munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE"

Átírás

1 AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Budapest, január 31. Kovács József István IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Építési Irodájának vezetője

2 2 Ágazat jellege, struktúrája A Központi Statisztikai Hivatal az építőipari ágazatot mint az építéssel foglalkozó jogi és nem jogi személyiségű szervezetek és egyéni vállalkozók összességét definiálja és ilyen vonatkozásban kezeli. A KSH a 45. sz. jelölt építőipari ágazaton belül 5 alágazatot különböztet meg: Építési terület előkészítése 2. Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése. 3. Épületgépészeti szerelés. 4. Befejező építés. 5. Építési eszközök kölcsönzése személyzettel. E rendszerben az épület az általános értelemben vett magasépítési létesítmény és az egyéb építmény kategória tartalmazza a magyar gyakorlatban mélyépítésnek nevezett út, vasút, vízi építmény, vezetékrendszerek építése és az ezekhez kapcsolódó műtárgyak építésének munkáira vonatkozó adatokat is. A KSH létszám tekintetében a vállalkozásokat az alábbiak szerint különíti el: 300 fő feletti fő közötti fő közötti fő közötti 10 fő alatti melyet kettéválaszt 5-9 fő közötti 5 fő alatti létszámot foglalkoztató szervezetekre. A napi gyakorlatban a 300 főnél nagyobb szervezetek nagyvállalatnak, az közöttiek közepes, az 50 főnél kevesebbek kisvállalkozásnak minősülnek, és újabban teret kap a mikrovállalkozás elnevezés is, amely alatt a 10-nél kisebb létszámú vállalatokat, egyéni és családi vállalkozásokat is értik. Az építési vállalkozások tulajdonosi struktúrája a rendszerváltást követően erőteljes átalakuláson ment át, melynek lényege az, hogy az évtized elején még mintegy 80 %-os részarányt képviselő állami tulajdon 2000-ben már alig haladja meg a 10 %-os részarányt. Ez a tőke részben a privatizált vállalatokban még meglévő tulajdoni hányadokból, részben a még felszámolás alatt álló vállalatok vagyonából tevődik össze. Sajátságos tulajdonformát hozott létre az, az elmúlt időszakot jellemző helyzet hogy a nagy állami építőipari vállalatok telephelyének telkei állami illetve önkormányzati tulajdonban voltak, így a privatizáció során az önkormányzatok sok esetben a telek értékének fejében tulajdonrészekhez jutottak. A gazdaság fejlődése azonban minden területen a tiszta tulajdonlás irányába hat.

3 3 A korábbi állami tulajdonú nagyvállalatok privatizációja során elsősorban a nagy mélyépítő vállalatok kerültek döntően nyugat-európai multinacionális cégek birtokába, illetve e cégek létrehozták saját magyarországi szervezeteiket részben vagy egészben beolvasztva szakmaterületen lévő magyarországi vállalkozásokat. A leírt folyamat a magasépítő vállalkozások tulajdonlása terén részben hasonlóan zajlott, ugyanakkor jellemző volt az is, hogy a piacon maradt magasépítő vállalatokat általában több, kisebb vállalkozássá átalakítva a volt menedzsment vásárolta ki és birtokolja. E sajátságos privatizáció alapját sok esetben a vállalat korábbi megrendelői körével való kapcsolat, a meglévő piac egy-egy szegmensének megtartása, a telephely vagy eszközállomány megszerzése képezte, és a rendszerváltást követő piacszűkülés, az építőipari kereslet drasztikus visszaesése, az elkerülhetetlen vagyonvesztés által jóval piaci értékük alá került vállalkozások privatizációjának folyamatát meggyorsította. A leírtak következményeképpen az építőipar mint komplex iparág elsőként került magánkézbe. A mai helyzet szerint az építőipari szervezetek jegyzett tőkéjének volumene meghaladja a 150 milliárd forintot. Ennek több, mint egyharmada külföldi tulajdonú. Ez az arány az építőipar különböző alágazataiban azonban más és más. A magasépítési szektorban az összes jegyzett tőke mintegy 54 milliárd forintot tesz ki. Ebből a vegyes-vállalatok által jegyzett tőke 53,8 %. A tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 38 %. A mélyépítőiparban a külföldi jelenlét nagyságára és belső arányaira jellemző, hogy az összes jegyzett tőkéhez viszonyítva a vegyes-vállalatok által jegyzett tőke 37 %, míg a tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 79 %. Az épületfelújítással és épületkorszerűsítéssel foglalkozó építőipari szervezetekre döntően a magyar többségi tulajdon a jellemző. A külföldi jelenlétet azonban mutatja, hogy az épületfelújítás és korszerűsítés területén az összes jegyzett tőkének 22 %-a a vegyes-vállalatok által jegyzett tőke. A tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 20 %. Az építőipar ezen szektorára a kis (50 fő alatti létszámú) szervezetek a jellemzőek. Különösen szembetűnő a külföldi tőke jelenléte és meghatározó szerepe az építőanyaggyártás vonatkozásában. A tégla és cserépipar, üvegipar, tetőfedőanyagipar, hőés hangszigetelő, vízszigetelő-anyagipar, a szakipar és épületgépészeti szerelőipar által felhasznált anyagok gyártásának jelentős része van vegyes-vállalatok illetve magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú vállalatok birtokában és ugyanez elmondható az építőanyag kereskedelem, a nagy építő, épületgépész, kertészeti, barkács, kisgépértékesítő vállalkozások és üzletláncok tekintetében is.

4 4 Az építőipar közelmúltjának rövid bemutatása, a rendszerváltás hatása az építőiparra. Az építőipar napjainkban a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 7,4 %-át állítja elő és a munkavállalók nem egészen 4,3 %-át foglalkoztatja. Az elmúlt tíz évben a gazdasági folyamatok liberalizálását sajátosan és ellentmondásosan élte meg a magyar építőipar. Azok a változások, amelyek az építési piac keresleti oldalán bekövetkeztek, döntően a kereslet rohamos csökkenésével, az általános gazdasági helyzet romlásával függtek össze. A piac igényeinek megváltozása, a kereslet struktúrájának átalakulása a nyolcvanas évtized végén, a kilencvenes évtized elején nyilvánvalóvá vált, a struktúra azonban nem azért módosult, mert a piac mást igényelt, racionálisabban gondolkodó megrendelők vették át a régiek helyét, vagy gazdaságossági szempontok kerültek előtérbe a közpénzek elköltésénél. A változás azért következett be, mert a különböző területeken a források kimerültek és ez a finanszírozási struktúra teljes megváltozásához vezetett. Az állam először a lakásfinanszírozásból vonult ki. A támogatások leépítésének híre esetenként még növelte is egy-egy év teljesítményét. Az a tény, hogy az állami és önkormányzati megrendelői csoportok nagyon eltérő ütemben követték a recesszió általános tendenciáját, a gazdaság köztes állapotának volt köszönhető. Lényegében sem tervutasításos gazdaság, sem piacgazdaság nem volt. A korábbi érdekeltségi rendszer már, a piacgazdaság logikájából adódó érdekeltség még nem működött. A torz érdekeltségi rendszer működésére és a források kimerülésére jellemző, hogy először a nagyberuházások, majd az egyéb központi beruházások, ezt követően az önkormányzatok körében történt meg az építési kereslet visszaesése. Az állampolgárok építési kereslete a folyamat legvégén csökkent. Az oktatás, egészségügy, infrastruktúra területén úgy apadtak a források a minimumra, hogy közben a felhasználás módja nem változott. Ezzel egyidejűleg romlottak a külpiaci feltételek, összeomlottak a keleti piacok, recesszió volt a fejlett országokban is. A KGST-n alapuló regionális gazdasági rendszer megszűnése nemcsak piacvesztéssel járt, hanem a fejlett régiók piacán a konkurencia növekedésével is. A belső piac szűkülése, az életszínvonal romlása, a fizetőképes kereslet csökkenése és az importverseny együttes hatása következett be. A recessziót elősegítette a korszerűtlen termékszerkezet, az alacsony színvonalú gyártási kultúra, a rosszul funkcionáló érdekeltségi rendszer. A termékszerkezet és minőség romlását a folyamatos tőkehiány, sok esetben helytelen gazdasági döntésekkel indokolt technológiai fejlesztések elmaradása vagy elégtelen volta okozta.

5 5 Az építőanyagipar termékeinek minőségét hátrányosan befolyásolta az a tény is, hogy igen sok terméke a volt szocialista országokat nagymértékben jellemző keresleti piac és hiánygazdálkodás következtében gyengébb minőségben is korlátlanul értékesíthető volt, így semmi nem ösztönözte a folyamatos fejlesztést vagy minőségjavítást. A privát szektor versenye is sajátos vonásokat mutatott. Az állami tulajdonú gazdálkodók ebben a versenyben csak alacsony hatásfokkal tudták érdekeiket védeni, sok esetben szorosan együttműködtek a leépüléshez vezető folyamatokban. A kezdeti időszakban az új vállalkozások alapításának dinamizmusából kiindulva sokan azt várták, hogy a magánszektor fejlődése ellensúlyozni fogja az állami szektor teljesítményének visszaesését. Ez azonban a vártnál lassabban ment végbe. Ebben az időszakban még a közpénzek, illetve az állami vállalati megrendelések játszották a főszerepet. A belföldi építési piacot már a megelőző tíz évben is a fizetőképes kereslet erőteljes csökkenése jellemezte, amelynek eredményeként az építőipar teljesítménye 1980-hoz viszonyítva 1991-re 60 %-ra esett vissza ig csak a források csökkenése és ezzel párhuzamosan az egyes beruházási területek visszafogása, fejlesztési célok feladása történt. Az építési piacon fordulat 1994-ben következett be a magántőke dominánssá válásával. Ehhez kapcsolódott a gazdasági növekedés általános beindulása. A megrendelői oldalon ekkor következtek be azok a változások, amelyeket a gazdasági rendszerváltás első eredményeinek tarthatunk től a fizetőképes kereslet élénkülése volt tapasztalható, melynek eredményeként 1994-ben az építőipar termelése 73 %-ra megközelítette az évi termelési értéket. A közpénzekből megvalósítandó építési feladatok legnagyobb megrendelői csoportját az önkormányzatok jelentik. Korábban nem volt racionális ebben a szférában sem az építésre fordítható pénzek felhasználása. Bár a kisebb települések esetén az építési beruházások már a rendszerváltás előtt is erősödő lakossági kontroll alatt folytak, ez azonban nem terjedt ki az egész folyamat gazdasági ellenőrzésére. Ehhez hiányoztak a politikai feltételek, a gazdasági szemlélet, az alapvető információk és a választópolgárok kontrolljának intézményesített keretei. Az építési szerelési tevékenység területi megoszlásában az években jelentős arányeltolódás alakult ki a főváros, Pest megye és a dunántúli területek javára, összefüggésben a térségek általános gazdasági helyzetével. Az építési vállalkozások építési-szerelési tevékenységének 30 %-a Budapesten és annak agglomerációs övezetében valósult meg. A gazdasági növekedés ütemének folyamatos mérséklődése és azzal egyidejűleg az igénystruktúra gyökeres megváltozásának kényszerű hatására a magyar építőipar már a 80-as években megkezdte saját öntörvényű leépülését, strukturális átalakulását. Ez a több éves alkalmazkodási folyamat mentette meg az építőipari ágazatot attól, hogy a gazdaság elmélyülő recessziója ellenére sem került drasztikus válsághelyzetbe.

6 6 Mára Magyarországon is kínálati piac alakult ki az építőiparban, egyre növekvő számú hazai és külföldi tulajdonú szervezet van versenyben a kereslet elnyerésére. Az elmúlt időszakban végbement szerkezeti átalakítás és a privatizáció eredményeként a magyar építőipar szereplői köre sokkal rugalmasabb, a változó viszonyokhoz alkalmazkodóbb lett, mely a korábbi időszakkal összevetve alkalmasabb az európai minőségi követelmények elérésére. Építőipar helye és szerepe a magyar nemzetgazdaságban, az építési termelés, vállalkozói struktúra és területi folyamatok, a foglalkoztatottság rövid jellemzése. Az építőipar a nemzetgazdaságban speciális helyet foglal el; a gazdaság egyik jelzőrendszere, annak egészével kapcsolatban van. Integráló nemzetgazdasági ág, amely különböző iparágak termékeit építi be, használja fel, ezért húzóhatást vált ki mind a termelés mind az innováció területeire. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban és így munkahelyek létrehozását is lehetővé teszi. Az építőipar 1999-ben a GDP-hez 4,6 %-kal járult hozzá. Az elmúlt évtizedben ez az arány 1996-ban volt a legalacsonyabb 4,3 %. Az építési piac keresleti struktúrájára jellemző ciklikussággal összefüggésben az építőipari bruttó hozzáadott érték volumenindexeinek változásában is erőteljes ingadozások tapasztalhatók. Az index egy évtized alatt háromszor is (1991, és 1996-ban) csökkenő tendenciát mutat. (1. sz. tábla) Az építőipar teljesítményében egyértelmű mélypont volt az és évek termelése. Ezek a parlamenti és az önkormányzati választásokat követő évek ben 12,6 %, ben 17,6 %-os volt a csökkenés. Ez a visszaesés évre már nem jellemző, csak a növekedés üteme mérséklődik. (2. sz. tábla) Az építőipar teljesítményét az évi mérsékelt (2,7 %-os) növekedést követően a termelési érték folyamatos emelkedése jellemzi. A 2. sz. táblázat az építőiparnak a bruttó termelési értékből történő részesedését mutatja (a KSH között más rendszerű adatfelvételt folytatott). 1. sz. tábla Évek Bruttó termelési érték millió forint (folyó áron) Volumenindex előző év = 100,0 Volumenindex 1994 = 100, , , , , , , , , ,3 -

7 , ,9 - Forrás: KSH 2. sz. táblázat Év Építőipari aránya a nemzetgazdaságon belül, % Építőipar bruttó hozzáadott Értékének volumenindexei, előző év = 100, x 85, x 101, x 94, x 104, ,6 100, ,3 92, ,6 108, ,6 105, ,6 103, között évente emelkedő ütemben nőtt az építőipar termelési volumene, elsősorban a mélyépítési és a szak- és szerelőipari munkák bővülése következtében ben a stabilizációs kormányintézkedések hatására visszaesett az építési kereslet, ami az építőipari termelés 15,7 százalékos csökkenésével járt. A költségvetés szűkítette a beruházási forrásokat, ami elsősorban a nagyobb építőipari szervezeteknél okozott termeléscsökkenést. Ugyanakkor érvényesült egy másik tendencia is, amely a vállalkozói szféra megnövekedett beruházási igényével volt összefüggésben. A privatizáció eredményeként ugyanis több üzemegység, gyár került magántulajdonba. Már év elején látható volt, hogy az infrastrukturális különösen a kommunális, a környezetvédelmi és a távközlési beruházások újabb lendületet vesznek, továbbá több nagykereskedelmi egység bevásárló központ építése kezdődik el. Az építőipar termelése között (összehasonlító áron) Év Folyó áron (millió forint) 1991=100 (millió forint) Forrás: KSH

8 8 Az építési-szerelési tevékenység értéke folyó áron szakmai bontásban Időszak Magas-építőipar Mélyépítőipar Építési szakés szerelőipar Épületfenntartásés korszerűsítés Az építési-szerelési tevékenység volumenindexe szakmai bontásban Előző év azonos időszaka = 100,0 Időszak Magas-építőipar Mélyépítő-ipar Építési szakés szerelőipar és Épületfenntartáskorszerűsítés ,6 117,4 102,2 80, ,4 138,6 105,8 95, ,3 75,1 88,5 82, ,5 92,1 107,7 99, ,2 105,9 109,6 106,2 A bemutatott időszakra jellemző ciklikusság a vállalkozások helyzetében igen sok bizonytalanságot okozott, a kiszámíthatatlan és változó építési kereslet rendkívül megnehezítette az ésszerű tervezést, munkaerőgazdálkodást, műszaki fejlesztést, ehhez hozzájárult a privatizált vállalkozói kör labilitása, számtalan új szervezet létrejötte majd átalakulása, megszűnése, felszámolása, az ezzel együtt járó fizetési, teljesítési problémák melyek egyidőben jelentkeztek, a vállalkozás alapítás liberalizálása segítette azt a folyamatot, melynek során gazdasági, adózási, piacszerzési okokból jöttek létre szakmailag valójában nem működő fedővállalkozások, növelve ezzel az építési piac amúgy is meglévő bizonytalanságait. Az építőipari termelés trendjének emelkedése év során folytatódott. Az építőipar egésze (a jogi és a nem jogi személyiségű szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók) az év folyamán 954,2 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát valósítottak meg, amely előzetes adatok szerint összehasonlító árszinten 5,8 százalékkal haladta meg az előző év teljesítményét. A termelés növekedése az alágazatok eltérő teljesítményének eredőjeként alakult ki. Az építési-szerelési tevékenység közel 65 százalékát adó szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése alágazat termelése mérsékelten, 2,6 százalékkal nőtt, viszont az Épületgépészeti szerelés alágazat 8,2 százalékos és a Befejező építés (vakolás,

9 9 épületasztalos-szerkezetek szerelése, padló-, falburkolás, festés, üvegezés stb.) alágazat 8,6 százalékos teljesítménynövekedést ért el. Az adatokból valószínűsíthető egy olyan tendencia, amely az új építések mellett a meglévő épületállomány korszerűsítését, átalakítását, bővítését végző alágazat szerepének növekedésére utal. Ezt igazolja a vállalkozói struktúra átalakulása, a kis szervezetek számának és az építési termelésben való részesedésének erőteljes növekedése is évi építőipari termelés 45.1 Építési terület előkészítése Értéke folyó áron Milliárd forint Megoszlása Százalék Volumene előző év azonos időszaka = 100,0 KSH nem közöl Adatot Szerkezetkész épület egyéb építmény építése 616,2 64,6 102, Épületgépészeti szerelés 209,2 21,9 108, Befejező építés 90,6 9,5 108, Építési eszközök kölcsönzése személyzettel Építőipar összesen: 954,2 100,0 105,8 A termelésből való részesedés a vállalkozás alkalmazotti létszáma szerint Létszám Értéke folyó áron Volumenindex 300 fő feletti 130,6 13, fő közötti 233,9 24, fő közötti 126,3 13, fő közötti 84,0 8,8 10 fő alatti összesen: 379,4 39,8 ebből: fő között -- 5 fő alatti 79,0 300,4 20,8 79,2

10 10 Az építőipari termelés hazánk csaknem minden megyéjében nőtt. Legnagyobb mértékben a Dél-alföldi és az Észak-magyarországi régió termelése emelkedett (10, illetve 8 százalékkal), de átlagot meghaladó termelés jellemzi az Észak-alföldi székhelyű szervezeteket is, amely egyértelműen a felzárkózási folyamat beindulását jelzi. Az építőipari termelés növekedésének folytatását vetíti előre az építőipari vállalkozások által kötött szerződések volumene ben 25,7 százalékkal kötöttek nagyobb volumenű új szerződést az építőipari vállalkozások, mint az előző évben. A szerződésállomány az útépítésekre megkötött szerződéseknek köszönhetően júliustól jelentősen (22-48 százalékkal) emelkedett 1999 azonos időszakához képest. Időszak Új szerződések évkezdettől halmozottan Szerződésállomány tárgyidőszak végén Folyó áron (mdft) előző év azonos időszak = 100 folyó áron (mdft) előző év azonos időszak = év 386,9 106,2 143,3 124, év 604,3 118,3 176,8 93, év 775,2 115,7 193,7 97, év 1.092,5 125,7 325,3 148,2 Építő- és építőanyag-ipari termelés árszínvonalának alakulása Az építési munkák évi kiugróan magas (26,6 illetve 24,8 százalékos) árszínvonal emelkedését 1998 és 1999-ben a növekedés erőteljes mérséklődése jellemezte (10,7 illetve 10.3 százalék) évben az építőipari tevékenység költségalapon számított árai 11,2 százalékkal haladták meg az előző év árindexeit. A Szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése alágazatban nőttek az árak az átlagot meghaladóan 12 százalékkal, míg az Épületgépészeti szerelés és a Befejező építés árindexei attól elmaradva 9,6 illetve 8,8 százalékkal emelkedtek. Árindexek 1999-es évhez viszonyítva Alágazat év Építési terület előkészítése Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése 112, Épületgépészeti szerelés 109, Befejező építés 108,8

11 Építési eszközök kölcsönzése Építőipar összesen: 111,2 Az építőanyagipari termelés árszínvonala évben 10,1 százalékkal haladta meg az évi szintet. A lakásépítés szempontjából meghatározó termékcsoportok közül átlagot meghaladó emelkedés volt tapasztalható a cement (14,3 százalék), az előre kevert építési beton termékek (12,2 százalék), valamint a tégla és egyéb égetett agyagból előállított falazóanyag termékek tekintetében (11,0 százalék). Az emelkedés az átlagnál jelentősen alacsonyabb volt a falburkoló csempe, a padló burkolólap és a kályhacsempe termékcsoportnál (4,1 százalék), valamint a tetőcserép és egyéb durva kerámiaipari termékeknél (4,5 százalék). Az építőipar szervezeti struktúrájának alakulása. Az építési piacot a vállalkozások magas, de stabilizálódó száma jellemzi. A szervezeti struktúra alapvető módosulásának legszembetűnőbb változása, hogy jelentősen megnőtt a vállalkozások száma és a kisvállalkozások (50 főnél kevesebbet foglalkoztatók) adják az építőipari termelés nagyobb részét. Az építőipar területén a működő vállalkozások száma 2000-ben mintegy , ebből a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma több mint A nagyszervezetek (300 főnél többet foglalkoztatók) 1990-ben még az építőipar termelésének mintegy 60 %-át adták. Ez az arány mára alig haladja meg a 20 %-ot. A kisszervezeteknél éppen ellentétes folyamat zajlott le, ma ők adják az építőipari termelés több mint 60 %-át. Az építőipar bérhelyzete az ágazatok között az egyik legkedvezőtlenebb. A statisztikai besorolás szerinti 14 ágazatból az építőipar csak a mezőgazdaságot és a vendéglátást előzi meg. Az ágazatban december végén beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is építőipari szervezetet regisztráltak. A bejegyzett építőipari szervezetek gazdálkodási formák szerinti összetétele az alábbiak szerint alakult: dec. 31. Szervezetek száma dec. 31. Változás a bázishoz Jogi személyiségű szervezetek Nem jogi személyiségű szervezetek Egyéni vállalkozók Összes építőipari szervezet

12 12 A bejegyzett építőipari szervezetek túlnyomó többsége, 95 % százaléka hasonlóan az Európai Unió építési piacához 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztat. A regisztrált építőipari vállalkozások létszámnagyság szerinti összetételét a következő táblázatok szemléltetik: Regisztrált szervezetek december 31. Száma Megoszlás százalék Változás a bázishoz 300 fő feletti 20 0, fő közötti 394 0, fő közötti , fő közötti , fő és kisebb , Összesen: , Jogi személyiségű szervezetek száma december december fő feletti fő közötti fő közötti fő közötti fő és kisebb Összesen: Az ágazat szervezeti struktúrájának stabilizálódására utal a működő szervezetek számának, illetve arányának egyenlete növekedése. A működő szervezetek bejegyzettekhez viszonyított aránya az építőiparban az országos átlagot meghaladó, 88 százalék. Működő vállalkozások számának alakulása az építőiparban dec dec. 31. Változás a bázishoz Jogi személyiségű szervezetek Nem jogi személyiségű szervezetek Egyéni vállalkozók Összes építőipari szervezet A szükségszerű átalakulások nyomán ma már az építési igényeket egyre inkább gazdaságosan megvalósítani képes szervezeti struktúra, építőipari kínálat áll rendelkezésre.

13 13 Foglalkoztatás alakulása, bérek Az építőipart hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz a foglalkoztatás radikális leépülése jellemezte a piacgazdaságra történő átállással ben azonban a korábbi éveket jellemző leépülés megállt és 1998-ban kedvezőbbre fordult a foglalkoztatás tendenciája az ágazatban ben az 5 fő feletti vállalkozásokra vonatkozó adatok alapján az építőiparban alkalmazásban állók száma fő volt, 6,5 százalékkal több mint az előző évben ben az alkalmazásban állók száma 4,1 százalékkal bővült, fő volt az átlaglétszám. A megfigyelt szervezeti körben a bérkiáramlás mértéke alapvetően összhangban volt a teljesítmények alakulásával. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak kereseti adatai az építőiparban (KSH évközi adatgyűjtésből származó 5 fő felettiekre vonatkozó adatok) havi bruttó átlagkereset évi (Ft) évi Index (százalék) Építési terület előkészítése , Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése , Épületgépészeti szerelés , Befejező építés , Építési eszközök kölcsönzése személyzettel ,7 Építőipar összesen: ,3 Az építőipar I. félév teljesítményei termelés, árak, vállalati struktúra, foglalkoztatottság, bérek, lakásépítés első hat hónapjában az építőipari termelés lendületes emelkedése folytatódott. Az építőipar egésze (a jogi és a nem jogi személyiségű szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók) az első félév folyamán 458,1 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát

14 14 valósított meg, amely összehasonlító árszinten 8,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért teljesítményt első félévében új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ami az előző év azonos időszakánál 42,5 százalékkal több. A kiadott lakásépítési engedélyek közel 18 százalékos növekedést mutatnak, ami új lakás építésének megkezdését jelentheti. A legnagyobb építőipari alágazat, a Szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének volumene júniusban közel 10 százalékkal, az év első hat hónapjában 6,4 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A Befejező építés (vakolás, épületasztalos-szerkezetek szerelése, padló-, falburkolás, festés, üvegezés stb.) alágazat termelésének gyors növekedése is folytatódott, 36,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítését. Az év első hat hónapjában kiemelkedő mértékben (16,6, illetve 13,6 százalékkal) emelkedett a közép-magyarországi és az észak-alföldi székhelyű szervezetek termelése első félévében változatlanul jellemzője az építési piacnak az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe. Az Európai Unió építési piacához hasonlóan a kisszervezetek adják az építőipari termelés nagyobb hányadát, 62 százalékát első félévi építőipari termelés Értéke folyó áron milliárd Ft Megoszlása százalék Volumene előző év azonos időszaka= Építési terület előkészítése Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése 286,1 62,5 106, Épületgépészeti szerelés 96,0 21,0 98, Befejező építés 56,2 12,3 136, Építési eszközök kölcsönzése személyzettel Építőipar összesen: 458,1 100,0 108,7 Ebből 300 fő feletti 65,6 14, fő közötti 109,5 23, fő közötti 68,0 14, fő közötti 36,2 7,9 10 fő alatti összesen 178,8 39,1 Ebből fő közötti - 5 fő alatti 37,3 141,5 20,9 79,1

15 15 Az építőipari tevékenység költségalapon számított árai első hat hónapjában 12,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árindexeit. Az átlagot némileg meghaladóan, 12,8 százalékkal a Szerkezetkész épületek és egyéb építmény építése alágazatban nőttek az árak, míg az Épületgépészeti szerelés árai 11 százalékkal, a Befejező építésé az átlagnak megfelelően 12,6 százalékkal emelkedtek (1. ábra). Az építési tevékenység árindexei alágazatok szerint I. félév Területelőkészítés 112,8 Épület-építmény 111,0 Befejező építés 112,6 Eszközkölcsönzés 112,6 Szerződésállomány alakulása: Az építőipari vállalkozások az évkezdettől halmozottan 18,2 százalékkal magasabb volumenű új szerződést kötöttek, mint január-június hónapokban. A hó végi szerződésállomány csaknem kétszerese volt az egy évvel korábbinak, köszönhetően az épületek szerződésállománya 43,4 százalékos, valamint az egyéb építmények (utak, vasutak, vízi építmények, vezetékek stb.) szerződésállománya 128 százalékos növekedésének. Időszak Új szerződések Szerződésállomány évkezdettől halmozottan a tárgyidőszak végén folyó áron előző év folyó áron előző év (md Ft) azonos időszak=100 (md Ft) azonos időszak= év 386,9 106,2 143,3 124, év 604,3 118,3 176,8 93, év 775,2 115,7 193,7 97, év 1 099,0 126,5 324,5 147, január 71,6 108,8 391,0 157, február 128,3 104,7 395,1 152, március 261,6 129,9 475,5 174, április 342,7 125,2 505,3 195, május 424,6 123,0 484,9 189, június 536,4 118,2 496,9 188,3 Az ágazat szervezeti struktúrájának alakulása Az építési piacot a vállalkozások magas, de stabilizálódó száma jellemzi. Az ágazatban június végén beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni

16 16 vállalkozókat is építőipari szervezetet regisztráltak, el többet, mint június végén. A bejegyzett építőipari szervezetek túlnyomó többsége, közel 95 százaléka hasonlóan az Európai Unió építési piacához 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztat. A regisztrált építőipari vállalkozások létszámnagyság szerinti összetételét az alábbi táblázatok szemléltetik. Építőipari szervezetek száma Megnevezés Szervezetek száma június 30. június 30. Vátozás a bázishoz Jogi személyiségű szervezetek Nem jogi személyiségű szervezetek Egyéni vállalkozók Összes építőipari szervezet Regisztrált szervezetek száma (2001. június 30.) alkalmazotti létszám szerint: Regisztált szervezetek június 30. Megnevezés száma Megoszlás Százalék változás a bázishoz 300 fő feletti 21 0, fő közötti 398 0, fő közötti , fő közötti , fő közötti , fő közötti , Összesen: , A jogi személyiségű szervezetek számának alakulása: Létszám június június 30. Változás 300 fő felett fő között fő között fő között fő között fő között

17 17 A működő szervezeteknek a bejelentettekhez viszonyított aránya továbbra is meghaladja az országos átlagot és közel 85 %. Foglalkoztatás alakulása és bérek 1999-ben az építőiparban alkalmazásban állók száma több mint 6 százalékkal, 2000-ben 4,1 százalékkal bővült. Az emelkedés tendenciája első félévében is folytatódott. Az 5 fő felett foglalkoztatók adatait alapul véve 2,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak átlag létszáma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Megfigyelt szervezeti körben a bérkiáramlás mértéke alapvetően összhangban volt a teljesítmények alakulásával. Létszám Átlagbérek I. félév I. félév Alágazat I. félév I. félév bérindex Építési területelőkészítés Épület-szerkezetkész építmény Épületgépészeti szerelés Befejező építés Eszközkölcsönzés Építőipari átlaglétszám összesen Lakásépítés 2000-ben adták ki 1989 óta a legtöbb lakásépítési engedélyt az építésügyi hatóságok. A tavalyi évben új lakás építése kezdődhetett el, ami 46 százalékkal több az előző évinél. Az építési kedv dinamikus növekedését tükrözik az új engedélyek bővülésének évközi adatai is. Új jelenség a vállalkozói lakásépítés szerepének növekedése. A kivitelezői körben tovább csökkent a lakossági házilagos kivitelezés jelentősége. Országos átlagban a lakások fele épült így, egyötöd-egyötöd részét jogi személyiségű gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók építették. Ez a tendencia kedvező irányban befolyásolja az építési piac negatív jelenségét, a fekete munkát is. A lakásépítések átfutási idejét tekintve nő a gyors építkezések aránya. Ezzel együtt növekedett az értékesítési céllal épített lakások száma (33 százalékkal) és emelkedett az új többszintes, többlakásos épületek száma (26 százalékkal) is. A legtöbb lakás azonban változatlanul a családi házas formában épült (78 százalék), míg a többszintes, többlakásos épületben épült lakások aránya 19 százalék. A 2000-ben befejezett lakások közel fele 1999-ben vagy azt követően kapott építési engedélyt. A jelenlegi fellendülés elsősorban a főváros induló lakásépítésében mutatkozik. Itt háromszor annyi új építkezés kezdődhet el, mint amennyit befejeztek. A Dunától keletre

18 18 eső országrészben ez az arány másfélszeres. Hazánk valamennyi megyéjében Tolna megye kivételével több építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Átlag feletti növekedés a dunántúli, míg átlag alatti az alföldi és észak-magyarországi megyéket jellemzi. A év során az új épületekre kiadott építési engedélyek között 62 százalék a lakóépületek aránya, 35 százalék a nem lakóépületeké és 2 százalék az üdülőépületek aránya lakóépületre, nem lakóépületre és üdülőépületre adtak új építési engedélyt a hatóságok. A nem lakóépületek építésénél 1998 óta stagnálást mutatnak az adatok, míg ugyanezen időszak alatt a lakóépület építés dinamikusan növekszik ben a lakóépületek száma az előző évi egynegyedével, hasznos alapterületük 43 százalékkal növekedett. Minden település típusban érvényes, hogy többnyire egy lakásos lakóépületekre kértek építési engedélyt. Jelentős változás a főváros jövőbeni építkezéseinél, hogy fokozatosan növekszik a három és annál többlakásos épületek aránya. Az ágazat jelenlegi helyzetének rövid jellemzése. Az ágazat jelenlegi gazdasági mutatói és az építési piaci prognózisok is (lásd a mellékelt táblázatot) arra mutatnak, hogy a magyar építőipar lendületes fejlődési pályán van. A vállalkozások száma magas, de a vállalkozói struktúra stabilizálódott és az elkövetkező időszakban várhatóan szakmai és minőségi szempontból fog differenciálódni. Az ország EU-csatlakozásra is épülő gazdaság stratégiai céljai, az ipari termelés várható növekedése, regionális fejlesztések szükségessége, az infrastruktúra, fejlesztési tervek, a halaszthatatlan környezetvédelmi beruházások beindulása kedvező kilátásokat teremt az iparág szempontjából. A szakmai képzés jó színvonalú és folyamatban van többféle EU szintnek megfelelő képzési és továbbképzési rendszer bevezetése utalnék pl. a hagyományos építőmester képzés újraindítására a szakiskolák és munkaügyi központok szakmai képző- és továbbképző tanfolyamaira a szakmai szövetséggel és kamarák által támogatott és javasolt mestervizsga rendszer nyújtotta szakmai fejlődési lehetőségekre. Az említett képzési formák a korszerű szakmai ismeretanyag mellett jelentős mértékben nyújtanak vállalkozói, menedzsment, pénzügyi, adózási, költségvetési ismereteket. Az állami és privát szférában is létrejöttek az építési vállalkozások minősítését, kisebb vállalkozások csoportos felkészítését végző szervezetek, minőségvizsgáló és tanúsító intézetek, laboratóriumok és azok akkreditáló szervezetei. A kisvállalkozások körén belül megkezdődött egyfajta specializációs folyamat. A kis- és középvállalkozások megfelelő felszereltséget és szakmai ismereteket szereznek egy-egy építéstechnológiai területen, vagy építőanyag, épületszerkezet gyártása, beépítése területén. Ez a folyamat segíti egy EU konform beszállítói, alvállalkozói rendszer kiépülését.

19 19 A 2002-es évre vonatkozó építőipari prognózis a korábbiakhoz képest az alábbi kisebb eltéréseket mutatja: az építőipari árindex 1 %-kal alacsonyabb lesz, a termelés bruttó volumene kb. 1 %-kal magasabb lehet a vártnál, a lakásépítés volumene (a 8 %-ról 6 %-ra csökkentett kamatlábak, adókedvezmények) hatására kismértékben tovább növekedhet. Az átlagos bruttó kereset a korábban prognosztizáltnál jobban növekszik ebben szerepet játszik a minimálbér emelés mellett a kereslet bővülése is, ugyanakkor az építőipar bérszínvonala még így is jóval az átlag alatti. Építőipari prognózis november Megnevezés Tény Előzetes Előrejelzés Nemzetgazdasági beruházások (előző év = 100) 105,3 106, (Mrd Ft) Ebből: építés (előző év = 100) 103,2 105, (Mrd Ft) Építőipari beruházások (előző év = 100) 106,5 102, (Mrd Ft) 47,6 49, Országos Építés (előző év = 100) 105, (Mrd Ft) (Mrd Ft) 816,1 954, Ebből: szerkezetkész épület, egyéb építmény (Mrd Ft) 541,1 616, Épületgépészeti szerelés (Mrd Ft) 184,4 209, Befejező építés (Mrd Ft) 69,4 90, Új lakásépítés (ezer db) 19,3 21, Új lakásépítési engedélyek száma (ezer db) 30,6 44, Építőipari árindex (előző év = 100) 110,3 111, Szerződéses állomány* (előző év = 100) 97,8 148, (Mrd Ft) 193,7 325, Építőipari termelés (előző év = 100) 109,0 105, Alkalmazásban állók létszáma** (előző év = 100) 108,4 102, (ezer fő) 107,0 109, Építőipari munkanélküliek száma* (ezer fő) 32,6 26,8 24,7 23,6 Építőipari szakmákban (ezer fő) 31,7 26, Alkalmazotti kategóriában (ezer fő) 0,9 0,8 0,7 0,6 Átlagos havi bruttó kereset** (előző év = 100) 114,7 113, (ezer Ft) 57, Építőanyagipari (nemfém ásványi termékek) 96,9 109, termelés (előző év = 100) (Mrd Ft) 231, Értékesítés (előző év = 100) 98,0 110, (Mrd Ft) 230,

20 20 * A tárgyév végén ** Az 5 fő feletti vállalkozásokra Kisvállalkozások az építőiparban Az ágazat bemutatásához nélkülözhetetlen az építőipari egyéni és kisvállalkozások helyzetének és problémáinak rövid jellemzése. A mintegy vállalkozást jelentő és az építőipari termelés közel 60 %-át adó vállalkozói kör igen sajátságos helyzetben van, amely helyzet sok tekintetben különbözik a közepes és nagy építőipari vállalatok helyzetétől. Korábban is utaltam arra, hogy az építőipari egyéni és kisvállalkozó kőműves, ács, bádogos, tetőfedő stb. munkaadó és munkavállaló egyszemélyben. Ennek következményeként minden olyan intézkedés, amely az építőipart, illetve a vállalkozásokat érinti, számukra külön megfontolást igényel és sok esetben ellentmondásos helyzeteket teremt. Erre számtalan példát lehetne felhozni az adózás, könyvelés, bérek, telephelylétesítés, felszerelés, munka- és balesetvédelem, műszaki fejlesztés területéről. Néhány az építőipari egyéni és kisvállalkozásokat érintő ilyen negatívum: az élőmunkát terhelő magas elvonások, bonyolult szabályozások hátrányai, az adózáshoz, számvitelhez és társadalombiztosításhoz kapcsolódó túl nagy adminisztrációs kötelezettség költségei, a tőkeszegénység és a kisvállalkozói hitelek hiánya, a finanszírozási eszközökhöz való korlátozott hozzáférhetőség (kölcsön, kockázati tőke) a kisvállalkozói garanciaintézmények hiánya, a kisvállalkozások termelékenysége és jövedelmezősége nem nő, miközben a nagyvállalatok dinamikusan növekszenek, a kisvállalkozások közötti kapcsolatrendszer és kooperáció esetleges és gyenge, a kisvállalkozások a mai piaci és szerződéses rendszerben nagyobb építési projektekben mint az alvállalkozók alvállalkozói vehetnek részt, ebben a láncolatban a legkisebb profitot képesek elérni és bevált gyakorlattá vált az, hogy a munkák kifizetésére késedelmesen, sok esetben különböző kifogásokra hivatkozva, csökkentett értékben kerül sor. Szélsőséges, de többször megtörténő eset, hogy a kisvállalkozóval a munka jelentős részét elvégeztetik, majd a szerződést felbontják és hosszú pereskedés után jut a vállalkozó a pénzéhez. sok tekintetben tisztázatlan és kusza a magyar vállalkozói rendszer, a fő- és alvállalkozók viszonya, a helytelen és korlátlan vállalkozói szabadság, amely lehetővé teszi, hogy teljesen ismeretlen, referencianélküli, tőkehiányos Kft-k, Bt-k milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jussanak, melyeket óriási extraprofit mellett végeztetnek el a közép- és kisvállalkozókkal.

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja:

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja: Az alábbi címre kérjük kitöltve visszaküldeni: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Koordinációs és Marketing Igazgatóság 1372 Budapest 5., Pf.: 452 ADATLAP Melléklet a vállalkozási exportra való szakmai

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN Siklós 2013. JANUÁR 9. VIDOR GYŐZŐ ELNÖK 1034 Budapest, Bécsi út 120. 2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN ( +36 1 201-6682 - iroda@measz.hu A MÉASZ Nonprofit

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata 257 A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Közhasznú Társaságot az Európai Uniós csatlakozásra való hatékonyabb felkészülés érdekében

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA PHARE Budapest, 2002. január 30. ügyvezető igazgató

munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA PHARE Budapest, 2002. január 30. ügyvezető igazgató AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Budapest, 2002. január 30. összeálította: Nagy János

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szabad vállalkozási

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben