A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 12. évfolyama számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 12. évfolyama számára"

Átírás

1 A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 12. évfolyama számára [A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]

2 Az I. világháború és az azt követő békék kora ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború története és jellemzői (6-11. o.) Forradalmak Oroszországban ( o.) A Párizs környéki békék ( o.) A polgári demokrácia Magyarországon (őszirózsás forradalom, , 29., 33. o.) Tanácsköztársaság Magyarországon ( o.) A trianoni előzményei és tartalma (34-37., o.) 2. Személyek Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lloyd George, Clemenceau, Lenin, Kerenszkij IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Apponyi Albert, Nagyatádi Szabó István 3. Események : az I. vh. (VI. 28.: szarajevói merénylet, VII. 28.: OMM hadüzenete, 1915: olasz, 1916: román belépés, 1916: verduni, somme-i csata, 1918: fekete nap, fegyverszünetek) III.: orosz polgári forradalom, XI.: bolsevik hatalomátvétel 1918-: oroszországi intervenció és polgárháború XI. 11.: compiégne-i fegyverszünet 1919: versailles-i béke 1916: Ferenc József halála, IV. Károly X.: Magyar Nemzeti Tanács, 31.: őszirózsás forradalom XI. 3.: padovai fegyverszünet, (13.: belgrádi konvenció, 16.: Magyar Népköztársaság) III. 21 VIII. 1.: Magyar Tanácsköztársaság, V-VI.: északi hadjárat III. 1.: Horthy Miklós kormányzóvá választása VI. 4.: trianoni béke : Teleki Pál (I.), numerus clausus, Nagyatádi Szabó-féle földtörvény ( 20) 4. Fogalmak ultimátum, villámháború- állóháború, offenzíva, antant és központi hatalmak, hátország, pacifizmus szovjet, bolsevik, Ideiglenes Kormány, kettős hatalom, kommunizmus, egypártrendszer, kollektivizálás, intervenció, polgárháború etnikai és történeti elv, békerendszer, kisantant, Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), kisebbségvédelmi garanciák Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, fegyverszünet, Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, Forradalmi Kormányzótanács (népbiztos), ellenforradalom, vörös- és fehérterror, numerus clausus 5. Topográfia Szarajevó, Marne, Verdun, Somme, Pétervár (Petrográd), Ausztria, Versailles, Szerb Horvát Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), Finnország Doberdó, Isonzó, Piave, trianoni Magyarország, Sopron, Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Muravidék-Muraköz, Bácska, Bánság (Bánát), Burgenland

3 A világ a két világháború között ( ) 1. Esszé (10 pont) A gazdasági világválság és megoldása ([47., 48-49,] o.) Az NSDAP hatalomra jutása és a náci diktatúra ( o.) A sztálinizmus a Szovjetunióban ( o) A Bethlen-féle konszolidáció ( o.) Életmód és társadalom változásai ( o.) 2. Személyek Franklin D. Roosevelt Gustav Stresemann, Adolf Hitler Joszif V. Sztálin, Lev D. Trockij Benito Mussolini, Francisco Franco Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung Horthy Miklós, Teleki Pál, IV. Károly, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darányi Kálmán, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla 3. Események : washingtoni konferencia 1922: Szovjetunió megalakulása, Mussolini puccsa 1923: müncheni sörpuccs ( 24: Mein Kampf) 1925: locarnoi konferencia : gazdasági világválság 1933: Hitler kancellár, No. kilép a népszövetségből 1935: Saar-vidéki népszavazás 1936: Rajna-vidéki bevonulás, Berlin-Róma tengely, antikomintern-paktum, spanyol polgárháború (-39) 1938: Anschluss, müncheni konferencia 1939: Szlovákia : Bethlen István 1921: királypuccsok, Bethlen-Peyer paktum, soproni népszavazás 1927: pengő, örök barátsági szerződés Olaszo.-gal : Gömbös, : Darányi (győri program), : Imrédy (I. zsidótv., I. bécsi döntés) XI. 2.: I. bécsi döntés 4. Fogalmak jelenkor, parlamenti demokrácia, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, társadalombiztosítás Mein Kampf, nemzetiszocializmus, sovinizmus, fajelmélet, antiszemitizmus, egypártrendszer, koncentrációs tábor, totális diktatúra, propaganda, kristályéjszaka kommunizmus, sztálinizmus, kollektivizálás, tisztogatás (csisztka), koncepciós per, GULAG, tervgazdálkodás fasizmus, korporatív állam kisantant, kisebbségvédelem Berlin-Róma tengely, Anschluss, ultimátum vitézi rend, korlátozott parlamentarizmus, irredentizmus, revízió, konszolidáció, konzervatív, liberális, kommunisták

4 őrségváltás, nyilasmozgalom, nyilasok, zsidótörvények, népi falukutató mozgalom, urbánusok 5. Topográfia Szerb Horvát Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Írország (Brit Nemzetközösség), Szovjetunió, Leningrád, New York, Rajna-vidék, Saar-vidék, Szudéta-vidék, Cseh Morva Protektorátus, Szlovákia trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Sopron, Győr

5 A második világháború ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború /43 a fordulatig ( , o.) A világháború 1942/43-45 a szövetségesek győzelme (117-8., o.) A világháború jellemzői, ellenállás, népirtások ( o.) A hadbalépéstől a német megszállásig, (132., o.) A megszállástól a háború végéig, ( o.) 2. Személyek Charles de Gaulle, Winston S. Churchill, Bernard L. Montgomery, Franklin D. Roosevelt, Dwight D. Eisenhower, Joszif V. Sztálin, Georgij Zsukov Adolf Hitler, Erwin Rommel, Hermann Göring, Adolf Eichmann, Benito Mussolini Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Bárdossy László, Kállay Miklós, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Dálnoki Miklós Béla 3. Események IX. 1.: lengyel hadjárat, tél: finn-szovjet téli háború (IV-VI.): skandináv hadjárat, V-VII.: Ny-európai hadjárat, 40-41: angliai csata, 40. (IX.): háromhatalmi egyezmény (IV-V.): német balkáni hadjárat, VI. 22.: Barbarossa, XII. 7.: Pearl Harbor, (1941-: USA szállítások NBr.-nak és SzU-nak) 1942 (I.): wannsee-i program ( Endlösung ) (VI.): Midway-szigeteki, (XI.:) el-alameini, (X ) 43. II.: sztálingrádi csata, 43. (VII.): kurszki tankcsata, szicíliai partraszállás, 43. (XI.): Teherán VI. 6.: normandiai partraszállás, (VIII.:) Románia átáll, (IX.:) varsói felkelés (II.): Jalta, V. 8-9.: győzelem napja, (VII-VIII.:) Potsdam, VIII. 6.: Hirosima (9.: Nagaszaki), IX. 2.: Japánban is VÉGE : 2. Teleki-kormány, VIII. 30.: 2. bécsi döntés : Bárdossy-kormány, 41. IV. 11.: Jugoszlávia megtámadása (Délvidék vissza), VI. 26.: ismeretlen repülőtámadás, Szu megtámadása, (VIII.:) 3. zsidótörvény, (XII.:) hadüzenet USA-nak : Kállay-kormány, I.: Voronyezs III. 19. Mo. német megszállása, Sztójay-kormány, V- zsidóság deportálása, (VIII.): Lakatos-kormány, IX-: Vörös Hads. Mo.-on, (X.:) moszkvai megállapodás, debreceni tankcsata, X. 15.: kiugrási kísérlet, nyilas hatalom, XII. 21.: debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány (II.): Budapest szabad, (III.:) földreform-rendelet, IV.: felszabadulás? 4. Fogalmak tengelyhatalmak, antifasiszta koalíció, villámháború, furcsa háború, evakuálás, radar, totális háború, hadigazdaság, propaganda, Barbarossa-terv, kölcsönbérleti szerződés, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holocaust (soá, végső megoldás), partizán, antifasiszta ellenállás, kamikaze, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), (feltétel nélküli) kapituláció, háborús bűnös fegyveres semlegesség, nyilasmozgalom (nyilasok), zsidótörvények, hadigazdaság, hintapolitika, gettó, deportálás, munkaszolgálat, kiugrás, nemzetvezető, hadifogság

6 5. Topográfia Varsó, Finnország, Hollandia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Pearl Harbor, Midway-szk., Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, el-alamein, Szicília, Teherán, Normandia, Jalta, Berlin, Potsdam, Japán, Hirosima Felvidék, Kassa, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék, Újvidék, Bácska, Drávaköz, Muravidék- Muraköz, Voronyezs, Don-kanyar, Debrecen, Budapest

7 A kétpólusú világ és Magyarország a II. világháborútól a rendszerváltásig ( /91) 1. Esszé (10 pont) A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői ( , [ ], , , [172-5.] o.) A kelet-közép-európai szocialista rendszerek és bukásuk ( , [ ,] o.) A kommunista diktatúra kiépítése és működése ([ ,] , o.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc ( , 202., 206. o.) A Kádár-rendszer története, jellemzői (202-6., , [217.] o.) A magyar rendszerváltozás ( o.) 2. Személyek W. Churchill, H. S. Truman, D. D. Eisenhower, Ch. De Gaulle, J. V. Sztálin Dzs. Nehru, M. Gandhi, Mao Ce-tung, Csang Kaj-Sek, Ho Si Minh, Fidel Castro, D. Ben Gurion, G. Nasszer K. Adenauer, Ny. Sz. Hruscsov, J. F. Kennedy, J. Gagarin, N. Armstrong, W. Brandt, M. Luther King, XIII. János, II. János Pál, J. Carter, L. Walęsa, R. Reagan, M. Sz. Gorbacsov, G. Bush, V. Hável Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Nyers Rezső, Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád 3. Események 1947: Marshall-segély, Truman-elv, Kominform, India független 1948: berlini válság, Izrael megalakulása (1. arab-izraeli háború), 1949: NATO alakulása, KGST alakulása, NSZK, NDK születése, Kínai Népköztársaság : koreai háború 1955: Varsói Szerződés, osztrák államszerződés, bandungi értekezlet 1956: SZKP XX. kongresszusa, szuezi válság, 2. arab izraeli háború, 1957: Szputnyik műhold az űrben, első interkontinentális rakéta 1961: berlini fal; Gagarin, az első űrhajós 1962: kubai rakétaválság 1967: hatnapos arab-izraeli háború 1968: prágai tavasz és leverése 1969: amerikai ember a Holdon : amerikai beavatkozás Vietnamban 1972: SALT-I. szerződés 1974: olajárrobbanás 1975: helsinki értekezlet 1979: SALT-II., Szovjetunió megszállja Afganisztánt 1989: rendszerváltás Kelet-Közép-Európában 1990: Németország újraegyesülése 1991: a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, 1. öbölháború 1945: földreform, választások kisgazda győzelemmel 1946: Magyar Köztársaság, forint bevezetése február 10.: párizsi béke 1947: kékcédulás választások (kommunista győzelem) 1948: a fordulat éve (MDP), Mindszenty-per 1949: Magyar Népköztársaság, alkotmány, Rajk-per : Rákosi-rendszer, szövetkezetesítés ( 50 tanácsrendszer) 1953: Sztálin halála, Rákosi leváltása Nagy Imrére

8 1956. október 23.: forradalom november 4.: szovjet megszállás, Kádár-kormány VI. 16.: Nagy Imre és társai kivégzése : a kollektivizálás vége 1963: amnesztia az 56-osoknak 1968: bevonulás Csehszlovákiába, új gazdasági mechanizmus 1974: új gazdasági mechanizmus vége, eladósodás 1989: Nagy Imre és társainak újratemetése, az EKA és az MSZMP tárgyalásai október 23.: a 3. köztársaság kikiáltása 1990: demokratikus parlamenti és önkormányzati választások 1991: a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 4. Fogalmak ENSZ (Közgyűlés. Biztonsági Tanács), szuverenitás, vétójog, szuperhatalom, kollaboráns, Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), Kominform, vasfüggöny, hidegháború, Truman-elv (feltartóztatási politika), Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, piacgazdaság, totális diktatúra, kommunizmus, sztálinizmus, KGST, tervgazdálkodás, Kuomintang, demarkációs vonal, neokolonializmus, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, (fekete) polgárjogi mozgalom nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba), interkontinentális rakéták, fegyverkezési verseny, nukleáris tél, holdraszállás, űrverseny, enyhülési politika, prágai tavasz, Brezsnyev-doktrína (korlátozott szuverenitás), fegyverzetkorlátozás (atomsorompó, ill. atomcsend egyezmény, SALT-szerződések), helsinki értekezlet, berlini válság (blokád), berlini fal, új keleti politika (reálpolitika), hatnapos háború, olajválság kis hidegháború, partizánháború, polgárháború, csillagháborús terv, Carter-doktrína, cserearány-romlás, Szolidaritás, reform, peresztrojka, glasznoszty, rendszerváltás, bársonyos forradalom, posztszovjet, munkanélküliség, szociális piacgazdaság, európai integráció hadifogság, Ideiglenes Nemzetgyűlés, földosztás (földreform), újjáépítés, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, Gazdasági Főtanács, forint, államosítás, kollektív büntetés elve, MKP, SZDP, FKgP, NPP koalíció, szalámitaktika, Baloldali Blokk, propaganda, demagógia, B-lista, kitelepítés, lakosságcsere, kékcédulás választások pártállam, állampárt, MDP, (Magyar Függetlenségi) Népfront, tanács(rendszer), ÁVH, terror, osztályellenség, koncepciós per, ötvenes évek, internálás, Országos Tervhivatal, kollektivizálás, extenzív iparfejlesztés, szövetkezetesítés, TSZ, beszolgáltatás, padlássöprés, kulák, sematizmus, személyi kultusz Petőfi Kör, forradalmi bizottság, munkástanács, MSZMP, semlegesség, Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, munkásőrség (pufajkások), magyar kérdés gulyáskommunizmus, frizsiderszocializmus, második gazdaság, háztáji gazdaság, gmk, reformszocializmus, új gazdasági mechanizmus, 3 T, ellenzéki mozgalmak, társadalmi mobilitás, adósságspirál MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZP, KDNP, EKA, privatizáció, pluralizmus, önkormányzatok 5. Topográfia Egyesült Államok, New York, Washington, Szovjetunió, Moszkva, Párizs, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, Prága, NSZK, NDK, Berlin, Kuba, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél- Vietnam India, Kína, Japán, Izrael+Palesztina, Afganisztán, Budapest, pozsonyi hídfő, Kistarcsa, Recsk, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Miskolc, Dunaújváros, Leninváros, Monor

9 A globális világ kora 1. Esszé (10 pont) A globális világ: A gazdaság és a társadalom átalakulása a XX. század második felében; fogyasztói társadalom, tömegkultúra ( o.) Globális problémák természet (ökológia), társadalom, népesedési viszonyok; 3. világ ( o.) Az európai integráció: az Európai Unió kialakulása és felépítése ( o.) A magyar polgári demokrácia és önkormányzatiság működése ( o.) Népesedési viszonyok és társadalmi változások a XX. századi Magyarországon ( , o.) Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon és a kisebbségbe került magyarság helyzete a XX. században ( o.) Társadalomismeret: Emberi jogok, polgári jogok, kötelességek (a tényanyag végén található!) 2. Személyek Adenauer, de Gaulle, XIII. János, II. János Pál, Gorbacsov Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter, Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Schmitt Pál Tito, Beneš, Ceauşescu 3. Események 1947: Marshall-segély, 1949: Európa Tanács, 1951: Montánunió, 1958: Európai Gazdasági Közösség (római szerződések), 1968: diáklázadások, 1975: helsinki értekezlet, : rendszerváltás Kelet-Közép-Európában, 1991: német egység, 1992: maastrichti szerződés, Európai Unió, IX. 11.: terrortámadás a World Trade Center és a Pentagon ellen, 2002: az euró bevezetése : Rákosi-korszak, : Kádár-korszak, október 23.: a 3. Magyar Köztársaság, 1990: első demokratikus választások, kormányok: Antall , Boross -1994, Horn , Orbán , Medgyessy , Gyurcsány , Bajnai , Orbán köztársasági elnökök: Göncz , Mádl , Sólyom , Schmitt 2010-, 1999: Magyarország a NATO tagja, 2004: Magyarország az EU tagja, 4. Fogalmak hidegháború, totális diktatúra, tervgazdálkodás, államosítás, világgazdaság, Marshall-terv, polgári demokráciák, szociális piacgazdaság, jóléti társadalom, olajárrobbanás, tudományos-technikai forradalom, informatikai forradalom, tőkevándorlás, centrum, periféria, globális világ, fogyasztói társadalom, hippimozgalom, szociális ellátó rendszerek, fenntartható fejlődés, környezetkárosítás, éghajlatváltozás (klímaváltozás), üvegházhatás, környezetvédelem, Észak Dél ellentét, olajexportőr országok,

10 harmadik világ, demográfiai robbanás, migráció, eladósodás, terrorizmus, születésszabályozás, elöregedő társadalom, szociálpolitika, eltartóképesség, európai integráció, Európa Tanács, Montánunió, római szerződések, EGK (Közös Piac), EU, euró, schengeni egyezmény, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Bíróság, jogállam, parlamentáris rendszer, elnöki rendszer, egyéni szabadságjogok, kollektív jogok, emberi jogok és állampolgári jogok, egyéni/ listás/ vegyes választási rendszer, párt, koalíció, Országgyűlés, egykamarás parlament, plenáris ülés, kormány, miniszterelnök, miniszter, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, bíróságok, Legfelsőbb Bíróság, törvényhozó/ végrehajtó/ igazságszolgáltató hatalom, helyi/ területi önkormányzat, közgyűlés, polgármester, jegyző, szakszervezet, sztrájk, kamara, civil szervezetek, hadifogság, kollektív büntetés elve, emigráció, földosztás, kitelepítés, lakosságcsere, pártállam, ötvenes évek, Ratkó-korszak, gyes, várható életkor, internálás, disszidálás, reformszocializmus, második gazdaság, rendszerváltás, munkaerőhiány, vendégmunkások, nemzetiség, etnikum, identitás, nemzetállam, (erőszakos) asszimiláció, kisebbségi önkormányzat, romák, munkaszolgálat, kollektív bűnösség, autonómia, falurombolás, középrétegek, társadalmi mobilitás, káder, kétlaki réteg, teljes foglalkoztatottság, privatizáció, munkanélküliség, 5. Topográfia Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg, Székelyföld, Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Ukrajna, Ausztria,

11 Jogok és kötelességek a társadalomban, az emberi alapjogok értelmezése (Fehér Gyöngyi Eszter: Társadalomismeret o.; Gönczöl Enikő: Én és a politika? o.) 1.) Az állampolgárság fogalma: (Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma alatt állnak.) Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és kötelességei vannak; az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv. 2.) Az állampolgárok alapvető jogai: a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogok; pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog. Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog. Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide ( az emberi jogok második nemzedéke ; a XIX. sz. második felétől jelennek meg). c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egységokmánya 1989 ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A jogok védelme: az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az ombudsman) ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.

12 3.) Az állampolgári jogok csoportosítása: a.) Szabadságjogok: személyi szabadságjogok: politikai szabadságjogok: (Megvédik az állampolgárokat a szabadságukat korlátozó állami beavatkozástól.) az egyénhez fűződő jogok, pl. tulajdonhoz való jog, személyi sérthetetlenség (pl. ártatlanság vélelme, szabadságvesztést csak a bíróság rendelhet el, letartóztatás csak jogilag meghatározott esetben lehet), levéltitok sérthetetlensége (telefon, internet, stb.), magánlakás sérthetetlensége. Ehhez tartoznak még, pl. lakóhely szabad megválasztása, névhez, jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez való jogok. a közös (kollektív) politikai szabadságjogok a társadalom szabadságát hivatottak biztosítani, pl. egyesülési és gyülekezési jog, szólás- és sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság évi 2. tc.: egyesülési jog: az állampolgárok szabadon alakíthatnak társadalmi szervezetet, amennyiben tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal; politikai párt megalakításakor további rendelkezések is irányadók évi 3. tc.: gyülekezési jog: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják szólás- és sajtószabadság: véleménynyilvánítás szabadsága; külön sajtótörvény a sajtótermékekre. lelkiismereti- és vallásszabadság: az állam hitbeli kérdésekben nem foglalhat állást; egyház minden olyan vallási tevékenység céljából alapítható, amely az alkotmánnyal nem ellentétes b.) Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok: azt szolgálják, hogy az állampolgárok képviselőket választva folyamatosan beleszólhassanak a közügyekbe. Ide tartozik: választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés. c.) Gazdasági, szociális és kulturális jogok: keletkezésük a 19. század második felére nyúlik vissza. Az államnak aktív cselekvést kell vállalnia megvalósításukhoz (jogi garanciák, társadalmi és politikai biztosítékok megteremtése). Ide tartoznak: munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. munkához való jog: munka és foglalkozás szabad megválasztása, vállalkozás joga; jogi tartalmát a Munka Törvénykönyve szabályozza, ehhez kapcsolódik a sztrájkjog. Az állam kötelezettséget vállal, hogy munkaalkalmat teremtsen, segítse a munkanélkülieket, megszabja a minimálbért, a munkaidőt, stb. pihenéshez, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog: az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra; egészségvédelem: pihenőidő kiadása, társadalombiztosítási (TB) ellátás betegségi biztosítás balesetbiztosítás nyugdíjbiztosítás ide tartoznak a segélyek, szociális otthonok is (pl. természetbeni [naponta 1x meleg étkezés, hajléktalanoknak szállás] és pénzsegély) művelődéshez való jog: az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, a közép- és felsőoktatási intézmények mindenki számára hozzáférhetők; rászorulók anyagi támogatása, az iskolafenntartó jellege miatt (egyházi, magán, alapítványi, állami) nem alkalmazható megkülönböztetés.

13 d.) Az állampolgárok egyenjogúsága: bármely megkülönböztetés (faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül). A hátrányos megkülönböztetést a törvény bünteti. Ide tartozik: a nemek, a nemzetek és nemzetiségek (etnikumok), az egyházak egyenjogúsága. e.) A gyermekek jogai: Kiskorú: a 18. évüket be nem töltött személy a 14. életév alattiak cselekvőképtelenek, nevükben törvényes képviselőjük intézkedik (gyermekkorú) a 14 év feletti kiskorúak korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek (fiatalkorú) ( év: fiatal felnőtt) Minden gyereknek joga van családjában nevelkedni. A szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A szülő kötelessége a lehető legjobb egészségi állapothoz, szociális biztonsághoz, megfelelő életszínvonalhoz, pihenéshez való jog érvényesítése. A gyermek személyét érintő valamennyi ügyben a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak véleménynyilvánítási joga van, pl. válóper, stb. esetén. A kerületi gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorút különösen indokolt esetben gyermeknevelő intézetbe irányíthatja. f.) A diákok jogai és kötelességei: (Közoktatási törvény) A diákok egyéni jogai személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; véleményét bármiről (a nevelők és tanítók munkájáról, az iskola vagy kollégium működéséről stb.) elmondhassa; érdemi választ kapjon feltett kérdéseire, problémáira. A diákok kollektív (közösségi) jogai: szólásszabadság, véleményezés joga stb.; érvényesítésének legfontosabb fóruma, az iskolai demokrácia alapja a diákönkormányzat (DÖK). A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók mindenféle közösségei maguk döntenek működési szabályaikról, választják meg tisztségviselőiket és képviselőt küldhet a diákönkormányzatba. A diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenysége: képviselik a diákok érdekeit,: három fő területen: véleményezési jog: nem történhet meg az, hogy az iskola életét érintő döntéseket a diákok feje fölött hozzák meg (akár alapvető dokumentumok, pl. az iskola pedagógiai programja), egyetértési jog: (döntés nem hozható egyetértés hiányában): pl. az iskolai házirend elfogadásakor, módosításakor döntési jog: önállóan, saját belátása szerint dönt (senki nem vonhatja kétségbe). A diákönkormányzat dönt: saját működéséről; mire költi a rendelkezésére álló pénzt; a számára biztosított jogok gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, -rádió, -tévé, stb.) létrehozásáról, működtetéséról, ezek diákvezetőinek megbízásáról. A diákok kötelezettségei (12. ): részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető

14 állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 4.) Az állampolgári kötelességek: A 20. században jelennek meg az alkotmányokban: honvédelmi kötelezettség, adófizetési kötelezettség, a törvények betartásának kötelezettsége, kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége. Az állampolgárok egyenjogúsága: 1.) Keletkezése a polgárság nemesi előjogok, kiváltságok elleni küzdelméhez kötődik: törvény előtti egyenlőség. A modern társadalmakban előtérbe került a nemek egyenjogúsága (nők választójoga, egyenlő esélye a munka világában), egyházak egyenjogúsága, nemzetek, nemzetiségek egyenjogúsága (a kisebbségi jogvédelem az I. világháború után alakult ki). 2.) Nemzetek és nemzeti kisebbségek: Kelet-Közép-Európában a nemzetek politikai széttagoltsága volt jellemző (pl. Németország) vagy az erős rendi nacionalizmus (pl. Magyarország). A nemzetközpontú ideológia az etnikai értelemben vett sajátosságok köré szerveződött: kialakult a kultúrnemzet, a nyelv és kultúra közössége. Az állam és a nemzet itt nem azonos terjedelmű fogalmak, de cél volt az egységes nemzetállamok létrehozása. Nehézségek: az etnikai és államhatárok nem estek egybe, konfliktusok: asszimiláció ellenállás a nemzetiségek részéről. Az OMM nem volt homogén, Európa államai közül a legtarkább etnikai képet mutatja után a Párizs-környéki békék sem oldották meg a problémát. Részben ennek következménye volt a II. vh. A II. vh. utáni békék a régi nyomvonalon haladtak: a kollektív bűnösség elve, népességcsere, kitelepítések és nemzeti diszkrimináció voltak a következmények. Közép-Európa államai többnemzetiségű államok maradtak. Szovjet modell: a népek közötti barátság eszméje a nemzeti konfliktusok nem élezhetők, kisebbségi intézmények kiépítése. Ez csak diktatúrával valósítható meg. A kommunista diktatúrák bukása után ezek a feszültségek elemi erővel törtek felszínre háborúk, pogromok! 3.) Nemzeti-etnikai kisebbségek Magyarországon: Trianon, majd az 1945 utáni kitelepítés és népességcsere miatt Magyarországon csökken a nemzetiségek aránya. Az 1990-es népszámlálás szerint 2% (233 ezer fő) vallotta magát nemzetiségi-etnikai kisebbséghez tartozónak (ténylegesen kb. 4% lehet). A nemzeti közösségek bomlásnak indultak. A zárt nemzetiségi területek felolvadtak. A cigányság hátrányos szociális helyzete mellett az ellene irányuló előítéletekkel is meg kell, hogy küzdjön évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alapvető szabadságjogok, nemzeti és etnikai kisebbség:

15 minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van; tagjai magyar állampolgárok; a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. a törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, bevándorlókra, betelepedett külföldi állampolgárokra, hontalanokra, a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése, a kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen joga (hagyomány, nyelv ápolása, anyanyelvhasználat stb.), az országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén (vend), ukrán.

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Készítette: Dr. Czeglédi Sándor Tanmenet E tanmenet célja egyrészt a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium,

Részletesebben

Elbánál találkozik USA-UK-SZU Tartsay Vilmos százados

Elbánál találkozik USA-UK-SZU Tartsay Vilmos százados FOGALMAK Vörös Hadsereg Berlint elfoglalja Clement Attlee ÉVSZÁMOK lengyel kérdés Hitler öngyilkos Harry Truman 1 9 3 9 Lengyelország sérthetetlensége Németo. kapitulál Robert Oppenheimer 39. aug. 24 Hitler

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények 12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Érettségi témakörök TÉMÁK 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett

Részletesebben

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára Rendelkezésre álló órakeret: 4 x 32 óra= 128 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára Rendelkezésre álló órakeret: 4 x 32 óra =128 óra Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Magyarország

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam természettudományos (C) osztály számára. Magyarország a két világháború között

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam természettudományos (C) osztály számára. Magyarország a két világháború között Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam természettudományos (C) osztály számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 32 óra =96 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési

Részletesebben

Háborútól háborúig. Európa a két világháború között Éves óraszám: 74

Háborútól háborúig. Európa a két világháború között Éves óraszám: 74 TANMENET AZ 8. ÉVFOLYAM TANULÓI SZÁMÁRA Háborútól háborúig. Európa a két világháború között Éves óraszám: 74 I. 1. 1 2. Az antant békerendszere A békekötést az antant hatalmak igényei szerint hajtották

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu, OM: 034 982. Az József Attila Gimnázium. helyi tanterve.

209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu, OM: 034 982. Az József Attila Gimnázium. helyi tanterve. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XI. Tankerülete Újbudai József Attila Gimnázium 1117 Budapest, Váli u. 1. 209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu,

Részletesebben

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Érettségi témakörök TÉMÁK 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 8. az általános iskolások számára című tankönyvéhez

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 8. az általános iskolások számára című tankönyvéhez ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 8. az általános iskolások számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1 A tankönyvről Horváth Péter esztétikailag is komoly értékeket

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kaposi József ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Száray Miklós Kaposi József Történelem IV., középiskolák, 12. évfolyam címő tankönyvéhez Nemzeti Tankönyvkiadó Az új negyedikes tankönyv Száray Miklós és Kaposi

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM III. (országos döntő) forduló 2010. április 24. Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Versenyző Pontszám

Részletesebben

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETE 1. Időszaka: 1939. szeptember 1. 1945. szeptember 2. 2. Szakaszai: 1939. szeptember 1.: a II. világháború kitörése 1939-1941: a tengelyhatalmak sikerei 1942-1943: a fordulat éve

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-10. évfolyam. Célok és feladatok TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM II. (regionális) forduló 2008. február 22. Megoldás

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM II. (regionális) forduló 2008. február 22. Megoldás Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM II. (regionális) forduló 2008. február 22. Megoldás 1 1. feladat (7/) Azonos korban élő híres embereket ábrázolnak a képek. Oldja meg a hozzájuk csatlakozó feladatokat!

Részletesebben

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ 1 I. ELŐZMÉNYEK (NÉMETORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA) A világháború kitörésének alapja Németország külpolitikája: 1. 1933: Németország kilép a Népszövetségből, újra bevezetik a hadkötelezettséget

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (1939-1945)

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (1939-1945) A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (1939-1945) 1. A háború okai Közvetlen ok: A németeknek Kelet-Poroszországba összeköttetés kellett volna a lengyelek azonban nem adták ezt meg ezért 1939 szeptember 1-jén lengyel

Részletesebben

I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939

I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939 Tartalom 5 Tartalom Az ismeretlen ismerős Kárpátalja... 15 I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939 1. A soknemzetiségű Magyar Királyság felbomlása... 19 1.1. Előzmények,

Részletesebben

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

TÖRTÉNELEM IV. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR

TÖRTÉNELEM IV. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR 1 F ORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM KAPOSI JÓZSEF SZÁRAY MIKLÓS TÖRTÉNELEM IV. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 2 ÉVSZÁMOK 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2010/2011 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2010/2011 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2010/2011 TÖRTÉNELEM II. (regionális) forduló 2011. február 18. Megoldás Kedves Versenyző! A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A feladatokat

Részletesebben

Megoldókulcs a. című kötethez

Megoldókulcs a. című kötethez Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire IV. című kötethez MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST Szerkesztői megjegyzés A megoldások szerkesztése során azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy

Részletesebben

FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid

FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid XX. Század Dekr. A békéről Rekvirálás Jean Jaures Világháborúk

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához Illyés Gergely Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához A dr. Ioan Stanomir által vezetett, a romániai politikai és alkotmányos rendszert elemző államfői bizottság számos kérdésben

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4.

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4. I. Források Ennél a kérdéstípusnál a feladat egy rövid forrásrészlet (4-5 mondat, egy bekezdés) alapján a forrás felismerése. A felismerés akkor teljes, ha szerepel a válaszban a forrás szerzője/kiadója,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL

1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 26. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 45. (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Korunk történelme. Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig

Korunk történelme. Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig Korunk történelme Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig Már a háború időszaka alatt hozzákezdtek a szövetségesek egy olyan szervezet létrehozásához, melynek feladata a háború után

Részletesebben

A kétpólusú világ. Amerikai Egyesült Államok

A kétpólusú világ. Amerikai Egyesült Államok A két szuperhatalom katonai, külpolitikai, gazdasági, belpolitikai és társadalmi helyzete az USA fontosabb elnökeinek, illetve az SZKP egyes főtitkárainak működési ideje alatt. A kétpólusú világ A második

Részletesebben

Emlékeztető 11.o. - középszintű érettségi alapkövetelmények -1914-ig

Emlékeztető 11.o. - középszintű érettségi alapkövetelmények -1914-ig Emlékeztető 11.o. - középszintű érettségi alapkövetelmények -1914-ig A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Évszámok: 1853 56, 1859, 1861 65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1891, 1907 Személyek: III. Napóleon,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

I l i tói h ELŐZETES KIVONAT a 2012. május 29-én (kedden) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestületének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 8. számú ülésén készült jegyzőkönyvből NAPIREND:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ

TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ 11 12. évfolyam A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülés/felkészítés jegyében telik el. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM

ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM GYORSÍTOTT IDŐUTAZÁS Új forrásközpontú történelem A sorozat kötetei NT-17142 Száray Miklós: Történelem 9. a négyosztályos

Részletesebben

Jobb leszek történelemből 8. osztály megoldások

Jobb leszek történelemből 8. osztály megoldások Jobb leszek történelemből 8. osztály megoldások A világ a XX. század húszas-harmincas éveiben 1. A versailles-i békék 1. a, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok b, X c,

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2006/2007 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2006/2007 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2006/2007 TÖRTÉNELEM III. (országos) forduló 2007. április 28. Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Versenyző

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y 104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y a nemzetiségi kisebbségek jogairól és néhány törvény módosításáról P R E A M B U L U M

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00-

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00- . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta. A hadművelet nagy részben azért lehetett sikeres, mert a németek azt hitték, hogy a partraszállás a Somme folyótól északra

Részletesebben

Az I. világháborúban a gyõztes

Az I. világháborúban a gyõztes Határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem Az I. világháborúban a gyõztes nagyhatalmak az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Japán elõzetes egyeztetései után Párizsban, 1919.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben