VÁLASZTÁSI FÜZETEK 179/1. SEGÉDLET. a jegyzők részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásának lebonyolításához

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 179/1. SEGÉDLET a jegyzők részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásának lebonyolításához (módosított változat) KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

2

3 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 179/1. SEGÉDLET a jegyzők részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásának lebonyolításához (módosított változat) Budapest, 2012.

4 A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. SÁRI MIKLÓS az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Dr. Mucsi Tamás Drozdják Judit Dr. Jackli Tamás Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Dr. Péteri Attila Zubor András Pál Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN:

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. HOGYAN TANULJUNK? Általános ismertető Jelölésrendszer Hogyan segítjük az Ön tanulását? Önellenőrző kérdések Tudáspróba A következő lépés IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK KITŰZÉSE, AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK Az időközi önkormányzati választás lebonyolítása során alkalmazandó jogszabályok Időközi választás kitűzésének okai Időközi választás kitűzése Önellenőrző kérdések A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI A Ve. alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága Általános szabályok A választókerületek és a szavazókörök Önellenőrző kérdések A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE A választójog A szavazati jog gyakorlása Névjegyzék elkészítése és továbbvezetése, a nyomtatványok előállítása A névjegyzék közszemlére tétele A névjegyzék vezetésének szabályai Igazolás kiadása, igazolással szavazás Választójog a megismételt szavazáson A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján Önellenőrző kérdések A VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási bizottságok A választási bizottságok választott tagjai A választási bizottságok megbízott tagjai A tagok jogai, a választási bizottságok működése A választási bizottságok feladata és hatásköre A választási bizottság döntése

6 5.2. A választási irodák A választási irodák tagjai A választási irodák feladatai Önellenőrző kérdések A KAMPÁNY A kampány Adatok igénylése a kampányhoz Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a HVI vezetője a jelöltek, jelölő szervezetek részére átadja a közszemlére tett névjegyzék másolatát! A választási kampány törvény által nevesített eszközei A választási plakát Gyűlés Rádió- és televízió-közvetítés A kampánycsend Önellenőrző kérdések A JELÖLÉS A választhatóság Az ajánlás A jelölő szervezet, a jelölt és a lista bejelentése A jelölő szervezet bejelentése A jelölt bejelentése A kompenzációs lista bejelentése Az ajánlások ellenőrzése A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele A jelöltre vonatkozó rendelkezések A szavazólapok előállítása Önellenőrző kérdések SZAVAZÁS A szavazás napját megelőző feladatok A szavazás ideje A szavazás helye A szavazóhelyiség és annak felszereltsége A szavazatszámláló bizottság elnökének szerepe A jegyzőkönyvvezető feladatai A szavazás megkezdése A választópolgár a szavazóhelyiségben A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítő szerepe Mozgóurnás szavazás A szavazás lezárása Önellenőrző kérdések

7 9. A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok Az urna felbontását követő feladatok A szavazatszámlálást követő feladatok A választási eredmény megállapítása Jegyzőkönyvek kiállítása és továbbítása Jegyzőkönyvek típusai Jegyzőkönyvek továbbítása Önellenőrző kérdések JOGORVOSLATOK A jogorvoslatok fajtái A kifogás benyújtása és elbírálása A fellebbezés benyújtása és elbírálása Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Speciális jogorvoslatok A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat A szavazólap adattartalmának megállapítása elleni jogorvoslat Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen Jogorvoslat a választási eredményt megállapító döntés ellen Önellenőrző kérdések IDŐKÖZI HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA A pénzügyi lebonyolítás rendje A költségtérítés rendje Mellékletek ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK MEGOLDÁSAI

8 12

9 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AB KSH KEK KH SZSZB TVB OVB HVI TVI FVI OVI KIM Ve. Övjt. Ötv.régi Ötv.új Nytv. Vhr. Pür. NESZA NESZAr. SZL Alkotmánybíróság Központi Statisztikai Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szavazatszámláló bizottság területi választási bizottság Országos Választási Bizottság helyi választási iroda területi választási iroda Fővárosi Választási Iroda Országos Választási Iroda Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a választási eljárásról szóló évi C. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 5/2010. (VII.16.) KIM rendelet a választási eljárásról szóló évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtásáról 7/2010. (VII.21.) KIM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről szóló 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet személyiadat- és lakcímnyilvántartás 13

10 14

11 1.1. Általános ismertető 1. HOGYAN TANULJUNK? Ez a tananyag az időközi önkormányzati választások lebonyolításában közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Ha megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek munkatársainkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele egy tudáspróba sikeres megoldása. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban. Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történő jelentkezésétől kezdve az OVI Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens (tutor) fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. Bármilyen problémája van, ne habozzon segítséget kérni! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. 15

12 1.4. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések szerepe, hogy segítsék az Ön által megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását. Ezek megválaszolása általában csak néhány percet vesz igénybe az idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. feleletválasztósak, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések megoldásakor azonnal közöljük a helyes választ. Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! 1.5. Tudáspróba A tudáspróba kérdései az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra. A tudáspróba a teljes tananyagban szereplő összes kérdésből áll össze. A tananyag elsajátítását a résztvevők a tudáspróba sikeres megoldásával bizonyítják. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg vagy megfelelt A tudáspróbát megfelelt szinten kell teljesíteni, amihez azt legalább 70 %-ban helyesen kell megoldani. A tanfolyam elvégzéséről a résztvevők tanúsítványt kapnak A következő lépés Kezdje meg a tanulást. Amennyiben bármi problémát észlel, úgy azonnal hívja a tutorát! A tananyag az exam rendszerből tetszőleges példányszámban letölthető és igény szerint kinyomtatható. Sok sikert és eredményes munkát kívánunk Önnek! Országos Választási Iroda 16

13 2. IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK KITŰZÉSE, AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK 2.1. Az időközi önkormányzati választás lebonyolítása során alkalmazandó jogszabályok Alaptörvény Ötv.régi (2012. december 31-ig) és Ötv.új (2013. január 1-jétől) Övjt. Ve. Vhr. Pür. NESZAr Időközi választás kitűzésének okai Az időközi választások kitűzésének okait az Övjt. határozza meg az alábbiak szerint. Időközi választást kell kitűzni ha az önkormányzati képviselő-testületet (közgyűlést) feloszlatták vagy feloszlott (a feloszlatás és feloszlás a polgármester megbízatását is megszünteti) a polgármesteri (főpolgármesteri) mandátum betöltésére, ha a polgármester-választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, a polgármester-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, vagy a polgármester megbízatása megszűnt, a vagy ennél kevesebb lakosú településen, ha a képviselő-választáson kevesebb jelölt indult, mint a megválasztható képviselő-testületi tagok száma (ekkor a választás nem tartható meg, az összes helyre időközi választást kell kitűzni), a képviselő-választáson kevesebb képviselőt választottak meg, mint a megválasztható képviselő-testületi tagok száma (ekkor az időközi választást a be nem töltött képviselői helyekre kell kitűzni), a képviselők száma a megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint a fele alá csökkent, és az egyéni listán nincsenek már jelöltek, akik a megüresedett helyeket betöltenék (ekkor az időközi választást a be nem töltött képviselői helyekre kell kitűzni), a nél több lakosú településen az egyéni választókerületben, ha az egyéni választókerületi képviselő-választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, az egyéni választókerületi képviselő-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, vagy az egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnt. 17

14 Települési nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén nem tartható időközi választás, a következő általános nemzetiségi önkormányzati választásig nem működik a településen az adott nemzetiségnek önkormányzata Időközi választás kitűzése Az időközi helyi önkormányzati választás kitűzésének eljárási határidőit a Ve. a következőképpen szabályozza: Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást: a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre; a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni. A helyi önkormányzatok zavartalan működésének fenntartása érdekében a jogszabályok különböző tilalmi időszakokat rendelnek el az időközi választások lehetséges lebonyolítására vonatkozóan, így nem lehet időközi választást tartani április 1-jét követően (Ve (1) bekezdés); nem mondható ki a képviselő-testület feloszlása november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. [Ötv.új 55. (2) bekezdése]. A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december ), illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Az időközi választás kitűzéséről a HVI vezetője a TVI vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul tájékoztatja az OVI vezetőjét a választást kitűző határozat és a Bejelentőlap faxon való megküldésével (fax:06 (1) ) [17. sz. mell.] 18

15 2.4. Önellenőrző kérdések 1. Milyen jogszabályok szabályozzák az önkormányzati választásokat? a. Alkotmány, évi L. törvény, évi C. törvény b. Alaptörvény, évi L. törvény, évi C. törvény c évi XXXIV. törvény, évi C. törvény, évi III. törvény 2. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a polgármester mandátuma megszűnik? a. nem, az elsőként megválasztott alpolgármester lép a helyére b. igen c. csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület működésképtelenné válik 3. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a megyei közgyűlés elnökének mandátuma megszűnik? a. igen b. nem, az elsőként megválasztott alelnök lép a helyére c. nem, mert a képviselő-testület elnökét a képviselő-testület saját tagjai közül választotta, és az újat is a közgyűlés választja 4. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő mandátuma megszűnik? a. nem, aki a második lett a választáson az kapja a mandátumot b. igen c. csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület működésképtelenné válik 5. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni listás választáson megválasztott képviselő mandátuma megszűnik? a. igen b. csak akkor, ha nincs a listán további jelölt, aki képviselő lehetne, és ezzel a képviselő-testület működésképtelenné válna c. egyéni listás választásnál soha nincs időközi választás 6. Ki tűzi ki az időközi települési önkormányzati választások időpontját? a. a HVB (TVB) b. az OVB c. a HVI (TVI) vezetője 19

16 7. Egységesen meghatározható-e az időközi önkormányzati választások időpontja? a. igen, az időközi választásokat minden esetben 72 és 120 nap (4 hónap) között kell megtartani b. nem, mert eltérő szabályok vannak meghatározott esetekben (feloszlás, feloszlatás) c. igen, az időközi választást mindig a legkorábbi lehetséges időpontra kell kitűzni, hogy a mandátum mielőbb betöltésre kerüljön 20

17 3. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI 3.1. A Ve. alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága A Ve. 1. -ában a törvény célját rögzítve meghatározza egyben azt is, hogy kik a választási eljárás résztvevői. E szerint a törvény a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek jogait és kötelezettségeit szabályozza a választási eljárásban. Az időközi önkormányzati választásra a Ve. I-X. és XII. fejezetét kell alkalmazni. A Ve. rögzíti azokat a választási eljárási alapelveket, melyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása, jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk. Ezek a következők: a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A választási eljárás alapelveinek pontos tartalmát a joggyakorlat alakítja ki, és az egyes konkrét jogesetek kapcsán hozott választási bizottsági, bírósági döntések világítanak rá azok konkrét esetben követendő tartalmára. A választási eljárás alapelveinek azért is kiemelkedő jelentőségük van, mert lehetőség van arra, hogy a kifogással élők egyéb konkrét jogszabálysértés nélkül, kizárólag a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozzanak a jogorvoslati kérelemben. Alapelvi szintű jelentősége van a választási eljárás nyilvánosságának is, mely a demokratikus választások egyik alapvető feltétele. Ennek értelmében a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A választási eljárás nyilvánosságának garanciáit a Ve. további konkrét rendelkezései biztosítják, melyek közül néhány a törvény II. fejezetében található: A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki. A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az OVB adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 21

18 A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak (ha az adatok rendelkezésre állnak, azokról kötelesek tájékoztatást adni). A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei: a válaszadás névtelensége és önkéntessége, a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik Általános szabályok A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december ), illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre tűzi ki. A Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, azok ha a törvény másképpen nem rendelkezik a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le. A napokban megállapított határidőket naptári napok szerint kell számítani. A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit az Országgyűlés által megállapított mértékben a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlést A választókerületek és a szavazókörök A polgármester-választáson, valamint a vagy kevesebb lakosú településen a település egésze egy választókerületet alkot. A nél több lakosú településen az időközi választáson ugyanazon választókerületi beosztást kell alkalmazni, mint a évi általános választásokon. A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a HVI vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A HVI vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri a szavazókörök kialakítását érintő változásokat (és szükség esetén év közben is megteszi a szükséges változtatásokat!), és minden év januárjában felülvizsgálja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását. 22

19 A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a HVI vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. A nél több lakosú településen a települési szintű lakcímmel rendelkezők részére ugyanazon választókerületben kell kijelölni a szavazókört, mint a évi általános választáson kivéve, ha az időközi választás az egész településre kiterjed (a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása miatti időközi választás, illetőleg csak időközi polgármester-választás esetén). Az erre a célra kijelölt szavazókör címét a választás kitűzését követő 4. napig az Országos Választási Iroda részére meg kell küldeni. (fax: 06 (1) ) A választás demokratikus lebonyolításhoz kapcsolódó elv, hogy a választókerületek és szavazókörök kialakítása mindenki számára átlátható, és az eljárás tartama alatt a szavazóköri/választókerületi határok változatlanok legyenek. Ezért a Ve. szerint a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni Önellenőrző kérdések 8. Mi a Ve.? a. a választási elvek gyűjteménye b. a választási eljárásról szóló évi C. törvény c. a választási eljárás kézikönyve 9. Nyilvános-e a választási eljárás? a. igen, a választási szervek működése és tevékenysége és az összes rendelkezésére álló adat nyilvános b. nem, a szavazás titkosságára tekintettel a választási szervek részére rendelkezésére álló adatok nem nyilvánosak c. igen, a választási bizottságok működése, tevékenysége és az összes rendelkezésére álló adat a törvényben megállapított és a személyes adatok védelme miatti kivételekkel nyilvános 10. A választási bizottság határozatát hogyan lehet közzétenni? a. a határozatot teljes egészében közzé kell tenni, ez a választási eljárás nyilvánosságának garanciája b. a határozatnak csak a rendelkező része nyilvános c. a határozat egészét közzé kell tenni, de azoknak a személyes adatait, akik nem közszereplők, törölni kell belőle 23

20 11. Hogyan kell számolni a határidőket a választási eljárásban? a. naptári napokban b. a Pp. szabályai szerint c. munkanapokban 12. A csütörtökön kezdődő 2 napos határidő mikor jár le? a. hétfőn órakor b. szombaton órakor c. pénteken a hivatali idő végén 13. Mikor járnak le a választási határidők? a. a választási határidők a hivatali munkaidő végén járnak le b. a választási határidők a határidő utolsó napján, 16 órakor járnak le c. a választási határidők a Pp. szabályai szerint járnak le 14. Lehet-e igazolást benyújtani a határidő elmulasztása miatt? a. igen, a Pp. szabályai szerint b. igen, az elmulasztott határidőt követő két napig c. nem, a Ve.-ben meghatározott határidők elmulasztása jogvesztő 15. Mikor kell kitűzni a választásokat? a. legalább a választást megelőző 72 nappal b. legalább a választást megelőző 60 nappal c. legalább a választást megelőző 90 nappal 16. Ki lehet-e írni hétköznapra választást? a. igen b. nem, választást csak vasárnap lehet tartani c. országos választást nem, helyit igen 17. Lehet-e munkaszüneti napon választást tartani? a. igen, kivéve a nemzeti ünnepek napját b. nem c. lehet, de csak az OVI vezetőjének előzetes engedélyével 18. Ha az általános önkormányzati választást követően a település lakosságszáma fölé nő, akkor az azt követő időközi választáson a. a HVI vezetője február 28-ig kialakítja az egyéni választókerületeket. b. a HVI vezetője január 15-ig meghatározza, és a helyben szokásos módon közzéteszi a képviselő-testület megválasztható tagjainak új számát. c. az egyéni listás választásszabályai szerint kell a mandátumot betölteni. 24

21 19. Egy április 1-jére kitűzött időközi önkormányzati képviselő-választásra mikor kell kialakítani a választókerületet? a. nem kell kialakítani, az általános választás választókerületi beosztását kell alkalmazni b. február 28-ig c. az előző év január 15-ig kialakított választókerületi beosztást kell alkalmazni 20. Mikor kell felülvizsgálni a helyi választási iroda vezetőjének a hatáskörébe tartozó szavazóköri beosztásokat? a. minden év január 31-ig b. az általános választás évében január 31-ig c. az általános választás évében vagy az alatti lélekszámú településen február 15-ig, feletti lélekszámú településen február 28-ig 21. Egy március 10. napjára kitűzött időközi önkormányzati képviselő-választásra meddig kell kialakítani a szavazóköröket? a. nem kell kialakítani, az általános választás szavazóköri beosztását kell alkalmazni b. az előző év január 31-ig c. a választás kitűzéséig kialakított szavazóköri beosztást kell használni 22. Szabályos-e, ha egy szavazókörre 456 választópolgár jut? a. igen, a hatszáz fős előírás csak iránymutató b. nem, egy szavazókörben minimum 600 választópolgárnak kell lennie c. csak olyan településen, ahol egy szavazókör van 23. Szabályos-e, ha egy szavazókörre 1234 választópolgár jut? a. igen, 10 %-os eltérés engedélyezett, de csak abban az esetben, ha így egyszavazókörös marad a település b. nem, a Ve. által előírt 1200 fős maximum kógens szabály c. igen, ha a HVI vezetőjének a HVB engedélyezte a túllépést 24. Ha a nél kevesebb lakosú településen több szavazókör van, az időközi önkormányzati választáson a. ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben az igazolással rendelkezők és a települési szintű lakóhellyel rendelkezők is szavazhatnak. b. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők abban a szavazókörben szavazhatnak, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kijelölt számukra. c. ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben a települési szintű lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak. 25

22 25. A nél több lakosú településen az időközi önkormányzati választáson a. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők részére abban a választókerületben kell kijelölni a szavazásukra szolgáló szavazókört, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kisorsolt. b. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők abban a szavazókörben szavazhatnak, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kijelölt számukra. c. a HVI vezetője által kisorsolt választókerületben ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben a települési szintű lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak. 26

23 4.1. A választójog 4. A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE január 1-jétől megváltoztak a választójogosultság feltételei. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a közügyektől eltiltott, a választójogból kizárt (belátási képességének korlátozottsága miatt). A fentiek nem vehetők fel a névjegyzékbe január 1-jétől fel kell viszont venni a névjegyzékbe azokat, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik, de nincsenek eltiltva a közügyektől. Ők szavazati jogukkal rendelkeznek, de nem választhatók. A gondnokság alatt álló személyt is fel kell venni a névjegyzékbe, ha a bíróság nem zárta ki a választójogból. Átmeneti szabályként azonban a december 31-én gondnokság alatt állók egészen addig nem rendelkeznek választójoggal, amíg a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata meg nem történik. NESZÁ-ban szereplés jogcíme december 31-ig (Alkotmány alapján) január 1-től átmeneti időszakban véglegesen (Alaptörvény átmeneti (Alaptörvény alapján) alapján) aktív passzív aktív passzív választójog választójog választójog választójog aktív választójog passzív választójog közügyektől eltiltott nincs nincs nincs nincs szabadságvesztés büntetését töltő nincs nincs van nincs intézeti kényszergyógykezelését nincs nincs van nincs töltő gondnokság alatt álló nincs nincs nincs nincs belátási képességének korlátozottsága miatt kizárt nincs nincs A névjegyzék elkészítéséhez a KEK KH olyan NESZA jegyzéket biztosít, amely a törvénynek megfelelően tartalmazza a szavazati joggal nem rendelkezők adatait. 27

24 4.2. A szavazati jog gyakorlása A választópolgár a szavazás jogát bejelentett lakóhelyén gyakorolhatja. A bejelentett lakcím meghatározza, hogy mely választókerület mely szavazókörének névjegyzékére veszik fel a választópolgárt. Az a személy szavazhat az időközi helyi önkormányzati választáson, aki a választással érintett választókerületben (a településen, illetve az egyéni választókerületben) lakóhellyel, vagy ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. Amennyiben tehát a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, de bejelentett tartózkodási hellyel igen, lakcímének a tartózkodási helyét kell tekinteni! Az a személy, aki az időközi választással érintett településen ugyan érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik, de bejelentett lakóhelye másik településen (választókerületben) van, nem vehető fel a névjegyzékre. Az a személy, aki az adott településen településszintű lakcímmel rendelkezik, a vagy annál kevesebb lakosú településen szavazhat az időközi választáson is. A nél több lakosú település időközi választásán azonban csak abban az esetben szavazhat, ha az időközi választásra abban az egyéni választókerületben kerül sor, amelyben az általános önkormányzati választáson is szavazhattak a települési szintű lakcímmel rendelkező személyek (valamint akkor is, ha az időközi választás a település egészére kiterjed) Névjegyzék elkészítése és továbbvezetése, a nyomtatványok előállítása Időközi választás esetén a HVI vezető feladata, hogy gondoskodjon a névjegyzék és az értesítők elkészítéséről, valamint (az időközi főpolgármester-választás kivételével, amikor e feladatokat az FVI látja el) az ajánlószelvények, a szavazólapok és a választáshoz kapcsolódó nyomtatványok előállításáról. A Ve. 14. (4) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a névjegyzék, az értesítők és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet. Amennyiben a HVI a KEK KH-t megbízza, a KEK KH önállóan vagy a megyei kormányhivatal közreműködésével gondoskodik a névjegyzék és az értesítők elkészítéséről és borítékolásáról [Vhr. 14. (1) g) pont]. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, személyi azonosítóját. Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát is. 28

25 A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a választás típusát, a választás évét, a megye és a település megnevezését, valamint a szavazókör sorszámát. A HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket. Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, születési nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Az értesítőt meg kell küldeni minden választópolgárnak, oly módon, hogy a szavazást megelőző 45. napig a kézbesítésük megtörténjen. Aki az értesítőt nem kapja meg, az a HVI-től kérheti. A Ve a szerint a HVI vezetője a választás kitűzését követően az SZL adatai és a NESZA alapján szavazókörönként összeállítja a névjegyzéket, és azon a változásokat átvezeti. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről a NESZAr. rendelkezik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a KEK KH kezeli a választójoggal nem rendelkező személyek adatait. A Vhr. 14. (1) bekezdés f) pontja értelmében a KEK KH biztosítja a HVI vezetője részére az SZL, valamint a NESZA adatait a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez, továbbá a névjegyzék továbbvezetéséhez. Időközi helyi önkormányzati választások esetén a KEK KH adatszolgáltatást hivatalból nem, csak írásos kérelem alapján teljesít a választási irodák részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a HVI nevét, az igényelt adatok felhasználásának célját, jogalapját, a választás helyét, időpontját. Az adatszolgáltatást a Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály engedélyezi. A kérelmet a TVI egyidejű értesítése mellett a következő címre kell megküldeni: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály 1094 Budapest, Balázs Béla u Budapest Pf. 81. telefon: 06 (1) ; fax: 06 (1) A KEK KH a nyilvántartás adatait az igénybejelentésnek megfelelően, az igénybejelentés megérkezését követő öt napon belül jegyzéken, elektronikus adathordozón vagy táv- 29

26 adatfeldolgozó hálózaton, a megyei / fővárosi kormányhivatalon keresztül vagy közvetlenül továbbítja a HVI részére. A NESZA jegyzék különösen védett személyes adatokat tartalmaz, így azt faxon, -ben továbbítani nem lehet! Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adatok időben a HVI rendelkezésére álljanak, így célszerű azt mielőbb megrendelni. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásából a KEK KH az időközi választásokhoz kétszer szolgáltat adatot: Először: a névjegyzék összeállításával egy időben, a névjegyzék kifüggesztését, az értesítő és ajánlószelvények kiküldését megelőzően, a választás napját megelőző nap között; Másodszor: a nyilvántartás adataiban az első adatátadást követően bekövetkezett változásokat a szavazás napját megelőző 5. napig pótjegyzéken közlik. A NESZA jegyzéket írásban csak egyszer kell igényelni, a KEK KH a második adatszolgáltatást automatikusan teljesíti. A HVI vezetője a névjegyzék elkészítése után lakóhelyet létesítő polgár választójogát közvetlenül a KEK KH útján ellenőrzi. A választójog ellenőrzését írásban kell kérni, a beköltöző nevének és személyi azonosítójának megküldésével. A névjegyzéken bekövetkező változásokat a HVI vezetője folyamatosan vezeti a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Tekintettel arra, hogy a névjegyzék vezetését segítő központi informatikai rendszer nem működik az időközi választáson [Vhr. 40. (1) a) pontja], a névjegyzék továbbvezetése manuálisan vagy számítógép segítségével történhet: A névjegyzék manuális továbbvezetése esetén a névjegyzéket 2 példányban kell elkészíteni, melyek közül csak az egyik tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A közszemlére tételre a névjegyzék azon példánya szolgál, amelyiken nem szerepel a személyi azonosító. Továbbvezetni a választópolgárok személyi azonosítóját tartalmazó példányt kell, amely a névjegyzékzárást követően a szavazókörbe kerül. Számítógépes továbbvezetés esetén a közszemlére tételhez a névjegyzéket 1 példányban szükséges kinyomtatni, amelyen a személyi azonosító nem szerepel. A szavazókörbe a számítógépen továbbvezetett és a névjegyzékzáráskor kinyomtatott, személyi azonosítót is tartalmazó névjegyzék kerül A névjegyzék közszemlére tétele A névjegyzék közzététele a demokratikus választások esetében nemzetközi elvárás. A Ve. 14. (1) bekezdésben foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt 46 nappal öt napra közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja. 30

27 A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartási irodában, választási információs szolgálat stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A névjegyzéken bárki bármilyen adatot megtekinthet, arról azonban másolat nem készíthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben a szokásos módon (hirdetmény útján) tájékoztatni kell. A HVI vezetője legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig zárt borítékban juttatja el a választópolgároknak a névjegyzékbe vételükről szóló értesítőt, valamint az ajánlószelvényeket. (Az értesítő és az ajánlószelvények kiküldésével jelölő szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt kifogást lehet benyújtani a HVI vezetőjéhez. Bárki, bármilyen adat tekintetében jogosult kifogás benyújtására A névjegyzék vezetésének szabályai A névjegyzékbe történő felvétel esetén a választópolgár adatait nevét, lakcímét a felvétel okának feltüntetésével a névjegyzéken az utolsó sorszámot követő sorszámmal kell felvenni. A HVI vezetője felveszi a névjegyzékre a választópolgárt, ha a) a névjegyzékből törvénysértő módon kimaradt (pl. akinek a névjegyzékből történt kihagyását hivatalból vagy jelzés alapján észleli, vagy akit jogos kifogás alapján névjegyzékre kell venni), b) választójogot szerzett (pl. kiskorú házasságkötése esetén vagy magyar vagy európai uniós állampolgárság, letelepedési engedély, menekült státusz megszerzése révén), c) választójogát visszanyerte, d) a településre beköltözött (lakóhelyet, ennek hiányában tartózkodási helyet létesített), továbbá településen belüli lakcímváltozás esetén, ha a változás nem szavazókörön belüli, e) igazolás alapján az igazolással szavazni kívánó polgárt az illetékes szavazókör jegyzékére, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékére ( F jelű nyilvántartás) veszi fel, egyidejűleg az igazolást bevonja. A HVI vezetője törli a névjegyzékből a) az illetékességi területén lakóhelyet megszüntető választópolgárt, kivéve a szavazókörön belüli lakóhely-változtatást (településen belüli lakcímváltozás esetén, ha a változás nem szavazókörön belüli, a törléssel egy időben névjegyzékbe is veszi a másik szavazókörbe), b) az időközben elhalálozott választópolgárt, c) azt a polgárt, aki magyar vagy európai uniós állampolgárságát elvesztette, akinek letelepedési engedélyét, illetőleg menekültkénti elismerését visszavonták, d) azt a polgárt, aki választójogát elvesztette, e) azt választópolgárt, akinek tartózkodási helyen történő szavazás miatt igazolást ad ki, valamint felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt 31

28 választópolgárok jegyzékére ( T jelű nyilvántartás), egyidejűleg a tartózkodási helyet feltünteti a névjegyzéken, f) azt a választópolgárt, akit megalapozott kifogás alapján a HVI vezetőjének döntése vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékből törölni kell. A HVI vezetője a névjegyzéken átvezeti az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező polgárok tekintetében a) a névváltozásokat, b) a szavazókörön belüli lakcímváltozásokat. A törlés, felvétel okát a HVI vezetőjének a névjegyzék munkapéldányán szövegesen kell feltüntetnie. A felvételt, a törlést, valamint a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni. A T, illetve F jelű jegyzéken kizárólag a névjegyzékből igazolás kiadása miatt törölt vagy a névjegyzékbe igazolás bemutatása miatt felvett választópolgár adatait kell szerepeltetni! A névjegyzékből történő törlésnél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon a névjegyzéken át kell húzni. A névjegyzékből való törlés esetén a jogorvoslati jog biztosítása érdekében a polgárt értesíteni kell. A névjegyzékbe való felvételről a választópolgárt értesítő megküldésével kell tájékoztatni Igazolás kiadása, igazolással szavazás Önkormányzati választáson az a személy jogosult igazolással szavazni, aki a választás kitűzését megelőző 30. napig létesített és a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. Szavazatát csak azon település azon szavazókörében adhatja le, melynek területén a bejelentett tartózkodási helyét létesítette. Időközi választás esetén igazolással csak az szavazhat, akinek a lakóhelye és tartózkodási helye egyaránt a választással érintett választókerület (település, egyéni választókerület, megye, főváros) területén belül található. Ennek következtében nincs lehetőség pl. arra, hogy a lakóhelyétől eltérő szavazókör területén található kórházban fekvő választópolgár igazolás útján, mozgóurna segítségével szavazhasson, kivéve azt a ritka esetet, ha a bejelentett tartózkodási helye éppen annak a szavazókörnek a területén fekszik, mint a kórház. Az igazolás iránt benyújtott kérelemben meg kell jelölni a tartózkodási hely címét, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára, az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni. Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni. A lakóhely szerint illetékes HVI vezetője az igazolás kiadása előtt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi, hogy a tartózkodási hely létesítésének időpontja a választás kitűzését megelőző 30 napnál korábbi-e, illetve hogy a tartózkodási hely legalább a választás napjáig érvényes-e. Az igazolás kiadásakor a HVI vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből és egyidejűleg a névjegyzéken feltünteti a tartózkodási hely címét. A 32

29 választópolgárt fel kell venni a névjegyzékből igazolás alapján törölt választópolgárok jegyzékére ( T jegyzék). Az igazolást egy példányban, eredetben kell kiadni! Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri. Az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazás napja előtt a tartózkodási helye szerinti HVI vezetőjénél kérheti névjegyzékbe vételét. A HVI vezetője kérelemre az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó választópolgárt a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékére, ha a polgár az illetékességi területén a választás kitűzésének napját 30 nappal megelőzően létesített és legalább a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. A névjegyzékre vétellel egyidejűleg bevonja igazolását és felveszi őt a névjegyzékbe igazolás alapján felvett választópolgárok jegyzékére ( F jegyzék). Az a választópolgár, aki nem kérte a tartózkodási helye szerinti HVI vezetőjétől a szavazás napja előtt a névjegyzékre vételét, az a szavazás napján a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör szavazatszámláló bizottságától kérheti névjegyzékre vételét választójoga gyakorlása érdekében. A személyazonosság, valamint a tartózkodási hely megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően a választópolgárt a névjegyzékre és az igazolással szavazók F jegyzékére fel kell venni, egyidejűleg az igazolást be kell vonni. Fénymásolatot vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad! Az önkormányzati választás sajátossága, hogy ha valakit igazolás kiadása miatt töröl a HVI vezetője a névjegyzékről, azt követően már nincs lehetőség a visszavételére Választójog a megismételt szavazáson Az OVB álláspontja szerint (8/2010. OVB állásfoglalás) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során, a megismételt szavazáson azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a megismételtetett szavazáson választójoggal rendelkeztek és azóta választójoguk vagy az adott szavazókör területén lévő lakcímük nem szűnt meg, továbbá akik a megismételtetett és a megismételt szavazás napja között választójogosulttá váltak. Az OVB álláspontja szerint a választójog egyenlősége alkotmányos elvének, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének az felel meg, ha nem kerülnek fel a névjegyzékre azok a választópolgárok, akik a megismételtetett szavazást követően lakcímet változtatnak A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján A HVI vezetője a választást megelőző második nap 16 óra után a névjegyzéket lezárja, felvezeti rá a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. 33

30 A névjegyzéket a szavazókörben az SZSZB döntése alapján a bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább. Az SZSZB a névjegyzékbe csak igazolás alapján, a 4.5. pont szerint vehet fel választópolgárt. Az SZSZB a szavazás napján visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni. Az SZSZB visszautasítja azt a névjegyzékében nem szereplő választópolgárt is, aki nem rendelkezik igazolással, vagy azt nem tudja bemutatni. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a névjegyzék lezárásra kerül Önellenőrző kérdések 26. Mi alapján készül a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke? a. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint az anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján b. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján c. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a magyar állampolgárságot szerzett személyek nyilvántartása alapján 27. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám b. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító c. családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám 28. A közszemlére tett névjegyzéket ki tekintheti meg? a. a szavazókörben lakóhellyel rendelkező személyek b. bármely választópolgár c. bárki 29. A névjegyzék mely adatai tekinthetők meg a közszemlére tétele során? a. a betekintő a közszemlére tett névjegyzéken szereplő valamennyi adatot megtekintheti b. a betekintő az általa megnevezett választópolgárok adatait tekintheti meg c. a betekintő csak saját adatait tekintheti meg 30. Milyen adatot kell feltüntetni a névjegyzéken, ha azon egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel? a. a választópolgár személyi igazolványának számát b. a választópolgár születési idejét c. a választópolgár adóazonosító jelét 34

31 31. A választópolgárok adatain kívül a névjegyzéken milyen más adat szerepel? a. megye, település megnevezése, szavazókör sorszáma b. település, országgyűlési egyéni választókerület száma, szavazókör sorszáma c. választás típusa, (országgyűlési választásnál választási forduló), megye, település megnevezése, választókerület és szavazókör sorszáma 32. Hol szavazhatnak a településszintű lakóhellyel rendelkező személyek? a. a település bármely szavazókörében b. abban a szavazókörben, ahol a szavazás napján a névjegyzékre felvétetik magukat c. a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókörében 33. A HVI vezetőjének a névjegyzékbe vételről mikor kell értesítenie a választópolgárt? a. legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig b. legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig c. legkésőbb a szavazás napja előtti 60. napig 34. Mit tehet az a választópolgár, aki az értesítőt és ajánlószelvényt nem kapta meg? a. nem ajánlhat és nem szavazhat b. azokat az okmányirodában igényelheti c. azokat a HVI vezetőjétől igényelheti 35. Mikor kell a névjegyzéket közszemlére tenni az önkormányzati választáson? a. a választás napja előtt negyvenhat nappal b. nem kell közszemlére tenni, mivel megváltozhat c. a választás napja előtt 18 nappal 36. Mennyi időre kell a névjegyzéket közszemlére tenni? a. a szavazást megelőző 46. naptól (népszavazáson a szavazást megelőző 16. naptól) a szavazást megelőző második nap óráig b. 5 napra c. 8 napra 37. A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt meddig lehet kifogást benyújtani? a. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül b. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt c. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 15 napon belül 35

32 38. A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogásról a HVI vezetője hány napon belül dönt? a. legkésőbb a beérkezését követő napon b. legkésőbb a beérkezését követő 2 napon belül c. nem a HVI vezetője, hanem a TVI vezetője dönt 2 napon belül 39. A HVI vezetőjének mikor kell lezárnia a névjegyzéket? a. a szavazás napját megelőző nap 16 órakor b. szavazás napján az első szavazó jelenlétében c. a szavazás napját megelőző második nap 16 órakor 40. Kinek adja át a HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket? a. a jegyzőkönyvvezetőnek b. az SZSZB elnökének c. a TVI vezetőjének 41. Mit tartalmaz a személyi adatok és személyi azonosító mellett a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke? a. a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszűnésének időpontját b. a polgár foglalkozását és iskolai végzettségét c. a polgár adóazonosító jelét 42. Igazolás milyen módon nem adható ki? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottjának c. a választópolgárnak személyesen 43. Milyen esetben kell a T és F jelű jegyzéken változást átvezetni? a. minden, a névjegyzéket módosító ok miatt b. csak igazolással kapcsolatos törlés vagy felvétel esetén c. időközi választáson nem kell kitölteni a T és az F lapokat 44. Mikortól van lehetőség igazolás kiadására? a. a választás kitűzésétől b. a névjegyzék közszemlére tételétől c. a névjegyzék elkészítésétől 45. Igazolás kiadására legkésőbb meddig van lehetőség? a. a választást megelőző harmadik napon b. a választást megelőző második napon c. a választás napja előtti napon 36