A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 12. évfolyama számára
|
|
- Klára Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 12. évfolyama számára [A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]
2 Az I. világháború és az azt követő békék kora ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború története és jellemzői (6-11. o.) Forradalmak Oroszországban ( o.) A Párizs környéki békék ( o.) A polgári demokrácia Magyarországon (őszirózsás forradalom, , 29., 33. o.) Tanácsköztársaság Magyarországon ( o.) A trianoni előzményei és tartalma (34-37., o.) 2. Személyek Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lloyd George, Clemenceau, Lenin, Kerenszkij IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Apponyi Albert, Nagyatádi Szabó István 3. Események : az I. vh. (VI. 28.: szarajevói merénylet, VII. 28.: OMM hadüzenete, 1915: olasz, 1916: román belépés, 1916: verduni, somme-i csata, 1918: fekete nap, fegyverszünetek) III.: orosz polgári forradalom, XI.: bolsevik hatalomátvétel 1918-: oroszországi intervenció és polgárháború XI. 11.: compiégne-i fegyverszünet 1919: versailles-i béke 1916: Ferenc József halála, IV. Károly X.: Magyar Nemzeti Tanács, 31.: őszirózsás forradalom XI. 3.: padovai fegyverszünet, (13.: belgrádi konvenció, 16.: Magyar Népköztársaság) III. 21 VIII. 1.: Magyar Tanácsköztársaság, V-VI.: északi hadjárat III. 1.: Horthy Miklós kormányzóvá választása VI. 4.: trianoni béke : Teleki Pál (I.), numerus clausus, Nagyatádi Szabó-féle földtörvény ( 20) 4. Fogalmak ultimátum, villámháború- állóháború, offenzíva, antant és központi hatalmak, hátország, pacifizmus szovjet, bolsevik, Ideiglenes Kormány, kettős hatalom, kommunizmus, egypártrendszer, kollektivizálás, intervenció, polgárháború etnikai és történeti elv, békerendszer, kisantant, Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), kisebbségvédelmi garanciák Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, fegyverszünet, Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, Forradalmi Kormányzótanács (népbiztos), ellenforradalom, vörös- és fehérterror, numerus clausus 5. Topográfia Szarajevó, Marne, Verdun, Somme, Pétervár (Petrográd), Ausztria, Versailles, Szerb Horvát Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), Finnország Doberdó, Isonzó, Piave, trianoni Magyarország, Sopron, Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Muravidék-Muraköz, Bácska, Bánság (Bánát), Burgenland
3 A világ a két világháború között ( ) 1. Esszé (10 pont) A gazdasági világválság és megoldása ([47., 48-49,] o.) Az NSDAP hatalomra jutása és a náci diktatúra ( o.) A sztálinizmus a Szovjetunióban ( o) A Bethlen-féle konszolidáció ( o.) Életmód és társadalom változásai ( o.) 2. Személyek Franklin D. Roosevelt Gustav Stresemann, Adolf Hitler Joszif V. Sztálin, Lev D. Trockij Benito Mussolini, Francisco Franco Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung Horthy Miklós, Teleki Pál, IV. Károly, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darányi Kálmán, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla 3. Események : washingtoni konferencia 1922: Szovjetunió megalakulása, Mussolini puccsa 1923: müncheni sörpuccs ( 24: Mein Kampf) 1925: locarnoi konferencia : gazdasági világválság 1933: Hitler kancellár, No. kilép a népszövetségből 1935: Saar-vidéki népszavazás 1936: Rajna-vidéki bevonulás, Berlin-Róma tengely, antikomintern-paktum, spanyol polgárháború (-39) 1938: Anschluss, müncheni konferencia 1939: Szlovákia : Bethlen István 1921: királypuccsok, Bethlen-Peyer paktum, soproni népszavazás 1927: pengő, örök barátsági szerződés Olaszo.-gal : Gömbös, : Darányi (győri program), : Imrédy (I. zsidótv., I. bécsi döntés) XI. 2.: I. bécsi döntés 4. Fogalmak jelenkor, parlamenti demokrácia, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, társadalombiztosítás Mein Kampf, nemzetiszocializmus, sovinizmus, fajelmélet, antiszemitizmus, egypártrendszer, koncentrációs tábor, totális diktatúra, propaganda, kristályéjszaka kommunizmus, sztálinizmus, kollektivizálás, tisztogatás (csisztka), koncepciós per, GULAG, tervgazdálkodás fasizmus, korporatív állam kisantant, kisebbségvédelem Berlin-Róma tengely, Anschluss, ultimátum vitézi rend, korlátozott parlamentarizmus, irredentizmus, revízió, konszolidáció, konzervatív, liberális, kommunisták
4 őrségváltás, nyilasmozgalom, nyilasok, zsidótörvények, népi falukutató mozgalom, urbánusok 5. Topográfia Szerb Horvát Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Írország (Brit Nemzetközösség), Szovjetunió, Leningrád, New York, Rajna-vidék, Saar-vidék, Szudéta-vidék, Cseh Morva Protektorátus, Szlovákia trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Sopron, Győr
5 A második világháború ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború /43 a fordulatig ( , o.) A világháború 1942/43-45 a szövetségesek győzelme (117-8., o.) A világháború jellemzői, ellenállás, népirtások ( o.) A hadbalépéstől a német megszállásig, (132., o.) A megszállástól a háború végéig, ( o.) 2. Személyek Charles de Gaulle, Winston S. Churchill, Bernard L. Montgomery, Franklin D. Roosevelt, Dwight D. Eisenhower, Joszif V. Sztálin, Georgij Zsukov Adolf Hitler, Erwin Rommel, Hermann Göring, Adolf Eichmann, Benito Mussolini Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Bárdossy László, Kállay Miklós, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Dálnoki Miklós Béla 3. Események IX. 1.: lengyel hadjárat, tél: finn-szovjet téli háború (IV-VI.): skandináv hadjárat, V-VII.: Ny-európai hadjárat, 40-41: angliai csata, 40. (IX.): háromhatalmi egyezmény (IV-V.): német balkáni hadjárat, VI. 22.: Barbarossa, XII. 7.: Pearl Harbor, (1941-: USA szállítások NBr.-nak és SzU-nak) 1942 (I.): wannsee-i program ( Endlösung ) (VI.): Midway-szigeteki, (XI.:) el-alameini, (X ) 43. II.: sztálingrádi csata, 43. (VII.): kurszki tankcsata, szicíliai partraszállás, 43. (XI.): Teherán VI. 6.: normandiai partraszállás, (VIII.:) Románia átáll, (IX.:) varsói felkelés (II.): Jalta, V. 8-9.: győzelem napja, (VII-VIII.:) Potsdam, VIII. 6.: Hirosima (9.: Nagaszaki), IX. 2.: Japánban is VÉGE : 2. Teleki-kormány, VIII. 30.: 2. bécsi döntés : Bárdossy-kormány, 41. IV. 11.: Jugoszlávia megtámadása (Délvidék vissza), VI. 26.: ismeretlen repülőtámadás, Szu megtámadása, (VIII.:) 3. zsidótörvény, (XII.:) hadüzenet USA-nak : Kállay-kormány, I.: Voronyezs III. 19. Mo. német megszállása, Sztójay-kormány, V- zsidóság deportálása, (VIII.): Lakatos-kormány, IX-: Vörös Hads. Mo.-on, (X.:) moszkvai megállapodás, debreceni tankcsata, X. 15.: kiugrási kísérlet, nyilas hatalom, XII. 21.: debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány (II.): Budapest szabad, (III.:) földreform-rendelet, IV.: felszabadulás? 4. Fogalmak tengelyhatalmak, antifasiszta koalíció, villámháború, furcsa háború, evakuálás, radar, totális háború, hadigazdaság, propaganda, Barbarossa-terv, kölcsönbérleti szerződés, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holocaust (soá, végső megoldás), partizán, antifasiszta ellenállás, kamikaze, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), (feltétel nélküli) kapituláció, háborús bűnös fegyveres semlegesség, nyilasmozgalom (nyilasok), zsidótörvények, hadigazdaság, hintapolitika, gettó, deportálás, munkaszolgálat, kiugrás, nemzetvezető, hadifogság
6 5. Topográfia Varsó, Finnország, Hollandia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Pearl Harbor, Midway-szk., Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, el-alamein, Szicília, Teherán, Normandia, Jalta, Berlin, Potsdam, Japán, Hirosima Felvidék, Kassa, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék, Újvidék, Bácska, Drávaköz, Muravidék- Muraköz, Voronyezs, Don-kanyar, Debrecen, Budapest
7 A kétpólusú világ és Magyarország a II. világháborútól a rendszerváltásig ( /91) 1. Esszé (10 pont) A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői ( , [ ], , , [172-5.] o.) A kelet-közép-európai szocialista rendszerek és bukásuk ( , [ ,] o.) A kommunista diktatúra kiépítése és működése ([ ,] , o.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc ( , 202., 206. o.) A Kádár-rendszer története, jellemzői (202-6., , [217.] o.) A magyar rendszerváltozás ( o.) 2. Személyek W. Churchill, H. S. Truman, D. D. Eisenhower, Ch. De Gaulle, J. V. Sztálin Dzs. Nehru, M. Gandhi, Mao Ce-tung, Csang Kaj-Sek, Ho Si Minh, Fidel Castro, D. Ben Gurion, G. Nasszer K. Adenauer, Ny. Sz. Hruscsov, J. F. Kennedy, J. Gagarin, N. Armstrong, W. Brandt, M. Luther King, XIII. János, II. János Pál, J. Carter, L. Walęsa, R. Reagan, M. Sz. Gorbacsov, G. Bush, V. Hável Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Nyers Rezső, Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád 3. Események 1947: Marshall-segély, Truman-elv, Kominform, India független 1948: berlini válság, Izrael megalakulása (1. arab-izraeli háború), 1949: NATO alakulása, KGST alakulása, NSZK, NDK születése, Kínai Népköztársaság : koreai háború 1955: Varsói Szerződés, osztrák államszerződés, bandungi értekezlet 1956: SZKP XX. kongresszusa, szuezi válság, 2. arab izraeli háború, 1957: Szputnyik műhold az űrben, első interkontinentális rakéta 1961: berlini fal; Gagarin, az első űrhajós 1962: kubai rakétaválság 1967: hatnapos arab-izraeli háború 1968: prágai tavasz és leverése 1969: amerikai ember a Holdon : amerikai beavatkozás Vietnamban 1972: SALT-I. szerződés 1974: olajárrobbanás 1975: helsinki értekezlet 1979: SALT-II., Szovjetunió megszállja Afganisztánt 1989: rendszerváltás Kelet-Közép-Európában 1990: Németország újraegyesülése 1991: a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, 1. öbölháború 1945: földreform, választások kisgazda győzelemmel 1946: Magyar Köztársaság, forint bevezetése február 10.: párizsi béke 1947: kékcédulás választások (kommunista győzelem) 1948: a fordulat éve (MDP), Mindszenty-per 1949: Magyar Népköztársaság, alkotmány, Rajk-per : Rákosi-rendszer, szövetkezetesítés ( 50 tanácsrendszer) 1953: Sztálin halála, Rákosi leváltása Nagy Imrére
8 1956. október 23.: forradalom november 4.: szovjet megszállás, Kádár-kormány VI. 16.: Nagy Imre és társai kivégzése : a kollektivizálás vége 1963: amnesztia az 56-osoknak 1968: bevonulás Csehszlovákiába, új gazdasági mechanizmus 1974: új gazdasági mechanizmus vége, eladósodás 1989: Nagy Imre és társainak újratemetése, az EKA és az MSZMP tárgyalásai október 23.: a 3. köztársaság kikiáltása 1990: demokratikus parlamenti és önkormányzati választások 1991: a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 4. Fogalmak ENSZ (Közgyűlés. Biztonsági Tanács), szuverenitás, vétójog, szuperhatalom, kollaboráns, Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), Kominform, vasfüggöny, hidegháború, Truman-elv (feltartóztatási politika), Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, piacgazdaság, totális diktatúra, kommunizmus, sztálinizmus, KGST, tervgazdálkodás, Kuomintang, demarkációs vonal, neokolonializmus, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, (fekete) polgárjogi mozgalom nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba), interkontinentális rakéták, fegyverkezési verseny, nukleáris tél, holdraszállás, űrverseny, enyhülési politika, prágai tavasz, Brezsnyev-doktrína (korlátozott szuverenitás), fegyverzetkorlátozás (atomsorompó, ill. atomcsend egyezmény, SALT-szerződések), helsinki értekezlet, berlini válság (blokád), berlini fal, új keleti politika (reálpolitika), hatnapos háború, olajválság kis hidegháború, partizánháború, polgárháború, csillagháborús terv, Carter-doktrína, cserearány-romlás, Szolidaritás, reform, peresztrojka, glasznoszty, rendszerváltás, bársonyos forradalom, posztszovjet, munkanélküliség, szociális piacgazdaság, európai integráció hadifogság, Ideiglenes Nemzetgyűlés, földosztás (földreform), újjáépítés, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, Gazdasági Főtanács, forint, államosítás, kollektív büntetés elve, MKP, SZDP, FKgP, NPP koalíció, szalámitaktika, Baloldali Blokk, propaganda, demagógia, B-lista, kitelepítés, lakosságcsere, kékcédulás választások pártállam, állampárt, MDP, (Magyar Függetlenségi) Népfront, tanács(rendszer), ÁVH, terror, osztályellenség, koncepciós per, ötvenes évek, internálás, Országos Tervhivatal, kollektivizálás, extenzív iparfejlesztés, szövetkezetesítés, TSZ, beszolgáltatás, padlássöprés, kulák, sematizmus, személyi kultusz Petőfi Kör, forradalmi bizottság, munkástanács, MSZMP, semlegesség, Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, munkásőrség (pufajkások), magyar kérdés gulyáskommunizmus, frizsiderszocializmus, második gazdaság, háztáji gazdaság, gmk, reformszocializmus, új gazdasági mechanizmus, 3 T, ellenzéki mozgalmak, társadalmi mobilitás, adósságspirál MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZP, KDNP, EKA, privatizáció, pluralizmus, önkormányzatok 5. Topográfia Egyesült Államok, New York, Washington, Szovjetunió, Moszkva, Párizs, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, Prága, NSZK, NDK, Berlin, Kuba, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél- Vietnam India, Kína, Japán, Izrael+Palesztina, Afganisztán, Budapest, pozsonyi hídfő, Kistarcsa, Recsk, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Miskolc, Dunaújváros, Leninváros, Monor
9 A globális világ kora 1. Esszé (10 pont) A globális világ: A gazdaság és a társadalom átalakulása a XX. század második felében; fogyasztói társadalom, tömegkultúra ( o.) Globális problémák természet (ökológia), társadalom, népesedési viszonyok; 3. világ ( o.) Az európai integráció: az Európai Unió kialakulása és felépítése ( o.) A magyar polgári demokrácia és önkormányzatiság működése ( o.) Népesedési viszonyok és társadalmi változások a XX. századi Magyarországon ( , o.) Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon és a kisebbségbe került magyarság helyzete a XX. században ( o.) Társadalomismeret: Emberi jogok, polgári jogok, kötelességek (a tényanyag végén található!) 2. Személyek Adenauer, de Gaulle, XIII. János, II. János Pál, Gorbacsov Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter, Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Schmitt Pál Tito, Beneš, Ceauşescu 3. Események 1947: Marshall-segély, 1949: Európa Tanács, 1951: Montánunió, 1958: Európai Gazdasági Közösség (római szerződések), 1968: diáklázadások, 1975: helsinki értekezlet, : rendszerváltás Kelet-Közép-Európában, 1991: német egység, 1992: maastrichti szerződés, Európai Unió, IX. 11.: terrortámadás a World Trade Center és a Pentagon ellen, 2002: az euró bevezetése : Rákosi-korszak, : Kádár-korszak, október 23.: a 3. Magyar Köztársaság, 1990: első demokratikus választások, kormányok: Antall , Boross -1994, Horn , Orbán , Medgyessy , Gyurcsány , Bajnai , Orbán köztársasági elnökök: Göncz , Mádl , Sólyom , Schmitt 2010-, 1999: Magyarország a NATO tagja, 2004: Magyarország az EU tagja, 4. Fogalmak hidegháború, totális diktatúra, tervgazdálkodás, államosítás, világgazdaság, Marshall-terv, polgári demokráciák, szociális piacgazdaság, jóléti társadalom, olajárrobbanás, tudományos-technikai forradalom, informatikai forradalom, tőkevándorlás, centrum, periféria, globális világ, fogyasztói társadalom, hippimozgalom, szociális ellátó rendszerek, fenntartható fejlődés, környezetkárosítás, éghajlatváltozás (klímaváltozás), üvegházhatás, környezetvédelem, Észak Dél ellentét, olajexportőr országok,
10 harmadik világ, demográfiai robbanás, migráció, eladósodás, terrorizmus, születésszabályozás, elöregedő társadalom, szociálpolitika, eltartóképesség, európai integráció, Európa Tanács, Montánunió, római szerződések, EGK (Közös Piac), EU, euró, schengeni egyezmény, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Bíróság, jogállam, parlamentáris rendszer, elnöki rendszer, egyéni szabadságjogok, kollektív jogok, emberi jogok és állampolgári jogok, egyéni/ listás/ vegyes választási rendszer, párt, koalíció, Országgyűlés, egykamarás parlament, plenáris ülés, kormány, miniszterelnök, miniszter, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, bíróságok, Legfelsőbb Bíróság, törvényhozó/ végrehajtó/ igazságszolgáltató hatalom, helyi/ területi önkormányzat, közgyűlés, polgármester, jegyző, szakszervezet, sztrájk, kamara, civil szervezetek, hadifogság, kollektív büntetés elve, emigráció, földosztás, kitelepítés, lakosságcsere, pártállam, ötvenes évek, Ratkó-korszak, gyes, várható életkor, internálás, disszidálás, reformszocializmus, második gazdaság, rendszerváltás, munkaerőhiány, vendégmunkások, nemzetiség, etnikum, identitás, nemzetállam, (erőszakos) asszimiláció, kisebbségi önkormányzat, romák, munkaszolgálat, kollektív bűnösség, autonómia, falurombolás, középrétegek, társadalmi mobilitás, káder, kétlaki réteg, teljes foglalkoztatottság, privatizáció, munkanélküliség, 5. Topográfia Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg, Székelyföld, Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Ukrajna, Ausztria,
11 Jogok és kötelességek a társadalomban, az emberi alapjogok értelmezése (Fehér Gyöngyi Eszter: Társadalomismeret o.; Gönczöl Enikő: Én és a politika? o.) 1.) Az állampolgárság fogalma: (Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma alatt állnak.) Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és kötelességei vannak; az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv. 2.) Az állampolgárok alapvető jogai: a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogok; pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog. Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog. Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide ( az emberi jogok második nemzedéke ; a XIX. sz. második felétől jelennek meg). c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egységokmánya 1989 ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A jogok védelme: az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az ombudsman) ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.
12 3.) Az állampolgári jogok csoportosítása: a.) Szabadságjogok: személyi szabadságjogok: politikai szabadságjogok: (Megvédik az állampolgárokat a szabadságukat korlátozó állami beavatkozástól.) az egyénhez fűződő jogok, pl. tulajdonhoz való jog, személyi sérthetetlenség (pl. ártatlanság vélelme, szabadságvesztést csak a bíróság rendelhet el, letartóztatás csak jogilag meghatározott esetben lehet), levéltitok sérthetetlensége (telefon, internet, stb.), magánlakás sérthetetlensége. Ehhez tartoznak még, pl. lakóhely szabad megválasztása, névhez, jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez való jogok. a közös (kollektív) politikai szabadságjogok a társadalom szabadságát hivatottak biztosítani, pl. egyesülési és gyülekezési jog, szólás- és sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság évi 2. tc.: egyesülési jog: az állampolgárok szabadon alakíthatnak társadalmi szervezetet, amennyiben tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal; politikai párt megalakításakor további rendelkezések is irányadók évi 3. tc.: gyülekezési jog: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják szólás- és sajtószabadság: véleménynyilvánítás szabadsága; külön sajtótörvény a sajtótermékekre. lelkiismereti- és vallásszabadság: az állam hitbeli kérdésekben nem foglalhat állást; egyház minden olyan vallási tevékenység céljából alapítható, amely az alkotmánnyal nem ellentétes b.) Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok: azt szolgálják, hogy az állampolgárok képviselőket választva folyamatosan beleszólhassanak a közügyekbe. Ide tartozik: választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés. c.) Gazdasági, szociális és kulturális jogok: keletkezésük a 19. század második felére nyúlik vissza. Az államnak aktív cselekvést kell vállalnia megvalósításukhoz (jogi garanciák, társadalmi és politikai biztosítékok megteremtése). Ide tartoznak: munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. munkához való jog: munka és foglalkozás szabad megválasztása, vállalkozás joga; jogi tartalmát a Munka Törvénykönyve szabályozza, ehhez kapcsolódik a sztrájkjog. Az állam kötelezettséget vállal, hogy munkaalkalmat teremtsen, segítse a munkanélkülieket, megszabja a minimálbért, a munkaidőt, stb. pihenéshez, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog: az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra; egészségvédelem: pihenőidő kiadása, társadalombiztosítási (TB) ellátás betegségi biztosítás balesetbiztosítás nyugdíjbiztosítás ide tartoznak a segélyek, szociális otthonok is (pl. természetbeni [naponta 1x meleg étkezés, hajléktalanoknak szállás] és pénzsegély) művelődéshez való jog: az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, a közép- és felsőoktatási intézmények mindenki számára hozzáférhetők; rászorulók anyagi támogatása, az iskolafenntartó jellege miatt (egyházi, magán, alapítványi, állami) nem alkalmazható megkülönböztetés.
13 d.) Az állampolgárok egyenjogúsága: bármely megkülönböztetés (faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül). A hátrányos megkülönböztetést a törvény bünteti. Ide tartozik: a nemek, a nemzetek és nemzetiségek (etnikumok), az egyházak egyenjogúsága. e.) A gyermekek jogai: Kiskorú: a 18. évüket be nem töltött személy a 14. életév alattiak cselekvőképtelenek, nevükben törvényes képviselőjük intézkedik (gyermekkorú) a 14 év feletti kiskorúak korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek (fiatalkorú) ( év: fiatal felnőtt) Minden gyereknek joga van családjában nevelkedni. A szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A szülő kötelessége a lehető legjobb egészségi állapothoz, szociális biztonsághoz, megfelelő életszínvonalhoz, pihenéshez való jog érvényesítése. A gyermek személyét érintő valamennyi ügyben a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak véleménynyilvánítási joga van, pl. válóper, stb. esetén. A kerületi gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorút különösen indokolt esetben gyermeknevelő intézetbe irányíthatja. f.) A diákok jogai és kötelességei: (Közoktatási törvény) A diákok egyéni jogai személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; véleményét bármiről (a nevelők és tanítók munkájáról, az iskola vagy kollégium működéséről stb.) elmondhassa; érdemi választ kapjon feltett kérdéseire, problémáira. A diákok kollektív (közösségi) jogai: szólásszabadság, véleményezés joga stb.; érvényesítésének legfontosabb fóruma, az iskolai demokrácia alapja a diákönkormányzat (DÖK). A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók mindenféle közösségei maguk döntenek működési szabályaikról, választják meg tisztségviselőiket és képviselőt küldhet a diákönkormányzatba. A diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenysége: képviselik a diákok érdekeit,: három fő területen: véleményezési jog: nem történhet meg az, hogy az iskola életét érintő döntéseket a diákok feje fölött hozzák meg (akár alapvető dokumentumok, pl. az iskola pedagógiai programja), egyetértési jog: (döntés nem hozható egyetértés hiányában): pl. az iskolai házirend elfogadásakor, módosításakor döntési jog: önállóan, saját belátása szerint dönt (senki nem vonhatja kétségbe). A diákönkormányzat dönt: saját működéséről; mire költi a rendelkezésére álló pénzt; a számára biztosított jogok gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, -rádió, -tévé, stb.) létrehozásáról, működtetéséról, ezek diákvezetőinek megbízásáról. A diákok kötelezettségei (12. ): részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető
14 állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 4.) Az állampolgári kötelességek: A 20. században jelennek meg az alkotmányokban: honvédelmi kötelezettség, adófizetési kötelezettség, a törvények betartásának kötelezettsége, kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége. Az állampolgárok egyenjogúsága: 1.) Keletkezése a polgárság nemesi előjogok, kiváltságok elleni küzdelméhez kötődik: törvény előtti egyenlőség. A modern társadalmakban előtérbe került a nemek egyenjogúsága (nők választójoga, egyenlő esélye a munka világában), egyházak egyenjogúsága, nemzetek, nemzetiségek egyenjogúsága (a kisebbségi jogvédelem az I. világháború után alakult ki). 2.) Nemzetek és nemzeti kisebbségek: Kelet-Közép-Európában a nemzetek politikai széttagoltsága volt jellemző (pl. Németország) vagy az erős rendi nacionalizmus (pl. Magyarország). A nemzetközpontú ideológia az etnikai értelemben vett sajátosságok köré szerveződött: kialakult a kultúrnemzet, a nyelv és kultúra közössége. Az állam és a nemzet itt nem azonos terjedelmű fogalmak, de cél volt az egységes nemzetállamok létrehozása. Nehézségek: az etnikai és államhatárok nem estek egybe, konfliktusok: asszimiláció ellenállás a nemzetiségek részéről. Az OMM nem volt homogén, Európa államai közül a legtarkább etnikai képet mutatja után a Párizs-környéki békék sem oldották meg a problémát. Részben ennek következménye volt a II. vh. A II. vh. utáni békék a régi nyomvonalon haladtak: a kollektív bűnösség elve, népességcsere, kitelepítések és nemzeti diszkrimináció voltak a következmények. Közép-Európa államai többnemzetiségű államok maradtak. Szovjet modell: a népek közötti barátság eszméje a nemzeti konfliktusok nem élezhetők, kisebbségi intézmények kiépítése. Ez csak diktatúrával valósítható meg. A kommunista diktatúrák bukása után ezek a feszültségek elemi erővel törtek felszínre háborúk, pogromok! 3.) Nemzeti-etnikai kisebbségek Magyarországon: Trianon, majd az 1945 utáni kitelepítés és népességcsere miatt Magyarországon csökken a nemzetiségek aránya. Az 1990-es népszámlálás szerint 2% (233 ezer fő) vallotta magát nemzetiségi-etnikai kisebbséghez tartozónak (ténylegesen kb. 4% lehet). A nemzeti közösségek bomlásnak indultak. A zárt nemzetiségi területek felolvadtak. A cigányság hátrányos szociális helyzete mellett az ellene irányuló előítéletekkel is meg kell, hogy küzdjön évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alapvető szabadságjogok, nemzeti és etnikai kisebbség:
15 minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van; tagjai magyar állampolgárok; a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. a törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, bevándorlókra, betelepedett külföldi állampolgárokra, hontalanokra, a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése, a kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen joga (hagyomány, nyelv ápolása, anyanyelvhasználat stb.), az országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén (vend), ukrán.
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály I.félév Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Tudják a tanulók, hogy a második világháború átrendezte a világpolitikai viszonyokat!
RészletesebbenTananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG
Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG 1.Háborús együttműködésből békés szembenállás 2. A hidegháború kibontakozása 3. A párizsi béke
RészletesebbenSzakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből
A vizsga felépítése: Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 12. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenX. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu X. TOLLFORGATÓ 1. forduló X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenAz 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel
Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Készítette: Dr. Czeglédi Sándor Tanmenet E tanmenet célja egyrészt a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium,
RészletesebbenA háborúnak vége: Hirosima
Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt
Részletesebben1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ!
1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik országban működött a Gestapo? 1.) Olaszország 2.) Németország X.) Szovjetunió 2. Mennyiben határozta meg a békeszerződés a német haderő létszámát az I.
RészletesebbenA hidegháború kezdete
A hidegháború kezdete Kétpólusú világ Hatalmi átrendeződés: - vesztesek: romokban heverő gazdaság, korlátozott szuverenitás - győztesek: Anglia 1 és Franciaország másodrendű hatalmakká válnak USA: a világ
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA. 12. évfolyam
OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA 12. évfolyam Az első világháború Forradalmak a világforradalom bűvöletében (Oroszország; Németország) A világháborút lezáró békék Magyarország a világháborúban, a forradalom kirobbanása
RészletesebbenTÖRTÉNELEM Megyei szaktárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor az érettségiző osztályok számára
TÖRTÉNELEM Megyei szaktárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor az érettségiző osztályok számára Először olvassa el a feladatokban megfogalmazott kérdéseket, majd alaposan gondolja át a válaszait, s azt
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
Részletesebbena XX. század idővonala
"Ez nem békekötés, ez fegyverszünet 20 évre." Egyetemes 1914.VII.28-1918.XI.11. 1919.I.18-1920. történelem Az 1. világháború párizsi békekonferencia - veszteseket nem hívták meg ANTANT - Központi Hatalmak
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKovács Pál Baptista Gimnázium
Történelem tanmenet 11.B Heti 3 óra, évi 108 óra Tankönyv: Száray Miklós, Történelem 11. Atlasz: Történelmi atlasz középiskolásoknak OFI Kádár Márta TANMENET I. A reformkor, forradalom és szabadságharc
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenElbánál találkozik USA-UK-SZU Tartsay Vilmos százados
FOGALMAK Vörös Hadsereg Berlint elfoglalja Clement Attlee ÉVSZÁMOK lengyel kérdés Hitler öngyilkos Harry Truman 1 9 3 9 Lengyelország sérthetetlensége Németo. kapitulál Robert Oppenheimer 39. aug. 24 Hitler
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenA rendszerváltás. vetíthető oktatási segédanyag. Keglevich Kristóf. Budapest, 2016
A rendszerváltás vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2016 1. Előzmények a Kádár-korszak válságba jutott a) gazdasági válság tervgazdálkodás nem termel hasznot külpolitikai ok: olajárrobbanás
RészletesebbenIII. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század
III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 1. 10 15. század 936 973: I. Ottó uralkodása 955: az augsburgi vereség 972 997: Géza fejedelem 997 1038: I. István uralkodása 1077: Canossa-járás
RészletesebbenFOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae
FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl
Részletesebben1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947
1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenI. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!
I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer
Részletesebben1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1.) Wilson 14 pont 2.) Stromfeld Aurél északi hadjárat X.)Horthy Miklós vörösterror
1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Ki ékeskedik "idegen tollakkal"? 1.) Wilson 14 pont 2.) Stromfeld Aurél északi hadjárat X.)Horthy Miklós vörösterror 2. Ki volt a német SS vezetője? 1.) Göring
RészletesebbenTÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG
TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenAz Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenTematikai egység A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei
7 8. évfolyam Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb
RészletesebbenTörténelmi tanulmányi verseny
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenKÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK
KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához
A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák
RészletesebbenTÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
RészletesebbenTörténelem osztályozóvizsga követelményei
Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenÉVSZÁMOK. 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború.
2 ÉVSZÁMOK 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború. 1914 1918: els világháború. Az ún. központi hatalmak (Németország, Osztrák Magyar Monarchia
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenTörténelem érettségi adattár
Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...9 Kronológia...
RészletesebbenA magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.
A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás
RészletesebbenFöldünk a két világháború között
Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam Javítókulcs Földünk a két világháború
Részletesebben2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK. Írásbeli teszt időpontja: április 5. péntek reggel 9 óra
2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK Írásbeli teszt időpontja: 2018. április 5. péntek reggel 9 óra Ha kérdésed van a tananyag kapcsán, Beát keresd! Az alapvető emberi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM TANMENET 12. ÉVFOLYAM TANÉV
TÖRTÉNELEM TANMENET 12. ÉVFOLYAM 2017-18. TANÉV Alkalmazott tankönyv: Boronkay, Kaposy, Katona, Száray: Történelem 12 A tanmenetjavaslatban használt rövidítések: F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak
RészletesebbenA versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám: Elért helyezés:
Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTörténelem társadalmi és állampolgári ismeretek 7. osztály I. félév. A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 7. osztály I. félév A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Tudják a tanulók, hogy XIX. század politikai irányzatai közül az egyik legmeghatározóbb
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenKovács Pál Baptista Gimnázium. Tanmenet Történelem 12. b osztály 2018/2019. tanév Heti 3 óra Évi 96 óra. Kádár Márta
Kovács Pál Baptista Gimnázium Tanmenet Történelem 12. b osztály 2018/2019. tanév Heti 3 Évi 96 Kádár Márta Óraszám A tanítás anyaga Tartalmi és fejlesztési célok Feldolgozandó új lexikai anyag Jellemzően
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenB 1. Ki mondta? "A kulák kulák marad listával és lista nélkül is." 2p
Fogalom berlini válság Köztársaság-tér Georgi Dimitrov ENSZ, BT, Unesco, FAO Valutareform kormány újjászerveződik Nikola Petkov óceánpajzs, atomhatalom kékcédulás választás Varsói Szerz. Kilépés Fábry
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
Részletesebben5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)
5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenEurópai ünnepnapok 2012
Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
Részletesebbenkeretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények
12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv
RészletesebbenADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)
ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában
Részletesebben