Térségi öko-hálózat. Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi öko-hálózat. Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja"

Átírás

1 Térségi öko-hálózat Kiss Tibor Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Kutatóközpont Gazdaságpolitikai Kutatások Központja A térségi ökohálózat -ban, mint kifejezésben a térségi jelző elég pontosan meghatározza a regionális, földrajzi, valamilyen szinten földrajzi helyhez között, területi jelleget. Az ökoelőtag azonban már mindkét versenytárs, az ökológia és az ökonómia előtagja is. Annyira, hogy az ökoszisztémát, amely eredetileg egyértelműen ökológiai fogalom (jelentése az élő rendszerek és környezetük, a társulás és élőhelyeik együttesének kölcsönhatásrendszere), a gazdasági irodalom is átveszi (pl. Prahalad, 2005, p. 100), ahol a gazdasági egységek együttesét hívják ökoszisztémának 1. Az ökológiai hálózat már egyértelműbb fogalom, egyértelműen ökológiai jelentésű (pl. Nemzeti Ökológiai Hálózat). Ez a tanulmány ökohálózat alatt ökológiai alapokon nyugvó ökonómiai és társadalmi hálózatot ért. A térségi ökohálózat kialakításának kulcseleme a természet - társadalom gazdaság integrálása. Az angliai Cheshire-megyében folyó Life Econet projekt 2 közelíti meg ezt a szemléletet leginkább, ahol az ökológiai hálózat társadalmi, gazdasági hatásait is vizsgálják. A társadalom és természet kölcsönhatásának szabályozására, kapcsolatára már természetesen számtalan elgondolás született (pl. Mougenot, Roussel, Janssen et al. (2006)), de egyik sem tükrözi a jelen tanulmányban ismertetett elgondolást. Elméleti megalapozás nélkül azonban könnyen a tradicionális környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdaságfejlesztés csapdájába kerülünk, ami a mainstream gondolkodás zöldítése, és mint ilyen, veszélyes eszköz a még meglévő természeti értékeinkkel szemben. Egy megfelelő elméleti alapvetésnek alá kell támasztania, hogy miért elengedhetetlen egy olyan értelmű fogalomépítés, amelyben az öko-előtag mindkét értelmezésnek megfelel. A tanulmány érvel majd amellett, hogy a jelenlegi globális válságunk amelyet az egyszerűség kedvéért nevezhetünk civilizációnak 3, abba az állapotába érkezett, hogy a működtetéséhez szükséges erőforrásai erősen inognak, elkezdtek csökkeni. A tanulmány a sok-sok rizikófaktor közül csak eggyel foglalkozik: a civilizáció strukturális működésével, amely maga után vonja az erőforrások kimerülését, az ökológiai válságot és a pénzügyi válságot. Mindhárom tényező kritikus, és a rendkívül rugalmatlan globális gazdasági szerkezetben a helyettesítési lehetőségeik az adott szellemi konstrukció keretein belül nem is látszanak. Ezután kerülhet sor az ökohálózat megfogalmazására, felépítésére, életképességének bizonyítására mind a jelen civilizációs, mind a poszt-fosszilis korszakban 4. Egy ilyen hálózat jó alapot képezhet egy későbbi kultúra kibontakoztatásához. A hálózat értelemszerűen alulról építkezik, és a tanulmányban a magyarországi nagyvárosokig a fővároson kívül életképes megoldást igyekszik felvázolni, bár a nagyvárosok illeszkedése nagyon bizonytalan a jelen körülmények között. 1 Bár az ökológia a rendszerből teljesen hiányzott - nem találtak más fordítást az ecosystems -re Ld. bővebben az 1.1 fejezetet 4 A kifejezés nemzetközi téren már általánosan használt, Magyarországon Pécsett lehet vele találkozni, ld. pl. Kistelegdi (2008), Német - Sánta (2009). 1

2 1. A jelenlegi civilizációról A jelenlegi helyzet megértéséhez meg kell ismerni az előző civilizációk lényegi elemeit ahhoz, hogy rájöjjünk: pontosan ugyanazokat a hibákat követjük el, mint az előzőekben, csak nagyban. Ezután kerül sor a jelenlegi helyzet elemzésére, a korunkban megfigyelhető struktúrák működésére A civilizációk körforgásáról A mai kor tudósai hajlamosak arra, hogy korunk civilizációját olyannak tüntessék fel, amely egyedülálló módon teszi tönkre az embereket, életellenes, kizsákmányolja a vidéket, a környezetet, és az emberiség bukását okozza. Aligha mondhatunk ellent ezen érveknek, de látni kell, hogy egyáltalán nem egyedülálló a mai civilizáció, és annak a viselkedése. Spengler (1923) részletesen tárgyalja, hogy az előző civilizációk is hasonlóképpen alakultak, fejlődtek ki a vidék erőiből, és ugyanazon viselkedésmintákat mutatják. A parasztság előbb létrehozza, táplálja a falut, a mezővárost (ami tulajdonképpen egy nagy falu). A vidéken a parasztság ösztönből cselekszik, mindene a föld. Az élet, a lélek képviselője, a földnek és a családnak rendel alá mindent. A város kifejlődése még szerves folyamat, ott még megtalálható a lélekkel átitatott kultúra. A kultúra formanyelve, fejlődéstörténete eredeti helyéhez tapad, míg a civilizációs formák mindenütt otthon vannak (Spengler, 1923, p. 151). Ezután azonban létrejön az a nagyváros, amely már tisztán elvont, absztrakt 5, lassan elveszíti a természeti gyökereit, és létrejön az, amit már civilizációnak hívhatunk, a világváros, amelynek már semmi köze sincs a létezéshez 6. Ez az a pillanat, amikor a pénz a saját fejlődésének veti alá az árucserét, és a dolgokat már önmagára vonatkoztatja, ugyanúgy tisztán absztrakt konstrukcióvá válik, mint a nagyváros. A pénz a vele kapcsolatba kerülő embereket ugyanúgy függővé teszi, mint a föld a parasztot. A nagyvárosok könyörtelenül kiszipolyozzák a vidéket, elvonják onnan az embertömegeket, de ezt a gyökértelen működési formát sokáig nem tudják fenntartani, és a civilizáció ismét átadja a fejlődést a kibontakozó, még lélekkel teli új formáknak, amelyek ismét ezt az utat járják be (Spengler, 1923, p ). Így a folyamat a civilizációk ismétlődéséből következően mindig ott romlik el, amikor a nagyváros, a világváros, a civilizáció létrejöttével elszakad a gyökerektől, a lélektől, természettől. A vidék szereptelenedése következtében csökken azok száma, akik olyan munkát végeznek, amelyet átlátnak, és felelősséggel tartoznak érte, hiszen a tömegek városba áramlásával már többnyire egy-egy feladatrész mechanikus végrehajtójává, munkaerővé, fogyasztóvá, a rendszer kiszolgálójává válnak. Ezt a történelmi pillanatot hívom a válság kezdetének. Kétségtelen, hogy a mai civilizáció hatékonyabb az élet- és emberellenességében, különösen hatékony a környezetpusztításában a meggondolatlan technológiai fejlesztései által7. A jelenlegi válság azért más a korábbiakhoz viszonyítva, hogy globális: az egész világra kiterjed a nyugati típusú civilizáció egyeduralkodóvá válásával. Ez azonban nem jelenti azt törvényszerűen, hogy az emberiség kipusztul, még akkor sem, ha erre minden eszköze megvan, és ennek valószínűsége ugrásszerűen megnő a közeljövőben. Sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, amikor az emberiség rá lesz kényszerítve a poszt-fosszilis korszak megfelelő formáinak kialakítására, és ekkor nem mindegy, hogy milyen működőképes megoldásokat dolgozott már ki. 5 Spengler a tisztán szellemi kifejezést használja, de a tanulmány ezt a fogalmat a későbbiekben máshogy értelmezi, ezért ezt helyettesítettük az elvont, absztrakt, intellektuális jelzőkkel. 6 Azért azonban, mert az eddigiekben minden civilizáció ezt az utat követte, nem törvényszerű, hogy ezután is így legyen. 7 A későbbiekben tárgyaljuk azokat az alapelveket, amelyeket a technológiai fejlesztések folyamán is be kellene tartani. 2

3 A jelen civilizáció olyan pontra érkezett, amikor több kockázati tényező együttes bekövetkezése veszélyezteti a létét. A következő fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy melyek a legkritikusabb faktorok A civilizáció kritikus faktorai A szerző önkényes választásának is tekinthető, hogy nem sorolja a kritikus tényezők közé a - nukleáris háború lehetőségét, hiszen vagy lesz, vagy nem, semmiképpen nem tartozik az elkerülhetetlen események közé; - a népességnövekedést, mivel a túlnépesedés relatív fogalom. Az adott technológiához, fogyasztási szerkezethez valóban túl sokan vagyunk, de vajon ha egy ember lenne a földön, és egy igen nagy hatóerejű nukleáris bomba indítógombja mellett üldögélne rossz szándékkal, akkor vajon az az egy is nem lenne vajon sok? Vagy ha nézzük az őzek példáját, amely egy kg tömegű állat, tehát ebben az értelemben összevethető az emberrel, ezekből akár 100 milliárdot el tud tartani a föld. 8 Ezek között elég széles a sáv. Praktikusabb megközelítéssel: a vegetarianizmus néhány százalékos növekedésével már jelentős földterületeket tudnánk megtakarítani. - a szegénység robbanását, a terrorizmust, mivel az ember nagyon béketűrő is tud lenni, és már számos oka lett volna a robbanásra, de csak apróbb, szinte lokális robbanások vannak. - a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésével az embereken folytatott globális kísérletet, hiszen bízhatunk a természet bölcsességében. Gyakorlatilag egy kritikus tényezőt vizsgál, és ez a jelenlegi civilizáció alapműködésének három összefüggő eleméből kialakult működési forma. Ez a három elem a pénz, a pénz hatalmának megfelelő korlátlan növekedés alapját szolgáló (fosszilis) energia, és ezek szenvedő alanya, az ökológiai élettér, az embereket is beleértve. Minden civilizáció esetén a nagyvárosok, világvárosok a pénzzel együtt elkülönült absztrakt elemmé válnak, mint ahogy azt az előző részben ismertettük. Ez a tiszta forma a pénz esetében, mivel teljesen elszakad a fizikai valóságtól (pl. aranyfedezet), már lehetővé teszi a teljesen szabad pénzszaporítást, és ezen alapul a minden kezdeti civilizáció feletti hatalma, és ezzel veszi kezdetét a pénz diktatúrája (Spengler, 1923, p. 138) 9. Drábik (2003) megfogalmazásában a pénz => gazdaság => pénz viszonyrendszer jön létre. Ez értelemszerűen máshogy működteti a világot, mint pl. egy gazdaság => pénz => gazdaság viszonyrendszer 10. A profitmaximalizálás más néven a minél nagyobb pénzügyi haszon elérését jelenti. A forgalomban lévő pénz egyre nagyobb mennyiségű hitelpénz, amely után kamatot kell fizetni. Mivel a kibocsátott hitel fedezete nem 100%-os, hanem sokkal kevesebb (5-10%), ezért a tíz-, húszsoros, legálisan kibocsátható hitelek után is fizetendő kamat. Ez a kamat (legalább) három részből áll, az adminisztrációs költségekből, az esetleges kockázati részből, és a pénzhasználat után fizetendő részből. Ugyanúgy, mint a vállalkozások esetén, a pénz után is a legnagyobb megtérülést várják el. Amíg azonban a hitel összege, mint forgalmi eszköz rendelkezésre áll valahol (hiszen kibocsátották), a gazdaságon belül, így sikeres vállalkozás esetén vissza is fizethető, addig a kamat összege (eltekintve annak adminisztrációs 8 9 Zágon Miklós szerint, Fenntarthatatlan fogyasztás, Hír TV, március 2, A továbbiakban a könnyebb érthetőség kedvéért ezt a kifejezést fogom használni. 10 Ez utóbbi esetben szükséglet-kielégítés történik, a profit a vállalkozások működési feltételévé és nem a céljává válik, ami teljesen más rendszert eredményez. Egy optimalizáló modell esetén az első esetben a cél a profitmaximalizálás, a második esetben (szükséglet-kielégítés) pedig költségminimalizálás, ahol a profit mintegy felolvad az egyéb mérlegadatokban, mint pl. a K+F kiadások. 3

4 részétől) nem áll rendelkezésre, annak visszafizetéséhez valahol újabb hitelt kell kibocsátani, hogy forgalomban legyen az a pénzmennyiség is. Valószínűsíthető, hogy a kamat további két részénél is ki lehetne mutatni bizonyos visszaáramló pénzmennyiséget, de jelentős az a rész, amely csak haszonként jelenik meg a kölcsönadónál, és nincs a forgalomban meg a fedezete. 11. A továbbiakban Drábik szóhasználatával élve ezt a kamatrészt uzsorakamatnak nevezzük. Hosszú távú hitelek esetén ez a kamatrész jelentősen meghaladhatja a hitel nagyságát 12, ezért igen jelentős tételről van szó. 13 A kamattényező az előbb leírt mechanizmus következtében önmagában véve kikényszerít egy fokozott növekedést, amely vagy az emberek munkaerejét, vagy a természetet sújtja egyre növekvő mértékben, kényszerpályára állítva ezzel a gazdaságot 14. Ez a pénzügyi folyamat lényegében semmiben nem különbözik a pilótajátéktól, ahol a határ a még felhasználható munkaerő illetve a természeti erőforrások végessége. Mi biztosítja a mozgásteret a pénzáramlásnak? Strukturálisan a fosszilis erőforrások, a széngáz-kőolaj. Egy egységnyi energia befektetésével éve még 50 egység energiának megfelelő olajat tudtak a felszínre hozni (ezt nevezik EROEI-nek 15 ). Ma ez az arány már csak 8:1-hez. Amint eléri az 1:1-et, már nem lesz érdemes felszínre hozni. 5:1 esetén ($ olajárnál) várható a rendszer hanyatlása (Végh et al., 2008, p.137). A magas EROEI azon kívül, hogy gazdaságilag igen megtérülő beruházásnak minősült (ld. az olajtermelő országokat), olyan technológiafejlődést indukált, amely felhasználta ezt a hihetetlen bőségben áradó kőolajat: - üzemanyagként (a kőolaj biztosítja a közlekedési célú energiaforrások több, mint 90%-át); - műanyagként, amely szervesen beépült a mindennapjainkba, kiszorítva a hagyományos megoldásokat, mint pl. a ruházati cikkek esetén; - az élelmiszergyártásnál, mind ténylegesen, mind a műtrágyák előállításán (energia 16 ) keresztül a terméshozam mesterséges növelését téve lehetővé. A pénz diktatúrája alatt a kikényszerített gazdasági növekedés a fosszilis erőforrásokból nyert ingyen energiával hatalmas technológiai felépítményt épít ki úgy, hogy megsérti a legalapvetőbb, a természet által mindig követett tervezési szempontokat. Mészáros megfogalmazása szerint az emberi szervezetből és a tudatból csak a termelő (producens) és fogyasztó (konzumens) struktúrák és funkciók tevődtek át az emberi környezetre. A lebontó (reducens) és a visszaszerző (rekuperáns) struktúrák és funkciók azonban nem. Ez 11 Ez utóbbi részt nevezi Drábik uzsorakamatnak (Drábik, 2003), amely elnevezés nem tesz különbséget a hétköznapi értelemben vett jelentésétől, ami a szokásosnál jóval magasabb kamatot jelöli. Álláspontját alátámasztja az a tény, hogy mindkettő a pénzszűkében lévők helyzetét használja ki, haszonszerzési céllal. 12 Az MNB 1993-as 2-es sz. műhelytanulmányokban (p.56, in Drábik, 2008) található az az adat, miszerint 1973 és 1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonás történt Magyarországon, amelyből ugyanazon időszak alatt kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot, és még 22 milliárd maradt. A lakáshitelek esetén pl. 5 millió Ft hitel 20 év alatt 10,1 millió forintot kell visszafizetnünk (A magyar üzleti világ honlapjáról, )). A kamatterhekre jellemző még, hogy 12.5 milliárd dollár kamatot fizetnek a fejlődő országok havonta a fejlett országoknak kamat-címén, amely megegyezik az egészségügyi és oktatási kiadásaik havi összegével (Foster, 2002, p.49.) 13 A folyamat működéséről jó áttekintést ad Kiss, V. (2009) munkája, kézirat. Részletesen, Brown (2007) 14 Ezt a folyamatot technikailag lehetővé teszi és felgyorsítja a bankok részéről biztosítandó fedezeti arány hígulása, amely egyre növekszik (valószínűleg azért, hogy a forgalomban lévő pénz mennyiségét biztosítani lehessen). Így lehetővé válik a tényleges pénz mennyiségének hatványozott mértékű szaporítása banktechnikailag is (ld. pl. Korten (2001), Dauncey (1998)). 15 Energy Returned on Energy Invested. A mutató természetesen javulhat a technológia javulásával 16 Az USA-ban a mezőgazdaságban felhasznált energia legnagyobb részét, 31%-át a műtrágyagyártás teszi ki (Végh et al., 2008, p. 157)- 4

5 pedig a Gaia elvnek a megsértését jelenti. (Mészáros, 1994, p.4). Az ilyen módon létrehozott technológiai képződmény falja a rendszerbe bevonható munkaerő produktivitását és a természetet. Wright Mill a létrejött struktúrát strukturális immoralitásnak, strukturális felelőtlenségnek hívja (The Power Elit, 156, New York, pp in Foster, 2002, p.46). Mindezt arra a földtörténeti szempontból csak pillanatokra elégséges fosszilis erőforrásokra alapozza, amelyek helyettesíthetőségéről nem gondoskodott, és magáról a helyettesíthetőség tényéről sem győződött meg. A folyamat során a legfontosabb létszükségletnek tekinthető élelmiszerellátást, annak folyamatát kivette a természet kezéből. Így a nagyon olcsó energiára alapozott technológiai fejlődésünk következtében egy egységnyi energia élelmiszer, mire eljut a fogyasztóhoz, tíz egységnyi energiát használt fel (Végh et al., 2008, p ). Az egyes embereket a létrehozott mamut-gépezet rendszerelemeivé, azaz fogyasztóvá és termelőalkatrésszé alakította át. Kialakult a termelés taposómalma (treadmill of production, Foster, 2002). Ezek a folyamatok kevés esélyt hagynak arra, hogy ne az történjen a közeljövőben nagyban, mint pl. Bakuban kicsiben, ahol a valaha virágzó város ma az égnek meredő fúrótornyaival holdbéli tájra hasonlít (csak hangulatában, mert annál lényegesen csúnyább). Bár sok dologgal nem számol a világgazdaság ebben a folyamatban, az egyik legfontosabb, amit nem vesz figyelembe, az az exponencialitás problémája, amire Forrester (1969) és Meadows et al. (2005) hívja fel a figyelmet (többek között). Nem gondolnak arra, hogy az elindított folyamatok hatásaikban sokszorozódnak. Egy-két ilyen hatás: a fajok kihalásának szédítő üteme már azt eredményezte, hogy pl. az édesvízi gerincesek 35%-a eltűnt között 18 ; a klímakutatók következetesen a klímaváltozási folyamat (melegedés) gyorsulásáról számolnak be, ami lassan túlhaladottá teszi és a klímaváltozás elkerüléséről való tárgyalásokat, inkább az alkalmazkodás módjairól kell beszélnünk. A jelenlegi civilizáció hatástalanságát jól bizonyítja az a tény, hogy a jelenlegi élenjáró decentralizált megoldások is gyakorlatilag érintetlenül hagyják a legszegényebbeket, hiszen a rendszer strukturális eleme a szegénység. A decentralizált energiarendszerek például, amelyek elősegítik a vidékfejlődést, és rendkívül előremutató megoldások, még többségükben mindig nagyon beruházás-igényesek, és a legszegényebbek számára elérhetetlenek (ld. IME Memorandum, 2009). Látható, hogy a pénz engedett és támogatott diktatúrája alatt folyik az a pilótajáték az emberek és a természet fokozott ütemű kihasználásával, amely folyamat során az emberek felelősségteljesen dolgozókból szinte mechanikus elemekké, a természet erőforrássá vált, és ugyan az ember szinte végtelenül alakítható (ebben az esetben rombolható), a használatban lévő erőforrások fizikaiak és végesek. A következő fejezetben ennek a folyamatnak a jelenlegi állását vizsgáljuk meg. 2. Helyzetjelentés A helyzetjelentés során előbb az alapstruktúra legjelentősebb elemeinek a jelenlegi helyzetét, majd az egyes elemek esetleges korrekciójának a hatásait vesszük sorra Az energia A legkritikusabb tényezőnek jelenleg a fosszilis energiahordozók látszanak. A 2008-ban bekövetkezett olajhozam-csúcs után (a kitermelés maximuma) még egy darabig változatlan a rendelkezésre álló energiaforrás (2005 és 2010 között szinte változatlan a mennyiség (Végh et al., 2008, 9.1.ábra), de aztán elkezd csökkenni. Az állandó növekedéshez szokott civilizációnk azonban igen rugalmatlan is, és az ilyesmit nehezen viseli. Az 1979-es olajválság idején 9% USA adatok, a magyarországi adat várhatóan kisebb ennél. Living Planet Report, 2008, Global Footprint Network 5

6 kal csökkentették az olajellátást, és pl. Nagy-Britanniában 3 napos munkahetet vezettek be, Amerikában üresek voltak az autópályák (Hetesi, 2008). Európának nem sok jót ígér a Kína és Dél-Korea felé irányuló orosz gázvezeték, ami felgyorsíthatja az ellátási zavarokat. Amennyiben az olajtermelő országok nem szeretnének lemondani a növekedésükről, a gazdag országok sem, akkor a szegényebb országok kilátásai elég egyértelműek. Az egyéb energiahordozókra való olyan mértékű átállás, amely a növekvő igények és a csökkenő fosszilis üzemanyagok rendelkezésre állása közötti rést megszünteti, nagyon időigényes a jelenleg ismert technológiák esetén, ami jelentős időtartamot hagy energiaellátás nélkül. A műanyagok alól kivont kőolaj a termékek és a technológiák egész sorának az ellehetetlenülését vonhatja magával, még a műtrágyák és növényvédő szerek kivonása az élelmiszermennyiség jelentős mértékű csökkenését, és a nagyüzemi termesztési technológiák használhatatlanságát jelentheti Pénzügyi rendszer A pénzügyi oldal folyamatosan keresi a hitel-kihelyezési lehetőségeket, hogy a rendszer üzemeltetését biztosítani tudja, tehát ellensúlyozza a kamatfizetés miatti pénzkivonások következtében keletkező űrt (mivel a kamat kifizetésével a forgalmi eszköz jelentős részét kivonják a forgalomból). Ezek eredményezik a közismert lufikat, az ICT-szektorban 2000 körül, vagy a közelmúltban az ingatlanpiacon. Sajnos kevés az esély rá, hogy át tudják tenni a hitel-kihelyezést olyan helyre, amely képes nyereséget hozni korlátlanul, hiszen a legtöbb ilyen területen igen sok fizikai eszköz is a szolgáltatás része, tehát többnyire csak csökkentett anyagtartalmú szolgáltatásokról beszélhetünk. Például az oktatás is számítógép, vagy könyvigényes, még ha a nyersanyag-kitermelésnél határozottan kevésbé terheli meg a környezetet. Mivel a GDP nagyságának alakulása és az olajfelhasználás igen szoros kapcsolatban van egymással (Végh et al., 2008, 9.2-es ábra), ezért a jelenlegi civilizáció fennmaradásához egy olyan módon felépített újabb főáramot kellene megtalálni, amely legalább olyan hatékonyan támogatja a gazdasági növekedést, mint a fosszilis üzemanyagok az eddigiekben, hiszen a számítástechnikai és ingatlanbefektetések hozamait is az eddigiekben a fosszilis energiák termelték meg. Abban reménykedni lehet, hogy még egy-két hasonló lufi felfújásával a pénzügyi rendszer időlegesen magához tér, de látni kell, hogy maga a főáramlat már néhány év múlva lefelé megy, ami a növekedésre alapozott pénzügyi rendszer végét jelentheti Az ökológiai rendszerekről Az ökológiai rendszer rohamos romlása ismert, elég, ha a klímaválságra és az erőforrások gyorsütemű kimerülésére gondolunk, aminek egyik eleme éppen a fentebb tárgyalt fosszilis energiahordozók. Az emberiség ökológiai lábnyoma már most nagyobb, mint a Föld teherbíró képessége 19. Lovelock (2007) tudományos alapossággal érvel amellett, hogy az embereknek a Földdel kapcsolatos nemtörődömsége következtében már nem tudjuk elkerülni Gaia bosszúját. A meghozott intézkedések hatása erősen kérdőjeles. A Kiotói Egyezmény pl. a széndioxid-kibocsátásról kétségkívül nagy jelentőségű, hiszen felhívja a figyelmet a civilizációs ártalmakra, az az ellen való cselekvés fontosságára. Attól eltekintve, hogy az egyezményben vállalt határértékek nem teljesíthetők világszinten pl. a kínai erőművek miatt 20, más nézőpontból sem sokkal több figyelemfelhívásnál. Az alkalmazható CO2- csökkentett technológiák mindegyike rendelkezik további károsanyag-kibocsátásokkal (pl. a 19 The Ecological Footprint Atlas, 2008, Global Footprint Network. 20 Kína gyorsütemű fejlődése a hagyományos, nyugati módon zajlik, a fosszilis energiákra alapozva. Kínában hetente helyeznek üzembe egy-két szénerőművet, melyeknek a széndioxid-kibocsátása egyes becslések szerint egyenként annyi, mint kétmillió gépkocsié ) 6

7 metán), illetve az egyoldalú nézőpont többször olyan hatással jár, ami károsabb lehet, mint a CO2-kibocsátás. 21 A folyamat megértéséhez egy levegővel majdnem tele légzsákot képzeljünk el, ahol ha egy levegővel tele részt akarunk eltüntetni hiába nyomjuk azt le, egy (vagy több) helyen máshol azonnal jelentkezik újabb dudor. A probléma a levegő jelenléte, illetve a civilizációnk esetében az említett rossz technológiatervezési szemlélet. Ez a civilizáció viszont ezzel a technológiai felépítménnyel az a civilizáció ami, tehát a klímaválság elkerülhetetlennek tűnik a technológia időben történő lecserélhetetlensége miatt. Így az alkalmazkodásra való felkészülésre kell inkább összpontosítanunk Az ember Az utolsó tárgyalt elem a mechanikus rendszerelemmé, fogyasztóvá és termelővé degradált ember, aki alól kihúzták a felelőséggel végzett munka lehetőségét, és ezzel a fejlődésének egyik komoly hajtóerejét (ld. 1.1 fejezet). A folyamatban időlegesen nyerteseknek tűnők (pl. a privatizációs folyamatok haszonélvezői) ugyanúgy a rendszer vesztesei közé tartoznak. A technikai eszközökben megnyilvánuló, tömegek számára elérhetővé vált életszínvonal inkább rombolja a tényleges emberi értékeket, mintsem javít rajtuk. A folyamatot már sokan és sokféleképpen leírták, ld. pl. Riesman klasszikusát, a Magányos tömeg -et (1973). A centralizálás és a gépesítés együttesen gondoskodtak a strukturális szerepvesztéséről, alkotó, kreatív képességeinek és akarásának elvesztéséről, a környezetben és a környezettel való együtt élni tudásáról. A cigányság helyzete erre jó modell, hiszen ők már régebben elvesztették a lehetőségét annak, hogy a hozzájuk illő archaikus közösségi módon éljenek (Gazdag, 2009). Ennek oka többek között az, hogy az életterüket (általában az erdők), és a termékeik piacát is (kosarak, fakanalak, teknők) elvesztették. A segélyek annyira mindenképpen elégségesnek bizonyulnak, hogy a túlélésüket biztosítsák, és elaltassák a fenntartóképesség értékes tudását üket. Ez mondható el a vidéki lakosság nagy részére is, több különbséggel, pl. a termékeik továbbra is életképesek, csak a piacvesztés miatt következett be a fenntartóképesség elvesztése, a közösségek széthullása. Kakazu (1994) könyvében a Csendes óceáni kisszigetek példáján mutatja be, hogy a segélyek felgyorsítják azt a folyamatot, amikor a lakosok a könnyebb ellenállás irányába menve feladják az önellátásukat, és főként az importra hagyatkozva lassan leépítik a saját ellátórendszereiket. A külső forrás megszűnésével viszont a szegénységbe süllyednek. Magyarországra visszatérve: itt van olyan ismeretanyag, amire vissza lehet térni, csak ezek elsősorban írott anyagok, nem készségszintűek, és már az akarat is lassan kivész az emberekből, a helyismerettel együtt. A városban élők látszólag jobban járnak, hiszen jobban van munkájuk, fizetésük. Gyakran ezek a munkák a jelenlegi main-stream-hez tartozó látszattevékenységek, felesleges tevékenységhez (nem alap-, vagy lényeges szükségletek kielégítéséhez) kötöttek, amelyek kritikus helyzetben, mint felesleges dolgok, leépülnek. Ez a leépülési folyamat már nyilvánvalóan elkezdődött (pl. autógyártás), és a jövőben a folyamat felgyorsul. Az így munka- és jövedelemnélkülivé válók körül nincs föld, amin az alapvető élelmiszer- és energiaellátásukat fedezni tudnák. Vidékre is hiába mennek vissza, hiszen már régen eltűnt az ottani ellátórendszer. 21 Ilyen eset a nagyon alacsony hatásfokú nagykapacitású erőművek biomasszára történő átállítása, ahol pl. fatüzelés esetén három fából kb. kettőt feleslegesen égetnek el, mivel a melléktermékként előálló forró gőz, mint hasznos energia ilyen nagy mennyiségben, ilyen koncentráltan csak legfeljebb kis mennyiségben használható fel értelmesen, a többi veszteség. 7

8 2.5. Strukturális problémák Az emberek a nagyvárosok, világvárosok kialakulásával elkezdődött folyamat vége felé tartanak a természeti környezettel való kapcsolatukat tekintve is. A környezettől legtöbben szinte teljesen elszakadtak, ami az evolúciós fejlődést tekintve, ahol az ember fejlődésének szerves része volt a természettel való szoros kapcsolat, olyan hiba, ami nem tudni mikor, és hol üt vissza. Ennek a tudományos vizsgálata is megkezdődött már (ld. pl. Louv, 2008, Kellert, 2005), ahol kezdik feltárni a természethiányos gyermekek betegségeinek okát, eredetét. A pénz-gazdaság-pénz alapján kifejlődött egészségügy-gyógyszeripar is lassan a többi rosszul tervezett technológiához hasonlít, hiszen az ember teljességétől, lényegétől eltekint, bizonyos fizikai tünetek orvoslásáról, a betegségek fizikai ellenszereinek kifejlesztéséről szól. Végh et al. (2008) az egészségügyet a legenergia-igényesebb és eszközigényesebb ágazatnak tartja, amely a rendszerben az elsők között történő összeomlását eredményezheti. A gyógyszeripar az egyik legjelentősebb ágazat a világon, 2006-ban elérte a 680 milliárd dollár forgalmat, Magyarországon ugyanebben az évben a forgalmazott gyógyszerek értéke 641,1 milliárd forint volt (Kórház, 2007/4) 22. Az, hogy a megelőzésről és a természetes gyógymódról ilyen mértékben tértek át a gyógyszerekre, nyilvánvaló civilizációs hatás, és pontosan illeszkedik a pénz-gazdaság-pénz logikai modelljéhez, bármi is volt a kiváltó ok. A civilizációnak a fentiekben ábrázolt főáramlata képviseli az úgynevezett main-stream tudományok gerincét. Csak a gazdasági oldalt tekintve: egy nagyüzem például a méretgazdaságosság következtében sokkal termelékenyebb és nyereségesebb, amely mellett a kisüzemek szinte csak akkor maradhatnak életképesek, ha valamilyen piaci résbe törhetnek be. Ennek a rendszernek azonban a szinte korlátlanul rendelkezésre bocsátott fosszilis energia volt a hajtóereje, az áralakítója (hiszen a pénz-gazdaság-pénz logikája kiszűrte, ami útjában állt, csak két tényezőt említve: a felelős technológiatervezést és az externáliák beszámítását). Ez a szemléletmód alakította többek között a közgazdaságtant, a piaci mozgásokat, az üzleti tudományokat, a kutatásokat, tehát a civilizáció erős kapcsolati pontjait (ld. később a hálózati elemek ismertetését a 4.1-ben). Az határozza meg a jelenlegi szabályozó rendszerünket is. Ennek egyik ilyen eleme, hogy Magyarországon a multinacionális vállalatok támogatása 98,8 %, míg a KKV-ké 1,2 % volt 23 ). Ennek köszönhető az is, hogy a rossz technológiai tervezésű technológiák mellett a természetközeli, mind a négy tervezési lépést betartó 24 hatékony technológiák sokszor tiltottak (pl. vályogtéglából való építkezés). Ugyanúgy, mint a fosszilis energiák mennyisége, úgy a main-stream erői is lefelé tartanak, fokozatosan szűnnek meg a jelen civilizációs felépítménnyel, és a bekövetkező átmeneti időszak után a poszt-fosszilis korszakban új main-stream után kell nézni. A felkészülés alaposságától, gyorsaságától függ, hogy mekkora visszaeséssel jár majd ez a folyamat A kritikus tényezők összefonódásáról Vizsgáljuk meg, hogy a fentebb tárgyalt kritikus részek rendszeren belüli helyreállításával milyen eredményeket lehet elérni. Amennyiben például az energiaszükségletünket a fúziós energiával már most tudnánk fedezni (erre egyébként csak a távoli jövőben kerülhet sor, leghamarabb 2030 körül), akkor a néhány év múlva várható komoly krízis eltolódhat, mivel a legfenyegetőbbnek tűnő energiaellátási problémát áthidaltuk. A fő probléma azonban semmiképpen nem szűnhet meg, ha a pénzügyi rendszer változatlan ütemben kényszeríti ki a növekedést, és a technológiánk ugyanolyan rosszul tervezettek és környezetfalóak. A Némethné et al., 2008, az adatok 2003-ra vonatkoznak ld. az 1.2-e fejezetet 8

9 centralizáltság pedig csak fokozódhat, ami nem javítja az emberek fejlődési lehetőségét. A pénzügyi rendszer változásához az kellene, hogy a lényege, az uzsorakamat szűnjön meg. Ez a jelenlegi uralkodó pénzfogalom, pénzrendszer, gondolkodásmód miatt praktikusan azt jelenti, hogy ennek a pénzügyi rendszernek a változása gyakorlatilag elképzelhetetlen. Az ökológiai rendszerre történő nyomás csökkentése kétségkívül elérhető, hiszen nem nehéz felismerni, hogy az erőforrás-hatékonyság kevesebb anyagfelhasználással jár, ezért költségcsökkentő, következésképpen nyereségnövelő tényező (ld. pl. Porter-Linde, 1996). Ezek azonban rendszeren belüli változtatások, a rendszer logikáját (ld. pénzügyi rendszer) nem változtatják meg, ezért csak késleltető hatásuk lehet. A természetvédelmi területek kijelölése is hasznos segédeszköz, de a rendszerből kivont természeti területek aránya túlságosan alacsony ahhoz, hogy jelentős hatást gyakorolhasson a természeti környezetünk általános állapotára. Az egyes embereknek felelőssége a jelen helyzetben a rendszer keretein belül egyre kisebb lesz, hiszen teljesen ésszerűtlen mind az állam, mind a politika szempontjából ennek növelése. A demokrácia álcája biztosítja a felelősség látszatát, és a média által bármilyen eredmény befolyásolása sokkal könnyebb, mint az érdekeit ismerő helyi közösségekkel való együttműködés. Ugyanakkor helyre kell állítani a személyes felelősség teljes körű fogalmát és tartalmát. Mi történne, ha lenne idő a Meadows et al. (2005) által is lemodellezett szabad technológiafejlődésre, egyébként a ma fennálló trendek érvényesülésével, amely biztosítaná a természeti környezet túlélését? Elérhető lenne egy a mai körülményekhez képest legalábbis tiszta energiával működtetett globális gazdaság, egy szép, békés új világ, globális világkormánnyal, de az emberek a maihoz hasonló cirkusz és kenyér elven élnének továbbra is, az igazán értelmes fejlődés lehetősége nélkül, ami a mindent megkap, amit akar elv egyenes következménye. A fentiek alapján megállapítható, hogy rendszeren belüli eszközökkel maga a civilizáció jelen formájában nem tartható fenn sokáig. Egyértelműen haladunk a káoszpont felé, amit László Ervin az összeomlás felé tartó leépülésnek nevez (2006, p. 30). Ezzel együtt kirajzolónak azok a fontosabb ismérvek, amelyeknek meg kell felelnie egy új, formálódó kultúrának. Ezeket a következő fejezetben elemezzük. 3. Egy kialakítandó új kultúra működéséről Az első két fejezetben megismertük a civilizáció működésének meghatározó strukturális elemeit, illetve felvázoltuk a jelenlegi helyzetet. Ezek alapján meg lehet határozni olyan irányelveket, amelyek megszabhatják egy új rendszer alapstruktúráit, jövőképet adnak, elősegítik az ember és a természet egymást feltételező fejlődését. (a) Elsősorban egy megfelelő jövőkép, egy megfelelő civilizáció képe az, ami az egész új rendszer alapeleme lehet. Egy új kultúra, és a kultúrán létrejövő civilizáció, amennyiben nem akar a többi civilizáció sorsára jutni, tudatosan meg kell, hogy őrizze az eltartó rendszerekkel, a vidékkel, a természettel való szerves kapcsolatát, és a szellemiségét ezzel együtt kell alakítania, biztosítva ezzel annak állandó utánpótlását, és így az állandó, a társadalomra és az egyénre egyaránt vonatkoztatott fejlődés lehetőségét. Az 1.1 fejezetben ismertettük a válság keletkezésének pillanatát. Ezt kell megelőznünk, tudatosan, a szerves fejlődés szempontrendszerét mindig szem előtt tartva. Az emberiség az Univerzum és a földi élet evolúciójának a része és aktív résztvevője. Ezért fejlődésének kereteit a létfenntartó bioszféra fejlődési iránya és törvényei jelölik ki. Egy alrendszer pedig csak akkor képes komoly zavarok nélkül, hosszú ideig fennmaradni, ha működési, szerveződési modellje hasonló a létfenntartó főrendszer modelljéhez (kompatibilitás 9

10 elve). (Hajnal K. 2008) A fejlődés megvalósításának feltétele egy olyan szabályozó és ellenőrző tevékenység, amelynek célja a bolygó természeti erőforrásai és az emberi rendszerek igényei közötti dinamikus egyensúly, tartós harmónia biztosítása. (Hajnal K ) A természettel való szerves kapcsolat a mai kor embere számára nehezen érthető. A civilizációnkban az élő földet megcsonkítják, feldarabolják, így a föld ingatlanná, az erdő fűrészáruvá, az óceánok halászterületté és emésztő gödörré válnak (Foster, 2002). Azt megérthetjük józan paraszti ésszel is, hogyha a vizet végigkergetjük az országon védőgátak között, akkor annyi haszontól esünk el, amennyi vizet hasznosítatlanul kiengedünk. Az ilyen gondolkodási irány mellett lényegesen gazdagabbá válhatna a nemzet. Ennek a gondolkodásmódnak azonban nincs sok köze a természethez. Ha a gondolkodásunk valóban a természetre irányul, akkor tudjuk, hogy ha a természet szegényebb lesz, akkor mi is szegényebbek leszünk. Az ember a lényegét a természetnek köszönheti. Életünk rajtunk túlmutató értelme függ attól, mennyire ismerjük meg a természetet (Grandpierre, 2004, p. 180, p. 40). Az ember föld nélkül olyan, mintha kar, vagy láb nélkül születne. Ez adja a fizikai biztonságát, ez az élőhelye. (The Great Transformation, Polányi, in Foster, 2002, p. 31). Ha kiírtjuk magunk körül az erdőt, akkor azt irtjuk ki, ami által mi is teljesebb emberek lehetünk. Ha engedjük (illetve ma már elősegítjük) azt, hogy a természeti rendszereink egyre bonyolultabb ökoszisztémákká fejlődjenek, akkor annak az alapját teremtjük meg, hogy a mi embervoltunk is megkapja a szellemi fejlődősének feltételrendszerét. A 2.5-ös fejezetben a tudomány erre vonatkozó eszmélést már ismertettük. A külső és a belső természet egylényegű (Grandpierre, 2004, p.238). Az engedjük, illetve elősegítjük már előszobája annak, hogy megértsük: a mi gondolkodásmódunktól függ a természet fejlődése is, és ezek egymást erősítő (illetve jelenleg gyengítő) folyamatok. És nem csak annyiban függenek össze, hogy ha fizikai szinten kivágom a fát, akkor nem lesz, hanem a tudati szintünk már hat a természet változására. Az élet és a tudat képesek a gyakorlatban irányítani az anyag viselkedését (Grandpierre, 2004, p.193). László (1999) szerint tudatunk állapota a kulcskérdés, ami minden más mögött meghúzódik. Ugyanebben a könyven többször tárgyalják a szinkronicitás jelenségét, amely megmagyarázhatja tudományos eszközökkel is ezt a jelenséget. A kozmosz még nem ismert jelenségeinek megértésére irányuló kísérletek, mint pl. László Ervin pszímező-elmélete, vagy Gazdag (2001) szuperfolyékony kvantumvákuum-kontínuum elmélete majd egyszer azonnali és közvetlen magyarázattal is szolgálhatnak a jelenségre. Érdemes itt figyelembe venni Andrásfalvy (2009) véleményét, amely szerint ahol az emberek közötti összhang megbomlik, ott hamarosan a természeti környezet romlása is bekövetkezik. (b) A fentiek alapján újabb kulcsfontosságú elem: Meg kell fordítanunk azt a folyamatot, ahol az ember és a természet egymást gyengítik és el kell érni, hogy az ember a saját fejlődése által tudatosan segítse elő a természet fejődését. A természeti környezettől nem elszakadva, azt nem erőforrásként, hanem élőhelyközösségként, ökoszisztémaként kezelje, ami ugyanúgy viszonzást vár (ha nem is pénzben, de törődésben, munkában), mint pl. egy vállalat. Ennek során az ember tudatosan meg- és átélheti a természeti környezettel való kapcsolatát. Roberto Sanchez, a kubai túlélő gazdaság egyik irányítója szerint a természeti ciklusokat követve a természetet béreljük fel, hogy dolgozzon nekünk, és nem mi dolgozunk a természet ellen. A természet ellen végzett munka hatalmas energiákat emészt fel. (c) Ehhez azonban az embernek nagyot kell fejlődnie. Ennek elérése érdekében az irányadó elvekből a harmadikként a következő elem az, hogy az embernek éreznie kell, hogy ember: 1

11 Az emberekben ismét tudatosítani kell embervoltukat, annak jelentését, lényegét, és az annak megfelelő életformát. Az ember a test, a lélek és a szellem egysége, és mindegyik területnek megvan a maga szerepe. 25 Christopher Budd (2003) az Asszociatív közgazdaságtan c. könyvében hangsúlyozza, hogy a gazdasági kapcsolatokat, és azok jellegét explicitté tegyük, többek között például az alapos, százszázalékosan tiszta pénzügyekkel és átlátható döntéshozatallal. Ezen kívül az egyéneknek közvetlenül felelősséget kell vállalniuk a gazdasági életért, hogy az átláthatóságot és a tisztaságot saját cselekedeteikben alkalmazzák is. A hármas egységnek azonban sokkal nagyobb szerepe van, mint egy homályos, mindenki által érzett felhívás. A jelenben az átlagos emberi mentalitást, hozzáállást tekintve az akarati tényezővel egyre rosszabbul állunk, hiszen a 2.4 pontban leírtak szerint az ember sokszor már inkább csak báb, és ha változtatásra lenne szükség, akkor nagyon kérdéses a változtatáshoz szükséges akarat megléte egészséges mértékben. Márpedig észre kell venni, hogy a civilizáció az egyes emberek szándékától függetlenül ember és természetellenes, és a természetes működése alapján egyre rosszabb helyzetbe sodorja mindkettőt. Ezért fontos, hogy az emberek akarjanak kitörni ebből a körből, akarjanak a saját lábukra állni, a saját kezükbe venni a sorsukat, és felelősséggel dolgozniuk a számukra is átlátható területen. Kuba példája itt rendkívül figyelemre méltó, hiszen a Szovjetúnió felbomlásával az olajszállítmányok is jelentősen csökkentek, az 1988-as millió tonnával szemben 1991-ben csak 6 millió tonnát kaptak, és az exportra alapozott gazdaságuk megállt 26 Komoly akarati erő kellett minden szinten a talpra álláshoz, az 1990-ben kezdődő túlélő gazdaság bevezetésével, amit Észak-Korea nem tudott véghez vinni (Wolfe, 2004). A szellemi tényező az a tudati elem, amellyel az ember a (b) pontban már leírt folyamatot belátja, és annak érdekében cselekszik. Konkrétabban ide tartoznak pl. olyan ismeretek, hogy miként kell a földön, a földből megélni, egyszerű, használható technológiákat alkotni. Gondoljunk bele, hogy hány kiváló ember rengeteg szellemi energiája megy el teljesen felesleges, sőt káros dolgokra olyankor, amikor az alapvető igények kielégítése még sehol sem tart. Kuba példája: a farmereket tanítják a biodiverzitásra, mint termelési stratégiára (Wolfe, 2004). A környezeti nevelés, az organikus gazdálkodás, a megújuló energiák és energiahatékonysági módszerek terjesztése mind a jól megalapozott oktatási rendszerük segítségével történt. Egy technikai főiskolán tanítják a biogázüzemek építését (Yoon-Choe, 2007). A lelki tényezők jelentőségét egyre többen hangsúlyozzák, amely általános hatással van a térségi öko-hálózatra. Ilyen lelki tényező a közösségalkotás, a tolerancia. A közösségek kialakításának fontosságát figyelhetjük meg László (2002) jövőképeinél, amikor az általa pozitív jövőképként felvázolt jövőképet az összefogással jellemzi. A tolerancia a 1.1-ben leírtak szerint annyira fontos, hogy Csermely (2005) szerint a társadalomban a diverzitás, tolerancia nélkül, nem stabilizál, hanem éppen ellenkezőleg, konfliktusforrássá válik. Kuba itt is jó példa, ahol azt a földet művelték meg közösségek a városokban is (amire a szállítási eszközök olajhiánya is kényszerítette őket), amelyet számukra rendelkezésre bocsátottak (Wolfe, 2004). A permakultúra tanulása során fejlődött sokat a közösségalkotási készségük, ahol megtanulták, hogy hol és hogyan segíthetnek a közösség tagjain. A jó közösség hiánya egy szemléletes példán is bemutatható: egy falu széthúzó közösségében a megtermelt javak 25 Rudolf Steiner munkásságának nagy részét ennek szentelte, megalapítva az antropozófiát. Itt nem bonyolítjuk a rendszert azzal, hogy negyedik elemként az én -t is ide soroljuk, mivel az én szerepe gyakorlatilag megfeleltethető a kozmikus rendszerbe történő harmonikus illeszkedéssel. 26 A hatásokról ld. a további szigetországi példákat az 5.4-es fejezetben. 1

12 védelmére igen nagy energiát kell esetenként fordítani, ami pénzben, és munkamennyiségben is felesleges, és megtakarítható lenne a bizalom megléte esetén. A fizikai szervezettel kapcsolatban is be kell hoznunk új szempontokat, mivel az eddigiekben más logikával tekintettünk erre a tényezőre is. Ha abból a nézőpontból közelítünk, hogy az ember természeti lény, akkor fontos annak tisztázása, hogy az ember egy energetikai központ is, bonyolult energetikai rendszerrel. Amennyiben azt megfelelően szeretné használni, akkor vigyázni kell arra, hogy a külső technológiai fejlődés (pl. a villanyáram, vagy a mobiltelefonok sugárzása) ne veszélyeztesse ezt az energetikai rendszert. A táplálkozást is lehet ilyen szemszögből nézni. Nagyon fontos a természetes táplálék, ami még eredeténél fogva illeszkedik az ember fizikai testéhez, és nem az ember által kitaláltak, amelyek sokszor a pénz-gazdaság-pénz viszonyrendszer alapján alakulnak ki, egyszerű profitérdekek szerint. (d) Helyi pénz bevezetése: a pénzügyi rendszer diktatúrája alól való kiszabadulás a stabil életvitel megvalósítása erejéig. Le kell szakadnia az alapszükségleteinek kielégítése során a folyamatos növekedés kényszerét hordozó pénzügyi rendszerről, és egy olyan pénzügyi rendszerrel kell biztosítania a térség működéséhez szükséges pénz forgalmieszköz-funkcióját, amely nem teszi lehetővé annak felhalmozási eszközként történő kezelését. Erre a leszakadásra is már bőségesen állnak példák rendelkezésre. A helyi pénz kialakítása, működtetése megoldást jelenthet. A helyi pénz szellemi szülőatyja Gesell, akinek az elmélete alapján kialakították a wära-t. A pénz 1919-től 1931-ig működött, és végül rövid úton betiltottak azzal, hogy már veszélyezteti a birodalmi valutát (Gesell (2004), pp.12-13). Közös folyamata a helyi pénzek működésének az indulási kényszerhelyzet, amikor egy nagyon leromlott gazdasági helyzetben lévő térség keres valamilyen kiutat, túlélési lehetőséget. A bevezetés után gyakorlatilag minden leírás a térség fellendüléséről, a munkanélküliség csökkenéséről, a gazdaság felvirágzásáról számol be. A helyi pénz sikerét látván a legtöbb esetben közbelépnek, hiszen elesnek a kamatbevételektől (az állam megkapja az adóbevételeit a helyi pénz esetén is). A legfontosabb közös jellemző, hogy a helyi pénz mindenütt kamatmentes (a leírásokban ez alól csak Guernsey szigetének pénze volt a kivétel, de ott is a kamat kizárólag az állam bevétele volt, közkiadásokra forgatták vissza, és ezzel csökkentették az egyéb adóterheket. Ezen kívül sok helyen (mint az Gesell-i alapmodell esetén is) a tartalékolt helyi pénzre adót vetnek ki, hogy a forgalomba hozatalt erősítsék 27. Egy mai példa a sok közül Magdeburgban az Urstromtaler 28, a régión belül általánosan elfogadott fizetőeszköz, amelyet egy-az-egyben váltanak át Eurora, és szintén veszít az értékéből. Jó modell a Guernsey szigeteki pénz, hiszen ott már 1817-től működtetik a helyi pénzt, ma is forgalomban van. Sokkal keresettebbek, mint a párhuzamosan forgalomban lévő brit bankjegyek, hiszen a helyi polgárok szívesebben használják, mint a külföldi bankok által jelentősen kamatterhelt hitelekből származó brit valutát. Infláció nincs, az árak lényegesen alacsonyabbak, mint Nagy-Britanniában, az átlagjövedelem lényegesen magasabb. Erről, illetve még sok más helyi pénzről Drábik (2003, pp ), Dauncey (1988, p ) ad jó áttekintést. Dauncey (1988, pp ) részletesen ismerteti az 1983-ban elindított LETS helyi pénzrendszer működését. Nálunk is elindíthatók helyi pénzek (2004/35 törvény), egy egyszerű módosítása kellene a 100%-os fedezetnek 5%-ra való visszaállítása (amely az előírt minimum), és a folyamat pénzügyi oldalról elindulhat törvényesen elindulhat Mint Bázelben az 1935-ben létrehozott pénz esetén 0.001%-os adót vetnek ki naponta a napi egyenlegre (Dauncey, 1988, p.373) Így is elindulhat, és Drábik (2008) szerint meg is érné. 1

13 (e) Az energiaszükséglet helyben elérhető energiaforrásokból történő kielégítése. Az energiaszükségletet olyan energiahordozók segítségével elégítsük ki, amelyek folyamatosan rendelkezésre állnak a későbbi generációk számára. Ebben a folyamatban a fosszilis energiahordozók csak, mint átmeneti megoldások jöhetnek szóba. Az energiaszükséglet helyi erőforrásokból történő kielégítése a természettel összhangban történjen, annak hozadékából, vagy olyan ódon, ami nem sérti az ökológiai rendszerek működését. Mivel az energiaforrások felhasználásának hatásairól igen keveset tudunk, ezért tartsuk be a sokféleség elvét, és mindenből a természet által kínált lehetőségekre támaszkodva keveset használjunk, hogy esetlegesen a károkozásunk is minél kisebb legyen. Az előző fejezet energiapéldáján keresztül már láttuk, hogy a decentralizálási törekvések a legszegényebb réteget csaknem érintetlenül hagyják. A decentralizált erőművek esetét vegyük példának, az agroipari parkok rendszerének elképzelését 30, ahol egy 1-2 MWe teljesítményű erőmű megtermel elegendő mennyiségű villamos energiát a környező intézmények, lakóházak, ipari létesítmények számára (vagy feladható a hálózatba), a hulladékhő hasznosítása is megoldható elviekben, és egy kisebb klaszter építhető az energiarendszer köré. Ez gyakorlatilag energetikailag ideálisnak tekinthető, de ebben az esetben is az ipari park köré szerveződik a rendszer, annak igényei szerint, és a termelő komplexum lehetőségeit használja ki annak környezete, tehát a technológia uralja a rendszert. Meg kell teremteni a kapcsolatot az eddigi rendszerből kimaradók és decentralizált energiarendszerek között úgy, hogy a rendszerből kimaradók energiaigényének a biztosítása után a fennmaradó energiaforrások kerüljenek csak az erőművekbe. (f) Az élelmiszer- és takarmányszükségleteiket a föld termőképességének helyreállításával, a fosszilis energiák hosszabb távú teljes kizárásával oldják meg. Ez a tényező kényszer is, hiszen az földet károsító mérgek többnyire a korlátlan erőforrások rendelkezésre állásának következményei. Az organikus, illetve biogazdálkodás azonban már most is van olyan hatékony, mint a zöld forradalommal elindított ipari mezőgazdaság (ld. Badgley, et al. (2006)). A folyamatra, a megvalósításra pedig Kuba 1990 utáni története jó esettanulmány. (g) Technológia. A hagyományos technológiák lassan használhatatlanok lesznek. Kubában az olaj leállása vagy a hagyományos technológiák azonnali leállását eredményezték, vagy az álódásukat (Wolfe, 2004). Ez a tény az innovációk irányát is meghatározza. Több, új alapvető jellemzője lehet az új típusú innovációknak. - Ne a technológia uralkodjon az ember fölött (ld. az (e) pont energetikai rendszerét). - Betartják a technológiafejlesztés négy alapszabályát a természeti illeszkedés érdekében, ld. az 1.2 fejezetben Mészáros (1994) által leírt megközelítést. - Nem átalakító, hanem alkalmazkodó (nem a természet ellen, hanem vele összhangban álló) technológiákat fejleszt, és ezzel rengeteg energiát takarít meg minden szinten. - Előtérbe kerülnek az emberlépték megoldások, mivel kétséges lesz a nagyvolumenben való technológiák anyagi és fizikai háttere. Kubában pl. bevezették az agrotechnikai módszereknél az inputhelyettesítő megközelítést, amelyben az importált vegyszereket helyben előállítható biológiai védőszerekkel helyettesítették (amelyből már exportforgalmuk is van). A hangsúlyt áthelyezték az olyan komplex agrártechnológiákra, amelyek kihasználták az ökoszisztáma által nyújtott szolgáltatásokat (Wolfe, 2004). 30 Az agroipari parkok rendszerének javaslatát a PTE NKFP Biomassza-projektje alapozta meg. Leírása több kéziratban is megtalálható, a szerzőnél hozzáférhető. 1

14 A poszt-fosszilis korszakba történő átmenet néhány év múlva szükségszerűen megkezdődik. Már nem az a kérdés, hogy az eddigi világrendhez illeszkedő sikeres modernizációt hogyan tudunk végrehajtani, illetve leromboljuk-e a régi struktúrákat (Mellár, 2008), hiszen azok létfeltételeik hiányában többnyire maguktól fognak megszánni. (h) Tudomány. Az eddig felhalmozott tudásmennyiség természetesen hasznosítható. A mainstream közgazdaságtanra vonatkoztatva, a hagyományos elmélet kibővült a térrel, mint a hol -ra adott válasszal, és vizsgálja a regionális, endogén fejlődés lehetőségeit (Varga, 2009). Ahogy a térséget bevonták a kutatásba, úgy egy újabb irányváltással a kutatási irány alkalmazkodhat a térségi öko-hálózat működési elveihez, és jó módszertant biztosíthat egy sokkal hatékonyabb rendszer-működéshez. Az egyéb tudományágak már régóta képviseltetik magukat ezen a területen, amelyekből jó összefoglalót találhatunk a ViaFuturi (2007) előadásai között. Az átmenethez szükséges eszközökben, tapasztalatokban Magyarország eredendően, természeti adottságait tekintve jó helyzetben van. Van bőven termőföldje, vize, ahonnan az élelmiszer- és energiaszükségletét biztosíthatja. Valószínűleg az elsők között fog tönkremenni, amikor a szomszédos országok fenntartó rendszere még működik, és így átsegíthetik néhány mélyponton (és ezt most nem pénzügyi szempontból kell érteni). Vannak előtte példák, pl. a már említett Kuba, ahol a 1990-től, a Szovjetunió szétesésétől kezdődően már elkezdődött a poszt-fosszilis korszak, illetve vannak olyan szigetállamok, ahol az önfenntartásnak működnek olyan modelljei, amelyek szükségesek lesznek a közeljövőben. 4. Hálózatok Ebben a fejezetben előbb a hálózatok új elméletének olyan szempontú megközelítését adjuk, amely alapján a térségi öko-hálózatot megfogalmazzuk. Ezután a jelenleg már bizonyos formában az ökológiai rendszerre kialakított ökológiai hálózatot ismertetjük, mint a térségi öko-hálózat alapjául szolgáló hálózatot A hálózatok új elméletéről 31 Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülöníthető elemekből áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy erősebb kapcsolatok kötik össze. Tehát a hálózat egymással kölcsönhatásban lévő elemek összességéből áll, ahol a valóságban előforduló esetekben, az elemek nem egyszerű pontok (mint a hálózatok matematikai leképezései, a gráfok esetén), hanem maguk is bonyolult hálózatok. Ez azt jelenti, hogy a természetben a hálózatok egymásba ágyazottan fordulnak elő, és így jelentős mértékben függenek egymástól. Az így kialakuló komplex hálózati rendszer stabilitása, működőképessége egyaránt függ az elemek stabilitásától, illetve a kialakuló erős és a gyenge kapcsolatok minőségétől és mennyiségétől. Egyik tényező sem elhanyagolható. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a gyenge kapcsolatok hálózatformáló, stabilitás megőrző szerepe jóval jelentősebb, mint azt első ránézésre gondolnánk. Az erős kapcsolatok adnak egy vázat, amelyre a valós hálózat a gyenge kapcsolatok segítségével épül ki. A hálózat jellegétől függően többféleképpen is meg lehet közelíteni az erős és gyenge kapcsolatok mibenlétét. 1. A hálózatok erős kapcsolatai határozzák meg azt, hogy a hálózat a környezet változásaira hogyan fog válaszolni, a gyenge kapcsolatok pedig azért felelősek, hogy két hasonló hálózat hasonló módon válaszoljon, ha ugyanolyan kihívás éri őket. 31 Az itt közölt ismertetés kivonat Kiss T. (2007) és Kiss A. (2007/2) alapján. 1

15 2. Az erős kapcsolatok biztosítják a hálózat állandóságát, a gyenge kapcsolatok viszont a hálózat alkalmazkodását, változékonyságát segítik elő, a stabilitás megőrzése mellett. Ez azon alapul, hogy a gyenge kapcsolatok nemcsak attól lehetnek gyengék, hogy mindig kicsit vannak jelen, hanem lehetséges, hogy a gyenge kapcsolatok jelentős része nem is olyan gyenge, de csak átmenetileg van jelen. Az ilyen gyenge kapcsolatok hol itt, hol ott jelentkeznek. Ilyenkor fordulhat elő az, hogy az erős kölcsönhatások biztosítják a hálózat állandóságát, a gyenge kapcsolatok viszont a hálózat változásait segítik elő. 3. A hálózat két eleme között akkor gyenge egy kapcsolat, ha annak elvétele vagy hozzáadása statisztikusan értékelhető módon nem befolyásolja a hálózat jellemző tulajdonságának átlagát. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatot, egyfajta rugalmas szilárdságot adva nekik. Sok gyenge kapcsolat esetén a modulok sűrűn kötődnek egymáshoz, az alhálózatok szinkronizálnak, kevés fluktuáció tapasztalható, a kommunikáció jó, a relaxáció akadálymenetes, a zaj gyorsan szétoszlik, felszívódik a hálózatban. Kevés gyenge kapcsolat esetén mindezek ellenkezője igaz (Csermely, 2005). Első ránézésre az erős kölcsönhatás fontosabbnak tűnhet, mint a gyenge, hiszen az határozza meg a hálózat válaszait. Ha eltávolítjuk az erős kölcsönhatásokat, a hálózat először megváltozik, majd szétesik, és ezzel, ha addig élt, meghal. Ha a gyenge kapcsolatokat távolítjuk el, első ránézésre nem történik semmi. A hálózat él, válaszai ugyanazok. Itt azonban pontosítani kell. A hálózat válaszainak átlaga marad ugyanaz. A válaszok szórása, változékonysága azonban a gyenge kapcsolatok eltávolításával egyre nő. Gyenge kapcsolatok nélkül a hálózat instabil és kiszámíthatatlan lesz. Fontos tehát az erős kölcsönhatás, hiszen nélküle szétesik a világ. De fontos a gyenge kapcsolat is, hiszen nélküle a világ kiszámíthatatlan, fenyegető, félelmetes és élhetetlenül instabil marad. A gyenge kapcsolatok, csakúgy mint az erősek, a különböző hálózatokban különböző formákban fordulnak elő, mint pl. a gazdasági hálózatokban: a munkakapcsolatok, a társadalmi hálózatokban a távoli ismerősök, biológiai-kémiai rendszerekben: a másodlagos kötések. A hálózatok elemei Az elemeket, amelyek a hálózat egyedi építőkövei, a gráfelméletben csúcsnak, a fizikában helynek, a szociológiában szereplőnek is szokás nevezni (Csermely, 2005). De hálózattól függően az elemek lehetnek például cégek, gyárak, termelési egységek (gazdasági hálózatban), emberek, társaságok, intézmények, szervezetek (társadalmi hálózatban), természeti értékek, élőhelyek, egyedek (természeti ökológiai hálózatban). Az, hogy egy adott esetben mit tekintünk elemnek, egyrészt attól függ, hogy milyen hálózatot vizsgálunk, másrészt attól, hogy a hálózatnak mely tulajdonságára vagyunk kíváncsiak. Az elemeknek egy csoportját a hálózat moduljának nevezzük akkor, ha az elemek a többitől viszonylag elkülönülnek, és egymáshoz mind a hálózat szerkezetébe mind funkcionálisan szoros és preferált kötődést mutatnak. A modulok egy nagyobb hálózat széttagolódásából, illetve kisebb hálózatok integrációjából jöhetnek létre (Csermely, 2005). Az elemek között kitüntetett szerepük van a csomópontoknak. Ezek a hálózat azon elemei, amelyeknek sok kapcsolatuk van. Általában azokat az elemeket nevezzük csomópontnak, amelyek legalább 1 százalékos arányt képviselnek az össze kapcsolatból. Az ökológiai hálózatban a fontosabb csomópontokat kulcsfajoknak nevezik. Egy kulcsfaj kihalása másodlagos kihalások egész láncolatát indítja el, ami akár az egész ökológiai hálózat széteséséhez vezethet. 1

16 A hálózatok skálafüggetlensége A hálózatok egzakt, matematikai kezeléséhez és modellezéséhez szükséges tudni azt, hogy a legtöbb önszerveződő hálózat skálafüggetlen. Egy hálózatot a leggyakoribb szóhasználat szerint akkor nevezünk skálafüggetlennek, ha a hálózat fokszámeloszlása hatványfüggvény szerint változik. A fokszám egy-egy elem kapcsolatainak a száma a hálózaton belül. Tehát ha a kapcsolatok függvényében ábrázolnánk az adott mennyiségű kapcsolattal rendelkező elemek számát, akkor egy exponenciális görbét kapnánk. Nagyon sok elemnek lenne kevés kapcsolata, és exponenciálisan csökkenne azon elemek száma, amelyeknek egyre több kapcsolatuk van. A skálafüggetlenség szemléltetésére szolgál az alábbi ábra, amelyen egy véletlen és egy skálafüggetlen hálózat fokszám szerinti eloszlása látható: 1.sz. ábra - Véletlen és skálafüggetlen hálózatok Forrás: Barabási, 2006, 1298.o. Az országos közúti hálózat véletlen hálózathoz hasonlít, amelyben a csomópontok a városok, a kapcsolatok pedig az őket összekötő főútvonalak. A légiközlekedés ezzel szemben egy skálafüggetlen hálózat, ahol a hatványfüggvényű fokszámeloszlása előrevetíti, hogy a legtöbb csomópontból csupán kevés kapcsolat indul ki, amelyeket néhány nagymértékben összekapcsolt középpont tart össze (fent jobbra). (Barabási, 2003) A természeti, és az ember alkotta jelenségek között mindenütt megtalálhatók ezek a skálafüggetlen, vagy gyakorlatilag skálafüggetlen hálózatok. Az eső valószínűsége és hossza ugyanúgy skálafüggetlen eloszlású, mint a földrengések gyakorisága és erőssége (Barabási, 2003; Peters - Christiensen, 2002, in Csermely, 2004). A világ váratlan eseményei tehát gyakran nem is annyira váratlanok, hanem skálafüggetlenek. Ugyanakkor a legjobb túlélési stratégia is a skálafüggetlenséghez kötött. Nem véletlen, hogy mind a játék (amely a váratlan helyzetekre való felkészülés egyik fontos eleme), mind pedig a művészetek (például zene) számos eleme ugyancsak skálafüggetlen eloszlást mutat. A nyerési esélyek Daniel Bernoulli által leírt skálafüggetlen eloszlása (mindig van esélye annak, hogy egy nagyságrenddel többet nyerjünk, de ez az esély éppen egy nagyságrenddel kevesebb (Bernoulli, 1738, in Csermely, 2004)), valamint a zene ritmicitásának és tonalitásának skálafüggetlen jellege (Hsu - Hsu, 2001, in Csermely, 2004) egyaránt arra utal, hogy a hálózatok általános tulajdonságai olyan közös evolucionáris örökségünk, amelyet a lehető legváratlanabb helyzetekben veszünk figyelembe, illetve gyakorlunk be már kiskorunk óta. 1

17 A légiközlekedési, barátsági-ismeretségi hálózatok, természeti és zenei jelenségek mellett számtalan más skálafüggetlen hálózat található. További tipikus példák: táplálékláncok (ökológai hálózatok), ideghálózat, immunhálózat, transzporthálózatok, méhek, hangyák, delfinek rovartársadalmak rendszere (biológiai hálózatok), városok méreteloszlása, tudományos együttműködés megoszlása, telefonhívások megoszlása, vagyoneloszlás (társadalmi hálózatok), az internet, az áramhálózatok, számítógépes programcsomagok szerkezete (technológiai hálózatok), cégek méretének, társaságok (közgazdasági hálózatok). És mindezek többé-kevésbé egybeágyazottan. A hálózatok stabilitása Modellrendszerek segítségével egyértelműen kimutatható, hogy a skálafüggetlen hálózatok sokkal stabilabbak a zavaró hatásokkal szemben, mint a véletlen hálózatok. A másik fontos megállapítás, hogy míg a véletlen hálózatokban az egyszerűség, addig a skálafüggetlen hálózatban a bonyolultság, a diverzitás okozza a stabilitásnövekedést. A diverz, skálafüggetlen hálózatok alaptulajdonsága a sok gyenge kapcsolat megléte. A gyenge kapcsolatok stabilizáló szerepét a szociális hálózatok esetén már évtizedekkel ezelőtt leírták, és azóta számos példán igazolták (Granovetter, 1973, in Csermely, 2004). Gyenge kapcsolatok nélkül a szociális háló által alkotott világ nem lenne olyan "kicsi", hogy hat barát közvetítésén keresztül eljuthatunk szinte bármely ismeretlen emberhez a Földön (Milgram, 1967, in Csermely, 2004). Az informális kapcsolatok (small-talk, pletyka stb.) által segítenek a nők a társadalom stabilizálásában (Degenne - Forse, 1999; Szvetelszky, 2002, in Csermely, 2004). Azokban az országokban, ahol a nők informális kapcsolatait mesterségesen visszaszorítják, például Afganisztánban, a Közel-Kelet és a Balkán bizonyos vidékein, bizonyára ezen kapcsolatok hiánya is hozzájárul a társadalom általános labilitásához (White - Houseman, 2003, in Csermely, 2004). A cégek külön erőfeszítéseket tesznek arra, hogy szerkezetükben minél több informális (gyenge) kapcsolat kialakítására teremtsenek lehetőséget, amely növeli a cég ütőképességét és a folytonosan változó körülményekhez való alkalmazkodását, stabilitását (Cross - Parker, 2004, in Csermely, 2004)). A gyenge kölcsönhatások szerepet játszanak az ökoszisztémák stabilizálásában is (Berlow, 1999; McCann et al., 1998, in Csermely, 2005). Az olyan rendszerek, ahol az elemek számos elemmel állnak egymással egyenrangú kapcsolatban (például többfajta élelmet egyaránt fogyasztó állatokat, növényeket - például mindenevőket - is tartalmaznak), stabilabbak, mint az olyan ökoszisztémák, amelyekben valamely táplálék elfogyása egyben a táplálékon kizárólagosan élő faj elpusztulását is okozza, ami akár egy kaszkádszerű kihalás-sorozathoz is elvezethet. Az ökoszisztémák stabilitása Az ökoszisztémák érzékenységének vizsgálatánál a skálafüggetlensége szolgál alapul. Például élőlények közössége esetén teljesen az elemnek (fajnak) a függvénye, hogy a kiiktatásával milyen hatást gyakorlunk a hálózatra. Ha egy kulcsfajt veszünk ki az ökoszisztémából, akkor annak általában katasztrofális következményei vannak. Ezzel ellentétben, ha véletlenszerűen kezdjük elvonni a fajokat a táplálékláncból, akkor nagy valószínűséggel a hálózat még sokáig stabil maradhat, hiszen igen kis eséllyel érintünk kulcsfajokat. Első közelítésben azt gondolhatnánk, hogy akkor csak ezeket a fontos kulcsfajokat kellene meghatározni, megkeresni és megvédeni, és akkor stabil maradhatna a rendszer. Csakhogy a kulcsfajok meghatározása igen nehéz. Teljes bizonyosságot csak úgy szerezhetünk egy faj kulcsfajságáról, ha kivesszük a rendszerből, és figyeljük a következményeket. Ez természetesen nem megoldás. A táplálékláncok és egyéb fajok közötti kapcsolatok feltérképezésével is jó közelítéssel meg lehet határozni a kulcsfajokat, de gyakran előfordul 1

18 az, hogy akár a környezeti viszonyok megváltozása esetén egy ártalmatlan, addig redundáns faj is kulcsfajjá lép elő. A kulcsfaj státusza kiszámíthatatlan. Ha a károk az ökoszisztémát egymás után érik, előbb-utóbb elérünk egy olyan pontot, amikor már nincs több helyettesítési lehetőség, átlépünk egy küszöbértéket, ahonnan a rendszer hirtelen óriási érzékenységet mutat minden további faj eltávolítására. A fent említett komplexitás miatt ezt a küszöbértéket igen nehéz megjósolni. Soha nem tudhatjuk, hogy egy ökoszisztéma a második, ötödik, vagy huszonötödik faj kihalása után válik katasztrofálisan kiegyensúlyozatlanná. A diverzitás és a gyenge kapcsolatok mennyisége összefügg egymással. A természeti skálafüggetlen rendszerekben egyértelmű stabilizáló hatásuk van, amelynek példáján érdemes kialakítani a társadalmi és rá a gazdasági rendszerünket. Figyelnünk kell azonban a különbözőségekre is. A társadalomban például a diverzitás, tolerancia nélkül, nem stabilizál (Csermely, 2005). Ilyen esetekben a diverzitás kétélű fegyver. Általában stabilizál, de ha szegregációhoz vezet, akkor épp az ellenkezőjébe csap át, konfliktusforrássá válik. Ez utóbbi probléma leginkább a kisebbségek esetén merül fel (legyenek akár más nemzetiségűek, más vallásúak, más értelmi képességűek, stb.). Ha a többség toleráns, akkor a másságot hordozó kisebbség nem válik elzárkózóvá. Ugyanakkor, pontosan ugyanez a kisebbség destabilizálóvá válik, ha a többség intoleráns és kirekeszti. Ilyenkor a kisebbség bezárkózik, erős kölcsönhatásokat alakít ki a saját csoportján belül, a társadalomban pedig új törésvonal és konfliktusforrás keletkezik. A gyenge kapcsolatok stabilizáló ereje- példák A skálafüggetlen hálózatokat a gyenge kapcsolatok stabilizálják, tehát a természeti hálózatok többségét is. 1. Az állatközösségeket vizsgálva az egyik legfontosabb üzenetként az fogalmazható meg, hogy a gyenge kapcsolatok száma párhuzamosan nő az adott állatközösség stabilitásával. A méhcsaládok nagyszerű rendezettsége a gyenge kapcsolatok sokszínűségének is köszönhető: a feromonokkal és tánccal közvetített instrukciók rendszertelensége és különbözősége tovább növeli a stabilitást. Sok állatközösség stabilitása a csoportméretük skálafüggetlen eloszlásán alapul. A rovartársadalmakon túl a tonhalakra, szardíniákra és az afrikai bikákra is ez jellemző (Bonabeau és mtsai., 1999, in Csermely, 2005). A delfinek skálafüggetlen csoportjai az előzőekhez képest még sokkal struktúráltabbak, a körülménykehez igazodó, többszintű szövetségeik rendkívül nagy segítséget adnak a delfincsoportok túléléséhez. A redundancia és a folyamatosan újjáformálódó szövetségek a gyenge delfinkapcsolatok sokaságát alakítják ki a csoporton belül (Connor és mtsai, 1999, Lusseau, 2003, in Csermely, 2005). 2. A gyenge kapcsolatok létfontosságú stabilizáló szerepe nyilvánul meg az erdők esetében is. A fák együttélését a felszín alatti, talajban szövődő gombafonalak segítik olyan mértékben, hogy nélkülük az erdő nem is tudna egészségesen funkcionálni. A gombák teszik lehetővé azt, hogy az árnyékban lévő fáknak a napon lévő társaik tápanyagot adhassanak, és a gombák juttatják el a napon lévő fákhoz az árnyékban lévő fák által termelt védőanyagokat is, amelyekkel a napon lévő fák az ultraibolya sugarak káros hatásai ellen védekezhetnek. A gombák teszik lehetővé, hogy az erdő egyik szélén lévő fa átadhassa a társainak azt a vasat, amit csak ő tudott felszívni. Az erdő tehát nem sok fa egymás mellett. Az erdő egyetlen élőlény, amelynek minden különálló része segíti a másikat. Az erdő ezért stabil. Érdemes tanulnunk az erdőtől. Tovább bővítve ezt a gondolatmenetet, a gombafonalak egészségessége függ a talaj állapotától, ezen keresztül minden olyan tényezőtől, amely a talaj állapotát befolyásolja (pl. a talajban lévő élőlények, más mikroorganizmusok, klíma: csapadék, 1

19 szélerősség, hőmérséklet, stb.), amely elemek önmaguk már egy másik hálózat részei. Tehát a gyenge kapcsolatok gyakran átnyúlnak egy másik hálózat felé, avagy ahogy már említettük, ezek a gyenge kapcsolatok egy olyan nagyobb hálózatot alakítanak ki, amelyeknek az elemei kisebb hálózatok. Mivel az ökológiai rendszerek skálafüggetlenségükben igen hasonlóak más hálózatokhoz, ezért további modellek születtek arra vonatkozóan, hogy az emberek által létrehozott/létrejött hálózatok, szintén az ökológia rendszerekhez hasonlóan, mennyire lehetnek stabilak. 3. Társadalmi méretekben a gyenge kapcsolatoknak gazdasági haszna van. Az új gondolatok, az innovációk nagyon sokszor abból fakadnak, ha két egymástól addig elszigetelt gondolatkör hirtelen találkozik. Az ilyen, váratlan és tervezhetetlen találkozásokat a gyenge kapcsolatok segítik elő. A tudásalapú társadalom a gyenge kapcsolatok nélkül semmit sem ér. 4. A gyenge kapcsolatok játszhattak közre abban, hogy a Silicon Völgy az Egyesült Államok technológiai központjává váljon. Ugyanerre a posztra pályázhatott volna a Boston város 128. országúti fejlett technológiai területe is. A későbbi Silicon Völgy cégei, a Sun Microcomputer, a Hewlett-Packard és a Silicon Graphics nyertesként kerültek ki a küzdelemből. A Bostoni vetélytársaik, a Digital Equipmnet, a Prime Computer és az Apollo Computer vagy feloszlott, vagy mások felvásárolták. Analee Saxenian szociológus véleménye szerint a győzelemben legdöntőbb tényezők közé számított, hogy a gondolatok, a tőke, az emberek nem csupán a vállalatokon belül, de az egyes vállalatok között is könnyűszerrel áramolhattak. Konkurens szervezetek tagjai között általában kevés a bizalom, de a Silicon völgyben a különböző cégek kivételesen szívesen együttműködtek. A dolgozók gyakran változtattak állást, így a különböző cégek alkalmazottjai sokszor dolgoztak együtt korábban, a számítógépes szakemberek kultúrájában többet számított a technikai együttműködés és az előrehaladás, mint a céghűség vagy a magasabb fizetés. Ez utóbbi talán Bostonban is így volt, de Silicon Völgyben a vállalatok szívesen támaszkodtak a céghatárokon átnyúló személyes kapcsolatokra (Buchanan, 2003, in Csermely, 2005) Az ökológiai hálózatról 32 Az ökológiai hálózatról szóló nemzetközi egyezmények ban kezdődtek. Először a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye. A hollandiai Maastricht kongresszusi palotájában, a Holland Királyság természetvédelmi kormányzata előkészítésével 43 európai ország, valamint számos szakmai, társadalmi, pénzügyi világszervezet vezető tisztségviselőjének és a természetvédelem kimagasló nemzetközi szaktekintélyeinek jelenlétében nagysikerű konferencián megvitatta és elfogadta az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET European Ecological Network) programját. Komolyabb, állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a csatlakozó országok környezetvédelmi miniszteri a szófiai találkozón aláírták (1995. Szófia). A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük áprilisában Genfben elfogadták a Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket. A PEEN lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat A kivonat Kiss T. (2007) és Kiss A. (2007/1) alapján ad áttekintést az ökológiai hálózatokról. Érdiné Szekeres Rozália: Magyarország és az Ökológiai Páneurópai hálózat (Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi hivatal, 2002) , Maastricht a gondolat megfogalmazása; 1999, Genf, az irányelvek lefektetése (Nagy, 2004) 1

20 tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. Még az olyan, közepesen fejlett országok is csatlakoztak a hálózathoz, mint Moldva, vagy Ukrajna. Eddig tizenhat ország tagja a hálózatnak, köztük Magyarország is kialakította a nemzeti ökológiai hálózatát (1996. évi LIII. Tv) (Nagy, 2004). Továbbá az ECNC (az Európai Természetvédelmi Központ) kiemelt feladatának tekinti a kelet- és közép-európai nemzeti hálózatok harmonizálását, s ennek első jeleként elkészítette az érintett országok 1 : léptékű kísérleti hálózatát. A magyar természetvédelem a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország), valamint Horvátország és Ukrajna nemzeti ökológiai hálózatának koordinálásában jelentős részt vállalt. A program előtérbe helyezte a határon átnyúló védett területek rendszerének ügyét is. A magyar természetvédelem a kilencvenes évek elejétől fogva legfontosabb feladatai között kezelte ezt a koncepciót. Nem igényel különösebb magyarázatot, sőt kiemelkedő földrajzi-ökológiai ismereteket sem annak felismerése, hogy pl a Dráva mente mindkét partszakasza hasonló életkörülmények hordozója. Melléfogás volna attól függően eltérő természetvédelmi kezelésben részesíteni a régió egyes részeit, hogy a történelem mely ország részévé tette, hiszen az ott élők sorsának alakulása sokkal inkább a természeti környezet állapotától és működőképességének megőrzésétől függ, semmint a politikai hovatartozástól. 2.sz. ábra Magyarország ökológiai hálózata (Forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal) Míg a hagyományos természetvédelem először a fajok védelmét tűzte ki célul, mára nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyeztetett fajokat csak úgy lehet megmenteni, ha a táplálékukat, a szaporodóhelyüket, az élőhelyüket is védjük, s a fontos, értékes - mert ritka - fajok életterét rezervátumszerűen óvjuk. 36 Minden jószándék, erkölcsi kiállás és ráfordítás ellenére is fel kellett ismerni, hogy e hagyományos természetvédelmi gyakorlat a világstratégia céljainak nem képes megfelelni. Az élővilág védelmének mozgalma kiszélesedik: a biodiverzitást, avagy terjedőben lévő magyarított változata szerint a biológiai sokféleség védelmét tűzi ki, országos és nemzetközi szinten. A Földön ma élő fajok száma milliós-tízmilliós nagyságrendű. Az emberiség által eddig gazdaságilag hasznosított fajok

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Hogy vette át a hatalmat egy bank klikk az USA-ban

Hogy vette át a hatalmat egy bank klikk az USA-ban Mindenidõk legnagyobb törvényszegése. 2 Arabló kölcsönök által a nép kizsákmányolása.................... 2 Elõtörténet: a manipulált bank rémhír.. 2 Titkos találkozás a Jekyll szigeten...... 2 Az elnököt

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A certifikátok mögöttes termékei

A certifikátok mögöttes termékei A certifikátok mögöttes termékei Erste Befektetési Zrt. Dr. Miró József Budapest, 2011 április 5. 2011.04.06. 1 S&P500 Emelkedő trend Áttörte a rövidtávú trendvonalat ha áttöri az 1 340-es szintet irány

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben