SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a évi országos népszavazáson

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 153. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a évi országos népszavazáson Budapest, 2008.

2 A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Dr. Berta Zsolt Dr. Bodnár Eszter Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Dr. Luczai Zsuzsanna Dr. Szegedi Krisztián Dr. Tóth Attila Zubor András Pál Lektorálta: Rytkó Emília Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: Állami Nyomda Nyrt.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan tanuljunk Általános ismertető Jelölésrendszer Hogyan segítjük az Ön tanulását? Az osztályozásról Segítségkérés Multimédiás oktatóanyag használata Önellenőrző kérdések A következő lépés Az országos népszavazás jogi háttere Az országos népszavazás alkotmányos alapjai Az országos népszavazásra vonatkozó egyéb jogszabályok Névjegyzék összeállítása, továbbvezetése, lezárása A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban A névjegyzék és az értesítő elkészítése A névjegyzék közszemlére tétele A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A településszintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazási lehetősége Igazolás kiadása, igazolással szavazás A névjegyzék továbbvezetése a szavazás napjáig A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A névjegyzék zárása A névjegyzék vezetése a szavazás napján A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során A külképviseleti névjegyzék Kapcsolódó OVB állásfoglalás Önellenőrző kérdések Választási szervek A választási bizottságok Választott tagok A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságok feladata, hatásköre... 30

4 A választási bizottságok működése A választási irodák A népszavazáson működő választási irodák: A választási iroda tagjai A választási irodák feladatai Kapcsolódó OVB állásfoglalások Önellenőrző kérdések Lakossági tájékoztató tevékenység Nyilvánosság Lakossági tájékoztatás Az Internet szerepe a tájékoztatásban Választási kampány A választási kampány A kampányra vonatkozó főbb szabályok Gyűlés Plakát Közvélemény-kutatás Kapcsolódó OVB állásfoglalás Önellenőrző kérdések Jogorvoslatok A jogorvoslatok fajtái A kifogás benyújtása és elbírálása A fellebbezés benyújtása és elbírálása Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Speciális jogorvoslatok Jogorvoslati fórumrendszer az országos népszavazáson A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai Kapcsolódó OVB állásfoglalások Önellenőrző kérdések A jegyzőkönyvvezető feladatai A jegyzőkönyvvezető jogállása A jegyzőkönyvvezető feladatai A szavazás előkészítése A szavazás megkezdése A rend fenntartása a szavazóhelyiségben A szavazás

5 A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok Az urna felbontását követő feladatok A szavazatok első megszámlálása Az adatlap továbbítása A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása A szavazatszámlálást követő feladatok Kapcsolódó OVB állásfoglalások Önellenőrző kérdések A napközbeni jelentések, az adatlapok és a jegyzőkönyvek feldolgozása Napközbeni jelentés Az adatlapok A jegyzőkönyvek A évi országos népszavazás informatikai támogatása Névjegyzék, értesítőszelvény készítés Tájékoztató Rendszer Integrált Választási Szolgáltató Rendszer Választási Ügyviteli Rendszer Pénzügyi és Logisztikai Rendszer Önellenőrző kérdések Választások tervezése, pénzügyi lebonyolítása és elszámolása Önellenőrző kérdések Szervezési, logisztikai feladatok A szervezési, logisztikai feladatok tárgya A jogszabályi követelmények A logisztikai feladatokban résztvevő szervezetek Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága Önellenőrző kérdések Mellékletek Az önellenőrző kérdések megoldásai Fogalmak Jogszabályok

6 6

7 1. HOGYAN TANULJUNK 1.1. Általános ismertető Ez a tananyag a évi országos népszavazás lebonyolításában közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutor hálózatunkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele két teszt sikeres megoldása. A képzés eredményes elvégzését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni. A kurzus tananyagát nyomtatva és elektronikus formában is átadtuk Önnek. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza: Nyomtatott tananyag, amely kivonatos formában tartalmazza a legfontosabb ismereteket. (A mellékletben megjelölt anyagok csak a CD-n olvashatók!) A tanfolyam elvégzéséhez javasolt időütemezést, Az Önt segítő tutor nevét és telefonszámát, A tesztekre rendelkezésre álló időkeretet, A multimédiás CD telepítési információit, Az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét, Multimédiás CD, mely a teljes távoktatási tananyagot tartalmazza Kérjük ellenőrizze hogy, valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! A tananyag elsajátítása órát vesz igénybe. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében, és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek 7

8 tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek. Önellenőrző kérdések Az ellenőrző kérdések szerepe, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejéből. Az ellenőrző kérdések un. választósak, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések végén azonnal közöljük a helyes választ. Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Tesztek A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek két tesztet kell megoldaniuk, amely eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztek az önellenőrző kérdésekből kerültek összeállításra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, a teljes tananyagban szereplő kérdésekből áll össze Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban. Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Az ilyen részek vastag betűkkel találhatók a nyomtatott tananyagban. Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban. 8

9 Teszt Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történő beiratkozásától kezdve az Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. A kézhez kapott tájékoztató levélben közöltük Önnel, hogy mely telefonszámon érheti el tutorát, illetve az OVI Technikai Támogatás Csoportját. Bármilyen problémája van, ne habozzon felhívni Őt! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön Az osztályozásról A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek egy teszt, illetve a tanfolyam végén tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább megfelelt szinten kell teljesítenie, ez feltétele a tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg, vagy megfelelt Nem felelt meg az a hallgató, aki a tesztet nem tudta megfelelt szinten teljesíteni, illetve a tudáspróba során nem felelt meg minősítést kapott. Ne feledje, hogy a tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet megfelelt szinten teljesítette! Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a tudáspróbát is megfelelt szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a teszteket önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A tesztek a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszközei! 9

10 1.5. Segítségkérés A képzés során előfordulhat, hogy Önnek valamilyen okból segítségre van szüksége. Ilyen esetekben mint ezt már említettük először a tutorhoz forduljon. Amennyiben a teszt és vizsgarendszerbe történő belépési kísérlete valamilyen okból nem sikeres, úgy ne a tutort, hanem a tájékoztató levélben megadott Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoport telefonszámát hívja Multimédiás oktatóanyag használata A multimédiás oktató CD használata a következő: Tegye be a CD-t a CD meghajtóba! Az oktató anyag automatikusan indul. Amennyiben az oktatóanyag nem indult el, úgy az alábbi lépéseket hajtsa végre: 1. A Windows START menüjéből válassza ki a Futtatás menüpontot! 2. A megjelenő ablakba pontosan az alábbiakat írja: D:\NSZ_2008 (Ha a CD meghajtó nem a D: meghajtó, akkor a CD meghajtó betűjelét üsse be a D: karakterek helyett!) 3. Kattintson az Ok gombra! Ezzel elindult az oktató szoftver. A további ismereteket maga a program közli Önellenőrző kérdések 1. Ki a tutor? (b) a. A tanfolyamon résztvevő hallgató. b. A személy, aki segít a tananyaggal kapcsolatos problémáim megoldásában c. A nagypapa latin neve 2. Mi az önellenőrző kérdés? (c) a. Kifejtő választ igénylő feladat b. Olyan feladat, melynek eredménye beleszámít a vizsgába. c. Az adott anyagrész elsajátítását mérő kérdés, melynek megoldása megtalálható a könyv végén. 3. Hány tesztet kell sikeresen megoldania a tanfolyam során? (b) a. Egyet b. Kettőt c. Hármat 10

11 4. Hányszor kísérelheti meg egy teszt megoldását? (c) a. Csak egyszer b. Maximum ötször c. Ahányszor csak akarja 5. Kihez kell először segítségért fordulnom informatikai gond esetén? (b) a. A tutorhoz b. Az OVI Technikai Támogatás Csoportjához c. A hivatalvezetőhöz 1.8. A következő lépés Ha a tájékoztató levélben leírt összes anyagot kézhez kapta, úgy már el is kezdheti a tanulást. Amennyiben hiányt vél felfedezni, úgy azonnal hívja a tutorát! Javasoljuk, hogy a szoftvert is próbálja azonnal elindítani. Bármilyen hiba merül fel a futtatás során, azonnal forduljon az OVI Technikai Támogatás Csoportjához! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek! Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetője 11

12 12

13 2. AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS JOGI HÁTTERE 2.1. Az országos népszavazás alkotmányos alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. (2) bekezdése két hatalomgyakorlási formát nevesít: a közvetett hatalomgyakorlást választott képviselők útján, és a közvetlen hatalomgyakorlást. Utóbbi egyik eszköze az országos népszavazás. Az Alkotmány Alapvető jogok és kötelességek című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a népszavazáshoz való jogot. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (Alkotmány 70. (1) bekezdés) Az Alkotmány értelmében az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező Az országos népszavazásra vonatkozó egyéb jogszabályok Az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről évi C. törvény a választási eljárásról (a továbbiakban: Ve.) 5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet a választási eljárásról szóló évi C. törvénynek az országos népszavazáson történő végrehajtásáról (a továbbiakban: Vhr.) 6/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 7/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a évi országos népszavazások költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról A jogszabályok kapcsolódó szövege megtalálható mellékletben a CD-n. 13

14 14

15 3. NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, TOVÁBBVEZETÉSE, LEZÁRÁSA 3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban Az országos népszavazáson az Alkotmány 70. -a szerint választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. A Ve ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában a külföldön élő magyar állampolgár kivételével szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette. A Magyarországon élő sem magyarországi, sem külföldi lakóhellyel nem rendelkező választójogosultat bejelentett érvényes tartózkodási helyének címe szerint kell a névjegyzékbe felvenni A névjegyzék és az értesítő elkészítése A Ve. IV. fejezetében, valamint a Vhr.-ben foglaltaknak megfelelően a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője gondoskodik a településen, illetve fővárosi kerületen belül szavazókörönként a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyék), valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőknek az elkészítéséről (elkészíttetéséről). A választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzéke a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján készül. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét (születési családi és utónevét is), lakóhelyét, a névjegyzékbeli sorszámát, a személyi azonosítóját (csak a közszemlére nem kerülő példányon szerepel). Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát. 15

16 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal. A névjegyzék és az értesítő a) a HVI megbízásából a közigazgatási hivatalban, Budapest és a Pest megyei települések esetén a KEKKH-ban nyomtatható, vagy b) a HVI készíti vagy más HVI-vel készítteti el, ekkor a közigazgatási hivatal a HVI rendelkezésére bocsátja a település névjegyzékének elkészítéséhez szükséges adatállományokat. A névjegyzék és az értesítők elkészítéséhez a KEKKH a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések számára közvetlenül, a többi település számára a közigazgatási hivatal útján adja át. A HVI a jegyzék elektronikus formátumú átadását is igényelheti. Azon HVI-k számára, amelyek a névjegyzéket a közigazgatási hivatallal készíttetik, a közigazgatási hivatal legkésőbb a névjegyzék átadásával egy időben rendelkezésre bocsátja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét. A HVI vezetője a névjegyzéket papíron vagy helyi számítógépen vezetheti tovább. Ha a továbbvezetéshez helyi számítógépet használ, akkor e döntéséről a nyomtatványellátás megszervezése érdekében a TVI útján értesíti az OVI-t. Ha a HVI vezetője - a névjegyzéket papíron vezeti tovább, akkor a választójoggal rendelkezők névjegyzékét 2 példányban készíti vagy készítteti el. A névjegyzék első példánya nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A névjegyzék második példánya a választópolgárok személyi azonosítóját is tartalmazza. Az esetleges további példány(ok) saját költség terhére rendelhető(k), készíthető(k). A közszemlére tételre a névjegyzék első személyi azonosítót nem tartalmazó példánya szolgál, melyről a Ve. 45. (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz továbbvezetésének megkezdése előtt másolatot kell készíteni. - a névjegyzék továbbvezetéséhez helyi számítógépet használ, akkor a választójoggal rendelkezők névjegyzékét 1 példányban nyomtatja ki, mely nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. Az esetleges további munkapéldány(ok) saját költség terhére rendelhető(k), készíthető(k). A közszemlére tételre a névjegyzék e példánya szolgál, melyről a Ve. 45. (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz másolatot kell készíteni. A szavazókörökbe a névjegyzékzáráskor az újra kinyomtatott, személyi azonosítót nem tartalmazó névjegyzék kerül. A HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a választópolgárok névjegyzékbe történt felvételéről szóló értesítőket, melyeket a szavazás napja előtti 16. napig zárt borítékban küld meg részükre. 16

17 Tekintettel arra, hogy a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelem benyújtásának véghatárideje szintén a szavazás napját megelőző 16. nap, az értesítők kiküldését olyan ütemezéssel kell elvégezni, hogy a választópolgároknak reális esélyük legyen kérni a külképviseleti névjegyzékbe vételüket A névjegyzék közszemlére tétele A Ve ában foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal, nyolc napra közszemlére kell tenni. A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálaton, stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a HVI vezetője - a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, - a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell. A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzéket kiegészíteni vagy pontosítani, ha akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás. 17

18 3.5. A településszintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazási lehetősége Az a választópolgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak akkor szavazhat, ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít. A HVI vezetője felveszi az egynél több szavazókörrel rendelkező települések esetén az általa kijelölt szavazókör névjegyzékére azokat a választópolgárokat, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza Igazolás kiadása, igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol más magyarországi településen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon megérkezik a illetékes helyi választási irodához. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! Az igazoláskérés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a internetes oldalon Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre. Igazolást legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehet kiadni. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevényesen kell megküldeni. Igazolás faxon vagy útján nem kérhető és nem továbbítható! A lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, egyidejűleg feltünteti a névjegyzéken annak a településnek a nevét, ahol a választópolgár igazolással szavazni kíván, és felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt választópolgárok jegyzékére (T). A T jegyzékre történő felvétel az eddigi gyakorlattól eltérően az informatikai rendszerbe történő rögzítéssel valósul meg. Az igazolás az informatikai rendszer e funkciójának rendelkezésre állását követően a rendszerből kinyomtatható. Az igazolásban a választópolgár nyilatkozata alapján meg kell jelölni azt a települést, ahol szavazni kíván, valamint az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét is. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét minden településre vonatkozóan az informatikai rendszer tartalmazza. A kijelölt szavazókörök címei ezen kívül megtalálhatók a honlapon. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg az általa meghatalmazott személy az aláírásával elismeri. 18

19 A szavazás napja előtt a tartózkodási hely szerinti illetékes választási iroda vezetője kérelemre az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékre, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékébe (F), egyidejűleg az igazolást bevonja. Az F jegyzékbe történő felvétel az eddigi gyakorlattól eltérően az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg. Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a HVI vezetőjénél, a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól kérhetik névjegyzékbe vételüket. A szavazatszámláló bizottságnak a névjegyzékbe vétel előtt ellenőriznie kell, hogy az igazoláson a szavazás helyeként az a település szerepel-e, ahol a szavazókör van. Az igazolást be kell vonni és a választópolgárt az igazolással szavazók F jelű jegyzékére is fel kell venni. Az SZSZB az F jegyzéket papíron vezeti. Annak adatait a szavazást követően be kell rögzíteni az informatikai rendszerbe. A szavazás napját követően az F lapokat az informatikai rendszerből ki kell nyomtatni és a szavazási iratok között meg kell őrizni A névjegyzék továbbvezetése a szavazás napjáig A névjegyzéket a HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16 óráig továbbvezeti a KEKKH által rendelkezésére bocsátott, a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson átvezetett változásokat tartalmazó segédlista felhasználásával. A segédlista a választás számítógépes információs rendszeréből, az okmányirodai és az anyakönyvi szolgáltató rendszerhez telepített, a KEKKH számítóközpontjával összeköttetésben álló számítógépeken egyaránt előállítható. A HVI vezetője az érintett polgár lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt értesíti a nála lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkező polgár elhalálozásáról, kiskorú házasságkötéséről, nagykorú névváltoztatásáról. Értesítést küld továbbá az érintett polgár volt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek a hozzá új lakóhely ennek hiányában új tartózkodási hely létesítése miatt bejelentkező polgárról. A HVI vezetője a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti, ha a nála lakóhelyet bejelentő polgár a bejelentkezéskor csak tartózkodási hellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy azt egyidejűleg megszünteti-e vagy sem. A névjegyzék továbbvezetése: a) A HVI vezetője a hozzá a KEKKH-tól, illetve más HVI vezetőjétől érkezett, a személyi adatokban és lakcímekben bekövetkezett változásokról, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok adataiban bekövetkezett változásokról kapott értesítések, továbbá az illetékességi területén teljesített lakcímbejelentések, és bekövetkezett egyéb adatváltozások alapján továbbvezeti a névjegyzék valamennyi példányát: 1. felveszi a névjegyzékbe a választójogosultság ellenőrzését követően az illetékességi területén lakóhelyet ennek hiányában tartózkodási helyet (a továbbiakban együtt: lakóhely) létesített választópolgárt, az időközben magyar állampolgárság megszerzése révén választójogosulttá vált polgárt, 19

20 a házasságkötés révén választójogosulttá vált polgárt, a külképviseleti névjegyzékből a szavazást megelőző 16. napig előterjesztett kérelmére törölt választópolgárt, valamint a választójogát időközben visszanyert polgárt; 2. törli a névjegyzékről az illetékességi területén lakóhelyét megszüntető választópolgárt (a településen belüli lakcímváltozás kivételével), az időközben elhalálozott választópolgárt, azt a polgárt, akinek magyar állampolgársága megszűnt, a külképviseleti névjegyzékre felvett választópolgárt, továbbá azt a polgárt, aki választójogát elvesztette; 3. átvezeti az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező polgárok tekintetében a névváltozásokat, a településen belüli lakcímváltozásokat. b) A HVI vezetője értesítést küld az érintett polgár korábbi lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek a hozzá új lakóhely létesítése miatt bejelentkező, általa névjegyzékbe vett polgárról a névjegyzékből való törlése érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár 1. a névjegyzékben szerepelt, vagy 2. a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, feltüntetve ennek okát is, vagy 3. igazolást kapott, vagy 4. a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy 5. sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt. Az 1. és 2. pontban foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes HVI vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, illetőleg a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából. A 2. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, felveszi a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásába, és erről a polgárt értesíti. A 3. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről a polgárt értesíti. A 4. pontban foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a polgárt értesíti. Az 5. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője ellenőrzi a polgár választójogát, majd dönt a névjegyzékbe vételéről. 20

21 c) A HVI vezetője kérelemre az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékére, valamint az F jegyzékbe, és tőle egyidejűleg az igazolást bevonja. Az F jegyzékre történő felvétel az eddigi gyakorlattól eltérően az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg. d) A HVI vezetője törli a választópolgárt a névjegyzékről, egyidejűleg feltünteti a névjegyzéken, hogy mely településen kíván a választópolgár igazolással szavazni, ha részére igazolást ad ki. Az igazolás kiadásakor a választópolgárt fel kell venni a T jegyzékbe. A T jegyzékre való felvétel az eddigi gyakorlattól eltérően az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg. e) A HVI vezetője a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján a döntésnek megfelelően az érintettet a névjegyzékre felveszi, abból adatait törli, vagy abban adatait helyesbíti. Az előzőeknek megfelelően jár el a HVI vezetője abban az esetben is, ha a hibát a névjegyzék ellenőrzése közben észlelte. A felvételről, törlésről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell küldeni A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában bekövetkezett változásokat tartalmazó megyei/fővárosi bontású állományokat a KEKKH a szavazást megelőző 5. napon hálózaton továbbítja a közigazgatási hivatalok részére, amelyek haladéktalanul elkészítik és a szavazást megelőző 3. napig a HVI-k részére átadják a változásjegyzékeket. Pest megye és a főváros tekintetében a változásjegyzéket a KEKKH készíti el és adja át a közigazgatási hivatalnak. A HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a közigazgatási hivataltól kapott változásjegyzék segítségével felülvizsgálja, majd a szükséges korrekciókat az alábbiak szerint végzi el: törli a jegyzékből azokat, akik választójogukat visszanyerték; felveszi a jegyzékbe azokat, akik választójogukat elveszítették; ha a választójogát elveszített polgárnak ezt megelőzően igazolást adott ki, értesíti az illetékes jegyzőt a polgár választójogának elvesztéséről A névjegyzék zárása A HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16 óra után a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, felvezeti rá a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. Ezt követően a HVI vezetője: 1 példányban kitölti a Zárólap -ot, és adattartalmát rögzíti az informatikai rendszerben kitölti az Összesítő lap fejrészét, valamint 1., 2., 3. oszlopait a település valamennyi szavazókörére, és a napközbeni jelentések számának megfelelő számú példányban lemásolja a napközbeni jelentéshez; 21

22 A HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság elnökének adja át A névjegyzék vezetése a szavazás napján A névjegyzéket az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább. FIGYELEM!!! A szavazatszámláló bizottság (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága kivételével) a névjegyzékbe az eddigi gyakorlattól eltérően nem vehet fel választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt igazolás alapján kérik Az igazolás és a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas érvényes igazolványok egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre azt a választópolgárt, aki igazolással rendelkezik (egyidejűleg az igazolást el kell venni és a választópolgárt az F jegyzékre is fel kell venni). A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja. A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, b) nem szerepel a névjegyzékben és ba) nem rendelkezik igazolással, bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. 22

23 3.12. A külképviseleti névjegyzék Az országos népszavazáson a külföldön tartózkodó, de Magyarországon választójoggal rendelkező állampolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein (nagykövetség, főkonzulátus) adhatják le szavazatukat. A külképviseleten az a választópolgár élhet választójogával, aki a szavazást megelőzően, a törvényben megállapított határidőig, az ott megállapított rendelkezéseknek megfelelően kérte a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni, személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján a szavazást megelőző 16. napig. A meghatalmazás teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglaltnak minősül, ha a választópolgár azt saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy az a külképviseleti névjegyzékben való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető, ebben az esetben a levélnek a szavazást a megelőző 16. napig kell megérkeznie a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! A jelentkezés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a internetes oldal Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre. A kérelemben kötelező feltüntetni a kérelmező: családi és utónevét, személyi azonosítóját, születési helyét és idejét, anyja nevét, magyarországi lakcímét, annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja. Amennyiben a felsorolt adatokat a kérelem nem tartalmazza, úgy azt el kell utasítani. A kérelem alapján a HVI vezetője a választópolgárt felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, és egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. Erről, illetve a kérelem elutasításáról a HVI vezetője magyarországi lakcímén értesíti a választópolgárt. A választópolgár kérheti, hogy az értesítést az általa megjelölt külföldi címre küldje. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel az informatikai rendszerbe történő haladéktalan berögzítéssel valósul meg! 23

24 A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a szavazást megelőző 16. napig kérheti, hogy az eredetileg megjelölt külképviselet helyett másik külképviseleten szavazhasson. Kérheti azt is, hogy a lakóhelye szerinti jegyző törölje őt a külképviseleti névjegyzékből és vegye vissza a lakcíme szerinti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzék adatai rögzítésének haladéktalanul meg kell történnie, de legkésőbb a szavazást megelőző 8. napig van a rögzítésre lehetőség. A külképviseleti névjegyzéket az így továbbított adatok alapján az OVI állítja elő külképviseletenkénti bontásban, és juttatja el a szavazást megelőzően a külképviseletekre. A külképviseleti névjegyzék nem módosítható! Ez a szabály jelent garanciát arra, hogy a külképviseleten csak olyan választópolgár adhassa le a szavazatát, aki előzetesen felvételre került a külképviseleti névjegyzékre, azaz megfelel a külképviseleti névjegyzékbe vétel követelményeinek. Jogorvoslat: Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek a külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást. A jogorvoslati eljárás szabályai a belföldi névjegyzékre vonatkozó jogorvoslattal azonosak Kapcsolódó OVB állásfoglalás 1/2008. (I. 22.) OVB állásfoglalás a határidők, határnapok számításáról 24

25 3.14. Önellenőrző kérdések 6. Ki rendelkezik választójoggal az alábbiak közül? a. előzetes letartóztatásban lévő személy b. szabadságvesztés büntetését töltő személy c. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését töltő személy 7. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító b. családi és utónév, születési családi és utónév, lakóhely, névjegyzékbeli sorszám c. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, lakóhely 8. Mikor kell feltüntetni a névjegyzéken a születési dátumot? a. minden választópolgárnál fel kell tüntetni b. ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel c. nem kell feltüntetni, elég a személyi azonosító 9. A névjegyzéken a választópolgárok adatain kívül milyen más adat szerepel? a. a megye, település megnevezése b. a település megnevezése, a szavazókör sorszáma c. a megye, település megnevezése, a szavazókör sorszáma 10. Országos népszavazás alkalmával a szavazást megelőző hányadik napig kell a HVI vezetőjének összeállítani a névjegyzéket? a. 18. nap b. 29. nap c. 16. nap 11. Hány napra kell közszemlére tenni a névjegyzéket? a. 18 napra b. 8 napra c. 16 napra 12. Az igazolással rendelkező választópolgár melyik szavazókörben szavazhat? a. az igazoláson feltüntetett szavazókörben b. bármelyik szavazókörben c. a település bármelyik szavazókörében 25

26 13. Milyen módon kérhet igazolást a választópolgár? a. csak személyesen b. telefonon elég bejelenteni c. személyesen, ajánlott levélben, meghatalmazott útján 14. Mit jelent az, hogy a választópolgár település-címre bejelentett? a. lakcíme egyben a település önkormányzatának a címe is b. lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza c. lakcíme egyben a szavazókör címe, ahol szavaznia kell 15. Ki vezeti át a településen választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában történt változásokat? a. a közigazgatási hivatal vezetője b. az Országos Választási Iroda tagja c. a helyi választási iroda vezetője 16. Igazolás milyen módon nem kérhető? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottja útján c. ajánlott levélben 17. Milyen esetben kell a T és F jegyzékre a választópolgárokat felvenni? a. minden, a névjegyzéket módosító ok miatt b. igazolással összefüggő névjegyzék-módosítás esetén c. a választójog elvesztése vagy visszanyerése esetén 18. A HVI vezetője mikor zárja le a névjegyzéket? a. a szavazás előtti második napon órakor b. nem zárja le, folyamatosan vezeti c. a szavazást megelőző nap órakor 19. Mit tehet a választópolgár, ha mégsem kíván igazolással szavazni? a. a lakcíme szerinti SZSZB-től kérheti a névjegyzékbe vételét, ha az igazolást visszaadja b. ha igazolást kért, már csak ott szavazhat, ahová az igazolása szól c. az igazolás leadásával a szavazást megelőző 3. napig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a névjegyzékbe való visszavételét 26

27 20. Mit tehet a választópolgár, ha csak a szavazás napján észleli, hogy nem szerepel a névjegyzékben? a. az SZSZB-től kéri a felvételét, a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas igazolvány felmutatásával b. a HVI vezetőjétől kérheti felvételét c. már nem tehet semmit, korábban kellett volna intézkednie 21. Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt. b. A közszemlére tételtől számított három napon belül. c. A közszemlére tétel napjáig. 22. Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A helyi választási bizottsághoz. b. A helyi választási iroda vezetőjéhez. c. A területi választási bizottsághoz. 27

28 28

29 4. VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási szervek két nagy csoportja a választási bizottságok és a választási irodák. 4.1 A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A bizottságok pártatlan működését a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja. A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő (országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselőtestületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek Választott tagok A évi általános választásokat megelőzően a választási bizottságok megújultak. A választási bizottságokba új tagok választására ezért csak akkor kerülhet sor, ha időközben a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: ha megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással, a megbízatás visszavonásával és a tag halálával. Tekintettel arra, hogy előre nem látható a delegált bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el! 29

30 A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságokba közösen egy tagot bízhatnak meg a népszavazási kezdeményezést benyújtók, azaz a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt. A kezdeményezésben részt nem vevő, országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártoknak (Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége) is van lehetőségük pártonként egy-egy fő delegálására. A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelőző 9. napon 16 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság és a területi választási bizottság esetében a bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottsági tagok esetében a helyi választási iroda vezetőjénél történik. A bejelentésre nincs kötelező jelleggel használatos formanyomtatvány. Tekintettel azonban arra, hogy a megbízott tag csak választópolgár lehet, a választójogának ellenőrzéséhez szükséges adatait meg kell adnia. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása a népszavazás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A megbízatás megszűnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak. Amennyiben a delegált tag megbízatása megszűnik, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj A választási bizottságok feladata, hatásköre A választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A népszavazáson működő választási bizottságok: a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB)) a 19 megyében és a fővárosban területi választási bizottságok (TVB) az Országos Választási Bizottság (OVB) 30

31 Szavazatszámláló bizottság A szavazatszámláló bizottság: ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról, dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki. indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta. A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. Az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókör SZSZB-je legalább 7 tagból áll. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a szavazás napján kevesebb, mint 5 (igazolással szavazóknak kijelölt szavazókörben 7), a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Területi választási bizottság A területi választási bizottság: dönt a népszavazással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról, dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás lebonyolításával kapcsolatos, illetőleg a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott határozata elleni fellebbezésről, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság a népszavazás lebonyolítása során: jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát, megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat és megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási iroda hatáskörébe, dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről, dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét, 31

32 a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról. Az Országos Választási Bizottság feladata a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása és az egységes joggyakorlat kialakítása. Ennek érdekében iránymutató jellegű állásfoglalást adhat ki. Az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, ellene jogorvoslatnak helye nincs A választási bizottságok működése A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, a határozatképességhez a tagok többségének jelenléte szükséges. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság kérésükre, ingyenesen átadja a megbízott tagoknak. A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok ülésén, figyelemmel kísérhetik a szavazatszámlálást is, a bizottsági munkát azonban nem zavarhatják A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére. A határozatot meghozatala napján írásba kell foglalni. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell: a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), 32