A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 12. évfolyama számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 12. évfolyama számára"

Átírás

1 A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 12. évfolyama számára [A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]

2 Az I. világháború és az azt követő békék kora ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború története és jellemzői (6-11. o.) Forradalmak Oroszországban ( o.) A Párizs környéki békék ( o.) A polgári demokrácia Magyarországon (őszirózsás forradalom, , 29., 33. o.) Tanácsköztársaság Magyarországon ( o.) A trianoni előzményei és tartalma (34-37., o.) 2. Személyek Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lloyd George, Clemenceau, Lenin, Kerenszkij IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Apponyi Albert, Nagyatádi Szabó István 3. Események : az I. vh. (VI. 28.: szarajevói merénylet, VII. 28.: OMM hadüzenete, 1915: olasz, 1916: román belépés, 1916: verduni, somme-i csata, 1918: fekete nap, fegyverszünetek) III.: orosz polgári forradalom, XI.: bolsevik hatalomátvétel 1918-: oroszországi intervenció és polgárháború XI. 11.: compiégne-i fegyverszünet 1919: versailles-i béke 1916: Ferenc József halála, IV. Károly X.: Magyar Nemzeti Tanács, 31.: őszirózsás forradalom XI. 3.: padovai fegyverszünet, (13.: belgrádi konvenció, 16.: Magyar Népköztársaság) III. 21 VIII. 1.: Magyar Tanácsköztársaság, V-VI.: északi hadjárat III. 1.: Horthy Miklós kormányzóvá választása VI. 4.: trianoni béke : Teleki Pál (I.), numerus clausus, Nagyatádi Szabó-féle földtörvény ( 20) 4. Fogalmak ultimátum, villámháború- állóháború, offenzíva, antant és központi hatalmak, hátország, pacifizmus szovjet, bolsevik, Ideiglenes Kormány, kettős hatalom, kommunizmus, egypártrendszer, kollektivizálás, intervenció, polgárháború etnikai és történeti elv, békerendszer, kisantant, Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), kisebbségvédelmi garanciák Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, fegyverszünet, Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, Forradalmi Kormányzótanács (népbiztos), ellenforradalom, vörös- és fehérterror, numerus clausus 5. Topográfia Szarajevó, Marne, Verdun, Somme, Pétervár (Petrográd), Ausztria, Versailles, Szerb Horvát Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), Finnország Doberdó, Isonzó, Piave, trianoni Magyarország, Sopron, Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Muravidék-Muraköz, Bácska, Bánság (Bánát), Burgenland

3 A világ a két világháború között ( ) 1. Esszé (10 pont) A gazdasági világválság és megoldása ([47., 48-49,] o.) Az NSDAP hatalomra jutása és a náci diktatúra ( o.) A sztálinizmus a Szovjetunióban ( o) A Bethlen-féle konszolidáció ( o.) Életmód és társadalom változásai ( o.) 2. Személyek Franklin D. Roosevelt Gustav Stresemann, Adolf Hitler Joszif V. Sztálin, Lev D. Trockij Benito Mussolini, Francisco Franco Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung Horthy Miklós, Teleki Pál, IV. Károly, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darányi Kálmán, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla 3. Események : washingtoni konferencia 1922: Szovjetunió megalakulása, Mussolini puccsa 1923: müncheni sörpuccs ( 24: Mein Kampf) 1925: locarnoi konferencia : gazdasági világválság 1933: Hitler kancellár, No. kilép a népszövetségből 1935: Saar-vidéki népszavazás 1936: Rajna-vidéki bevonulás, Berlin-Róma tengely, antikomintern-paktum, spanyol polgárháború (-39) 1938: Anschluss, müncheni konferencia 1939: Szlovákia : Bethlen István 1921: királypuccsok, Bethlen-Peyer paktum, soproni népszavazás 1927: pengő, örök barátsági szerződés Olaszo.-gal : Gömbös, : Darányi (győri program), : Imrédy (I. zsidótv., I. bécsi döntés) XI. 2.: I. bécsi döntés 4. Fogalmak jelenkor, parlamenti demokrácia, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, társadalombiztosítás Mein Kampf, nemzetiszocializmus, sovinizmus, fajelmélet, antiszemitizmus, egypártrendszer, koncentrációs tábor, totális diktatúra, propaganda, kristályéjszaka kommunizmus, sztálinizmus, kollektivizálás, tisztogatás (csisztka), koncepciós per, GULAG, tervgazdálkodás fasizmus, korporatív állam kisantant, kisebbségvédelem Berlin-Róma tengely, Anschluss, ultimátum vitézi rend, korlátozott parlamentarizmus, irredentizmus, revízió, konszolidáció, konzervatív, liberális, kommunisták

4 őrségváltás, nyilasmozgalom, nyilasok, zsidótörvények, népi falukutató mozgalom, urbánusok 5. Topográfia Szerb Horvát Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Írország (Brit Nemzetközösség), Szovjetunió, Leningrád, New York, Rajna-vidék, Saar-vidék, Szudéta-vidék, Cseh Morva Protektorátus, Szlovákia trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Sopron, Győr

5 A második világháború ( ) 1. Esszé (10 pont) A világháború /43 a fordulatig ( , o.) A világháború 1942/43-45 a szövetségesek győzelme (117-8., o.) A világháború jellemzői, ellenállás, népirtások ( o.) A hadbalépéstől a német megszállásig, (132., o.) A megszállástól a háború végéig, ( o.) 2. Személyek Charles de Gaulle, Winston S. Churchill, Bernard L. Montgomery, Franklin D. Roosevelt, Dwight D. Eisenhower, Joszif V. Sztálin, Georgij Zsukov Adolf Hitler, Erwin Rommel, Hermann Göring, Adolf Eichmann, Benito Mussolini Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Bárdossy László, Kállay Miklós, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Dálnoki Miklós Béla 3. Események IX. 1.: lengyel hadjárat, tél: finn-szovjet téli háború (IV-VI.): skandináv hadjárat, V-VII.: Ny-európai hadjárat, 40-41: angliai csata, 40. (IX.): háromhatalmi egyezmény (IV-V.): német balkáni hadjárat, VI. 22.: Barbarossa, XII. 7.: Pearl Harbor, (1941-: USA szállítások NBr.-nak és SzU-nak) 1942 (I.): wannsee-i program ( Endlösung ) (VI.): Midway-szigeteki, (XI.:) el-alameini, (X ) 43. II.: sztálingrádi csata, 43. (VII.): kurszki tankcsata, szicíliai partraszállás, 43. (XI.): Teherán VI. 6.: normandiai partraszállás, (VIII.:) Románia átáll, (IX.:) varsói felkelés (II.): Jalta, V. 8-9.: győzelem napja, (VII-VIII.:) Potsdam, VIII. 6.: Hirosima (9.: Nagaszaki), IX. 2.: Japánban is VÉGE : 2. Teleki-kormány, VIII. 30.: 2. bécsi döntés : Bárdossy-kormány, 41. IV. 11.: Jugoszlávia megtámadása (Délvidék vissza), VI. 26.: ismeretlen repülőtámadás, Szu megtámadása, (VIII.:) 3. zsidótörvény, (XII.:) hadüzenet USA-nak : Kállay-kormány, I.: Voronyezs III. 19. Mo. német megszállása, Sztójay-kormány, V- zsidóság deportálása, (VIII.): Lakatos-kormány, IX-: Vörös Hads. Mo.-on, (X.:) moszkvai megállapodás, debreceni tankcsata, X. 15.: kiugrási kísérlet, nyilas hatalom, XII. 21.: debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány (II.): Budapest szabad, (III.:) földreform-rendelet, IV.: felszabadulás? 4. Fogalmak tengelyhatalmak, antifasiszta koalíció, villámháború, furcsa háború, evakuálás, radar, totális háború, hadigazdaság, propaganda, Barbarossa-terv, kölcsönbérleti szerződés, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holocaust (soá, végső megoldás), partizán, antifasiszta ellenállás, kamikaze, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), (feltétel nélküli) kapituláció, háborús bűnös fegyveres semlegesség, nyilasmozgalom (nyilasok), zsidótörvények, hadigazdaság, hintapolitika, gettó, deportálás, munkaszolgálat, kiugrás, nemzetvezető, hadifogság

6 5. Topográfia Varsó, Finnország, Hollandia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Pearl Harbor, Midway-szk., Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, el-alamein, Szicília, Teherán, Normandia, Jalta, Berlin, Potsdam, Japán, Hirosima Felvidék, Kassa, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék, Újvidék, Bácska, Drávaköz, Muravidék- Muraköz, Voronyezs, Don-kanyar, Debrecen, Budapest

7 A kétpólusú világ és Magyarország a II. világháborútól a rendszerváltásig ( /91) 1. Esszé (10 pont) A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői ( , [ ], , , [172-5.] o.) A kelet-közép-európai szocialista rendszerek és bukásuk ( , [ ,] o.) A kommunista diktatúra kiépítése és működése ([ ,] , o.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc ( , 202., 206. o.) A Kádár-rendszer története, jellemzői (202-6., , [217.] o.) A magyar rendszerváltozás ( o.) 2. Személyek W. Churchill, H. S. Truman, D. D. Eisenhower, Ch. De Gaulle, J. V. Sztálin Dzs. Nehru, M. Gandhi, Mao Ce-tung, Csang Kaj-Sek, Ho Si Minh, Fidel Castro, D. Ben Gurion, G. Nasszer K. Adenauer, Ny. Sz. Hruscsov, J. F. Kennedy, J. Gagarin, N. Armstrong, W. Brandt, M. Luther King, XIII. János, II. János Pál, J. Carter, L. Walęsa, R. Reagan, M. Sz. Gorbacsov, G. Bush, V. Hável Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Nyers Rezső, Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád 3. Események 1947: Marshall-segély, Truman-elv, Kominform, India független 1948: berlini válság, Izrael megalakulása (1. arab-izraeli háború), 1949: NATO alakulása, KGST alakulása, NSZK, NDK születése, Kínai Népköztársaság : koreai háború 1955: Varsói Szerződés, osztrák államszerződés, bandungi értekezlet 1956: SZKP XX. kongresszusa, szuezi válság, 2. arab izraeli háború, 1957: Szputnyik műhold az űrben, első interkontinentális rakéta 1961: berlini fal; Gagarin, az első űrhajós 1962: kubai rakétaválság 1967: hatnapos arab-izraeli háború 1968: prágai tavasz és leverése 1969: amerikai ember a Holdon : amerikai beavatkozás Vietnamban 1972: SALT-I. szerződés 1974: olajárrobbanás 1975: helsinki értekezlet 1979: SALT-II., Szovjetunió megszállja Afganisztánt 1989: rendszerváltás Kelet-Közép-Európában 1990: Németország újraegyesülése 1991: a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, 1. öbölháború 1945: földreform, választások kisgazda győzelemmel 1946: Magyar Köztársaság, forint bevezetése február 10.: párizsi béke 1947: kékcédulás választások (kommunista győzelem) 1948: a fordulat éve (MDP), Mindszenty-per 1949: Magyar Népköztársaság, alkotmány, Rajk-per : Rákosi-rendszer, szövetkezetesítés ( 50 tanácsrendszer) 1953: Sztálin halála, Rákosi leváltása Nagy Imrére

8 1956. október 23.: forradalom november 4.: szovjet megszállás, Kádár-kormány VI. 16.: Nagy Imre és társai kivégzése : a kollektivizálás vége 1963: amnesztia az 56-osoknak 1968: bevonulás Csehszlovákiába, új gazdasági mechanizmus 1974: új gazdasági mechanizmus vége, eladósodás 1989: Nagy Imre és társainak újratemetése, az EKA és az MSZMP tárgyalásai október 23.: a 3. köztársaság kikiáltása 1990: demokratikus parlamenti és önkormányzati választások 1991: a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 4. Fogalmak ENSZ (Közgyűlés. Biztonsági Tanács), szuverenitás, vétójog, szuperhatalom, kollaboráns, Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), Kominform, vasfüggöny, hidegháború, Truman-elv (feltartóztatási politika), Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, piacgazdaság, totális diktatúra, kommunizmus, sztálinizmus, KGST, tervgazdálkodás, Kuomintang, demarkációs vonal, neokolonializmus, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, (fekete) polgárjogi mozgalom nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba), interkontinentális rakéták, fegyverkezési verseny, nukleáris tél, holdraszállás, űrverseny, enyhülési politika, prágai tavasz, Brezsnyev-doktrína (korlátozott szuverenitás), fegyverzetkorlátozás (atomsorompó, ill. atomcsend egyezmény, SALT-szerződések), helsinki értekezlet, berlini válság (blokád), berlini fal, új keleti politika (reálpolitika), hatnapos háború, olajválság kis hidegháború, partizánháború, polgárháború, csillagháborús terv, Carter-doktrína, cserearány-romlás, Szolidaritás, reform, peresztrojka, glasznoszty, rendszerváltás, bársonyos forradalom, posztszovjet, munkanélküliség, szociális piacgazdaság, európai integráció hadifogság, Ideiglenes Nemzetgyűlés, földosztás (földreform), újjáépítés, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, Gazdasági Főtanács, forint, államosítás, kollektív büntetés elve, MKP, SZDP, FKgP, NPP koalíció, szalámitaktika, Baloldali Blokk, propaganda, demagógia, B-lista, kitelepítés, lakosságcsere, kékcédulás választások pártállam, állampárt, MDP, (Magyar Függetlenségi) Népfront, tanács(rendszer), ÁVH, terror, osztályellenség, koncepciós per, ötvenes évek, internálás, Országos Tervhivatal, kollektivizálás, extenzív iparfejlesztés, szövetkezetesítés, TSZ, beszolgáltatás, padlássöprés, kulák, sematizmus, személyi kultusz Petőfi Kör, forradalmi bizottság, munkástanács, MSZMP, semlegesség, Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, munkásőrség (pufajkások), magyar kérdés gulyáskommunizmus, frizsiderszocializmus, második gazdaság, háztáji gazdaság, gmk, reformszocializmus, új gazdasági mechanizmus, 3 T, ellenzéki mozgalmak, társadalmi mobilitás, adósságspirál MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZP, KDNP, EKA, privatizáció, pluralizmus, önkormányzatok 5. Topográfia Egyesült Államok, New York, Washington, Szovjetunió, Moszkva, Párizs, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, Prága, NSZK, NDK, Berlin, Kuba, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél- Vietnam India, Kína, Japán, Izrael+Palesztina, Afganisztán, Budapest, pozsonyi hídfő, Kistarcsa, Recsk, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Miskolc, Dunaújváros, Leninváros, Monor

9 A globális világ kora 1. Esszé (10 pont) A globális világ: A gazdaság és a társadalom átalakulása a XX. század második felében; fogyasztói társadalom, tömegkultúra ( o.) Globális problémák természet (ökológia), társadalom, népesedési viszonyok; 3. világ ( o.) Az európai integráció: az Európai Unió kialakulása és felépítése ( o.) A magyar polgári demokrácia és önkormányzatiság működése ( o.) Népesedési viszonyok és társadalmi változások a XX. századi Magyarországon ( , o.) Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon és a kisebbségbe került magyarság helyzete a XX. században ( o.) Társadalomismeret: Emberi jogok, polgári jogok, kötelességek (a tényanyag végén található!) 2. Személyek Adenauer, de Gaulle, XIII. János, II. János Pál, Gorbacsov Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter, Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Schmitt Pál Tito, Beneš, Ceauşescu 3. Események 1947: Marshall-segély, 1949: Európa Tanács, 1951: Montánunió, 1958: Európai Gazdasági Közösség (római szerződések), 1968: diáklázadások, 1975: helsinki értekezlet, : rendszerváltás Kelet-Közép-Európában, 1991: német egység, 1992: maastrichti szerződés, Európai Unió, IX. 11.: terrortámadás a World Trade Center és a Pentagon ellen, 2002: az euró bevezetése : Rákosi-korszak, : Kádár-korszak, október 23.: a 3. Magyar Köztársaság, 1990: első demokratikus választások, kormányok: Antall , Boross -1994, Horn , Orbán , Medgyessy , Gyurcsány , Bajnai , Orbán köztársasági elnökök: Göncz , Mádl , Sólyom , Schmitt 2010-, 1999: Magyarország a NATO tagja, 2004: Magyarország az EU tagja, 4. Fogalmak hidegháború, totális diktatúra, tervgazdálkodás, államosítás, világgazdaság, Marshall-terv, polgári demokráciák, szociális piacgazdaság, jóléti társadalom, olajárrobbanás, tudományos-technikai forradalom, informatikai forradalom, tőkevándorlás, centrum, periféria, globális világ, fogyasztói társadalom, hippimozgalom, szociális ellátó rendszerek, fenntartható fejlődés, környezetkárosítás, éghajlatváltozás (klímaváltozás), üvegházhatás, környezetvédelem, Észak Dél ellentét, olajexportőr országok,

10 harmadik világ, demográfiai robbanás, migráció, eladósodás, terrorizmus, születésszabályozás, elöregedő társadalom, szociálpolitika, eltartóképesség, európai integráció, Európa Tanács, Montánunió, római szerződések, EGK (Közös Piac), EU, euró, schengeni egyezmény, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Bíróság, jogállam, parlamentáris rendszer, elnöki rendszer, egyéni szabadságjogok, kollektív jogok, emberi jogok és állampolgári jogok, egyéni/ listás/ vegyes választási rendszer, párt, koalíció, Országgyűlés, egykamarás parlament, plenáris ülés, kormány, miniszterelnök, miniszter, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, bíróságok, Legfelsőbb Bíróság, törvényhozó/ végrehajtó/ igazságszolgáltató hatalom, helyi/ területi önkormányzat, közgyűlés, polgármester, jegyző, szakszervezet, sztrájk, kamara, civil szervezetek, hadifogság, kollektív büntetés elve, emigráció, földosztás, kitelepítés, lakosságcsere, pártállam, ötvenes évek, Ratkó-korszak, gyes, várható életkor, internálás, disszidálás, reformszocializmus, második gazdaság, rendszerváltás, munkaerőhiány, vendégmunkások, nemzetiség, etnikum, identitás, nemzetállam, (erőszakos) asszimiláció, kisebbségi önkormányzat, romák, munkaszolgálat, kollektív bűnösség, autonómia, falurombolás, középrétegek, társadalmi mobilitás, káder, kétlaki réteg, teljes foglalkoztatottság, privatizáció, munkanélküliség, 5. Topográfia Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg, Székelyföld, Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Ukrajna, Ausztria,

11 Jogok és kötelességek a társadalomban, az emberi alapjogok értelmezése (Fehér Gyöngyi Eszter: Társadalomismeret o.; Gönczöl Enikő: Én és a politika? o.) 1.) Az állampolgárság fogalma: (Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma alatt állnak.) Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és kötelességei vannak; az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv. 2.) Az állampolgárok alapvető jogai: a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogok; pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog. Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog. Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide ( az emberi jogok második nemzedéke ; a XIX. sz. második felétől jelennek meg). c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egységokmánya 1989 ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A jogok védelme: az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az ombudsman) ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.

12 3.) Az állampolgári jogok csoportosítása: a.) Szabadságjogok: személyi szabadságjogok: politikai szabadságjogok: (Megvédik az állampolgárokat a szabadságukat korlátozó állami beavatkozástól.) az egyénhez fűződő jogok, pl. tulajdonhoz való jog, személyi sérthetetlenség (pl. ártatlanság vélelme, szabadságvesztést csak a bíróság rendelhet el, letartóztatás csak jogilag meghatározott esetben lehet), levéltitok sérthetetlensége (telefon, internet, stb.), magánlakás sérthetetlensége. Ehhez tartoznak még, pl. lakóhely szabad megválasztása, névhez, jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez való jogok. a közös (kollektív) politikai szabadságjogok a társadalom szabadságát hivatottak biztosítani, pl. egyesülési és gyülekezési jog, szólás- és sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság évi 2. tc.: egyesülési jog: az állampolgárok szabadon alakíthatnak társadalmi szervezetet, amennyiben tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal; politikai párt megalakításakor további rendelkezések is irányadók évi 3. tc.: gyülekezési jog: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják szólás- és sajtószabadság: véleménynyilvánítás szabadsága; külön sajtótörvény a sajtótermékekre. lelkiismereti- és vallásszabadság: az állam hitbeli kérdésekben nem foglalhat állást; egyház minden olyan vallási tevékenység céljából alapítható, amely az alkotmánnyal nem ellentétes b.) Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok: azt szolgálják, hogy az állampolgárok képviselőket választva folyamatosan beleszólhassanak a közügyekbe. Ide tartozik: választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés. c.) Gazdasági, szociális és kulturális jogok: keletkezésük a 19. század második felére nyúlik vissza. Az államnak aktív cselekvést kell vállalnia megvalósításukhoz (jogi garanciák, társadalmi és politikai biztosítékok megteremtése). Ide tartoznak: munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. munkához való jog: munka és foglalkozás szabad megválasztása, vállalkozás joga; jogi tartalmát a Munka Törvénykönyve szabályozza, ehhez kapcsolódik a sztrájkjog. Az állam kötelezettséget vállal, hogy munkaalkalmat teremtsen, segítse a munkanélkülieket, megszabja a minimálbért, a munkaidőt, stb. pihenéshez, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog: az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra; egészségvédelem: pihenőidő kiadása, társadalombiztosítási (TB) ellátás betegségi biztosítás balesetbiztosítás nyugdíjbiztosítás ide tartoznak a segélyek, szociális otthonok is (pl. természetbeni [naponta 1x meleg étkezés, hajléktalanoknak szállás] és pénzsegély) művelődéshez való jog: az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, a közép- és felsőoktatási intézmények mindenki számára hozzáférhetők; rászorulók anyagi támogatása, az iskolafenntartó jellege miatt (egyházi, magán, alapítványi, állami) nem alkalmazható megkülönböztetés.

13 d.) Az állampolgárok egyenjogúsága: bármely megkülönböztetés (faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül). A hátrányos megkülönböztetést a törvény bünteti. Ide tartozik: a nemek, a nemzetek és nemzetiségek (etnikumok), az egyházak egyenjogúsága. e.) A gyermekek jogai: Kiskorú: a 18. évüket be nem töltött személy a 14. életév alattiak cselekvőképtelenek, nevükben törvényes képviselőjük intézkedik (gyermekkorú) a 14 év feletti kiskorúak korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek (fiatalkorú) ( év: fiatal felnőtt) Minden gyereknek joga van családjában nevelkedni. A szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A szülő kötelessége a lehető legjobb egészségi állapothoz, szociális biztonsághoz, megfelelő életszínvonalhoz, pihenéshez való jog érvényesítése. A gyermek személyét érintő valamennyi ügyben a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak véleménynyilvánítási joga van, pl. válóper, stb. esetén. A kerületi gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorút különösen indokolt esetben gyermeknevelő intézetbe irányíthatja. f.) A diákok jogai és kötelességei: (Közoktatási törvény) A diákok egyéni jogai személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; véleményét bármiről (a nevelők és tanítók munkájáról, az iskola vagy kollégium működéséről stb.) elmondhassa; érdemi választ kapjon feltett kérdéseire, problémáira. A diákok kollektív (közösségi) jogai: szólásszabadság, véleményezés joga stb.; érvényesítésének legfontosabb fóruma, az iskolai demokrácia alapja a diákönkormányzat (DÖK). A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók mindenféle közösségei maguk döntenek működési szabályaikról, választják meg tisztségviselőiket és képviselőt küldhet a diákönkormányzatba. A diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenysége: képviselik a diákok érdekeit,: három fő területen: véleményezési jog: nem történhet meg az, hogy az iskola életét érintő döntéseket a diákok feje fölött hozzák meg (akár alapvető dokumentumok, pl. az iskola pedagógiai programja), egyetértési jog: (döntés nem hozható egyetértés hiányában): pl. az iskolai házirend elfogadásakor, módosításakor döntési jog: önállóan, saját belátása szerint dönt (senki nem vonhatja kétségbe). A diákönkormányzat dönt: saját működéséről; mire költi a rendelkezésére álló pénzt; a számára biztosított jogok gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, -rádió, -tévé, stb.) létrehozásáról, működtetéséról, ezek diákvezetőinek megbízásáról. A diákok kötelezettségei (12. ): részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető

14 állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 4.) Az állampolgári kötelességek: A 20. században jelennek meg az alkotmányokban: honvédelmi kötelezettség, adófizetési kötelezettség, a törvények betartásának kötelezettsége, kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége. Az állampolgárok egyenjogúsága: 1.) Keletkezése a polgárság nemesi előjogok, kiváltságok elleni küzdelméhez kötődik: törvény előtti egyenlőség. A modern társadalmakban előtérbe került a nemek egyenjogúsága (nők választójoga, egyenlő esélye a munka világában), egyházak egyenjogúsága, nemzetek, nemzetiségek egyenjogúsága (a kisebbségi jogvédelem az I. világháború után alakult ki). 2.) Nemzetek és nemzeti kisebbségek: Kelet-Közép-Európában a nemzetek politikai széttagoltsága volt jellemző (pl. Németország) vagy az erős rendi nacionalizmus (pl. Magyarország). A nemzetközpontú ideológia az etnikai értelemben vett sajátosságok köré szerveződött: kialakult a kultúrnemzet, a nyelv és kultúra közössége. Az állam és a nemzet itt nem azonos terjedelmű fogalmak, de cél volt az egységes nemzetállamok létrehozása. Nehézségek: az etnikai és államhatárok nem estek egybe, konfliktusok: asszimiláció ellenállás a nemzetiségek részéről. Az OMM nem volt homogén, Európa államai közül a legtarkább etnikai képet mutatja után a Párizs-környéki békék sem oldották meg a problémát. Részben ennek következménye volt a II. vh. A II. vh. utáni békék a régi nyomvonalon haladtak: a kollektív bűnösség elve, népességcsere, kitelepítések és nemzeti diszkrimináció voltak a következmények. Közép-Európa államai többnemzetiségű államok maradtak. Szovjet modell: a népek közötti barátság eszméje a nemzeti konfliktusok nem élezhetők, kisebbségi intézmények kiépítése. Ez csak diktatúrával valósítható meg. A kommunista diktatúrák bukása után ezek a feszültségek elemi erővel törtek felszínre háborúk, pogromok! 3.) Nemzeti-etnikai kisebbségek Magyarországon: Trianon, majd az 1945 utáni kitelepítés és népességcsere miatt Magyarországon csökken a nemzetiségek aránya. Az 1990-es népszámlálás szerint 2% (233 ezer fő) vallotta magát nemzetiségi-etnikai kisebbséghez tartozónak (ténylegesen kb. 4% lehet). A nemzeti közösségek bomlásnak indultak. A zárt nemzetiségi területek felolvadtak. A cigányság hátrányos szociális helyzete mellett az ellene irányuló előítéletekkel is meg kell, hogy küzdjön évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alapvető szabadságjogok, nemzeti és etnikai kisebbség:

15 minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van; tagjai magyar állampolgárok; a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. a törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, bevándorlókra, betelepedett külföldi állampolgárokra, hontalanokra, a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése, a kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen joga (hagyomány, nyelv ápolása, anyanyelvhasználat stb.), az országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén (vend), ukrán.

Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG

Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG 1.Háborús együttműködésből békés szembenállás 2. A hidegháború kibontakozása 3. A párizsi béke

Részletesebben

Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből

Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből A vizsga felépítése: Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 12. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

A hidegháború kezdete

A hidegháború kezdete A hidegháború kezdete Kétpólusú világ Hatalmi átrendeződés: - vesztesek: romokban heverő gazdaság, korlátozott szuverenitás - győztesek: Anglia 1 és Franciaország másodrendű hatalmakká válnak USA: a világ

Részletesebben

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Készítette: Dr. Czeglédi Sándor Tanmenet E tanmenet célja egyrészt a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA. 12. évfolyam

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA. 12. évfolyam OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA 12. évfolyam Az első világháború Forradalmak a világforradalom bűvöletében (Oroszország; Németország) A világháborút lezáró békék Magyarország a világháborúban, a forradalom kirobbanása

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ!

1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik országban működött a Gestapo? 1.) Olaszország 2.) Németország X.) Szovjetunió 2. Mennyiben határozta meg a békeszerződés a német haderő létszámát az I.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

a XX. század idővonala

a XX. század idővonala "Ez nem békekötés, ez fegyverszünet 20 évre." Egyetemes 1914.VII.28-1918.XI.11. 1919.I.18-1920. történelem Az 1. világháború párizsi békekonferencia - veszteseket nem hívták meg ANTANT - Központi Hatalmak

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Elbánál találkozik USA-UK-SZU Tartsay Vilmos százados

Elbánál találkozik USA-UK-SZU Tartsay Vilmos százados FOGALMAK Vörös Hadsereg Berlint elfoglalja Clement Attlee ÉVSZÁMOK lengyel kérdés Hitler öngyilkos Harry Truman 1 9 3 9 Lengyelország sérthetetlensége Németo. kapitulál Robert Oppenheimer 39. aug. 24 Hitler

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század

III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 1. 10 15. század 936 973: I. Ottó uralkodása 955: az augsburgi vereség 972 997: Géza fejedelem 997 1038: I. István uralkodása 1077: Canossa-járás

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Tematikai egység A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Tematikai egység A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei 7 8. évfolyam Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A weimari köztársaság

A weimari köztársaság dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...9 Kronológia...

Részletesebben

ÉVSZÁMOK. 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború.

ÉVSZÁMOK. 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború. 2 ÉVSZÁMOK 1914. július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború. 1914 1918: els világháború. Az ún. központi hatalmak (Németország, Osztrák Magyar Monarchia

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Földünk a két világháború között

Földünk a két világháború között Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam Javítókulcs Földünk a két világháború

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám: Elért helyezés:

A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám: Elért helyezés: Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám:

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

B 1. Ki mondta? "A kulák kulák marad listával és lista nélkül is." 2p

B 1. Ki mondta? A kulák kulák marad listával és lista nélkül is. 2p Fogalom berlini válság Köztársaság-tér Georgi Dimitrov ENSZ, BT, Unesco, FAO Valutareform kormány újjászerveződik Nikola Petkov óceánpajzs, atomhatalom kékcédulás választás Varsói Szerz. Kilépés Fábry

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények 12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Történelem adattár. 8. modul AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG ( )

Történelem adattár. 8. modul AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG ( ) Történelem adattár AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG (1914-1991) 8. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak...

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Érettségi témakörök TÉMÁK 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kaposi József ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Száray Miklós Kaposi József Történelem IV., középiskolák, 12. évfolyam című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az új negyedikes tankönyv Száray Miklós

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( )

A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( ) A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam A normál tantervű (B) osztály számára Rendelkezésre álló órakeret: 4 x 32 óra= 128 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési

Részletesebben

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 9. osztály NAT 2012

Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 9. osztály NAT 2012 Keretek Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 9. osztály NAT 2012 A történelem és társadalomismeret tanárgyból tett osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Mind

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára Helyi tanterv történelem tantárgyból a 12. évfolyam AJTP (A) osztály számára Rendelkezésre álló órakeret: 4 x 32 óra =128 óra Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Magyarország

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

Történelem adattár. 10. modul MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ( )

Történelem adattár. 10. modul MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ( ) Történelem adattár MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG (1945-1990) 10. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Államosítás

Részletesebben

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája 2017. január 1-től 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok az ókori Hellászban K: Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században 1.2. Társadalmi és politikai

Részletesebben

Történelmi ismeretek (9. évfolyam)

Történelmi ismeretek (9. évfolyam) Történelmi ismeretek (9. évfolyam) Az skor és az ókori Kelet A homo sapiens megjelenése Az élelemtermelés kezdetei Kr.e. 3000 körül Kr.e. XVIII. század Kr.e. X. század Kr.e. 525 Kheopsz, II. Ramszesz Hammurapi

Részletesebben

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma Külképviseleti választás 2. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. ban szavazó választópolgárok száma 2. külképviseleti Település Ország névjegyzéki létszám (fő) 1 Abu Dhabi Egyesült Arab

Részletesebben

Tartalomjegyzék A EGYETEMES TÖRTÉNELEM B MAGYAR TÖRTÉNELEM. A megjelenés dátuma. Az Ön könyve tartalmazza. Szerkezeti felépítés Használati útmutató

Tartalomjegyzék A EGYETEMES TÖRTÉNELEM B MAGYAR TÖRTÉNELEM. A megjelenés dátuma. Az Ön könyve tartalmazza. Szerkezeti felépítés Használati útmutató Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés Használati útmutató A EGYETEMES TÖRTÉNELEM 1. Az õsi társadalmak és az ókori Kelet 1.1 Élet az õskorban 2000. november

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat

Részletesebben

A FÖLD A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A FÖLD A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A FÖLD A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 1. Az ENSZ megalakulása ENSZ (United Nations Organization, UNO) = Egyesült Nemzetek Szervezete Idő: 1945 Hely: San Francisco A megalakulás célja: fenntartani a világ békéjét

Részletesebben