VÁLASZTÁSI FÜZETEK 159. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az Európai Parlamenti képviselők évi választásán

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 159. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az Európai Parlamenti képviselők évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

2 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 159. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az Európai Parlamenti képviselők évi választásán Budapest, 2009.

3 A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Dr. Berta Zsolt Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Grecskó Anita Dr. Jackli Tamás Ladikné Szabó Marianna Nyakas Mónika Dr. Péteri Attila Dr. Szegedi Krisztián Dr. Tanka József Lektorálta: Rytkó Emília Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN:

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan tanuljunk Általános ismertető Az Európai Parlamenti választások jogszabályi környezete Az európai parlamenti választások alkotmányos alapjai Az európai parlamenti választások során alkalmazandó jogszabályok A névjegyzék összeállítása, továbbvezetése, lezárása A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban A névjegyzékkel kapcsolatos feladatok és az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer Feladatok a névjegyzék elkészítése előtt A névjegyzék és az értesítő elkészítése A névjegyzék közszemlére tétele A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék továbbvezetése június 5-ig Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele, illetőleg törlése Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele Az uniós választópolgárok névjegyzékből való törlése A más uniós tagállamban szavazó magyar állampolgárok törlése Igazolás kiadása, igazolással szavazás A külképviseleti névjegyzék A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A névjegyzék zárása A névjegyzék vezetése a szavazás napján A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során Magyar állampolgárok Uniós állampolgárok Kapcsolódó OVB állásfoglalás Önellenőrző kérdések Választási szervek A választási bizottságok Választott tagok A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságok feladata, hatásköre A választási bizottságok működése A választási bizottság döntése A választási irodák Az európai parlamenti képviselők választásán működő választási irodák: A választási iroda tagjai A választási irodák feladatai Kapcsolódó OVB állásfoglalások

5 4.4. Önellenőrző kérdések Lakossági tájékoztató tevékenység Nyilvánosság Lakossági tájékoztatás Az Internet szerepe a tájékoztatásban Választási kampány A választási kampány A kampányra vonatkozó főbb szabályok Gyűlés Plakát Közvélemény-kutatás Kapcsolódó OVB állásfoglalás Önellenőrző kérdések Jogorvoslatok A jogorvoslatok fajtái A kifogás benyújtása és elbírálása A fellebbezés benyújtása és elbírálása Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Speciális jogorvoslatok Az eredmény elleni jogorvoslat Jogorvoslati fórumrendszer az EP képviselők választásán A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai Kapcsolódó OVB állásfoglalások Önellenőrző kérdések A jegyzőkönyvvezető feladatai A jegyzőkönyvvezető jogállása A jegyzőkönyvvezető feladatai A szavazás előkészítése A szavazás megkezdése A rend fenntartása a szavazóhelyiségben A szavazás A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok Az urna felbontását követő feladatok A szavazatok első megszámlálása Az adatlap továbbítása A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása A szavazatszámlálást követő feladatok Kapcsolódó OVB állásfoglalások Önellenőrző kérdések A napközbeni jelentések, az adatlapok és a jegyzőkönyvek feldolgozása Napközbeni jelentés

6 9.2. Az adatlapok A jegyzőkönyvek A évi európai parlamenti választás informatikai támogatása Névjegyzék, értesítőszelvény-készítés Tájékoztató Rendszer Integrált Választási Szolgáltató Rendszer Választás Ügyviteli Rendszer Pénzügyi és Logisztikai Rendszer Önellenőrző kérdések Választások tervezése, pénzügyi lebonyolítása és elszámolása Önellenőrző kérdések Szervezési, logisztikai feladatok A szervezési, logisztikai feladatok tárgya A jogszabályi követelmények A logisztikai feladatokban részt vevő szervezetek Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása Értesítés a szállításokról a választási szervek részére Szállítás a választási szervekhez Az átvett szállítmányok nyilvántartása Szállítás, választási szervtől választási szervhez Önellenőrző kérdések Mellékletek Az Önellenőrző kérdések megoldásai

7 6

8 1. HOGYAN TANULJUNK 1.1. Általános ismertető Ez a tananyag az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó jogi, igazgatási és informatikai ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyag feldolgozása távoktatási formában történik, ami azt jelenti, hogy elsősorban egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet fel. Fontos, hogy a tanulás során kollégáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek. A képzés tartalmi kérdéseiben a távoktatási konzulense, ún. tutora lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele egy teszt és a központi tudáspróba sikeres megoldása. A kurzus tananyagát elektronikus formában, CD-n adtuk át Önnek, melyet szükség szerint szabadon kinyomtathat. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: Tananyag CD, Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza: A szoftverbe történő belépéshez szükséges egyedi azonosítót és jelszót, a tanfolyam elvégzéséhez javasolt időütemezést, az Önt segítő tutor nevét és telefonszámát, a tudáspróbára rendelkezésre álló időkeretet, az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét. Kérjük, ellenőrizze, hogy valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések szerepe az, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az 7

9 idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. feleletválasztósak, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania a jó megoldást. A jó megoldásokat a tananyag végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdés megválaszolása után azonnal közöljük a helyes választ. Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Teszt A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek a tudáspróbát megelőzően egy tesztet kell megoldaniuk, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A teszt a tananyag önellenőrző kérdéseiből került összeállításra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, szintén az önellenőrző kérdésekből összeállított vizsgafeladat, de a terjedelmében jóval nagyobb, kitöltése is több időt vesz igénybe. Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban. Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban. Teszt 8

10 Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. Az értékelésről A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek a teszt, illetve a tanfolyam végén a központi tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább megfelelt szinten kell teljesítenie, ez a feltétele a központi tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg vagy megfelelt Ne feledje, hogy a tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet megfelelt szinten teljesítette! Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a központi tudáspróbát is megfelelt szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a tesztet önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A teszt a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszköze! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek! Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetője 9

11 10

12 2. AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE 2.1. Az európai parlamenti választások alkotmányos alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) Alapvető jogok és kötelességek című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a választáshoz való jogot. Az Alkotmány 70. (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. Az Alkotmány 71. alapján az Európai Parlament képviselőit a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják, ennek a módjáról külön törvény rendelkezik Az európai parlamenti választások során alkalmazandó jogszabályok 1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi C. törvény a választási eljárásról évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 6/2009. (II. 25.) ÖM rendelet a választási eljárásról szóló évi C. törvénynek az Európai Parlament tagjainak választásán történő végrehajtásáról 7/2009. (II. 25.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjai évi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről 16/2009 (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról A jogszabályok kapcsolódó szövege megtalálható mellékletben a CD-n. 11

13 12

14 3. A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, TOVÁBBVEZETÉSE, LEZÁRÁSA 3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban Az Európai Parlament tagjainak választásán az Alkotmány 70. -a szerint választójoggal rendelkezik: a. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá b. az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (a továbbiakban: uniós állampolgár). Az uniós állampolgár a Magyar Köztársaságban akkor gyakorolhatja választójogát, ha erről nyilatkozatot tesz. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú polgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. A Ve ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában a külföldön élő magyar állampolgár kivételével szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette. A Magyarországon élő, sem magyarországi, sem külföldi lakóhellyel nem rendelkező választójogosultat bejelentett érvényes tartózkodási helyének címe szerint kell a névjegyzékbe felvenni A névjegyzékkel kapcsolatos feladatok és az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer A 2008 óta alkalmazott Integrált Választási Szolgáltató Rendszer (továbbiakban: IVSZR) a választási eljárás lebonyolításához használt informatikai alkalmazások keretprogramja, mely modulrendszerben magába foglalja a teljes választási folyamatot. Többek között része a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) készítését és annak továbbvezetését lehetővé tevő modul is. A névjegyzék készítésének technikai megvalósítása az Európai Parlament tagjainak választásán megváltozik. Az eddigi szabályozás szerint a helyi választási iroda vezetője választhatott, hogy a névjegyzéket papíron vagy helyi számítógépen vezeti tovább. Mostantól a névjegyzék összeállítása és vezetése is elektronikusan, csak az 13

15 okmányirodai és anyakönyvi informatikai hálózatba kapcsolt számítógépen történik, amely gépekről elérhető az IVSZR. A helyi választási iroda vezetője a település induló névjegyzékállományát az IVSZR segítségével állítja össze, a névjegyzék továbbvezetése szintén az IVSZR-ben lehetséges. A névjegyzék összeállításának és továbbvezetésének részletfeladatai a következő alcímekben kerülnek ismertetésre Feladatok a névjegyzék elkészítése előtt Az Európai Parlament képviselőinek választása speciális abból a szempontból, hogy a névjegyzék elkészítése előtt már ahhoz kapcsolódó tevékenységet kell végeznie a helyi választási irodának (a továbbiakban: HVI). Az OVI a Ve. 99/D. (1) bekezdése alapján március 1-jéig levélben tájékoztatta a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárokat választójoguk gyakorlásának feltételeiről. A tájékoztatás érintette azokat, akik a évi EP választás során már szerepeltek a magyarországi névjegyzékben e személyek (amennyiben időközben nem kérték törlésüket) most szintén szerepelnek az induló névjegyzéken. A többi uniós választópolgár a névre szóló tájékoztató levél mellé csatoltan megkapta a névjegyzékbe vétel iránti kérelem-nyomtatványt. Ennek (vagy az ezen szereplő adatoknak) a megküldésével az uniós állampolgár kérheti a felvételét a magyarországi névjegyzékbe. A kérelemről a HVI vezetője dönt. Amennyiben a kérelmet elutasítja, arról határozatot hoz, melyet megküld a polgár részére. Amennyiben a kérelmet nem utasítja el, azt nyilvántartásba veszi, melyre az IVSZR megfelelő menüpontja ad lehetőséget. (A névjegyzékbe vétel ekkor még azért nem lehetséges, mert ebben az időpontban a HVI vezetője a névjegyzéket még nem készítette el.) E személyek az induló névjegyzéken még nem szerepelnek (még akkor sem, ha a kérelem rögzítése a névjegyzék készítése előtt történik), hanem a névjegyzék első frissítésekor kerülnek rá. A HVI vezetője ekkor nyomtatja ki az IVSZR-ből az értesítőjüket, és küldi meg azokat részükre az ajánlószelvényekkel együtt A névjegyzék és az értesítő elkészítése A HVI vezetője gondoskodik a névjegyzék, valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőknek az elkészítéséről (elkészíttetéséről). A névjegyzék a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának (továbbiakban: SZL), valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának (továbbiakban: NESZA) adatai alapján készül. A névjegyzék induló állapotára a magyar állampolgárokon kívül azok az uniós állampolgárok is felvételre kerülnek, akiket a korábbi EU parlamenti választáson névjegyzékbe vettek. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét (születési családi és utónevét is), lakóhelyét, a névjegyzékbeli sorszámát, személyi azonosítóját (a közszemlére kinyomtatott példányon nem szerepel). 14

16 Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal, és az IVSZR-ben a HVI vezetőjének rendelkezésére bocsátja. Az értesítők, valamint a névjegyzék közszemlére kerülő példányának kinyomtatását a HVI maga végzi el, vagy azzal megbízza az államigazgatási hivatalt (Budapest és a Pest megyei települések esetén a KEKKH-t) vagy más HVI-t. A közszemlére tételre szolgáló névjegyzéket egy példányban kell kinyomtatni, és a Ve. 45. (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz arról másolatot kell készíteni. A HVI vezetője a névjegyzéket az IVSZR-ben vezeti tovább. A HVI vezetője az értesítőket - az ajánlószelvénnyel együtt április 6. és 10. között zárt borítékban küldi meg a választópolgároknak A névjegyzék közszemlére tétele A Ve. 14. (1) bekezdésében foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket április 8-tól április 15-ig közszemlére kell tenni. A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálaton stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a HVI vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a HVI vezetője - a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, - a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Ha a 15

17 bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A HVI vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell. A HVI vezetője a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján a döntésnek megfelelően az érintettet a névjegyzékre felveszi, abból adatait törli, vagy abban adatait helyesbíti. A névjegyzékre történő felvétel, onnan való törlés vagy a névjegyzék adatainak módosítása csak az SZL vagy a NESZA módosítása útján történhet, nem közvetlenül a névjegyzékben! A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzék pontosságát biztosítani, akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás. Ilyen esetben nem közvetlenül a névjegyzéket kell javítani, hanem a névjegyzék valamely háttérnyilvántartását (SZL vagy NESZA)! A felvételről, törlésről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell küldeni A névjegyzék továbbvezetése június 5-ig A névjegyzéket a HVI vezetője június 5-én 16 óráig az IVSZR-ben továbbvezeti. A névjegyzék vezetésének módjai a következők: 16 a) Az SZL-t és a NESZA-t érintő változások névjegyzéken való átvezetése csak akkor történhet meg, miután az alapnyilvántartás, azaz az SZL vagy a NESZA módosításra került. Tekintettel arra, hogy ezeket a nyilvántartásokat a KEKKH kezeli, az SZL és a NESZA változások akként kerülnek átvezetésre a névjegyzéken, hogy a módosítás lehetőségét az IVSZR kínálja fel a HVI vezetőjének. A felkínált névjegyzék-módosítási lehetőséget a HVI vezetőjének el kell fogadnia, és csak az elfogadást követően módosul a névjegyzék. A HVI vezetője ezzel a módszerrel veszi fel a névjegyzékbe az okmányirodával rendelkező település területén lakóhelyet létesítő választópolgárt, (Ebben az esetben az új lakcím bejelentésekor a lakcímváltozást az SZL-ben azonnal át kell vezetni! Ezt követően a névjegyzék azonnal frissül. A névjegyzékbe vételt követően az IVSZR-ből haladéktalanul ki kell nyomtatni az értesítőt, és át kell adni a választópolgárnak. Ha az okmányirodával rendelkező településen az SZLen történő átvezetés nem történik meg a választópolgár jelenlétében azonnal, a névjegyzék módosítását a b) pont szerint kell elvégezni) a magyar állampolgárság megszerzése révén választójogosulttá vált polgárt, a házasságkötés révén nagykorúvá - ezáltal választójogosulttá - vált polgárt, és

18 a választójogát visszanyert polgárt. A HVI vezetője ezzel a módszerrel törli a névjegyzékből az okmányirodával rendelkező település területén lakóhelyét megszüntető választópolgárt, az elhalálozott választópolgárt, azt a választópolgárt, aki választójogát elvesztette. A HVI vezetője ezzel a módszerrel vezeti át a névjegyzéken a választópolgár névjegyzéki adatainak megváltozását és a településen belüli lakcímváltozásokat. Abban az esetben, ha a névjegyzék lezárásig hátra lévő rövid idő következtében már nincs elegendő idő a fenti út betartásához, a névjegyzék adatainak módosítása nem csak az alapnyilvántartáson keresztül, hanem közvetlenül is lehetővé válik. Az erre vonatkozó instrukciókat az OVI vezetőjének későbbiekben kiadásra kerülő intézkedése fogja tartalmazni. b) A HVI vezetője az IVSZR útján közvetlenül veszi fel a névjegyzékbe az okmányirodával nem rendelkező település területén lakóhelyet létesítő választópolgárt. Ebben az esetben az IVSZR-en keresztül ellenőrzi a lakcímnyilvántartásban a bejelentett lakóhely címét, továbbá azt, hogy a polgár szerepel-e a NESZA-nyilvántartásban. A névjegyzékbe vételt követően az IVSZR-ből haladéktalanul ki kell nyomtatni az értesítőt, és át kell adni a választópolgárnak. A lakcímbejelentést azonnal továbbítani kell az okmányirodába, továbbá ki kell állítani a polgár számára a lakcímbejelentésről az igazolást, amely a szavazáskor a lakcím igazolására szolgál. c) Az uniós választópolgároknak a névjegyzékre kérelemre történő felvételét, illetőleg a névjegyzékből kérelemre történő törlését az IVSZR uniós választópolgárokkal kapcsolatos ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. d) Az igazolás kiadását, illetőleg a névjegyzékbe történő visszavételt az IVSZR igazolás-ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. e) A külképviseleti névjegyzékre történő felvételt, illetőleg a névjegyzékbe történő visszavételt az IVSZR KÜVI-ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. f) A más uniós tagállamban névjegyzékre vett magyar vagy uniós választópolgárok névjegyzékből törlése az OVI értesítése alapján a HVI vezetőjének jóváhagyását követően az IVSZR-ben történik. A HVI-k vezetői az IVSZR-ben küldik meg egymásnak az új lakóhely létesítése miatt a Ve ában előírt értesítéseket. 17

19 3.8. Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele, illetőleg törlése Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele Azok az uniós választópolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, dönthetnek arról, hogy az Európai Parlamenti képviselők választásán választójogukat az állampolgárságuk szerinti tagállamban vagy Magyarországon kívánják gyakorolni. A névjegyzék már elkészítésekor tartalmazta azokat az választópolgárokat, akik a es EP választáson szerepeltek rajta, és onnan nem kerültek le. Azon uniós választópolgárok viszont, akik még nem szerepelnek a névjegyzéken, kérhetik a felvételüket. A kérelem nyomtatványát az OVI valamennyi jogosult részére eljuttatta, továbbá az letölthető a oldalról. Az, ha a kérelmező a kérelem 8. pontját ( Annak az állampolgársága szerinti településnek vagy szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, melynek névjegyzékében legutoljára szerepelt ) nem töltötte ki, nem szolgálhat a kérelem elutasításának indokául, hiszen lehetséges, hogy korábban még nem volt névjegyzékbe véve. A névjegyzék továbbvezetésének első mozzanata, hogy a 3.3. pont szerint nyilvántartásba vett uniós állampolgárokat akik március 1. és a névjegyzék készítése közötti időben kérték névjegyzékbe vételüket a HVI vezetője az IVSZR útján felveszi a névjegyzékbe. A HVI vezetője az előzőeken túl április 30-ig fogadja az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmeit, és folyamatosan, de legkésőbb május 4-ig dönt a névjegyzékbe vételükről. Amennyiben a HVI vezetője helyt ad a kérelemnek, döntését rögzíti az IVSZR-ben, mellyel az uniós választópolgár felkerül a névjegyzékre. A rögzítéssel az IVSZR ellenőrzi, hogy az uniós választópolgár választójoggal rendelkezik-e, illetve adatai megegyeznek-e az SZL adataival. A HVI vezetője az uniós választópolgár részére a névjegyzékbe vételről értesítőt és amennyiben a listaajánlás határideje nem telt le azzal együtt ajánlószelvényt küld. Az értesítőt és az ajánlószelvényt legkorábban akkor lehet kiküldeni, amikor arra a magyar állampolgárok részére küldendők esetében lehetőség nyílik. A névjegyzékbe vétel elutasításáról a HVI vezetője a határozat kézbesítésével haladéktalanul értesíti az uniós választópolgárt, és tájékoztatást ad, hogy a döntése ellen a kézhezvételt követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani Az uniós választópolgárok névjegyzékből való törlése A névjegyzéken szereplő uniós választópolgárok két módon kerülhetnek le a névjegyzékről: a) A névjegyzéken szereplő bármely uniós állampolgár kérheti a magyar névjegyzékből való törlését. A kérelemről a HVI vezetője dönt. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, döntését rögzíti az IVSZR-ben, mellyel az uniós 18

20 választópolgár törlésre kerül a névjegyzékből. A HVI vezetője döntését határozatba foglalja, melyet megküld az uniós polgár részére. b) Az OVI vezetője az IVSZR-ben értesíti a HVI vezetőjét arról, hogy az Európai Unió más tagállama illetékes szerve tájékoztatása szerint az uniós polgár a tagállamban jelezte szavazási szándékát. Az értesítés alapján a HVI vezetője törli az uniós polgárt a névjegyzékből és erről határozatot hoz, melyet az IVSZR-ből nyomtatással állít elő. A HVI vezetője a határozatot megküldi az uniós polgár részére A más uniós tagállamban szavazó magyar állampolgárok törlése A tagország értesítése alapján a KEKKH az IVSZR-en keresztül tájékoztatja a HVI-t azokról a magyar választópolgárokról, akik más tagország névjegyzékébe vetették fel magukat. Az értesítés alapján a HVI vezetője törli a választópolgárt a névjegyzékből és erről határozatot hoz, melyet az IVSZR-ből nyomtatással állít elő. A HVI vezetője a határozatot megküldi a választópolgár részére Igazolás kiadása, igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol más magyarországi településen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. Igazolást magyar és uniós állampolgár is kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján június 5-én 16 óráig lehet kérni. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az legkésőbb június 2- án megérkezik az illetékes helyi választási irodához. A levélben meg kell jelölni a települést (fővárosi kerületet), ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza: kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik köteles közölni. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! Az igazoláskérés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került elhelyezésre a internetes oldalon, a Letölthető nyomtatványok menüpontban. Igazolást legkésőbb június 5-én lehet kiadni. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevényesen kell megküldeni. Amennyiben a választópolgár az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján kéri, úgy az igazolást a jelen lévő választópolgárnak vagy meghatalmazottjának át kell adni. Abban az esetben azonban, ha az igazolás IVSZR-ből való kinyomtatása üzemzavar miatt azonnal nem lehetséges, az igazolást az üzemzavar elhárítását követően kell kinyomtatni, és a választópolgár részére tértivevényes levéllel megküldeni. (Tehát ebben az esetben sem lehet az igazolást kézzel kiállítani!) 19

21 Igazolás faxon vagy útján nem kérhető és nem adható ki! A lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője az IVSZR-ben rögzíti az igazolás kiadását. Ezzel az aktussal a választópolgár automatikusan törlésre kerül a névjegyzékből és rögzítésre kerül a T jegyzéken. Az igazolást az IVSZR-ből kell kinyomtatni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg az általa meghatalmazott személy az aláírásával elismeri. A választópolgár június 4-ig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a lakcíme szerinti névjegyzékre történő visszavételét, az igazolás egyidejű leadásával. A HVI vezetője az igazolást bevonja, a névjegyzékre történő visszavételt az IVSZR-ben rögzíti. Figyelem! A névjegyzékbe vétel előtt az IVSZR ellenőrizni, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e meg! Amennyiben megszűnt, a HVI vezetője nem veszi vissza a névjegyzékre, döntéséről határozatot hoz június 5-ig a tartózkodási hely szerinti illetékes választási iroda vezetője kérelemre az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékére az IVSZR-ben, és az igazolást bevonja. A névjegyzékre való felvétellel egyidejűleg a választópolgár automatikusan felkerül az F jegyzékre is. A névjegyzékbe való felvétel esetén a választópolgár részére értesítőt kell küldeni. Figyelem! A névjegyzékbe vétel előtt az IVSZR ellenőrizni, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e meg! Amennyiben megszűnt, a HVI vezetője nem veszi fel a névjegyzékre, döntéséről határozatot hoz. Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a HVI vezetőjénél, a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól (egy szavazókörös településen a HVB-től) kérhetik névjegyzékbe vételüket. A bizottság részére a HVI vezetője a szavazást megelőzően segédlistát nyomtat az IVSZR-ből, mely tartalmazza azokat a személyeket, akik az adott településre igazolást kértek, de előzetesen nem vetették fel magukat a névjegyzékbe. A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolást kért választópolgár választójoga időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt nem lehet névjegyzékre venni, vissza kell utasítani és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni. Amennyiben a választópolgár szavazhat, az igazolást a szavazáskor be kell vonni, és a választópolgárt a névjegyzéken túl az igazolással szavazók F jelű jegyzékére is fel kell venni. A jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket és az F jegyzéket papíron vezeti. Az F jegyzék adatait a szavazást követően rögzíteni kell az IVSZR-ben. A szavazás napját követően az F és a T lapokat az IVSZR-ből ki kell nyomtatni, és a szavazási iratok között meg kell őrizni. 20

22 3.11. A külképviseleti névjegyzék A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein (nagykövetség, főkonzulátus) adhatják le szavazatukat. A külképviseleti névjegyzékre mind a magyar, mind az uniós állampolgár kérheti a felvételét. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni, személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján május 22-ig. A meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltnak minősül, ha a választópolgár azt saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy az a külképviseleti névjegyzékben való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető, ebben az esetben a levélnek május 22-ig kell megérkeznie a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! A jelentkezés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a internetes oldal Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre. A kérelemben kötelező feltüntetni a kérelmező: családi és utónevét, személyi azonosítóját, születési helyét és idejét, anyja nevét, magyarországi lakcímét, annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja. A HVI vezetője a választópolgár adatait rögzíti az IVSZR-ben. A külképviseleti névjegyzék adatai rögzítésének haladéktalanul meg kell történnie, de legkésőbb május 30-ig van a rögzítésre lehetőség. Az IVSZR automatikusan ellenőrzi, hogy a polgár szerepel-e a névjegyzéken. Amennyiben a felsorolt adatokat a kérelem nem tartalmazza, vagy a polgár nem szerepel a névjegyzéken, kérelmét el kell utasítani, és erről határozatot kell hozni. Amennyiben a kérelmet nem kell elutasítani, a HVI vezetője a választópolgárt az IVSZR-ben felveszi a külképviseleti névjegyzékbe. (Ez egyidejűleg a lakóhelye szerinti 21

23 névjegyzékből való törlést is jelenti.) Erről a HVI vezetője az IVSZR-ből kinyomtatott értesítővel értesíti a választópolgárt magyarországi lakcímén. A választópolgár kérheti, hogy az értesítést az általa megjelölt külföldi címre küldje. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár május 22-ig kérheti, hogy az eredetileg megjelölt külképviselet helyett másik külképviseleten szavazhasson. Kérheti azt is, hogy a lakóhelye szerinti jegyző törölje őt a külképviseleti névjegyzékből és vegye vissza a lakcíme szerinti névjegyzékbe. Jogorvoslat: Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek vagy akinek a külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást. A jogorvoslati eljárás szabályai a belföldi névjegyzékre vonatkozó jogorvoslattal azonosak A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását a KEKKH központilag vezeti. A NESZA-ban bekövetkezett változásokról a KEKKH az IVSZR-en keresztül folyamatosan tájékoztatja az érintett HVI vezetőjét, aki a szükséges névjegyzékmódosításokat ennek alapján jóváhagyja. A HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az IVSZR-ben folyamatosan látja, abból elektronikus úton a lekérdezés biztosított A névjegyzék zárása A HVI vezetője június 5-én 16 óra után a névjegyzéket lezárja, majd kinyomtatja vagy a nyomtatással más HVI-t, az államigazgatási hivatalt vagy a KEKKH-t megbízza -, a kinyomtatott névjegyzéket az utolsó oldalon aláírásával és lebélyegezéssel hitelesíti. A HVI vezetője a IVSZR-ben jelentést tesz a névjegyzék kinyomtatásáról és a hitelesítés megtörténtéről. A HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság elnökének adja át A névjegyzék vezetése a szavazás napján FIGYELEM! A névjegyzékre a szavazás napján senkit nem lehet felvenni, kivéve azt, aki igazolással rendelkezik. Igazolással szavazni az egy szavazókörös település szavazókörében és a többszavazókörös településen az erre a célra kijelölt szavazókörben lehet. Ennek megfelelően kizárólag az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör 22

24 szavazatszámláló bizottsága, illetőleg az egy szavazókörös település helyi választási bizottsága (továbbiakban: igazolással szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottság) vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe. A névjegyzéket az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább. A szavazókörben a névjegyzékből senkit sem lehet törölni. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt igazolás alapján kérik. Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas érvényes igazolványok egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre azt a választópolgárt, aki igazolással rendelkezik (egyidejűleg az igazolást el kell venni és a választópolgárt az F jegyzékre is fel kell venni). Az egy szavazókörös település szavazókörében és az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB kap egy segédlistát, mely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott településre igazolást kértek, de még nem vetették fel magukat előzetesen a névjegyzékre. E lista tartalmazza az igazolás-kérés és a szavazás napja közötti adatváltozásokat, beleértve azt a tényt is, ha az igazolást kapott személy időközben elvesztette választójogát. E lista alapján az SZSZB tudja, hogy kik szavazhatnak igazolással a szavazókörben. Vissza kell utasítani az igazolással rendelkező polgárt, ha időközben elvesztette választójogát. Valamennyi szavazatszámláló bizottságra vonatkozik az, hogy visszautasítja azt a választópolgárt, aki a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, b) nem szerepel a névjegyzékben és ba) nem rendelkezik igazolással, bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során Magyar állampolgárok A magyar választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. 23

25 Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is Uniós állampolgárok Az uniós választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: lakcímigazolvánnyal és útlevéllel, személyazonosító igazolvánnyal, január 1-jét követően, magyar hatóság által kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is Kapcsolódó OVB állásfoglalás 1/2008. (I. 22.) OVB állásfoglalás a határidők, határnapok számításáról 24

26 3.17. Önellenőrző kérdések 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 70. -ában foglaltak értelmében az európai parlamenti képviselők választásán kik rendelkeznek választójoggal? a. az Európai Unió állampolgárai b. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára c. minden nő és férfi, aki szavazni szeretne 2. Ki rendelkezik választójoggal az alábbiak közül? a. előzetes letartóztatásban lévő személy b. szabadságvesztés büntetését töltő személy c. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését töltő személy 3. Az EP választás alkalmával a szavazást megelőző hányadik napig kell a HVI vezetőjének összeállítani a névjegyzéket? a. 60. nap b. 72. nap c. 16. nap 4. Hány napra kell közszemlére tenni a névjegyzéket? a. 18 napra b. 8 napra c. 16 napra 5. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító b. családi és utónév, születési családi és utónév, lakóhely, névjegyzékbeli sorszám c. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, lakóhely 6. Mikor kell feltüntetni a névjegyzéken a születési dátumot? a. minden választópolgárnál fel kell tüntetni b. ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel c. nem kell feltüntetni, elég a személyi azonosító 25

27 7. A névjegyzéken a választópolgárok adatain kívül milyen más adat szerepel? a. a megye, település megnevezése b. a település megnevezése, a szavazókör sorszáma c. a megye, település megnevezése, a szavazókör sorszáma 8. Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt b. a közszemlére tételtől számított három napon belül c. a közszemlére tétel napjáig 9. Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a helyi választási bizottsághoz b. a helyi választási iroda vezetőjéhez c. a területi választási bizottsághoz 10. Mikor készíti vagy készítteti el a HVI vezetője a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket és ajánlószelvényeket? a. legkésőbb a választás napját megelőző 58. napig b. 72 nappal a választás előtt c április 1-jén 11. Meddig fogadja a HVI vezetője az európai uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmet? a június 5-ig b április 30-ig c. a választást megelőző második nap óráig 12. Meddig kell továbbvezetnie a HVI vezetőjének a névjegyzéket? a. a választást megelőző nap óráig b december 31-ig c. a választást megelőző második nap óráig 13. Milyen módon küld a HVI vezetője értesítést egy választójogosult személyről a korábbi lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek? a. a választópolgárt küldi el a régi lakhelyére b. faxon c. az IVSZR-ben 14. Mikor küld a HVI vezetője értesítést egy választójogosult személyről a korábbi lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek? a. ha a választójogosult személy új lakóhelyre jelentkezik be b. semmilyen esetben nem küld értesítést c. ha gyereke született 26

28 15. Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni? a. nem szavazhat b. haza kell utaznia c. a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet 16. Az igazolással rendelkező választópolgár melyik szavazókörben szavazhat? a. az igazoláson feltüntetett szavazókörben b. bármelyik szavazókörben c. a település bármelyik szavazókörében 17. Milyen módon kérhet igazolást a választópolgár? a. csak személyesen b. telefonon elég bejelenteni c. személyesen, ajánlott levélben, meghatalmazott útján 18. Igazolás milyen módon nem kérhető? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottja útján c. ajánlott levélben 19. Mit jelent az, hogy a választópolgár település-címre bejelentett? a. lakcíme egyben a település önkormányzatának a címe is b. lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza c. lakcíme egyben a szavazókör címe, ahol szavaznia kell 20. A HVI vezetője mikor zárja le a névjegyzéket? a. a szavazás előtti második napon órakor* b. nem zárja le, folyamatosan vezeti c. a szavazást megelőző nap órakor 21. Mit tehet a választópolgár, ha mégsem kíván igazolással szavazni? a. a lakcíme szerinti SZSZB-től kérheti a névjegyzékbe vételét, ha az igazolást visszaadja b. ha igazolást kért, már csak ott szavazhat, ahová az igazolása szól c. az igazolás leadásával a szavazást megelőző 3. napig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a névjegyzékbe való visszavételét 27

29 22. Mit tehet a választópolgár, ha csak a szavazás napján észleli, hogy nem szerepel a névjegyzékben? a. az SZSZB-től kéri a felvételét, a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas igazolvány felmutatásával b. a HVI vezetőjétől kérheti felvételét c. már nem tehet semmit, korábban kellett volna intézkednie 23. Hogyan veszi fel a névjegyzékre az okmányirodával rendelkező település HVI-je a nála lakcímet létesítő polgárt? a. a lakóhely létesítését átvezeti az SZL-ben, ezután jóváhagyja a változás átvezetését az IVSZR-ben, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja az értesítőt és átadja a választópolgárnak b. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt, a lakcímváltozásról értesíti a korábbi lakóhely szerinti jegyzőt, aki gondoskodik a változás átvezetéséról az SZLben c. Sehogyan, a lakcímet változtató választópolgár a régi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat 24. Hogyan veszi fel a névjegyzékre az okmányirodával nem rendelkező település HVI-je a nála lakcímet létesítő polgárt? a. a lakóhely létesítését átvezeti az SZL-ben, ezután jóváhagyja a változás átvezetését az IVSZR-ben, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja az értesítőt és átadja a választópolgárnak b. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt, a lakcímváltozásról értesíti a korábbi lakóhely szerinti jegyzőt, aki gondoskodik a változás átvezetéséról az SZLben c. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt és átadja a választópolgárnak, a lakcímváltozást haladéktalanul továbbítja az okmányirodába 28

30 4. VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási eljárásról szóló évi C. törvény értelmében a választások lebonyolítói a választási szervek, melyeknek két típusa ismeretes: a választási bizottságok és a választási irodák. 4.1 A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A bizottságok pártatlan működését a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja. A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezető, képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője valamint az Európai Parlament tagjainak választásán jelöltként induló személy. A választott tag a felsoroltakon túl nem lehet jelölt hozzátartozója valamint jelöltet állító jelölő szervezet tagja. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek Választott tagok Jelenleg a évi általános választásokat megelőzően megalakult választási bizottságok működnek. A választási bizottságokba új tagok választására ezért csak akkor kerülhet sor, ha időközben a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. Ebben az esetben a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: ha megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással, a megbízatás visszavonásával és a tag halálával. 29

31 Tekintettel arra, hogy előre nem látható a delegált bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el! A választási bizottságok megbízott tagjai Az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezet - listája nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően - a választási bizottságokba egy-egy tagot bízhat meg. A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelőző 9. napon 16 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottsági tagok esetében a helyi választási iroda vezetőjénél történik. A bejelentésre nincs kötelező jelleggel használatos formanyomtatvány. Tekintettel azonban arra, hogy a megbízott tag csak választópolgár lehet, a választójogának ellenőrzéséhez szükséges adatait meg kell adnia. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. Fontos, hogy a bejelentéskor a szervezet képviseletére való jogosultság egyértelműen kitűnjön a meghatalmazásból. Ezért a meghatalmazás továbbadása esetén az egész meghatalmazás-láncolatot igazoló iratokat csatolni kell a bejelentéshez. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása az OVB egyes megbízott tagjai kivételével a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Amennyiben a delegált tag megbízatása ezt megelőzően szűnik meg, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba. A megbízatás megszűnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj A választási bizottságok feladata, hatásköre A választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az európai parlamenti képviselők választásán működő választási bizottságok: szavazatszámláló bizottság (SZSZB), egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB) 30