Hogy vette át a hatalmat egy bank klikk az USA-ban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogy vette át a hatalmat egy bank klikk az USA-ban"

Átírás

1 Mindenidõk legnagyobb törvényszegése. 2 Arabló kölcsönök által a nép kizsákmányolása Elõtörténet: a manipulált bank rémhír.. 2 Titkos találkozás a Jekyll szigeten Az elnököt ki kellett cserélni A Citigroup és a JP Morgan Chase-nek van csak joga Térségi öko-hálózat A jelenlegi civilizációról A civilizációk körforgásáról A civilizáció kritikus faktorai Helyzetjelentés A TARTALOMBÓL: Az energia Pénzügyi rendszer Az ökológiai rendszerekrõl Az ember Strukturális problémák A kritikus tényezõk összefonódásáról... 8 Egy kialakítandó új kultúra mûködésérõl 9 Hálózatok A hálózatok új elméletérõl A hálózatok elemei A hálózatok skálafüggetlensége A hálózatok stabilitása Az ökoszisztémák stabilitása A gyenge kapcsolatok stabilizáló ereje példák Az ökológiai hálózatról A térségi öko-hálózat Az ökológiai hálózat, mint meghatározó elem Idõtáv Területi szempont lokalitás vs. globalitás 18 Természetvezéreltség Társadalmi hálózat Gazdasági hálózat Jogi hálózat A Titanicon nincs pánik ÖnaJóHaFigyelünkkülföldre is!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 Hogy vette át a hatalmat egy bank klikk az USA-ban» MICHAEL GRANDT 1913-ban egy bankkartellnek sikerült egy összeesküvés keretében puccsal az amerikai Parlamentet becsapni és a pénz feletti ellenõrzést megszerezniük. Adjátok nekem a nemzet pénzének az ellenõrzését, akkor nekem közömbös, hogy ki hozza a törvényket. Mayer Amschel Rothschild ezen a profétai szavainak a 20. század kezdetétõl való baljóslata az Egyesült Államokban valóra váltak és egészen a napjainkig hatnak. ARABLÓ KÖLCSÖNÖK ÁLTAL A NÉP KIZSÁKMÁNYOLÁSA A Federal Reserve Act (törvény) 1913-ban egy klikk privát bankároknak egy nagy siker volt: ez a törvény felhatalmazott egy privát körponti bankot (12 hitlel monopóliumból állt), pénzt kölcsönre gyakorlatilag a semmibõl elõállítva nyomtatni és kamat ellenében a kormánynak kölcsönözni, valamint a nemzeti pénzmennyiséget ellenõrizni illetve azt növelni vagy csökkenteni. Kongresszus küldött Lindberg ezt a törvényt minden idõk legnagyobb törvényszegésének nevezte. A pénzügyi rendszert egy olyan csoportnak adták, aki csak a profitra megy rá. A rendszer magán és csak abban érdekelt, hogy más emberek pénzhasználatából a legnagyobb hasznot hozza ki. Carter Glass, a Bank és a Pénzbizottság Kongresszusi Elnöke még tisztábban beszélt: Volt valaha is egy olyan bankjegy, aminek az értéke egy bank tulajdonra alapul? Az állítólagos kormány hatalom ebben, annyira messze van, hogy ebbõl semmit sem lehet felfedezni. Egy pár évvel késõbb a kongresszusi küldött Louis McFadden a Kongresszus elõtt ezt mondta a protokollba: Sokan azt gondolják, hogy a Federal-Reserve-Bankok az US kormány intézményei. De ezek magán egyeduralmak, akik az Egyesült Államok népét kizsákmányolják. A saját és a külföldi ügyfeleik érdekékben a spekuláció áll, mind bel-, mind külföldön és a sok és rabló pénzkölcsönök. Paul M. Warburg, a Federal Reserve egyik vezetõ feje, azt mondta, hogy a pénzjegyek a Federal Reserve magán bankként kiadott pénze, miközben az adófizetõk a bankok potenciális veszteségét veszik át. Ezzel a pénzkartell minden célját elérte. De hogy hagy hatta az amerikai Kongresszus, hogy a pénz ellenõrzése a magán bankárok egy kicsi klikkjének az ellenõrzésébe menjen át? ELÕTÖRTÉNET: A MANIPULÁLT BANK RÉMHÍR A nyilvánosság és a Kongresszus a 20. század elsõ évtizedeiben nem voltak készek a USA-ban egy Központi Bankot elfogadni. Ez ellene beszél a»szabad«piacgazdaságnak és a szocializmustól való félelmet keltettek, ami Európa sok országában elterjedõben volt. A privát bankoknak tehát a közhangulatot és a Kongresszust is manipulálni kellett. A legjobb dolog, erre egy bankrémhír kitalálása volt, amit meg is csináltak: Híreket szórtak szét, hogy a Knickerbocker Bank és a Trust Company of America bankok röviddel az összeomlás elõtt állnak és ezzel az 1907-es bankrémhírt váltották ki, mivel a közvélemény ezeknek a híreknek elhitte és mindkét bankot megrohamozták az emberek, mivel mindenki a megtakarított pénzét akarta vissza. Ennek egész sok banki összeomlás lett a következménye. Annyira nemes volt a nagybankár J.P.Morgan, hogy kész volt 100 millió dollárt aranyban Európából importálni, hogy a bankok megrohamozását befejezzék. Csak most volt a hipnotizált közvélemény arról meggyõzõdve, az országnak egy Központi Bankra van szüksége, hogy a jövõben a hasonló rámtámadások elkerülhetõek legyenek, mivel a magán bankok körüli anarchiából elegük volt. De hogy ezt az anarchiát a legnagyobb magánbankok okozták, arról az amerikai népnek sokáig egyáltalán nem volt tudomása. Robert Owens, a Federal Reserve Act egyik megfogalmazója egy késõbbi Kongresszusi meghallgatáson azt adta meg a protokollba, hogy a Bankkartell az összeesküvést kovácsolt, hogy pénzügyi félelmet kellett gerjeszteni. Ez az amerikai polgárt arra kellett késztesse, hogy a pénzügyi válság megakadályózására Reformokra van szükség. Kongresszusi küldött, Lindbergh azt a szemrehányást tette: A pénzkartell az 1907-es félelmet saját maga okozta. Azokat akik a pénzkartellnek nem voltak helyén valók, azokat üzletbõl ki tudták szorítani, mi alatt a népet olyan félelemnek tették ki, hogy az a bank és pénztörvények megváltoztatását követelte, amit azután a pénzkartell fogalmazhatott meg. TITKOS TALÁLKOZÁS A JEKYLL SZIGETEN Mivel a talaj a vetéshez már elõ volt készítve, 1910 Novemberében a Jekyll szigeten, ami a szövetségi állam Georgia egyik szigete, a legnagyobb magánbankárok USA-nak egy»titkos találkozáson«vettek részt, hogy stratégiát találjanak ki, hogy a valamikori versenytársak szövetségre lépjenek, ami az érdeküknek megfelelt. Ami tisztán: a haszon fokozása, a verseny csökkentése, a kormány szabályozási erõinek arra való kihasználása, hogy a kartellbe csatlakozottak megállapodásának az érvényesítése és egy Központi Bankszervezetnek a tervének a kidolgozása volt. Értsd: az pénz egész ellenõrzése csak kevés magán bankokot bizzanak meg, hûséges Mayer Amschel Rothschild jeligéje alapján: akinek a kezében a pénz ellenõrzése van, annak nem számít, hogy ki a törvényhozó. Az összeesküvõi körök vendéglátója a republikánus frakciófõnök Nelson W. Aldrich, a nemzeti Pénz bizottság elöljárója és John D. Rockefeller apósa volt. Ö egészében véve a Wall-Street és a bankárok, meg a nagyipar szenátora volt. További résztvevõk voltak: Abraham Piatt Andrew, az US- Kincstári Hivatal miniszteri igazgatója, Henry P. Davison, a J.P. Morgan Company fõrészvényese, a Charles Norton, a J.P. Morgans First National Bank of New York elnöke, Benjamin Strong, a J.P.Morgans Bankers Trust Company eloljárója, Paul M. Warburg, Kuhn társa, Loeb & Company, a Rothschild Bankdinasztia képviselõje és Frank A. Vaderlip, a National City Bank of New York William Rockefeller képviseletében. Mennyire volt a találkozó pikáns, azt Vanderlip évekkel késõbb így leplezte le: Ha a közvélemény tudómására jutott volna, hogy a mi csoportunk egy banktörvény tervezetét dolgozott ki, akkor ez a törvény soha nem kapott volna esélyt a Kongresszusban az elfogadásra. 2 jó ha figyelünk külföldre is

3 Az Jekyll Szigeten kidolgozott törvénytervezet (»Aldrich-Terv«elõrevetítette a Központi Bank (»Federal Reserve«) létrehozását. Ezenkívül a magán bank pénzt hozhatott a körforgalomba, aminek az ellenõrzése a Wall-Street pénzemberek által történt. AZ ELNÖKÖT KI KELLETT CSERÉLNI J.P. Morgan és az ö bankklikkje tisztában voltak avval, hogy a Kongresszus megszavazásán kívül az elnököt is rá kellett venni arra, hogy a kellemetlen törvényt aláírja, hogy azt elfogadják. De Wiliam Howard Taft, az 1910-es év elnöke nem volt Morgan-nak az embere és az 1912-ben az újraválsztást, mint biztosat megnyerte volna. Taft az ellenzékkel együtt elutasította, az Aldrich törvényjavaslat tervezetét, egy Központi Bank megalapításának a támogatását. A pénzügyi tröszt egy olyan elnököt kívánt, aki támadó kedvüen a tervezet érdekében síkraszállt. Morgan és az ö klikkje most azon gondolkozott, hogy Taft személyt a Fehér Házban kicserélik, hogy az elnöki hivatal ellenõrzését megtörjék. A valódi kívánt jelöltjük Woodrow Wilson volt, de ez a»dolog«most inkább rosszul, mint jól állt. Mivel Wilson az választást a republikánus Taft ellen nem nyerte volna meg, az biztos volt. Morgan ekkor egy lángeszû ötlettel állt elõ: célzatosan egy új pártot alapított, a Progressive Party-ot, és elõ huzták Teddy Roosevelt-tet, aki Taft elõtt már elnök volt, a süllyesztõbõl és ezt mint Taft elleni jelöltet indították el, hogy ennek a biztos újraválasztását megakadályozzák. És tényleg Roosevelt az ellenségtõl annyi szavazatot vette el, hogy Woodrow Wilson-t, végül is kevés többséggel, mint új elnököt választottak meg. Wilson Morgan embereivel volt körbe véve, a szorosabb bizalmasa a»legföbb«edward Mandell House, akit ö csak»öregemnek«hívott, aki lassanként»morgan hûséges«lett. Az ellenzéknek nem valós, nem tarható dolgokat ígértek meg. Hogy a törvényjavaslatot a Kongresszus elé vigyék a Morganfrakció a»régi«megnevezést»aldrich-terv«, elsõként»federal Act«-re (Szövetségi törvény) változtattak meg. Hogy a törvény tervezetettel sikert érjenek el, arra a kedvezõ idõpont röviddel karácsony elöttre mutatkozott nekik. Három nappal a szenteste elõtt vitték a Kongresszus elé, amikor a küldöttek már a karácsonyi szabadságuk elõkészítésével voltak elfoglalva, úgy hogy csak nagyon kevesen tudták annak tartalmát megérteni. De az ellenzék, mindenek elõtt William Jennings Byan, még mindig ellene volt, úgy hogy Morgan és Aldrich-nek a csapata neki egy látszólagos egyezségi készséggel állt elõ, úgy tettek mintha a követeléseit elfogadták volna. Bryan nem látott át a szítán, ez mint sikert könyvelte el magának. Azt mondta:»az a jog, hogy a pénz a forgalomba kerüljön, az nem megy át a bank fennhatóságába; a teremtett pénz ellenõrzésérõl a kormány nem fog lemondani.«ezt gondolta gondolta Bryan legalábbis, de az igazsság másképen nézett ki: a pénzügyminiszter és a bankfelügyeleti hivatal fõnöke, mindkettõ a Fed-Igazgatóságában ( Federal Reserve Board) képviseltetve volt, egy bizonyos ellenõrzési funkciót kapott, de a Federal-Reserve-Bankok ( a Fed»a hatalmi centruma«a Federal Reserve of New York) a politikájukat messzemenõen saját maguk, a parlamenti felügyeleten kívül csinálhatják. A pénz mennyiséget az US-Szövetségi Nyomda nyomja, de a forgalomba kötvény formájába, vagy is a kormány adósága révén kerül. Ezeket az adósságokat a kormánnyak, de még a kamatait is, a magán Federal Reserve-nek vissza kell fizetni December 22.-én ezt a törvényjavaslatot a Képviselõk Házában 228 és 60 ellenszavazattal és a Szenátusban 43 és 23 ellenszavazattal elfogadták és ezt már a következõ napon az elnök Wilson aláírta és ez által a»federal Reserve Act«törvényerõre emelkedett. A pénztröszt a Kongresszust a csaló és briliáns támadásaival becsapta. A CITIGROUP ÉS A JP MORGAN CHASE-NEK VAN CSAK JOGA A Federal Reserve a mai napig nem az amerikai kormánynak az intézménye, hanem egy független magántulajdonban lévõ társaságnak, ami a Federal-Resereve-Banknak 12 regiónális bankja, amihez sok kereskedelmi bank tartozik hozzá. A JP Morgan Chase & Co. ( vagyoni értéke 2,25 Billion Dollár*), ami a Rockefeller-uralom sarokoszlopa. Mindkét bank ezen kívül a Federal Reserve of New York bank legnagyobb résztulajdonosa is, ami megint az egész Fed-rendszerben a részvénytulajdonosi többséggel rendelkezik. (* állapot 2008 Szeptember vége ) jó ha figyelünk külföldre is 3

4 Egy meglehetõsen hosszú, ám felettébb érdekes tanulmányt tárunk most az Olvasó elé. A tanulmányt Dr. Kiss Tibor a PTE-KTK tanára írta. Forradalmian új gazdasági gondolatok fogalmazódtak meg benne. A jogosságát és igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tanulmány bemutatásakor a PTE-KTK legtöbb jelenlévõ oktatója bírálta a tanulmányt. Ez az elsõ olyan gazdasági írás amelyet nem híresen nemzeti érzelmû közgazdászok írtak (mint pl. Bogár László) és mégis megjelenik benne a Teremtõ-ember kapcsolata és a jelenlegi látszat-gazdasági rendszer súlyos hiányosságai. Például a tanulmányban különöbzõ közgazdasági mutatókkal való számolás alapján bebizonyosodik, hogy a GDP alakulása szoros kapcsolatban áll az adott ország fosszilis tehát meg nem újuló energiahordozóinak mértékével. Magyarán: Egy nemzet gazdagsága jelenleg, nemzetközi szintéren nagyrészt pl az olajtól függ. De néhány évtizeden belül az olaj, mint fosszilis energiaforrás, megszûnik létezni. A gondolatmenetbõl az következik, hogy e pont bekövetkeztével a jelenleg felépített látszatgazdaság lényegében összeomlik. De nem csak errõl van szó a tanulmányban, hanem rengeteg érdekes dologról. Sajnos javaslatok, ötletek nincsenek a jobbátételre, mindössze egy helyzetképet tarthatunk a kezünkben. Viszont mint helyzetkép a lehetõ legteljesebb és legpontosabb. Továbbá öröm, hogy az eddig csak a gazdasági élet perifériájára szorult gondolatok e tanulmánnyal kicsit bekerültek az általános közgazdasági gondolkodásba is a sok ellenvélemény ellenére. Talán rés keletkezett a pajzson... Reméljük.» KISS TIBOR, PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR STRATÉGIAI KUTATÓKÖZPONT GAZDASÁGPOLITIKAI KUTATÁSOK KÖZPONTJA A térségi ökohálózat -ban, mint kifejezésben a térségi jelzõ elég pontosan meghatározza a regionális, földrajzi, valamilyen szinten földrajzi helyhez között, területi jelleget. Az öko-elõtag azonban már mindkét versenytárs, az ökológia és az ökonómia elõtagja is. Annyira, hogy az ökoszisztémát, amely eredetileg egyértelmûen ökológiai fogalom (jelentése az élõ rendszerek és környezetük, a társulás és élõhelyeik együttesének kölcsönhatásrendszere), a gazdasági irodalom is átveszi (pl. Prahalad, 2005, p. 100), ahol a gazdasági egységek együttesét hívják ökoszisztémának 1. Az ökológiai hálózat már egyértelmûbb fogalom, egyértelmûen ökológiai jelentésû (pl. Nemzeti Ökológiai Hálózat). Ez a tanulmány öko-hálózat alatt ökológiai alapokon nyugvó ökonómiai és társadalmi hálózatot ért. A térségi öko-hálózat kialakításának kulcseleme a természet társadalom gazdaság integrálása. Az angliai Cheshire-megyében folyó Life Econet projekt 2 közelíti meg ezt a szemléletet leginkább, ahol az ökológiai hálózat társadalmi, gazdasági hatásait is vizsgálják. A társadalom és természet kölcsönhatásának szabályozására, kapcsolatára már természetesen számtalan elgondolás született (pl. Mougenot, Roussel, Janssen et al. (2006)), de egyik sem tükrözi a jelen tanulmányban ismertetett elgondolást. Elméleti megalapozás nélkül azonban könnyen a tradicionális környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevõ gazdaságfejlesztés csapdájába kerülünk, ami a mainstream gondolkodás zöldítése, és mint ilyen, veszélyes eszköz a még meglévõ természeti értékeinkkel szemben. Egy megfelelõ elméleti alapvetésnek alá kell támasztania, hogy miért elengedhetetlen egy olyan értelmû fogalomépítés, amelyben az öko-elõtag mindkét értelmezésnek megfelel. A tanulmány érvel majd amellett, hogy a jelenlegi globális válságunk amelyet az egyszerûség kedvéért nevezhetünk civilizációnak 3, abba az állapotába érkezett, hogy a mûködtetéséhez szükséges erõforrásai erõsen inognak, elkezdtek csökkeni. A tanulmány a sok-sok rizikófaktor közül csak eggyel foglalkozik: a civilizáció strukturális mûködésével, amely maga után vonja az erõforrások kimerülését, az ökológiai válságot és a pénzügyi válságot. Mindhárom tényezõ kritikus, és a rendkívül rugalmatlan globális gazdasági szerkezetben a helyettesítési lehetõségeik az adott szellemi konstrukció keretein belül nem is látszanak. Ezután kerülhet sor az ökohálózat megfogalmazására, felépítésére, életképességének bizonyítására mind a jelen civilizációs, mind a poszt-fosszilis korszakban 4. Egy ilyen hálózat jó alapot képezhet egy késõbbi kultúra kibontakoztatásához. A hálózat értelemszerûen alulról építkezik, és a tanulmányban a magyarországi nagyvárosokig a fõvároson kívül életképes megoldást igyekszik felvázolni, bár a nagyvárosok illeszkedése nagyon bizonytalan a jelen körülmények között. A jelenlegi helyzet megértéséhez meg kell ismerni az elõzõ civilizációk lényegi elemeit ahhoz, hogy rájöjjünk: pontosan ugyanazokat a hibákat követjük el, mint az elõzõekben, csak nagyban. Ezután kerül sor a jelenlegi helyzet elemzésére, a korunkban megfigyelhetõ struktúrák mûködésére. A mai kor tudósai hajlamosak arra, hogy korunk civilizációját olyannak tüntessék fel, amely egyedülálló módon teszi tönkre az embereket, életellenes, kizsákmányolja a vidéket, a környezetet, és az emberiség bukását okozza. Aligha mondhatunk ellent ezen érveknek, de látni kell, hogy egyáltalán nem egyedülálló a mai civilizáció, és annak a viselkedése. Spengler (1923) részletesen tárgyalja, hogy az elõzõ civilizációk is hasonlóképpen alakultak, fejlõdtek ki a vidék erõibõl, és ugyanazon viselkedésmintákat mutatják. A parasztság elõbb létre- 1 Bár az ökológia a rendszerbõl teljesen hiányzott nem találtak más fordítást az ecosystems -re Ld. bõvebben az 1.1 fejezetet 4 A kifejezés nemzetközi téren már általánosan használt, Magyarországon Pécsett lehet vele találkozni, ld. pl. Kistelegdi (2008), Német - Sánta (2009). 4 jó ha figyelünk külföldre is

5 hozza, táplálja a falut, a mezõvárost (ami tulajdonképpen egy nagy falu). A vidéken a parasztság ösztönbõl cselekszik, mindene a föld. Az élet, a lélek képviselõje, a földnek és a családnak rendel alá mindent. A város kifejlõdése még szerves folyamat, ott még megtalálható a lélekkel átitatott kultúra. A kultúra formanyelve, fejlõdéstörténete eredeti helyéhez tapad, míg a civilizációs formák mindenütt otthon vannak (Spengler, 1923, p. 151). Ezután azonban létrejön az a nagyváros, amely már tisztán elvont, absztrakt 5, lassan elveszíti a természeti gyökereit, és létrejön az, amit már civilizációnak hívhatunk, a világváros, amelynek már semmi köze sincs a létezéshez 6. Ez az a pillanat, amikor a pénz a saját fejlõdésének veti alá az árucserét, és a dolgokat már önmagára vonatkoztatja, ugyanúgy tisztán absztrakt konstrukcióvá válik, mint a nagyváros. A pénz a vele kapcsolatba kerülõ embereket ugyanúgy függõvé teszi, mint a föld a parasztot. A nagyvárosok könyörtelenül kiszipolyozzák a vidéket, elvonják onnan az embertömegeket, de ezt a gyökértelen mûködési formát sokáig nem tudják fenntartani, és a civilizáció ismét átadja a fejlõdést a kibontakozó, még lélekkel teli új formáknak, amelyek ismét ezt az utat járják be (Spengler, 1923, p ). Így a folyamat a civilizációk ismétlõdésébõl következõen mindig ott romlik el, amikor a nagyváros, a világváros, a civilizáció létrejöttével elszakad a gyökerektõl, a lélektõl, természettõl. A vidék szereptelenedése következtében csökken azok száma, akik olyan munkát végeznek, amelyet átlátnak, és felelõsséggel tartoznak érte, hiszen a tömegek városba áramlásával már többnyire egy-egy feladatrész mechanikus végrehajtójává, munkaerõvé, fogyasztóvá, a rendszer kiszolgálójává válnak. Ezt a történelmi pillanatot hívom a válság kezdetének. Kétségtelen, hogy a mai civilizáció hatékonyabb az élet- és emberellenességében, különösen hatékony a környezetpusztításában a meggondolatlan technológiai fejlesztései által 7. A jelenlegi válság azért más a korábbiakhoz viszonyítva, hogy globális: az egész világra kiterjed a nyugati típusú civilizáció egyeduralkodóvá válásával. Ez azonban nem jelenti azt törvényszerûen, hogy az emberiség kipusztul, még akkor sem, ha erre minden eszköze megvan, és ennek valószínûsége ugrásszerûen megnõ a közeljövõben. Sokkal valószínûbb az a forgatókönyv, amikor az emberiség rá lesz kényszerítve a poszt-fosszilis korszak megfelelõ formáinak kialakítására, és ekkor nem mindegy, hogy milyen mûködõképes megoldásokat dolgozott már ki. A jelen civilizáció olyan pontra érkezett, amikor több kockázati tényezõ együttes bekövetkezése veszélyezteti a létét. A következõ fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy melyek a legkritikusabb faktorok. A szerzõ önkényes választásának is tekinthetõ, hogy nem sorolja a kritikus tényezõk közé a nukleáris háború lehetõségét, hiszen vagy lesz, vagy nem, semmiképpen nem tartozik az elkerülhetetlen események közé; a népességnövekedést, mivel a túlnépesedés relatív fogalom. Az adott technológiához, fogyasztási szerkezethez valóban túl sokan vagyunk, de vajon ha egy ember lenne a földön, és egy igen nagy hatóerejû nukleáris bomba indítógombja mellett üldögélne rossz szándékkal, akkor vajon az az egy is nem lenne vajon sok? Vagy ha nézzük az õzek példáját, amely egy kg tömegû állat, tehát ebben az értelemben összevethetõ az emberrel, ezekbõl akár 100 milliárdot el tud tartani a föld. 8 Ezek között elég széles a sáv. Praktikusabb megközelítéssel: a vegetarianizmus néhány százalékos növekedésével már jelentõs földterületeket tudnánk megtakarítani. a szegénység robbanását, a terrorizmust, mivel az ember nagyon béketûrõ is tud lenni, és már számos oka lett volna a robbanásra, de csak apróbb, szinte lokális robbanások vannak. a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésével az embereken folytatott globális kísérletet, hiszen bízhatunk a természet bölcsességében. Gyakorlatilag egy kritikus tényezõt vizsgál, és ez a jelenlegi civilizáció alapmûködésének három összefüggõ elemébõl kialakult mûködési forma. Ez a három elem a pénz, a pénz hatalmának megfelelõ korlátlan növekedés alapját szolgáló (fosszilis) energia, és ezek szenvedõ alanya, az ökológiai élettér, az embereket is beleértve. Minden civilizáció esetén a nagyvárosok, világvárosok a pénzzel együtt elkülönült absztrakt elemmé válnak, mint ahogy azt az elõzõ részben ismertettük. Ez a tiszta forma a pénz esetében, mivel teljesen elszakad a fizikai valóságtól (pl. aranyfedezet), már lehetõvé teszi a teljesen szabad pénzszaporítást, és ezen alapul a minden kezdeti civilizáció feletti hatalma, és ezzel veszi kezdetét a pénz diktatúrája (Spengler, 1923, p. 138) 9. Drábik (2003) megfogalmazásában a pénz => gazdaság => pénz viszonyrendszer jön létre. Ez értelemszerûen máshogy mûködteti a világot, mint pl. egy gazdaság => pénz => gazdaság viszonyrendszer 10. A profitmaximalizálás más néven a minél nagyobb pénzügyi haszon elérését jelenti. A forgalomban lévõ pénz egyre nagyobb mennyiségû hitelpénz, amely után kamatot kell fizetni. Mivel a kibocsátott hitel fedezete nem 100%-os, hanem sokkal kevesebb (5-10%), ezért a tíz-, húszsoros, legálisan kibocsátható hitelek után is fizetendõ kamat. Ez a kamat (legalább) három részbõl áll, az adminisztrációs költségekbõl, az esetleges kockázati részbõl, és a pénzhasználat után fizetendõ részbõl. Ugyanúgy, mint a vállalkozások esetén, a pénz után is a legnagyobb megtérülést várják el. Amíg azonban a hitel összege, mint forgalmi eszköz rendelkezésre áll valahol (hiszen kibocsátották), a gazdaságon belül, így sikeres vállalkozás esetén vissza is fizethetõ, addig a kamat összege (eltekintve annak adminisztrációs részétõl) nem áll rendelkezésre, annak visszafizetéséhez valahol újabb hitelt kell kibocsátani, hogy forgalomban legyen az a pénzmennyiség is. Valószínûsíthetõ, hogy a kamat további két részénél is ki lehetne mutatni bizonyos visszaáramló pénzmennyiséget, de jelentõs az a rész, amely csak haszonként jelenik meg a kölcsönadónál, és nincs a forgalomban meg a fedezete. 11. A továbbiakban Drábik szóhasználatával élve ezt a kamatrészt uzsorakamatnak nevezzük. 5 Spengler a tisztán szellemi kifejezést használja, de a tanulmány ezt a fogalmat a késõbbiekben máshogy értelmezi, ezért ezt helyettesítettük az elvont, absztrakt, intellektuális jelzõkkel. 6 Azért azonban, mert az eddigiekben minden civilizáció ezt az utat követte, nem törvényszerû, hogy ezután is így legyen. 7 A késõbbiekben tárgyaljuk azokat az alapelveket, amelyeket a technológiai fejlesztések folyamán is be kellene tartani. 8 Zágon Miklós szerint, Fenntarthatatlan fogyasztás, Hír TV, március 2, A továbbiakban a könnyebb érthetõség kedvéért ezt a kifejezést fogom használni. 10 Ez utóbbi esetben szükséglet-kielégítés történik, a profit a vállalkozások mûködési feltételévé és nem a céljává válik, ami teljesen más rendszert eredményez. Egy optimalizáló modell esetén az elsõ esetben a cél a profitmaximalizálás, a második esetben (szükséglet-kielégítés) pedig költségminimalizálás, ahol a profit mintegy felolvad az egyéb mérlegadatokban, mint pl. a K+F kiadások. 11 Ez utóbbi részt nevezi Drábik uzsorakamatnak (Drábik, 2003), amely elnevezés nem tesz különbséget a hétköznapi értelemben vett jelentésétõl, ami a szokásosnál jóval magasabb kamatot jelöli. Álláspontját alátámasztja az a tény, hogy mindkettõ a pénzszûkében lévõk helyzetét használja ki, haszonszerzési céllal. jó ha figyelünk külföldre is 5

6 Hosszú távú hitelek esetén ez a kamatrész jelentõsen meghaladhatja a hitel nagyságát 12, ezért igen jelentõs tételrõl van szó. 13 A kamattényezõ az elõbb leírt mechanizmus következtében önmagában véve kikényszerít egy fokozott növekedést, amely vagy az emberek munkaerejét, vagy a természetet sújtja egyre növekvõ mértékben, kényszerpályára állítva ezzel a gazdaságot 14. Ez a pénzügyi folyamat lényegében semmiben nem különbözik a pilótajátéktól, ahol a határ a még felhasználható munkaerõ illetve a természeti erõforrások végessége. Mi biztosítja a mozgásteret a pénzáramlásnak? Strukturálisan a fosszilis erõforrások, a szén-gáz-kõolaj. Egy egységnyi energia befektetésével éve még 50 egység energiának megfelelõ olajat tudtak a felszínre hozni (ezt nevezik EROEI-nek 15 ). Ma ez az arány már csak 8:1-hez. Amint eléri az 1:1-et, már nem lesz érdemes felszínre hozni. 5:1 esetén ($ olajárnál) várható a rendszer hanyatlása (Végh et al., 2008, p.137). A magas EROEI azon kívül, hogy gazdaságilag igen megtérülõ beruházásnak minõsült (ld. az olajtermelõ országokat), olyan technológiafejlõdést indukált, amely felhasználta ezt a hihetetlen bõségben áradó kõolajat: üzemanyagként (a kõolaj biztosítja a közlekedési célú energiaforrások több, mint 90%-át); mûanyagként, amely szervesen beépült a mindennapjainkba, kiszorítva a hagyományos megoldásokat, mint pl. a ruházati cikkek esetén; az élelmiszergyártásnál, mind ténylegesen, mind a mûtrágyák elõállításán (energia 16 ) keresztül a terméshozam mesterséges növelését téve lehetõvé. A pénz diktatúrája alatt a kikényszerített gazdasági növekedés a fosszilis erõforrásokból nyert ingyen energiával hatalmas technológiai felépítményt épít ki úgy, hogy megsérti a legalapvetõbb, a természet által mindig követett tervezési szempontokat. Mészáros megfogalmazása szerint az emberi szervezetbõl és a tudatból csak a termelõ (producens) és fogyasztó (konzumens) struktúrák és funkciók tevõdtek át az emberi környezetre. A lebontó (reducens) és a visszaszerzõ (rekuperáns) struktúrák és funkciók azonban nem. Ez pedig a Gaia elvnek a megsértését jelenti. (Mészáros, 1994, p.4). Az ilyen módon létrehozott technológiai képzõdmény falja a rendszerbe bevonható munkaerõ produktivitását és a természetet. Wright Mill a létrejött struktúrát strukturális immoralitásnak, strukturális felelõtlenségnek hívja (The Power Elit, 156, New York, pp in Foster, 2002, p.46). Mindezt arra a földtörténeti szempontból csak pillanatokra elégséges fosszilis erõforrásokra alapozza, amelyek helyettesíthetõségérõl nem gondoskodott, és magáról a helyettesíthetõség tényérõl sem gyõzõdött meg. A folyamat során a legfontosabb létszükségletnek tekinthetõ élelmiszerellátást, annak folyamatát kivette a természet kezébõl. Így a nagyon olcsó energiára alapozott technológiai fejlõdésünk következtében egy egységnyi energia élelmiszer, mire eljut a fogyasztóhoz, tíz egységnyi energiát használt fel (Végh et al., 2008, p ). Az egyes embereket a létrehozott mamut-gépezet rendszerelemeivé, azaz fogyasztóvá és termelõ-alkatrésszé alakította át. Kialakult a termelés taposómalma (treadmill of production, Foster, 2002). Ezek a folyamatok kevés esélyt hagynak arra, hogy ne az történjen a közeljövõben nagyban, mint pl. Bakuban kicsiben, ahol a valaha virágzó város ma az égnek meredõ fúrótornyaival holdbéli tájra hasonlít (csak hangulatában, mert annál lényegesen csúnyább). Bár sok dologgal nem számol a világgazdaság ebben a folyamatban, az egyik legfontosabb, amit nem vesz figyelembe, az az exponencialitás problémája, amire Forrester (1969) és Meadows et al. (2005) hívja fel a figyelmet (többek között). Nem gondolnak arra, hogy az elindított folyamatok hatásaikban sokszorozódnak. Egy-két ilyen hatás: a fajok kihalásának szédítõ üteme már azt eredményezte, hogy pl. az édesvízi gerincesek 35%-a eltûnt között 18 ; a klímakutatók következetesen a klímaváltozási folyamat (melegedés) gyorsulásáról számolnak be, ami lassan túlhaladottá teszi és a klímaváltozás elkerülésérõl való tárgyalásokat, inkább az alkalmazkodás módjairól kell beszélnünk. A jelenlegi civilizáció hatástalanságát jól bizonyítja az a tény, hogy a jelenlegi élenjáró decentralizált megoldások is gyakorlatilag érintetlenül hagyják a legszegényebbeket, hiszen a rendszer strukturális eleme a szegénység. A decentralizált energiarendszerek például, amelyek elõsegítik a vidékfejlõdést, és rendkívül elõremutató megoldások, még többségükben mindig nagyon beruházás-igényesek, és a legszegényebbek számára elérhetetlenek (ld. IME Memorandum, 2009). Látható, hogy a pénz engedett és támogatott diktatúrája alatt folyik az a pilótajáték az emberek és a természet fokozott ütemû kihasználásával, amely folyamat során az emberek felelõsségteljesen dolgozókból szinte mechanikus elemekké, a természet erõforrássá vált, és ugyan az ember szinte végtelenül alakítható (ebben az esetben rombolható), a használatban lévõ erõforrások fizikaiak és végesek. A következõ fejezetben ennek a folyamatnak a jelenlegi állását vizsgáljuk meg. A helyzetjelentés során elõbb az alapstruktúra legjelentõsebb elemeinek a jelenlegi helyzetét, majd az egyes elemek esetleges korrekciójának a hatásait vesszük sorra. A legkritikusabb tényezõnek jelenleg a fosszilis energiahordozók látszanak. A 2008-ban bekövetkezett olajhozam-csúcs után (a kitermelés maximuma) még egy darabig változatlan a rendelkezésre álló energiaforrás (2005 és 2010 között szinte változatlan a mennyiség (Végh 12 Az MNB 1993-as 2-es sz. mûhelytanulmányokban (p.56, in Drábik, 2008) található az az adat, miszerint 1973 és 1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonás történt Magyarországon, amelybõl ugyanazon idõszak alatt kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot, és még 22 milliárd maradt. A lakáshitelek esetén pl. 5 millió Ft hitel 20 év alatt 10,1 millió forintot kell visszafizetnünk (A magyar üzleti világ honlapjáról, )). A kamatterhekre jellemzõ még, hogy 12.5 milliárd dollár kamatot fizetnek a fejlõdõ országok havonta a fejlett országoknak kamat-címén, amely megegyezik az egészségügyi és oktatási kiadásaik havi összegével (Foster, 2002, p.49.) 13 A folyamat mûködésérõl jó áttekintést ad Kiss, V. (2009) munkája, kézirat. Részletesen, Brown (2007) 14 Ezt a folyamatot technikailag lehetõvé teszi és felgyorsítja a bankok részérõl biztosítandó fedezeti arány hígulása, amely egyre növekszik (valószínûleg azért, hogy a forgalomban lévõ pénz mennyiségét biztosítani lehessen). Így lehetõvé válik a tényleges pénz mennyiségének hatványozott mértékû szaporítása bank-technikailag is (ld. pl. Korten (2001), Dauncey (1998)). 15 Energy Returned on Energy Invested. A mutató természetesen javulhat a technológia javulásával 16 Az USA-ban a mezõgazdaságban felhasznált energia legnagyobb részét, 31%-át a mûtrágyagyártás teszi ki (Végh et al., 2008, p. 157)- 17 USA adatok, a magyarországi adat várhatóan kisebb ennél. 18 Living Planet Report, 2008, Global Footprint Network 6 jó ha figyelünk külföldre is

7 et al., 2008, 9.1.ábra), de aztán elkezd csökkenni. Az állandó növekedéshez szokott civilizációnk azonban igen rugalmatlan is, és az ilyesmit nehezen viseli. Az 1979-es olajválság idején 9%-kal csökkentették az olajellátást, és pl. Nagy-Britanniában 3 napos munkahetet vezettek be, Amerikában üresek voltak az autópályák (Hetesi, 2008). Európának nem sok jót ígér a Kína és Dél-Korea felé irányuló orosz gázvezeték, ami felgyorsíthatja az ellátási zavarokat. Amennyiben az olajtermelõ országok nem szeretnének lemondani a növekedésükrõl, a gazdag országok sem, akkor a szegényebb országok kilátásai elég egyértelmûek. Az egyéb energiahordozókra való olyan mértékû átállás, amely a növekvõ igények és a csökkenõ fosszilis üzemanyagok rendelkezésre állása közötti rést megszünteti, nagyon idõigényes a jelenleg ismert technológiák esetén, ami jelentõs idõtartamot hagy energiaellátás nélkül. A mûanyagok alól kivont kõolaj a termékek és a technológiák egész sorának az ellehetetlenülését vonhatja magával, még a mûtrágyák és növényvédõ szerek kivonása az élelmiszermennyiség jelentõs mértékû csökkenését, és a nagyüzemi termesztési technológiák használhatatlanságát jelentheti. A pénzügyi oldal folyamatosan keresi a hitel-kihelyezési lehetõségeket, hogy a rendszer üzemeltetését biztosítani tudja, tehát ellensúlyozza a kamatfizetés miatti pénzkivonások következtében keletkezõ ûrt (mivel a kamat kifizetésével a forgalmi eszköz jelentõs részét kivonják a forgalomból). Ezek eredményezik a közismert lufikat, az ICT-szektorban 2000 körül, vagy a közelmúltban az ingatlanpiacon. Sajnos kevés az esély rá, hogy át tudják tenni a hitel-kihelyezést olyan helyre, amely képes nyereséget hozni korlátlanul, hiszen a legtöbb ilyen területen igen sok fizikai eszköz is a szolgáltatás része, tehát többnyire csak csökkentett anyagtartalmú szolgáltatásokról beszélhetünk. Például az oktatás is számítógép, vagy könyvigényes, még ha a nyersanyag-kitermelésnél határozottan kevésbé terheli meg a környezetet. Mivel a GDP nagyságának alakulása és az olajfelhasználás igen szoros kapcsolatban van egymással (Végh et al., 2008, 9.2-es ábra), ezért a jelenlegi civilizáció fennmaradásához egy olyan módon felépített újabb fõáramot kellene megtalálni, amely legalább olyan hatékonyan támogatja a gazdasági növekedést, mint a fosszilis üzemanyagok az eddigiekben, hiszen a számítástechnikai és ingatlanbefektetések hozamait is az eddigiekben a fosszilis energiák termelték meg. Abban reménykedni lehet, hogy még egy-két hasonló lufi felfújásával a pénzügyi rendszer idõlegesen magához tér, de látni kell, hogy maga a fõáramlat már néhány év múlva lefelé megy, ami a növekedésre alapozott pénzügyi rendszer végét jelentheti. Az ökológiai rendszer rohamos romlása ismert, elég, ha a klímaválságra és az erõforrások gyorsütemû kimerülésére gondolunk, aminek egyik eleme éppen a fentebb tárgyalt fosszilis energiahordozók. Az emberiség ökológiai lábnyoma már most nagyobb, mint a Föld teherbíró képessége 19. Lovelock (2007) tudományos alapossággal érvel amellett, hogy az embereknek a Földdel kapcsolatos nemtörõdömsége következtében már nem tudjuk elkerülni Gaia bosszúját. A meghozott intézkedések hatása erõsen kérdõjeles. A Kiotói Egyezmény pl. a széndioxid-kibocsátásról kétségkívül nagy jelentõségû, hiszen felhívja a figyelmet a civilizációs ártalmakra, az az ellen való cselekvés fontosságára. Attól eltekintve, hogy az egyezményben vállalt határértékek nem teljesíthetõk világszinten pl. a kínai erõmûvek miatt 20, más nézõpontból sem sokkal több figyelemfelhívásnál. Az alkalmazható CO 2 -csökkentett technológiák mindegyike rendelkezik további károsanyag-kibocsátásokkal (pl. a metán), illetve az egyoldalú nézõpont többször olyan hatással jár, ami károsabb lehet, mint a CO 2 -kibocsátás. 21 A folyamat megértéséhez egy levegõvel majdnem tele légzsákot képzeljünk el, ahol ha egy levegõvel tele részt akarunk eltüntetni hiába nyomjuk azt le, egy (vagy több) helyen máshol azonnal jelentkezik újabb dudor. A probléma a levegõ jelenléte, illetve a civilizációnk esetében az említett rossz technológiatervezési szemlélet. Ez a civilizáció viszont ezzel a technológiai felépítménnyel az a civilizáció ami, tehát a klímaválság elkerülhetetlennek tûnik a technológia idõben történõ lecserélhetetlensége miatt. Így az alkalmazkodásra való felkészülésre kell inkább összpontosítanunk. Az utolsó tárgyalt elem a mechanikus rendszerelemmé, fogyasztóvá és termelõvé degradált ember, aki alól kihúzták a felelõséggel végzett munka lehetõségét, és ezzel a fejlõdésének egyik komoly hajtóerejét (ld. 1.1 fejezet). A folyamatban idõlegesen nyerteseknek tûnõk (pl. a privatizációs folyamatok haszonélvezõi) ugyanúgy a rendszer vesztesei közé tartoznak. A technikai eszközökben megnyilvánuló, tömegek számára elérhetõvé vált életszínvonal inkább rombolja a tényleges emberi értékeket, mintsem javít rajtuk. A folyamatot már sokan és sokféleképpen leírták, ld. pl. Riesman klasszikusát, a Magányos tömeg -et (1973). A centralizálás és a gépesítés együttesen gondoskodtak a strukturális szerepvesztésérõl, alkotó, kreatív képességeinek és akarásának elvesztésérõl, a környezetben és a környezettel való együtt élni tudásáról. A cigányság helyzete erre jó modell, hiszen õk már régebben elvesztették a lehetõségét annak, hogy a hozzájuk illõ archaikus közösségi módon éljenek (Gazdag, 2009). Ennek oka többek között az, hogy az életterüket (általában az erdõk), és a termékeik piacát is (kosarak, fakanalak, teknõk) elvesztették. A segélyek annyira mindenképpen elégségesnek bizonyulnak, hogy a túlélésüket biztosítsák, és elaltassák a fenntartóképesség értékes tudását üket. Ez mondható el a vidéki lakosság nagy részére is, több különbséggel, pl. a termékeik továbbra is életképesek, csak a piacvesztés miatt következett be a fenntartóképesség elvesztése, a közösségek széthullása. Kakazu (1994) könyvében a Csendes óceáni kisszigetek példáján mutatja be, hogy a segélyek felgyorsítják azt a folyamatot, amikor a lakosok a könnyebb ellenállás irányába menve feladják az önellátásukat, és fõként az importra hagyatkozva lassan leépítik a saját ellátórendszereiket. A külsõ forrás megszûnésével viszont a szegénységbe süllyednek. Magyarországra visszatérve: itt van olyan ismeretanyag, amire vissza lehet térni, csak ezek elsõsorban írott anyagok, nem készségszintûek, és már az akarat is lassan kivész az emberekbõl, a helyismerettel 19 The Ecological Footprint Atlas, 2008, Global Footprint Network. 20 Kína gyorsütemû fejlõdése a hagyományos, nyugati módon zajlik, a fosszilis energiákra alapozva. Kínában hetente helyeznek üzembe egy-két szénerõmûvet, melyeknek a széndioxid-kibocsátása egyes becslések szerint egyenként annyi, mint kétmillió gépkocsié. news11_hu.htm, ) 21 Ilyen eset a nagyon alacsony hatásfokú nagykapacitású erõmûvek biomasszára történõ átállítása, ahol pl. fatüzelés esetén három fából kb. kettõt feleslegesen égetnek el, mivel a melléktermékként elõálló forró gõz, mint hasznos energia ilyen nagy mennyiségben, ilyen koncentráltan csak legfeljebb kis mennyiségben használható fel értelmesen, a többi veszteség. jó ha figyelünk külföldre is 7

8 együtt. A városban élõk látszólag jobban járnak, hiszen jobban van munkájuk, fizetésük. Gyakran ezek a munkák a jelenlegi mainstream-hez tartozó látszattevékenységek, felesleges tevékenységhez (nem alap-, vagy lényeges szükségletek kielégítéséhez) kötöttek, amelyek kritikus helyzetben, mint felesleges dolgok, leépülnek. Ez a leépülési folyamat már nyilvánvalóan elkezdõdött (pl. autógyártás), és a jövõben a folyamat felgyorsul. Az így munka- és jövedelemnélkülivé válók körül nincs föld, amin az alapvetõ élelmiszer- és energiaellátásukat fedezni tudnák. Vidékre is hiába mennek vissza, hiszen már régen eltûnt az ottani ellátórendszer. Az emberek a nagyvárosok, világvárosok kialakulásával elkezdõdött folyamat vége felé tartanak a természeti környezettel való kapcsolatukat tekintve is. A környezettõl legtöbben szinte teljesen elszakadtak, ami az evolúciós fejlõdést tekintve, ahol az ember fejlõdésének szerves része volt a természettel való szoros kapcsolat, olyan hiba, ami nem tudni mikor, és hol üt vissza. Ennek a tudományos vizsgálata is megkezdõdött már (ld. pl. Louv, 2008, Kellert, 2005), ahol kezdik feltárni a természethiányos gyermekek betegségeinek okát, eredetét. A pénz-gazdaság-pénz alapján kifejlõdött egészségügy-gyógyszeripar is lassan a többi rosszul tervezett technológiához hasonlít, hiszen az ember teljességétõl, lényegétõl eltekint, bizonyos fizikai tünetek orvoslásáról, a betegségek fizikai ellenszereinek kifejlesztésérõl szól. Végh et al. (2008) az egészségügyet a legenergia-igényesebb és eszközigényesebb ágazatnak tartja, amely a rendszerben az elsõk között történõ összeomlását eredményezheti. A gyógyszeripar az egyik legjelentõsebb ágazat a világon, 2006-ban elérte a 680 milliárd dollár forgalmat, Magyarországon ugyanebben az évben a forgalmazott gyógyszerek értéke 641,1 milliárd forint volt (Kórház, 2007/4) 22. Az, hogy a megelõzésrõl és a természetes gyógymódról ilyen mértékben tértek át a gyógyszerekre, nyilvánvaló civilizációs hatás, és pontosan illeszkedik a pénz-gazdaság-pénz logikai modelljéhez, bármi is volt a kiváltó ok. A civilizációnak a fentiekben ábrázolt fõáramlata képviseli az úgynevezett main-stream tudományok gerincét. Csak a gazdasági oldalt tekintve: egy nagyüzem például a méretgazdaságosság következtében sokkal termelékenyebb és nyereségesebb, amely mellett a kisüzemek szinte csak akkor maradhatnak életképesek, ha valamilyen piaci résbe törhetnek be. Ennek a rendszernek azonban a szinte korlátlanul rendelkezésre bocsátott fosszilis energia volt a hajtóereje, az áralakítója (hiszen a pénz-gazdaság-pénz logikája kiszûrte, ami útjában állt, csak két tényezõt említve: a felelõs technológiatervezést és az externáliák beszámítását). Ez a szemléletmód alakította többek között a közgazdaságtant, a piaci mozgásokat, az üzleti tudományokat, a kutatásokat, tehát a civilizáció erõs kapcsolati pontjait (ld. késõbb a hálózati elemek ismertetését a 4.1-ben). Az határozza meg a jelenlegi szabályozó rendszerünket is. Ennek egyik ilyen eleme, hogy Magyarországon a multinacionális vállalatok támogatása 98,8 %, míg a KKV-ké 1,2 % volt 23 ). Ennek köszönhetõ az is, hogy a rossz technológiai tervezésû technológiák mellett a természetközeli, mind a négy tervezési lépést betartó 24 hatékony technológiák sokszor tiltottak (pl. vályogtéglából való építkezés). Ugyanúgy, mint a fosszilis energiák mennyisége, úgy a main-stream erõi is lefelé tartanak, fokozatosan szûnnek meg a jelen civilizációs felépítménnyel, és a bekövetkezõ átmeneti idõszak után a poszt-fosszilis korszakban új main-stream után kell nézni. A felkészülés alaposságától, gyorsaságától függ, hogy mekkora visszaeséssel jár majd ez a folyamat. Vizsgáljuk meg, hogy a fentebb tárgyalt kritikus részek rendszeren belüli helyreállításával milyen eredményeket lehet elérni. Amennyiben például az energiaszükségletünket a fúziós energiával már most tudnánk fedezni (erre egyébként csak a távoli jövõben kerülhet sor, leghamarabb 2030 körül), akkor a néhány év múlva várható komoly krízis eltolódhat, mivel a legfenyegetõbbnek tûnõ energiaellátási problémát áthidaltuk. A fõ probléma azonban semmiképpen nem szûnhet meg, ha a pénzügyi rendszer változatlan ütemben kényszeríti ki a növekedést, és a technológiánk ugyanolyan rosszul tervezettek és környezetfalóak. A centralizáltság pedig csak fokozódhat, ami nem javítja az emberek fejlõdési lehetõségét. A pénzügyi rendszer változásához az kellene, hogy a lényege, az uzsorakamat szûnjön meg. Ez a jelenlegi uralkodó pénzfogalom, pénzrendszer, gondolkodásmód miatt praktikusan azt jelenti, hogy ennek a pénzügyi rendszernek a változása gyakorlatilag elképzelhetetlen. Az ökológiai rendszerre történõ nyomás csökkentése kétségkívül elérhetõ, hiszen nem nehéz felismerni, hogy az erõforrás-hatékonyság kevesebb anyagfelhasználással jár, ezért költségcsökkentõ, következésképpen nyereségnövelõ tényezõ (ld. pl. Porter-Linde, 1996). Ezek azonban rendszeren belüli változtatások, a rendszer logikáját (ld. pénzügyi rendszer) nem változtatják meg, ezért csak késleltetõ hatásuk lehet. A természetvédelmi területek kijelölése is hasznos segédeszköz, de a rendszerbõl kivont természeti területek aránya túlságosan alacsony ahhoz, hogy jelentõs hatást gyakorolhasson a természeti környezetünk általános állapotára. Az egyes embereknek felelõssége a jelen helyzetben a rendszer keretein belül egyre kisebb lesz, hiszen teljesen ésszerûtlen mind az állam, mind a politika szempontjából ennek növelése. A demokrácia álcája biztosítja a felelõsség látszatát, és a média által bármilyen eredmény befolyásolása sokkal könnyebb, mint az érdekeit ismerõ helyi közösségekkel való együttmûködés. Ugyanakkor helyre kell állítani a személyes felelõsség teljes körû fogalmát és tartalmát. Mi történne, ha lenne idõ a Meadows et al. (2005) által is lemodellezett szabad technológiafejlõdésre, egyébként a ma fennálló trendek érvényesülésével, amely biztosítaná a természeti környezet túlélését? Elérhetõ lenne egy a mai körülményekhez képest legalábbis tiszta energiával mûködtetett globális gazdaság, egy szép, békés új világ, globális világkormánnyal, de az emberek a maihoz hasonló cirkusz és kenyér elven élnének továbbra is, az igazán értelmes fejlõdés lehetõsége nélkül, ami a mindent megkap, amit akar elv egyenes következménye. A fentiek alapján megállapítható, hogy rendszeren belüli eszközökkel maga a civilizáció jelen formájában nem tartható fenn sokáig. Egyértelmûen haladunk a káoszpont felé, amit László Ervin az összeomlás felé tartó leépülésnek nevez (2006, p. 30). Ezzel együtt kirajzolónak azok a fontosabb ismérvek, amelyeknek meg kell felelnie egy új, formálódó kultúrának. Ezeket a következõ fejezetben elemezzük Némethné et al., 2008, az adatok 2003-ra vonatkoznak 24 ld. az 1.2-e fejezetet 8 jó ha figyelünk külföldre is

9 Az elsõ két fejezetben megismertük a civilizáció mûködésének meghatározó strukturális elemeit, illetve felvázoltuk a jelenlegi helyzetet. Ezek alapján meg lehet határozni olyan irányelveket, amelyek megszabhatják egy új rendszer alapstruktúráit, jövõképet adnak, elõsegítik az ember és a természet egymást feltételezõ fejlõdését. (a) Elsõsorban egy megfelelõ jövõkép, egy megfelelõ civilizáció képe az, ami az egész új rendszer alapeleme lehet. Egy új kultúra, és a kultúrán létrejövõ civilizáció, amennyiben nem akar a többi civilizáció sorsára jutni, tudatosan meg kell, hogy õrizze az eltartó rendszerekkel, a vidékkel, a természettel való szerves kapcsolatát, és a szellemiségét ezzel együtt kell alakítania, biztosítva ezzel annak állandó utánpótlását, és így az állandó, a társadalomra és az egyénre egyaránt vonatkoztatott fejlõdés lehetõségét. Az 1.1 fejezetben ismertettük a válság keletkezésének pillanatát. Ezt kell megelõznünk, tudatosan, a szerves fejlõdés szempontrendszerét mindig szem elõtt tartva. Az emberiség az Univerzum és a földi élet evolúciójának a része és aktív résztvevõje. Ezért fejlõdésének kereteit a létfenntartó bioszféra fejlõdési iránya és törvényei jelölik ki. Egy alrendszer pedig csak akkor képes komoly zavarok nélkül, hosszú ideig fennmaradni, ha mûködési, szervezõdési modellje hasonló a létfenntartó fõrendszer modelljéhez (kompatibilitás elve). (Hajnal K. 2008) A fejlõdés megvalósításának feltétele egy olyan szabályozó és ellenõrzõ tevékenység, amelynek célja a bolygó természeti erõforrásai és az emberi rendszerek igényei közötti dinamikus egyensúly, tartós harmónia biztosítása. (Hajnal K ) A természettel való szerves kapcsolat a mai kor embere számára nehezen érthetõ. A civilizációnkban az élõ földet megcsonkítják, feldarabolják, így a föld ingatlanná, az erdõ fûrészáruvá, az óceánok halászterületté és emésztõ gödörré válnak (Foster, 2002). Azt megérthetjük józan paraszti ésszel is, hogyha a vizet végigkergetjük az országon védõgátak között, akkor annyi haszontól esünk el, amennyi vizet hasznosítatlanul kiengedünk. Az ilyen gondolkodási irány mellett lényegesen gazdagabbá válhatna a nemzet. Ennek a gondolkodásmódnak azonban nincs sok köze a természethez. Ha a gondolkodásunk valóban a természetre irányul, akkor tudjuk, hogy ha a természet szegényebb lesz, akkor mi is szegényebbek leszünk. Az ember a lényegét a természetnek köszönheti. Életünk rajtunk túlmutató értelme függ attól, mennyire ismerjük meg a természetet (Grandpierre, 2004, p. 180, p. 40). Az ember föld nélkül olyan, mintha kar, vagy láb nélkül születne. Ez adja a fizikai biztonságát, ez az élõhelye. (The Great Transformation, Polányi, in Foster, 2002, p. 31). Ha kiírtjuk magunk körül az erdõt, akkor azt irtjuk ki, ami által mi is teljesebb emberek lehetünk. Ha engedjük (illetve ma már elõsegítjük) azt, hogy a természeti rendszereink egyre bonyolultabb ökoszisztémákká fejlõdjenek, akkor annak az alapját teremtjük meg, hogy a mi embervoltunk is megkapja a szellemi fejlõdõsének feltételrendszerét. A 2.5-ös fejezetben a tudomány erre vonatkozó eszmélést már ismertettük. A külsõ és a belsõ természet egylényegû (Grandpierre, 2004, p.238). Az engedjük, illetve elõsegítjük már elõszobája annak, hogy megértsük: a mi gondolkodásmódunktól függ a természet fejlõdése is, és ezek egymást erõsítõ (illetve jelenleg gyengítõ) folyamatok. És nem csak annyiban függenek össze, hogy ha fizikai szinten kivágom a fát, akkor nem lesz, hanem a tudati szintünk már hat a természet változására. Az élet és a tudat képesek a gyakorlatban irányítani az anyag viselkedését (Grandpierre, 2004, p.193). László (1999) szerint tudatunk állapota a kulcskérdés, ami minden más mögött meghúzódik. Ugyanebben a könyven többször tárgyalják a szinkronicitás jelenségét, amely megmagyarázhatja tudományos eszközökkel is ezt a jelenséget. A kozmosz még nem ismert jelenségeinek megértésére irányuló kísérletek, mint pl. László Ervin pszí-mezõ-elmélete, vagy Gazdag (2001) szuperfolyékony kvantumvákuum-kontínuum elmélete majd egyszer azonnali és közvetlen magyarázattal is szolgálhatnak a jelenségre. Érdemes itt figyelembe venni Andrásfalvy (2009) véleményét, amely szerint ahol az emberek közötti összhang megbomlik, ott hamarosan a természeti környezet romlása is bekövetkezik. (b) A fentiek alapján újabb kulcsfontosságú elem: Meg kell fordítanunk azt a folyamatot, ahol az ember és a természet egymást gyengítik és el kell érni, hogy az ember a saját fejlõdése által tudatosan segítse elõ a természet fejõdését. A természeti környezettõl nem elszakadva, azt nem erõforrásként, hanem élõhely-közösségként, ökoszisztémaként kezelje, ami ugyanúgy viszonzást vár (ha nem is pénzben, de törõdésben, munkában), mint pl. egy vállalat. Ennek során az ember tudatosan meg- és átélheti a természeti környezettel való kapcsolatát. Roberto Sanchez, a kubai túlélõ gazdaság egyik irányítója szerint a természeti ciklusokat követve a természetet béreljük fel, hogy dolgozzon nekünk, és nem mi dolgozunk a természet ellen. A természet ellen végzett munka hatalmas energiákat emészt fel. (c) Ehhez azonban az embernek nagyot kell fejlõdnie. Ennek elérése érdekében az irányadó elvekbõl a harmadikként a következõ elem az, hogy az embernek éreznie kell, hogy ember: Az emberekben ismét tudatosítani kell embervoltukat, annak jelentését, lényegét, és az annak megfelelõ életformát. Az ember a test, a lélek és a szellem egysége, és mindegyik területnek megvan a maga szerepe. 25 Christopher Budd (2003) az Asszociatív közgazdaságtan c. könyvében hangsúlyozza, hogy a gazdasági kapcsolatokat, és azok jellegét explicitté tegyük, többek között például az alapos, százszázalékosan tiszta pénzügyekkel és átlátható döntéshozatallal. Ezen kívül az egyéneknek közvetlenül felelõsséget kell vállalniuk a gazdasági életért, hogy az átláthatóságot és a tisztaságot saját cselekedeteikben alkalmazzák is. A hármas egységnek azonban sokkal nagyobb szerepe van, mint egy homályos, mindenki által érzett felhívás. 25 Rudolf Steiner munkásságának nagy részét ennek szentelte, megalapítva az antropozófiát. Itt nem bonyolítjuk a rendszert azzal, hogy negyedik elemként az én -t is ide soroljuk, mivel az én szerepe gyakorlatilag megfeleltethetõ a kozmikus rendszerbe történõ harmonikus illeszkedéssel. jó ha figyelünk külföldre is 9

10 A jelenben az átlagos emberi mentalitást, hozzáállást tekintve az akarati tényezõvel egyre rosszabbul állunk, hiszen a 2.4 pontban leírtak szerint az ember sokszor már inkább csak báb, és ha változtatásra lenne szükség, akkor nagyon kérdéses a változtatáshoz szükséges akarat megléte egészséges mértékben. Márpedig észre kell venni, hogy a civilizáció az egyes emberek szándékától függetlenül ember és természetellenes, és a természetes mûködése alapján egyre rosszabb helyzetbe sodorja mindkettõt. Ezért fontos, hogy az emberek akarjanak kitörni ebbõl a körbõl, akarjanak a saját lábukra állni, a saját kezükbe venni a sorsukat, és felelõsséggel dolgozniuk a számukra is átlátható területen. Kuba példája itt rendkívül figyelemre méltó, hiszen a Szovjetúnió felbomlásával az olajszállítmányok is jelentõsen csökkentek, az 1988-as millió tonnával szemben 1991-ben csak 6 millió tonnát kaptak, és az exportra alapozott gazdaságuk megállt 26 Komoly akarati erõ kellett minden szinten a talpra álláshoz, az 1990-ben kezdõdõ túlélõ gazdaság bevezetésével, amit Észak-Korea nem tudott véghez vinni (Wolfe, 2004). A szellemi tényezõ az a tudati elem, amellyel az ember a (b) pontban már leírt folyamatot belátja, és annak érdekében cselekszik. Konkrétabban ide tartoznak pl. olyan ismeretek, hogy miként kell a földön, a földbõl megélni, egyszerû, használható technológiákat alkotni. Gondoljunk bele, hogy hány kiváló ember rengeteg szellemi energiája megy el teljesen felesleges, sõt káros dolgokra olyankor, amikor az alapvetõ igények kielégítése még sehol sem tart. Kuba példája: a farmereket tanítják a biodiverzitásra, mint termelési stratégiára (Wolfe, 2004). A környezeti nevelés, az organikus gazdálkodás, a megújuló energiák és energiahatékonysági módszerek terjesztése mind a jól megalapozott oktatási rendszerük segítségével történt. Egy technikai fõiskolán tanítják a biogázüzemek építését (Yoon-Choe, 2007). A lelki tényezõk jelentõségét egyre többen hangsúlyozzák, amely általános hatással van a térségi öko-hálózatra. Ilyen lelki tényezõ a közösségalkotás, a tolerancia. A közösségek kialakításának fontosságát figyelhetjük meg László (2002) jövõképeinél, amikor az általa pozitív jövõképként felvázolt jövõképet az összefogással jellemzi. A tolerancia a 1.1-ben leírtak szerint annyira fontos, hogy Csermely (2005) szerint a társadalomban a diverzitás, tolerancia nélkül, nem stabilizál, hanem éppen ellenkezõleg, konfliktusforrássá válik. Kuba itt is jó példa, ahol azt a földet mûvelték meg közösségek a városokban is (amire a szállítási eszközök olajhiánya is kényszerítette õket), amelyet számukra rendelkezésre bocsátottak (Wolfe, 2004). A permakultúra tanulása során fejlõdött sokat a közösségalkotási készségük, ahol megtanulták, hogy hol és hogyan segíthetnek a közösség tagjain. A jó közösség hiánya egy szemléletes példán is bemutatható: egy falu széthúzó közösségében a megtermelt javak védelmére igen nagy energiát kell esetenként fordítani, ami pénzben, és munkamennyiségben is felesleges, és megtakarítható lenne a bizalom megléte esetén. A fizikai szervezettel kapcsolatban is be kell hoznunk új szempontokat, mivel az eddigiekben más logikával tekintettünk erre a tényezõre is. Ha abból a nézõpontból közelítünk, hogy az ember természeti lény, akkor fontos annak tisztázása, hogy az ember egy energetikai központ is, bonyolult energetikai rendszerrel. Amennyiben azt megfelelõen szeretné használni, akkor vigyázni kell arra, hogy a külsõ technológiai fejlõdés (pl. a villanyáram, vagy a mobiltelefonok sugárzása) ne veszélyeztesse ezt az energetikai rendszert. A táplálkozást is lehet ilyen szemszögbõl nézni. Nagyon fontos a természetes táplálék, ami még eredeténél fogva illeszkedik az ember fizikai testéhez, és nem az ember által kitaláltak, amelyek sokszor a pénz-gazdaság-pénz viszonyrendszer alapján alakulnak ki, egyszerû profitérdekek szerint. (d) Helyi pénz bevezetése: a pénzügyi rendszer diktatúrája alól való kiszabadulás a stabil életvitel megvalósítása erejéig. Le kell szakadnia az alapszükségleteinek kielégítése során a folyamatos növekedés kényszerét hordozó pénzügyi rendszerrõl, és egy olyan pénzügyi rendszerrel kell biztosítania a térség mûködéséhez szükséges pénz forgalmieszköz-funkcióját, amely nem teszi lehetõvé annak felhalmozási eszközként történõ kezelését. Erre a leszakadásra is már bõségesen állnak példák rendelkezésre. A helyi pénz kialakítása, mûködtetése megoldást jelenthet. A helyi pénz szellemi szülõatyja Gesell, akinek az elmélete alapján kialakították a wära-t. A pénz 1919-tõl 1931-ig mûködött, és végül rövid úton betiltottak azzal, hogy már veszélyezteti a birodalmi valutát (Gesell (2004), pp.12-13). Közös folyamata a helyi pénzek mûködésének az indulási kényszerhelyzet, amikor egy nagyon leromlott gazdasági helyzetben lévõ térség keres valamilyen kiutat, túlélési lehetõséget. A bevezetés után gyakorlatilag minden leírás a térség fellendülésérõl, a munkanélküliség csökkenésérõl, a gazdaság felvirágzásáról számol be. A helyi pénz sikerét látván a legtöbb esetben közbelépnek, hiszen elesnek a kamatbevételektõl (az állam megkapja az adóbevételeit a helyi pénz esetén is). A legfontosabb közös jellemzõ, hogy a helyi pénz mindenütt kamatmentes (a leírásokban ez alól csak Guernsey szigetének pénze volt a kivétel, de ott is a kamat kizárólag az állam bevétele volt, közkiadásokra forgatták vissza, és ezzel csökkentették az egyéb adóterheket. Ezen kívül sok helyen (mint az Gesell-i alapmodell esetén is) a tartalékolt helyi pénzre adót vetnek ki, hogy a forgalomba hozatalt erõsítsék 27.Egymaipéldaasok közül Magdeburgban az Urstromtaler 28, a régión belül általánosan elfogadott fizetõeszköz, amelyet egy-az-egyben váltanak át Eurora, és szintén veszít az értékébõl. Jó modell a Guernsey szigeteki pénz, hiszen ott már 1817-tõl mûködtetik a helyi pénzt, ma is forgalomban van. Sokkal keresettebbek, mint a párhuzamosan forgalomban lévõ brit bankjegyek, hiszen a helyi polgárok szívesebben használják, mint a külföldi bankok által jelentõsen kamatterhelt hitelekbõl származó brit valutát. Infláció nincs, az árak lényegesen alacsonyabbak, mint Nagy-Britanniában, az átlagjövedelem lényegesen magasabb. Errõl, illetve még sok más helyi pénzrõl Drábik (2003, pp ), Dauncey (1988, p ) ad jó áttekintést. Dauncey (1988, pp ) részletesen ismerteti az 1983-ban elindított LETS helyi pénzrendszer mûködését. Nálunk is elindíthatók helyi pénzek (2004/35 törvény), egy egyszerû módosítása kellene a 100%-os fedezetnek 5%-ra való visszaállítása (amely az elõírt minimum), és a folyamat pénzügyi oldalról elindulhat törvényesen elindulhat 29. (e) Az energiaszükséglet helyben elérhetõ energiaforrásokból történõ kielégítése. Az energiaszükségletet olyan energiahordozók segítségével elégítsük ki, amelyek folyamatosan rendelkezésre állnak a késõbbi generációk számára. Ebben a folyamatban a fosszilis energiahordozók csak, mint átmeneti megoldások jöhetnek szóba. Az energiaszükséglet helyi erõforrásokból történõ kielégítése a természettel összhangban történjen, annak hozadékából, vagy olyan ódon, ami nem sérti az ökológiai rendszerek mûködését. Mivel az energiaforrások felhasználásának hatásairól igen keveset tudunk, ezért tartsuk be a sokféleség elvét, és mindenbõl a természet által kínált lehetõségekre támaszkodva keveset használjunk, hogy esetlegesen a károkozásunk is minél kisebb legyen. 26 A hatásokról ld. a további szigetországi példákat az 5.4-es fejezetben. 27 Mint Bázelben az 1935-ben létrehozott pénz esetén 0.001%-os adót vetnek ki naponta a napi egyenlegre (Dauncey, 1988, p.373) Így is elindulhat, és Drábik (2008) szerint meg is érné. 10 jó ha figyelünk külföldre is

11 Az elõzõ fejezet energiapéldáján keresztül már láttuk, hogy a decentralizálási törekvések a legszegényebb réteget csaknem érintetlenül hagyják. A decentralizált erõmûvek esetét vegyük példának, az agroipari parkok rendszerének elképzelését30 30, ahol egy 1-2 MWe teljesítményû erõmû megtermel elegendõ mennyiségû villamos energiát a környezõ intézmények, lakóházak, ipari létesítmények számára (vagy feladható a hálózatba), a hulladékhõ hasznosítása is megoldható elviekben, és egy kisebb klaszter építhetõ az energiarendszer köré. Ez gyakorlatilag energetikailag ideálisnak tekinthetõ, de ebben az esetben is az ipari park köré szervezõdik a rendszer, annak igényei szerint, és a termelõ komplexum lehetõségeit használja ki annak környezete, tehát a technológia uralja a rendszert. Meg kell teremteni a kapcsolatot az eddigi rendszerbõl kimaradók és decentralizált energiarendszerek között úgy, hogy a rendszerbõl kimaradók energiaigényének a biztosítása után a fennmaradó energiaforrások kerüljenek csak az erõmûvekbe. (f) Az élelmiszer- és takarmányszükségleteiket a föld termõképességének helyreállításával, a fosszilis energiák hosszabb távú teljes kizárásával oldják meg. Ez a tényezõ kényszer is, hiszen az földet károsító mérgek többnyire a korlátlan erõforrások rendelkezésre állásának következményei. Az organikus, illetve biogazdálkodás azonban már most is van olyan hatékony, mint a zöld forradalommal elindított ipari mezõgazdaság (ld. Badgley, et al. (2006)). A folyamatra, a megvalósításra pedig Kuba 1990 utáni története jó esettanulmány. (g) Technológia. A hagyományos technológiák lassan használhatatlanok lesznek. Kubában az olaj leállása vagy a hagyományos technológiák azonnali leállását eredményezték, vagy az álódásukat (Wolfe, 2004). Ez a tény az innovációk irányát is meghatározza. Több, új alapvetõ jellemzõje lehet az új típusú innovációknak. Ne a technológia uralkodjon az ember fölött (ld. az (e) pont energetikai rendszerét). Betartják a technológiafejlesztés négy alapszabályát a természeti illeszkedés érdekében, ld. az 1.2 fejezetben Mészáros (1994) által leírt megközelítést. Nem átalakító, hanem alkalmazkodó (nem a természet ellen, hanem vele összhangban álló) technológiákat fejleszt, és ezzel rengeteg energiát takarít meg minden szinten. Elõtérbe kerülnek az emberlépték megoldások, mivel kétséges lesz a nagyvolumenben való technológiák anyagi és fizikai háttere. Kubában pl. bevezették az agrotechnikai módszereknél az inputhelyettesítõ megközelítést, amelyben az importált vegyszereket helyben elõállítható biológiai védõszerekkel helyettesítették (amelybõl már exportforgalmuk is van). A hangsúlyt áthelyezték az olyan komplex agrártechnológiákra, amelyek kihasználták az ökoszisztáma által nyújtott szolgáltatásokat (Wolfe, 2004). A poszt-fosszilis korszakba történõ átmenet néhány év múlva szükségszerûen megkezdõdik. Már nem az a kérdés, hogy az eddigi világrendhez illeszkedõ sikeres modernizációt hogyan tudunk végrehajtani, illetve leromboljuk-e a régi struktúrákat (Mellár, 2008), hiszen azok létfeltételeik hiányában többnyire maguktól fognak megszánni. (h) Tudomány. Az eddig felhalmozott tudásmennyiség természetesen hasznosítható. A main-stream közgazdaságtanra vonatkoztatva, a hagyományos elmélet kibõvült a térrel, mint a hol -ra adott válasszal, és vizsgálja a regionális, endogén fejlõdés lehetõségeit (Varga, 2009). Ahogy a térséget bevonták a kutatásba, úgy egy újabb irányváltással a kutatási irány alkalmazkodhat a térségi öko-hálózat mûködési elveihez, és jó módszertant biztosíthat egy sokkal hatékonyabb rendszer-mûködéshez. Az egyéb tudományágak már régóta képviseltetik magukat ezen a területen, amelyekbõl jó összefoglalót találhatunk a ViaFuturi (2007) elõadásai között. Az átmenethez szükséges eszközökben, tapasztalatokban Magyarország eredendõen, természeti adottságait tekintve jó helyzetben van. Van bõven termõföldje, vize, ahonnan az élelmiszer- és energiaszükségletét biztosíthatja. Valószínûleg az elsõk között fog tönkremenni, amikor a szomszédos országok fenntartó rendszere még mûködik, és így átsegíthetik néhány mélyponton (és ezt most nem pénzügyi szempontból kell érteni). Vannak elõtte példák, pl. a már említett Kuba, ahol a 1990-tõl, a Szovjetunió szétesésétõl kezdõdõen már elkezdõdött a poszt-fosszilis korszak, illetve vannak olyan szigetállamok, ahol az önfenntartásnak mûködnek olyan modelljei, amelyek szükségesek lesznek a közeljövõben. Ebben a fejezetben elõbb a hálózatok új elméletének olyan szempontú megközelítését adjuk, amely alapján a térségi öko-hálózatot megfogalmazzuk. Ezután a jelenleg már bizonyos formában az ökológiai rendszerre kialakított ökológiai hálózatot ismertetjük, mint a térségi öko-hálózat alapjául szolgáló hálózatot. Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülöníthetõ elemekbõl áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy erõsebb kapcsolatok kötik össze. Tehát a hálózat egymással kölcsönhatásban lévõ elemek összességébõl áll, ahol a valóságban elõforduló esetekben, az elemek nem egyszerû pontok (mint a hálózatok matematikai leképezései, a gráfok esetén), hanem maguk is bonyolult hálózatok. Ez azt jelenti, hogy a természetben a hálózatok egymásba ágyazottan fordulnak elõ, és így jelentõs mértékben függenek egymástól. Az így kialakuló komplex hálózati rendszer stabilitása, mûködõképessége egyaránt függ az elemek stabilitásától, illetve a kialakuló erõs és a gyenge kapcsolatok minõségétõl és mennyiségétõl. Egyik tényezõ sem elhanyagolható. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a gyenge kapcsolatok hálózatformáló, stabilitás megõrzõ szerepe jóval jelentõsebb, mint azt elsõ ránézésre gondolnánk. Az erõs kapcsolatok adnak egy vázat, amelyre a valós hálózat a gyenge kapcsolatok segítségével épül ki. A hálózat jellegétõl függõen többféleképpen is meg lehet közelíteni az erõs és gyenge kapcsolatok mibenlétét. 1. A hálózatok erõs kapcsolatai határozzák meg azt, hogy a hálózat a környezet változásaira hogyan fog válaszolni, a gyenge kapcsolatok pedig azért felelõsek, hogy két hasonló hálózat hasonló módon válaszoljon, ha ugyanolyan kihívás éri õket. 30 Az agroipari parkok rendszerének javaslatát a PTE NKFP Biomassza-projektje alapozta meg. Leírása több kéziratban is megtalálható, a szerzõnél hozzáférhetõ. 31 Az itt közölt ismertetés kivonat Kiss T. (2007) és Kiss A. (2007/2) alapján. jó ha figyelünk külföldre is 11

12 2. Az erõs kapcsolatok biztosítják a hálózat állandóságát, a gyenge kapcsolatok viszont a hálózat alkalmazkodását, változékonyságát segítik elõ, a stabilitás megõrzése mellett. Ez azon alapul, hogy a gyenge kapcsolatok nemcsak attól lehetnek gyengék, hogy mindig kicsit vannak jelen, hanem lehetséges, hogy a gyenge kapcsolatok jelentõs része nem is olyan gyenge, de csak átmenetileg van jelen. Az ilyen gyenge kapcsolatok hol itt, hol ott jelentkeznek. Ilyenkor fordulhat elõ az, hogy az erõs kölcsönhatások biztosítják a hálózat állandóságát, a gyenge kapcsolatok viszont a hálózat változásait segítik elõ. 3. A hálózat két eleme között akkor gyenge egy kapcsolat, ha annak elvétele vagy hozzáadása statisztikusan értékelhetõ módon nem befolyásolja a hálózat jellemzõ tulajdonságának átlagát. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatot, egyfajta rugalmas szilárdságot adva nekik. Sok gyenge kapcsolat esetén a modulok sûrûn kötõdnek egymáshoz, az alhálózatok szinkronizálnak, kevés fluktuáció tapasztalható, a kommunikáció jó, a relaxáció akadálymenetes, a zaj gyorsan szétoszlik, felszívódik a hálózatban. Kevés gyenge kapcsolat esetén mindezek ellenkezõje igaz (Csermely, 2005). Elsõ ránézésre az erõs kölcsönhatás fontosabbnak tûnhet, mint a gyenge, hiszen az határozza meg a hálózat válaszait. Ha eltávolítjuk az erõs kölcsönhatásokat, a hálózat elõször megváltozik, majd szétesik, és ezzel, ha addig élt, meghal. Ha a gyenge kapcsolatokat távolítjuk el, elsõ ránézésre nem történik semmi. A hálózat él, válaszai ugyanazok. Itt azonban pontosítani kell. A hálózat válaszainak átlaga marad ugyanaz. A válaszok szórása, változékonysága azonban a gyenge kapcsolatok eltávolításával egyre nõ. Gyenge kapcsolatok nélkül a hálózat instabil és kiszámíthatatlan lesz. Fontos tehát az erõs kölcsönhatás, hiszen nélküle szétesik a világ. De fontos a gyenge kapcsolat is, hiszen nélküle a világ kiszámíthatatlan, fenyegetõ, félelmetes és élhetetlenül instabil marad. A gyenge kapcsolatok, csakúgy mint az erõsek, a különbözõ hálózatokban különbözõ formákban fordulnak elõ, mint pl. a gazdasági hálózatokban: a munkakapcsolatok, a társadalmi hálózatokban a távoli ismerõsök, biológiai-kémiai rendszerekben: a másodlagos kötések. A HÁLÓZATOK ELEMEI Az elemeket, amelyek a hálózat egyedi építõkövei, a gráfelméletben csúcsnak, a fizikában helynek, a szociológiában szereplõnek is szokás nevezni (Csermely, 2005). De hálózattól függõen az elemek lehetnek például cégek, gyárak, termelési egységek (gazdasági hálózatban), emberek, társaságok, intézmények, szervezetek (társadalmi hálózatban), természeti értékek, élõhelyek, egyedek (természeti ökológiai hálózatban). Az, hogy egy adott esetben mit tekintünk elemnek, egyrészt attól függ, hogy milyen hálózatot vizsgálunk, másrészt attól, hogy a hálózatnak mely tulajdonságára vagyunk kíváncsiak. Az elemeknek egy csoportját a hálózat moduljának nevezzük akkor, ha az elemek a többitõl viszonylag elkülönülnek, és egymáshoz mind a hálózat szerkezetébe mind funkcionálisan szoros és preferált kötõdést mutatnak. A modulok egy nagyobb hálózat széttagolódásából, illetve kisebb hálózatok integrációjából jöhetnek létre (Csermely, 2005). Az elemek között kitüntetett szerepük van a csomópontoknak. Ezek a hálózat azon elemei, amelyeknek sok kapcsolatuk van. Általában azokat az elemeket nevezzük csomópontnak, amelyek legalább 1 százalékos arányt képviselnek az össze kapcsolatból. Az ökológiai hálózatban a fontosabb csomópontokat kulcsfajoknak nevezik. Egy kulcsfaj kihalása másodlagos kihalások egész láncolatát indítja el, ami akár az egész ökológiai hálózat széteséséhez vezethet. A HÁLÓZATOK SKÁLAFÜGGETLENSÉGE A hálózatok egzakt, matematikai kezeléséhez és modellezéséhez szükséges tudni azt, hogy a legtöbb önszervezõdõ hálózat skálafüggetlen. Egy hálózatot a leggyakoribb szóhasználat szerint akkor nevezünk skálafüggetlennek, ha a hálózat fokszámeloszlása hatványfüggvény szerint változik. A fokszám egy-egy elem kapcsolatainak a száma a hálózaton belül. Tehát ha a kapcsolatok függvényében ábrázolnánk az adott mennyiségû kapcsolattal rendelkezõ elemek számát, akkor egy exponenciális görbét kapnánk. Nagyon sok elemnek lenne kevés kapcsolata, és exponenciálisan csökkenne azon elemek száma, amelyeknek egyre több kapcsolatuk van. A skálafüggetlenség szemléltetésére szolgál az alábbi ábra, amelyen egy véletlen és egy skálafüggetlen hálózat fokszám szerinti eloszlása látható: 1.sz. ábra Véletlen és skálafüggetlen hálózatok (Forrás: Barabási, 2006, o). 12 jó ha figyelünk külföldre is

13 Az országos közúti hálózat véletlen hálózathoz hasonlít, amelyben a csomópontok a városok, a kapcsolatok pedig az õket összekötõ fõútvonalak. A légiközlekedés ezzel szemben egy skálafüggetlen hálózat, ahol a hatványfüggvényû fokszámeloszlása elõrevetíti, hogy a legtöbb csomópontból csupán kevés kapcsolat indul ki, amelyeket néhány nagymértékben összekapcsolt középpont tart össze (fent jobbra). (Barabási, 2003) A természeti, és az ember alkotta jelenségek között mindenütt megtalálhatók ezek a skálafüggetlen, vagy gyakorlatilag skálafüggetlen hálózatok. Az esõ valószínûsége és hossza ugyanúgy skálafüggetlen eloszlású, mint a földrengések gyakorisága és erõssége (Barabási, 2003; Peters Christiensen, 2002, in Csermely, 2004). A világ váratlan eseményei tehát gyakran nem is annyira váratlanok, hanem skálafüggetlenek. Ugyanakkor a legjobb túlélési stratégia is a skálafüggetlenséghez kötött. Nem véletlen, hogy mind a játék (amely a váratlan helyzetekre való felkészülés egyik fontos eleme), mind pedig a mûvészetek (például zene) számos eleme ugyancsak skálafüggetlen eloszlást mutat. A nyerési esélyek Daniel Bernoulli által leírt skálafüggetlen eloszlása (mindig van esélye annak, hogy egy nagyságrenddel többet nyerjünk, de ez az esély éppen egy nagyságrenddel kevesebb (Bernoulli, 1738, in Csermely, 2004)), valamint a zene ritmicitásának és tonalitásának skálafüggetlen jellege (Hsu Hsu, 2001, in Csermely, 2004) egyaránt arra utal, hogy a hálózatok általános tulajdonságai olyan közös evolucionáris örökségünk, amelyet a lehetõ legváratlanabb helyzetekben veszünk figyelembe, illetve gyakorlunk be már kiskorunk óta. A légiközlekedési, barátsági-ismeretségi hálózatok, természeti és zenei jelenségek mellett számtalan más skálafüggetlen hálózat található. További tipikus példák: táplálékláncok (ökológai hálózatok), ideghálózat, immunhálózat, transzporthálózatok, méhek, hangyák, delfinek rovartársadalmak rendszere (biológiai hálózatok), városok méreteloszlása, tudományos együttmûködés megoszlása, telefonhívások megoszlása, vagyoneloszlás (társadalmi hálózatok), az internet, az áramhálózatok, számítógépes programcsomagok szerkezete (technológiai hálózatok), cégek méretének, társaságok (közgazdasági hálózatok). És mindezek többé-kevésbé egybeágyazottan. A HÁLÓZATOK STABILITÁSA Modellrendszerek segítségével egyértelmûen kimutatható, hogy a skálafüggetlen hálózatok sokkal stabilabbak a zavaró hatásokkal szemben, mint a véletlen hálózatok. A másik fontos megállapítás, hogy míg a véletlen hálózatokban az egyszerûség, addig a skálafüggetlen hálózatban a bonyolultság, a diverzitás okozza a stabilitásnövekedést. A diverz, skálafüggetlen hálózatok alaptulajdonsága a sok gyenge kapcsolat megléte. A gyenge kapcsolatok stabilizáló szerepét a szociális hálózatok esetén már évtizedekkel ezelõtt leírták, és azóta számos példán igazolták (Granovetter, 1973, in Csermely, 2004). Gyenge kapcsolatok nélkül a szociális háló által alkotott világ nem lenne olyan kicsi, hogy hat barát közvetítésén keresztül eljuthatunk szinte bármely ismeretlen emberhez a Földön (Milgram, 1967, in Csermely, 2004). Az informális kapcsolatok (small-talk, pletyka stb.) által segítenek a nõk a társadalom stabilizálásában (Degenne Forse, 1999; Szvetelszky, 2002, in Csermely, 2004). Azokban az országokban, ahol a nõk informális kapcsolatait mesterségesen visszaszorítják, például Afganisztánban, a Közel-Kelet és a Balkán bizonyos vidékein, bizonyára ezen kapcsolatok hiánya is hozzájárul a társadalom általános labilitásához (White Houseman, 2003, in Csermely, 2004). A cégek külön erõfeszítéseket tesznek arra, hogy szerkezetükben minél több informális (gyenge) kapcsolat kialakítására teremtsenek lehetõséget, amely növeli a cég ütõképességét és a folytonosan változó körülményekhez való alkalmazkodását, stabilitását (Cross Parker, 2004, in Csermely, 2004)). A gyenge kölcsönhatások szerepet játszanak az ökoszisztémák stabilizálásában is (Berlow, 1999; McCann et al., 1998, in Csermely, 2005). Az olyan rendszerek, ahol az elemek számos elemmel állnak egymással egyenrangú kapcsolatban (például többfajta élelmet egyaránt fogyasztó állatokat, növényeket például mindenevõket is tartalmaznak), stabilabbak, mint az olyan ökoszisztémák, amelyekben valamely táplálék elfogyása egyben a táplálékon kizárólagosan élõ faj elpusztulását is okozza, ami akár egy kaszkádszerû kihalás-sorozathoz is elvezethet. AZ ÖKOSZISZTÉMÁK STABILITÁSA Az ökoszisztémák érzékenységének vizsgálatánál a skálafüggetlensége szolgál alapul. Például élõlények közössége esetén teljesen az elemnek (fajnak) a függvénye, hogy a kiiktatásával milyen hatást gyakorlunk a hálózatra. Ha egy kulcsfajt veszünk ki az ökoszisztémából, akkor annak általában katasztrofális következményei vannak. Ezzel ellentétben, ha véletlenszerûen kezdjük elvonni a fajokat a táplálékláncból, akkor nagy valószínûséggel a hálózat még sokáig stabil maradhat, hiszen igen kis eséllyel érintünk kulcsfajokat. Elsõ közelítésben azt gondolhatnánk, hogy akkor csak ezeket a fontos kulcsfajokat kellene meghatározni, megkeresni és megvédeni, és akkor stabil maradhatna a rendszer. Csakhogy a kulcsfajok meghatározása igen nehéz. Teljes bizonyosságot csak úgy szerezhetünk egy faj kulcsfajságáról, ha kivesszük a rendszerbõl, és figyeljük a következményeket. Ez természetesen nem megoldás. A táplálékláncok és egyéb fajok közötti kapcsolatok feltérképezésével is jó közelítéssel meg lehet határozni a kulcsfajokat, de gyakran elõfordul az, hogy akár a környezeti viszonyok megváltozása esetén egy ártalmatlan, addig redundáns faj is kulcsfajjá lép elõ. A kulcsfaj státusza kiszámíthatatlan. Ha a károk az ökoszisztémát egymás után érik, elõbb-utóbb elérünk egy olyan pontot, amikor már nincs több helyettesítési lehetõség, átlépünk egy küszöbértéket, ahonnan a rendszer hirtelen óriási érzékenységet mutat minden további faj eltávolítására. A fent említett komplexitás miatt ezt a küszöbértéket igen nehéz megjósolni. Soha nem tudhatjuk, hogy egy ökoszisztéma a második, ötödik, vagy huszonötödik faj kihalása után válik katasztrofálisan kiegyensúlyozatlanná. A diverzitás és a gyenge kapcsolatok mennyisége összefügg egymással. A természeti skálafüggetlen rendszerekben egyértelmû stabilizáló hatásuk van, amelynek példáján érdemes kialakítani a társadalmi és rá a gazdasági rendszerünket. Figyelnünk kell azonban a különbözõségekre is. A társadalomban például a diverzitás, tolerancia nélkül, nem stabilizál (Csermely, 2005). Ilyen esetekben a diverzitás kétélû fegyver. Általában stabilizál, de ha szegregációhoz vezet, akkor épp az ellenkezõjébe csap át, konfliktusforrássá válik. Ez utóbbi probléma leginkább a kisebbségek esetén merül fel (legyenek akár más nemzetiségûek, más vallásúak, más értelmi képességûek, stb.). Ha a többség toleráns, akkor a másságot hordozó kisebbség nem válik elzárkózóvá. Ugyanakkor, pontosan ugyanez a kisebbség destabilizálóvá válik, ha a többség intoleráns és kirekeszti. Ilyenkor a kisebbség bezárkózik, erõs kölcsönhatásokat alakít ki a saját csoportján belül, a társadalomban pedig új törésvonal és konfliktusforrás keletkezik. jó ha figyelünk külföldre is 13

14 A GYENGE KAPCSOLATOK STABILIZÁLÓ EREJE PÉLDÁK A skálafüggetlen hálózatokat a gyenge kapcsolatok stabilizálják, tehát a természeti hálózatok többségét is. 1. Az állatközösségeket vizsgálva az egyik legfontosabb üzenetként az fogalmazható meg, hogy a gyenge kapcsolatok száma párhuzamosan nõ az adott állatközösség stabilitásával. A méhcsaládok nagyszerû rendezettsége a gyenge kapcsolatok sokszínûségének is köszönhetõ: a feromonokkal és tánccal közvetített instrukciók rendszertelensége és különbözõsége tovább növeli a stabilitást. Sok állatközösség stabilitása a csoportméretük skálafüggetlen eloszlásán alapul. A rovartársadalmakon túl a tonhalakra, szardíniákra és az afrikai bikákra is ez jellemzõ (Bonabeau és mtsai., 1999, in Csermely, 2005). A delfinek skálafüggetlen csoportjai az elõzõekhez képest még sokkal struktúráltabbak, a körülménykehez igazodó, többszintû szövetségeik rendkívül nagy segítséget adnak a delfincsoportok túléléséhez. A redundancia és a folyamatosan újjáformálódó szövetségek a gyenge delfinkapcsolatok sokaságát alakítják ki a csoporton belül (Connor és mtsai, 1999, Lusseau, 2003, in Csermely, 2005). 2. A gyenge kapcsolatok létfontosságú stabilizáló szerepe nyilvánul meg az erdõk esetében is. A fák együttélését a felszín alatti, talajban szövõdõ gombafonalak segítik olyan mértékben, hogy nélkülük az erdõ nem is tudna egészségesen funkcionálni. A gombák teszik lehetõvé azt, hogy az árnyékban lévõ fáknak a napon lévõ társaik tápanyagot adhassanak, és a gombák juttatják el a napon lévõ fákhoz az árnyékban lévõ fák által termelt védõanyagokat is, amelyekkel a napon lévõ fák az ultraibolya sugarak káros hatásai ellen védekezhetnek. A gombák teszik lehetõvé, hogy az erdõ egyik szélén lévõ fa átadhassa a társainak azt a vasat, amit csak õ tudott felszívni. Az erdõ tehát nem sok fa egymás mellett. Az erdõ egyetlen élõlény, amelynek minden különálló része segíti a másikat. Az erdõ ezért stabil. Érdemes tanulnunk az erdõtõl. Tovább bõvítve ezt a gondolatmenetet, a gombafonalak egészségessége függ a talaj állapotától, ezen keresztül minden olyan tényezõtõl, amely a talaj állapotát befolyásolja (pl. a talajban lévõ élõlények, más mikroorganizmusok, klíma: csapadék, szélerõsség, hõmérséklet, stb.), amely elemek önmaguk már egy másik hálózat részei. Tehát a gyenge kapcsolatok gyakran átnyúlnak egy másik hálózat felé, avagy ahogy már említettük, ezek a gyenge kapcsolatok egy olyan nagyobb hálózatot alakítanak ki, amelyeknek az elemei kisebb hálózatok. Mivel az ökológiai rendszerek skálafüggetlenségükben igen hasonlóak más hálózatokhoz, ezért további modellek születtek arra vonatkozóan, hogy az emberek által létrehozott/létrejött hálózatok, szintén az ökológia rendszerekhez hasonlóan, mennyire lehetnek stabilak. 3. Társadalmi méretekben a gyenge kapcsolatoknak gazdasági haszna van. Az új gondolatok, az innovációk nagyon sokszor abból fakadnak, ha két egymástól addig elszigetelt gondolatkör hirtelen találkozik. Az ilyen, váratlan és tervezhetetlen találkozásokat a gyenge kapcsolatok segítik elõ. A tudásalapú társadalom a gyenge kapcsolatok nélkül semmit sem ér. 4. A gyenge kapcsolatok játszhattak közre abban, hogy a Silicon Völgy az Egyesült Államok technológiai központjává váljon. Ugyanerre a posztra pályázhatott volna a Boston város 128. országúti fejlett technológiai területe is. A késõbbi Silicon Völgy cégei, a Sun Microcomputer, a Hewlett-Packard és a Silicon Graphics nyertesként kerültek ki a küzdelembõl. A Bostoni vetélytársaik, a Digital Equipmnet, a Prime Computer és az Apollo Computer vagy feloszlott, vagy mások felvásárolták. Analee Saxenian szociológus véleménye szerint a gyõzelemben legdöntõbb tényezõk közé számított, hogy a gondolatok, a tõke, az emberek nem csupán a vállalatokon belül, de az egyes vállalatok között is könnyûszerrel áramolhattak. Konkurens szervezetek tagjai között általában kevés a bizalom, de a Silicon völgyben a különbözõ cégek kivételesen szívesen együttmûködtek. A dolgozók gyakran változtattak állást, így a különbözõ cégek alkalmazottjai sokszor dolgoztak együtt korábban, a számítógépes szakemberek kultúrájában többet számított a technikai együttmûködés és az elõrehaladás, mint a céghûség vagy a magasabb fizetés. Ez utóbbi talán Bostonban is így volt, de Silicon Völgyben a vállalatok szívesen támaszkodtak a céghatárokon átnyúló személyes kapcsolatokra (Buchanan, 2003, in Csermely, 2005). Az ökológiai hálózatról szóló nemzetközi egyezmények ban kezdõdtek. Elõször a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintû ökológiai hálózat létrehozásának igénye. A hollandiai Maastricht kongresszusi palotájában, a Holland Királyság természetvédelmi kormányzata elõkészítésével 43 európai ország, valamint számos szakmai, társadalmi, pénzügyi világszervezet vezetõ tisztségviselõjének és a természetvédelem kimagasló nemzetközi szaktekintélyeinek jelenlétében nagysikerû konferencián megvitatta és elfogadta az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET European Ecological Network) programját. Komolyabb, állami szintû támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a csatlakozó országok környezetvédelmi miniszteri a szófiai találkozón aláírták (1995. Szófia). A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevõ országoknak kijelölniük áprilisában Genfben elfogadták a Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket. A PEEN lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevõdik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdõdött meg az IUCN szervezésében. Még az olyan, közepesen fejlett országok is csatlakoztak a hálózathoz, mint Moldva, vagy Ukrajna. Eddig tizenhat ország tagja a hálózatnak, köztük Magyarország is kialakította a nemzeti ökológiai hálózatát (1996. évi LIII. Tv) (Nagy, 2004). Továbbá az ECNC (az Európai Természetvédelmi Központ) kiemelt feladatának tekinti a kelet- és közép-európai nemzeti hálózatok harmonizálását, s ennek elsõ jeleként elkészítette az érintett országok 1 : léptékû kísérleti hálózatát. A magyar természetvédelem a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország), valamint Horvátország és Ukrajna nemzeti ökológiai hálózatának koordinálásában jelentõs részt vállalt. A program elõtérbe helyezte a határon átnyúló védett területek rendszerének ügyét is. A magyar természetvédelem a kilencvenes évek elejétõl fogva legfontosabb feladatai között kezelte ezt a koncepciót. Nem igényel különösebb magyarázatot, sõt kiemelkedõ földrajzi-ökológiai ismereteket sem annak felismerése, hogy pl a Dráva mente mindkét partszakasza hasonló életkörülmények hordozója. Melléfogás volna attól függõen eltérõ természetvédelmi kezelésben részesíteni a régió egyes részeit, hogy a történelem mely ország részévé tette, hiszen az ott élõk sorsának alakulása sokkal inkább a természeti környezet állapotától és mûködõképességének megõrzésétõl függ, semmint a politikai hovatartozástól. 32 A kivonat Kiss T. (2007) és Kiss A. (2007/1) alapján ad áttekintést az ökológiai hálózatokról Érdiné Szekeres Rozália: Magyarország és az Ökológiai Páneurópai hálózat (Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi hivatal, 2002) , Maastricht a gondolat megfogalmazása; 1999, Genf, az irányelvek lefektetése (Nagy, 2004) 14 jó ha figyelünk külföldre is

15 2.sz. ábra Magyarország ökológiai hálózata (Forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal) 3.sz. ábra Az ökológiai hálózat elemei (Forrás: MargócziKatalin, SZTK, Ökológiai Tanszék, elõadásjegyzet) Míg a hagyományos természetvédelem elõször a fajok védelmét tûzte ki célul, mára nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyeztetett fajokat csak úgy lehet megmenteni, ha a táplálékukat, a szaporodóhelyüket, az élõhelyüket is védjük, s a fontos, értékes mert ritka fajok életterét rezervátumszerûen óvjuk. 36 Minden jószándék, erkölcsi kiállás és ráfordítás ellenére is fel kellett ismerni, hogy e hagyományos természetvédelmi gyakorlat a világstratégia céljainak nem képes megfelelni. Az élõvilág védelmének mozgalma kiszélesedik: a biodiverzitást, avagy terjedõben lévõ magyarított változata szerint a biológiai sokféleség védelmét tûzi ki, országos és nemzetközi szinten. A Földön ma élõ fajok száma milliós-tízmilliós nagyságrendû. Az emberiség által eddig gazdaságilag hasznosított fajok száma nem haladja meg a tízezres nagyságrendet. Az emberiség létalapját nyújtó biológiai sokféleség azonban rohamos pusztulásnak indult, olyan gyorsasággal, hogy felmérni sincs idõnk, mit veszítünk. A biológiai sokféleségnek az ökológiai stabilitásban betöltött szerepe is fontos. A biodiverzitás továbbá információhalmaz. A tiszta, igaz és tartalmas információk leggazdagabb tárháza a természet. Ennek elpusztítása az emberiség fizikai, szellemi és erkölcsi hanyatlásához vezet. 36 jó ha figyelünk külföldre is 15

16 Az elõzõekben említett hálózat elemeinek tekintjük a védett területeket (nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, természetvédelmi területeket), továbbá a jelenleg nem védett természetes, és természetközeli területeket. Ezek közül egyik sem lehet elszigetelt, mivel külön külön nem elég nagyok ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsák az élõvilág fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltûnését. Az ország élõhelyeinek, ökológiai értékeinek megóvása nem biztosítható sem az ország területének 9 %-os, sem a jelenlegi közel 12 %-os jogi védelmével. A védett területekrõl ki kell lépni, s a biológiai diverzitás védelme érdekében minden ágazatnak, önkormányzatnak hatékony szerepet kell vállalnia a maga eszközeivel. A fenntartható használat és hasznosítás biztosítása érdekében az ökologikus szemlélet elsajátítása lehet a legfontosabb és a mindent átható szempont. Magyarország területén földtani és természetföldrajzi viszonyainak változatossága miatt rendkívül gazdag, az ország méretéhez képest mindenképpen számottevõ élõhelytípus tudott kialakulni. A nagyobb kiterjedésû, ám annál értékesebb természeti területek (pl. lápok, szikes tavak, szentély-jellegû holtágak, stb.) képezik biológiai örökségünk értékeit. Ezen élõhelyek sokrétû, mozaikos térszerkezete és stabilitása nagyon sérülékeny. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerû, tetszõleges kiterjedésû területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehetõ legtöbb populációnak, illetve az ezekbõl felépülõ életközösségeknek az élõhelyei és genetikai rezervátumai. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élõhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhetõ élõhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élõhelyeket, élõhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A magterületek és a folyosók körül védõzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élõhelyek aránya lehetõség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külsõ káros hatásoktól. A kijelölendõ rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és védõövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkezõ, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követõen a hálózathoz kapcsolhatóak. A jelenlegi ökológiai hálózattól nagyon sokat azonban nem szabd várni. Az ember élõhely átalakító hatása következtében a természetes tér beszûkült, az élõhelyeket elválasztó tér pedig kiterjedt, így a korábban kontinuus természeti rendszer fizikailag is hálózattá töredezett. Így ma az ökológiai hálózat egymástól elkülönülõ, egymást kisebb nagyobb mértékben izoláló természetes, természetközeli és mesterséges élõhelyekbõl áll. (Nagy, 2004, p.7). Ez az oka annak, hogy ma ki kell találni ökológiai hálózatot a még rendelkezésre álló, a mai viszonyok között viszonylag érintetlennek számító területekbõl. Több olyan hálózat is kialakult illetve kialakulóban van, amelyek védik a még meglévõ természeti értékeinket. A nemzeti ökológiai hálózatunkon kívül ilyen pl. a Natura 2000, vagy az agrár-környezetvédelmi program ÉTT (érzékeny területek védelme) területei. A térségi öko-hálózat jövõképe, hogy a természeti környezet ökológiai rendszereihez harmonikusan igazodó jogi, társadalmi, gazdasági rendszerek hálózatából álló régiót hozzunk létre. A természeti ökológiai hálózat mint alap szolgál a térségi ökológiai hálózat kiépítéséhez, és erre az alapra építhetõk a társadalmi és gazdasági elemek. A természeti hálózatra épülõ társadalmi hálózatnak is alkalmazkodnia kell a természeti rendszerhez. Javasolt minden olyan oktatási és képzési rendszer hathatós támogatása, amely az alapfokú oktatás során, azaz az óvodás és általános iskolás kortól kezdve alapvetõen és hangsúlyozottan, módszeresen igyekszik a felnövekvõ nemzedékeket a természet tiszteletére és szeretetére a természettel való harmonikus együttélésre nevelni. Ezt nem csak formálisan (pl. heti 2 órás tanóra keretében) teszi, hanem a természet élményszerû átélése és szeretete átfonja a képzés egészét. Ezen kívül a mai alapvetõen versenyszemléletû és csak az információ átadására törekvõ oktatás helyett jelentõs hangsúlyt fektet az érzelmi és akarati erõk nevelésére valamint a közösségépítésre, mely értékek alapvetõ fontosságúak egy ökológiai szemléletû társadalmi gazdasági hálózat hathatós kiépítésében és fenntartásában. A fenti követelményeknek megfelelõ oktatási pedagógiai modelleket kell választani illetve ezek akár egyes elemeit minél szélesebb körben adaptálni. A szerzõ véleménye szerint e feltételrendszernek legjobban a Waldorf-óvodák és iskolák rendszere felel meg, amely a jelenlegi rendszereknél sokkal jobban alkalmazkodik a természeti tényezõkhöz, és jobban szolgálja a helyi közösség építését.. A térségi öko-hálózatot a mellékelt ábra mutatja be. A felsõ gyengekapcsolati blokk a 3. fejezetben leírtak szerinti víziókat, követendõ irányelveket rögzíti, amelyeknek tudatában kell lennie az emberiségnek akkor, amikor a középsõ blokkban lévõ erõs kapcsolati hálózatokat felépíti. Mindkét blokk felépítésénél jelentõs szerepet játszik az alsó harmadban található intézményi háttér, amely biztosítja a megfelelõ mozgásformát, a tudás áramoltatását ahhoz, hogy a hármas tagozódás szellemének megfelelõ jogi-állami, társadalmi-kulturális és gazdasági erõs hálózatelemeket, azaz a rendszer tényleges mûködését meghatározzák. Gyenge kapcsolati elemek, víziók, irányelvek Er! s kapcsolati elemek Gyenge kapcsolati, intézményesített elemek Az ember fizikai szintjének tudata A természeti környezettel összhangban lév! civilizáció A természet fejl! dési iránya Az ember lelki szintjének tudata Az ember fejl! dési iránya Az ember szellemi szintjének tudata Jogi hálózat Társadalmi hálózat Gazdasági hálózat Technológiai hálózat Ökológiai hálózat Pénzügyi hálózat Az eszközrendszer fejlesztése Oktatási hálózat Egészségügyi hálózat Az emberi tényez! fejlesztése 4. sz. ábra A térségi öko-hálózat felépítései (Forrás: saját szerkesztés) 16 jó ha figyelünk külföldre is

17 Az egész Földet lefedi egy természeti hálózat, amelyre az emberek ráépítették a gazdasági és társadalmi hálózatukat. Ezek a hálók egymásba ágyazottan vannak jelen, így mindegyik függvénye a többinek. A stabilitás eléréséhez a hálózatoknak külön-külön is mûködniük kell, de egymással is együttmûködésben kell létezniük. Mivel a természeti hálózat a termelésen keresztül a gazdaság alapját képezi (nyersanyagok), a létfeltételeken keresztül (tiszta levegõ, víz) pedig nagy hatással van a társadalom szereplõinek (az embereknek) a jólétére, ezért mindenképpen kitüntetett figyelmet érdemel. Ebbõl a szempontból a természeti ökológiai háló fõhálózat, amelyet fõrendszernek nevezzük a továbbiakban. A fõrendszer megjelölés azért is fontos, mert a természeti hálózat a legrégebbi, legösszetettebb, legtökéletesebb és az alap-életfeltételeket tekintve a legfontosabb is, és amely ennek ellenére mégis a legnagyobb veszélynek van kitéve. A teljes összeomlása a többi hálózatot is magával rántaná. James Lovelock a hatvanas évek végén fogalmazta meg a Gaia-hipotézisét, melyben Gaia az egész Föld ökoszisztémájának az összefoglaló neve. Írásában kifejti, hogy minden bennünk és körülöttünk Gaia része, a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok a talaj stb., melyek egy igen bonyolult, rendkívül finoman szabályozott, óriási hálózatot alkotnak. Hipotézise a nyolcvanas évek végére általánosan elfogadottá vált. Feladatunk tehát, a hálózatokról nyert ismereteink alapján Gaia -t stabilizálni. Ennek azonban számos nehézsége akad. Elõször is a kapcsolatrendszerének feltérképezése okoz problémát, hiszen a (többnyire negatív visszacsatoláson) alapuló összekötõ mechanizmusoknak csak töredékét ismerjük. Egyelõre csak annyi tudható biztosan, hogy az emberi tevékenység károkat okoz a rendszerben, és hogy Gaia, úgy tûnik, elképesztõen ellenálló. Azonban továbbra is kérdés, hogy milyen messze vagyunk a kritikus küszöbértéktõl, illetve érdemes megjegyezni, hogy Gaia önvédelmi rendszere nem feltétlen jelenti azt, hogy önmagával együtt az emberi populációt is védené. A jelenlegi prognózisok mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy a gyenge kapcsolatok kiiktatásával a rendszer ingadozásai egyre nagyobbak, és a válaszreakciók egyre kiszámíthatatlanabbá lesznek. A Gaia hipotézis bizonyos vonatkozásban azt jelenti, hogy az összes földi hálózat össze van kötve egymással, és így stabilitásuk is egymás függvénye. Mivel a természeti rendszer a legkomplexebb, ezért a stabilitása is vélhetõleg a legnagyobb, tehát egy lehetséges összeomlás esetén valószínûleg az pusztulna el legutoljára a gazdasági hálózatok (pl. nyersanyagok hiányában), vagy a társadalmi hálózatok (pl. a túlnépesedés miatt) hamarabb összeomlanának. Tehát az összehangolást mindenképpen célszerû, az ember(iség) saját jól megfontolt érdekében, a természettel kezdeni, és ahhoz igazítani a többit. Hajnal-Bugya (2006).szerint elméletileg elképzelhetõ egy olyan településhálózat, amely leginkább a globális polisz, kettõs fogalomtartalmával jellemezhetõ.. Ennek lényege az, hogy a települések természetes határaikon belül önellátásra és önfenntartásra rendezkednek be fizikai szinten, amelyért felelõsséget vállal az önkormányzat. Az eddigieknél jóval nagyobb önállósággal és függetlenséggel rendelkezõ teleülések beleágyazottan élnek egy globális információs térben, amely tiszteletben tartja a kultúrák sokszínûségét és ezen keresztül biztosítja a stabilitását. Ez a felfogás összhangba hozható azzal az autarkia-felfogással (amelyet a szerzõ is támogat), hogy az autarkia nem elzárt önellátást jelent, hanem egy fenntartható életrendszert, és annak terét (Gáspár, 2008) Egy-egy fõhálózat kialakulása az alhálózatainak stabilitását igényli (Csermely, 2005). Ilyen értelemben az alhálózatokat a fõhálózat elemeinek is tekinthetjük. Például a világgazdaság (mint fõhálózat) stabilitása az egyes országok (mint alhálózatok) gazdasági stabilitásától függ. Az országot további kis részekre felosztva, hasonló összefüggéseket találunk mind a társadalmi, mind a természeti hálózatokra is a kisrégiók olyan nagy elemeknek, avagy kis hálózatoknak tekintendõk, melyek stabilitása létfontosságú az egész mûködése szempontjából. Az elemeket tovább darabolva azt kapjuk, hogy a természeti hálózatok stabilitásának alapfeltétele az ökológiai hálózat magterületeinek megfelelõ állapota, a gazdasági hálózat a jól mûködõ termelési egységeken alapul, és a társadalmi stabilitás a résztvevõk pszichológiai stabilitását igényli. Ilyen kis léptékbe lebontva jobban látható, hogy a környezeti feltételek milyen erõteljesen befolyásolják a végül kialakuló többi hálózatot. IDÕTÁV A legrövidebb távú, legnagyobb haszonnal járó megoldások egyike lenne, ha az összes meglévõ erõforrást a legrövidebb idõn belül, és egyszerre hasznosítanák, azaz értékesítenék. Tehát az összes fát kivágnák, az összes halat kifognák, és ennek eladásából az adott éves bevételt maximalizálnák. Ez a megoldás azonban a rövid távú haszon maximalizálásán kívül gyakorlatilag semmilyen más elõnnyel nem járna, kezdve azzal, hogy a már jelen generációk szükségleteit sem tudná kielégíteni egy-két év után. Ezzel mind a természeti, mind a gazdaági hálózat elemeit rövid idõn belül tönkretennék. Az idõtáv meghosszabbítása egy-két emberöltõre (a következõ generációra) már lefedi a hagyományos fenntartható fejlõdési koncepciónak megfelelõ társadalmi elvárást: fenntartható módon, az adott terület teherbíró képességének megfelelõ gazdálkodást. A fakitermelés és a lehalászás a keletkezõ éves többlet terhére történik, ezzel állandó mennyiségû kitermelés biztosítható a rendkívüli eseményektõl eltekintve. Ezzel a módszerrel a világ éppen aktuális gazdasági és társadalmi fejlõdésének megfelelõ alkalmazkodás érhetõ el. Megfelelõ menedzsment-elvek alkalmazásával a régiónak tisztes jövedelmet is biztosíthat. Az itt felmerülõ problémák már nem annyira nyilvánvalóak, mint a rövid távú jó ha figyelünk külföldre is 17

18 megközelítés esetén. Az alkalmazkodás a fenntartható fejlõdés jelenleg hatályos elvei alapján történik, amelyet az emberek társadalmi vezetõk alkottak, és a gazdasági vezetõk igazították a saját elképzeléseik szerint a saját vállalataikra, intézményeikre úgy, hogy a vállalkozásaik jövedelemtermelõ képessége ne sérüljön, sõt, javuljon. Az ember alkotta szabályrendszer követése mindig is különbözni fog a természet saját szabályrendszerétõl, de az emberi létfeltételeket a természet a saját szabályrendszerével tudja biztosítani. Így nem biztosítható a természet, mint fõ rendszer és annak alrendszerei (gazdasági, társadalmi rendszer) közötti összhang, hiszen az egyik alrendszer diktál a fõrendszernek. Ezek az érvek alátámasztják, hogy az emberek jól felfogott érdekében a leghosszabb távra kell tervezni, amely biztosítja a természet rendelkezésre állását az éppen aktuális gazdasági társadalmi trendektõl függetlenül is (Hajnal K. 2008). TERÜLETI SZEMPONT LOKALITÁS VS. GLOBALITÁS Az egész Föld egy nagy ökológiai hálózat. Megfelelõ fejlõdés esetén az ember szervesen illeszkedik ebbe a rendszerbe, annak megfelelõen, ahogy az eredeti rendszer mûködik, tehát alkalmazkodik, nem hagy maga után olyan hulladékot, amely a teljes rendszernek megfelelõen ne kerülhetne vissza azonnal a körforgásba, és hagyja élni az ökoszisztéma többi résztvevõjét is (ld. az 1.2 fejezetben ismertetett tervezési elveket). Attól a ponttól már elmozdultunk, hogy semmit se kezeljünk ökológiai hálózatként, tehát lokális szinten már elindult egy visszarendezõdés. A jelenlegi ökológiai hálózati terület-meghatározások (magterület, ökológiai folyosó, pufferterületek, rehabilitációs területek) egyértelmûen a szûkebb értelemben vett, tehát lokális természeti élõhelyek védelmében születtek. TERMÉSZETVEZÉRELTSÉG Az ökológiai hálózatok magukban tartalmazzák az erõs és gyenge kapcsolatokat, de a társadalmi- gazdasági alrendszerekkel kiegészítve ezek a kapcsolatok is kiegészülnek újabb erõs és gyenge kapcsolatokkal. A létrehozott intézmények és a termelõ egységek, mint a hálózat elemei között a társadalom jogszabályokkal teremt erõs kapcsolatot. A szintén emberek által kialakított infrastruktúra és a kommunikációs hálózat más jellegû, térbeli erõs kölcsönhatásokként jellemezhetõek. Erre a vázra épülnek a gyenge kölcsönhatások, melyeket a rendszereket üzemeltetõ emberek, a lakosság, a közöttük lévõ kapcsolatok, az aktivizálhatóságuk szintje, stb. biztosítják. A még mindig meghatározó ökológiai kapcsolatokhoz csatlakoznak a gazdasági- társadalmi rendszerek erõs kapcsolati viszonyban lévõ elemei, amelyek együtt alkotják a térségi öko-hálózatot, amely így már nemcsak ökológiai hanem önonómiai is. A törvényszerûen ezután is fennálló ellentétet a hálózati szervezõdés szabályai eldöntik: az ökológiai hálózat erõs kapcsolatainak a kivonása mint a 4.1 fejezetben láttuk a rendszer változását, majd szétesését vonja maga után. Ez újabb megerõsítését adja a természetvezéreltség szükségességének (Kiss, T.,2005), mert ugyan a természet és ember fejlõdése párhuzamosan kell, hogy történjen,(koevolúció) de ezt az összhangot az embernek a döntései során érvényesítenie kell a saját és a természet érdekében, és elengedhetetlen mindkét rendszer túléléséhez az ökológiai rendszer erõs kapcsolatainak a megõrzése. Az elõzõ fejezetben ismertetett ökológiai rendszer, mint fõrendszer megfelelõ jellemzõit le kell ahhoz megfelelõen írni, hogy a társadalmigazdasági alrendszerek, hálózatok kapcsolódását biztosítsuk. Az elsõ lépés a természetben jelenleg meglévõ feszültségek megszüntetése, azaz a már kikényszerített rossz beavatkozások lehetõség szerinti kiküszöbölése. Az ökohálózat kialakításának elsõ lépése annak felismerése, hogy hiba lenne a jelenlegi természeti viszonyokból kiindulni. A jelenlegi helyzet sokszor csak jelentõsen eltorzított képe annak, ami a természet egészséges mûködése következtében alakulna ki. Az eredeti mûködés feltárása ezért a legelsõ lépés, amely megmutatja, hogy ma még milyen esélyeink, lehetõségeink vannak annak a helyreállításra a megváltozott körülményeink között. Az ártéri fokgazdálkodás 37 visszaállítása a feszültségek megszüntetésére jó példa (Kiss, 2008). A 3-as fejezetben elkezdett példát folytatva: a folyóink vizét gátak között átkergetjük az országon. Amikor sok a víz, akkor kárt okoz és védekezünk ellene, aztán néhány hét múlva vízhiányban szenvedünk. Ezt a problémát régen a fokgazdálkodással oldották meg úgy, hogy a termelési kultúrák is igazodtak a csapadékbõségkor keletkezõ, és kiáramoltatott vízre alapozva. A felesleget visszaengedték akkor, amikor az ár levonult. Ez a probléma a jövõben még élesebben fog jelentkezni, mert a klímaváltozás várható hatás lesz, amikor a csapadék kevesebb, de idõben koncentráltabb lesz (Bartholy et al., p.97). Ez a feszültségmentesítést már a Borsodi Mezõség Tájvédelmi Körzetben ( Kis-hortobágy ) megtették a modern fokgazdálkodás elsõ lépcsõjének bevezetésével (Bodnár-Sárvári, 2006). A természet feszültségmentesítése után a természeti területek lehetõ legpontosabb felmérése következik. Jelenleg használjuk a Magyarország Élõhely-Térképezésének Adatbázisát (MÉTA) 38, amely 5,5km*6,5km-es részekre bontja fel az országot (viszonylag nagyléptékû), és ezen belül vizsgálja az adott terület növényzetét, természeti értékeit. Ezt kiegészítve a Corine 39 és az egyéb meglévõ adatbázisokkal és szükség esetén helyszíni terepszemlével egy olyan részletes térkép áll rendelkezésünkre, amely segítségével meghatározhatók a különösen védendõ, fenntartható használatú, mezõgazdasági célra használható és ipari, települési célra is használható helyek. Ennél fejlettebb módszer áll jelenleg kidolgozás alatt (az INKA fenntartható tájértékelõ rendszer, ld. Hervai, 2008, p. 235), ahol az alapegységek már mûködõ ökoszisztémák, un. ökotópok lesznek. Az egyes ökotópok, mint dinamikus rendszerelemek meghatározása lehetõséget teremt az egyes ökotópok nagyobb rendszerekbe történõ integrálására is. Így áll majd rendelkezésünkre az ökotópokból a kistáj. Az ökológiai hálózat meglévõ puffer- és rehabilitációs területei (ld. 4.2 fejezet) továbbfejleszthetõk magterületekké, és így az ökotópok illetve kistájak egyre nagyobb bonyolultságot vehetnek fel, egyre nagyobb fejlõdési (és gazdasági) lehetõséggel. Az értékelõ rendszer nem szakít a pénzügyi értékelés megszokott módszertanával, de másodlagossá teszi azt. Elsõdleges jelkibocsátásuk természeti tõkeindex, vagy az NPP 40 lesz. Ez alapján kerülhet sor a területi ökológiai hálózat tájhasználati kategóriáinak kijelölésére (Ortmannné, Horváth, 2007). Ezekbõl az adatokból már számolhatók az adott terület termelési kapacitásának hozamadatai, amelyek már a természet szerves fejlõdésébõl következõ, fenntartható mennyiségek. Ezek a jelek kerülnek be input-adatként a természeti-gazdasági alrendszerekbe. 37 Az ártéri fokgazdálkodás lényegérõl ld. pl. Lóczi (2001), Andrásfalvy (2007)) 38 MÉTA adatbázis 39 Land Cover (felszínborítás) adatbázis, 40 Net Primari Production, elsõdleges nettó produkció, amely a modernizált ökológiai lábnyomnak az alapját is képezi. 18 jó ha figyelünk külföldre is

19 Az elméleti rész ismertetése alátámasztja, hogy a természet saját szabályainak megfelelõ viselkedése skálafüggetlen, és minél erõsebb benne a diverzitás, annál stabilabb rendszert eredményez. Az emberi tervezés esetén megvan a veszélye annak, hogy a skálafüggetlen eloszlást megváltoztatjuk, és ezzel a rendszer stabilitását veszélyeztetjük. A skálafüggetlen eloszlású természeti rendszeren alapuló társadalmi-gazdasági rendszer valószínûsíthetõen szintén skálafüggetlenné, és így stabilabbá tehetõ. A társadalmi-gazdasági alrendszer tárgyalása elõtt azok szerepének és viselkedésének meghatározásához tekintsük át röviden Rudolf Steinernek a társadalmi élet hármas tagozódásának elméletét (Steiner, 1920), amely a gazdasági, társadalmi és jogi élet világos és egyértelmû elkülönítésének szükségességét tartalmazza. Lex Bos (2003) a lényegét a szabadság egyenlõség testvériség híres hármasának segítségével ragadja meg, ahol a szabadság a társadalomra, a szellemi életre, a kultúrára utal. Az egyenlõség a jogra, az államéletre, míg a testvériség a gazdasági életre vonatkozik. Írásában kifejti, hogyan hat károsan az, amikor valamelyik elem rossz helyre keveredik. Így pl. a legjellemzõbb, hogy amikor a szabadság a gazdaság területén érvényesül, akkor féktelen liberalizmus válik uralkodóvá mind a gyártók, mind a fogyasztók oldaláról (Bos, 2003, p. 57). A társadalmi alrendszer hálózatát a helyi önkormányzat, az oktatás-egészségügy-kultúra intézményei adják. Fairbairn kategóriái szerint (aki a különbözõ mértékû önellátáshoz szükséges gazdasági, társadalmi berendezkedést vizsgálta) még idetartozik a családok vállalkozókészsége, a falu középületei és a közszolgáltatások, temetkezési szolgáltatás és vallási szolgáltatások (Fairbraine in Kakazu, 1994, p.44). Az egészségügynél a helyi gyógyászat szerepét emeli ki. Ezek alkotják a társadalmi alrendszer erõs elemeit fizikai szinten. Az oktatásnak és a kultúrának része a természeti környezet, az egészségügy esetén a helyi gyógyászat bízhat a gyógynövény-termesztésben, gyûjtésben. Döntõ jelentõségû a kibontakozó új kultúra számára a társadalmi alrendszer, mivel ez a szellemi oldal, a fejlõdés ezen a területen végtelen, itt érhetõ el igazán az ember fejlõdése, a szabadságának kibontakoztatása a hármas tagozódás értelmében, a természettel szoros kapcsolatban, összhangban. A kistérség, mint döntési környezet meghatározó erõs kapcsolati rendszer a térségi ökológiai hálózatok létrehozásánál. A területfejlesztési törvényt 1996-ban fogadták el (1996. évi XXI. törvény). Ez volt a regionalizmus szemléletmódjának kialakítására tett egyik legfontosabb lépcsõ, még úgy is, hogy a kistérségi szintet nem hozta létre, mivel együttmûködésre ösztönözte a települések helyhatóságait, és megerõsítette a regionalizmust (Szaló, 2006) A kistérség fogalma még ma sem teljesen tisztázott. Jelenleg a kistérség sokféle értelemben használatos fogalom, több dolgot is érthetünk alatta (Bekényi és tsai), amelyek közül a hálózathoz közvetlenül a következõ szerepek tartoznak: (a) mint hatósági igazgatási társulás: az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet; (b) a területfejlesztési önkormányzati társulások mûködési területe; (c) mint területfejlesztési egység: a hazai NUTS 4. szint. Ez a fogalmi tisztázatlanság az egyik oka annak, hogy a kistérségekben zajló munka, munkakörök, eljárások rendezetlenek. Napjainkra eljutottunk oda, hogy a kistérségekben mûködõ önkormányzatok által létrehozott társulások rendszere áttekinthetetlen, amely a párhuzamosságok, a koordináció hiánya miatt már éppen az elvárható eredményességet, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a szakszerûséget veszélyezteti, ezzel egyidejûleg a központi kormányzás számára kezelhetetlen. (Bekényi és tsai). A négy, magyarországi oldalon lévõ kistérségnél tett látogatásaink alkalmával lefolytatott interjúk során nyilvánvalóvá vált, hogy a három hálózat fejlesztésben résztvevõ képviselõinek munkája nincs összehangolva (Helyi Vidékfejlesztési Iroda képviselõje, a regionális ügynökség képviselõje, valamint az Önkormányzati és Térségi Koordinátor). Ez a helyzet azzal a veszéllyel jár, hogy nincs megfelelõ számú erõs kapcsolat, amely köré a szükséges gyenge kapcsolatrendszert ki lehetne építeni. Bekényi és társai megállapítják, hogy a kistérségek terén rendet kell teremteni, mind a fogalmi káosz, mind a kistérségeken belül mûködõ szervezetek, szervek, intézmények, stb. vonatkozásában, ellenkezõ esetben nem alakítható ki az a területi egység, amelyben a jogilag meghatározott feladat- és hatáskörök eredménnyel elláthatók; nem mûködtethetõ a feladatok ellátását biztosító finanszírozási rendszer; a kistérség nem lehet kapocs a települési önkormányzatok és a régiók között szervezetlensége, áttekinthetetlensége miatt. A kistérségek rendelkeznek egy (vagy több) városközponttal, stabil határai vannak, és felruházhatók komplex funkciókkal így összehangoló feladatokat is elláthatnak. Fokozatos jogalkotási folyamat eredményeképpen kialakulhat a megfelelõ erõs kapcsolati rendszer. A komplex kistérségi társulás megfelelõ szervezeti kereteket adhat a benne dolgozó emberek számára a hatékony munkavégzésre. Ki kell emelni a területfejlesztés kistérségi szintû feladatát (Kistérségi Területfejlesztési Tanács, KTT), amely lehetõséget ad önálló kistérségi stratégiák elkészítésére, alkalmazására. Az egyes kistérségi szervezetek, szervek, intézmények tevékenységében a javasolt rendteremtés történhet a hármas tagozódás elvei szerint, tehát a jogi társadalmi gazdasági célú tevékenységeket világosan el lehetne szervezetileg is különíteni egymástól. EGÉSZSÉGÜGY A jelenlegi egészségügyi ellátórendszerbõl a legjellemzõbb elemeket, a gyógyszereket emeljük ki. Az egészségügy a központosított gyógyszeripar termékeivel gyógyít, ami hasonló problémákat vet fel, mint az energiarendszer. Egy helyi közösség még a városi szintet is ideértve nem tudja azt befolyásolni, nem látja át a rendszert, egy távoli csatornán keresztül jut hozzá a gyógyszerekhez. Amennyiben ezt a csatornát elzárják (nem jut üzemanyag a termeléshez, alapanyag a gyógyszerekhez, üzemanyag a disztribúciós hálózatba, stb.) akkor a bejáratott módszerek ellehetetlenülnek. A természet ahogy régen ez nyilvánvaló és egyetlen gyakorlat volt- kínálja a termékeit mind megelõzésre, mind gyógyításra. Amennyiben egy kisrégió kiépíti ezt a rendszerét, akkor az egyik legnagyobb megtérülésû beruházását hajtja végre mind közép, mind hosszú távon. 41 Kiss A. (2007, 3) alapján OKTATÁS: A WALDORF ISKOLÁK SZEREPE A TÉRSÉGI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATBAN 41 A jelenlegi oktatási rendszerünk hibái jól ismertek, ezért csak az oktatás területén a megoldásra fókuszálunk ebben a tanulmányban. A 3-as fejezet szellemi tényezõjének tárgyalásakor már volt szó az oktatás szerepérõl, ahol Kuba a jól mûködõ (és ingyenes) oktatási rendszerével biztosította az ismeretek áramlását. Az 5.4-es fejezetben sorra kerülõ gazdasági hálózat kiépítéséhez igen sok munkaerõ szükjó ha figyelünk külföldre is 19

20 sége, más struktúrájú képzettséggel, ami kihangsúlyozza az oktatási hálózat szerepét, és a gazdasági hálózat megvalósíthatósága nagyban függ ettõl a rendszertõl. A kialakítandó hármas, egymásba ágyazott természeti-társadalmi-gazdasági, tehát a jelen tanulmány szerinti öko-hálózatnak egy igen fontos kulcseleme lehet egy olyan pedagógiai módszer elterjedése a régióban, amely figyelembe veszi a természeti hálózat fontosságát, és az ott élõk között sok gyenge (ismeretségi, baráti) kapcsolatot hoz létre, nagy hangsúlyt fektet a természetközeliségre, a tudatos életvitelre, és a közösségi életre. A jelenlegi alternatív pedagógiák közül a Waldorf iskolák mûködési jellege teljesen kielégíti a fent említett elvárásokat. Ez az egyik legelterjedtebb, és a legrégebbi múltra visszavezethetõ alternatív pedagógia. A pedagógia alapja a Rudolf Steiner által kidolgozott embertan, mely az emberre testi-lelki-szellemi egységként tekint. Célkitûzése, hogy a gyermekbõl a világra nyitott, független személyiség, alkotó felnõtt váljék. Szorongásmentes légkörben, a gyermeki fejlõdés szakaszaihoz igazodva nevel és tanít. Támogatja a gyermeket abban, hogy a világ megismerésére felébredt vágyát megõrizze és szabadon belsõ hangjának engedelmeskedve fejlõdhessék. Elismeri és tiszteletben tartja minden egyes gyermeki lény egyediségét, individualitását. Nem uniformizál, hanem az egyéni képességek legteljesebb kibontakozását segíti elõ. A következõkben a Waldorf-pedagógiának azokat a jellegzetességeit emeljük ki, amelyek szorosan illeszkednek a természetesség és fenntarthatóság, illetve a szociális hálózatok megfelelõ kialakításának koncepciójához. A Waldorf-pedagógia úgy tartja, hogy a gyermekek világot megismerõ útjai a természet tapasztalásán, az emberközelbe hozott természetes anyagokon keresztül vezet. A természetes anyagok (fa, fém, agyag, viaszgyurma, selyem, gyapjú, termények stb.) a gyermek érzékelését erõteljesen fejlesztik, minden érzékszervre különbözõképpen hatnak. Például az élõ gyapjú és a méhviasz gyurma formázásától kezdve évrõl-évre keményebb anyagokkal küzdenek meg a gyerekek, mintegy jelképezve az életben elõttük álló, megtanulandó és elvégzendõ feladatokat is. 42 Az ünnepeket, mint a természet változásainak az emberi világra sûrített leképezéseit tekinti, melyek az örök ritmusokhoz, az élet és a halál törvényszerûségeihez fûzõdõ szerves és tudatos kapcsolat lehetõségét hordozzák. A felkészülés, az ünnep megülése, a visszatekintés, majd az újabb ünnep felé fordulás nem megszakított, hanem folyamatos jelenlétre kínál esélyt. 43 Mindezek alapján szoros kapcsolatot tart a természettel, annak ritmusával, amely több nézõpontból is fontos részét képezi az iskola életének. Egy ilyen jellegû oktatással a felnövekvõ nemzedék jobban megérhetné, hogy az ember a természet részeként éli az életét, és hogy mindenféle technikai vívmány ellenére szükségünk van a természetre, függünk tõle, és felelõsek is vagyunk érte. A Waldorf iskolák különösen híresek a közösségépítõ törekvéseikrõl. Az alapkoncepció szerint eleve a leendõ szülõk kezdeményezik az iskola létrejöttét, az iskola létrehozásában szervesen részt vesznek, mind a fizikális, mind a szellemi munka terén, és lehetõségeikhez mérten az anyagiakban is. A tanárok, szülõk és tanulók rendszeresen találkoznak különbözõ kereteken belül. Együtt beszélik meg a gyermekek fejlõdését, az iskola egyéb ügyeit, és közösen ünnepelnek is. Ezek a rendszeres találkozások alapot képezhetnek egy jól mûködõ, sok gyenge kapcsolatot tartalmazó szociális háló kialakulásához, egyrészt az ismeretségeken és a rendszeres közös összejöveteleken keresztül, másrészt azért, mert mindez a természet és az ember ritmusával összhangban történve a pszichés jólétet is eredményezheti (a hálózatok nyelvén fogalmazva, az elemek közötti gyenge kapcsolatok számát növelné, és maguknak az elemeknek a stabilitását és minõségét is javítaná). A gazdasági intézményrendszer is a jelekre támaszkodva alakítható ki. A gazdasági alrendszer mindenképpen szükséges kategóriái Fairbairn szerint az élelmiszertermelés és feldolgozás, építõipar, az olyan tõkejavak, mint úthálózat, víz- és csatornarendszer, valamint bútoripar és hagyományos kézmûvesség (Fairbraine in Kakazu, 1994, p.44). Ezeket a tételeket mindenképpen ki kell egészítenünk az energiatermeléssel, és ezek együtt alkotják a gazdasági alrendszer erõs elemeit. Ezen a területen a testvériségnek kell érvényesülnie, mivel a rendelkezésre álló élelmiszer- és energiaforrás véges. Takács (2007) tárgyalja a folyamatot, hogy a gazdasági rendszer (a vállalatok) ilyen megközelítésben hogyan épülnek fel, és alakítják ki a szervezeti rendszerüket, gazdálkodásukat. A helyi pénz bevezetésével, amikor a pénz felhalmozásieszköz-funkcióját legyengítettük, már sokkal kevésbé fenyeget a szabadságnak a gazdaság területén való kalandozása. Itt azonnal felmerül a hatékonyság kérdése, hiszen az eddig profitmaximalizálási felfogás a költségek leszorításán keresztül erõs hatékonyságnövelõ hatást fejtett ki. Ezen a területen elméleti alátámasztás helyett bízzunk a tényekben, hogy csak a már említett Guernsey példájánál maradjunk, ahol inflációmentes, alacsony áron folyik a termelés. Ez a tény azt erõsítheti meg, hogy a helyi pénzrendszernek nem velejárója a pazarló gazdálkodás. A helyi pénz hatókörének ki kell terjednie a belsõ szükségletek belülrõl kielégíthetõ körére, amelynek egy stabil gazdasági helyzetet kell eredményeznie. Kakazu (1994) ezt az állapotot a Csendes-óceáni szigetvilágot vizsgálva nevezte létfenntartási jólétnek (subsistence affluence) amely a belsõ ellátási rendszer stabilitása következtében fennálló jóléti állapot. Minél kevéssé függ külsõ forrástól a rendszer, annál stabilabb. Amennyiben ezt a belsõ biztonságot feladják, és az ellátásukat exportra alapozott bevételekkel biztosítják, akkor sérülékenyebbek lesznek, hiszen ezzel párhuzamosan leépül a belsõ ellátási rendszer. Egy exportvezérelt folyamatban az erõforrások gyorsan transzformálódnak a létfenntartási szektorból a pénzvezérelt szektorba (Kakazu, 1994, p. 15). Amennyiben a sziget erõsen exportvezéreltté válik, akkor az eddig meglévõ létfenntartási jólét könnyen átválthat létfenntartási szegénységbe (subsistence poverty), amennyiben (a) megszûnik az export alapja (pl. nyersanyag); (b) a cserearányok kedvezõtlenül változnak, illetve (c) illetve az exportcikk iránti kereslet megszûnik (Kakazu, 1994, p. 48). A legtöbb szigetlakó nem akarja azt a mértékû jólétet, amelyet a fejlett világ nyújtana számára, de már vissza sem tud térni az eredeti életstílusához. Azt szeretnék, hogy az önállóságuk és a kultúrájuk megõrzõdjön (társadalmi hálózat), de ezek mellett javuljon az életszínvonaluk (S.M.Mark in Kakazu, 1994, p.11). Ahol a létfenntartási jólétet nem sikerül elérni, ott legalább egy minimális kockázati szintre kell törekedni. Erre megfelelõ az SMS (Safe- Minimum-Standard) megközelítés, amely meghatároz egy önellátási rátát (SR), egy létfenntartási minimumnak megfelelõ (MC) és egy átlagos kalóriabeviteli szintet (CC), amelyekbõl kiszámítható, hogy veszély esetén hány százalékos a kalóriahiány az adott térségben: (MC- SR*CC)/MC. (Kakazu, 1994, p. 13) Amennyiben megvalósul az autarkia olyan mértékben, amely már lehetõvé teszi a létfenntartási jólét biztosítását, az olyan mértékû munkaerõt fog magához vonzani, amely az ország foglalkoztatási mutatóit ugrásszerûen javíthatja. 42 Jármy Balázs: Waldorf-pedagiógia jó ha figyelünk külföldre is

Térségi öko-hálózat. Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja

Térségi öko-hálózat. Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja Térségi öko-hálózat Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja A térségi ökohálózat -ban, mint kifejezésben a térségi jelző

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Környezetelemzés II. AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Hol

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. június 18-i ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/145-26/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A certifikátok mögöttes termékei

A certifikátok mögöttes termékei A certifikátok mögöttes termékei Erste Befektetési Zrt. Dr. Miró József Budapest, 2011 április 5. 2011.04.06. 1 S&P500 Emelkedő trend Áttörte a rövidtávú trendvonalat ha áttöri az 1 340-es szintet irány

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben