VÁLASZTÁSI FÜZETEK 158. SEGÉDLET

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 158. SEGÉDLET a jegyzõk általános választásszakmai felkészüléséhez valamint az idõközi választások és a helyi népszavazások lebonyolításához ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

2 2

3 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 158. SEGÉDLET a jegyzõk általános választásszakmai felkészüléséhez valamint az idõközi választások és a helyi népszavazások lebonyolításához Budapest,

4 A Választási füzetek címû sorozat szerkesztõje: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetõje Összeállította: Dr. Berta Zsolt Dr. Jackli Tamás Rozsnyik Annamária Lektorálta: Dr. Péteri Attila Rytkó Emília Dr. Barabás Zoltán Nyomdai szerkesztés: Zubor András Pál ISSN:

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELÕSZÓ HOGYAN TANULJUNK? Általános ismertetõ Jelölésrendszer Hogyan segítjük az Ön tanulását? Az osztályozásról Segítségkérés Önellenõrzõ kérdések A következõ lépés A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEI A törvény alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága Általános szabályok A választókerületek és szavazókörök kialakítása A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE A választójogosultság A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban A névjegyzék és az értesítõ elkészítése A névjegyzék közszemlére tétele A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig A névjegyzék vezetésének szabályai A jegyzõk egymás közötti értesítése Igazolás kiadása, igazolással szavazás Országgyûlési választás, EU parlamenti választás, országos népszavazás Önkormányzati választás A külképviseleti névjegyzék A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján Esettanulmányok Önellenõrzõ kérdések A VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási bizottságok

6 5.1.1 A választási bizottságok választott tagjai A választási bizottságok megbízott tagjai A tagok jogai, a választási bizottságok mûködése A választási bizottságok feladata és hatásköre A választási bizottság döntése A választási irodák A választási irodák tagjai A választási irodák feladatai Önellenõrzõ kérdések A KAMPÁNY A kampány Adatok igénylése a kampányhoz A választási kampány törvény által nevesített eszközei A választási plakát Gyûlés Rádió- és televízió-közvetítés A kampánycsend Önellenõrzõ kérdések A JELÖLÉS Az ajánlás A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista bejelentése A jelölõ szervezet bejelentése A jelölt bejelentése A lista bejelentése Az ajánlások ellenõrzése A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele A jelöltre vonatkozó rendelkezések Önellenõrzõ kérdések A SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSA Szavazás belföldön Szavazás napját megelõzõ feladatok A szavazás ideje A szavazás helye A szavazóhelyiség és annak felszereltsége

7 8.1.5 A szavazatszámláló bizottság elnökének szerepe A jegyzõkönyvvezetõ feladatai A szavazás megkezdése A választópolgár a szavazóhelyiségben Mozgóurnás szavazás A szavazás lezárása Szavazás a külképviseleten Önellenõrzõ kérdések A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása A szavazás lezárását követõ, az urna felbontását megelõzõ feladatok Az urna felbontását követõ feladatok A szavazatszámlálást követõ feladatok A választási eredmény megállapítása Önellenõrzõ kérdések JOGORVOSLATOK A jogorvoslatok fajtái A kifogás benyújtása és elbírálása A fellebbezés benyújtása és elbírálása Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Speciális jogorvoslatok A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat A szavazólap adattartalmának megállapítása elleni jogorvoslat Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen Jogorvoslat a választási eredményt megállapító döntés ellen Önellenõrzõ kérdések HELYI ÖNKORMÁNYZATI IDÕKÖZI VÁLASZTÁSOK Az idõközi választás kitûzésének okai Az Idõközi választás kitûzése Idõközi választás bejelentése A választójog gyakorlása A választókerületek határai a lakos feletti településeken Névjegyzék és értesítõ elkészítése, nyomtatványok elõállítása

8 11.7. NESZA jegyzék igénylése A szavazás A jegyzõkönyvek továbbítása Egyszavazókörös település esetén: Többszavazókörös település esetén: Idõközi választások költségtérítése Önellenõrzõ kérdések Mellékletek a 11. fejezethez Melléklet Adatlap az idõközi választás bejelentéséhez Melléklet Szavazólap minták [Ve. 4., 5., 6. számú melléklet] melléklet Alkalmazott jegyzõkönyvek [Vhr. 5. számú melléklet] Melléklet Idõközi helyi önkormányzati választás tételek és normatívák (forintban) [Pür. 3. számú melléklet] Melléklet Feladattípusú elszámolás munkalapja HVI [Pür. 4. számú melléklet] A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRÕL ÁLTALÁBAN A helyi népszavazáson és népi kezdeményezésen való részvételre jogosultak köre A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés tárgya A helyi népszavazáson mûködõ választási szervek A választási bizottságok A választási irodák A választási irodák vezetõinek tájékoztatási kötelezettsége az Országos Választási Iroda felé A helyi népszavazás kezdeményezése A népszavazás kezdeményezésére jogosultak köre Népszavazás választópolgári kezdeményezésre A népszavazás elrendelése, elõkészítése A helyi népszavazás lebonyolítása Névjegyzék és a választópolgárok értesítése A kampány és a szavazás lebonyolítása A népszavazás szavazóköri eredményének megállapítása, az iratok továbbítása A helyi választási iroda feladatai A helyi népszavazás eredményének megállapítása A helyi népszavazás lebonyolítása falugyûlésen

9 12.8. Jogorvoslatok A jogorvoslatok az aláírásgyûjtõ ívek hitelesítésével és a képviselõ-testület döntésével kapcsolatban Jogorvoslati fórumrendszer a helyi népszavazáson, népi kezdeményezésen A helyi népi kezdeményezés Önellenõrzõ kérdések Mellékletek a 12. fejezethez Nyomtatványminták Melléklet Nyomtatványminták ÖNELLENÕRZÕ KÉRDÉSEK MEGOLDÁSAI RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

10 10

11 1. ELÕSZÓ Tisztelt Olvasó! Az Országos Választási Iroda ezzel a kiadványával egy hiányt hivatott pótolni. A választási szakigazgatásban közremûködõk számára ugyanis most kerül elõször kiadásra egy ilyen átfogó jellegû munka, amelyet Ön a kezében tart. Kiadványunk az elmúlt évek összegyûjtött tapasztalatait foglalja össze ebben a tájékoztatóban, melybe a helyi népszavazásokról és népi kezdeményezésekrõl, valamint a helyi idõközi önkormányzati választásokról szóló korábbi anyagaink is beépítésre kerültek. Az ismertetõ 3 fõ fejezetre tagolódik a választási eljárás általános szabályai mellett, a helyi idõközi önkormányzati választások, valamint a helyi népszavazások, és népi kezdeményezések speciális eljárási rendjét mutatja be. Az utóbbi években megsûrûsödött az idõközi választások, és a helyi népszavazási kezdeményezések száma egyaránt, ezért idõszerû egy olyan korszerû segédlet összeállítása, amely hasznos segítséget nyújt a választási irodák tagjainak. Országos Választási Iroda 11

12 12

13 2. HOGYAN TANULJUNK? 2.1. Általános ismertetõ Ez a tananyag a választásokban közremûködõ szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti elõ. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszõleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutor hálózatunkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele kettõ teszt és a tudáspróba sikeres megoldása. A képzés eredményes elvégzését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni. A kurzus tananyagát elektronikus formában adtuk át Önnek, melyet szükség szerint szabadon kinyomtathat. Ennek megfelelõen a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza: (1) A tanfolyam elvégzéséhez javasolt idõütemezést, (2) Az Önt segítõ tutor nevét és telefonszámát, (3) A tesztekre rendelkezésre álló idõkeretet, (4) Az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetõségét, Kérjük ellenõrizze hogy, valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! A tananyag elsajátítása órát vesz igénybe. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében, és az önellenõrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlõdnek. Önellenõrzõ kérdések Az ellenõrzõ kérdések szerepe, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejébõl. Az ellenõrzõ kérdések un. választósak, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések végén azonnal közöljük a helyes választ. 13

14 Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Tesztek A tananyag feldolgozása során a résztvevõknek kettõ tesztet kell megoldaniuk, amely eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztek a három fõ fejezetnek megfelelõen az önellenõrzõ kérdésekbõl kerültek összeállításra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, de a teljes tananyagban szereplõ kérdésekbõl áll össze Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetõségét különbözõ piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban. Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítõi külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Az ilyen részek vastag betûkkel találhatók a nyomtatott tananyagban. Esettanulmányok Ez a piktogram az esettanulmányokat jelöli az anyagban. Önellenõrzõ kérdések Ez a piktogram az önellenõrzõ kérdéseket jelöli az anyagban. Teszt Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. 14

15 2.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történõ beiratkozásától kezdve az Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülõ informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. A kézhez kapott tájékoztató levélben közöltük Önnel, hogy mely telefonszámon érheti el tutorát, illetve az OVI Technikai Támogatás Csoportját. Bármilyen problémája van, ne habozzon felhívni Õt! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetõséggel! Elõfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelõ szakértõhöz, és megválaszolásra kerüljön Az osztályozásról A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevõknek kettõ teszt, illetve a tanfolyam végén tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább megfelelt szinten kell teljesítenie, ez feltétele a tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetõsége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelõzõ sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minõsítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg, vagy megfelelt Nem felelt meg az a hallgató, aki a tesztet nem tudta megfelelt szinten teljesíteni, illetve a tudáspróba során nem felelt meg minõsítést kapott. Ne feledje, hogy a tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet megfelelt szinten teljesítette! Megfelelt minõsítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a tudáspróbát is megfelelt szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a teszteket önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A tesztek a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszközei! 2.5. Segítségkérés A képzés során elõfordulhat, hogy Önnek valamilyen okból segítségre van szüksége. Ilyen esetekben mint ezt már említettük elõször a tutorhoz forduljon. Amennyiben a teszt és vizsgarendszerbe történõ belépési kísérlete valamilyen okból nem sikeres, úgy ne a tutort, hanem a tájékoztató levélben megadott OVI Technikai Támogatás Csoport telefonszámát hívja. 15

16 2.6. Önellenõrzõ kérdések 1. Ki a tutor? (b) a. A tanfolyamon résztvevõ hallgató. b. A személy, aki segít a tananyaggal kapcsolatos problémáim megoldásában c. A nagypapa latin neve 2. Mi az önellenõrzõ kérdés? (c) a. Kifejtõ választ igénylõ feladat b. Olyan feladat, melynek eredménye beleszámít a vizsgába. c. Az adott anyagrész elsajátítását mérõ kérdés, melynek megoldása megtalálható a könyv végén. 3. Hány tesztet kell sikeresen megoldania a tanfolyam során? (c) a. Egyet b. Kettõt c. Hármat 4. Hányszor kísérelheti meg egy teszt megoldását? (c) a. Csak egyszer b. Maximum ötször c. Ahányszor csak akarja 5. Kihez kell elõször segítségért fordulnom informatikai gond esetén? (b) a. A tutorhoz b. Az OVI Technikai Támogatás Csoportjához c. A hivatalvezetõhöz 2.7. A következõ lépés Ha a tájékoztató levélben leírt összes anyagot kézhez kapta, úgy már el is kezdheti a tanulást. Amennyiben hiányt vél felfedezni, úgy azonnal hívja a tutorát! Javasoljuk, hogy a szoftvert is próbálja azonnal elindítani. Bármilyen hiba merül fel a futtatás során, azonnal forduljon az OVI Technikai Támogatás Csoportjához! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek! Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetõje 16

17 I. FEJEZET A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 17

18 18

19 3. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEI 3.1. A törvény alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága A Ve. 1. -ában a törvény célját rögzítve meghatározza egyben azt is, hogy kik a választási eljárás résztvevõi. E szerint a törvény a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek, valamint a választási szervek jogait és kötelezettségeit szabályozza a választási eljárásban. A törvényt a következõ eljárásokban kell alkalmazni: az országgyûlési képviselõk választására, az Európai Parlament tagjainak választására, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választására, a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására, az országos népszavazásra, a helyi népszavazásra, az országos népi kezdeményezésre, a helyi népi kezdeményezésre. A Ve. rögzíti azokat a legfontosabb eljárási alapelveket, melyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása, jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk. Ezek a következõk: a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között, jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás, jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása, a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A választási eljárás alapelveinek pontos definíciója nincs, egyfajta joggyakorlási módot tükröznek. Az alapelvek tartalmát a joggyakorlat alakítja ki, és az egyes konkrét jogesetek kapcsán hozott választási bizottsági, bírósági döntések világítanak rá azok konkrét esetben követendõ tartalmára. A választási eljárás alapelveinek azért is kiemelkedõ jelentõségük van, mert a Ve évi módosítása óta lehetõség van arra, hogy a kifogással élõk egyéb konkrét jogszabálysértés nélkül, kizárólag a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozzanak a jogorvoslati kérelemben. Alapelvi szintû jelentõsége van a választási eljárás nyilvánosságának is, mely a demokratikus választások egyik alapvetõ feltétele. Ennek értelmében a választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogokat. A választási eljárás nyilvánosságának garanciáit a Ve. további konkrét rendelkezései biztosítják. 19

20 Ezek közül néhány a törvény II. fejezetében található. Így A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyérõl és idejérõl, a jelöltekrõl, a névjegyzék kifüggesztésérõl, a szavazás módjáról, a választás eredményérõl) az illetékes választási iroda közleményt ad ki. A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetõleg az országgyûlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fõvárosi, megyei közgyûlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A szavazás napján a választás befejezése elõtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak (ha az adatok rendelkezésre állnak, azokról kötelesek tájékoztatást adni). Tilos nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét a kampánycsend idején. A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei: (5) a válaszadás névtelensége és önkéntessége, (6) a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, (7) a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, (8) csak a szavazóhelyiségbõl kilépõket kérdezhetik Általános szabályok A Ve. az Általános szabályok cím alatt a választások kitûzésére, az eljárási határidõkre és a választások költségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak: A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni. A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelõzõ vagy követõ napra. Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követõ 30 napon belülre tûzi ki. A Ve.-ben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok ha a törvény másképpen nem rendelkezik a határidõ utolsó napján 16 órakor járnak le. A napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint kell számítani. A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit az Országgyûlés által megállapított mértékben a központi költségvetésbõl kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevõszék ellenõrzi, melynek eredményérõl tájékoztatja az Országgyûlést. 20

21 3.3. A választókerületek és szavazókörök kialakítása A választókerületek kialakítása a választási eredményt is befolyásolja. Ezért rögzíti a Ve. 9. -a a választókerületek kialakításának elveit. E szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítõen azonos legyen. A választókerületek kialakításánál a Ve. szerint figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is, ami azonban a gyakorlatban nem adhat alapot az arányosság pl. politikai okokból történõ korlátozására.. A választókerületek kialakítására vonatkozó további garanciális szabályokat az országgyûlési és az önkormányzati választások speciális rendelkezései tartalmazzák. A hatályos országgyûlési választókerületi rendszerrel kapcsolatos alkotmányos mulasztás tárgyában született 22/2005. (VI. 17.) AB határozat pedig megfogalmazza a választókerületek kialakításával kapcsolatos szabályozással szemben támasztott követelményeket. A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A helyi választási iroda vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri a szavazókörök kialakítását érintõ változásokat, és minden év januárjában felülvizsgálja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását. A két vagy több szavazókörrel rendelkezõ településen a helyi választási iroda vezetõje kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetõleg akik igazolással rendelkeznek. (Figyelem! Ez egy és ugyanaz a szavazókör!) Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetõje az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki. A választás demokratikus lebonyolításhoz kapcsolódó elv, hogy a választókerületek és szavazókörök kialakítása mindenki számára átlátható, és az eljárás tartama alatt a szavazóköri/választókerületi határok változatlanok legyenek. Ezért a Ve. szerint választás kitûzésétõl a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni. 21

22 22

23 4. A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE 4.1. A választójogosultság A választójog alkotmányos alapjog. Ennek megfelelõen az Alkotmány tartalmazza a választójog feltételeit. Az Alkotmány értelmében minden nagykorú, Magyarországon lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgár aktív és passzív választójoggal rendelkezik az országgyûlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselõk választásán és részt vehet országos és helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben; az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgára, amennyiben Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, aktív és passzív választójoggal bír az európai parlamenti képviselõk és a helyi önkormányzati képviselõk választásán (azzal a megkötéssel, hogy polgármesteri tisztségre nem választható meg) és részt vehet helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben; minden bevándorolt, menekült és letelepedett személyt megillet az a jog, hogy szavazhasson a helyi önkormányzati képviselõk választásán és részt vegyen helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben. Nincs választójoga annak, aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetõleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgára akkor sem választó és választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban Az Alkotmány magyarországi lakóhelyhez köti a választójogosultságot. Az Alkotmány e rendelkezését a Ve. és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (SZLtv.) konkretizálja. A Ve. és az SZLtv. alapján a polgár lakcíme (mint gyûjtõfogalom) elsõdlegesen lakóhelyének címét jelenti. Abban az esetben, ha a választópolgár bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, de bejelentett tartózkodási hellyel igen, lakcímének ez utóbbit kell tekinteni. A Ve. a választói névjegyzék egyik fontos adataként jelöli meg a választópolgár lakcímét, mely egyrészt meghatározza, hogy a választópolgár mely választókerületbe tartozik, másrészt alapját képezi a szavazóköri beosztásnak is. A választópolgárt a lakcíme szerinti névjegyzékbe kell felvenni. Az a személy, akinek sem bejelentett lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, de az adott településen településszintû lakcímmel rendelkezik, választójogosult. (E személy lakcímigazolványa csak a település megnevezését tartalmazza.) Ha a település két vagy több szavazókörbõl áll, a HVI vezetõje jelöli ki azt a szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akik települési szintû lakcímmel rendelkeznek. Ha a település több 23

24 választókerületbõl áll, a HVI vezetõje egy általa kisorsolt választókerületben jelöli ki ezt a szavazókört A névjegyzék és az értesítõ elkészítése A névjegyzék és a névjegyzékbe vételrõl szóló értesítés elkészítéséért a HVI vezetõje a felelõs. A HVI vezetõje azokat maga készíti vagy ezzel megbízhat más helyi választási irodát, a közigazgatási hivatalt vagy a KEK KH-t. A névjegyzék elkészítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nyújtják az alapot. Ebbõl le kell válogatni azoknak személyeknek az adatait, akik állampolgárságuk vagy egyéb státuszuk, nagykorúságuk és lakcímük alapján választhatnak, majd törölni kell azokat, akik a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelnek (azaz aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetõleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti). Az így megmaradt nevek és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok alkotják a választói névjegyzéket. A névjegyzék, illetõleg az értesítõk elkészítéséhez szükséges adatállományokat a közigazgatási hivatal, illetõleg a KEK KH bocsátja rendelkezésre. A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását a KEK KH vezeti a gyámhivatalok és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által nyújtott folyamatos adatközlés alapján. E nyilvántartást elkülönítetten kell kezelni, és csak a választójog megállapítása céljából kapcsolható össze a személyiadat- és lakcímnyilvántartással. A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, személyi azonosítóját. Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevû személy szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a választás évét, a megye és a település megnevezését, valamint a szavazókör sorszámát. A HVI vetõje a névjegyzék összeállításával egyidõben elkészíti, vagy elkészítteti a névjegyzékbe történt felvételrõl szóló értesítõket. Az értesítõ tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, 24

25 a szavazás helyét és idejét, szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat A névjegyzék közszemlére tétele A választói névjegyzék közzététele a demokratikus választások esetében nemzetközi elvárás. Ennek elsõdleges indoka az, hogy a választásra jogosultak köre ne lehessen kontroll nélküli, a hatalmon lévõk ne bõvíthessék ál-szavazókkal a választók körét. A Ve. 14. (1) bekezdésben foglaltak szerint a településeken, fõvárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja elõtt 60 (országos és helyi népszavazás esetén 18) nappal nyolc napra közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja. A HVI vezetõje gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzõi titkárságon, népesség-nyilvántartási irodában, választási információs szolgálat stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklõdõ állampolgár kérésére megtekinthetõ. A közszemlére tétel idejérõl és helyérõl a lakosságot a helyben a szokásos módon (hirdetmény útján) tájékoztatni kell. A HVI vezetõje legkésõbb a szavazás napja elõtti 58. napig (országos és helyi népszavazás esetében 16. napig) zárt borítékban juttatja el a választópolgároknak a névjegyzékbe vételükrõl szóló értesítõt, valamint - ha a választás jellegébõl következik - az ajánlószelvényeket. (Az értesítõ és az ajánlószelvények kiküldésével jelölõ szervezet vezetõje vagy tagja nem bízható meg.) A névjegyzékbõl való kihagyás, illetõleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt kifogást lehet benyújtani a HVI vezetõjéhez A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig A névjegyzéken bekövetkezõ változásokat a HVI vezetõje folyamatosan vezeti a választást megelõzõ nap 16 óráig. A névjegyzék továbbvezetése manuálisan vagy számítógép segítségével történhet. A névjegyzék manuális továbbvezetése esetén a névjegyzéket 2 példányban kell elkészíteni, melyek közül csak az egyik tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. Számítógépes továbbvezetés esetén 1 példányban szükséges kinyomtatni, amelyen a személyi azonosító nem szerepel. A közszemlére tételre a névjegyzék azon példánya szolgál, amelyiken nem szerepel a személyi azonosító. A közszemlére tett névjegyzékrõl a kampánycélú adatszolgáltatásra tekintettel másolatot kell készíteni. (Számítógépes továbbvezetés esetén a szavazókörökbe a névjegyzékzáráskor nyomtatott névjegyzék kerül). A névjegyzéket a HVI vezetõje a választást megelõzõ nap 16 óráig vezeti a KEK KH-tól és más jegyzõtõl kapott értesítések, valamint saját észlelése alapján A névjegyzék vezetésének szabályai A névjegyzékbe történõ felvétel esetén a választópolgár adatait nevét, lakcímét a felvétel okának feltüntetésével a névjegyzéken az utolsó sorszámot követõ sorszámmal kell felvenni. 25

26 A HVI vezetõje felveszi a névjegyzékre a választópolgárt, ha b) a névjegyzékbõl törvénysértõ módon kimaradt (pl. aki érvényes személyazonosításra alkalmas okmánya és lakcímet igazoló hatósági igazolványa alapján kéri felvételét, vagy akit jogos kifogás alapján névjegyzékre kell venni), c) választójogot szerzett (pl. kiskorú házasságkötése esetén vagy az idõközben magyar állampolgárság, EGT tartózkodási engedély, letelepedési engedély, menekült státusz megszerzése révén), d) választójogát visszanyerte, e) a településre beköltözött (lakóhelyet, ennek hiányában tartózkodási helyet létesített), f) igazolás alapján (az igazolással szavazni kívánó polgárt az illetékes szavazókör jegyzékére veszi fel, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékére ( F jelû nyilvántartás) Egyidejûleg az igazolást bevonja.). A HVI vezetõje törli a névjegyzékbõl a) az illetékességi területén lakóhelyet megszüntetõ választópolgárt (településen belüli lakcímváltozás esetén, ha a változás nem szavazókörön belüli, a törléssel egy idõben névjegyzékbe is veszi a másik szavazókörbe), b) az idõközben elhalálozott választópolgárt, c) azt a polgárt, aki magyar állampolgárságát elvesztette, akinek EGT tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt vagy azt visszavonták, akinek letelepedési engedélyét, illetõleg menekültkénti elismerését visszavonták, d) azt a polgárt, aki választójogát elvesztette, e) azt választópolgárt a névjegyzékrõl, egyidejûleg a tartózkodási helyet feltünteti a névjegyzéken, ha részére tartózkodási helyen történõ szavazás miatt igazolást ad ki, valamint felveszi õt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékbõl törölt választópolgárok jegyzékére ( T jelû nyilvántartás), f) azt a választópolgárt, aki jogos kifogás alapján a HVI vezetõjének döntése, vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékbõl törölni kell. A HVI vezetõje a névjegyzéken átvezeti az illetékességi területén lakóhellyel rendelkezõ polgárok tekintetében a) a névváltozásokat, b) a szavazókörön belüli lakcímváltozásokat A törlés, felvétel okát a HVI vezetõjének a névjegyzék munkapéldányán szövegesen kell feltüntetnie. A felvételt, a törlést, valamint a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni. A T, illetve F jelû jegyzéken kizárólag a névjegyzékbõl igazolás kiadása miatt törölt vagy a névjegyzékbe igazolás bemutatása miatt felvett választópolgár adatait kell szerepeltetni! A névjegyzékbõl történõ törlésnél vagy helyesbítéseknél a törlendõ személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot az eredeti adatok olvashatóságát nem érintõ módon a névjegyzéken át kell húzni. Ha jegyzõi vagy bírósági döntés alapján a választópolgárt a névjegyzékre felvettek, abból törölték, vagy azon adatait helyesbítették, errõl az érintett részére értesítést kell küldeni. 26

27 4.5.2 A jegyzõk egymás közötti értesítése A HVI vezetõje a hozzá új lakcím létesítése miatt bejelentkezõ polgárt felveszi a névjegyzékbe, és errõl értesítést küld az érintett polgár korábbi lakcíme szerint illetékes jegyzõnek. A korábbi lakcím szerint illetékes HVI vezetõje az értesítésre válaszolva hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes HVI vezetõjét a választópolgárral összefüggõ adatokról. Ezen adatokat, továbbá a korábbi és az új HVI vezetõ feladatait az alábbi táblázat tartalmazza: A korábbi lakcím szerinti jegyzõ tájékoztatja az új lakcím szerinti jegyzõt arról, hogy a választópolgár A korábbi lakcím szerinti HVI vezetõje ekkor a névjegyzékben szerepelt törli a választópolgárt a névjegyzékrõl a választójoggal nem törli a választópolgárt a rendelkezõ nagykorú választójoggal nem rendelkezõ polgárok nyilvántartásában nagykorú polgárok szerepelt, továbbá annak nyilvántartásából okáról A korábbi lakcím szerinti HVI vezetõjének értesítése alapján az új lakcím szerinti HVI vezetõje törli a választópolgárt a névjegyzékrõl, és felveszi a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásába, és errõl a választópolgárt tájékoztatja igazolást kapott - törli a választópolgárt a a külképviseleti névjegyzékben szerepel sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzéken nem szerepelt. NEM törli a külképviseleti névjegyzékrõl! - névjegyzékbõl, és errõl õt értesíti törli a választópolgárt a névjegyzékbõl, és errõl, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzékben szerepel, értesíti - a választójog fennállását a KEK KH-val egyeztetve állapítja meg. A HVI vezetõje értesítést küld az illetékes jegyzõnek abban az esetben is, ha nála az adott településen olyan, a választójogosultság megváltozásával összefüggõ, személyi adatokban bekövetkezett változás történik (haláleset, kiskorú házasságkötése, nagykorú névváltozása stb.), amelynél az érintett személy lakóhelye (annak hiányában tartózkodási helye) nem az adott településen van Igazolás kiadása, igazolással szavazás A lakóhelyen történõ szavazás szabálya alól az igazolással való szavazás kivételt jelent. Az igazolás szabályai eltérõek az önkormányzati illetve a többi választás esetében Országgyûlési választás, EU parlamenti választás, országos népszavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétõl távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl igazolást kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján legkésõbb a szavazást megelõzõ második nap 16 óráig, ajánlott 27

28 levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az a szavazást megelõzõ ötödik napon megérkezzen a választási irodához. Az ajánlott levélben kért igazolást postafordultával, tértivevényes levél útján kell a választópolgár részére megküldeni. Igazolás faxon vagy ben nem kérhetõ és nem adható ki! Igazolást legkésõbb a választást megelõzõ második nap 16 óráig lehet kiadni. Az igazolás az országgyûlési képviselõk választásán az 1., a 2. vagy mindkét fordulóra szólhat, de a mindkét fordulóra szólónak is egy nyomtatványon kell szerepelnie. A HVI vezetõje az igazoláson feltünteti, hogy a választópolgár mely településen kíván szavazni, továbbá az ott igazolással szavazók részére kijelölt szavazókör címét. Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétõl távol történõ szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el, és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a HVI vezetõje a szavazást megelõzõ 3. napig az igazolást tõle elveszi és ismételten felveszi õt a következõ sorszámon a választók névjegyzékébe. Egyidejûleg a választópolgárt a F jelû jegyzékbe is fel kell venni. A választópolgár egy alkalommal kérheti visszavételét a lakóhelye szerinti névjegyzékbe. Az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazás napja elõtt a tartózkodási helye szerinti választási iroda vezetõjénél kérheti névjegyzékbe vételét. A HVI vezetõje az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó választópolgárt az erre kijelölt szavazókör névjegyzékére. A névjegyzékre vétellel egyidejûleg bevonja igazolását, és felveszi õt a névjegyzékbe igazolás alapján felvett választópolgárok jegyzékére ( F jegyzék). Az a választópolgár, aki a szavazás napját megelõzõen nem kérte, a szavazás napján a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságától kérheti névjegyzékre vételét. A személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány, valamint az igazolás bemutatását követõen a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt a névjegyzékre és az igazolással szavazók F jegyzékére felveszi, egyidejûleg az igazolást bevonja. Országgyûlési választás esetén az elsõ fordulóban csak az olyan igazolást kell bevonni a választópolgártól, amely kizárólag az elsõ fordulóra szól; ha az igazolás mindkét fordulóra szól, az 1. fordulóban nem kell azt elvenni, hanem a névjegyzékre vétel tényét az igazoláson fel kell tüntetni és azt le kell bélyegezni, az igazolást vissza kell adni a választópolgárnak. A második fordulóban valamennyi igazolást be kell vonni a választópolgároktól. A Ve ának értelmezésére adta ki az Országos Választási Bizottság az 5/2008. (II.12.) állásfoglalását, mely arra vonatkozik, hogy ugyanazon településen belül lehetséges-e igazolással szavazni. Az állásfoglalás szerint: A Ve a alapján mind a választópolgár lakóhelyétõl eltérõ településre, mind a választópolgár lakóhelye szerinti településre kiadható igazolás, mert ez utóbbi esetben is elõállhat, hogy a választópolgár lakcímétõl távol (pl. a kórházban, büntetés-végrehajtási intézetben) tartózkodik Önkormányzati választás Eltérõen az országgyûlési és EP választáson, illetve az országos népszavazáson az igazolással kapcsolatban használt tartózkodási hely fogalomtól, az önkormányzati választáson a tartózkodási hely a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett tartózkodási helyet jelenti. 28

29 Az a személy jogosult tehát igazolással szavazni, aki a választás kitûzését megelõzõen létesített, és a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik, és csak azon település azon szavazókörében, melynek területén a bejelentett tartózkodási helyét létesítette. Abból következõen tehát, hogy a választópolgár igazolás kéréséhez való joga a dokumentált tartózkodási helyhez kapcsolódik, nem lehet alkalmazni azt a szabályt, hogy településenként egy kijelölt szavazókör bonyolítja le az igazolással szavazással kapcsolatos feladatokat. Önkormányzati választáson így bármely szavazókörben elõfordulhat igazolással szavazás az adott szavazókörbe tartózó, ott bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezõ választópolgárok tekintetében. A tartózkodási hely országgyûlési választáshoz képest eltérõ értelmezésébõl adódik az a következmény, hogy településen belül igazolás csak akkor kérhetõ, ha a településen lakóhellyel rendelkezõ személy ugyanezen a településen bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik. Ennek következtében nincs lehetõség pl. arra, hogy a lakóhelyétõl eltérõ szavazókör területén található kórházban fekvõ választópolgár igazolás útján, mozgóurna segítségével szavazhasson, kivéve azt a ritka esetet, ha a bejelentett tartózkodási helye éppen annak a szavazókörnek a területén fekszik, mint a kórház. Az igazolás iránt benyújtott kérelemben meg kell jelölni a tartózkodási hely címét, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára, az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni. Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni. A lakóhely szerinti illetékes HVI vezetõje az igazolás kiadása elõtt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenõrzi, hogy a tartózkodási hely létesítésének idõpontja a választás kitûzésénél korábbi-e, illetve hogy a tartózkodás hely legalább a választás napjáig érvényes-e. Az igazolás kiadásakor HVI vezetõje a választópolgárt törli a névjegyzékbõl és egyidejûleg a névjegyzéken feltünteti a tartózkodási hely címét. A választópolgárt fel kell venni a névjegyzékbõl igazolás alapján törölt választópolgárok jegyzékére ( T jegyzék). Az igazolást egy példányban, eredetben kell kiadni! Az igazolás átvételét a választópolgár, illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri. Az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazás napja elõtt a tartózkodási helye szerinti választási iroda vezetõjénél kérheti névjegyzékbe vételét. A HVI vezetõje kérelemre az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó választópolgárt a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékére, ha a polgár az illetékességi területén a választás kitûzésének napját megelõzõen létesített és legalább a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. A névjegyzékre vétellel egyidejûleg bevonja igazolását és felveszi õt a névjegyzékbe igazolás alapján felvett választópolgárok jegyzékére ( F jegyzék). Az a választópolgár, aki nem kérte a tartózkodási helye szerinti HVI vezetõjétõl a szavazás napja elõtt a névjegyzékre vételét, az a szavazás napján a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör szavazatszámláló bizottságától kérheti névjegyzékre vételét választójoga gyakorlása érdekében. A személyazonosság, valamint a tartózkodási hely megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követõen választópolgárt a névjegyzékre és az igazolással szavazók F jegyzékére fel kell venni, egyidejûleg az igazolást be kell vonni. 29

30 4.7. A külképviseleti névjegyzék A Ve. általános részében szabályozza a külképviseleti szavazást, amely az Alkotmány alapján jelenleg három választástípus esetén kerül alkalmazásra, mégpedig az országgyûlési képviselõk választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és az országos népszavazáson. Fenti választások esetében az a választójogosult, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik kérheti a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választópolgár személyesen vagy meghatalmazottja útján kérheti a lakcíme szerint illetékes HVI vezetõjétõl EP választás és országos népszavazás esetén a szavazást megelõzõ 16., országgyûlési választás esetén a 23. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhetõ úgy, hogy az legkésõbb a szavazást megelõzõ 16., illetve 23. napig megérkezzen a HVI-hez. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmazni kell a választópolgár: a) családi- és utónevét, b) születési családi- és utónevét, c) személyi azonosítóját, d) születési helyét és idejét, e) anyja születési családi és utónevét, f) magyarországi lakóhelyét, g) annak az országnak és településnek a megjelölését, ahol a külképviselet mûködik és a kérelmezõ a választójogát gyakorolni kívánja, továbbá h) a választópolgár külföldi értesítési címét, ha a HVI vezetõjének döntésérõl szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri, i) országgyûlési választás esetén kérelmezõ köteles megjelölni, hogy a választás elsõ, második vagy mindkét fordulójára kéri a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. A HVI vezetõje a kérelem alapján haladéktalanul dönt a választópolgár külképviseleti névjegyzékbe vételérõl. A külképviseleti névjegyzékbe vétellel egyidejûleg törli a választópolgárt a lakóhelye szerinti névjegyzékbõl. A HVI vezetõje a kérelmezõt a külképviseleti névjegyzékbe vételérõl az errõl szóló értesítõvel, illetõleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasítás esetén az errõl szóló határozattal haladéktalanul értesíti. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a szavazás napját megelõzõ 16. napig, országgyûlési választás esetén a magyarországi szavazás elsõ fordulóját megelõzõ 23. napig kérheti a HVI vezetõjét, hogy a) törölje adatait a külképviseleti névjegyzékbõl és vegye vissza a lakóhelye szerinti névjegyzékbe, vagy b) módosítsa a korábbi kérelmében megjelölt külképviseletet. Az OVI a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok számát külképviseletenkénti bontásban nyilvánosságra hozza és a külképviseleti névjegyzék lezárását követõen errõl közvetlenül is tájékoztatja a jelölõ szervezeteket. 30

31 Az OVI a külképviseleti névjegyzékek adatait külképviseletenkénti bontásban csoportosítja, lezárja, és hálózati úton megküldi a külképviseleten mûködõ választási irodának, amely azt kinyomtatja és hitelesíti. Fénymásolatot vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad! 4.8. A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján A HVI vezetõje a választást megelõzõ nap 16 óra után a névjegyzéket az utolsó sorszám után következõ sor áthúzásával lezárja, felvezeti rá a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplõ választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. A névjegyzéket a szavazókörben az SZSZB mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ vezeti tovább az SZSZB döntései alapján. Az SZSZB a névjegyzékbe nem vehet fel választópolgárt, kivéve az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je, amely az igazolással jelentkezõ választópolgárokat névjegyzékére veheti. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelõen igazolni. Az igazolással szavazásra kijelölt SZSZB visszautasítja azt a névjegyzékében nem szereplõ választópolgárt is, aki nem rendelkezik igazolással, vagy azt nem tudja bemutatni. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzõkönyvvezetõ vezeti. A szavazás befejeztével a jegyzõkönyvvezetõ a névjegyzéket lezárja Esettanulmányok 1) S.Z. magyar-német kettõs állampolgár 2000-ben lakóhelyet létesített Sopronban, majd a lakcím megváltozásának bejelentése nélkül 2001-ben átköltözött a Somogy megyei kis településre. Az évi országgyûlési választások elsõ fordulójának napján megjelenik a kistelepülés szavazókörében, ahol a szavazatszámláló bizottság elkéri a személy- és lakcímazonosító okmányait. S.Z. átadja a szavazatszámláló bizottságnak német útlevelét, de közli, hogy lakcímigazolványát otthon felejtette. A szavazatszámláló bizottság tagjai már évek óta ismerik S.Z.-t, ezért akként döntenek, hogy a személyes ismeretség okán S.Z. kétség kívül beazonosítható. A szavazatszámláló bizottság döntésének meghozatalakor arra is tekintettel van, hogy S.Z. évek óta a településen lakik, valószínûleg csak a névjegyzék elkészítése során fellépõ hiba miatt nem került fel a névjegyzékre, ezért felveszik oda és engedik szavazni. Sértett-e jogszabályt a szavazatszámláló bizottság, és ha igen, akkor mely jogszabály mely rendelkezéseit? Lehet-e és milyen jogkövetkezménye annak, ha a választási forduló érvényes, de nem eredményes, és valamely jelölt úgy szerezte meg az összes érvényes szavazat 15%-át, hogy eggyel kevesebb szavazattal a százalékos határt már nem érte volna el? 2) Az önkormányzati választásokon a választói névjegyzék közszemlére tételének idõtartama lejárta után I.L. (aki svéd-magyar kettõs állampolgár, és 31

32 Magyarországon bejelentett lakcímmel ugyan nem, de bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik) kifogással él a helyi választási iroda vezetõjénél, mert nem kapott választási értesítõt és ajánlószelvényt, ezért kéri a választói névjegyzékben a hiba orvoslását. A helyi választási iroda vezetõje a kifogás beérkezését követõ harmadik napon elutasítja a kifogást, és errõl értesíti a kifogás benyújtóját. Helyesen járt-e el a helyi választási iroda vezetõje? Döntését mire alapozhatta? 3) Cs.T. választópolgár a magyarországi szavazást megelõzõ 16. napon a helyi választási iroda vezetõjétõl kéri a houstoni külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. A helyi választási iroda vezetõje megtagadja a kérelem teljesítését, mely ellen Cs.T. kifogással él. A kifogást a helyi választási iroda vezetõje bírálja el, azt elutasítja és felhívja a választópolgárt, hogy postafordultával küldje meg részére az ügyvédi meghatalmazást, ellenkezõ esetben nem továbbítja az ügy iratait a helyi bírósághoz. Helyesen döntött-e a helyi választási iroda vezetõje és milyen indokokkal? Mely jogszabályhelyekre alapozhatta döntését? Helyesen járt-e el a helyi választási iroda vezetõje? Önellenõrzõ kérdések 6. Ki rendelkezik választójogosultsággal az országgyûlési választáson? a. Minden magyar és EU állampolgár, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. b. Minden nagykorú magyar állampolgár, lakóhelytõl függetlenül. c. Minden nagykorú magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. 7. Ki rendelkezik választójogosultsággal az Európa Parlament tagjainak választásán? a. Minden magyar és EU állampolgár, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. b. Minden nagykorú magyar és EU állampolgár c. Minden nagykorú magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. 8. Ki rendelkezik választójogosultsággal az országos népszavazáson? a. Minden magyar és EU állampolgár, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. b. Aki az országgyûlési választáson is választójoggal rendelkezik. c. Minden nagykorú magyar állampolgár, lakóhelytõl függetlenül. 32

33 9. Mi az alapja valamely a választójog gyakorlásából kizáró ok megállapításának? a. Elõzetes letartóztatás. b. Pszichiátriai kezelés. c. Jogerõs bírósági ítélet megléte. 10. Kinek nincs választójoga az országgyûlési képviselõ választáson? a. aki a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodik b. aki bejelentett lakóhelye helyett bejelentett tartózkodási helyén tartózkodik c. aki szabadságvesztés büntetését tölti 11. Mi alapján készül a választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok névjegyzéke? a. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint az anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján b. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján c. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a magyar állampolgárságot szerzett személyek nyilvántartása alapján 12. A választójoggal rendelkezõ polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatot tartalmaz a választópolgárról? a. családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám b. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító c. családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám 13. Milyen adatot kell feltüntetni a névjegyzéken, ha azon egy lakcímen két azonos nevû személy szerepel? a. a választópolgár személyi igazolványának számát b. a választópolgár születési idejét c. a választópolgár adóazonosító jelét 14. A választópolgárok adatain kívül a névjegyzéken milyen más adat szerepel? a. megye, település megnevezése, szavazókör sorszáma b. település, országgyûlési egyéni választókerület száma, szavazókör sorszáma c. választás, választási forduló, megye, település megnevezése, országgyûlési egyéni választókerület és szavazókör sorszáma 33

34 15. Mely esetben szavazhat az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik? a. ha az adott település HVI vezetõjétõl írásban erre engedélyt kér b. ha az adott településen a választás elsõ fordulója elõtt létesített településszintû lakóhellyel rendelkezik c. ha a mozgóurnát kérõkrõl készült nyilvántartásba felvételét kéri 16. Hol szavazhatnak a településszintû lakóhellyel rendelkezõ személyek? a. a település bármely szavazókörében b. abban a szavazókörben, ahol a szavazás napján a névjegyzékre felvétetik magukat c. a település egy meghatározott, a HVI vezetõje által kijelölt szavazókörében 17. Miért kell a HVI vezetõjének a KEK KH-val egyeztetnie, ha a névjegyzékbe településszintû lakóhelyet létesített személyt vett fel? a. nem kell egyeztetnie b. ellenõrizni kell, hogy a bejelentkezni kívánó személy szerepel-e a választójoggal nem rendelkezõk nyilvántartásában c. ellenõrizni kell, hogy a bejelentkezni kívánó személy más településen létesítette már lakóhelyet 18. A HVI vezetõjének a névjegyzékbe vételrõl mikor kell értesítenie a választópolgárt? a. Minden esetben legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig b. Országgyûlési, EP és önkormányzati választáson legkésõbb a szavazás napja elõtti 58. napig, népszavazáson legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig c. Minden esetben legkésõbb a szavazás napja elõtti 58. napig 19. Kitõl igényelheti az a választópolgár az értesítõt és ajánlószelvényt, aki nem kapta meg? a. nem igényelheti b. az okmányirodában kérhet c. a HVI vezetõjétõl 20. Mikor kell a névjegyzéket közszemlére tenni az országgyûlési, az EP és az önkormányzati választáson? a. A választás (országgyûlési választásnál az elsõ forduló) napja elõtt hatvan nappal b. Nem kell közszemlére tenni, mivel megváltozhat c. A választás (országgyûlési választásnál az elsõ forduló) napja elõtt 18 nappal 34

35 21. Mikor kell a névjegyzéket közszemlére kitenni népszavazáson? a. A szavazás napja elõtt hatvan nappal b. Nem kell közszemlére tenni, mivel megváltozhat c. A szavazás napja elõtt 18 nappal 22. Hány napra kell a névjegyzéket közszemlére tenni? a. Három napra b. Nyolc napra c. A szavazás (országgyûlési választásnál az elsõ forduló) napjáig folyamatosan 23. A névjegyzékbõl való kihagyás illetõleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt meddig lehet kifogást benyújtani? a. a névjegyzék közszemlére tételétõl számított 8 napon belül b. a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt c. a névjegyzék közszemlére tételétõl számított 15 napon belül 24. A névjegyzékbõl való kihagyás illetõleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogásról a HVI vezetõje hány napon belül dönt? a. legkésõbb a beérkezését követõ napon b. legkésõbb a beérkezését követõ 3 napon belül c. nem a HVI vezetõje, hanem a TVI vezetõje dönt 25. A HVI vezetõjének mikor kell lezárnia a névjegyzéket? a. az elsõ fordulót megelõzõ nap 16 órakor b. szavazás napján az elsõ szavazó jelenlétében c. az elsõ és második fordulót megelõzõ nap 16 órakor 26. Kinek adja át a HVI vezetõje a lezárt és hitelesített névjegyzéket? a. a jegyzõkönyvvezetõnek b. az SZSZB elnökének c. a TVI vezetõjének 27. Mit tartalmaz a személyi adatok és személyi azonosító mellett a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok jegyzéke? a. a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszûnésének idõpontját b. a polgár foglalkozását és iskolai végzettségét c. a polgár adóazonosító jelét 35

36 28. Milyen módon lehet kérni a választópolgárnak a külképviseleti névjegyzékre vételt? a. csak személyesen b. személyesen vagy ajánlott levélben c. személyesen, ajánlott levélben, meghatalmazott útján teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazással 29. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálására melyik választási szerv vezetõje jogosult? a. Országos Választási Iroda vezetõje b. külképviseleti választási iroda c. helyi választási iroda vezetõje 30. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemrõl a HVI vezetõje mennyi idõn belül dönt? a. haladéktalanul b. 3 nap c. 8 nap 31. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár meddig terjesztheti elõ a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos módosítás iránti kérelmét? a. a magyarországi szavazás napját megelõzõ napig b. a magyarországi szavazás elsõ fordulóját megelõzõ napig c. a magyarországi szavazás elsõ fordulóját megelõzõ 23. napig 32. Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétõl távol, de Magyarország területén kíván szavazni? a. Az országgyûlési választáson nem szavazhat b. haza kell utaznia (országgyûlési, EP és önkormányzati választás és országos népszavazás) c. a lakcíme szerinti illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl igazolást kérhet a választás elsõ fordulóját megelõzõen (országgyûlési, EP választás és országos népszavazás) 33. Igazolás milyen módon nem adható ki? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottjának c. ajánlott levélben 36

37 34. Milyen esetben kell a T és F jelû jegyzéken változást átvezetni? a. minden, a névjegyzéket módosító ok miatt b. csak igazolás kiadása okából c. a választójog elvesztése vagy visszanyerése esetén 35. Igazolás kiadására legkésõbb meddig van lehetõség? a. a választást (országgyûlési választásnál az 1. fordulót) megelõzõ második napon b. a választást (országgyûlési választásnál az 1. fordulót) megelõzõ harmadik napon c. a választás (országgyûlési választásnál az 1. fordulót) napja elõtti napon 36. Az ajánlott levélben kért igazolás kiadására meddig van lehetõség? a. amennyiben a választást megelõzõ 2. napon megérkezik a helyi választási iroda vezetõjéhez b. amennyiben legkésõbb a választást megelõzõ 5. napon megérkezik a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjéhez c. amennyiben a választás elsõ fordulóját megelõzõ 8. napon megérkezik a helyi választási iroda vezetõjéhez 37. A levélben kért igazolást milyen módon kell megküldeni a választópolgárnak? a. faxon b. elsõbbségi postai küldeményként c. tértivevénnyel ellátott postai küldeményként 38. EP választáson azon választópolgárok, akik igazolással rendelkeznek és elõzetesen nem kérték felvételüket az adott szavazókör névjegyzékére, a település melyik szavazókörében szavazhatnak? a. az adott település bármely szavazókörében b. a helyi választási iroda vezetõje által kijelölt szavazókörben c. az HVB által kisorsolt szavazókörben 39. Önkormányzati választáson azon választópolgárok, akik igazolással rendelkeznek és elõzetesen nem kérték felvételüket az adott szavazókör névjegyzékére, a település melyik szavazókörében szavazhatnak? a. az adott település bármely szavazókörében b. a helyi választási iroda vezetõje által kijelölt szavazókörben c. a tartózkodási helyük szerinti szavazókörben 37

38 40. Az a választópolgár, aki kért és kapott igazolást, de valamilyen okból a szavazás napján mégis lakóhelyén kíván szavazni van-e rá módja? a. igen van, a szavazatszámláló bizottság az igazolást elveszi és ismételten felveszi a választók jegyzékébe b. nem, csak az igazolás szerinti településen szavazhat c. igen, ha legkésõbb a választás elsõ fordulóját megelõzõ második napon jelzi a változást az igazolást kiadó helyi választási iroda vezetõjének 41. Az igazolással mit tesz a szavazatszámláló bizottság? a. csak megnézi és visszaadja a választópolgárnak b. az igazolást el kell venni a választópolgártól (kivéve országgyûlési 1. fordulót, ha az igazolás mindkét fordulóra szól) c. szabadon dönt, hogy összegyûjti vagy visszaadja a választópolgárnak 38

39 5. A VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási eljárásról szóló évi C. törvény értelmében a választások lebonyolítói a választási szervek, melyeknek két típusa ismeretes: a választási bizottságok és a választási irodák. A választási bizottságok elsõdleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Választási bizottságok: a szavazatszámláló bizottság (SZSZB), a helyi választási bizottság (HVB), az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB), a területi választási bizottság (TVB), az Országos Választási Bizottság (OVB). Az adott választástípusban a választási bizottságok nem mindegyike mûködik! A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és jelölõ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó szervek. Választási irodák: a helyi választási iroda (HVI), a külképviseleti választási iroda (KÜVI), az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), a területi választási iroda (TVI), az Országos Választási Iroda (OVI). Minden választási bizottság mellett kivéve a szavazatszámláló bizottságot választási iroda mûködik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzõkönyvvezetõként mûködik. Azokon a külképviseleteken, ahol legalább egy választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben, külképviseleti választási iroda mûködik A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak: A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. Az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókör SZSZB-je legalább 7 tagból áll. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a szavazás napján kevesebb, mint 5 (igazolással szavazóknak kijelölt 39

40 szavazókörben 7), a helyi választási iroda vezetõje a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetõség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetõje gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával. A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel rendelkezõ településen legalább öt tagból áll. A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkezõ településen ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság és a területi választási bizottság legalább három tagból áll. Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll. A bizottságok pártatlan mûködését a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja: A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezetõ, közigazgatási hivatal vezetõje, képviselõ (országgyûlési képviselõ, települési önkormányzat képviselõtestületének tagja, megyei közgyûlés tagja, fõvárosi közgyûlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyûlés elnöke, polgármester, jegyzõ, fõjegyzõ, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén mûködõ közigazgatási szerv köztisztviselõje. E felsorolásban használt képviselõ-fogalom tartalmát a Ve. értelmezõ rendelkezése adja meg. E szerint képviselõ: az országgyûlési képviselõ, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. A törvény értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa. Az OVB 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása szerint a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt mindvégig azonos módon és folyamatosan kell vizsgálni. A tagok fennálló összeférhetetlenségét bárki jogosult, az arra jogszabályban kötelezett pedig köteles az illetékes választási szervnek jelezni; ez a kötelezettség különösen terheli az összeférhetetlenséggel érintett tagot. A Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztõ határidõkön belül a tag észlelt és fennálló összeférhetetlenségére és annak jogkövetkezményeire a jogorvoslati eljárásban hivatkozni lehet, azonban a jogvesztõ határidõk lejártát követõen a tag észlelt olyan korábbi összeférhetetlenségének, amely az észlelés idõpontjában már nem áll fenn, nincs a választási eljárásban megjelenõ jogkövetkezménye. 40

41 5.1.1 A választási bizottságok választott tagjai A szavazatszámláló bizottságnak legalább három választott tagja van. A három választott tagot és a szükséges számú póttagot a települési önkormányzat képviselõ-testülete az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 20. napon választja meg. A választott tagok személyére a helyi választási iroda vezetõje tesz indítványt. Elõfordulhat, hogy az alacsony lakosságszám, az összeférhetetlenségi szabályok miatt, vagy azért, mert a képviselõ-testület mûködésében akadályozott, a törvényben foglalt határidõig nem történik meg az SZSZB megválasztása. Ilyen esetben a helyi választási iroda vezetõjének indítványára a tagokat a TVB bízza meg. A HVB-nek legalább három választott tagja van. Az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken 5 tagú HVB-t kell választani. A tagokat és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselõ-testülete választja meg az önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon. Személyükre a helyi választási iroda vezetõje tesz indítványt. Elõfordulhat, hogy az alacsony lakosságszám, az összeférhetetlenségi szabályok miatt, vagy azért, mert a képviselõ-testület mûködésében akadályozott, a törvényben foglalt határidõig nem történik meg a HVB megválasztása. Ilyen esetben a helyi választási iroda vezetõjének indítványára a tagokat a TVB bízza meg. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság és a területi választási bizottság legalább három tagból áll. A választási bizottságok három tagját és szükséges számban póttagokat a fõvárosi, megyei közgyûlés választja meg az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon. Személyükre a területi választási iroda vezetõje tesz indítványt. Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyûlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel az önkormányzati miniszter tesz indítványt. Az általános országgyûlési/önkormányzati választásokat megelõzõen a választási bizottságok megújulnak. A választási bizottságokba új tagok választására ezért csak akkor kerülhet sor a késõbbiekben, ha idõközben a választási bizottság tagjának megbízatása megszûnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. A választási bizottság tagjának megbízatása megszûnik: Ha a megbízatás törvényes feltételei megszûntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással, a megbízatás visszavonásával és a tag halálával. Amennyiben a választási bizottság választott tagjának megbízatása a fent meghatározott okokból megszûnt, helyébe póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselõ-testülete, illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyûlés választ új tagot. Tekintettel arra, hogy elõre nem látható a megbízott bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el! 41

42 5.1.2 A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságoknak a választott tagokon felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetõleg listát állító jelölõ szervezet, illetõleg a független jelölt bízza meg. A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelõzõ 9. napon 16 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottsági tagok esetében a helyi választási iroda vezetõjénél történik. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselõje vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. Fontos, hogy a bejelentéskor a szervezet képviseletére való jogosultság egyértelmûen kitûnjön a meghatalmazásból! Ezért a meghatalmazás továbbadása esetén az egész meghatalmazás-láncolatot igazoló iratokat csatolni kell a bejelentéshez. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása az OVB egyes megbízott tagjai kivételével a választás végleges eredményének közzétételével szûnik meg. A megbízatás megszûnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak. Amennyiben a delegált tag megbízatása megszûnik, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba A tagok jogai, a választási bizottságok mûködése A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A választási bizottságok mûködésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minõsülnek. A választási bizottság tagjai a szavazást követõ napon mentesülnek a jogszabályban elõírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idõre átlagbér illeti meg õket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megilletõ bér megtérítését, a szavazást követõ öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett mûködõ választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. A Ve. szerint az átlagbérnek nem része a munkáltatót terhelõ többféle járulék! (lásd: 8/2008. (VII. 16.) OVB állásfoglalás) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fõvárosi fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, illetõleg az Országgyûlés elnöke elõtt esküt tesznek. Tevékenységüket csak ezt követõen kezdhetik meg. A választási bizottság tagjai megválasztását és eskütételét követõen alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. A bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el. A bizottság testületként mûködik, a határozatképességhez a tagok többségének jelenléte szükséges. A választási bizottság ülésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt. A 42

43 jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság kérésükre, ingyenesen átadja a megbízott tagoknak. A választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogokat. A sajtó képviselõi jelen lehetnek a választási bizottságok ülésén, figyelemmel kísérhetik a szavazatszámlálást is, a bizottsági munkát azonban nem zavarhatják A választási bizottságok feladata és hatásköre Az egyes választástípusokban nem minden választási bizottság mûködik. A választási bizottságoknak amennyiben mûködnek választástípusonként eltérõ hatáskörei vannak/lehetnek. Az alábbiakban a választási bizottságok legjellemzõbb hatáskörei kerülnek felsorolásra: dönt a jogorvoslati kérelmekrõl; dönt a jelöltek, listák, jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl; jóváhagyja a választókerület szavazólapjának adattartalmát; törvényben meghatározott esetekben sorsolást végez (pl listák sorszámának kisorsolása stb.); megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta; megállapítja és közzéteszi a választás eredményét; kiadja a megbízólevelet; a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését; kitûzi az idõközi választás idõpontját. Az adott választástípusban mûködõ választási bizottságok és azok pontos hatásköre a Ve. különös részében választástípusonként felsorolva található meg. A szavazatszámláló bizottság választási bizottság, feladatai azonban sajátos szerepére tekintettel eltérnek a többi választási bizottságétól. A szavazatszámláló bizottság minden választástípusban ellenõrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról, dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amirõl jegyzõkönyvet állít ki, indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta. Az Országos Választási Bizottság speciális hatásköreként említendõ, hogy állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegû, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 43

44 5.1.5 A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevõ tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlõ az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítõ rendelkezést szavazategyenlõség esetére. A határozatot meghozatala napján írásba kell foglalni. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (az irat, a kérelmezõ nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyõzõdése szerint hoz határozatot. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmezõ kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetõségét. Ugyanezt a jelenlévõ ellenérdekû fél számára is lehetõvé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell: a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, a kérelmezõ nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy tárgyának megjelölését, a rendelkezõ részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetõségérõl való tájékoztatást, az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmezõ által megjelölt, de mellõzött bizonyítást és a mellõzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta. A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen, kérés nélkül át kell adni. A határozat közlése: A határozat rövid úton való közlése történhet: (1) jelen lévõk részére az átvétel elismerése mellett a határozat átadásával, (2) telefaxon, (3) elektronikus dokumentum formájában ( ) vagy (4) kézbesítési megbízott útján. A határozat rövid úton történõ közlésének módját (módjait) a kérelmezõ jelöli meg. A határozatot a személyes átadás esetét kivéve postai úton tértivevényes küldeményként is kézbesíteni kell a kérelmezõ részére. A határozatot, ha rövid utas elérhetõsége ismert, a meghozatal napján kell közölni azzal is, akire a döntés jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A rövid utas elérhetõség hiányában részére a határozatot postai úton kell kézbesíteni. 44

45 A határozat rövid úton való közlésének és kézbesítésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot pedig az ügyiratban el kell helyezni. Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére. A választási bizottság határozatát nyilvánosságra kell hozni, a határozatban szereplõ személyes adatok kivételével A választási irodák A választási irodák tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselõ és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetõleg vezetõjévé a diplomáciai képviselet személyzetének, illetõleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni. A helyi és az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda vezetõje az illetékes jegyzõ, a területi választási iroda vezetõje a fõjegyzõ. A külképviseleti választási iroda vezetõjét az Országos Választási Iroda vezetõje határozatlan idõre bízza meg. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetõje, az Országos Választási Iroda vezetõjét és tagjait az önkormányzati miniszter bízza meg határozatlan idõre. A választási iroda tagjai és vezetõi mûködésük megkezdése elõtt esküt tesznek. A választási irodának nem lehet tagja képviselõ (országgyûlési képviselõ, települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyûlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, továbbá a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja. Ha a választási iroda vezetõjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetõjével az Országos Választási Iroda vezetõje az önkormányzati miniszterrel, aki kinevezi az iroda új vezetõjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda vezetõjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki õt felmenti A választási irodák feladatai A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és jelölõ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat látnak el a Ve. és az annak végrehajtására kiadott miniszteri rendeletekben részletesen meghatározott elõírások szerint. A választási irodák feladatait a Ve. példálózó jelleggel sorolja fel. Ennek során kiemeli, hogy a választási irodák többek között : tájékoztatási funkciójuk betöltése során (5) hirdetményt tesznek közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról, 45

46 (6) közzéteszik a választókerület jelöltjeinek, a jelölõ szervezeteknek a nevét, illetõleg a független jelölés tényét, (7) közzéteszik a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét, (8) biztosítják a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását, megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását, mûködtetik a választások információs rendszereit, ellátják a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai feladatokat, mûködtetik a választási csalást felderítõ számítógépes programot, ellátják az önkormányzati miniszter rendeletében meghatározott más feladatokat. Ennek érdekében a Ve. 153-ában felhatalmazza az önkormányzati minisztert a választási irodák részletes feladatainak meghatározására, mely választástípusonként más és más. A választási irodák szakmai tevékenységét az önkormányzati miniszter az OVI vezetõje útján irányítja. Az OVI vezetõje a többi választási iroda vezetõje részére, a területi választási iroda vezetõje illetékességi területén az országgyûlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetõje részére, az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda vezetõje illetékességi területén a helyi választási iroda vezetõje részére a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat. A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetõinek és tagjainak a polgármester, a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés és annak tisztségviselõje utasítást nem adhat! 5.3. Önellenõrzõ kérdések 42. Mikor kell megválasztani az OEVB-t és a TVB-t? a. Mindkettõt az általános önkormányzati választást megelõzõ 20. napig. b. Mindkettõt az általános országgyûlési választást megelõzõ 51. napig. c. Az OEVB-t az általános országgyûlési választást megelõzõ 20. napig, a TVB-t az általános önkormányzati választást megelõzõ 51. napig. 43. Mikor kell megválasztani a HVB-t? a. Az általános önkormányzati választást megelõzõ 20. napig. b. Az általános önkormányzati választást megelõzõ 51. napig. c. Az országgyûlési választást megelõzõ 51. napig 44. Mikor kell megválasztani az SzSzB-t? a. Az országgyûlési választás 1. fordulóját megelõzõ 20. napig. b. Az országgyûlési választás 1. fordulóját megelõzõ 51. napig. c. Amikor a HVB-t. 46

47 45. Mi a különbség a választási bizottság delegált és választott tagjai között jogaik és kötelezettségeik tekintetében? a. azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azzal, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésbõl - nem jár tiszteletdíj b. nincs különbség közöttük c. a megbízott tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottság munkájában 46. Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás végleges eredményének közzétételéig b. a következõ általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követõ 90. napig 47. Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás végleges eredményének közzétételéig b. a következõ általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követõ 90. napig 48. A választási bizottságok megbízott tagjait meddig lehet bejelenteni? a. a szavazás napját megelõzõ 8. napig b. a szavazás napját megelõzõ 9. napig c. a szavazás napját megelõzõ 10. napig 49. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet a. Rt. elnöke b. választási iroda tagja c. Kft. ügyvezetõje 50. A választási bizottságnak megbízott tagja nem lehet a. A jelölt felesége b. A választási iroda tagja c. A jelölõ szervezet tagja 51. A választási bizottság határozatainak érvényességéhez a. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévõk többségének azonos tartalmú szavazata szükséges b. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévõk azonos tartalmú szavazata szükséges c. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévõk 2/3-ának szavazata szükséges 47

48 52. A tényállás megállapításához a. csak tanúbizonyítás, közokiratba foglalt nyilatkozat, illetve tárgyi bizonyíték használható fel. b. csak írásbeli nyilatkozat használható fel, tanúbizonyításra nincs mód. c. minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. 53. Milyen feltételekkel lehet átadni a választási bizottság ülésérõl készült jegyzõkönyvet a jelöltek képviselõinek? a. Kérésükre másolati példányt kell biztosítani térítés ellenében. b. Kérésükre ingyenes másolati példányt kell átadni. c. Megtekintésre át kell adni az eredeti jegyzõkönyvet, másolat nem készíthetõ. 54. A választási bizottság határozatának nem kell tartalmaznia: a. A kérelmezõ által megjelölt, de mellõzött bizonyítást. b. A fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetõségérõl való tájékoztatást. c. A kisebbségi véleményt, illetve annak indokait. 55. A határozatban lévõ, az ügy érdemére ki nem ható név-, szám- vagy más elírás a. csak kérelemre javítható. b. kérelemre és hivatalból is javítható. c. csak jogorvoslati eljárás keretében módosítható. 56. A határozat rövid úton való közlése nem hajtható végre: a. Elektronikus dokumentum formájában ( ). b. Telefaxon. c. Kihirdetés útján. 57. Mely szerv választja meg az OEVB-t? a. Az Országgyûlés. b. A fõvárosi, megyei közgyûlés. c. Az OEVK területén lévõ megyei jogú város közgyûlése. 48

49 58. A végrehajtás idõpontját tekintve van-e különbség a határozat rövid úton való közlése és kézbesítése között? a. Nincs, mindkettõt a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani. b. Van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani, ha nem lehetséges, akkor kézbesíteni kell, amelynek nincs a törvényben meghatározott határideje. c. Van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján teljesíteni kell, ezt követõen a határozat meghozatalát követõ három napon belül kézbesíteni is kell a határozatot. 59. A felsoroltak közül ki lehet a választási iroda tagja? a. polgármester b. a kerületben induló jelölt hozzátartozója c. az önkormányzati iskola ének-zene-testnevelés tanára 60. A választási iroda feladatkörében a. ellátja a választási bizottság titkársági feladatait b. állásfoglalást bocsát ki c. határozatot hoz 61. A külképviseleti választási iroda végez-e szavazatszámlálást? a. Igen, összeszámolja a leadott szavazatokat, és annak eredményét továbbítja az Országos Választási Irodához. b. Nem, az urnát, annak felnyitása nélkül a szükséges iratokkal együtt visszajuttatja az Országos Választási Irodához. c. Csak abban az esetben, ha a külképviseleten egynél több választópolgár szavazott. 62. Ki nevezi ki a helyi választási iroda tagjait? a. a helyi választási iroda vezetõje b. az OEVI vezetõje c. a polgármester 63. Mely feladatot nem végez a választási iroda? a. Hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról. b. Dönt a kampánycsend-sértéssel kapcsolatos kifogásokról. c. Ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai feladatokat. 49

50 50

51 6. A KAMPÁNY 6.1. A kampány A választási kampány a választópolgárok választói akaratának befolyásolását szolgálja a jelöltek, jelölõ szervezetek programjának, politikai nézeteinek választókkal történõ megismertetésével. A Ve. a legjellemzõbb kampánytevékenységeket (választási plakátok elhelyezése, gyûlések tartása, a média igénybevétele) szabályozza részletesen. A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást megelõzõ nap 0 óráig tart Adatok igénylése a kampányhoz A KEK KH és a jegyzõ a jelöltek, jelölõ szervezetek kérésére, azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében, a szavazás napja elõtti 20. napot követõen adatszolgáltatást teljesít. A KEK KH a névjegyzékben szereplõ választópolgárok családi és utónevét valamint lakcímét igény szerint nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban adja át. A jegyzõ a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban a szavazás napja elõtti 20. napot követõen biztosítja az igénylõnek. A szolgáltatott adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölõ szervezetnek történõ átadásuk tilos. Az átadott adatokat a szavazás napján meg kell semmisíteni, és errõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyv egy példányát három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltatások rendjét és a díjtételeket a 10/1998. (II. 20.) BM rendelet határozza meg. A választási kampánnyal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozóan a 2/2003. (II.21.) OVB és a 3/2008. (II.12.) OVB számú állásfoglalások is tartalmaznak szabályokat A választási kampány törvény által nevesített eszközei A választási plakát A választási kampány fontos eszköze a plakát. A jelöltek és a jelölõ szervezetek a választási kampány végéig engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A törvény szerint plakátnak minõsül a választási falragasz, hirdetés, felirat, vetített kép, zászló, embléma mellett a szórólap is. Plakát elhelyezésére a következõ korlátozásokkal van lehetõség: épület falára, kerítésre a tulajdonos, a bérlõ hozzájárulásával; állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan esetén a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával; 51

52 egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja plakát elhelyezését; állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Plakát elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne fedje más jelölt, jelölõ szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot a szavazást követõ 30 napon belül köteles eltávolítani az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. A választási kampányt szolgáló önálló hirdetõ berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A sajtóról szóló évi II. törvény szerint a plakát olyan sajtótermék, amelyen fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Figyelem! A szórólap ugyan engedély és bejelentés nélkül elõállítható, azonban az impresszumot azon is fel kell tüntetni Gyûlés A választási gyûlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a gyûlés szervezõjének feladata gondoskodni. A gyûlés elõzetes bejelentésére nincs szükség. Választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek és jelölõ szervezetek számára azonos feltételek mellett bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni tilos. Ez alól a szabály alól a törvény a kistelepülések számára könnyítésként egyetlen kivételt állapít meg: ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre az ötszáznál kevesebb lakosú településen meg lehet tartani a választási gyûlést ilyen épületben is Rádió- és televízió-közvetítés A mûsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a választási eljárási törvény 44. -a és 93. -a mellett a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvényt kell alkalmazni. A kampány ideje alatt a mûsorszolgáltatók a jelöltek és jelölõ szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azt, hogy az egyes mûsorszolgáltatók mely idõsávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket, a törvény nem szabályozza, a mûsorszolgáltatók maguk döntik el, hogyan teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek, jelölõ szervezetek hirdetéseivel kapcsolatban, azonban ennek meg kell felelni a Ve. alapelveinek. Politikai hirdetéshez véleményt, értékelõ magyarázatot fûzni tilos. A Ve. elõírja, hogy országgyûlési és EP választáson meghatározott közszolgálati mûsorszolgáltatók a szavazást megelõzõ 15. naptól, önkormányzati választáson a 15. naptól a választást megelõzõ 3. napig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölõ szervezetek, továbbá egyes jelöltek politikai hirdetését. A választási kampány utolsó napján pedig közreadják a jelölõ szervezetek/jelöltek politikai 52

53 hirdetéseit. A közszolgálati mûsorszolgáltatók és a jogosult jelölõ szervezetek/jelöltek pontos körét a Ve. különös része határozza meg A kampánycsend A kampánycsend a szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig tart, ezen idõszak alatt választási kampányt folytatni tilos. A jogintézmény célja, hogy a választópolgárok a szavazást megelõzõen befolyástól mentesen végiggondolhassák a kampányt, és a szavazásra kialakíthassák a végsõ véleményüket. A kampánycsend megsértésének minõsül a szavazók választói akaratának befolyásolása. A törvény példálózó jelleggel felsorolja a legjellemzõbb magatartásokat, amelyek a kampánycsend megsértésének minõsülnek: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, így a szavazásra történõ szervezett szállítás vagy étel-ital adása, reklámtárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A kampánycsendsértés a jogszabályban esetlegesen meg nem említett, de a választói akarat befolyásolására egyébként alkalmas másfajta magatartással is megvalósítható, éppen ezért fontos, hogy a jelöltek és jelölõ szervezetek a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával folytassák a kampányt. Az Országos Választási Bizottság 2/2007. (III.19.) OVB állásfoglalásában részletesen elemezte a kampánycsend intézményét Önellenõrzõ kérdések 64. Mettõl meddig tart a kampánycsend? a. a szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig, b. a szavazást megelõzõ 8. naptól, c. a szavazás napján reggel 6 órától 19 óráig, d. a szavazás kezdetétõl a választás eredményének megállapításáig. 65. Mi nem minõsül kampánycsendsértésnek? a. ingyenes választási borkóstoló szervezése a választás napján a kezdeményezõk szervezésében, b. a választópolgárok egy része a kezdeményezõk jelvényét viseli a szavazókörben, c. támogató voksolásra való buzdítás egy semleges televíziós vitamûsorban, d. az egyik kezdeményezõ szervezett buszjáratot indít a szavazókörökhöz. 53

54 66. Mi a kampányhoz kapcsolódó legfontosabb alapelv, melyre a választási szerveknek is figyelemmel kell lenniük? a. titkosság biztosítása, b. azonos feltételek biztosítása a kampányban részt vevõk számára, c. a nyilvánosság biztosítása, d. a jóhiszemûség elve. 67. Középületen vagy közterület egy részén milyen okra hivatkozva lehet megtagadni a plakát kihelyezését? a. a település esztétikai értékének megõrzése céljából megtiltható, b. közbiztonsági okokból, c. közérdekre hivatkozva, d. mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból. 68. Melyik állítás nem igaz? a. közvélemény-kutatás csak a szavazás napján végezhetõ, b. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, c. a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe, d. a közvélemény kutatók a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a kilépõket kérdezhetik meg. 54

55 7. A JELÖLÉS A magyar választási rendszerben a jelölés általános módja az ajánlószelvények gyûjtése. Vannak azonban olyan választástípusok, melynek során ajánlószelvények gyûjtésére nincs szükség (pl. kisebbségi választások), vagy a jelölés/listaállítás egy másik választástípusban elért jelölési feltétel teljesítéséhez kapcsolódik (pl. listaállítás az országgyûlési választásokon, vagy listaállítás a lakos feletti településeken). Az ajánlószelvények gyûjtésének eljárási szabályait a Ve ai tartalmazzák. E szabályok egy része a népszavazás és népi kezdeményezés során történõ aláírásgyûjtésre is irányadó. Az ajánlószelvényeket a választópolgárok az értesítõkkel együtt kapják meg. Ezek választópolgárokhoz való eljuttatása a HVI vezetõjének felelõssége Az ajánlás Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van. Jelöltet ajánlani a szavazást megelõzõ 23. napig lehet. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezûleg aláírja. Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölõ szervezet neve fel van tüntetve! Az OVB 7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalása szerint A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölõ szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. Mindez az ajánlószelvények minõsítése során a gyakorlatban gondot okozhat. A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplõ formában, de egyébként egyértelmûen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetõleg amelyeken a jelölõ szervezet neve a hivatalos megnevezéstõl eltérõ formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betûszavas rövidítés stb.) szerepel. Közös jelölés estén az ajánlószelvénynek a jelöltet állító valamennyi jelölõ szervezet nevét tartalmaznia kell, a fentiekben kifejtett értelmezésnek megfelelõ formában. Az ajánlószelvényen a jelölõ szervezetek sorrendjének nincs jelentõsége. Az OVB 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalása szerint az ajánlószelvény érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezû aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár által - indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján - más módon pl. gépírással) is rávezethetõ az ajánlószelvényre. A nevének saját kezû aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetõje, tagja, valamint bíróság, közjegyzõ elõtt láthatja el kézjegyével. A 55

56 választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetõje vagy tagja, valamint a bíróság, illetõleg a közjegyzõ hitelesíti. Az Országos Választási Bizottság 7/2006. (III. 9.) OVB állásfoglalásában megállapítja, hogy az ajánlás folyamata az ajánló választópolgár részérõl az ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölõ szervezet képviselõjének való átadásával lezárul. Az ajánlás nem vonható vissza, ezért ha a nyilvántartásba vett jelölt bármely okból kiesik (például írásban lemondott, meghalt vagy választójogát elvesztette), illetõleg a még nyilvántartásba nem vett jelölt ajánlószelvényeit bármely okból nem adja le, a választópolgár újabb érvényes ajánlást más jelölt részére már nem adhat. A jelölt, illetve a jelölõ szervezet képviselõjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet. Ajánlószelvényt és népszavazáson/népi kezdeményezésen aláírást az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyûjteni az alábbi kivételekkel. Nem gyûjthetõ ajánlószelvény és aláírás: munkahelyen munkaidõben vagy munkaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. Érvénytelen az az ajánlás, amelyet nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le, nem a fenti szabályoknak megfelelõen kitöltött ajánlószelvényen adtak le, az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek. Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta vagy több jelöltet is ajánlott annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg elõnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos! Az ajánlás befolyásmentességét a büntetõ törvénykönyv is védi (Btk )! Az ajánlószelvényeken személyes adatok, sõt, politikai véleményt tükrözõ különleges adat szerepel. Ezért az ajánlószelvényekre vonatkozó adatvédelmi rendelkezések betartása garanciális kérdés! Ennek megfelelõen az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos. Nem tekinthetõ másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából a választási szervek által vezetett technikai nyilvántartás. A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenõrizheti. Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. 56

57 A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ három napon belül meg kell semmisítenie, s errõl jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista bejelentése A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista bejelentésének részletszabályait, és a kötelezõ jelleggel alkalmazni rendelt nyomtatványmintákat a Ve. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek tartalmazzák választástípusok szerint. Amennyiben a bejelentésre a jelölõ szervezet jogosult, úgy azt csak az annak képviseletére jogosult, vagy e személy meghatalmazásával rendelkezõ másik személy teheti meg. A képviseleti jog továbbadásának a meghatalmazások láncolatát igazoló iratok alapján mindig visszavezethetõnek kell lennie a képviseleti joggal rendelkezõ személyig A jelölõ szervezet bejelentése Azt a jelölõ szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitûzését követõen kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni. A Ve ben történt módosítása szerint nem alkalmas a továbbiakban erre a jogerõsítõ záradékkal ellátott bírósági végzés! A bejelentés az alábbiak szerint történik: ha a jelölõ szervezet több megye, illetõleg a fõváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál, ha a jelölõ szervezet csak egy megye, illetõleg a fõváros területén belül, de több országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál, ha a jelölõ szervezet csak egy országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetõleg a helyi választási bizottságnál. A jelölõ szervezet bejelentése azért kiemelten fontos, mert jelöltet, illetõleg listát csak a bejelentett jelölõ szervezet állíthat! A jelölõ szervezet bejelentésérõl a választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság igazolást ad ki A jelölt bejelentése A jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 23. napon az ajánlószelvények átadásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi vagy a polgármesteri megbízatással, illetõleg megválasztása esetén arról lemond. Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevû választópolgár kíván jelöltként indulni, a késõbb bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy 57

58 betûjelzés vagy második utónév feltüntetésével a korábban bejelentett jelölttõl megkülönböztethetõ legyen. A jelölt bejelentésérõl a választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság igazolást ad ki A lista bejelentése A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetõleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás átadásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a listán szereplõ jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi megbízatással, illetõleg megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhetõ mandátumok száma. A listán szereplõ jelöltek sorrendjét a jelölõ szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következõ jelölt lép. A lista bejelentésérõl a választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság igazolást ad ki Az ajánlások ellenõrzése Az ajánlásokat az illetékes választási bizottság ellenõrzi. Az ajánlások ellenõrzése az alábbiakat jelenti: Az ajánlást a hivatalos ajánlószelvényen adták-e le? A választópolgár lakóhelye a választókerületben van-e? Az ajánlószelvény kitöltése megfelel-e törvényi követelményeknek? Az ajánlószelvényen szereplõ adatok valósak és teljeskörûek-e? Ugyanaz a választópolgár nem ajánlott-e többször? A fenti követelményeknek megfelelõ (érvényes) ajánlások száma eléri-e a törvényben megkövetelt határt? A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelõ jelölõ szervezetet, jelöltet, illetõleg listát a bejelentését követõ három napon belül nyilvántartásba vesz. A választási bizottság visszautasítja a jelölõ szervezet, jelölt vagy lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölõ szervezet, illetve a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg A jelöltre vonatkozó rendelkezések Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésõbb a választást megelõzõ 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el. Az Országos Választási Bizottság 23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalása szerint az egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár a Ve ában elõírt nyilatkozat megtételével teljesíti a jelölés törvényes feltételeit. Az egy 58

59 jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár jelöltté csak akkor válik jogszerûen, ha a Ve a szerinti nyilatkozatát az ott elõírt határidõben megteszi. E határidõ elmulasztása esetén a jelöltek nyilvántartásából mindegyik helyen törölni kell Önellenõrzõ kérdések 69. Mikortól lehet bejelenteni a választáson indulni kívánó jelölõ szervezetet az illetékes választási bizottságnál? a. bármikor b. a választás elsõ fordulóját megelõzõ 72. naptól c. a választás kitûzését követõen 70. Milyen iratokat kell kötelezõen benyújtani az illetékes választási bizottsághoz a nyilvántartásba vételhez? a. a jelölõ szervezet bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló végzésének eredeti jogerõsítõ záradékkal ellátott példányát b. a jelölõ szervezetnek a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitûzését követõen kiállított kivonatát c. a jelölõ szervezet bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló végzésének jogerõsítõ záradékkal ellátott hitelesített példányát és a jelölõ szervezet jogi képviselõjének elérhetõségeit 71. Az illetékes választási bizottság a nyilvántartásba vétellel, illetõleg a jelölt és listabejelentéssel kapcsolatban milyen irato(kat)t állít ki? a. igazolást b. határozatot c. igazolást és határozatot 72. Mikor kapják meg a választópolgárok az ajánlószelvényt? a. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 58. napig b. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 23. napig c. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 20. napig 73. Melyik állítás nem igaz? Nem gyûjthetõ ajánlószelvény: a. a fegyveres erõknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben b. választási gyûlésen c. tömegközlekedési eszközön d. állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében 59

60 74. Melyik állítás nem igaz? a. A választások alkalmával a jelölt-nyilvántartás a hivatalos név és cím írásmódot használja b. Az azonos nevû jelöltek esetén mindegyikük köteles nevét jelzéssel kiegészíteni c. A jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik 75. Meddig kell döntenie az illetékes választási bizottságnak a jelölt, illetõleg lista nyilvántartásba vételérõl? a. a bejelentést követõ 8 napon belül b. a bejelentést követõ 3 napon belül c. a bejelentést követõ 6 napon belül 76. Mikor érvénytelen az ajánlás? a. ha nem a hivatalos ajánlószelvényen adták le b. ha egyéni véleményt is írtak az ajánlószelvényre c. ha a jelölt nem személyesen gyûjtötte össze az ajánlásokat 60

61 8. A SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSA 8.1. Szavazás belföldön Szavazás napját megelõzõ feladatok A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetõjével egyeztetett idõpontban ellenõriznie kell a szavazóhelyiséget. A legfontosabb tárgyi feltételek közé tartozik a legalább két szavazófülke, bennük egy-egy megfelelõen rögzített tollal, legalább két zárható urna. A szavazás zökkenõmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: legyen elegendõ asztal és szék a szavazatszámláló bizottság munkájához; legyen megfelelõ a szavazóhelyiség és a szavazófülkék megvilágítása; legyen megfelelõ a hivatalos toll rögzítése; legyen megfelelõ a tájékoztatást nyújtó táblák elhelyezése, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat; a szavazóhelyiség legyen méltó az eseményhez. Tekintettel arra, hogy a szavazást megelõzõ nap 0.00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak elõterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elõ, így az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság feladatai közé. Ha az ellenõrzés során a szavazatszámláló bizottság az elõkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztatja a helyi választási iroda vezetõjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetésérõl. A szavazást megelõzõ nap a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetõjétõl a jegyzõtõl a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat: szavazólapok, névjegyzék, pótlap a névjegyzékhez, visszautasítottak jegyzéke, borítékok a szavazólapokhoz, szavazóköri jegyzõkönyv, nagy alakú boríték a jegyzõkönyv továbbításához, urnazáró címkék (az urnák lepecsételéséhez), ellenõrzõ lap (az urnák lezárásának és sértetlenségének igazolásáról), a szavazólapok lebélyegzésére szolgáló bélyegzõ, bélyegzõpárna, urnalekötõ szalag, toll a szavazáshoz és felfüggesztõ zsinór, nyilvántartás a mozgóurnát kérõkrõl, 61

62 szavazólap-kötegelõ csík, átvételi elismervény a választási nyomtatványok, urnák, szavazólapok jegyzõ részére való átadásához, a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték, a rendõrség telefonszáma, többszavazókörös településen annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok) és az igazolással rendelkezõk szavazhatnak, a helyi választási iroda és a területi választási bizottság címe, telefon- és faxszáma. Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény-megállapítás törvényessége biztosítva legyen. A szavazatszámláló bizottság részére biztosított bélyegzõ csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok hitelesítésére használható! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenõrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák õrzésérõl másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történõ kiszállításig a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik A szavazás ideje A hazai szavazókörökben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet szavazni. A helyi körülményekre tekintettel azonban az illetékes választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdõdjék. Garanciális jelentõségû, hogy a választópolgárok a szavazás ideje alatt bármikor megjelenhessenek a szavazóhelyiségben, ezért a szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazás szüneteltetése és felfüggesztése rendkívüli események bekövetkezése esetén azonban lehetséges. A törvény ilyennek tekinti azt az esetet, amikor a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma a határozatképes létszám alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsõ ok miatt lehetetlenné vált. Ebben az esetben a szavazást a jelenlévõk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényérõl a helyi választási iroda vezetõjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni. A rendkívüli esemény elhárítását követõen a szavazás tovább folytatható. Szintén fontos, a választójog egyenlõségébõl fakadó szabály, hogy a szavazást nem lehet meghosszabbítani, azaz minden választópolgárnak ugyanaz az idõintervallum áll rendelkezésére a szavazásra A szavazás helye Szavazni kizárólag személyesen, és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Ez alól a törvény kivételt enged a mozgásában gátolt választópolgár tekintetében, akit kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeres. A mozgóurnás szavazás szabályait lásd késõbb. 62

63 8.1.4 A szavazóhelyiség és annak felszereltsége A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely jelölt vagy jelölõ szervezet használatában van. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenõmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülke kerül kialakításra. A szavazófülke használata csak jog és nem kötelezettség, használatakor azonban csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. A szavazófülke paramétereire és minõségi követelményeire vonatkozóan a Ve. nem tartalmaz rendelkezést, azonban az Országos Választási Bizottságnak a hullámpapírból készült szavazófülkékkel kapcsolatos, 70/2002. (IV. 4.) OVB határozatából kiolvashatók a szavazófülkével szemben támasztott követelmények: a hullámpapírból készült szavazófülkék - az álló és az asztalra helyezhetõ változat egyaránt - alkalmasak arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok a titkos szavazás követelményének megfelelõ módon biztosítsák a szavazás törvényes lebonyolítását. Az általánosan elfogadott európai gyakorlat szerint és a nemzetközi szervezetek (pl. EBESZ) által megszervezett és felügyelt választások során egyaránt elterjedt formájú fülkék három oldalról határoltak, a negyedik oldalt a szavazó választópolgár foglalja el. A szavazás titkossága a fülkék megfelelõ elhelyezése útján biztosítható, ami szavazatszámláló bizottság feladata. E szavazófülkék alkalmasak arra is, hogy mozgásukban korlátozott (pl. kerekesszékkel közlekedõ) választópolgárok is megfelelõ módon használhassák. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urna kerül felállításra. A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben megfelelõ módon rögzítve toll kerül elhelyezésre. A Ve. értelmében a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A korlátozás nem vonatkozik a választópolgárokra, õk a saját tollukat is használhatják a kihelyezett toll helyett, s ez a tény szavazatuk érvényességét nem befolyásolja. Szintén fontos szabály, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás idõtartama alatt a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. Ehhez kapcsolódik az Országos Választási Bizottság 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalása, mely szerint a szavazás titkossága Alkotmányban és Vjt.-ben foglalt alapelvének, valamint a Ve. 3. -ában meghatározott alapelveknek különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvének súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetõvé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetõleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak. Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad A szavazatszámláló bizottság elnökének szerepe A szavazatszámláló bizottság elnöke felelõs a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelezõ. 63

64 Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása nem minden esetben a szavazatszámláló bizottság feladata így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében kampánycsendet sértõ tevékenység megakadályozása. Ha a választópolgárok ilyen cselekményeket a szavazatszámláló bizottságnál észrevételeznek, fel kell õket világosítani, hogy a hatáskörrel rendelkezõ választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenõmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: rosszullét miatt mentõt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, tûz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, bombariadó, haláleset történik a szavazóhelyiségben, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb. A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetõk, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl. a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségbõl). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma határozatképes létszám alá csökken; ha haláleset történik; ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényérõl a helyi választási iroda vezetõjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendõrség értesítése. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre, mely a szavazóköri jegyzõkönyv melléklete. A rendkívüli eseményrõl készült jegyzõkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzõkönyvvezetõ köteles továbbítani a helyi választási iroda vezetõjének. Rendõri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult! 64

65 8.1.6 A jegyzõkönyvvezetõ feladatai A jegyzõkönyvvezetõ a szavazásnapi feladatok egyik kiemelt címzettje. Pontos, a jogszabályoknak megfelelõ tevékenysége az eredményes népszavazás fontos feltétele. Feladatai adminisztratív jellegûek. A szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ: közremûködik a szavazóhelyiség szabályszerû berendezésében; gondoskodik a névjegyzék, valamint a visszautasítottak jegyzéke és a mozgóurnát kérõk jegyzéke vezetésérõl; a szavazás közben történt rendkívüli eseményrõl kiállított jegyzõkönyvet továbbítja a helyi választási iroda vezetõjéhez; közremûködik a jegyzõkönyvek másolatainak és a hozzájuk tartozó határozatoknak, a rendkívüli eseményrõl kiállított jegyzõkönyveknek a szavazatszámláló bizottság meghívott tagjai részére történõ átadásában; közremûködik a szavazóköri jegyzõkönyv kiállításában és annak, valamint az egyéb választási iratoknak a helyi választási iroda székhelyére történõ szállításában A szavazás megkezdése A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iroda vezetõje által meghatározott idõpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a nyomtatványokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A szavazatszámláló bizottság legkésõbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz elõkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 5:30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítésérõl. A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követõen a szavazás megkezdéséig, a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számba veszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenõrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi elõírásnak megfelelõen rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik; ha a nyomtatványok tekintetében hiányt, hibát észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetõjét, aki gondoskodik a pótlásról, illetve a hiba kijavításáról. A szavazatszámláló bizottság 6:00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóköri jegyzõkönyvben a szavazás megkezdésének idõpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának idõpontját, azaz 6:00 órát kell rögzíteni. A bizottság az elsõként szavazó választópolgár aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenõrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követõen urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy, a Ellenõrzõ lapot, amely tartalmazza az elhelyezés idõpontját, az elsõként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság jelen lévõ tagjainak az aláírását. A szavazás céljára legalább 2 urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését 65

66 is ekkor kell elvégezni. Az urna lezárását követõen az SZSZB tagjai és a jegyzõkönyvvezetõ aláírják a szavazóköri jegyzõkönyv Az urna lezárásakor jelen vannak rovatát, azonban a jegyzõkönyv hátoldalát reggel aláíratni tilos! A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzõkönyv tartalmazza A választópolgár a szavazóhelyiségben A szavazás idõtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget. A szavazatszámláló bizottság tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság elnöke a határozatképesség fenntartása mellett szabadidõt biztosít. A sajtó képviselõi sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják. A választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazóhelyiségben azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a szavazókör választói névjegyzékében szerepelnek. A választói névjegyzéket a szavazás napjáig a helyi választási iroda vezetõje vezeti, majd a szavazást megelõzõen átadja azt a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság kivéve az erre kijelölt szavazókörben - az országgyûlési választáson, az EU parlamenti választáson és az országos népszavazáson nem vehet fel a névjegyzékbe további választópolgárt; önkormányzati választás esetén, ha a választópolgár igazolással rendelkezik, lehetséges a névjegyzékbe vétele a tartózkodási helye szerinti szavazókörben. (Részletesen lásd a névjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokat tartalmazó fejezetet.) A szavazás mozzanatai 1. A választópolgárt elõször a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetõvé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról meggyõzõdjön és ellenõrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történõ igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) a Ve. szerint nem fogadható el. A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következõ érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS: (9) érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy (10) érvényes útlevéllel, vagy (11) érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetõi engedéllyel, vagy (12) bizonyos választástípusoknál (EU-s állampolgár esetén) érvényes útlevéllel és EGT tartózkodási engedéllyel. 66

67 (Országgyûlési választás két fordulója között történt lakcímváltozás miatt nem lehet módosítani a névjegyzéket, a két forduló között lakóhelyet váltott választópolgár a második fordulóban is a korábbi lakóhelyén szavazhat. Mivel azonban ebben az idõpontban régi lakcímkártyája már bevonásra került, helyette az új lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetõje a lakcímbejelentéskor szavazásra szolgáló lakcímigazolást állít ki. Az érintett választópolgár lakcímét a szavazóhelyiségben ezzel igazolhatja. 2. Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazólap(ok) átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezû aláírásával igazolja. 3. A szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzõlenyomattal lát el. A bizottság az egy vagy több szavazólappal együtt a borítékot is átadja a választópolgár részére. 4. A választópolgár a szavazófülkébe vonul és kitölti a szavazólapo(ka)t. Érvényesen szavazni a jelölt, illetõleg a lista neve, illetve a népszavazási kérdés alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metszõ két vonallal lehet. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak. 5. A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság elõtt urnába helyezi. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történõ helyezése elõtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság legfeljebb egyszer kicseréli. Kérdésként merül föl, hogy a választópolgár köteles-e a szavazólapot a borítékba és ezt követõen az urnába elhelyezni, vagy azzal szabadon rendelkezik. A kérdésben az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III. 30.) állásfoglalása ad eligazítást, mely szerint: sérti a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségbõl kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségbõl való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fûzõdõ közérdek. Az OVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 3. b) pontjában foglalt alapelve - az önkéntes részvétel a szavazásban - nem ad felhatalmazást a szavazólapnak szavazókörbõl történõ kivitelére. Más kérdés a boríték, mert az nem érinti a választás eredményét, annak hiánya a leadott szavazat érvényességét nem befolyásolja A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítõ szerepe A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által elõírt rendben történõ segítségnyújtás is. Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság: 67

68 ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényrõl a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt nevét a szavazólapon áthúzza); az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket; szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját; ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt Mozgóurnás szavazás A Ve. 61. (3) és (4) bekezdései szabályozzák az ún. mozgóurnás szavazás szabályait. A szabályozás elég szûkszavú, az csak a fontosabb szabályokat tartalmazza, melyek a következõk: A mozgásában gátolt választópolgár élhet ezzel a szavazási móddal, ezért más ok alapján (pl. öreg kor, idõhiány stb.) nem lehet igénybe venni. A mozgóurnás szavazást az adott választópolgár írásban kérheti akár elõzetesen a HVI vezetõjétõl, akár a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás során a választópolgárokat a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi föl. Mozgóurnás szavazást az igazolással szavazó választópolgár is igénybe vehet, ilyenkor a bizottságnak különösen körültekintõen kell eljárnia. Ezért a törvény elõírja, hogy mind a mozgóurnás szavazás helyszínén jelen lévõ SZSZB tagok, majd visszaérkezés után a teljes szavazatszámláló bizottság ellenõrzi a választójogosultságát az ilyen módon szavazó választópolgároknak. A törvényi szabályozáson túl a mozgóurnás szavazás részletes szabályaira vonatkozóan, az Országos Választási Bizottság 2008-ban állásfoglalást adott ki. [6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalás]. Speciális esete a mozgóurnás szavazásnak, amikor erre azért kerül sor, hogy fogvatartottak élhessenek állampolgári jogukkal. A fogvatartott választójogosultak szavazati jogának gyakorlására vonatkozóan lásd az Országos Választási Bizottság 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalását A szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak elõtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság szavazatot nem fogad el Szavazás a külképviseleten május 1. óta lehetõség van arra, hogy a választópolgárok az országgyûlési és az EP választáson, továbbá országos népszavazáson szavazatukat határainkon túl, a Magyar Köztársaság nagykövetségein és fõkonzulátusain adják le. A külképviseleti szavazás 68

69 jelenlegi szabályai december 31-én hatályukat vesztik. Erre tekintettel a külképviseleti szavazás részletes szabályait jelen tananyag nem tartalmazza Önellenõrzõ kérdések 77. Fel lehet-e függeszteni a szavazást? a. Nem lehet, a választópolgárok a szavazás ideje alatt bármikor megjelenhetnek a szavazókörben. b. Igen, fel lehet függeszteni, például akkor, ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken, vagy elháríthatatlan külsõ ok lehetetlenné teszi a szavazást. c. Igen, ha a szavazatszámláló bizottság elnöke elhagyja a szavazókör területét. 78. Mit kell aláírnia az elsõként szavazó választópolgárnak? a. A névjegyzéket b. A névjegyzéket és a jegyzõkönyvet c. Az ellenõrzõ lapot és a névjegyzéket 79. Milyen íróeszközzel adhatja le a választópolgár a szavazatát? a. Bármilyen ceruzával, vagy tollal. b. Bármilyen tollal. c. Csak a szavazóhelyiségben hivatalosan elhelyezett tollal. 80. Az adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközöket illetõen vonatkozik-e valamilyen tilalom a szavazókörre? a. Nem, bármilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszköz használható a szavazás ideje alatt. b. Igen, van ilyen tilalom, mely szerint a szavazás idõtartama alatt a szavazatszámláló bizottság tagja a szavazóhelyiségben semmilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközt nem használhat, kivéve a hivatalos tollakat és papírokat. c. A szavazókörben csak a szavazatszámláló bizottság tagjai használhatnak ilyen eszközt. 81. Ha a választópolgár országgyûlési választáson, a két választási forduló közötti idõszakban lakóhelyet változtat, akkor a második fordulóban a. az új lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat b. nem szavazhat c. a régi lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat, az új lakóhelye szerint illetékes jegyzõ (HVI vezetõje) által kiállított lakcímigazolás alapján. 69

70 82. Mikor tekinthetõ érvénytelennek egy szavazat? a. Ha a választópolgár nem használt borítékot az urnába helyezésnél. b. Ha a választópolgár bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra c. Ha nem a jelölt/lista neve melletti, alatti vagy feletti körbe tett egymást metszõ két vonallal szavazott. 83. Mely körülmény nem érinti a szavazat érvényességét? a. Ha érvénytelen szavazólapon adja le a választópolgár a szavazatát. b. A szavazólapon nincs hivatalos bélyegzõlenyomat. c. A szavazólapon megjegyzéseket tettek. 84. Mi a teendõ, ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta? a. Kérésére a szavazatszámláló bizottság egy ízben kicseréli a rontott szavazólapot. b. Ebben az esetben a választópolgár nem szavazhat. c. A rontott szavazólapon a választópolgár feltünteti a javítást, és választási bizottság két tagja hivatalos bélyegzõlenyomattal látja el azt. 85. Tagja- e a jegyzõkönyvvezetõ a szavazatszámláló bizottságnak? a. igen b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt c. nem 86. A szabályosan kitöltött szavazólapon nincs bélyegzõ. Minõsítse a szavazólapot! a. a szavazólap érvénytelen b. a szavazólap érvénytelen, a rajta lévõ szavazatok azonban érvényesek c. a szavazólap és szavazatok is érvényesek 87. A választópolgár a szavazólapot ceruzával töltötte ki. Minõsítse a szavazólapot! a. a szavazólap érvénytelen b. a szavazólap érvényes, de a rajta lévõ szavazatok érvénytelenek c. a szavazólap és a szavazatok is érvényesek 88. A szavazás napján 19 óra elõtt néhány perccel egy választópolgár feleségével üzeni a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb re megérkezik, kéri tegyék lehetõvé a szavazást. A bizottság a. a szavazást határozatával ig meghosszabbítja b. közli a feleségével, hogy a szavazóhelyiséget órakor bezárják, de csak kopogjon be a férje, majd beengedik és szavazhat c. tájékoztatja, hogy a szavazás törvényes meghosszabbítására törvényes lehetõség nincs, ha óráig odaér, csak akkor szavazhat 70

71 89. Az igazolással szavazók jegyzékére fel kell venni: a. a mozgóurnát kérõket is b. csak az igazolással lakóhelyüktõl távol szavazó választópolgárokat c. azokat, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza 90. A választópolgár személyazonosságát útlevelével igazolta, a lakcímigazolványt azonban otthon felejtette, ezért nem szavazhatott, és felvették a visszautasítottak jegyzékére. 1 óra múlva visszajön, bemutatja a lakcímigazolványt és szavazni szeretne. Mi a teendõ? a. már nincs lehetõsége szavazni, a bizottság végérvényesen döntött a visszautasításról b. szavazását engedélyezi a szavazatszámláló bizottság c. szavazhat, és egyidejûleg a jegyzõkönyvvezetõ törli a visszautasítottak jegyzékébõl 91. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezetõ úton. Kéri ezek eltávolítását. a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyõzõdjön a bejelentés valódiságáról 92. Az idõs választópolgár a szavazóhelyiségben lévõ iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot. a. a szavazatszámláló bizottság tudomásul veszi, hogy nem kívánja a fülkét használni b. a szavazatszámláló bizottság elnöke felszólítja a választópolgárt a fülke használatára c. a szavazatszámláló bizottság két tagja a választópolgárt a fülkébe kíséri, mert annak használata kötelezõ 93. A szavazóhelyiségben ismerõsök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévõ asztalhoz beszélgetni. a. a szavazatszámláló bizottság nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit b. a szavazatszámláló bizottság elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben c. a szavazatszámláló bizottság egyik tagja figyelmezteti õket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet 71

72 94. Mozgóurnát igényel a településen lévõ szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak. a. a mozgóurnát kezelõ két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást a bizottságtól kell igényelni b. a náluk lévõ - rontott szavazólapok cseréjét szolgáló - tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást c. csak az ágyban fekvõ, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetõvé 95. Az idõs választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levõ - választójoggal rendelkezõ - unokája segítségét vehesse igénybe. a. a szavazatszámláló bizottság a kérést tudomásul veszi b. a szavazatszámláló bizottság elnöke közli, hogy erre nincs lehetõség c. az unoka, mint hozzátartozó befolyásolhatja a szavazót, ezért a szavazatszámláló két tagjának segítségét kell igénybe vennie 96. A választópolgár kifogásolja, hogy a szavazatszámláló bizottság nem adott a szavazólap mellé borítékot. a. egyszerûbb, gyorsabb a szavazatszámlálás, ha nem kell a szavazólapot kiszedegetni a borítékból b. a jegyzõkönyvvezetõ javaslatára takarékossági okból nem adnak borítékot c. a szavazatszámláló bizottság elnöke elnézést kér, a hiányt pótolja és gondoskodik arról, hogy minden választópolgár részére adjanak borítékot is 97. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér. a. a szavazatszámláló bizottság új szavazólapot ad ki részére b. az esetrõl jegyzõkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot c. a szavazatszámláló bizottság a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába történõ bedobás elõtt cserélheti ki a szavazólapot 98. A településen tatarozzák azt az általános iskolát, melyben az elõzõ választáson szavazókör került kialakításra, ezért az egyik jelölõ szervezet felajánlja a helyi választási iroda vezetõjének, hogy a szavazókör kialakításához vegye igénybe a pártirodát. a. A helyi választási iroda vezetõje köszönettel elfogadja a felajánlást és a pártiroda helyiségében alakítja ki a szavazókört. b. A helyi választási iroda vezetõje köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört csak iskolában lehet kialakítani. 72

73 c. A helyi választási iroda vezetõje köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört a jelölõ szervezet használatában lévõ helyiségben nem lehet kialakítani. 99. A szavazóhelyiségben megjelenõ választópolgár személyazonosságát olyan útlevéllel igazolja, melynek érvényessége a szavazást megelõzõ nap járt le. a. A szavazatszámláló bizottság nem teszi lehetõvé a választópolgár szavazását, mert kizárólag érvényes igazolvánnyal lehet a személyazonosságot igazolni. b. A szavazatszámláló bizottság lehetõvé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány a lejárat dátumától számított egy éven belül még érvényes. c. A szavazatszámláló bizottság lehetõvé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány idõkorlátozás nélkül alkalmas A szavazóhelyiségben megjelenõ ittas választópolgár viselkedésével zavarja a többi választópolgárt és szavazatának leadását követõen nem hajlandó a szavazóhelyiséget elhagyni. A szavazatszámláló bizottság elnöke a. bejelentést tesz a helyi választási irodánál b. a szavazatszámláló bizottság döntését kéri a megfelelõ intézkedés megtétele érdekében c. a rend fenntartása céljából akként intézkedik, hogy felszólítja a választópolgárt a szavazóhelyiség elhagyására A választási iratok és nyomtatványok elhelyezését követõen a szavazás megkezdéséig a szavazóhelyiségben a. csak a szavazatszámláló bizottság tagjai tartózkodhatnak. b. csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a választási iroda tagjai tartózkodhatnak c. csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzõkönyvvezetõ és az elsõként szavazó választópolgár tartózkodhatnak 102. Mit értünk a külképviseleti szavazás helyszíne szempontjából külképviselet alatt? a. A Magyar Köztársaság nagykövetségeit b. A Magyar Köztársaság fõkonzulátusait c. A Magyar Köztársaság nagykövetségeit és fõkonzulátusait d. A Magyar Köztársaság nagykövetségeit és fõkonzulátusait, valamint a Magyar Köztársaság felségjele alatt közlekedõ tengerjáró hajókat 73

74 103. Mely feltételek együttes teljesülése esetén lehet megtartani a külképviseleti szavazást? a. Ha a fogadó állam nem ellenzi b. Ha az adott külképviselet névjegyzékére legalább egy választópolgár jelentkezett c. Ha a fogadó állam nem ellenzi és az adott külképviselet névjegyzékére legalább egy választópolgár jelentkezett d. Ha a fogadó állam nem ellenzi, és rendõrhatósága biztosítja a külképviseleti szavazás zavartalanságát, továbbá az adott külképviselet névjegyzékére legalább egy választópolgár jelentkezett 104. A külképviseleti szavazás vonatkozásában melyik állítás nem igaz? a. A külképviseleteken a szavazás papíralapú szavazólapon történik b. A külképviseleti szavazás lebonyolításában a külképviseleti választási iroda mûködik közre c. A külképviseleten a szavazás lezárását követõen a külképviseleti választási iroda megszámolja a leadott szavazatokat d. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja 105. Ki ill. mely szerv(ek) bonyolítják le a külképviseleti szavazást? a. A külképviseleti szavazatszámláló bizottság b. A külképviseleti választási iroda c. A külképviseleti megfigyelõ d. A külképviseleti szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda 106. Mikor lehet szavazni a külképviseleteken az országgyûlési választás elsõ fordulójában fõszabály szerint? a. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 8. napon b. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 7. napon c. A magyarországi szavazás napját megelõzõ napon d. A magyarországi szavazás napján 107. Mikor lehet szavazni a külképviseleteken az országgyûlési választás elsõ fordulójában az amerikai kontinensen? a. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 9. napon b. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 7. napon c. A magyarországi szavazás napját megelõzõ napon d. A magyarországi szavazás napján 74

75 108. Mikor lehet szavazni a külképviseleteken az országgyûlési választás második fordulójában fõszabály szerint? a. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 8. napon b. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 7. napon c. A magyarországi szavazás napját megelõzõ napon d. A magyarországi szavazás napján 109. Mikor lehet szavazni a külképviseleteken az országgyûlési választás második fordulójában az amerikai kontinensen? a. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 8. napon b. A magyarországi szavazás napját megelõzõ 7. napon c. A magyarországi szavazás napját megelõzõ napon d. A magyarországi szavazás napján 110. Lehet-e mozgóurnával szavazni a külképviseleten? a. igen b. nem c. csak akkor, ha mozgássérült kérelmezi d. csak akkor, ha a mozgóurnát abban a városban kérik, ahol a külképviselet található 111. Mibõl áll a választópolgár által az urnába helyezett szavazási irat? a. A szavazatot tartalmazó zárt borítékból b. A szavazatból, a szavazásról szóló nyilatkozatból és a külsõ borítékból c. A szavazatot tartalmazó zárt borítékból, a szavazásról szóló nyilatkozatból és a külsõ borítékból d. A szavazatot tartalmazó zárt borítékból, a szavazásról szóló nyilatkozatból, az ellenõrzõlapból és a külsõ borítékból 112. Melyik választási szerv végzi a szavazási iratok felbontását országgyûlési választáson? a. Az Országos Választási Iroda b. Az Országos Választási Bizottság c. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság d. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság 75

76 113. Melyik választási szerv végzi a szavazási iratok felbontását EP választáson és országos népszavazáson? a. Az Országos Választási Iroda b. Az Országos Választási Bizottság c. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság d. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság 114. Melyik választási szerv végzi a lezárt, belsõ borítékok felbontását országgyûlési választáson? a. Az Országos Választási Iroda b. Az Országos Választási Bizottság c. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság d. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság 115. Melyik választási szerv végzi a lezárt, belsõ borítékok felbontását EP választáson és országos népszavazáson? a. Az Országos Választási Iroda b. Az Országos Választási Bizottság c. Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság d. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság 76

77 9. A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Az eredmény megállapítása két mozzanatra bontható: elsõként a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazóköri eredményt, ezt követõen a hatáskörrel rendelkezõ választási bizottság összesíti a szavazóköri szavazatokat és megállapítja a választási eredményt A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság jelen lévõ tagjai együttesen kötelesek megszámolni a szavazatokat! A szavazás lezárását követõ, az urna felbontását megelõzõ feladatok Az SZSZB a jegyzõkönyvben feltünteti, hogy a szavazás mikor fejezõdött be. Ellentétben a szavazás megkezdésének idõpontjával, ami rendkívüli esemény kivételével mindig 6.00, ez nem feltétlenül 19.00, mert azt néhány perccel meghaladhatja, ha a szavazókör zárásakor a szavazóhelyiségben illetve annak elõterében még tartózkodik választópolgár. Az SZSZB elõször elcsomagolja a fel nem használt borítékokat. Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzõkönyvben rögzíti. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzõkönyvben rögzíti. (Két vagy több választás, illetve népszavazási kérdés esetén az elõzõ két pontban leírt feladatokat kérdésenként külön-külön el kell végezni!) Az SZSZB a névjegyzék alapján kitölti a jegyzõkönyv választópolgárokkal kapcsolatos rovatait. Így rögzítésre kerül az elõzõ nap 16 óráig a névjegyzékbe vett választópolgárok száma, a szavazás napján felvettek száma (önkormányzati választáson minden szavazókörben, egyébként csak a kijelölt szavazókörben), ennek a kettõnek az összege, illetve a visszautasítottak száma. A következõ rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezû aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetõleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt. (Írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár.) Az SZSZB ellenõrzi az urna sértetlenségét Az urna felbontását követõ feladatok Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyõzõdik az ellenõrzõ lap meglétérõl. Ha az urnában nincs benne az ellenõrzõ lap, az SZSZB dönt arról, 77

78 hogy az urnában lévõ szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenõrzõ lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti. A szavazatszámláló bizottság ezt követõen külön csoportba helyezi és legalább kétszer összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levõ szavazólapok számát. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni (legalább kétszer). Elõfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találtak, mint ahány polgár szavazott. Ekkor a következõ módosításokat kell elvégezni: Mindegyik jelölt szavazataiból le kell vonni a többlettel egyezõ számú szavazatot.(ha így akármelyik válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy ne csökkenjen 0 alá.) Az összes érvényes szavazat számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni. A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzõkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzõkönyvhöz kell mellékelni. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelõzõ számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzõkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell A szavazatszámlálást követõ feladatok A számlálás befejezésekor el kell végezni az érvényes szavazólapok kötegelését. Külön kötegbe kell helyezni az egy-egy jelöltre leadott szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, és a kötegen fel kell tüntetni a szavazókör sorszámát és a darabszámot. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A jegyzõkönyvet az SZSZB jelen lévõ tagjai és a jegyzõkönyvvezetõ aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzõkönyvet 2 eredeti példányban tollal kell kitölteni! A jegyzõkönyv egy egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság kérésre átadja a megbízott tagoknak. A másolatokat az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzõvel látja el). Ha fénymásolati lehetõség nincs, a másolatokat a jegyzõkönyvvezetõ kézírással készíti el. (E célból a jegyzõkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell a szavazatszámláló bizottság rendelkezésére bocsátani.) A delegált tagoknak át kell adni a szavazatszámláló bizottság határozatainak és a rendkívüli eseményekrõl készült jegyzõkönyveknek a másolatát is. A másolati példány átvételét a delegált tag aláírásával igazolja. 78

79 Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az elõzõekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzõkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! 9.2. A választási eredmény megállapítása A választás eredményének megállapítása a szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények ismeretében tisztán matematikai mûvelet. Erre vonatkozó szabályokat a különbözõ választásokra vonatkozó anyagi jogi szabályok tartalmazzák Önellenõrzõ kérdések 116. Melyik választási szerv jelöli ki a külképviseleti szavazatok megszámlálására jogosult szavazatszámláló bizottságot? a. az Országos Választási Bizottság b. az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság c. a helyi választási bizottság 117. Mely szavazókör szavazatszámláló bizottsága jelölhetõ ki a külképviseleti szavazatok megszámlálására? a. amely az országgyûlési egyéni választókerület székhelyén található b. amely szavazókörben a választói névjegyzékbe felvett választópolgárok száma a 600 fõt meghaladja c. amely szavazókör szavazatszámláló bizottságában a legtöbb, a független jelöltek és jelölõ szervezetek által megbízott bizottsági tag található 118. Mit tesz a szavazatszámláló bizottság, ha megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik? a. a jelöltekre/listákra leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint jelöltenként/listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít b. arra a jelöltre/listára leadott érvényes szavazatot nyilvánítja érvénytelennek, melyre a választópolgár szavazott c. nem tesz semmit, mert a választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben úgysem szavazott. 79

80 119. A szavazatszámláló bizottság a. A szavazatokat csak egyszer számolja meg. b. A szavazatokat másodszor is megszámolja, amennyiben a legtöbb szavazatot elért két jelölt közötti szavazatkülönbség az összes leadott érvényes szavazat 1 %-ánál kisebb. c. Minden esetben legalább kétszer megszámlálja Amennyiben a szavazatszámláló bizottság kettõnél többször számlálja meg a szavazatokat, akkor fejezheti be a szavazatszámlálást, ha a. Két számlálás eredményeként ugyanazt az eredményt kapja b. Két közvetlen egymást követõ számlálás eredményeként ugyanazt az eredményt kapja c. Ha a tizedik számlálás eredményeként sem kap két azonos eredményt Amennyiben a szavazatszámláló bizottság valamely tagja a szavazás másnapján rájön, hogy a szavazóköri jegyzõkönyvet megelõzõ este rosszul töltötték ki, és kéri a szavazatok ismételt megszámlálását a. A szavazatszámláló bizottságnak újra meg kell számolnia a szavazatokat b. A szavazatszámláló bizottságnak döntenie kell, hogy újra megszámolja-e a szavazatokat c. A szavazatszámláló bizottságnak nincs törvényes lehetõsége a szavazatok ismételt megszámlálására A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésével szemben a. jogorvoslatot a szavazatszámláló bizottsághoz lehet benyújtani b. jogorvoslatot a helyi választási bizottsághoz lehet benyújtani c. csak a választókerület választási eredményét megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye A szavazatok újraszámlálását a. Csak a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv végezheti. b. Csak a szavazatszámláló bizottságok végezhetik. c. Csak a bíróság végezheti A szavazatok újraszámlálása a. jogilag nem lehetséges b. akkor lehetséges, ha van matematikai lehetõség a választási eredmény megváltozására c. akkor lehetséges, ha a legtöbb szavazatot elért két jelölt közötti szavazatkülönbség az összes leadott érvényes szavazat 1 %-ánál kisebb. 80

81 10. JOGORVOSLATOK A jogorvoslatok fajtái A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetõleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A fellebbezés a választási bizottság elsõfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölõ szervezet, illetõleg az ügyben érintett jogi személy elõterjesztheti. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölõ szervezet, illetõleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos határidõ áll az érintettek rendelkezésére. A határidõt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétõl vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidõ jogvesztõ, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás elõterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az idõpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton elõterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás idõpontjára hivatkozni nem lehet. A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja A kifogás benyújtása és elbírálása A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. (1) bekezdése és Ve. 3. ) megsértése esetén nyújtható be. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétõl számított három napon belül megérkezzen! Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésõbb a beérkezését követõ napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a jogorvoslati határidõ vizsgálatakor azt az idõpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az elsõ választási bizottsághoz megérkezett. A törvény lehetõséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át. Ebben az esetben az áttételrõl a bizottság elnöke dönt. Amennyiben a törvényi határidõn belül a választási bizottság (átruházás esetén annak elnöke) nem él az áttétel lehetõségével, köteles eljárni az ügyben (akkor is hatásköre és illetékessége keletkezik az ügy elbírálására, ha eredetileg nem volt). 81

82 A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér postai értesítési címét; a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétõl számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidõ a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétõl számít. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja. A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az: elkésett; nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését; nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait; nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér postai értesítési címét. Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetõségétõl, és elõfordulhat, hogy a rövid jogvesztõ határidõre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani. Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak: megállapítja a jogszabálysértés tényét; a jogsértõt eltiltja a további jogszabálysértéstõl; a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja A fellebbezés benyújtása és elbírálása A fellebbezés a választási bizottság elsõfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. 82

83 A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A határidõ jogvesztõ! Ha a fellebbezést nem a megtámadott határozatot hozó, hanem a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be, ez nem lehet az elutasítás oka. Ha a beadványozó fellebbezését más választási bizottsághoz (pl. a területi választási bizottság helyett az Országos Választási Bizottsághoz) nyújtja be, áttételnek nincs helye, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell: a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást; a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér postai értesítési címét; a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az elsõ fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésrõl kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. A fellebbezésrõl az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstõl számított három napon belül dönt. A fellebbezés a kifogáshoz hasonlóan a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van. A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: elkésett; nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját; a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér postai értesítési címét; továbbá a fellebbezés benyújtásának helye témakörében fentebb ismertetett esetben. Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelõzõ eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsõfokú határozatot: 83

84 helybenhagyja vagy megváltoztatja. A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az elsõ fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezõvel és azokkal, akikkel az elsõfokú határozatot közölték. A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat meghozatalát bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását követõen öt napon belül visszaküldi a határozattal együtt az elsõ fokon eljáró választási bizottsághoz Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. A határidõ jogvesztõ! Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz, hanem pl. másik választási bizottsághoz nyújtják be, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelem nem utasítható el, ha a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál határidõben terjesztik elõ. Ilyenkor a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemrõl kialakított bizottsági álláspont beszerzésérõl. A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelem jogalapjának megjelölését; a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér postai értesítési címét; a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezõ, azonban a jogi szakvizsgával rendelkezõ személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell. 84

85 A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlõ súllyal mérlegel. A kérelem benyújtójának lehetõsége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelõzõ eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmezõ részére annak kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetõségét. Ez esetben az ellenérdekû fél számára is lehetõvé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. A bíróság döntése jogerõs, ellene további jogorvoslatnak helye nincs! A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezõvel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli. A határozatok közlésére vonatkozó szabályok a bírósági eljárásra is érvényesek Speciális jogorvoslatok Az általánostól részben eltérõ szabályok érvényesülnek a médiával, a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az alábbi pontok az eltérõ szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve nem tartalmaznak útmutatást, az általános szabályok azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések irányadók A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékbõl való kihagyás, illetõleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a helyi választási iroda vezetõjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt. Ha a HVI vezetõje a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésõbb a beérkezését követõ napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelezõ. A bíróság a kifogásról a beérkezését követõ három napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja. 85

86 A helyi választási iroda vezetõjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetõjével is közölni kell. A HVI vezetõje a névjegyzék közszemlére tételét követõen is köteles a névjegyzéket kiegészíteni vagy pontosítani, ha akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat A médiakampányra vonatkozó kifogások a sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos különösen a választási eljárás alapelveinek megsértése, politikai hirdetések közzététele során elkövetett - jogsértések orvoslására szolgálnak. A törvény szabályozza, hogy a kifogást milyen szintû választási bizottság bírálja el, attól függõen, mely médiummal szemben éltek jogorvoslattal: nem országos terjesztésû idõszaki lap, helyi mûsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetve a mûsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság, körzeti mûsorszolgáltatás esetén a mûsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság, országos terjesztésû idõszaki lap, hírügynökség, országos mûsorszolgáltatás esetén az Országos Választási Bizottság jogosult a kifogást elbírálni. A kifogáshoz nem kell csatolni a törvénysértés bizonyítékául szolgáló mûsorszámot, azt elegendõ megjelölni, és a választási bizottság hivatalból szerzi be. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, az általános jogkövetkezmények, azaz a jogszabálysértés megállapítása, a jogsértõnek a további jogszabálysértéstõl való eltiltása, illetõleg a választási eljárás vagy annak jogorvoslati eljárással érintett része megsemmisítése és megismételtetése mellett speciális jogkövetkezményként kötelezheti az idõszaki lap szerkesztõségét, a mûsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkezõ részét tegye közzé. A közzétételnek napilap, hírügynökség esetében három napon belül, folyóirat esetében a következõ számban azonos módon, mûsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértõ közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie. A médiatörvény (1996. évi I. törvény) 4. -ában a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el. 86

87 Az ORTT Panaszbizottsága elõtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság elõtt folyamatban lévõ jogorvoslati eljárást nem befolyásolja A szavazólap adattartalmának megállapítása elleni jogorvoslat A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésõbb a fellebbezés felterjesztését követõ napon dönt. A választási bizottság szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon megérkezzen. A bíróság ez esetben legkésõbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követõ napon dönt. A szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni jogorvoslattal kapcsolatos szabályok egyebekben megegyeznek a fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó általános szabályokkal Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye Jogorvoslat a választási eredményt megállapító döntés ellen A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértõ voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. Ha a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértõ volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és a törvénysértés orvoslása esetén van matematikai lehetõség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidõ a kétszeresére nõ, és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közremûködését igénybe veheti Önellenõrzõ kérdések 125. Melyek a választási bizottságok által elbírálható jogorvoslati kérelmek formái? a. A panasz és a kifogás. b. Fellebbezés és kifogás. c. Kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem. 87

88 126. Mely választási szervhez kell benyújtani a fellebbezést? a. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (SZSZB döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál) kell elõterjeszteni. b. A fellebbezést az ügyben hatáskörrel rendelkezõ választási irodához kell benyújtani. c. A fellebbezést minden esetben az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz kell benyújtani, amely gondoskodik annak továbbításáról Mik a kifogás érdemi elbírálásának alapvetõ feltételei? a. A jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétõl (székhelyétõl) eltérõ postai értesítési címe. b. A kifogás bizonyítékainak megjelölése és az értesítési cím. c. A kifogást minden esetben érdemben el kell bírálni Mi a jogkövetkezménye annak, ha a kifogás benyújtója a beadványban elmulasztja megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét? a. A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. b. A határozat közlése helyett csak a határozat kézbesítése lesz lehetséges.. c. Meghosszabbodik a kézbesítés idejével a jogorvoslati határidõ Mi a jogorvoslati kérelmek elbírálásának általános határideje? a. A kérelmet a benyújtásától számított három napon belül kell elbírálni. b. Legkésõbb a jogorvoslati kérelem benyújtását követõ napon el kell bírálni. c. Az államigazgatási eljárásra irányadó harmincnapos határidõt kell alkalmazni Mi a bíróság eljárásának speciális feltétele? a. Az illeték megfizetése. b. A kötelezõ ügyvédi képviselet. c. A polgári peres eljárás szabályainak alkalmazása Mik a jogkövetkezmények, ha az eljáró bizottság a kifogásnak helyt ad? a. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértõt eltiltja a további jogszabálysértéstõl, a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. b. Ha a kifogás megalapozott, az eljáró bizottság a sajtónyilvánosság útján felhívja a figyelmet a jogsértésre. c. Az eljáró bizottság a választási eljárás kifogással érintett részét megismételteti, a megismételt eljárásban törvényességi ellenõrzést gyakorol. 88

89 132. Mi a határozatok közlésének határideje? a. A határozatot ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezõvel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. b. 3 munkanap. c. Az írásba foglalást követõ 3 napon belül a határozatot közölni kell a kérelmezõvel, illetve mindazon személyekkel és szervezetekkel, akik a határozat által érintettek Mi a választási bizottság szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezés benyújtásának határideje? a. Úgy kell benyújtani, hogy a fellebbezés a választási bizottság döntését követõ 3 napon belül megérkezzen. b. A fellebbezést legkésõbb a határozatról való tudomásszerzést követõ napon be kell nyújtani. c. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a határozat meghozatalát követõ napon megérkezzen Van-e olyan választás, ahol van eltérés az eredmény elleni fellebbezéssel kapcsolatos határidõk esetében? a. Nincs, mindenhol 3 nap b. Igen, a határidõ országgyûlési választásnál 1 nap egyébként 3 nap. c. Igen, a határidõ országgyûlési, EP választásnál és országos népszavazásnál 1 nap, egyébként 3 nap 135. Kifejtheti-e véleményét a bírósági eljárásban a megtámadott határozatot hozó bizottság? a. Igen. Megküldheti a bíróságnak a kérelemrõl kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozatot. b. Igen. Kötelezõ a felterjesztett iratokhoz mellékelni a bizottsági véleményt. c. A törvény pontosan elõírja a felterjesztés tartalmát, ettõl a választási bizottság nem térhet el, így semmilyen iratot sem mellékelhet a felterjesztéshez Ki nyújthat be kifogást a választási törvények megsértésére hivatkozva? a. A jelölõ szervezet és az érintett választópolgár, illetve jogi személy. b. A helyi választási iroda vezetõje. c. Bárki Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén mi a felterjesztés határideje és tartalma? a. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a sérelmezett határozattal, legkésõbb a beérkezést követõ napon kell felterjeszteni. 89

90 b. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet beérkezése napján fel kell terjeszteni. c. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell felterjeszteni, hogy a bíróság az ügy elbírálásához rendelkezésre álló határidõn belül dönthessen Mi a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem jogalapja? a. Jogszabálysértés vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata. b. A jelölt vagy jelölõ szervezet érintettsége. c. Nem kell a jogalapot megjelölni, elég utalni arra, hogy a kérelmezõ nem ért egyet a döntéssel A bírósági eljárásban a. a jogi képviselet nem kötelezõ. b. a megtámadott határozatot hozó választási bizottság új eljárásra utasítható. c. a megtámadott határozat helybenhagyható vagy megváltoztatható A bírósági döntés ellen milyen jogorvoslat vehetõ igénybe? a. A bíróság döntése ellen fellebbezni lehet magasabb szintû bírósághoz. b. A bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Legfelsõbb Bírósághoz. c. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs Milyen hivatkozással nem lehet fellebbezést benyújtani az eredményt megállapító döntés ellen? a. Az eredményt megállapító döntés törvénysértõ. b. Az eredmények megállapítására és az összesítésre vonatkozó szabályokat megsértette az SZSZB. c. A szavazás napján kampánycsendet sértettek Mi a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezés elbírálásának határideje? a. A beérkezéstõl számított három nap. b. Egy munkanap. c. A megérkezést követõ egy nap A területi választási bizottság által elbírált kifogás, fellebbezés esetében hová kell benyújtani a további jogorvoslati kérelmet? a. A területi választási bizottsághoz. b. A megyei bírósághoz. c. Az Országos Választási Bizottsághoz. 90

91 144. A hiányosan benyújtott kifogás a. esetében a benyújtót hiánypótlásra fel kell szólítani. b. elutasítható. c. érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó Mikor lehet benyújtani a névjegyzékbõl való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt. b. A közszemlére tételtõl számított három napon belül. c. A közszemlére tétel napjáig Hová kell benyújtani a névjegyzékbõl való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A helyi választási bizottsághoz. b. A helyi választási iroda vezetõjéhez. c. A területi választási bizottsághoz A jogorvoslati kérelem benyújtója tehet-e szóbeli nyilatkozatot? a. A választási bizottság kérésére köteles meghallgatni a kérelmezõt, ebben az esetben ha jelen van az ellenérdekû fél számára is biztosítani kell a szóbeli nyilatkozattétel lehetõségét. b. A választási bizottság köteles meghallgatni a kérelem benyújtóját. A szóbeli nyilatkozattétel joga az ellenérdekû felet csak kérelme esetén illeti meg. c. A választási bizottság eljárása szigorúan írásbeli, szóbeli nyilatkozattételre nincs lehetõség. TESZT I. 91

92 92

93 II. FEJEZET HELYI ÖNKORMÁNYZATI IDÕKÖZI VÁLASZTÁSOK 93

94 94

95 11. HELYI ÖNKORMÁNYZATI IDÕKÖZI VÁLASZTÁSOK Az idõközi választásra az általános önkormányzati választások szabályait kell alkalmazni, az idõközi választások sajátosságainak figyelembevételével. Az alábbiakban a helyi választási irodák munkájának segítése érdekében összefoglaltuk az idõközi választás lebonyolításához szükséges legfontosabb tudnivalókat Az idõközi választás kitûzésének okai A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény szabályozza, mely esetben kell idõközi választást tartani. Idõközi választást kell kitûzni: ha az önkormányzati képviselõ-testületet feloszlatták, vagy feloszlott (a feloszlatás és feloszlás a polgármester megbízatását is megszünteti) a polgármester választás esetén, amennyiben (13) a polgármester-választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, (14) a polgármester-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazatot kapott, vagy (15) a polgármester megbízatása megszûnt a nél több lakosú településen, amennyiben (16) az egyéni választókerületi képviselõ-választást nem lehetett megtartani mert nem volt jelölt, (17) az egyéni választókerületi képviselõ-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazatot kapott, vagy (18) az egyéni választókerületi képviselõ a megbízatása megszûnt. a vagy ennél kevesebb lakosú településen, amennyiben (19) kevesebb jelölt indult, mint a megválasztható képviselõtestületi tagok száma (ekkor a választás nem tartható meg, az összes helyre idõközi választást kell kitûzni), (20) a választáson kevesebb képviselõt választottak meg, mint a megválasztható képviselõ-testületi tagok száma (ekkor az idõközi választást a be nem töltött képviselõi helyekre kell kitûzni), (21) a képviselõk száma a megválasztható képviselõ-testületi tagok számának több mint fele alá csökkent és a kislistán nincsenek már jelöltek, akik a megüresedett helyeket betölthetnék (ekkor az idõközi választást a be nem töltött képviselõi helyekre kell kitûzni). Fontos! Bár jelen füzet témájához nem kapcsolódik, de szükséges hangsúlyozni jelentõsége miatt, hogy kisebbségi önkormányzatok esetén az idõközi választások a következõképpen alakulnak: települési kisebbségi önkormányzatoknál akár 3 alá csökken a képviselõk száma, akár feloszlatás vagy önfeloszlás miatt megszûnik a testület megbízatása 95

96 nincs helye idõközi választásnak; a következõ általános önkormányzati választásokig a településen nem mûködik kisebbségi önkormányzat más a helyzet a területi és országos önkormányzatoknál, ezeknél lehetséges idõközi választást tartani Az Idõközi választás kitûzése A idõközi önkormányzati választás kitûzésének eljárási határidõit a Ve a a következõképpen szabályozza. Az idõközi választást az ok felmerülésétõl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tûzi ki. Az idõközi választást: a mandátum megüresedésétõl számított négy hónapon belülre; a képviselõ-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitûzni. A képviselõ-testület feloszlása nem mondható ki a választást követõ hat hónapon belül, illetõleg az általános önkormányzati választásokat megelõzõ év október 1. napját követõen [Ötv. 18. (3)]. Nem lehet idõközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között Idõközi választás bejelentése A helyi választási iroda vezetõje a területi választási iroda vezetõjén keresztül értesíti az Országos Választási Irodát a választás kitûzésérõl és eredményérõl A választójog gyakorlása Idõközi helyi önkormányzati választáson választójogát az a személy gyakorolhatja, aki a választással érintett településen/egyéni választókerületben lakóhellyel, ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. Az a személy, akinek sem érvényes lakóhelye, sem érvényes tartózkodási helye nincs, de az adott településen településszintû lakcímmel rendelkezik a vagy annál kevesebb lakosú településen választójogosult az idõközi választáson is. A nél több lakosú település idõközi választásán azonban csak abban az esetben választójogosult, ha az idõközi választásra abban az egyéni választókerületben kerül sor, amelyben az általános önkormányzati választáson is szavazhattak a települési szintû lakcímmel rendelkezõ személyek (a kijelölt szavazókört az idõközi választás alkalmával nem lehet megváltoztatni!) A választókerületek határai a lakos feletti településeken Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetõje a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg. A helyi választási iroda 96

97 vezetõje minden év januárjában felülvizsgálja az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását, és e döntését a helyben szokásos módon február 15-ig közzéteszi. Az egyéni választókerületek kialakítását érintõ változásokat a helyi választási iroda vezetõje egyébként folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi, és e döntését a helyben szokásos módon közzéteszi. A HVI vezetõje által így módosított egyéni választókerületi határok azonban csak az általános önkormányzati választásokon és a képviselõ-testület feloszlatása vagy feloszlása miatt kitûzött idõközi választásokon alkalmazhatók! Így a lakos feletti településen a csak egyéni választókerületben megtartásra kerülõ idõközi választás az elõzõ általános választára kialakított egyéni választókerületi határok figyelembe vételével történik. (Ez a szabály abban az esetben is igaz, ha a lakosság száma január 1-jén már nem haladja meg a fõt.) Névjegyzék és értesítõ elkészítése, nyomtatványok elõállítása Ahogy az általános választáson, az idõközi választás esetén is a HVI vezetõ feladata, hogy gondoskodjon a névjegyzék és az értesítõk elkészítésérõl. A névjegyzék és az értesítõ nyomtatását fõ szabály szerint maga a helyi választási iroda végzi, de megbízásából más HVI, a közigazgatási hivatal, Budapest és Pest megye települései esetén a KEK KH is végezheti. Abban az esetben, ha a HVI készíti, vagy más HVI-vel készítteti el a névjegyzéket és az értesítõt, akkor a közigazgatási hivatal bocsátja a HVI rendelkezésére a szükséges adatállományokat. Az ajánlószelvények valamint a szavazólapok elõállításáról szintén a HVI vezetõje gondoskodik. A szavazólapok mintájára vonatkozóan a Ve. mellékletei adnak eligazítást: kislistás választás, [Ve. 4. sz. melléklet] egyéni választókerületi választás, [Ve. 5. sz. melléklet] polgármester-választás, [Ve. 6. sz. melléklet]. Az egyéb nyomtatványokat szintén helyben kell elõállítani a 29/2006. (V. 30.) BM rendelet mellékleteiben foglalt mintáknak megfelelõen NESZA jegyzék igénylése A választójoggal nem rendelkezõ személyek nyilvántartásának vezetésérõl a 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet rendelkezik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a KEK KH kezeli a választójoggal nem rendelkezõ személyek adatait. Idõközi választás esetén a KEK KH hivatalból nem, csak írásos kérelem alapján teljesít adatszolgáltatást a választási irodák részére. A kérelmet a KEK KH Hatósági Felügyeleti Fõosztályára kell címezni. A kérelemnek tartalmaznia kell az önkormányzat nevét, az igényelt adatok felhasználásának célját, jogalapját, a választás helyét, idõpontját. 97

98 A kezelõ szerv a nyilvántartás adatait - az igénybejelentésnek megfelelõen - postai úton vagy hálózaton a Közigazgatási Hivatalon vagy kirendeltségein keresztül továbbítja az igénybejelentõ szerv részére. A nyilvántartás adatait az igénybejelentés beérkezését követõ három napon belül továbbítják. Figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy az adatok idõben a HVI rendelkezésére álljanak, így célszerû azt mielõbb megrendelni. A NESZA jegyzék különösen védett személyes adatokat tartalmaz, így faxon, ben továbbítani nem lehet! Az eljárás során kétszer történik adatszolgáltatás a választójoggal nem rendelkezõ személyek nyilvántartásából: Elõször: a névjegyzék összeállításával egy idõben, a névjegyzék kifüggesztését, az értesítõ és ajánlószelvények kiküldését megelõzõen, a választás napját megelõzõ nap között; Másodszor: a szavazás napját megelõzõ harmadik napig, a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat pótjegyzéken közlik. A NESZA jegyzéket írásban azonban csak egyszer kell igényelni, a második adatszolgáltatás már automatikusan megtörténik. A HVI vezetõje a településen a névjegyzék elkészítése után lakóhelyet létesítõ polgár választójogát a Vhr. 36. (3) bekezdése értelmében közvetlenül a KEK KH-val való kapcsolatfelvétel útján ellenõrzi A szavazás A szavazás szabályai az idõközi választáson megegyeznek az általános választások szabályaival, azzal, hogy igazolással szavazásra csak abban az esetben van lehetõség, ha a választással érintett választókerületen belül a választópolgár lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik A jegyzõkönyvek továbbítása Idõközi helyi önkormányzati választások esetén az alábbi jegyzõkönyveket kell kitölteni attól függõen, hogy egy-vagy több szavazókört érint a kislistás, egyéni választókerületi vagy polgármester-választás: Egyszavazókörös település esetén: összesítõ jegyzõkönyvet a kislistás választás eredményérõl [Vhr. 5. melléklet 5. minta] összesítõ jegyzõkönyvet a polgármester-választás eredményérõl [Vhr. 5. melléklet 6. minta] (Egy szavazókörös település esetén szavazóköri jegyzõkönyvet nem kell kitölteni!) Többszavazókörös település esetén: a) vagy ennél kevesebb lakosú település esetén 98

99 szavazóköri jegyzõkönyvet a polgármester- és a kislistás választás szavazóköri adatairól [Vhr. 5. melléklet 1. minta] összesítõ jegyzõkönyvet a kislistás választás eredményérõl [Vhr. 5. melléklet 5. minta] összesítõ jegyzõkönyvet polgármester-választás eredményérõl [Vhr. 5. melléklet 6. minta] b) nél több lakosú település esetén szavazóköri jegyzõkönyvet a polgármester- és az egyéni választókerületi önkormányzati választás szavazóköri adatairól [Vhr. 5. melléklet 2. minta] összesítõ jegyzõkönyvet az egyéni választókerületi és polgármester-választás eredményérõl [Vhr. 5. melléklet 6. minta] A HVI vezetõje a választást követõen haladéktalanul faxon ( ) megküldi az OVI részére a választás elõzetes eredményét tartalmazó jegyzõkönyvet. Az idõközi helyi önkormányzati választás szavazóköri és összesítõ jegyzõkönyvének eredeti 1. példányát a választási eredmény jogerõre emelkedését követõen az OVI-nak kell megküldeni, amely azt átadja a levéltárnak Idõközi választások költségtérítése A választási eljárásról szóló törvény szerint [Ve. 5. ] a választások így az idõközi helyi önkormányzati választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit a központi költségvetés biztosítja. Kivétel ez alól, hogy ha a képviselõ-testület megbízatásának lejárta elõtt kimondja feloszlását, akkor az idõközi választás költségét az önkormányzat viseli [Ötv. 18. (3)]. Az idõközi önkormányzati választás költségeinek tételeit és normatíváit a 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet (Pür.) 3. számú melléklete tartalmazza. A rendelet ában foglalja össze az idõközi választások elszámolására vonatkozó eltérõ szabályokat. Az idõközi választások költségtérítésével az ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztálya foglalkozik, az elõlegfolyósításhoz szükséges adatlapot azonban közvetlenül az OVI-nak kell megküldeni: ÖM Választási Fõosztály 1903 Budapest, Pf Budapest, József Attila u Fax: (06-1) A rendelet értelmében elõleg a HVI vezetõjének kérelmére és kizárólag a dologi kiadásokra biztosítható. A HVI-t megilletõ támogatást közvetlenül az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, körjegyzõség esetén a körjegyzõség bankszámlájára utalja a minisztérium fõosztálya, a szavazás napját megelõzõ 20. munkanapig. A HVI vezetõjének a feladattípusú elszámolást a választás napját követõ 10 naptári napon belül kell elkészíteni [Pür. 8. (2)] és a TVI pénzügyi felelõsének ellenõrzésre megküldenie. A személyi juttatások folyósítására csak utólag, a pénzügyi elszámolás jóváhagyását és felterjesztését követõen kerül sor. Az idõközi választás elszámolását a TVI pénzügyi 99

100 felelõse felterjeszti az OVI-nak, mely az elszámolás elfogadása után intézkedik a költségek kifizetésérõl Önellenõrzõ kérdések 148. Milyen jogszabályok szabályozzák az önkormányzati választásokat? a. Alkotmány, évi XXXIV. törvény, évi C. törvény b. Alkotmány, évi LXIV. törvény, évi C. törvény c évi XXXIV. törvény, évi C. törvény, évi III. törvény 149. Melyik jogszabály szabályozza a választójogosultságot az idõközi helyi önkormányzati választásokon? a. Alkotmány b évi LXIV. Törvény c évi C. törvény 150. Kell-e idõközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a polgármester mandátuma megszûnik? a. Nem, az elsõként megválasztott alpolgármester lép a helyére b. Minden esetben c. Csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület mûködésképtelenné válik 151. Kell-e idõközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a megyei közgyûlés elnökének mandátuma megszûnik? a. Minden esetben b. Nem, az elsõként megválasztott alelnök lép a helyére c. Nem, mert a közgyûlés elnökét a közgyûlés saját tagjai közül választotta, és onnan kell az újat is választani 152. Kell-e idõközi helyi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselõ mandátuma megszûnik? a. Nem, aki a második lett a választáson az kapja a mandátumot b. Minden esetben c. Csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület mûködésképtelenné válik 153. Kell-e idõközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a kislistás választókerületben megválasztott képviselõ mandátuma megszûnik? a. Minden esetben b. Igen, ha ezzel a képviselõ-testület müködésképtelenné válna, és nincs a listán további jelölt, aki képviselõ lehetne c. Kislistás választásnál soha nincs idõközi választás 100

101 154. Ki rendelkezik választójoggal az idõközi helyi önkormányzati választáson? a. Csak a településen lakó nagykorú magyar és EU állampolgárok b. A választás napján a településen tartózkodó nagykorú magyar és EU állampolgárok c. Azok, akik az általános önkormányzati választás esetén is választójoggal rendelkeznének 155. Ki tûzi ki az idõközi önkormányzati választások idõpontját? a. A polgármester (közgyûlés elnöke). b. A HVB (TVB). c. Az OVB d. A HVI (TVI) vezetõje Egységesen meghatározható-e az idõközi választások idõpontja? a. Igen, az idõközi választásokat minden esetben 72 és 120 nap (4 hónap) között kell megtartani b. Nem, mert eltérõ szabályok vannak meghatározott esetekben (önfeloszlás, önfeloszlatás) c. Igen, az idõközi választást mindig a legkorábbi lehetséges idõpontra kell kitûzni, hogy a mandátum mielõbb betöltésre kerüljön 157. Hány mandátum szerezhetõ az egyes választókerületekben? a. Választókerületenként egy mandátum. b. Lakosságszámtól függ. c. A jelöltek számának függvényében változik Milyen követelményt kell teljesítenie annak a személynek, aki kislistán jelöltként kíván indulni? a. Nincs külön követelmény. b. A település választópolgárai több mint 1%-ának ajánlószelvényeit kell összegyûjtenie. c. Valamely párt támogatásával kell rendelkeznie Indulhat-e párt jelöltje a lakos feletti településeken az egyéni választókerületi mandátumért? a. Igen, indulhat. b. Nem, csak egyéb társadalmi szervezetek jelöltjei indulhatnak. c. Nem, csak listán indulhat. 101

102 160. Ki jogosult kompenzációs (a szükséges feltételek teljesítése után) listát állítani a lakos feletti településen? a. Független jelöltek. b. Pártok és más társadalmi szervezetek, beleértve a kisebbségi szervezeteket is. c. Csak pártok Mi a feltétele a kompenzációs lista állításának a lakos feletti településeken? a. A településen lévõ egyéni választókerületek egynegyedében állítson egyéni jelöltet a jelölõ szervezet. b. A településen lévõ egyéni választókerületekben legalább egy egyéni választókerületi jelöltet állítson a jelölõ szervezet. c. A településen lévõ egyéni választókerületekben legalább három egyéni választókerületi jelöltet állítson a jelölõ szervezet A lakos feletti településeken szavazhat-e a választópolgár közvetlenül a kompenzációs listára? a. Igen. b. Nem, a kompenzációs lista mandátumai a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra. c. Nem, a kompenzációs lista mandátumai a mandátumot még nem szerzett jelöltek részére kerülnek kiosztásra Mely választási bizottságok mûködhetnek az idõközi helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán? a. szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság b. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság c. szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság 164. Mi a választási irodák feladata az idõközi önkormányzati választásokkal kapcsolatban? a. A választási irodák a pártok programjának összegyûjtésével, arról adott tájékoztatással segítik a választópolgárokat a számukra szimpatikus jelölt vagy jelölõ szervezet kiválasztásában. b. A választási irodák a választások elõkészítésével, lebonyolításával, pártsemleges tájékoztatással, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot végzik. c. A választási irodák kizárólagos feladata a jelöltek és jelölõ szervezetek felkészítése a választással összefüggõ jogszabályok ismeretére, különösen a 102

103 kampány, a kampánycsend, az ajánlás és a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos kérdésekben Hol szavazhat az a választópolgár aki a szavazás napján külföldön van? a. nem szavazhat b. a Magyar Köztársaság nagykövetségein c. a Magyar Köztársaság nagykövetségein és fõkonzulátusain 166. Ki nem választható polgármesternek? a. aki országgyûlési képviselõ b. az a magyar állampolgár, aki más településen rendelkezik lakóhellyel c. az Európai Unió más tagállamának polgára 167. Kit lehet önkormányzati képviselõnek választani a felsoroltak közül? a. az Európai Unió más tagállamának polgárát b. menekültként elismert személyt c. letelepedettként elismert személyt 168. Mikortól lehet bejelenteni a választáson indulni kívánó jelölõ szervezetet az illetékes választási bizottságnál? a. bármikor b. a szavazást megelõzõ 16. naptól c. a választás kitûzését követõen 169. Milyen társadalmi szervezet kérheti nyilvántartásba vételét a helyi önkormányzati képviselõválasztásokon? a. bíróságon bejegyzett egyesület b. bíróságon bejegyzett pártok valamint bíróságon bejegyzett társadalmi szervezetek c. csak a politikai pártként bíróságon bejegyzett társadalmi szervezet 170. Meddig lehet a jelölteket bejelenteni? a. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 58. napig b. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 23. napig c. Legkésõbb a szavazás napját megelõzõ 20. napig 171. Kaphat-e pénzügyi támogatást a település (megye) a választás lebonyolításához? a. Nem b. Igen, de csak a dologi költségekre. c. Igen, az önfeloszlás kivételével a dologi költségekre elõre, a személyi juttatásokra utólag, 103

104 172. Van-e eltérés az általános jogorvoslati határidõktõl? a. Mivel van müködõ önkormányzat, ezért 8 napon belül lehet jogorvoslati kérelmet beadni és ugyanez a határidõ vonatkozik az elbírálásra b. Nincs c. Mind a jogorvoslat benyújtására, mind az elbírálására nyitva álló idõ 1 nap, hogy minél elõbb betöltésre kerüljön a mandátum 104

105 Mellékletek a 11. fejezethez Melléklet Adatlap az idõközi választás bejelentéséhez Országos Választási Iroda Budapest Tel: (06-1) Adatlap az idõközi választás bejelentéséhez FIGYELEM az adatlapot a kitûzõ határozattal együtt a (06-1) számra kell faxolni!!! Megye megnevezése: Település neve: A választás típusa: A választás kitûzésének oka: A megüresedett képviselõi helyek száma: A választás kitûzésének idõpontja és a szavazás napja: Az érintett szavazókörök száma és sorszáma: Az érintett választópolgárok száma: Ha megilleti a települést a költségtérítés, akkor az elõleg átutalás teljesítéséhez a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, körjegyzõség esetén a körjegyzõség bankszámlaszámának pontos megnevezése: Dátum: Jegyzõ neve, aláírása 105

106 Melléklet Szavazólap minták [Ve. 4., 5., 6. számú melléklet] Ve. 4. sz. melléklet (A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája.) SZAVAZÓLAP Helyi önkormányzati képviselõk választása... (év)... (hónap)... (nap).. (település neve) Érvényesen szavazni legfeljebb. jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) független jelölt (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: ;. (A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.) 106

107 Ve. 5. sz. melléklet (A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája.) SZAVAZÓLAP Helyi önkormányzati képviselõ választása... (év)... (hónap)... (nap).. (település neve).. számú választókerület Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) (jelölõ szervezet neve) független jelölt (jelölõ szervezet neve) A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: ;. (A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.) Ve. 6. sz. melléklet (A polgármester-, illetve fõpolgármester-választás szavazólapjának mintája.) SZAVAZÓLAP Polgármester/Fõpolgármester választása... (év)... (hónap)... (nap).. (település neve) Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölõ szervezet neve) független jelölt (jelölõ szervezet neve) A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: ;. (A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.) 107

108 melléklet Alkalmazott jegyzõkönyvek [Vhr. 5. számú melléklet] 5. számú melléklet 1. minta 108

109 109

110 110

111 111

112 112

113 5. számú melléklet 2. minta 113

114 114

115 115

116 116

117 117

118 számú melléklet 5. minta

119 119

120 120

121 121

122 122

123 5. számú melléklet 6. minta 123