L. A. GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: október 20. 1

Átírás

1 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG L. A. GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: október I - Bevezetés 1. Az EK 230. cikk alapján benyújtott jelen keresettel a Portugál Köztársaság a december 11-i 2003/442/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) 2 megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben az állami támogatásnak minősíti az Azori-szigetek Autonóm Régióban (a továbbiakban: Azori-szigetek) illetőséggel rendelkezőknek nyújtott adócsökkentéseket, ami részét képezi a portugál nemzeti adózási rendszer Azori-szigetek sajátosságaihoz való hozzáigazításának. Másodlagosan a Portugál Köztársaság a határozat azon részének megsemmisítését kéri, amely kimondja, hogy a pénzügyi és csoporton belüli szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó adócsökkentések összeegyeztethetetlenek a közös piaccal. különös jelentőségre tesz szert a decentralizáció, így a bizonyos tagállami régiók jogkörökkel, ideértve az adóztatási jogkörrel történő felruházása irányába tett jelenlegi lépések összefüggésében, és ismét felveti az állami támogatás és a tagállamok - fő szabályként kizárólagos - közvetlen adóztatási hatásköre közötti határ kérdését. II - A jogi háttér A - Közösségi szabályozás 2. Ezen ügy az EK 87. cikk (1) bekezdése hatályának érdekes kérdését veti fel: vagyis, hogy milyen körülmények között tartoznak a kizárólag a tagállam meghatározott földrajzi területe tekintetében elfogadott, a nemzeti adókulcstól való eltérések az állami támogatás fogalmának meghatározása alá? A kérdés 1 Tredelt nyelv: angol. 2 A nemzeti adózási rendszer a személyi jövedelemadó es a társasági adó adókulcsának csökkentese tekintetében az Azoriszigetek Autonóm Régió sajátosságaihoz történő igazítására vonatkozó, december 11-i 2003/442/EK bizottsági határozat (HL I o.). 3. Az EK 87. cikk (1) bekezdése előírja, hogy: Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által I -7119

2 GEELHOED FŐTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet." 4. Az EK 87. cikk (3) bekezdése öt feltételt határoz meg, amelyek mellett az állami támogatás az EK 87. cikk (1) bekezdésének tilalmától eltérően a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. Közülük a jelen ügyben relevánsak: kapcsolatos közösségi szintű összehangolt cselekvés irányába tett lépések kapcsán 3; valamint a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás), amely lefekteti a régióknak nyújtott állami támogatások közösségi joggal való összeegyeztethetősége értékelésének kereteit. 4 - az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal, vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság (az EK 87. cikk [3] bekezdésének a) pontja), és B - A legkülső régiókra vonatkozó közösségi szabályok 6. Az EK 299. cikk (2) bekezdése előírja, hogy: - az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben (EK 87. cikk [3] bekezdésének c) pontja). E szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell Franciaország tengerentúli megyéire, az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanáriszigetekre. 5. A Bizottság kettő, az ügyhöz tartozó iránymutatást adott ki: az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közleményt (a továbbiakban: a közvetlen adóztatásról szóló közlemény), amelyet 1998-ban fogadtak el az ártalmas adóverseny elleni küzdelemmel Figyelembe véve azonban Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi 3 - HL C 384., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötee, 277. o. 4 - HL C 74, 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 226. o. (többször módosított). I

3 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG strukturális helyzetét, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel egyedi intézkedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza e szerződés - így a közös politikák - alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban. A Tanács a második albekezdésben említett megfelelő intézkedések elfogadásakor figyelembe veszi az olyan területeket, mint a vámés kereskedelempolitika, a fiskális politika, a vámszabad területek, a mezőgazdasági és halászati politika, a nyersanyagokkal és alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás feltételei, az állami támogatások, valamint a strukturális alapokhoz és a horizontális közösségi programokhoz való hozzáférés feltételei. A Tanács a második albekezdésben említett intézkedéseket a legkülső régiók sajátos jellemzőinek és korlátainak figyelembevételével fogadja el anélkül, hogy veszélyeztetné a közösségi jogrend - így a belső piac és a közös politikák - integritását és koherenciáját." C - A portugál jog 7. A Portugál Köztársaság többször módosított, április 2-i alkotmánya (a továbbiakban: alkotmány) a 6. cikkének (2) bekezdésében kimondja, hogy az Azori-szigetek és Madeira saját kormányzattal és politikaiközigazgatási státusszal rendelkező autonóm régiók. Az alkotmány harmadik részének VII. címe számos rendelkezést tartalmaz ezen autonóm régiók, valamint politikai és közigazgatási szerveik hatásköreinek szabályozására 5. Ezek magukban foglalnak bizonyos jogalkotási 6, szabályozási 7, politikai 8, közigazgatási és pénzügyi hatásköröket Az alkotmány 227. cikke (1) bekezdésének j) pontja előírja, hogy az autonóm régiók saját adóbevétellel, valamint az állam adóbevételének egy, a nemzeti szolidaritás elve alapján meghatározott részével rendelkeznek. A 227. cikk (1) bekezdésének i) pontja úgy rendelkezik, hogy az autonóm régiók jogszabályban megállapított feltételek szerint saját adóztatáshoz való joggal, valamint az Assembleia da Republica által elfogadott kerettörvényben megállapított feltételek sze- 5 - Az alkotmány cikke. 6 - A 227. cikk (1} bekezdésének a), b). c) es i) pontja. 7 - A 227. cikk (1) bekezdésének d) pontja. 8 - A 227. cikk (I) bekezdésének g), r) és s) pontja. 9 - A 227. cikk (1) bekezdésének h), j)-q) pontja. I

4 GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY rint az állami adóknak a regionális sajátosságokhoz történő igazításához való joggal rendelkeznek. 9. Ezen rendelkezések végrehajtása érdekében a Portugál Köztársaság az február 24-i 13/98. sz. törvénnyel (a továbbiakban: a 13/98. sz. törvény) megteremtette a regionális pénzügyi autonómia, a regionális adóbevételek, a regionális köztartozások, valamint az állami adók regionális sajátosságokhoz történő igazításának rendszerét és általános elveit. A törvény 4. cikkének (1) bekezdése a nemzeti szolidaritás elvéről rendelkezik, amelyet kiterjeszt a nemzeti terület egészére és célul tűzi ki a közszolgáltatások és a magántevékenységek megfelelő szintjének azonos feltételek mellett történő biztosítását. A törvény 5. cikke meghatározza az állam és az autonóm régiók közötti együttműködés elveit. A 10. cikk alapján az autonóm régióknak joguk van az állami adóbevételek bizonyos részére. A 13/98. sz. törvény 33. cikke előírja, hogy az autonóm régiók önkormányzatai az autonóm régiók jogalkotó szervei által gyakorolandó számos adózási hatáskörrel rendelkeznek, ideértve a kizárólag az autonóm régiókban hatályos adók létrehozásának és szabályozásának hatáskörét a 13/98. sz. törvénnyel összhangban, valamint az állami adók regionális sajátosságokhoz történő igazításának hatáskörét a törvényben előírt kereteken belül és a 13/98. sz. törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban. A 13/98. sz. törvény 37. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az autonóm régiók jogalkotó szervei, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, legfeljebb 30%-kal, csökkenthetik a jövedelemadó-, társaságiadó- és a HÉA-kulcsokat, valamint a különleges fogyasztási adókat. 10. A többször módosított január 20-i 2/99/A. sz. regionális törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: 2/99/A. sz. rendelet) az Azori-szigetek régió jogalkotó szerve az Azori-szigetek területére elfogadta az adóztatási hatáskör regionális szinten történő gyakorlásának és az állami adók kiigazítására vonatkozó hatáskör 13/98. sz. törvény szerinti gyakorlásának szabályait. Ezen rendelet 4. és 5. cikke csökkentett jövedelemadó- és társaságiadó-kulcsokat írnak elő valamennyi gazdasági szereplőre, akár természetes, akár jogi személyről van szó, feltéve, hogy ezen adók hatálya alá esnek. Ezeket a csökkentéseket a) a jövedelemadóra az évre vonatkozóan 15%-ban, január l-jétől pedig 20%-ban b) a társasági adóra pedig 30%-ban határozták meg. III - Ténybeli háttér 11. A portugál hatóságok január 5-i levelükben értesítették a Bizottságot a nemzeti adózási rendszernek az Azori-szigetek sajátosságaihoz történő igazításáról. Mivel úgy gondolták, hogy a rendszer a Bizottság jóváhagyása előtt hatályba lépett, és mivel a bejelentés késedelmesen, a Bizottság által küldött felvilágosításkérésre válaszul érkezett, azt a be nem jelentett támogatások között vették nyilvántartásba. 12. A Bizottság, különböző kiegészítő felvilágosításkéréseit követően, 2002 áprilisában arról tájékoztatta a portugál kormányt, hogy I

5 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG bár nincs kifogása a rendszernek az adóalap és jövedelemadó-előlegek csökkentésére vonatkozó része ellen, úgy döntött, hogy megindítja az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást a rendszer azon része tekintetében, amely a jövedelemadó és társasági adó mértékének csökkentésére vonatkozott. A Bizottság a határozatára vonatkozó észrevételeket kapott a portugál kormánytól, valamint az Åland-szigetek (Finnország) regionális kormányától, amely a portugál álláspontot támogatta. forrásból" nyújtják, mivel az adócsökkentés az adóbevétel csökkenésével jár 11. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy figyelemmel az intézkedések ágazati hatályára, valamint arra, hogy az érintett vállalkozásoknak legalább egy része folytat a tagállamok közötti kereskedelmet érintő tevékenységet, az adócsökkentés érinti a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. IV - A megtámadott határozat és a Bíróság előtti eljárás A - A megtámadott határozat 13. Annak megállapítása során, hogy az Azori-szigeteken végrehajtott adócsökkentés az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatásnak" minősül, a Bizottság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások adóterheinek teljes vagy részleges csökkentése a 87. cikk (1) bekezdése értelmében előnynek" minősül a rendszerint a költségvetésükből fedezett terhek alól történő mentesítés által. 10 Ezt az előnyt állami 14. Konkrétan, a Bizottság legelőször a közvetlen adóztatásról szóló közleményt idézi, amely úgy rendelkezik, hogy a Bizottság eddigi döntéshozatali gyakorlata azt mutatja, hogy csak azokra az intézkedésekre nem vonatkozik a 87. cikk (1) bekezdésében megállapított különlegességi kritérium, amelyeknek a hatálya az állam egész területére kiterjed'es hogy a Szerződés a régió gazdasági fejlődésének előmozdítását célzó intézkedéseket támogatásnak minősíti". 1 2 Mivel a szóban forgó adócsökkentések kizárólag az Azori-szigeteken adózó vállalkozásokra alkalmazandók, és Portugália más területein gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra nem, a Bizottság ana a következtetésre jutott, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében előnyben részesítik" ezeket vállalkozásokat. 15. E következtetés alátámasztásául a Bizottság a következőképpen érvelt. 10 A határozat 24. pontja. 11 A határozat 24. pontja. 12 A határozat 24. pontja, idézve a közvetlen adóztatásról szóló közlemény 17. pontját. I -7123

6 GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY 16. Először, mivel a szelektivitás kritériuma a vállalkozások két csoportja (az előnyben részesülők és az előnyben nem részesülők) közötti összehasonlításon alapul, azt csak az általános" adószabályozás szintjének meghatározását követően lehet alkalmazni. A Bizottság álláspontja szerint: Elméletileg mind a Szerződés tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásokra vonatkozó részének belső felépítéséből, mind pedig a tagállamok központi hatóságai által a vállalkozások működésének hátterét képező gazdasági és politikai környezet meghatározásában - az általuk elfogadott intézkedések, nyújtott szolgáltatások és adott esetben pénzügyi transzferek révén - játszott alapvető szerepből következik, hogy a fenti összehasonlítás viszonyítási keretét a tagállam gazdaságának kell alkotnia. Ilyen szempontból magának a Szerződésnek a szövege, amely egy bizonyos régió gazdasági fejlődésének előmozdítására" szánt intézkedéseket (a 87. cikk [3] bekezdésének a) és c) pontja) olyan állami támogatásnak minősíti, amely összeegyeztethetőnek minősülhet, arra utal, hogy azok a hasznok, amelyek terjedelme a szabályok hatálya alá eső állam területének egy részére korlátozódik, szelektív előnyöket valósíthatnak meg. [...] A Bizottság állandó gyakorlata szerint, amelyet a Bíróság is megerősített, ezzel ellentétben a meghatározott terület vagy régió tekintetében alkalmazandó, valamely tagállam általános adórendszerénél kedvezőbb adórendszer állami támogatásnak minősül" Másodszor, a Bizottság megállapította, hogy a támogatás" e célból történő meghatározásában a csupán azon a tényen alapuló megkülönböztetés, hogy mely hatóság fogadja el az intézkedést - azaz, hogy a hatóság regionális vagy központi-e - nem lenne megfelelő. Álláspontja szerint az ilyen megkülönböztetés veszélyeztetné a támogatás koncepciójának objektív jellegét, amely alkalmazandó minden olyan támogatásra, amely csökkenti az általában egy vagy több vállalkozás pénzügyi terheit, függetlenül azok céljától, indokától, célkitűzésétől, a támogatást nyújtó hatóságok jellegétől, vagy azon hatóság jellegétől, amelynek költségvetéséből a támogatást nyújtják. A Bizottság hozzátette, hogy meg kell jegyezni, hogy a jelen határozat nem olyan mechanizmusra vonatkozik, amely lehetővé tenné adott (regionális, helyi vagy más) szintű önkormányzatok összessége számára, hogy a nemzeti adózástól teljesen függetlenül helyi adókat vezessenek be és szedjenek be. Ellenkezőleg, a jelen ügyben a nemzeti jogalkotó által meghatározott és Portugália kontinentális területein alkalmazandó adókulcs kizárólag az Azoriszigetek tekintetében történő csökkentéséről van szó. Ezekre a körülményekre figyelemmel nyilvánvaló, hogy a regionális hatóságok által elfogadott intézkedés a nemzeti adórendszer alóli kivételnek minősül," A Bizottság támogatta ezen megállapításokat hivatkozva számos saját határozatára, valamint a C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben szeptember 19-én hozott ítéletre (EBHT 2000., I o.) A határozat 31. pontja. I

7 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG 18. Harmadszor, mivel a csökkentés nem az arányosság és a progresszív adóztatás elveinek alkalmazásából következik, hanem az adott régióban működő minden vállalkozást előnyben részesít, függetlenül azok pénzügyi helyzetétől, azt nem lehet a portugál adórendszer természete és belső felépítése által indokoltnak tekinteni. 20. Ezen pont tekintetében a Bizottság először elismerte, hogy a vállalkozások földrajzi elhelyezkedésükből következő, a méretgazdaságosság elérésére fennálló csökkent lehetőségeinek és megnövekedett költségeinek következtében az Azori-szigetek valóban az Európai Unió legfejletlenebb régiói között" van. 1 5 A Bizottság álláspontja szerint azonban különbséget kell tenni ebben a tekintetben a pénzügyi és nem-pénzügyi szektor között. 19. Mivel ennélfogva arra a következtetésre jutott, hogy az adócsökkentések támogatásnak minősülnek, és hogy ezen támogatást jogsértően, az EK 88. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon vezették be, a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a támogatás a Szerződésben biztosított valamely eltérés hatálya alá esik-e. Ebben a tekintetben - mivel a támogatás folyamatos volt, és az Azori-szigetek földrajzi helyzete miatti állandó strukturális hátrányok ellensúlyozására irányult - működési támogatásnak minősült. Ebből következően csak akkor hagyható jóvá, ha az a gazdasági tevékenység gyakorlása során az EK 299. cikk (2) bekezdésében meghatározott tényezők miatt felmerülő többletköltségek ellensúlyozására irányul, tiszteletben tartva a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást. 21. A pénzügyi szektoron kívül működő vállalkozások tekintetében, a portugál hatóságok által előterjesztett tanulmány fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, miszerint a társaságiadó-csökkentés lehetővé teszi ezen vállalkozások számára, hogy javítsanak pénzügyi helyzetükön, és így hozzájáruljanak a regionális fejlődéshez. 16 Ebből következően, amennyiben az adócsökkentést ilyen vállalkozásokra alkalmazzák, a támogatás összeegyeztethető a közös piaccal az EK 87. cikk (3) bekezdése a) pontja szerinti eltérés alapján A határozat 36. pontja Az ebben a tanulmányban szereplő bizonyíték magában foglalta: a) 1083 társasági adó fizetésére köteles vállalkozást tartalmazó minta vizsgálatát, amelyből 100 székhelye az Azori-szigeteken volt, ami a portugál álláspont szerint megmutatta, hogy az alkalmazott összes mutató alapján (vagyis az eladások jövedelmezősége, a pénzügyi függetlenség, az általános szolvencia és a részvényhozam) az Azori-szigeteken működő vállalkozások jelentősen kisebb értékkel bírtál*, mint a Portugália kontinentális területén működők; b) egy 1997-cs, ugyanezen vállalkozások mintájának adatain alapufó ökonometriai elemzésből származó bizonyítékot, amelyben megállapították, hogy más tényezők egyenlősége mellett az Azoriszigeteken működő vállalkozások által elért haszon állagban 33,6%-kal volt alacsonyabb a többi vállalkozásénál A Bizottság megjegyezte, a portugál hatóságok vállalták, hogy megfelelő időben értesítik a nemzeti adózási rendszernek bármilyen az Azori-szigetek sajátosságaihoz történő igazításáról a december 31-ét követő időszak tekintetében, amikor a regionális támogatási térkép hatályát veszti (a határozat 38. pontja)

8 GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA C-88/03. SZ. ÜGY 22. Ami a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat illeti, a Bizottság megállapította, hogy a jövedelem- és társasági adó csökkentése nem indokolható a régió fejlődéséhez nyújtott hozzájárulásával, valamint mértéke nem arányos az ellensúlyozni kívánt hátrányokkal." 18 Mivel nem állt rendelkezésére számszerű adat, amely lehetővé tenné az Azori-szigeteken a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások által viselt többletköltségek szintjének tárgyilagos megállapítását", a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak 19 nyújtott adócsökkentések nem minősülnek megengedett regionális állami támogatásnak a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjában vagy a Szerződésben előírt egyéb eltérések alapján. A Bizottság álláspontja szerint ezen értékelés alkalmazandó vállalatcsoporton belüli szolgáltatási" tevékenységekre 20 is, mivel ezek a tevékenységek nem járulnak hozzá a regionális fejlődéshez olyan mértékben, hogy a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá essenek. pénzügyi és vállalatcsoporton belüli szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások visszatérítsék. 21 B - A Bíróság előtti eljárás február 24-én a Portugál Köztársaság benyújtotta a jelen megsemmisítés iránti keresetet. Ezt követően az eljárási szabályzat 93. cikke értelmében az Egyesült Királyság beavatkozóként írásbeli észrevételeket nyújtott be szeptember 6-án tárgyalást tartottak, amelyen a Portugál Köztársaság, a Bizottság és az Egyesült Királyság, valamint az eljárási szabályzat 93. cikkének 7. -a értelmében a Spanyol Királyság szóbeli észrevételeket tett. V - A felek érvei 23. A határozat 3. cikkének (1) bekezdése arra kötelezte Portugáliát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2/99/A. sz. rendelet 4. és 5. cikkével végrehajtott jövedelemadó- és társaságiadócsökkentés révén nyújtott támogatásokat a 18 A határozat 39. pontja. 19 A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségben : J. nemzetgazdasági ág (65., 66. és 67. kódok) (NACE Rev. 1.1). 20 Tevékenységek, amelyek gazdasági alapja az azonos csoporthoz tartozó vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, mint a koordinációs, pénzügyi vagy elosztóközpontok (A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségben: K. nemzetgazdasági ág 74. kódja (NACE Rev. 1.1)). A - A Portugál Köztársaság 25. A Portugál Köztársaság kérelmének alátámasztásául három jogalapra hivatkozik. 21 A Bizottság hozzáfűzte, hogy a támogatási rendszerre vonatkozó negatív döntés nem befolyásolja annak lehetőségét, hogy bizonyos nyújtott előnyök önmagukban nem tekintendők támogatásnak, vagy a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekintendők: a határozat 44. pontja. I

9 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG 26. Először, a Portugál Köztársaság azt állítja, hogy a határozat az EK 87. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során elkövetett jogban való tévedésen alapul két értelemben is: először a szelektivitás kritériumának alkalmazásában; másodszor pedig annak el nem ismerésében, hogy az adócsökkentéseket a portugál adórendszer természete és gazdasági felépítése indokolja. hogy ragadja meg ezt a lehetőséget a szelektivitás kérdésére vonatkozó helyes megközelítés kialakítására a regionális adócsökkentésekre vonatkozóan a területen fennálló jelenlegi bizonytalanság kiküszöbölése érdekében. 27. Ami a szelektivitást illeti, a Portugál Köztársaság állítása szerint a Bizottság tévesen vette figyelembe viszonyítási alapként Portugália teljes területét. A szóban forgó adócsökkentések az Azori-szigetek régió jogalkotó szervének hatásköre gyakorlásából következnek, és a régióban adójogi illetőséggel rendelkező valamennyi gazdasági szereplőre alkalmazandóak. Mint ilyenek, nem részesítenek előnyben bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését". 29. Ami a portugál adórendszer természetét és gazdasági felépítését illeti, a Portugál Köztársaság hangsúlyozza, hogy az adócsökkentések a 13/98. sz. törvényből és az alkotmány egészéből következnek, amelyek számos hivatkozást tartalmaznak az újraelosztás, valamint Portugália kontinentális területe és az Azori-szigetek közötti egyenlőség célkitűzésére. 22 Továbbá a Bizottság érvelése, miszerint az adócsökkentések nem az adóalanyok közötti objektív különbségekből" következnek, téves: valamennyi Azori-szigeteken működő vállalkozás ugyanazon hátrányoktól szenved, amelyek megkövetelik a valamennyi ágazatra vonatkozó általános adócsökkentést az Azori-szigeteken. 28. Ráadásul ezek az adócsökkentések a portugál alkotmányban foglalt újraelosztási elvekből következnek, beleértve különösen a 13/98. sz. törvény 4. cikke (1) bekezdésében foglalt nemzeti szolidaritás elvét, amelyek célja a regionális elszigeteltségből fakadó gazdasági fejlődési egyenlőtlenségek korrekciója. Az adócsökkentések ezért az alkotmányos szuverenitás gyakorlásának következményei, amelyeket pontosan az EK 299. cikk (2) bekezdésében meghatározott tényezők - vagyis az Azori-szigetek földrajzi elszigeteltsége, mostoha éghajlata és kisszámú terméktől való gazdasági függősége - okoznak. A Portugál Köztársaság azt kéri a Bíróságtól, 30. A Portugál Köztársaság második jogalapja az, hogy a határozat sérti az EK 253. cikket azzal, hogy nem indokolta kielégítően azon megállapítását, miszerint az adócsökkentések érzékelhetően torzítják a versenyt, és érintik a tagállamok közötti kereskedelmet. Továbbá a Bizottság nem 22 A Poringal Köztársaság ebben a tekintetben a Bizottságnak benyújtott okonometriai tanulmányra, valamint a Centre for European Policy Studies november 13-i tanulmányára hivatkozik az Azori-szigetek különleges helyzetének hangsúlyozása erdekében. I

10 GEELHOED FŐTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY kielégítően azonosította az adócsökkentés lehetséges kedvezményezettjeit, ami azt jelenti, hogy az intézkedéseknek a Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatása nem mérhető megfelelően. 31. Harmadszor, a Portugál Köztársaság azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal, hogy a pénzügyi és a vállalatcsoporton belüli szolgáltatási szektorra vonatkozó adócsökkentéseket a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. A pénzügyi vállalkozásokat, így a bankokat, amelyek nagyobbak, mint az Azori-szigeteken működő más vállalkozások, szintén érintik például a többlet energiaköltségek és a szakmailag hozzáértő munkaerő hiánya. Mivel a Bizottság megfelelőnek találta az Azori-szigetek különleges jellegzetességeiből következő többletköltségekre vonatkozóan általánosságban és nem ágazatonként készített, a nem-pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó becslést, ezt az érvelést ki kellett volna terjesztenie a pénzügyi vállalkozásokra is. Azzal, hogy ezt nem tette meg, megsértette a gondos ügyintézés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az arányosság elvét. B - A Bizottság 33. Először is, a szelektivitás kritériumának állítólagos téves alkalmazása tekintetében a Bizottság a határozat pontjára hivatkozik. Azt állítja különösen, hogy Saggio főtanácsnok a Juntas Generales de Guipúzcoa-ügyre vonatkozóan előterjesztett indítványában 23 elfogadta a pusztán nemzeti hivatkozási pont alapulvételére vonatkozó megközelítést annak meghatározásánál, hogy valamely intézkedés szelektív-e, vagy sem. A Bizottság álláspontja szerint, mivel a szóban forgó adócsökkentések más portugál vállalkozásokhoz viszonyítva előnyben részesítik az Azori-szigeteken működő, adófizetésre köteles vállalkozásokat, ez elegendő ahhoz, hogy az adócsökkentések szelektívnek minősüljenek az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. Ezen értelmezést követeli meg a Bizottság állítása szerint magának a Szerződésnek a rendszere. Következésképpen az a tény, hogy az adócsökkentéseket a portugál államtól eltérő másik szerv fogadta el, mint olyan, irreleváns: kizárólag az intézkedés hatása és nem annak formája vehető figyelembe az állami támogatások értékelésénél. 34. A Bizottság azt állítja továbbá, hogy az Azori-szigeteknek adott autonómia jellege valójában korlátozott: a portugál központi állam továbbra is meghatározó szerepet játszik azon gazdasági háttér meghatározásában, amelyben a vállalkozások működnek. Például az Azori-szigeteken aktív vállalkozások a központi állam által fenntartott infrastruktúrákat, illetve társadalombiztosítási rendszert veszik igénybe. Valójában ezért az 32. A Bizottság védekezésének fontosabb érvei a következők A C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz. Juntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesttett ügyekben február 16-án hozott végzés (EBHT 2000., I o.). I

11 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG Azori-szigetek által nyújtott adókedvezmények alacsonyabb adóbevételt eredményeznek ebben a régióban, amelyet a másik oldalról a központi állam kompenzál a nemzeti szolidaritás elve alapján. A Bizottság hangsúlyozza, hogy - ahogy azt a határozatában megállapította - abban az esetben, amikor a tagállam területén valamennyi azonos szintű helyi önkormányzat azonos hatáskörrel rendelkezik bizonyos adók kulcsának meghatározására, ez nem minősül előnyök szelektív nyújtásának az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. E pont tekintetében az Egyesült Királyság beavatkozására válaszul a Bizottság megjegyzi, hogy a jelen ügy megkülönböztethető Skócia - ahol a skót parlament hatásköre az adókulcs változtatására vonatkozóan a jövedelemadóra terjed ki, a társasági adóra nem -, valamint Észak-Írország helyzetétől. 35. Az adócsökkentéseknek a portugál adórendszer természetével és gazdasági felépítésével történő indokolására vonatkozó érvet illetően a Bizottság azt állítja, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha a szóban forgó adózási előnyök az adóalanyok közötti objektív különbségekre vezethetők vissza. A jelen ügyben azonban az adócsökkentések a régió gazdasági jellegzetességeiből adódnak, ami az adórendszeren kívül álló tényező. A Bizottság hozzáfűzi, hogy álláspontja szerint, amennyiben a tagállami intézkedés teljesíti az állami támogatássá minősítés egyéb feltételeit, a tagállam feladata bizonyítani, hogy az intézkedést a rendszer természete és gazdasági felépítése indokolja. 36. Másodszor, a Bizottság visszautasítja a feltételezést, miszerint nem indokolta megfelelően azt a következtetését, hogy az adócsökkentések érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzíthatják a versenyt, hivatkozva különösen a Bíróság ítélkezési gyakorlatának azon megállapítására, miszerint a Bizottság nem köteles ezt a határozataiban részletesen kifejteni. 24 Sőt, elegendő bemutatnia, hogy az intézkedésnek legalább az intézkedés néhány kedvezményezettje esetében hatással van a kereskedelemre. 37. Végül, az állítólagos nyilvánvaló értékelési hibát, valamint a gondos ügyintézés, az egyenlő bánásmód és az arányosság elveinek megsértését illetően a Bizottság megjegyzi először is, hogy széles körű mérlegelési jogot élvez az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetősége megítélésében, köszönhetően az ilyen értékeléshez szükséges gazdasági és társadalmi vizsgálatnak. Ráadásul a Centre for European Policy Studies a Portugál Köztársaság által hivatkozott tanulmánya nem számszerűsítette a 24 A C-310/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben marcius 7-ėn hozott Itélet (EBHT I o.), a C-280/00. sz. Altmark Trans-ügyben július 24-én hozott Ítélet (EBHT I o.) pontja. I

12 GEELHOED FÖTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY megnövekedett költségek hatását gazdasági ágazatonként. 25 A Bizottság hangsúlyozza, hogy a támogatásoknak a közös piaccal regionális alapon történő lehetséges összeegyeztethetősége értékelésénél az érintett tagállamra hárul a többletköltségek felmérése és az EK 299. cikk (2) bekezdésében felsorolt tényezőkkel való kapcsolatnak, valamint a javasolt támogatási intézkedésnek az e költségekkel való arányossága bemutatása. berendezkedést, különösen Skócia (ahol a skót parlament jogosult az Egyesült Királyság normál jövedelemadó-kulcsainak fontonként legfeljebb három pennyvel történő módosítására a skót adóalanyok tekintetében, a központi kormányzat kompenzációs viszszatérítése vagy szubvenciója nélkül) 26, és Észak-Írország tekintetében (ahol az észak-ír nemzetgyűlés jogosult olyan adókat kivetni, amelyek lényegében nem azonos jellegűek az Egyesült Királyság egészében alkalmazott adókkal). 27 C - Az Egyesült Királyság és Spanyolország 38. A Portugál Köztársaság kérelmének támogatása végett beavatkozó Egyesült Királyság érvelését a szelektivitás kérdésére összpontosította. Elvetve a Bizottság azon érvelését, miszerint minden olyan intézkedés, amely nem terjed ki a tagállam teljes területére, automatikusan teljesíti az EK 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott szelektivitás kritériumát, azt állítja, hogy nem mindig teljesítik ezt a kritériumot a decentralizált vagy autonóm régiók által elfogadott, az illetékességi területükön hatályos és nem ágazatspecifikus, csökkentett adókulcsok. Az Egyesült Királyság előadása szerint valamely regionális adórendszer természetének az állami támogatások szempontjából történő vizsgálata a regionális autonómia nagyobb horderejű problémáit veti fel, amelyek alkotmányossági szempontból alapvetőek. Ha elfogadnánk a Bizottság érvelését, ez az Egyesült Királyság álláspontja szerint veszélyeztetné az aszimmetrikus" alkotmányos 39. Az Egyesült Királyság azt javasolja, hogy annak eldöntésénél, hogy a nemzeti adókulcshoz képest alacsonyabb regionális adókulcs állami támogatásnak minősülnek-e, a Bizottság köteles legyen figyelembe venni a csökkentett adókulcsot elfogadó államon belüli hatóság autonómiájának fokát több tényezőre tekintettel, ideértve, hogy az adócsökkentésére vonatkozó döntést az érintett régió lakossága által választott vagy más módon demokratikusan felelős testület hozta-e; valamint hogy a döntés pénzügyi következményeit a régió viseli-e, másik régiókból vagy a központi kormánytól származó és ellensúlyozó hozzájárulás vagy szubvenció nélkül Peter Ludlow, Vitor Martins és Jorge Núñez Ferrer Megfelelő stratégiák kialakítása a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében a legkülső területeken, Madeirán és az Azoriszigeteken (CEPS) A Scotland Act (1998) 73. cikke Lásd a Northern Ireland Act (1998) 4. fejezete 4. cikkének (1) bekezdését és 2. melléklete (9) bekezdését; a Northern Ireland Constitution Act (1973) 36. fejezete 2. részét és 2. melléklete B. részét; a Government of Ireland Act (1920) 21. cikkét. I

13 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG 40. A szintén a Portugál Köztársaság kérelmének támogatása végett beavatkozó Spanyol Királyság hangsúlyozza, hogy a decentralizáció - amennyiben létezik - a tagállam alkotmányos keretének részét képezi. A Bizottság érveinek elfogadása ezen alkotmányos struktúra figyelmen kívül hagyását jelentené, különösen tekintettel arra, hogy a közvetlen adózás továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. VI - Elemzés A - A vitatott adócsökkentések állami támogatásnak minősülnek-e az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében? 41. A felek által előterjesztett számos érv - jogosan - a Portugál Köztársaság első kereseti kérelmére összpontosít, vagyis arra, hogy a szóban forgó adócsökkentések az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá esnek-e. 42. Általánosabban, ez felveti a következő fontos, jelen ügyön túlmutató kérdést: milyen elvek alkalmazandóak annak megítélésénél, hogy a tagállam meghatározott földrajzi területére kizárólagosan elfogadott nemzeti adókulcstól való eltérések a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályainak hatálya alá esnek-e? 43. A Bíróság ítélkezési gyakorlata mindezidáig nem adott választ erre a kérdésre. 28 Mégis, álláspontom szerint elengedhetetlen ennek kapcsán egy értékelési teszt" vagy elvek kialakítása. Ez mindenekelőtt és leginkább a tagállamoknak a saját adórendszerük megtervezésére vonatkozó jogából következik. Különösen, világos teszt nélkül, ami meghatározza, hogy a földrajzilag korlátozott adóeltérések mikor esnek az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, a tagállamok nem láthatják előre, mely esetekben kötelesek az EK 88. cikk (3) bekezdése szerint bejelenteni a Bizottságnak a tervezett adóeltérést annak alkalmazását megelőzően. Emlékeztetnék rá, hogy ezen bejelentési kötelezettség megszegése magával vonja az intézkedés jogellenes támogatás" rendszerében történő kezelését, ahogy azt az EK- Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet előírja. 29 A jogbiztonság és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatékonyságának érdeke ezért meg Saggio főtanácsnok a fenti 23. sz. lábjegyzetben hivatkozott, a C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz., luntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesített ügyekre vonatkozóan előterjesztett indítványában jutott legközelebb a kérdés megfontolásához. Az ügy a beruházást támogató és gazdasági tevékenységet ösztönző pénzügyi intézkedések Szerződéssel való összhangjára vonatkozott Baszkföldön, Spanyolországban. A főtanácsnok azonban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezések rövid távú intézkedésnek minősülnek, amelyek célja a hatályuk alá tartozó vállalkozások versenyképességének javítása" (38. pont), ígv ez nem képez általános alapot a földrajzilag korlátozott adóeltérések elemzéséhez. Az ügyet torölték mielőtt a Bíróság ítéletet hirdetett volna HL. L 83., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 313. o. I -7131

14 GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA C-88/03. SZ. ÜGY követeli, hogy a tagállamok világos értékelési elvek révén előre ismerjék kötelezettségeik terjedelmét Mikor minősülnek a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérések állami támogatásnak? a) Általános elvek Ezen kedvezményt tagállamok által vagy állami forrásból nyújtják". Ahogy a Bíróság a Németország kontra Bizottság ügyben megállapította, az alacsonyabb állami adóbevételt eredményező, regionális hatóságok által nyújtott adócsökkentések esetében ezen feltétel teljesül. 32 Az intézkedésnek bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését" kell előnyben részesítenie, más szóval szelektívnek kell lennie. Az intézkedés mentesül a szelektív minősítés alól, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a rendszer természete vagy általános felépítése" indokolja A támogatásként való minősítéshez az adóintézkedésnek az EK 87. cikk (1) bekezdésében előírt négy kritériumot kell teljesítenie, nevezetesen: Az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie, továbbá érintenie kell a tagállamok közötti kereskedelmet. Az intézkedésnek olyan előnyt kell adnia a kedvezményezettek számára, amely mentesíti őket a rendszerint a költségvetésükből fedezett terhek alól". 31 Ez a követelmény nyilvánvalóan teljesül, amennyiben a vállalkozást alacsonyabb adókulcs terheli, mint egyébként; 30 Hozzáfűzném, hogy a bejelentési kötelezettség esetének meghatározása mellett a támogatás koncepciója hatályának természetesen további fontos gyakorlati jelentősége is van, vagyis amennyiben az adóeltérések támogatásnak" minősülnek, a tagállamra száll a bizonyítási teher, hogy bemutassa, a támogatás teljesíti a 87. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti eltérés feltételeit, ahogy azt a Bizottság regionális támogatásokról szóló iránymutatása előírja. 31 A közvetlen adóztatásról szóló közlemény 9. pontja. 45. Annak meghatározása során, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdése milyen terjede- 32 Az általános adócsökkentésekre lásd a C-143/99. sz., Adria Wien ügyben november 8-án hozott ítélet (EBHT 2001., I o.) 38. és 39. pontját, a regionális adócsökkentésekre pedig a 248/84. sz. Németország kontra Bizottság ügyben október 14-én hozott ítélet (EBHT 1987., o.) 17. pontját: Az a tény, hogy a támogatási programot egy szövetségi tagállam vagy egy regionális hatóság fogadta el, és nem a szövetségi vagy központi hatalom, nem mentesít a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése alkalmazása alól, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek. A»a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás«-ra történő utalás alapján a 92. cikk (1) bekezdése valamennyi állami forrásból finanszírozott támogatásra irányul." 33 Lásd a 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben július 2-án hozott ítéletet (EBHT 1974., 709. o.) és a közvetlen adóztatásról szóló közlemény 12. pontját. I

15 PORTUGÁLIA KONTRA BIZOTTSÁG lemben terjed ki a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérésekre, a bökkenő a szelektivitás kritériumában van. Az ok nyilvánvaló. Meghatározás szerint ezen eltéréseket kizárólag a tagállam bizonyos területén működő vállalkozásoknak nyújtják. Ha - mint az a Bizottság álláspontja - minden esetben a tagállam teljes területét vennénk viszonyítási keretként, első látásra valamenynyi, az állam földrajzi alegységére korlátozott nemzeti adóeltérés földrajzilag" szelektívnek minősül (szemben a tárgyi" szelektivitással, amikor az intézkedés bizonyos ipari vagy gazdasági ágazatban működő vállalkozásokat részesít előnyben). Ebben az esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályok a versenytorzulás csökkentése érdekében alkalmazhatók. teszik a tagállami konzultációt a Bizottsággal, valamint a tagállam rendelkezéseiből következő, a közös piacon a verseny feltételeiben bekövetkező torzulás elkerülésére alkalmas tanácsi intézkedést. 47. Az alapvető kérdés ezáltal a következő: mi legyen az összehasonlítási alap annak megítélésénél, hogy a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérés előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését" az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében? b) Mikor szelektívek a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérések? 46. Ha azonban, bizonyos esetekben azt a földrajzi területet vesszük viszonyításként, ahol az eltérések alkalmazandóak, az ilyen eltérések nem szelektívek", mert az ezen a területen valamennyi működő vállalkozásra alkalmazandók. Ebben az esetben a versenytorzulás csökkentésére a Szerződésben rendelkezésre álló egyetlen eszköz az EK 94. cikk, amely egyhangú döntéssel lehetővé teszi a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítését, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését, 34 valamint (a ritkán alkalmazott) EK 96. és EK 97. cikkek, amelyek lehetővé 48. E kérdés megvitatásánál először is különbséget kell tennünk a nemzeti adókulcsnak a tagállam meghatározott földrajzi területére vonatkozó emelése és ezen adókulcs csökkentése között. 34 A javasolt közösségi közvetlen adóztatásról szóló jogszabályra vonatkozó egyhangú egyetértés elérésével kapcsolatos nehézségek eredményeként még nagyon csekély közelítés történt ezen cikk alapján ezen a területen. 49. A nemzeti adókulcs adott földrajzi területre vonatkozó emelését illetően, feltéve, hogy a terület a tagállam teljes földrajzi I

16 GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY területének kisebbségét alkotja, ez - ahogy a GIL Insurance ügyre vonatkozóan előterjesztett indítványomban neveztem - erre a területre bevezetett különleges tehernek" minősül, nem pedig az alacsonyabb" adókulccsal adózó, az általános rendszer hatálya alá tartozó adóalanyoknak nyújtott támogatásnak. 35 Ennek következtében - az abban az indítványomban kifejtett indokok miatt - az ilyen eset nem tartozik az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alá. hatóságok mindegyike szabadon határozhatja meg az adókulcsot az illetékességi területére, a nemzeti" adókulcsra hivatkozással vagy anélkül. 50. A nemzeti adókulcs adott földrajzi területre vonatkozó csökkentéseit illetően azonban három forgatókönyv között kell különbséget tennünk. 51. Az első forgatókönyv az, amelyben a tagállam központi kormányzata egyoldalúan úgy dönt, hogy valamely meghatározott földrajzi területen a nemzeti szinten hatályos adókulcshoz képest csökkentett adókulcsot alkalmaz. Az ilyen intézkedés egyértelműen szelektív, mivel egyetlen szerv hozta az illetékessége alá tartozó földrajzi terület egy részére alkalmazva. 52. A második forgatókönyv, ahol a bizonyos szintű (regionális, települési vagy más) helyi 35 - A C-308/01. sz GIL Insurance ügyre vonatkozóan szeptember 18-án előterjesztett indítvány (EBHT 2003., I o.). 53. Ahogy a Bizottság a határozatában és előadásaiban elismerte, a helyi hatóság által ezen jogkör alapján elfogadott intézkedések, amelyek az illetékességi területére általánosságban alkalmazandók, nem szelektívek az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében - még akkor sem, ha valamely hatóság alacsonyabb adókulcsokat fogad el, mint a többi. Ilyen esetben, amennyiben minden egyes helyi hatóság szabadon, a központi kormányzattól függetlenül határozhatja meg az adókulcsait, nincs értelme az egész tagállam területét összehasonlítási alapként venni a szelektivitás megítélése céljából. Először is mesterkélt lenne előállni egy általános nemzeti adókulccsal", amellyel a régió adókulcsát összehasonlítják: a valóságban az adókulcs valószínűleg különböző lesz minden régióban. Mégis, a szelektivitás lényege a közvetlen adózás területén az, hogy az adóintézkedésnek az általános adórendszerhez képest kivételesnek vagy eltérőnek kell lennie. A kivétel" vagy eltérés" koncepciója csak akkor bír fogalmi értelemmel, ha kialakítható egy nemzeti szintű szabály", ami lehetetlen abban a helyzetben, ahol minden egyes helyi 36 - Ennélfogva a Bizottság a közvetlen adóztatásról szóló közleményében megállapítja, hogy a 92. cikk (1) bekezdésének az adóintézkedésekre történő alkalmazásánál tehát a legfontosabb kritérium az, hogy az intézkedés a tagállamok egyes vállalkozásai számára az adórendszer alkalmazása alól kivételt jelent. így először az alkalmazandó közös rendszert kell meghatározni." (16. pont). I

17 PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG hatóság szabadon határozhatja meg a saját adókulcsait. 37 Eljárásilag autonóm: a határozatot a helyi hatóságnak olyan eljárás alapján kell hoznia, ahol a központi kormányzatnak nincs hatásköre közvetlenül beavatkozni az adókulcs meghatározásába, és a helyi hatóság nem köteles a központi állam érdekeit figyelembe venni az adókulcs meghatározásánál. 54. Ez elvezet minket a harmadik forgatókönyvhöz: a helyi hatóság által elfogadott és kizárólag ezen helyi hatóság illetékességi területén alkalmazandó adókulcs alacsonyabb, mint a nemzeti adókulcs. Itt az alapvető kérdés az, hogy az alacsonyabb adókulcs a tagállam központi kormányzatához viszonyítva ténylegesen autonóm hatóság által hozott döntés-e. Fontos, hogy a ténylegesen autonóm" alatt szervezeti, eljárási és gazdasági autonómiát értek. Vagyis: Szervezetileg autonóm: a határozatot a helyi hatóságnak kell hoznia saját alkotmányos, politikai és közigazgatási jogállása alapján, elkülönülten a központi kormányzattól; Gazdaságilag autonóm: az alacsonyabb adókulcsol nem támogathatja keresztbe vagy finanszírozhatja a központi kormányzat, vagyis ezen adócsökkentések gazdasági következményeit a régiónak magának kell viselnie. 38 Ilyen helyzetben a hogyan és mennyi adóról szóló döntés kérdése a regionális kormányzat politikai előjogának középpontja. Az ilyen döntések közvetlenül befolyásolják például a közszolgáltatásokra és infrastruktúrára költött kormányzati pénzek összegét. A regionális kormányzat előnyben részesítheti az adózz és költs" megközelítést, magasabb adókat kiróva és többet költve közszolgáltatásokra; vagy dönthet az alacsonyabb adók és a soványabb állami szektor mellett. Amennyiben az adócsökkentéseket a központi kormányzat nem keresztfinanszírozza, ezen politikai döntés a másik oldalról érinti az infrastruktúrát és a gazdasági környezetet, amelyben a 37 - Ezen előfeltétel benne foglaltatik a Bíróság Adria Wien ügyben hozott ítéletében, miszerint a Szerződés 92. cikkének alkalmazásánál (...] az egyetlen eldöntendő kérdés. hogy egy adott jogrendszer keretén belül egy állami intézkedés olyan jellegú-e, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesíti a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében inás vállalkozásokkal szemben, amelyek a szóban forgó intézkedés által kovetett célkitűzések tekintetében hasonló tényleges vagy jogi helyeiben vannak. " Kiemelés tőlem. A fenti 32. sz. lábjegyzetben hivatkozott Adria Wien ügyben hozott ítélet Például az Egyesült Királyság előadása szerint az adóztatási jogkör Scotland Actben (1998) előírt és a kérdésben tartott népszavazást követően bevezetett decentralizációja alapján Skóciában a skót parlament jogosult csökkenteni vagy növelni az Egyesült Királyság normál jovedelemadó-kulcsát a skóciai adóalanyokra nézve, fontonként legfeljebb három pennyvel. Ha ezen hatáskórét gyakorolja, az nem vonja magával az Egyesült Királyság kozponti kormányzatának kompenzációs visszatérítését vagy szubvencióját, Ennélfogva Skócia viseli az általa alkalmazott adókulcs-eltérésből eredő pénzügyi kockázatot". I

18 GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY régióban székhellyel rendelkező vállalkozások működnek. A régióban székhellyel rendelkező és nem rendelkező vállalkozások ennélfogva eltérő jogi és gazdasági háttérrel működnek, amelyek nem összehasonlíthatóak. azonban hasznos röviden foglalkozni az eljárás során a Bizottság által felvetett három érvvel. 55. Ha az autonómia ezen valamennyi lényegi ismérve fennáll, amikor a helyi hatóság a nemzeti kulcsnál alacsonyabb adókulcs bevezetéséről dönt, a döntés nem minősíthető szelektívnek" az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. Ilyen esetekben a Bizottság álláspontjának alapja - vagyis, hogy a tagállam központi hatóságainak alapvető szerepe van azon politikai és gazdasági környezet meghatározásában, amelyben a vállalkozások működnek" 39 - kiesik. 56. Ha azonban az autonómia ezen ismérvei közül egy is hiányzik, az alacsonyabb adókulcsot álláspontom szerint szelektívnek kell minősíteni az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. 58. Az első, hogy az a tény, miszerint a regionális adócsökkentés versenytorzító hatással jár, vagy járhat a Közösségen belül, elegendő a szelektivitás kritériumának teljesüléséhez. 40 Ahogy azonban már említettem, az állami támogatásra vonatkozó szabály csak egy a Szerződés számos eszköze közül, amelyek intézkedések megtételére hatalmazzák fel a Közösséget a versenytorzulás csökkentése érdekében az EK 3. cikk g) pontja értelmében. Míg az állami támogatásra vonatkozó szabályok a szelektív támogatási intézkedéseket célozzák, a 94. és cikkek az állami támogatásra vonatkozó szabályok alá nem tartozó adóintézkedésekből fakadó torzulások csökkentésére használhatók, ahogy azt a GIL Insurance 41 és a Streekgewest Westelijk Noord-Brabant 42 ügyekre vonatkozóan előterjesztett indítványaimban kifejtettem. A Bizottság azon érve, miszerint csak arra kell összpontosítani, hogy a regionális adócsökkentésnek van-e versenytorzító hatása, vagy nincsen, tévesen olvasztja egybe az e fogalmilag önálló eszközök közötti különbségeket A fentiek összefoglalják, hogy mit tekintek lényeges elvnek annak megítélése során, hogy a regionális adócsökkentések támogatásnak" minősülnek-e. A teljesség kedvéért 39 A határozat 26. pontja. 40 A Bizottság különösen a fenti 33. sz. lábjegyzetben hivatkozott 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 13. pontjára hivatkozik. 41 A fenti 35. sz. lábjegyzetben hivatkozott C-308/01. sz. GIL Insurance-ügyben hozott ítélet. 42 A C-174/02. sz. Streekgewest Westelijk Noord-Brabant ügyre vonatkozóan március 4-én előterjesztett indítvány (2005. január 13-án hozott ítélet, EBHT 2005., I-85. o.,i-88. o.). 43 Ráadásul, ahogy az Egyesült Királyság megjegyzi, ha a támogatás" fogalmának lakmusz próbája egyszerűen a versenytorzítás, ez ugyancsak magában foglalná a bizonyos szintű helyi hatóságoknak nyújtott egyenlő adóztatási jogkörök esetett is, ami a Bizottság állítása szerint nem minősül támogatásnak. I