulm ányozása és biom etriai elemzése lehetőséget kínál az egyedi esetekben észre nem vehető, finomabb, de ugyanakkor sokszor meghatározó jelentőségű pathogenetikai összefüggések feltárására. A descriptív epidemiológia alkalm azásakor az adott CM születéskori pontprevalenciájának és térbeni, időbeli és személyi karakterisztikum ok szerinti specifikus gyakoriságának m eghatározására vállalkozunk. Az időbeli param éterek közül elsősorban az egyes évek (ün. secularis) változását és a havi gyakoriságok eltérését tanulm ányozzuk. A havi gyakoriságok esetében a null-hipotézis szerint lényegében azonos előfordulást várunk. (Természetesen a véletlen megengedte ingadozásokat figyelembe véve.) A tapasztalati tények azonban nem egyszer ellentm ondanak a null-hipotézisnek. Bizonyos esetekben ugyanis ciklikus és aciklikus eltérések m utatkoznak a havi gyakoriságokban. A ciklikus változások az év m eghatározott hónapjaiban következetesen magasabb, ill. alacsonyabb gyakoriságot idéznek elő. Ezt nevezzük szezonális trendnek vagy az adott CM-mel születettek szezonalitás -ának. A szezonalitás jelentősége több irányú: 1. A praktikus vagyis a betegellátással kapcsolatos haszna nyilvánvaló: az év bizonyos részeiben gyakrabban, míg m áskor ritkábban kell az adott CM-mel születettekkel és így kezelésükkel számolni. * A B u d a p e s t i M ű s z a k i E g y e te m, V ill a m o s m é r n ö k K a r, M a te m a t ik a T a n s z é k ( ta n s z é k v e z e tő : t F r e y T a m á s d r.) é s a z O r s z á g o s K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t ( f ő ig a z g a tó : T ó th B é la d r.), H u m á n g e n e tik a i L a b o r a t ó r i u m k ö z l e m é n y e a z E g é s z s é g ü g y i M in is z t é r iu m /C z s z á m ú H u m á n g e n e ti k a i k u t a t á s o k t á r c a s z i n t ű k u t a t á s i f ő ir á n y h o z m i n is z té r iu m i s z i n t r e k ie m e l te n e l f o g a d o tt A v e l e s z ü le t e tt r e n d e l le n e s s é g e k k ó r e r e d e t e : a z ö r ö k le te s h a j l a m.. c. t é m á b a n v é g z e tt k u t a t ó m u n k a a l a p j á n. A s z e r z ő k k ö s z ö n e t ü k e t f e j e z ik k i d r. K iin g e r A n d r á s f ő o s z tá ly v e z e tő n e k b iz o n y o s a d a to k r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á t á s á é r t é s ta n á c s a ié r t.

2 316 KÖZLEMÉNYEK 2. A teoretikus haszon esetében elsősorban a kóreredet m egítélésekor gyümölcsöztethető inform ációk em elhetők ki : a) Szezonalitás észlelésekor a szorosan vett, vagyis a csaknem 100%-os genetikai meghatározottság kizárható. Hiszen az ivarsejtek DNS-ében foglalt in formáció havonkénti eltérő m egvalósulása nem várható. (Az ún. biológiai óra csak a napi, diurnalis, újabb nevén circadian-ritm usban nyilvánul meg.) b) A szezonalitás észlelése a CM-mel születettekben tehát m indenképpen exogén tényezők hatására utal. S ezen elvi jelentőségű felism erésen túl a szezonalitás időbeni jelentkezése esetleg a konkrét exogén hatás felismerésében is segíthet. Ennek pedig a megelőzés szem pontjából van különleges jelentősége. M indezeket figyelem be véve, érthető, hogy az adott CM-mel sújtottak születéseinek szezonalitás-vizsgálata az epidemiológiai értékelés fontos része. Jelen m unkánkban a M agyarországon gyakori izolált CM-k szezonalitásának vizsgála tára vállalkozunk. Valamely CM akkor nevezhető gyakorinak, ha a születéskori pont-prevalencia értéke eléri, ill. m eghaladja az l% 0_es szintet. Hazánkban 10 ilyen CM fordul elő. Ezek közül 9 izolált m egnyilvánulású, 1 pedig m ultiplexgeneralizált CM. (Ez utóbbi a szám feletti 21-es krom oszóm ára visszavezethető Down-kór.) A 9 izolált gyakori CM: anencephalia-spina bifida (ASB), ezen belül anencephalia (A) (koponya és agyhiány), ill. spina bifida (SB) (gerinc hasadék) ; ajak + szájpadhasadék [CL(P)j; congenitalis hypertrophiás pylorus stenosis (CHPS) (gyomorkimenet szűkület) ; ventricularis septum defectus (VSD) (szív kam rai sövény hasadéka) ; ún. veleszületett csípőficam (CDH) ; veleszületett stru kturális dongaláb (TEV) ; congenitalis inguinalis hernia (CIH) (veleszületett lágyék sérv) ; hypospadiasis (SH) (rendellenes húgycső nyílás fiúkban) ; hereleszállás elm aradás (UT) klinikai m egnyilvánulása, epidemiológiai jellem zői és kóreredete (az ún. m ultifaktoriális-küszöb modell) sok hasonlóságot m u ta t és így együttes értékelésük indokoltnak látszik. (Az itt és a későbbiekben használt rövidítésük a nemzetközi ajánlásokat követik.) A gyakori izolált CM-k közegészségügyi jelentőségének érzékeltetésére elég annyi, hogy a Veleszületett Rendellenességek Országos N yilvántartása adatai szerint az összes CM-nek több m int 50%-át képezik (valódi részesedésüket 60 70% -ra becsüljük) és a csecsemőhalandóságon belüli arányuk még jelentősebb. M unkánkban a 9 gyakori izolált CM-mel születettek szezonalitását két különböző anyagban értékeljük: (i) A Veleszületett Rendellenességek Országos N yilvántartása (VRONY) anyagának előnye a tekintélyes esetszám, a szelektálatlanság és az országos jelleg. H átránya, hogy az egyes CM-k bejelentési teljessége eltérő (lásd az 1. táblát), valam int, hogy a diagnózisok pontossága (pl. TEV) és a m ultiplex esetektől való elkülönítésük, ezáltal a m inta homogenitása kívánni valót hagyhat m aga mögött. (ii) A z epidemiológiai felm érések m eghatározott terület és időszak összes születéseire vonatkoznak, am elyekben a diagnózisok kritérium ai a személyes esetkiderítés és vizsgálat során ellenőrzésre kerültek. Ezek a m inták (tulajdonképpen populációk) tehát homogénnek és teljesnek tekinthetők. Viszont az esetszám kisebb és az értékek csak a vizsgált populációt reprezentálják. A kétféle vizsgálati anyag jól kiegészíti egym ást és ezért együttes értékelésük m indenképpen kívánatos. V iz s g á la ti a n y a g A V R O N Y m ű k ö d é s é t é s a n y a g á t il le t ő e n k o r á b b i k ö z l e m é n y e in k r e u t a l u n k (C z e iz e l, 1976). A V R O N Y, a n y a g á b a n a v iz s g á lt 9 g y a k o r i iz o lá l t C M ö s s z e g e z e tt h a v i e s e t s z á m á t, a 6 é v á t la g o s h a v i é r t é k é t é s g y a k o r i s á g á t, v a l a m i n t a b e j e l e n t é s e k te l j e s s é g é t az 1. t á b l á z a t b a n f o g l a l t u k ö s s z e. A z e p id e m i o ló g ia i f e l m é r é s e k s o r á n v iz s g á lt p o p u lá c ió t e r ü l e t i m e g o s z lá s á t, a v iz s g á l t é v e k e t, a z e g y e s h ó n a p o k ö s s z e g e z e tt e s e t s z á m á t, a z á t la g o s h a v i é r t é k e t é s g y a k o r i s á g o t a II. t á b l á z a t b a n m u t a t j u k b e. A z e g y e s iz o lá lt g y a k o r i C M -k e p id e m i o ló g ia i f e l m é r é s é n e k m e to d ik a i v o n a t k o z á s a i k o r á b b i k ö z l e m é n y e in k b e n t a l á l h a t ó k m e g [A S B (C z e iz e l é s R é v é s z, 1970) ; C L (P ) (C z e iz e l é s T u s n á d y, 1971) : C H P S (C z e iz e l, 1972) : V S D (C z e iz e l, K a m a r á s é s B a lo g h, 1972) ; C D H (C z e iz e l, V i z k e l e t i é s B a lo g h, 1972) : T E V (B e l l y e i, C z e iz e l és K r á n ic z, 1977) ; C IH (C z e iz e l é s G á r d o n y i, 1974) : S H (C z e iz e l é s T ó th. 1977) ; U T (C z e iz e l és T ó th, 1978)].

3 KÖZLEM ÉNYEK 317 A z e g y e s é v e k a d a t a i k ü lö n is é r t é k e l é s r e k e r ü l t e k, k ö z l e m é n y ü n k k o r l á t o z o t t t e r j e d e lm e m i a t t a z o n b a n i t t m o s t c s a k a z ö s s z e g e z e tt a d a t o k a t te s s z ü k k ö z z é. A z é r d e k l ő d ő k n e k t e r m é s z e t e s e n a r é s z a d a t o k a t is k é s z s é g e s e n r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á t ju k. V iz s g á la ti m ó d s z e r M in d e n e k e lő t t a z e lv i j e lle g ű p r o b l é m á k a t e m e lj ü k k i: a ) A z e g y e s h ó n a p o k b a n e l té r ő a n a p o k s z á m a é s íg y e le v e e l té r ő e s e t s z á m v á r h a t ó. E z a z e g y n a p r a e s ő s z ü l e té s s z á m s z e r i n ti s ta n d a r d i z á l á s s a l k ü s z ö b ö lh e tő k i. A z íg y k a p o t t h a v i g y a k o r i s á g i é r t é k e k e t ö s s z e a d v a k a p j u k a s t a n d a r d i z á l t é v i g y a k o r i s á g o t, m íg a z u t ó b b iv a l o s z tv a a h ó n a p o k r e l a tí v g y a k o r i s á g i é r t é k é h e z j u t u n k. b ) A s z ü le té s e k n e k é s a f o g a m z á s o k n a k e le v e je lle m z ő s z e z o n a lit á s a v a n h a z á n k b a n is (C z e iz e l é s E l e k. 19S7). E m ia t t a z a b s z o l ú t h a v i e s e t s z á m o k e g y n a p r a tö r t é n ő s t a n d a r d i - z á lá s a n e m e le g e n d ő, m iv e l p l. M a g y a r o r s z á g o n m á r c iu s b a n s z á m o tte v ő e n t ö b b e n s z ü l e t n e k, m i n t o k tó b e r b e n. íg y a v iz s g á lt C M -k e s e t s z á m á t a z a d o t t h ó n a p ö s s z e s s z ü le té s e i n e k f ig y e le m b e v é te lé v e l, t e h á t r e la t ív g y a k o r i s á g k é n t k e ll m e g a d n i. V is z o n t íg y n e m k a p u n k te lje s e s e m é n y r e n d s z e r t, a /} p r ó b a p e d ig c s a k t e lje s e s e m é n y r e n d s z e r r e a l k a l m a z h a tó. A /} m e n n y is é g n a g y s á g a e m e ll e tt n a g y o n fü g g a m i n t a n a g y s á g á t ó l. A C M -k h a v i g y a k o r i s á g é r t é k e i t e z é r t ú g y k o r r i g á l t u k, h o g y a k a p o t t r e l a t í v g y a k o r i s á g o k a t m e g s z o r o z t u k a z é v i s z ü le té s s z á m e g y h ó n a p r a e s ő á t la g á v a l. íg y a C M -k h a v i g y a k o r i s á g é r t é k e i n e k n a g y s á g r e n d j e n e m v á l to z i k m e g. M á s s z e r z ő k, k is e b b v iz s g á la t i a n y a g a i k m i a tt, s o k s z o r n e g y e d -, ill. f é l é v e s g y a k o r i s á g o k ö s s z e h a s o n l í t á s á r a v á l la l k o z ta k. c) A te r h e s s é g e k t a r ta m a a z e g y e s C M -k b e n és a z e g y e s é v s z a k o k b a n n e m e g y f o r m a. A z e g y e s C M - k b e n e z p a t h o g e n e t i k a i ö s s z e f ü g g é s b e n v a n a C M k i a l a k u l á s á v a l é s j e lle g é v e l. E z b iz o n y o s C M -k e s e t é b e n, p l. A S B - b e n je le n t ő s, é s e z é r t f e l té t le n ü l f ig y e le m b e v e e n d ő. E m ia t t h e l y e s e b b le n n e a f o g a m z á s id ő p o n t j á n a k a s z e z o n a litá s á t v iz s g á ln i. A f o g a m z á s id ő p o n t ja a z o n b a n á l t a l á b a n n e m is m e r t. E h e ly e t t m e g f e le lő le n n e a z u to l s ó h a v i v é r z é s e ls ő n a p j á n a k a z é r t é k e lé s e. M a g u n k a z o n b a n e r r e n e m v á l l a l k o z h a t u n k, m iv e l a V R O N Y e s e t é b e n ily e n a d a t n e m á l l r e n d e l k e z é s ü n k r e, a z e p id e m i o ló g ia i f e l m é r é s s o r á n e r r e v o n a t k o z ó a n k a p o t t a d a to k p e d ig h iá n y o s a k é s m e g b íz h a t a tl a n o k v o lta k. A te r h e s s é g e k t a r t a m á b a n é s z le lt s z e z o n á lis e l t é r é s e k v is z o n t o ly a n m i n im á lis a k ( e g y - k é t n a p ) (L e c k é s R e c o r d. 1906), h o g y f ig y e lm e n k ív ü l h a g y h a tó k. d ) A z a d o t t C M -m e l s ú j t o t t a k h a v i s z ü le té s - g y a k o r is á g á b a n t e r m é s z e t s z e r ű le g é r v é n y e s ü l a v é l e t l e n m e g e n g e d t e e lté r é s. M in d e n e k e lő t t e z t k e ll a z e s e tle g e s s z is z t e m a t ik u s h a t á s o k t ó l e l k ü lö n ít e n i. E r r e a l k a l m a s n a k l á ts z ik a p r ó b a. A n u ll - h ip o té z is s z e r i n t az e g y e s h ó n a p o k é r t é k e i n e k n e m s z a b a d s z i g n i f ik á n s a n e l t é r n i ö k a z á t la g o s h a v i é r t é k tő l. 2 A xt] v is z o n t e lé g é r z é k e tl e n a s z e z o n a litá s k i m u t a t á s á r a, íg y v a g y ig e n je le n t ő s e l té r é s v a g y te k i n t é l y e s e s e t s z á m ú m i n t a k e ll a v a ló s b io ló g ia i s z ig n i f ik a n c i a b iz o n y ítá s á h o z. e ) H a p r ó b a s z ig n i f ik á n s, a k k o r a c i k lik u s s á g ig a z o lá s a c é ljá b ó l m e g k e ll p r ó b á l n i k ü lö n b ö z ő g ö r b é k k e l k ö z e líte n i m i n d a z a b s z o l ú t s z á m o k a t, m in d a r e l a t í v g y a k o r is á g o k a t. M e g h a t á r o z z u k a r e g r e s s z ió s e g y e n e s t, é s a z e t tő l v a ló e l t é r é s r e is k is z á m ít ju k a Z*jQm e n n y i s é g e t. H a e z is s z ig n i f ik á n s, m e g n é z z ü k, h o g y s i n u s - f ü g g v é n n y e l k ö z e lít h e tő - e. E d w a r d s (1961) m ó d s z e r e s z e r i n t e g y k ö r t 12 e g y e n lő r é s z r e o s z tu n k é s a k a p o t t k ö r c i k k e k e t f e le z z ü k, íg y a z s z ö g e k e t k a p j u k. E z e k e t a z i i x. a b r a k o n l a t n a t o m o d o n e g y r ö g z í te t t s u g á r tó l k e z d v e m é r j ü k fe l, é s a z e g y e s k ö r c i k k e k e t a h ó n a p o k n e v é v e l j e l ö l j ü k, a z e ls ő te r m é s z e t s z e r ű le g j a n u á r. A b e r a j z o l t s z ö g f e l e z ő k r e f e l m é r j ü k a v iz s g á lt C M g y a k o r i s á g o k a t v a g y a n n a k v a l a m ily e n a l k a l m a s t r a n s z f o r m á l t j á t. F e lte s s z ü k, h o g y e z e k a r á n y o s a k a z e g y s z e r ű 1 + a s in (-T/+? ) h a r m o n i k u s g ö r b é v e l, a z a z Vf яа у ц -f- «s i n (a?/ -f 9 ), a h o l У-, a CM h a v i g y a k o r i s á g a v a g y v a l a m i ly e n t r a n s z f o r m á l t j a é s а- t é s (f-1 a le g k is e b b n é g y z e te k e lv e a l a p j á n b e c s ü l jü k. A s z á m í t á s o k a t e l v é g e z v e az a l á b b i k é p l e t e k e t k a p t u k :

4 318 KÖZLEM ÉNYEK Q -t m in d ig m e g v á l a s z t h a t j u k ú g y, h o g y «p o z itív le g y e n. A vi = ( 1 + a sin (.Ej -j-?)) v a l ó s z ín ű s é g e k k e l e g y 9 s z a b a d s á g f o k ú y} m e n n y is é g e t s z á m ítu n k. A z * = / ^ 2 s z a b a d s á g f o k ú /} m e n n y is é g g e l p e d ig e l le n ő r i z z ü k, h o g y e z a k ö z e lít é s j o b b - e a z e lő z ő n é l. f) E l ő f o r d u lh a t, h o g y e g y v á l to z á s m o n o to n, d e u g y a n a k k o r s z e z o n á lis e l t é r é s t is m u t a t. E z é r t a r e g r e s s z ió s e g y e n e s t ő l v a ló e l t é r é s t is s in u s g ö r b é v e l k ö z e lít jü k. E b b e n a z e s e t b e n e g y 8 s z a b a d s á g f o k ú /} m e n n y is é g g e l s z á m o lh a t u n k. A z E d t n a r d s - m ó d s z e r n e k, m in t m i n d e n p a r a m é t e r e s p r ó b á n a k a z a h á t r á n y a, h o g y a k ö z e lítő g ö r b é t a v é le tle n i n g a d o z á s o k h o z h o z z á ig a z ítja. E z é r t c s a k ú g y g y ő z ő d h e tü n k m e g r ó la, h o g y h e l y e s e r e d m é n y t k a p t u n k, h o g y a k í s é r l e t e t m e g is m é t e ljü k. W ehrung é s H ay (1970) k if o g á s o l ja, h o g y az E d w a r d s - m ó d s z e r p r ó b á j a n e m c s a k h a r m o n i k u s v á l to z á s o k a t m u t a t k i, v is z o n t Sandalil (1977) é p p e n e z t h i á n y a k é n t r ó j a fe l, é s e m i a t t b e v e z e tt e a n é g y z e te s s in u s - m ó d s z e r t. W ehrung é s H ay (1970) é s z r e v é te l e m i a t t f e l e s le g e s n e k t a r t j u k Sandahl m ó d s z e r é n e k az a l k a lm a z á s á t, a n n á l is in k á b b, m e r t h ib á s. /} m e n n y is é g e t u g y a n i s c s a k te lje s e s e m é n y r e n d s z e r e s e té n s z á m í t h a t u n k, v is z o n t a z k ö z e líté s s e g ít s é g é v e l k a p o t t v a l ó s z ín ű s é g e k n e m a l k o t n a k te lje s e s e m é n y r e n d s z e r t, m iv e l n a g y o b b m i n t 1, h a /? > 0 é s k i s e b b m i n t 1, h a y? < g) S o k s z o r e l ő f o r d u l, h o g y a x\\ p r ó b a n e m m u t a t s z ig n i f ik a n c i á t, m é g is m i n d e n é v b e n u g y a n o l y a n a l a k ú g ö r b é t k a p u n k. E z n e m m a g y a r á z h a t ó v é le tle n in g a d o z á s o k k a l. I l y e n k o r H ew itt e t a l. (1971) m ó d s z e r e s z e r i n t e l k é s z ít jü k a z ú n. rang-összegeket. A h a v i g y a k o r i s á g o k n a k m e g f e le lő e n a n ö v e k e d é s s o r r e n d j é b e n ig m e g s z á m o z z u k a h ó n a p o k a t. H a a v á l to z á s m o n o to n, a k k o r e l ő s z ö r a h a v i g y a k o r i s á g o k b ó l k i v o n j u k a r e g r e s z - s z ió s e g y e n e s m e g f e le lő h ó n a p b e li é r t é k é t, é s a z íg y k a p o t t é r t é k e k n e k m e g f e le lő e n k é s z í t j ü k e l a r a n g - ö s s z e g e k e t. M in d e n le h e ts é g e s m ó d o n k i v á l a s z t u n k 6 e g y m á s u tá n i h ó n a p o t é s m e g n é z z ü k, m e ly ik e g y m á s u t á n i 6 h ó n a p b a n a le g n a g y o b b a r a n g - ö s s z e g. H a a r a n g ö s s z e g 52 v a g y e n n é l n a g y o b b, 95% -o s s z in t e n b iz o n y í t o t t n a k v e h e tő a s z e z o n á litá s. A H ew itté к á l t a l a d o t t v a ló s z ín ű s é g é r t é k e k v is z o n t h ib á s a k, m e r t c s a k 462 v á l a s z tá s i le h e tő s é g v a n, ti. h a 12 s z á m k ö z ü l 6 -t k i v á l a s z t u n k a m a r a d é k 6 s z á m a u t o m a t i k u s a n a d ó d ik. A h e l y e s é r t é k e k e t a I II. t á b l á z a t b a n k ö z ö l jü k. A m a x im á lis r a n g - ö s s z e g ű 6 e g y m á s u tá n i h ó n a p m e g h a tá r o z á s a r e n d k í v ü l e g y s z e r ű. H a 12 h ó n a p b ó l k i v á l a s z t u n k 6 -t, é s e z e n 6 h ó n a p r a a r a n g - ö s s z e g r, a k k o r a m a r a d é k 6 h ó n a p r a n y ilv á n 78 r. E z é r t c s a k a z a lá b b i c s o p o r t o s í t á s s z e r i n t k e ll a r a n g - ö s s z e g e k e t k is z á m ít a n i: I V I, II V II, I I I V III, IV IX. V X, V I X I. A z ö s s z e a d á s t c i k l i k u s a n v é g e z h e tj ü k e l. E lő s z ö r k i s z á m í t j u k a z e ls ő c s o p o r t r a n g - ö s s z e g é t, m a j d h o z z á a d ju k a V II. h ó n a p r a n g j á t é s k iv o n j u k a z e ls ő é t. E z z e l m e g k a p t u k a m á s o d i k c s o p o r t r a n g - ö s s z e g é t, é s íg y to v á b b. Eredmények A VRONY, anyagából kiem elt 9 gyakori izolált CM születéseinek szezonális gyakoriságát a 4. táblában dem onstráljuk. Az egyes hónapok relatív gyakorisági értékeinek m egoszlását az I IX. ábrán is bem utatjuk. Az epidemiológiai felm éréseinkben is vizsgált 9 gyakori izolált CM-mel sújtottak születéseinek havi gyakorisági értékeit az 5. táblában foglaltuk össze. A havi relatív gyakorisági értékek megoszlása az I IX. ábrán látható. Edwards módszere szerint is ábrázoltuk a 9 gyakori izolált CM szezonalitását (I IX. ábra). A gyakori izolált CM-k két különböző időszakból és területről, valam int eltérő megközelítésből származó m intában végzett szezonalitás m eghatározása jól egybehangzó eredm ényeket adott. Eszerint szignifikáns szezonalitás észlelhető az ASB (ezen belül hazánkban a spina bifida cystica), a CDH és a CIH esetében. Ezentúl esetleg szezonálisán érvényesülő szisztem atikus hatások érvényesülhetnek az SH, CHPS és TEV-ben. Ezek azonban még megerősítésre szorulnak.

5 KÖZLEM ÉNYEK 319 Megbeszélés Tudom ásunk szerint a veleszületett rendellenességek eltérő havi előfordulásáról először 1929-ben D ittrich számolt be. Ezt követően több közlem ényben mellékesen az adatokat a havi gyakoriság szerint is értékelték, viszont a metodikai hiányosságok m iatt (pl. a havi abszolút számokat hasonlították össze) ezek reális tám pontul nem szolgálhatnak. Az első ilyen, a m etodikai problém á kat is figyelembe vevő közlemények Stevenson és m tsai (1950), Edwards (1958), H ew itt (1962), Slater és m tsai (1964), W ehrung és Hay (1970) nevéhez fűződnek. M int Baxlar és G urian (1965) összefoglalójából is kiderül, a szezonalitás vizsgálata az epidemiológiai vizsgálatok szerves része kell legyen, mivel a kóreredet helyes értelm ezése és esetleg a prevenciós rendszabályok bevezetése szem pontjából ez lényegesnek ítélhető. A CM-mel születettek eltérő havi gyakoriságának a hátterében elvileg három tényező állhat: (i) a CM-ek eltérő fogamzási gyakorisága, (ii) szezonálisan érvényesülő potenciális teratogén effektusok, (iiii) különböző időszakokban eltérően érvényesülő prenatalis selectio, Az első feltételezésre nincs reális adat. A harm adik pont a magzati halálozások havi gyakoriságának nem jelentős eltérései alapján (Czeizel és Elek, 1967) itt most figyelmen kívül hagyható. így elsősorban a szezonálisan jelentkező potenciális teratogén hatásokkal, m int pl. vírus járványokkal, az időszakos betegségek szokásos gyógyszereléseivel, táplálkozási sajátosságok szezonális változásával, m eteorológiai tényezőkkel stb. kell számolni. A vizsgált 9 gyakori izolált CM közül konzekvensen az ASB, CDH és CIH csoportban észleltünk szezonalitást. A konzekvens alatt azt értjük, hogy mind a VRONY anyagában (4. tábl.), mind epidemológiai felm éréseinkben (5. tábl.) érzékelhető volt több hónapon keresztül az évi átlagot meghaladó, m atem atikailag szignifikáns többlet. Ezt a szezonalitást m ind a VRONY. m ind az epidemiológiai felm érések egyes éveinek adatai is tükrözték, b ár legо több esetben a kis esetszám m iatt a улл mennyiség nem m utatott szignifikanciát. Ezen túl még az SH csoportban észleltük bizonyos években a születések szezonális eltérését. Az A SB (I. ábra) esetében lényegében m egerősítettük a korábbi irodalm i adatokat. M ckeown és Records ugyanis m ár 1951-ben felfigyelt az angliai Birm ingham ban az anencephalia születések havi gyakoriságának (ún. szezonalitásának) eltérésére. A téli túlsúlyt később számos más országban is észlelték. G uthkelch (1962) a m anchesteri és skóciai születések vizsgálatakor a spina bifidák esetében észlelt koratavaszi (márciusi) többletet. Leletét mások is m egerősítették (pl. Slater et al 1964, Leek 1972, Carter és Evans 1973). Ja p á n ban az ASB születések m axim um a m ájusban van (Im aizum i 1974). Ügy tűnt tehát, hogy az anencephalia a téli hónapok (december január) születéseinél, míg a spina bifida 1 2 hónappal később magasabb gyakoriságot m utat. (Az anencephalok a szokásosnál átlagosan 5 6 héttel korábban jönnek a világra és ez m agyarázhatja a spina bifida születésektől való időbeni eltérést.) M á ju s - június júliusi születéseknél viszont gyakoriságuk értékelhetően alacsonyabb az évi átlagnál. Az ASB a közép-tavaszi fogamzásoknál teh át gyakrabban, míg a kora őszi fogamzásoknál ritk ább an fordul elő. Más országokban végzett epidemiológiai vizsgálatokban viszont nem észleltek értékelhető szezonalitást (6. tábl.), sőt Sm ithells (1964) Liverpoolban, L eck és Record (1966) pedig B irm ingham ben és Skóciában sem észlelte újabban a téli születési többletet. Az ASB szezonalitása tehát időszak, terület és típus függő. A budapesti epidemiológiai felm érés évekre vonatkozó ASB születéskori havi prevalencia értékeit az 5. táblázatban és az I. áb rán dem onstráljuk. Az anencephalia születések az őszi téli hónapokban némileg, de nem szignifikánsan gyakoribbak (I./a. ábra). A spina bifida előfordulásában viszont a késő téli és kora tavaszi hónapokban (február m árcius április), m árciusi m axim um m al, kifejezett gyakoriság-em elkedés észlelhető (I/b ábra). A spina bifida előfordulása m árciusban 50%-kal az évi átlag felett, míg júliusban 45%-kal ez alatt van. A spina bifida kialakulásának kritikus periódusát figye

6 320 KÖZLEM ÉNYEK lembe véve hazánkban a m ájus június júliusi fogamzások esetében június- július augusztusi időszakban h athatnak eddig fel nem ism ert exogén noxák. A VRONY, adatai (4. tábl., I/b. ábra) megerősítik a spina bifida m árcius körüli m axim um át. A m inim um értékek augusztus szeptem berben vannak. Viszont az anencephalia esetén a hetvenes években sem észlelhető a téli m axim um (I/а. ábra). A CDH-val születettek gyakoriságainak szezonalitása is régóta ism ert. Budapesti epidemiológiai felm érésünkben a CDH esetek novem ber és február közötti születési gyakorisága jelentősen felülm últa az átlagot (5. tábl. és V. ábra). A m axim um (26,5"'n-kal az évi átlag felett) janu árban észlelhető. A legalacsonyabb értékek m ájusban és júniusban (17,1 20,4"/o-kal az évi átlag alatt) ta lálhatók. A VRONY anyagában a CDH születések előfordulása az őszi és téli hónapokban gyakoribb (4. tábl., V. ábra). A hetvenes évek adatai szerint tehát a szeptem ber és ja n u ár közötti hóriapok CDH gyakorisága m úlja felül szignifikánsan az évi átlagot. A m inim um júniusban észlelhető. A csípőficamosok téli hónapokban előforduló gyakoribb születésére először a m agyar Pap (1944, 1956) hívta fel a figyelmet és azóta számos vizsgálat ered ménye erősítette ezt meg, pl. Nagura (1955, 1960) Record és Edwards (1958). A CDH születések szezonalitásának m agyarázataként először a koraterhesség idején ható kedvezőtlen táplálkozási és egyéb környezeti hatások szerepe m erült fel. Később a születés időpontjának jelentősége került előtérbe. A hideg téli időszakban a csecsemő pólyázása és ezáltal az alsó végtag mozgáskorlátozása ugyanis elősegíti a meglevő hajlam manifesztációját. A melegebb időszakban a könnyebben öltöztetett csecsemők nagyobb mozgás lehetősége viszont h átrá l tatja a hajlam m egnyilvánulását. Ezt a nézetet tám ogatja, hogy az egész évben bőrpólyában tartott indián csecsemőkben nem észleltek semmiféle szezonális különbséget (Rabin és m tsai 1965). M int saját felm érésünk is igazolja: a CDH esetek születése és a havi középhőm érséklet között látszólag korreláció van (X. ábra). U gyanakkor a két param éter között az egyes évek szezonális trendjében szorosabb korreláció nem észlelhető (Czeizel, V izkeleti és Szentpéteri, 1972). Em ellett a közvetlen hőm érséklet és CDH-születés kapcsolat ellen szól, hogy az O rtolani tünet előfordulása m ár az újszülöttekben is bár kisebb fokú szezonális eltérést m utat (Andren és Palmen 1963, W eissman és Salama 1966, Chen 1970). S aját anyagunk is a korai orthopaed szűrővizsgálatok eredm é nyét tükrözi. így A ndren és Palm en (1963) a klim atikus vagy táplálkozási fak torok révén a terhesség végén érvényesülő hormonális, Chen (1970) pedig a te r hesség IV VI. hónapjában ható klim atikus effektusok m agzati mozgást befolyásoló hatására vezették vissza a CDH születések szezonalitását. Epidemiológiai anyagunkban elsőként észleltük, hogy a CIH esetek havi gyakorisága eltérő (*jj = 29,4; p<0,01) (5. tábl. és VII. ábra). Az évi átlaghoz viszonyítva ugyanis januárban, februárban és m árciusban 17,4 30,6%-kal több CIH-es újszülött született. A VRONY anyagában is szignifikáns az egyes hónapok CIH gyakoriság eltérése (4. tábl. és VII. ábra). Viszont ez esetben a m agasabb előfordulás korábban, m ár októberben jelentkezik és az epidemiológiai anyaggal megegyezően m árciusig tart. A jelenség m agyarázatát egyelőre nem ism erjük. A genetikai hajlam provokálásában azonban az intraabdom inális nyomás növekedésének szerepe van. A köhögésnek és tüsszentésnek ilyen jellegű hatása jól ism ert. így nem kizárt, hogy' a hideg időszakban gyakoribb légzőszervi megbetegedések provokálhatják a CIH m anifesztációját. Epidemiológiai felm érésünk rang-összege az augusztus decem beri születések közötti fokozott SH előfordulásra hívta fel a figyelmet (5. tábl. és VIII. ábra). A VRONY, anyagában az augusztus novem ber közötti hónapokban az SH gyakoriság nem m úlja felül szignifikánsan az évi átlagot. Viszont csak az évek adatait értékelve némi SH születési szaporulat m u ta t kozott az őszi hónapokban (4. tábl. és VIII. ábra), am ely azonban megint csak a rangösszeg szerinti értékeléskor bizonyult szignifikánsnak. Így W ehrung és Hay (1970). m ajd Roberts és Lloyd (1973) által a téli fogamzásokat követően gyakrabban észlelt SH születések am elyet más szerzők más időszakokban és

7 KÖZLEM ÉNYEK 321 más területeken nem tudtak m egerősíteni változó jelenségként értékelendők. A téli fogamzások után az SH kritikus periódusainak időszakában alacsonyabb HCG elválasztás lehet a fokozott SH előfordulás m agyarázata. Esetünkben, még két további gyakori izolált CM -nél: a CHPS- és TEV-nél m erült fel a szezonalitás lehetősége. A y 2 u értéke nem m utatott értékelhető ' " eltérést, viszont a H ew itt-féle rang-összeg szignifikáns volt. A CHPS-nél az epidemiológiai felm érésünkben ta lált 97%-os homogenitás az esetszám kicsiségével magyarázható, m ert m ajdnem 100%-os szinten közelíthető sinus görbével. A H ew itt-féle rang-összeg az áprilistól m ájusig terjedő hónapokra pedig 57 (5. tábl. és III. ábra). A VRONY, anyagában is ugyanezekre a hónapokra m axim ális a rang-összeg, bár ennek értéke 51 és ez csak 93,5%-os szinten jelent szignifikanciát. A y \ m ennyiség 96%-os szinten m u tat szignifikanciát. A homogenitás valószínűsége azonban 15%, míg a sinus görbével való közelíthetőségé 30% (4. tábl. és III. ábra). A TEV születéseknél a H ew itt-féle rang-összeg mind az epidemiológiai felm érésünkben, m ind a VRONY anyagában (4., 5. tábl. és VI. ábra) szignifikanciát jelez. Ezt m egm agyarázhatja a TEV születések szám ában m egfigyelhető monoton csökkenés, b ár ez a csökkenés nagyon csekély, a regressziós együttható a VRONY anyagában 0,00003 az epidemiológiai felm érésünkben pedig 0,0002. A csökkenés az egyes években külön külön is megfigyelhető, k i véve 1973-ban. Az epidemiológiai felm érésekben a TEV születések szám a 31%-os szinten közelíthető regressziós egyenessel a 9%-os szintű hom ogenitással szemben, a VRONY anyagában pedig 95%-os szinten a 60%-os szintű hom ogenitással szemben. A gyakori izolált CM-k kóreredetét leginkább a m ultifaktoriális-küszöb modellel lehet közelíteni. Ez a polygén hajlam talaján érvényesülő provokáló környezeti tényezők együttes hatásával m agyarázza e CM-k m anifesztációját. A szezonalitás vizsgálata segíthet a provokáló környezeti tényezők leleplezésében. Vizsgálatunk a korábbi irodalm i adatokkal összhangban az ASB, CDH és SH esetében valószínűsíti ilyen szezonálisan ható exogén provokáló tényezők létét. U gyanakkor vizsgálatunk igazolta először a CIH kóreredetében érvényesülő szezonális hatásokat. Ezentúl korábban az irodalom ban és saját anyagunkban még több gyakori izolált CM esetében m erült fel a szezonálisan ható provokáló hatások lehetősége. Ezeknek az irodalm i adatoknak a realitását azonban általában a nem megfelelő esetszám, a m etodikai hiányosságok, é r telmezési problém ák m iatt kétségbe vonták. Anyagunk tekinthető az eddigi legnagyobb és legjobban értékelhető m intának, így az általunk CHPS- és TEVben érzékelt szezonális hatások feltétlenül további vizsgálatokat tesznek szükségessé. A szezonalitás feltárása ugyanis csak az első lépés. A következő feladat az adott CM kritikus periódusának figyelembevételével (7. tábl.) a szezonálisan érvényesülő exogén hatás időpontjának pontos körülhatárolása. Ezt követően pedig meg kell kísérelni, esetleg az illetékes szakem berek (pl. microbiológusepidemiológusok) bevonásával, a konkrét hatást feltárni. Ennek ism erete ugyanis hozzájárulhat az adott CM megelőzhetőségéhez. Hiszen a m ultifaktoriális-küszöb modellű CM-k esetében jelentős a környezeti tényezők etiológiai szerepe és így ezek korlátozásától vagy szanálásától a CM-k születéskori pontprevalenciájának számottevő csökkenése várható. 4

8 322 KÖZLEM ÉNYEK IRODALOM 1. A n d r e n, L P a lm e n, K. - S e a s o n a l v a r i a t i o n o f b i r t h d a t e s o f i n f a n t s w ith C D H. A c t a o r th o p. s c a n d., C o n g e n ita l m a lf o r m a t io n s a n d s e a s o n o f b i r t h, a b r ie f r e v ie w 3. B e lly e i Á., C z e iz e l E., K r á n ic z J.: a s t r u k t u r á l i s d o n g a l á b s z ü le té s k o r i p o n t- p r e v a le n - c i á j a M a g y a r o r s z a g o n. O r v. H e til., C a r te r, С. О., E v a n s, К. A. : S p in a b if i d a a n d a n e n c e p h a l u s in g r e a t e r L o n d o n. J. m e d. G e n e t., C h e n, R., W e i s s m a n, S. L., S a la m a, R., K lin b e r g, м. A.: C o n g e n ita l d is lo c a ti o n o f th e h i p a n d s e a s o n a l ity t h e g e s ta tio n a l a g e o f v u l n e r a b i l i t y to s a m e s e a s o n a l f a c t o r A m e r. J. E p id e m., C z e iz e l E., E lek. E.: S e a s o n a l c h a n g e s in t h e f r e q u e n c y o f f e t a l d a m a g e s a n d f e r t ili ty G y n a e c o lo g ia, C z e iz e l A., R é v é s z С.: M a jo r m a lf o r m a t io n s o f th e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m in H u n g a r y B r it. J. p r e v. s o c. M e d., C z e iz e l A., T u s n á d y G.: A n e p id e m i o lo g ic a l S tu d y o f c l e f t U p w ith o r w ith o u t c le f t p a l a t e a n d p o s t e r i o r c l e f t p a l a t e in H u n g a r y H u m. H e r e d., C z e iz e l A.: I n c i d e n c e a n d b i r t h w e ig h t d is t r i b u t i o n o f c o n g e n ita l p y lo r i c s te n o s is in B u d a p e s t, H u n g a r y A r c h. D is. C h ild h., C z e iz e l A., K a m a r á s J., B a lo g h Ö. : I n c i d e n c e o f c o n g e n ita l h e a r t d e f e c ts in B u d a p e s t A c t a P a e d ia t. A c a d. S c i. H u n g., C z e iz e l A., V i z k e l e t i T., S z e n t p é t e r i J. : C o n g e n ita l d is lo c a ti o n o f t h e h ip in B u d a p e s t, H u n g a r y B r it. J. p r e v. s o c. M e d., C z e iz e l E., G á r d o n y i J. : A c o n g e n itá l is in g u i n á lis h e r n i a g y a k o r i s á g a, e p i d e m i o ló g iá j a és g e n e t i k á j a G y e r m e k g y ó g y á s z a t C z e iz e l E., S u r v e illa n c e o f c o n g e n ita l a n o m a lie s in H u n g a r y A c t a P a e d ia t. A c a d. S c i. H u n g., C z e iz e l E., T ó th J. : A h y p o s p a d ia s i s h a z a i g y a k o r i s á g a é s e p i d e m i o ló g iá j a O r v. H e til. ( m e g je le n é s a la tt) 15. C z e iz e l E., T ó th J.: A r e t e n t i o te s t is g y a k o r i s á g a é s e p id e m i o ló g ia i je lle m z ő i h a z á n k b a n O r v. H e til. ( m e g je le n é s a la tt) 16. D ittr ic h, R. J. : C o n g e n ita l a n o m a li e s. C o n tr i b u tio n to s tu d y o f e tio lo g y H u m. B io l., E d w a r d s, J. H.: C o n g e n ita l m a l f o r m a t i o n s o f th e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m in S c o tla n d. B r it. J. p r e v. s o c. M e d., E d w a r d s, J. H.: S e a s o n a l in c id e n c e o f c o n g e n ita l d is e a s e in B ir g m in g h a m A n n. H u m. G e n e t., L o n d., G u th k e lc h, A. N. : S tu d ie s in s p in a b if i d a c y s tic a. IH. S e a s o n a l v a r i a ti o n in th e f r e q u e n c y o f s p i n a b if i d a b i r t h B r it. J. p r e v. s o c. M e d., H e w itt, H. D.: A s t u d y o f t e m p o r a l v a r i a ti o n s in t h e r i s k o f f e t a l m a lf o r m a t io n s a n d d e a th A m e r. J. P u b l. H e a lth, H e w itt, D., M iln e r, J., C s im a, A., P a k u la.: O n E d w a r d s ' c r i t e r i o n o f s e a s o n a l ity a n d a n o n - p a r a m e t r i c a l t e r n a t i v e B r it. J. p r e v. s o c. M e d., I m a iz u m i, Y.: S ta t i s t i c a l a n a ly s is o f a n e n c e p h a l y, s p in a b if i d a a n d c o n g e n ita l h y d r o - s e p h a l y J a p. J. H u m. G e n e t., L e e k, I., R e c o r d, R. G.: S e a s o n a l in c id e n c e o f a n e n c e p h a l u s B r it. J. p r e v. s o c. M e d., L e e k, I. : T h e e tio lo g y o f h u m a n m a l f o r m a t i o n s : in s ig h t s f r o m e p id e m io lo g y T e r a to lo g y., M c K e o w n, T., R e c o r d, R. G.: S e a s o n a l in c id e n c e o f c o n g e n ita l m a lf o r m a t io n s o f th e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m L a n c e t, N a g u r a, S.: Z ű r A e tio lo g ie d é r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g e n Z b l. C h ir., N a g u r a, S.: Z u r F r a g e d e r V e r e r b u n g d e r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g Z b l. C h ir P a p K. : C o n g e n ita l d is lo c a tio n o f th e h i p (In H u n g a r ia n ) H a jd ú K ia d ó. D e b r e c e n P a p K. : E i n f lu s s d e r J a h r e s z e i t e n a u f d ie H a u f ig k e i t d e r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g Z b l. C h ir., R a b in, D. L., B a r n e t t, C. R., A r n o ld, W. D., e t a l.: U n t r e a t e d c o n g e n ita l h ip d is e a s e s. A s t u d y o f t h e e p id e m io lo g y, n a t u r a l h i s t o r y a n d s o c ia l a s p e c t s o f th e d is e a s e in a n a v a jo p o p u l a t i o n A m e r. J. p u b l. H e a lth, N o R e c o r d, R. G., E d w a r d s, J. H. : E n v i r o n m e n t a l in f l u e n c e s r e l a t e d to th e a e tio lo g y o f c o n g e n ita l d is lo c a ti o n o f t h e h ip B r it. J. p r e v. s o c. M e d., R o b e r ts, C. J. L lo y d, S.: O b s e r v a ti o n s o n th e e p id e m io lo g y o f s im p l e h y p o s p a d ia s B r it. M e d. J., 1973./a

9 KÖZLEM ÉN Y EK S a n d a h l, В.: S e a s o n a l in c id e n c e o f s o m e c o n g e n ita l m a lf o r m a t io n s i n t h e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m i n S w e d e n A c ta P a e d ia t. S c a n d., S la te r, В. C. S., W a ts o n, G. I., M c D o n a ld, J. : S e a s o n a l v a r i a t i o n i n c o n g e n ita l a b n o r m a litie s B r it. J. p r e v. s o c. M e d., S m ith e lls, R. W., C h im n, E. R., F r a n k l in, D. : A n e n c e p h a ly i n L iv e r p o o l D e v e lo p. M e d. C h ild N e u r o l., S te v e n s o n, S. S., W o r c e s te r, J., R ic e, A. G. : C o n g e n i ta l ly m a lf o r m e d i n f a n t s a n d a s s o c i a te d g e s t a t i o n a l c h a r a c t e r i s t i c s P e d ia tr ic s, W e h r u n g, D. A., H a y, S.: A s t u d y o f s e a s o n a l in c id e n c e o f c o n g e n ita l m a lf o r m a t io n s in t h e U n ite d S ta t e s B r it. J. p r e v. s o c. M e d., W e is s m a n, S. L., S a la m a, R. : T r e a t m e n t c o n g e n ita l d is lo c a ti o n o f t h e h i p i n t h e n e w b o r n i n f a n t J. B o n e J t. S u r g., A

10

11

12

13

14 332 KÖZLEM ÉN Y EK 6. A z anencephalia szezonalitásával foglalkozó vizsgálatok eredm ényei Результат ы обследований сезонного характ ера аненцефалии R esults of the studies relating to the seasonality of anencephalia

15 KÖZLEM ÉN Y EK 333 Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) А в т о р ы ; (2) М есто и го д ы ; (3) С е зо н н ы й х а р а к т е р ; (4) М а к с и м у м ; (5) К о р р е к ц и я ; (6) П о д л и т е л ь н о с т и б е р е м е н н о с т и ; (7) П о м е с я ч н о м у к о л и ч е с т в у р о ж д е н и й. V a n и м е е т с я ; N in c s н е и м е е т с я ; T é l з и м а ; Ig e n д а ; N e m н ет H e a d in g : (1) A u t h o r s ; (2) P la c e a n d y e a r s ; (3) S e a s o n a l ity ; (4) M a x im u m ; (5) C o r r e c t i o n ; (6) B y d u r a t i o n o f p r e g n a n c y ; (7) B y m o n t h ly b i r t h n u m b e r. V a n = e x i s t s ; n in e s = d o e s n o t e x i s t ; té l = w i n t e r : ig e n = y e s ; n e m = n o. b

16 334 KÖZLEM ÉN Y EK 7..4 gyakori izolált C M -k kialakulásának kritikus periódusa К рит ический период образования частых изолированны х врож денных аном алий Critical period of the developm ent of the com m on isolated CMs Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) Ч а с т ы е и з о л и р о в а н н ы е в р о ж д е н н ы е а н о м а л и и ; (2 ) С о к р а щ е н и е ; (3) К р и т и ч е с к и й п е р и о д. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. А н е н ц е ф а л и я. Р а с щ е п л е н и е п о з в о н о ч н и к а ; 2. Р а с щ е п л е н и е н еб а и г у б ы ; 3. В р о ж д е н н ы й и и л о р о с т е н о з ; 4. Р а с щ е п л е н и е ж е л у д к а с е р д ц а ; 5. В р о ж д е н н ы й в ы в и х б е д р а ; 6. С т р у к т у р н а я к о с о л а п о с т ь ; 7. В р о ж д е н н а я п а х о в а я г р ы ж а ; 8. Г и п о с п а д и я ; 9. Н е о п у - щ е н н ы й с е м е н н и к. N a p д е н ь ; h é t н е д е л я ; h ó n a p м е с я ц. H e a d in g : (1) C o m m o n i s o la te d C M s: (2) A b b r e v ia t io n ; (3) C r itic a l p e r io d. L a te r a l t e x t : 1. A n e n c e p h a lia. S p in a b if i d a c y s t i c a ; 2. C le f t p a l a t e a n d c l e f t l i p ; 3. C o n g e n ita l p y lo r u s s te n o s is ; 4. V e n t r i c u l a r s e p t a l d e f e c t ; 5. C o n g e n ita l d is lo c a ti o n o f th e h i p ; 6. C o n g e n ita l ta l i p e s ; 7. C o n g e n ita l i n g u i n a li s h e r n i a ; 8. H y p o s p a d i a s : 9. U n d e s c e n d e d te s tic le. N a p = d a y ; h é t == w e e k ; h ó n a p = m o n t h.

17 KÖZLEM ÉN Y EK 335 I/а. A Z A SB szezonalitasa anencephalia esetében Сезонный характ ер A S B в случае аненцефалии Seasonality of A SB in case of anencephalia Ijb. A z A SB szezonalitása spina bifida esetében Сезонный характ ер A S B в случае расщ епления позвоночника Seasonality of A SB in case of spina bifida

18 336 K ÖZLEM ÉN Y EK E p id «m io ló g ia = III. A CH PS szezonalitá sa С езонны й ха р а к т ер C H P S S ea son a lity o f CH PS

19 KÖZLEM ÉNYEK 337 VRONY E p id em io lógia о o V R O N Y ÍV. A VSD szezonalitása Сезонный характер VSD Seasonality of VSD V. A C D H szezon a litá sa С езонны й ха р а к т ер C D H Seasonality o f CDH

20 338 KÖZLEM ÉN Y EK VI. A TEV szezonalitása Сезонный характер TEV Seasonality of TEV V II. A CIH szezonalitása Сезонный харак т ер C IH S easonality of CIH

21 KÖZLEM ÉNYEK 339 VIII. A z SH szezonalitása Сезонный характ ер SH Seasonality of SH IX. A z ÜT szezonalitása Сезонный характ ер V T Seasonality of UT

22 340 KÖZLEM ÉN Y EK X. A CDH szezonalitása és az átlagos havi hőm érséklet alakulása Сезонный характ ер CD H и динам ика среднемесячной т емпературы Seasonality of CDH and average m onthly tem perature ИССЛЕДОВАНИЕ МЕСЯЧНОЙ ЧАСТОТЫ, ТАК НАЗЫВАЕМОГО СЕЗОННОГО ХАРАКТЕРА РОЖ ДЕНИИ Л И Ц С ЧАСТЫМИ ВРОЖ ДЕННЫ М И АНОМАЛИЯМИ Р е з ю м е Авторы изменили в известной степени методические методы (Э д у а р д е, 1951; Г ю и т т, 1962: В е р у н г и Г а й, 1970), применяемые для оценки месячной частоты врож денны х аном алий. Н еобходим ая дл я сезонных исследований проба * не может служ и ть реальной^основой при сопоставлении абсолютных цифр. Поэтому требуется коорекция, учиты ваю щ ая и число р о ж дений, которую можно проводить при помощи трансформации Yí= (X í!sz() s z. (Xi вы раж ает месячную частоту аном алий, síí месячную частоту рож дений, а s z подовую среднюю числа рож дений.) Д л я параметров метода Эдуардса проводилась оценка по методу м инимальны х квадратов. Метод Г ю и т т а был уточнен и для вы бора следующих друг за другом шести месяцев с м аксим альной ранговой суммой был сообщен метод расчета. Д л я устран ен и я вл и ян и я временно действую щ их факторов авторы и зучали матери алы Государственного учета врож денны х аном алий и эпидемиологического образца, происходящ их из двух разны х периодов и территорий, а такж е из разного приближ ения.

23 KÖZLEM ÉN Y EK 341 И з исследованны х 9 частых изолированны х врож денны х аномалий сезонный характер п оказался последовательно в группах анэнцефалии р асщ епления позвоночника (A PH = ASB) врож денного вы виха бедра (В В Б = CDH) и врож денной паховой гры ж и (В П Г = С 1Н ), то есть был установлен математически значимый излиш ек, превыш аю щ ий годовую среднюю. Кроме того, еще в группе гипоспадии (rc = SH) было обнаруж ено отклонение по сезонам в известные годы. В отношении А РП по сути дела предыдущ ие данные литературы были подтверждены. Рож дения с аненцефалией происходят немножко, но не зн а чительно чащ е за осенние и зимние месяцы. О днако, расщ епление позвоночн и ка встречается вы раж енно чаще (на 50 %) за месяцы поздней зимы и ранней весны (в ф еврале марте апреле), достигая м аксим ума в марте. В эпидемиологическом образце частота рож дений с В В Б в период от н ояб ря до ф евраля бы ла значительно выш е среднего значения, а в м атериале Государственного учета врож денны х аном алий это бывает в месяцы от сентября до ян вар я. В обоих образц ах минимум достигается около ию ня. А вторы обнаруж или впервые отклонение месячны х частот ВП Г. В эпидемиологическом образце излиш ек показы вается в ян варе феврале м арте, а в м атериале Государственного учета врож денны х аномалий более вы сокая частота обнаруж ивается раньш е, уж е в октябре, и аналогично эпидемиологическому образцу она продолж ается до м арта. В эпидемиологическом образце среди рож дений от августа до декабря ГС п оявлялась чаще, а в м атериале Государственного учета врож денных аном алий гг. это не было установлено. Однако, если в последнем м атериале мы оцениваем только данные гг., то мы видим вы раж енное увеличение числа рож дений с ГС в осенние месяцы. Возмож ность сезонного х арактера возникла еще у врож денного пилоростепоза (CH PS) и врож денной косолапости (TEV ). Количество XV не показало значимости, но ран го вая сумма Гевитта была значимой. Однородность объ ясн яется низким числом случаев. Р азн а я м есячная частота рож дений лиц с врожденными аном алиям и обуславливается появляю щ им ися по сезонам эффектами, вызываю щ ими потенциальную, тератогенную или генетическую склонность. INVESTIGATION OF THE MONTHLY INCIDENCE, THE SO-CALLED SEASONALITY OF THE BIRTHS OF PERSONS WITH COMMON CONGENITAL MALFORMATIONS Sum m ary Authors modified to a certain extent the m ethods (Edwards, 1951; Hewitt, 1962; W ehrung and Hay, 1970) used for the evaluation of the m onthly incidence of congenital m alform ations (CM). The X jj test essential for the seasonal in vestigations cannot serve as a real basis at the com parison of absolute figures. Therefore a correction is required taking into consideration the num ber of births, too; this can be made through the transform ation iji = (xi I szi)-sz.(xi m eans the m onthly incidence of m alform ations, szí that of births and sz the yearly average of birth number.) For the param eters of E dw ards method an estim ation was made on the basis of the method of m inim um squares. H ew itt s method was m ade m ore exact and a calculation method was indicated for the choice of the six m onths following one another and having the m aximum rang sum. In order to elim inate the im pact of factors affecting tem porarily A uthors exam ined the m aterial of the H ungarian Congenital M alform ations Register and th e epidemiological sam ple (ES) approach.

24 342 KÖZLEM ÉN Y EK Of the 9 common isolated CM in the groups of anencephalia-spina bifida (ASB), congenital dislocation of the hip (CDH) and congenital inguinal hernia (CIH) a seasonality could be stated consequently, i. e. during several months a m athem atically significant surplus could be found which was higher than the yearly average. Besides, in certain years a seasonal difference could be observed in the group of hypospadias (SH). In the case of ASB practically the earlier literary data w ere confirmed. The incidence of births w ith anencephalia is som ew hat but not significantly higher in the m onths of autum n and w inter. The incidence of spina bifida, however, is explicitly higher (50%) at the end of w inter and the beginning of spring (February M arch April) w ith a m axim um in March. In the epidemiological sam ple the incidence of births w ith CDH between November and February was much higher than the average w hile in the m aterial of the H ungarian Congenital M alform ations Register this can be stated for the m onths between Septem ber and January. In both samples the m inim um was reached around June. The difference in the m onthly incidence of CIH was found the first time. In the ES the surplus is in January February M arch while in the m aterial of the H ungarian Congenital M alform ations Register the highest incidence can be observed earlier, already in October, and in conformity w ith the ES it lasts till March. In the ES among births in August December the incidence of SH was higher, in the m aterial of the H ungarian Congenital M alform ations Register , however, this could not be stated. If, however, in the case of the latter m aterial we evaluate only the data, we find an explicit increase in births w ith SH in the m onths of autum n. The possibility of seasonality was considered also in the case of congenital pylorus stenosis (CHPS) and congenital talipes (TEV). The quantity of X u did not show any significace, the rank sum of Hewitt, however, was significant which may be connected th e monoton decrease of values. The difference in the m onthly incidence of birth of persons w ith CM can be ascribed that the genetic liability is provoked in a seasonal way by some potential teratogenic environm ental factors.