Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből

Átírás

1 A vizsga felépítése: Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 12. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.) FELELET: a felsorolt témakörök egyikének kifejtése húzott tétel alapján A vizsgázó 30 perc felkészülési idő alatt feleletvázlatot ír, amihez használja a történelmi atlaszt és a tételhez mellékelt forrásokat. A vizsgán a feladatlaphoz és a felelethez is használható segédeszköz: KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI ATLASZ, amit a vizsgázó hoz a vizsgára!!! A vizsga követelménye: Megegyezik a középszintű történelem érettségi követelményeivel. Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Száray Miklós Kaposi József: Történelem IV., középiskolák, 12. évfolyam (Forrásközpontú történelem), Nemzeti Tankönyvkiadó SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 1. Az első világháború 2. A trianoni béke 3. A technikai fejlődés és hatása a két világháború között 4. Magyarország külpolitikája a Horthy-korban 5. A második világháború 6. A hidegháború 7. Magyarország a Rákosi-korban 8. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon 9. A Kádár-korszak Magyarországon 10. A szocialista tömb összeomlása, rendszerváltás Magyarországon

2 VIZSGA KÖVETELMÉNYÉNEK RÉSZLETEZÉSE: 1. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 1.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. a szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei, villámháborúból állóháború, a háború hatása a gazdaságra és a hátország lakóira. a békekötés területi vonatkozásai, a győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések (I. világháború) július 28. (Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának) november 3. (Osztrák-Magyar Monarchia kapitulál) 1919 (versailles-i béke) Személy: Wilson, Clemenceau, Fogalom: villámháború, állóháború, központi hatalmak, kisantant, kisebbségvédelem Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság(=1929-től Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok (=Észtország, Lettország, Litvánia), Doberdó, Piave 1.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. technikai fejlődés társadalom-, életmód-átalakító hatása a modern világ mindennapjai, a társadalmi szerkezetátalakulása a fejlett világban. életmódváltás, új és régi női szerepek, a női egyenjogúságért vívott küzdelem áttekintése. A küzdelem formái és sajátosságai. 1.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 1925 (totális államhatalom kiépítésének kezdete Olaszországban) Személy: Mussolini Fogalom: fasizmus, korporatív állam 1.4 Az USA és az as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. a világgazdasági válság kialakulása okai az állami beavatkozás kérdése, a világgazdaság beszűkülése. hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság, munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban (a nagy gazdasági világválság) Személy: Roosevelt Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, tőzsde, túltermelési válság Topográfia: Brit Nemzetközösség (1931-ben jött létre, a brit birodalom formailag egyenlő jogú államok szövetségévé alakul)

3 1.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. nácizmus alapvető sajátosságainak (totális állam, antiszemitizmus, gazdaságpolitika) elemzése a náci fajelmélet, a demagógia kimutatása a náci ideológiában. a tömeg kezelése, a modern média eszközei a nácizmus szolgálatában, az erőszak szerepe a náci propaganda sikerében (a konzervatív Hindenburg lesz Németországban a köztársasági elnök; Locarnói szerződések, melyben a nagyhatalmak garantálják No. Ny-i határait + a rajnai demilitarizált övezetet = német-francia viszony rendezése, No. nemzetközi elszigetelésének vége, ami Stresemann érdeme) 1933 (Hitler-kormány megalakulása) Személy: Stresemann, Hitler Fogalom: fajelmélet, antiszemitizmus, propaganda, koncentrációs tábor, totális diktatúra, nemzeti szocializmus, Führer-elv 1.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. az orosz társadalom és gazdaság sajátosságai, a háború kiélezte ellentétek, a bolsevik hatalomátvétel. a sztálini gazdaságpolitika hatása a mezőgazdaságra és az iparra, a félelem állama: koncepciós perek, kitelepítések és munkatáborok (bolsevik hatalomátvétel Oroszországban) 1922 (Szovjetunió megalakulása) Személy: Lenin, Sztálin, Trockij Fogalom: egypártrendszer, sztálinizmus, szovjet, kollektivizálás, GULAG Topográfia: Szovjetunió, Pétervár 1.7 A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. A világháború előzményei. A háború vázlatos áttekintése a főbb események kiemelésével. a háború jellegének elemzése, a háború gazdasági és haditechnikai vonatkozásainak vázlatos áttekintése A holocaust (Rajnavidék remilitarizálása; Berlin-Róma tengely; antikomintern paktum=fasiszta hatalmak szövetsége) 1938 (Anschluss=Ausztria bekebelezése) szeptember 1. (II. világháború kezdete=no. megtámadja Lo.-ot) június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót) június 6. (D-nap: szövetséges partraszállás Normandiában) május 9. (Németország kapitulál) augusztus 6. (USA atombombája Hirosimára) szeptember 2. (Japán kapitulál) Személy: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holocaust, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, koncentrációs tábor, népirtás, antifasiszta koalíció

4 Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Kurszk 1.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában, az ENSZ felépítése és működési mechanizmusa. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (Truman-elv; Marshall-segély) 1948 (Gandhi meggyilkolása; Izrael kikiáltása) 1949 (megalakul a NATO, KGST, NSZK) 1956 (szuezi válság) 1961 (a berlini fal megépítése) 1968 (atomsorompó szerződés) 1975 (Helsinki egyezmény) Személy: Nehru, Gandhi, Truman, Adenauer, Kennedy, Brandt, Reagan Fogalom: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, enyhülési politika Topográfia: NSZK, Potsdam 1.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. a szovjet gazdasági modell kelet-közép-európai kényszerű átvételei, különbségek térben és időben a szocialista táboron belül. a rendszerváltás békés és erőszakos formái gazdasági, társadalmi és politikai összetevők (megalakul az NDK, KGST, Kínai Népköztársaság) 1957 (Mao meghirdeti a Nagy Ugrást Kínában) 1961 (Gagarin útja a világűrben) 1968 (Prágai Tavasz és intervenció) 1991 (a Szovjetunió felszámolása) Személy: Mao Ce-tung, Hruscsov, Walesa, Gorbacsov Fogalom: kommunista diktatúra, szociális piacgazdaság, reformszocializmus Topográfia: NDK, Kuba, Korea 2. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 2.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. a trianoni béke területi vonatkozásai, Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb ga zdasági fejlődés stb.) október 31.(őszirózsás forradalom) március 21-augusztus 1. (Tanácsköztársaság) június 4. (trianoni béke) Személy: Károlyi Miháy, Kun Béla, Horthy Miklós Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, proletárdiktatúra Topográfia: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély, trianoni Magyarország

5 2.2 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. gazdasági konszolidáció, politikai konszolidáció (Bethlen István miniszterelnöksége) Személy: Bethlen István, Peyer Károly, Teleki Pál, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc Fogalom: konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, numerus clausus, antiszemitizmus, revízió, társadalombiztosítás, nyilasmozgalom Topográfia: trianoni Magyarország 2.3 Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. társadalmi és életmódbeli változások elemzése az új és a régi társadalom együttélése, a modern világ életvitelének (autó, mozi stb.) megjelenése. Személy: Klebelsberg Kunó 2.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. a magyar külpolitika és a revízió, a külpolitika gazdasági vonatkozásai, a magyar külpolitika ideológiai vetülete november 2. (első bécsi döntés:mo. megkapja a Felvidék és Kárpátalja D-i részét) március 15. (Kárpátalja magyar megszállása) Személy: Teleki Pál, Fogalom: revízió, irredentizmus Topográfia: Felvidék, Kárpátalja 2.5 Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban a háborúba való belépés körülményei, a magyar hadsereg állapota, a Szovjetunió elleni háború és katonai következményei augusztus 30. (második bécsi döntés: Mo. visszakapja Erdély É-i részét és a Székelyföldet) június 26. (kassai bombázás; Mo. hadat üzen a Szovjetuniónak) január (don-kanyari = voronyezsi katasztrófa) Személy: Bárdossy László, Kállay Miklós Fogalom: hintapolitika, hadigazdaság, munkaszolgálat, hadifogság Topográfia: Észak-Erdély, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar

6 2.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon (pl. zsidótörvények, gettósítás, deportálás). a német megszállás, a térség katonapolitikai helyzete. zsidóság gettókba kényszerítése, deportálás, a budapesti zsidóság sorsa, cigányholocaust március 19. (Magyarország német megszállása) október 15. (Horthy kiugrási kísérlete) december 21. (összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés) április (Magyarországról német csapatok kiverése; harcok vége) Személy: Szálasi Ferenc, Bajcsi-Zsilinszky Endre Fogalom: zsidótörvények, gettó, deportálás, nyilasok 3. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 3.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. Harci cselekmények: Budapest körülzárása és ostroma, az ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, a szovjet hadsereg katonáinak magatartása a magyar lakossággal szemben, a szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei. A háborús veszteségek: emberáldozatok és veszteségek: elesettek, deportáltak, kivégzettek, civil áldozatok; had ifoglyok, emigráltak; meg nem születettek, anyagi károk: nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány február 10. (párizsi békeszerződések) Fogalom: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel 3.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: Csehszlovákia és Jugoszlávia nagyhatalmi megítélése, a külpolitikai érdekek hatása a román kormány nemzetiségi politikájára. A magyar lakosság sorsa a második világháború utáni években: erőszakos atrocitások, a magyarságot sújtó politikai döntések, az üldözés és a hátrányos megkülönböztetés következményei. Fogalom: kitelepítés, lakosságcsere 3.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: a totális politikai elnyomás eszközei és módszerei; a lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések.

7 (koalíciós kormányzás időszaka; 1946-tól Mo. köztársaság) 1948 (megalakul a Magyar Dolgozók Pártja) 1949 (kommunista hatalomátvétel; új alkotmány: Magyar Népköztársaság) Személy: Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Mindszenty József Fogalom: földosztás (1945-ben!), pártállam, kollektivizálás, államosítás, beszolgáltatás, internálás 3.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A forradalom előzményei: Rákosi Mátyás bukása, a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék, a lengyel események hatása Magyarországon. A forradalom kitörése és győzelme: az október 23-i események, a szovjet csapatok beavatkozása, a fegyveres harc kibontakozása, a sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása. A forradalom leverése és a megtorlás: a forradalom eredményeinek megszilárdítása érdekében tett lépések, a második szovjet beavatkozás, a Kádár-rezsimmel szembeni politikai ellenállás, a kommunista diktatúra helyreállítása és a megtorlás (Nagy Imre desztálinizációs júliusi kormányprogramja) október 23. (forradalom kitörése) november 4. (forradalom leverésére szovjet intervenció) Személy: Nagy Imre, Kádár János Fogalom: munkástanács 3.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. Kádár János hatalmának megszilárdítása: a pártállami viszonyok helyreállítása, a politikai ellenfelek kiiktatása, megsemmisítése vagy megfélemlítése, a társadalmi ellenállás megtörése, a szocializmus alapjainak lerakása. Eltávolodás a szovjet modelltől: a diktatúra módszereinek finomítása, az új gazdasági mechanizmus, részvétel Csehszlovákia lerohanásában, változások Kádár János személyes megítélésében idehaza és külföldön november 4. (Nagy Imre menekülése a jug. Nagykövetségre) 1968 (új gazdasági mechanizmus bevezetése; csehek elleni intervenció)

8 3.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) A szocializmus válsága: megoldhatatlan gazdasági problémák, a társadalmi elégedetlenség növekedése, a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megroppanása, az MSZMP válsága, a politikai ellenzéki mozgalmak szerveződése és fellépése. A III. Köztársaság megszületése: az állampárton belüli reformerők aktivizálódása, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások eredményei, a Köztársaság kikiáltása, az évi parlamenti választás, a szovjet csapatok távozása (rendszerváltás) október 23. (3. köztársaság kikiáltása Magyarországon) 1990 (első szabad választások; Antall-kormány megalakulása) 1991 (szovjet csapatok kivonulása) Személy: Antall József, Göncz Árpád Fogalom: ellenzéki mozgalmak, rendszerváltozás, szociális piacgazdaság, reformszocializmus 4. A jelenkor 4.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. Gazdasági szerkezetváltás; gazdasági válság. A rendszerváltozás utáni magyar gazdaság; a válság következményei. A politikai rendszer átalakulása; többpártrendszer, demokratizálódás. Nemzeti-etnikai konfliktusok; az államhatárok átrendeződése (Csehszlovákia, Jugoszlávia). A volt NDK sajátos helyzete. Az európai integrációhoz való csatlakozás. 4.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. Az integráció tartalma (a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad forgalma; oktatási, tudományos és kulturális együttműködési programok, jogrendszer stb.). Nemzeti sajátosságok, a tagállamok kormányainak hatásköre. Az Európai Unió intézményei (az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék). A döntési mechanizmusok főbb elemei; gyakorlata. Centrum-periféria az Európai Unióban. A támogatások rendszere.