BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány KATASZTRÓFÁK ESETÉN ALKALMAZOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS NEMZETKÖZI RENDSZERE AZ ENSZ ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS VONATKOZÁSÁBAN Készítette: Czomba Barbara Budapest, 2012.

2 Tartalomjegyzék Előszó... 4 I. Hazai katasztrófavédelem... 6 I.1.Magyarország katasztrófa-kockázat értékelése... 7 I.2.Az egységes katasztrófavédelem kialakulása... 9 I.3.A katasztrófavédelmi rendszer átalakítása I.3.1.A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás és segítségkérés II. A katasztrófavédelem nemzetközi szinten II.1. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás az ENSZ rendszerében II.1.1. A Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport : INSARAG II.2. Katasztrófavédelem a NATO keretében II.3. Polgári Védelem a Közösség szintjén II.3.1. EU Polgári Védelmi Mechanizmus Történeti Áttekintés II.3.2. Az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa és annak felülvizsgálata II.3.3. Magyarország részvétele a Mechanizmusban II.3.4. EU magyar soros elnökség a polgári védelem területén II.4. A BM OKF bilaterális és multilaterális kapcsolatai III. Önkéntes mentőszervezetek szerepe a katasztrófavédelem rendszerében III.1. Az önkéntes mentőszervezetek az új katasztrófavédelmi törvény tükrében III.1.1. A mentőszervezetek pénzügyi háttere III.1.2. A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályai III.2. HUNOR Mentőszervezet (Hungarian National Organisation For Rescue Services) III.3. HUSZÁR Mentőcsapat (Hungarian SAR) III.4. Logisztikai háttér III.4.1. A HUNOR mentőszervezet logisztikai háttere IV. A magyar mentőcsapat tevékenységéről, Haiti január 24- február Befejezés Rövidítések jegyzéke Ábrajegyzék Irodalomjegyzék Mellékletek

3 Előszó Szakdolgozatom témája nem hétköznapi, ahogyan azt a címe is mutatja. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy hogyan esett a választásom a katasztrófavédelem, a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás témájára. Mindenképpen olyan témakörben szerettem volna megírni diplomamunkámat, amely napjainkban aktualitással bír, azonban a nagyközönség számára kevésbé ismert terület. A téma kidolgozásakor a területhez való személyes kötődésem és érdeklődésem is motivált. A gimnázium befejeztével lehetőségem nyílt ugyanis kipróbálni magamat a szervezet kötelékében, melynek során betekintést nyerhettem a katasztrófavédelem főbb területeinek működésébe. Választott témám aktualitását több tényező is alátámasztja. Egyre népesebb és egyre urbanizáltabb világunk sok olyan problémát szül melyek régebben nem, vagy csak kis mértékben jelentettek gondot, illetve kihívást. A különböző katasztrófaveszélyek megelőzésére, elhárítására továbbá a helyreállításra történő minél hatékonyabb felkészülés előtérbe került az utóbbi két évtizedben, hiszen a világ különböző részein lévő országoknak több, rendkívül súlyos, sok esetben kombinált katasztrófahelyzettel kellett szembenézniük. Fontos tényező az is, hogy a katasztrófák bekövetkezése elleni tevékenységhez, illetve a hatékony reagáláshoz rendkívül fontos társadalmi érdekek is fűződnek. Tekintettel arra, hogy a katasztrófák hatásai nem ismernek országhatárokat, valamint a katasztrófa által sújtott országok legtöbb esetben egyedül nem képesek megbirkózni azok következményeivel, megelőzésük és elhárításuk feltétlenül igényli a nemzetközi szintű összefogást, melyet az utóbbi évek súlyos katasztrófái egyértelműen alátámasztanak. Magyarországon a január 1-én életbe lépő törvény alkotta meg az egységes, integrált katasztrófavédelmi rendszert, mely az eltelt több mint egy évtizedben sikeresen vizsgázott, bebizonyította, hogy képes kezelni a kialakult katasztrófahelyzeteket. Azonban azóta megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető katasztrófák száma, és az eltelt időszak rámutatott a rendszerben lévő hiányosságokra, valamint az állami szerepvállalás növelésének szükségszerűségére. A társadalom ugyanis jogosan várja el, hogy az állam biztosítsa a biztonságot, képes legyen olyan helyzetek kezelésére is, amelyek váratlanul és ismeretlenül állítják kihívás elé az egész országot. Ennek megfelelően került kidolgozásra az új katasztrófavédelmi törvény, amely január 1jén lépett életbe és amely gyakorlatilag egy teljesen új katasztrófavédelmi rendszert formál. 4

4 Ennek megfelelően dolgozatom írásának idején is folyik az átalakítás, amely nagyban érinti a nemzetközi segítségnyújtás területét és az önkéntes mentőszervezetek rendszerét is. Ezzel párhuzamban zajlik a felülvizsgálata az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának. A közösségi együttműködés célja, a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva, hogy a tagállamok együttműködve hatékonyabban legyenek képesek a lakosság, az anyagi javak illetve a környezet védelmére, miközben nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és a felkészültség növelésére. A jelenlegi felülvizsgálat célja a még szorosabb együttműködés kialakítása, ezzel is kinyilvánítva az európai szolidaritást. Mivel az általam választott téma nem annyira ismert terület, ezért dolgozatom elején igyekszem felvázolni a hazánkban működő katasztrófavédelmi rendszer működését és annak kialakulását, majd a téma aktualitását hangsúlyozva bemutatom az új katasztrófavédelmi törvényt, elsősorban a nemzetközi segítségnyújtás és az önkéntes mentőszervezetek vonatkozásában. A nemzetközi területet tovább elemezve bemutatásra kerülnek a hazai katasztrófavédelem nemzetközi kapcsolatai, az ENSZ és a NATO katasztrófavédelemben, illetve a nemzetközi segítségnyújtásban betöltött szerepe. Nagy hangsúlyt fektetek az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának ismertetésére, annak a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás koordinálásában nyújtott szerepére, valamint a fentebb már említett napjainkban is zajló felülvizsgálatára. Dolgozatom második felében az önkéntes mentőszervezetek nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásban betöltendő szerepével foglalkozom elsősorban az új katasztrófavédelmi törvény vonatkozásában, valamint felvázolom a jelenleg kialakulóban lévő két központi rendeltetésű mentőszervezet jelentőségét. Ezen kívül fontosnak tartottam megvizsgálni a nemzetközi segítségnyújtás logisztikai hátterét, amely talán a legtöbb problémát okozó terület egy-egy nemzetközi misszió során. Végül pedig a hivatalos magyar mentőcsapat bevetésének bemutatására kerül sor a 2010 januárjában Haitit sújtó földrengést követően, melynek során gyakorlati példával tudok rámutatni az esetleges hiányosságokra és az azok megoldását célzó lépésekre. Szakdolgozatom írásakor arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon a napjainkban zajló átalakítások mennyiben szolgálják a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtási, megelőzési és reagálási rendszer hatékonyabbá tételét és melyek azok a még hiányosságot mutató területek, melyek kiigazítása a jövő feladatai közé tartozik. 5

5 I. Hazai katasztrófavédelem Mindenekelőtt a téma szempontjából kulcsfontosságúkatasztrófa és katasztrófavédelem fogalmát szeretném tisztázni.a katasztrófa fogalmára rendkívül sok meghatározás található a különféle lexikonokban, szakirodalomban. Általánosságban azonban elmondható, hogy a katasztrófa egy negatív jellegű folyamat, amely emberi életeket, anyagi javakat, a környezetet illetve a nemzeti vagyont kedvezőtlenül érinti. Szakdolgozatomban az évi CXXVIII. törvényt szeretném irányadónak venni, amely a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól és a következőképpen magyarázza a katasztrófa fogalmát: Aveszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 1 A törvény megadja a katasztrófavédelem definícióját is az alábbiak szerint: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. 2 Különböző katasztrófák évezredek óta sújtják az emberiséget, egymást követő generációknak számos csapást kellett kiállniuk, azonban mindig kilábaltak a sokszor lehetetlennek tűnő helyzetekből és az élet ment tovább. Éppen azért sokáig megkérdőjelezett volt a katasztrófákkal való foglalkozás fontossága. 1 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Értelmező rendelkezések A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Értelmező rendelkezések

6 Azonban a világ óriási mértékű fejlődésen ment keresztült, aminek következtében ez ma már nem kérdés. A globalizáció felgyorsulásával kialakult és elhatalmasodott problémák a Föld egészére nézve kockázati faktort jelentenek. A katasztrófák nem ismernek országhatárokat, így a katasztrófa megelőzés szervezésére, állami kontrolljára nem csak hazai, de nemzetközi szinten is nagy szükség van, az államok közötti együttműködés elengedhetetlen. Az alább látható diagram jól reprezentálja, hogy 1975-től napjainkig a katasztrófák száma folyamatosan és erőteljesen növekszik. Ez a tény alátámasztja az országok, sőt kontinensek közötti, nemzetközi együttműködés szükségességét, annak hatékonyabbá és gördülékenyebbé tételét. 1. sz. diagram A természeti katasztrófák száma 1975 és 2010 között Forrás: I.1.Magyarország katasztrófa-kockázat értékelése Az Európai Unió Tanácsának következtetése alapján, a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően december közepére elkészült az ország katasztrófa-kockázat értékelése. Ennek alapján idehaza jellemzően hat katasztrófaveszély előfordulásával kell számolni: árés belvizekkel, földrengésekkel, erdőtüzekkel, ipari balesetekkel, a rendkívüli időjárás okozta eseményekkel, illetve különféle civilizációs (terror, migráció, tömegrendezvények) 7

7 katasztrófákkal.3 Hat munkacsoport az említett hat területen kockázati vagy veszélyeztetettségi térképeket készített el. Ez volt hazánk első, a katasztrófaveszélyek számszerűsítését célzó lépése, hozzájárulva egy magasabb szintű védelmi rendszer kialakításához. Ezzel párhuzamban a szakemberek előrejelzést is készítettek arról, hogy mekkora az egyes természeti, illetve civilizációs katasztrófák bekövetkezésének a valószínűsége 2012-ben. Az előrejelzés egyértelműen mutatja, hogy Magyarország számára a legnagyobb kockázatot a vizek kártételei jelentik. A jelentés alapján nem egészen 10% az esély arra, hogy két nagy folyónk, a Duna és a Tisza, valamint azok mellékfolyóinak térségében katasztrofális árvíz alakuljon ki. Ezzel a kockázati faktorral azonban az év egészében számolniuk kell a katasztrófavédelmi és vízügyi szakembereknek, valamint a lakosságnak is. Az alább látható térképen jól kivehető, hogy meglehetősen nagy a villámárvíz kialakulásának a veszélye az Északi-középhegységben, a Mecsekben és az Alpokalján. A bekövetkezés valószínűsége a Dunántúli-középhegységben kisebb, de a következményeket tekintve hasonló helyzet kialakulásával kell számolnunk. A térképen fehér színnel jelzett területeken villámárvíz kialakulása, a sík terület következtében nem valószínű. 1. sz. térkép Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége 4 3 Dr. Gyenes Zsuzsanna, január: Így készült Magyarország nemzeti katasztrófakockázat értékelése Katasztrófavédelem, Tűz- és polgári védelmi folyóirat 4 Dr. Gyenes Zsuzsanna, január: Az idén is leginkább az árvizektől kell tartatunk Katasztrófavédelem, Tűz- és polgári védelmi folyóirat 8

8 I.2.Az egységes katasztrófavédelem kialakulása Az egységes katasztrófa-elhárítási rendszer kialakítása hosszú évekig kudarcba fulladt. Az ehhez kapcsolódó feladatok fontossága mindig valamilyen jelentősebb hatású hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet hatására került előtérbe. Az 1980-as években az Országgyűlés több alkalommal is szorgalmazta a probléma megoldását, majd a rendszerváltást követően is szinte mindegyik politikai ciklusban készültek átfogó jelentések, határozatok, de többnyire mindig ugyanazok a problémák jelentkeztek, vagyis a jogszabályi, szervezeti, személyi és tárgyi feltételek hiánya. Gondot jelentett továbbá az anyagi-pénzügyi alap előteremtése, amit sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem tudtak megoldani. Ezzel párhuzamosan a szervezeti átalakítás sem ment zökkenőmentesen. Többszöri sikertelen próbálkozás után 1993-ban összevonásra került a tűzoltóság és a polgári védelem országos parancsnoksága, amit azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, így a szervezet január elsejével ismét különvált ban a kormány célul tűzte ki Az új évezred küszöbén című kormányprogramjában, hogy megvalósítja az egységes, hatékony katasztrófa-elhárítási rendszert, korszerűsíti a katasztrófavédelmet és ennek folyamatát a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság (továbbiakban: BM TOP) és a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (továbbiakban: BM PVOP) szervezetének és feladatkörének integrációjával segíti.5 Ennek eredményeként a Parlament meggyőző, 96%-os többséggel fogadta el a jogszabályi alapul szolgáló évi LXXIV. törvényt, amely megteremtette az egységes katasztrófavédelem eddig hiányzott jogszabályi feltételeit és a BM TOP, valamint a BM PVOP központi és területi szintű bázisain megalapította a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (továbbiakban: BM OKF). A biztonság, mint az állampolgárok Alaptörvényben deklarált joga, alapvető nemzeti érték, ugyanakkor egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi jelentőséggel is bír. Már a január elsején hatályba lépő törvény megfogalmazása szerint is a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, és minden állampolgárnak, személynek a törvény erejénél fogva joga van arra, hogy a környezetében lévő katasztrófaveszélyt megismerje, a 5 Muhoray Árpád pv. ezredes, 2002: A katasztrófavédelem területi irányítási modelljének vizsgálata, Doktori értekezés, 5.oldal 9

9 védekezési szabályokat elsajátítsa, valamint joga és kötelessége, hogy a katasztrófavédelemben közreműködjön.6 Ezt a tényt még jobban megerősítette a január elsején hatályba lépő új katasztrófavédelmi törvény. A biztonság fogalmának tartalma az utóbbi egy-két évtizedben fokozatosan megváltozott, valamint napjaink globalizációs folyamatának köszönhetően folyamatosan változik. Az új biztonsági kockázatok már kilépnek a nemzeti keretekből, így az ellenük való küzdelem is nemzetközi összefogást kíván. A január 1-ével megszületett katasztrófavédelmi szervezet folytatta és nagymértékben kibővítette a jogelőd szervezetek által már megkezdett nemzetközi kapcsolatait, jelentős szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO fórumain.7 I.3.A katasztrófavédelmi rendszer átalakítása Országunk hosszú évekig katasztrófák, veszélyhelyzetek szempontjából kifejezetten biztonságosnak volt tekinthető. Az elmúlt évek, évtized történéseinek hatására azonban sajnálatos módon megdőlni látszik ez az állítás. Magyarországot a közelmúltban eddigi történetének legnagyobb jelentőségű katasztrófái sújtották, gondolván többek között a tiszai cianid szennyezésre, a 2002-es, a 2006-os árvizekre, valamint a 2010 májusjúniusában rekordméretű ár- és belvízhelyzet kialakulására, nem elfeledve a különböző veszélyes ipari üzemekben bekövetkezett tűzeseteket sem. Napjainkban hidrológiai szempontból a veszélyt nem egyszerűen az emelkedett vízállás jelenti, hanem a tény, hogy a folyók mentén nagyvárosok, ipari és agrárközpontok, kiemelkedő infrastruktúra alakult ki, így egy-egy árvíz hatalmas emberi, anyagi, ökológiai értékeket sodorhat veszélybe. Kiemelném továbbá a 2010 októberében az ország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófáját, amely eddig ismeretlen feladat elé állította a katasztrófavédelem szakembereit, annak kezelésére nem volt kidolgozott protokoll.8 Visszagondolva az elmúlt 12 év történéseire, könnyen belátható, hogy a 2000-ben kialakult integrált szervezet jól vizsgázott, a kialakított tervezési, irányítási, szervezeti és működési rendszer képes volt a veszélyhelyzetek kezelésére, beleértve a kisebb súlyú lokális eseményeket, valamint a jelentős, súlyos veszélyhelyzeteket is. Azonban az eltelt időszakban megnőtt a lakosságot, anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti 6 A katasztrófavédelemről szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Általános szabályok 1. 7 Dr. Bakondi György: Katasztrófavédelem 2000, o. 8 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiadványa, 2011: Vörösiszap, Magyarország

10 és ökológiai katasztrófák száma, összetettebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. A fent említett események egyszerre különböző szintű és fajtájú beavatkozásokat igényeltek, rámutatva a rendszerfejlesztési lehetőségeire, annak, illetve a különféle feladatok pontosításának további szükségszerűségére.a katasztrófavédelem tehát nemzeti ügy ésaz állampolgárok által elvárt szerepének betöltése megköveteli a különböző változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, melyek mellett fontos az állami szerepvállalás növelése és elengedhetetlen a fejlesztések megvalósítása.a társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett kisebb-nagyobb eseményeket, veszélyhelyzeteket, katasztrófákatgyors reagálással, szakszerűen,összehangolt tevékenységgel végezzék az erre létrehozott szervek és szervezetek. Ezért volt szükséges a katasztrófavédelem a tervezési, szervezési, végrehajtási, irányítási, létesítési, stb. tevékenységének, az élet- és vagyonbiztonság növelése céljából történő újragondolására. Az Országgyűlés szeptember 19-én az Alaptörvénnyel összhangban, kétharmados többséggel szavazta meg az új katasztrófavédelmi törvényt, amely január 1-én lépett hatályba párhuzamban a törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelettel. A katasztrófavédelem jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható a Magyarország területén élő lakosság életének,vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatosfenntartása.ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a katasztrófavédelem a közbiztonság szerves részévé vált. Ezzel gyakorlatilag egy új katasztrófavédelmi rendszer született, illetve születik, hiszen az átalakítás e dolgozat írásának időpontjában is zajlik. Alapvetően a törvény 4 fő elemmel rendelkezik: az iparbiztonsági hatóság létrejötte, a védelmi igazgatási rendszer átalakítása, a polgári védelem magyarországi rendszerének és a tűzvédelem rendszerének átalakítása volt a cél. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kitűzött célt a törvény végrehajtása során az állam (jogalkotással) az állampolgár (jogkövető magatartással) és a katasztrófavédelem (a törvény végrehajtásával) együttműködésével, együttgondolkodásával lehet csak elérni. I.3.1.A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás és segítségkérés Dolgozatomban az új törvény illetve az annak végrehajtására irányuló kormányrendelet azon részeivel kívánok részletesebben foglalkozni, amelyek a nemzetközi segítségnyújtásra és segítségkérésre vonatkoznak. 11

11 A végrehajtási rendelet szabályozza a hazai és nemzetközi területen egyaránt közreműködő valamennyi önkéntes mentőszervezet tevékenységét, védekezésbe történő bevonását, az alkalmazandó költségtérítés szabályait, valamint a különféle társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való részvételét is.9 A törvény és katasztrófasegély a végrehajtási nyújtásával, rendelete illetve részletesen fogadásával foglalkozik kapcsolatos a nemzetközi szabályrendszer pontosításával, meghatározza a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz vagy közvetlenül a Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határmenti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése nyomán a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához szükséges anyagok és információk átadása, illetve kiküldött eszközök és mentő csapatok biztosítása 10, a nemzetközi katasztrófa segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetve regionális vagy határmenti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése, amelyben a hazai veszélyhelyzet vagy katasztrófa következményeinek a felszámolásához anyagokat, információkat, eszközöket vagy mentő csapatokat kér és fogad 11fogalmát,valamint új elemként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogosítványainak jelentős bővítése jelenik meg. A törvény a BM OKF főigazgatója részére biztosít jogosítványt az uniós polgári védelmi együttműködési rendszerhez való kapcsolódás érdekében, hiszen a NATO és az EU kötelezettségeinkből adódóan a törvény részévé kellett tenni a NATO veszélyhelyzeti tervezés rendszerét, valamint a polgári védelmet és a katasztrófák elleni védekezést érintő uniós feladatokat, az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásával és végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket is. Tehát a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás esetében a BM OKF felelős a tevékenység koordinálásáért, az operatív feladatok elvégzéséért, ennek kapcsán nemzeti kapcsolattartóként működik az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete felé. Minden esetben a főigazgató tesz javaslatot a Kormány részére, természetesen a felelős miniszter útján, egy-egy külföldi 9 Dr. Tóth Ferenc-Mukics Dániel: Polgári Védelmi Szemle, 2011: Az új katasztrófavédelmi törvény áttekintése és az abból fakadó új kihívások. 10 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Értelmező rendelkezések pont 11 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Értelmező rendelkezések pont 12

12 beavatkozást illetően, melynek során a felelős miniszter valamint a külpolitikáért felelős miniszter szoros együttműködésben köteles a segítségnyújtás lebonyolítására. Nemzetközi segítségkérés esetében szintén a katasztrófavédelem vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján tesz javaslatot a Kormány részére, valamint tájékoztatja az EU, a NATO, az ENSZ stb. keretein belül működő magyar külképviseleteket a kialakult helyzetről, továbbá minden esetben meghatározza és koordinálja a nemzetközi szervezetekkel közösen elvégzendő feladatokat. Az alábbiakban egy egyszerűsített szervezeti ábrával szeretném szemléltetni az eddig már felvázolt hierarchikus rendszert, hozzájárulva ezzel annak jobb megértéséhez, azonban a Belügyminisztérium és a BM OKF szervezeti ábrájának egészét történő részletes bemutatástól jelen keretek között eltekintek. 1. sz. ábra A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás és kérés folyamatának egyszerűsített hierarchiája Magyar Kormány Kormányfő Belügyminisztérium Belügyminiszter Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgató Főigazgató-helyettes Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség NEMZETKÖZI FŐOSZTÁLY HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Kutató Mentő Szolgálat Forrás: Saját készítés, a BM OKF és a BM szervezeti ábrája alapján. 13

13 II. A katasztrófavédelem nemzetközi szinten A BM OKF határainkon túlnyúló feladatkörét tekintve felelős a nemzetközi kapcsolattartásért és együttműködéséért a kormány külpolitikájával és a felelős minisztérium nemzetközi tevékenységével összhangban. Hatáskörébe tartozik továbbá az EU, NATO és ENSZ tagságból adódó komplex feladatok, kötelezettségek végrehajtása. Nemzetközi együttműködésünk egyrészt kétoldalú és többoldalú együttműködések, másrészt a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok útján valósul meg. A központi katasztrófavédelmi szerv keretein belül a Nemzetközi Főosztály felelős ezért a feladatkörért, mely az alábbiakban foglalható össze: kétoldalú kormányközi együttműködések keretében kapcsolatot tart a partnerországokkal, szervezi és koordinálja a nemzetközi szervezetekkel (EU, ENSZ, NATO) és regionális szervezetekkelvaló kapcsolattartást és biztosítja a részvételt ezekben szervezetekben, szervezi a Magyarországról nemzetközi külföldre, katasztrófa mind segítségnyújtási külföldről feladatokat Magyarországra (mind történő viszonylatban). II.1. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás az ENSZ rendszerében Nemzetközi szinten a katasztrófavédelem irányítója az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs, továbbiakban: ENSZ OCHA). Ha a világ bármely pontján nemzetközi segítséget igénylő katasztrófahelyzet alakul ki, az említett szervezet felelős a nemzetközi összefogás koordinálásért. Az ENSZOCHA látja el a különféle természeti és civilizációs katasztrófákból eredő feladatokat, koordinálja tehát a nemzetközi erők tevékenységét valamint a humanitárius reagálást, enyhíti a károkat tanácsadók, illetve reagáló egységek kiküldésével. Célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül a katasztrófa típusának megfelelően a legmegfelelőbb segítség érkezzen a helyszínre. Gyakorlati működését tekintve először is fontosnak tartom kiemelni, hogy az ENSZ Alapokmányának értelmében segítségnyújtás csak az érintett ország kérésére és egyetértésével történhet. 14

14 Ha az ENSZOCHA tudomására jut egy kialakult katasztrófahelyzet akár segélykérés, akár a média útján, a szervezet felveszi a kapcsolatot az érintett országgal információ kérés miatt, valamint haladéktalanul értesíti a tagországokat. Szükség esetén egy ENSZ Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoportot (UN Disaster Assesment and Coordination, továbbiakban: UNDAC) telepít, melynek feladata a kezdeti segítségnyújtási fázisban a szakszerű információnyújtás az ENSZOCHA felé, a veszélyhelyzeti becslés segítése, a tábori koordináció végrehajtása, valamint az együttműködés kialakítása a helyi hatóságokkal. A csoport magasan kvalifikált és speciálisan képzett nemzeti veszélyhelyzet kezelési szakértőkből, továbbá ENSZOCHA személyzetből áll. 12 Az Egyesült Nemzetek Helyszíni Műveletek Koordinációs Központja (On-Site Operations Coordination Centre, továbbiakban: OSOCC) koncepcióját eredetileg kizárólag a földrengéseket követő nemzetközi kutatási és mentési tevékenység koordinálására dolgozta ki az ENSZ, ennek ellenére ezt a veszélyhelyzet-kezelési alapelvet széles körben alkalmazták az elmúlt évtizedben - a teljesség igénye nélkül például a 2004-ben Sri Lankát sújtó cunami, vagy a 2005-ös New Orleans-i Katrina hurrikán esetében. Az OSOCC szintén egy magasan képzett szakértékből álló csoport, amely sok esetben az előbb bemutatott, már helyszínen lévő UNDAC személyi állománya által alakul. Három legfontosabb funkciója a vezetés, a műveleti tervezés és a logisztika. A vezetési funkció keretében meghatározza a stratégiát és prioritásokat, koordinálja a helyszínen lévő kutató és mentő csapatok (Search and Rescue, továbbiakban: SAR) valamint az érintett ország helyi hatóságainak tevékenységét. A műveleti tervezés során nyomon követi a helyzetet valamint az erőforrások állapotát, a szükségleteket elemzi és az eredményeket szétosztja, továbbá felelős a közönség kapcsolatért, illetve a média megfelelő tájékoztatásáért. Végül pedig feladatkörébe tartozik a logisztikai teendők elvégzése, az elhelyezések, megfelelő mennyiségű élelmiszer, ivóvíz, közegészségügyi szolgáltatások biztosítása, a szállítások tervezése. A nemzetközi segítségnyújtás és reagálási képesség felgyorsítása érdekében az ENSZ és az Európai Bizottság együttműködésének keretében létrehozták a Virtual OSOCC internetes honlapot, ez a GDACS (Global Disaster Alert and Coordination System) keretein belül működik,melyen keresztül jelszavas hozzáféréssel az országok valós idejű 12 dr.ország Imre (szerk.): Humanitárius Ügyek Koordinációs irodája, Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó csoport, INSARAG irányelvek. A BM OKF belső kiadványa. 15

15 információkat adhatnak, illetve kaphatnak egy-egy kialakult helyzetről. A honlapon nyomon követhető többek között a katasztrófa-helyzet esetleges változása, a szenvedő ország által kért eszközök, bevethető erők listája, a kérés alapján már felajánlott segítség, valamint a segítség célba érkezése és felhasználása is. Az ENSZ a természeti katasztrófákat globális problémának tekinti és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, valamint azok csökkentésére. Alapvető célja a nemzetek katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének növelése. A Nemzetközi Katasztrófa Csökkentési Stratégia (International Strategy for Disaster Reduction, továbbiakban: ISDR) célja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi katasztrófa-csökkentési programok kidolgozásához, megvalósításához, kihangsúlyozva a következő területeket: lakosságtájékoztatás, képzés és oktatás, információ-kezelés és csere. Tehát a koncepció arra törekszik, hogy a társadalom képessé váljon a természeti kockázatok és az azokkal kapcsolatos természeti és technológiai eredetű hozzájárulva ezzel katasztrófák a környezeti, kedvezőtlen emberi, hatásaival gazdasági és szembeni ellenállásra, szociális veszteségek csökkentéséhez. II.1.1.A Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport : INSARAG A Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (International Search and Rescue Advisory Group, továbbiakban: INSARAG) több mint 80 ország és katasztrófareagáló szervezet globális hálózata ben született meg az Egyesült Nemzetek és az 1988-as örményországi súlyos következményekkel járó földrengésre reagáló nemzetközi SAR csapatok kezdeményezésére.13 Az INSARAG azon küldetés tükrében jött létre, hogy fejlessze a hatékony nemzetközi kapcsolatokat az emberi élet mentése és humanitárius szolgáltatások érdekében, természeti vagy ember által okozott katasztrófákat követően. Tevékenységeit illetően törekszik a veszélyhelyzeti felkészülés, a nemzetközi kutató és mentő csoportok közötti együttműködés javítására, valamint a műveleti eljárásokkal és a tanulságokkal összefüggő információcsere elősegítésére. A világméretű részvételt biztosítva tevékenysége három Regionális Csoportba szerveződik: Afrika/Európa/Közel-Kelet Régió, Ázsia/Csendes-óceáni Régió és az Amerikai Régió

16 Számos, az INSARAG-ot kollektíven alkotó ország erőfeszítésének az eredményeként megszületett - mintegy a nemzetközi kutató és mentő csoportok funkcióinak és műveleteinek közös értelmezéseként - a Nemzetközi Kutatási és Mentési Reagálási Rendszer (INSAR). A tanácsadó csoport működési szabályzatát az INSARAG Irányelvek dokumentumban foglalták össze, amely egyrészt egy áttekintés az előbb felvázolt Reagáló Rendszerről, másrészta katasztrófa helyszínére érkező SAR-csapatok tevékenységét, valamint a működésükkel szemben támasztott minimumkövetelményeket tartalmazza. Az Irányelveket az ENSZ 57/150 számú Közgyűlési Határozat fogadta el, december 16án.A szervezet célja, hogy a dokumentumot minél szélesebb körben elfogadtassa. Ezek ugyan csak ajánlások, de tekintettel arra, hogy a mentés során a hatékonyság legmagasabb foka elérése érdekében a felkészülés szakaszától a helyszínről történő hazaérkezésig az összes műveletet szabályozzák, a nemzetközi segítségnyújtásban résztvevőknek tiszteletben kell ezeket tartani. Az elmúlt két évtized folyamán a világ különböző, sűrűn lakott területein bekövetkezett katasztrófák rámutattak a mentésben résztvevő nemzetközi SAR kapacitások egyesítésének a szükségességére, hogy a bennrekedt áldozatok mentése a lehető leghatékonyabban folyhasson. Az erőfeszítések esetleges duplikációját elkerülvén, a csoportok közötti kialakult koordináció elősegíti a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának maximalizálását a kapacitások egyesítése útján. Az együttműködés azért is elkerülhetetlen, hogy a helyszínre érkezett csapatok jelenlétükkel ne hátráltassák a helyi mentőhatóságok munkáját. Három szinten szükséges a nemzetközi segítségnyújtás koordinációja: Stratégiai szint: nemzetközi segítségnyújtó közösség 2. Műveleti szint: az érintett ország fővárosában, régiójában 3. Helyi tábori szint: terepszinten, ahol segítségnyújtó tevékenységek kerülnek végrehajtásra az áldozatok körében 14 dr. Ország Imre (szerk.): Humanitárius Ügyek Koordinációs irodája, Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó csoport, INSARAG irányelvek. A BM OKF belső kiadványa. 17

17 Utóbbi szint több területen követeli meg a koordinációt. Elsőként szükség van a károk és szükségletek azonnali feltérképezésére, majd a tervezett segítségnyújtási erőfeszítések gyors terepkoordinációjára. Igényli továbbá a segítségnyújtási eljárások és koordinációs rendszerek mielőbbi kifejlesztését, valamint a know-how és technológiacserét a mentésben résztvevő csapatok között. Hazánk csatlakozását az ENSZ OCHA/INSARAG rendszerhez 2003 őszén jelentette be a BM OKF akkori főigazgatója, melyet az évek során kialakult rendkívül jó és eredményes közvetlen kapcsolat a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával tett lehetővé. A két fél megállapodott egy három fázisú képzési folyamat lebonyolításáról, melyet az OCHA folyamatos szakmai és konzultációs segítsége kísért. Az első fázisban az OKF szakemberei ismerkedtek meg az INSARAG irányelvekkel, ezzel jogosultságot szerezve mások kiképzésére. Ez a folyamat volt a kiképzők kiképzése. A második szakaszban a tényleges hazai mentőszervezetek kiképzése zajlott, majd a harmadik fázis keretében, 2005-ben sor került egy minősítő gyakorlat megrendezésére, melynek keretében speciális képzettségű magyar civil mentőszervezetek megkapták az ENSZ OCHA minősítő tanúsítványát. A kettő közepes, és egy nehéz kategóriába sorolt csapat felhatalmazást nyert, hogy a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásban hivatalosan képviseljék Magyarországot és az ENSZ-et is. Az ENSZ azóta is mérföldkőnek tekinti a magyarországi minősítési folyamatot és a megrendezett INSARAG gyakorlatot. Magyarország tesztelte le ugyanis azt a minősítési és képzési rendszert, amely ma alapját képezi az INSARAG Külső Minősítő (IEC, INSARAG External Classification) rendszerének. Utóbbi egy az országoktól független, minden esetben azonos elemeket felsorakoztató minősítő rendszer, amely hozzájárul ahhoz, hogy egy nemzetközi katasztrófa helyzet esetében magas központi koordináció mellett kizárólag csak felkészült, szakképzett és megfelelő erőforrásokkal rendelkező csapatok segítsék az érintett ország hatóságait a mentés során. Azért, hogy a már korábban minősített SARcsapatok megfeleljenek az időről időre megújuló koncepciónak, a szervezet kidolgozott egy úgynevezett újraminősítő rendszert is (IER, INSARAG External Reclassification). E kettő közösen alkotja az INSARAG minősítő rendszerét, melynek kialakítására nagy szükség volt, hiszen korábban a SAR-csapatoknak országonként egyéni és több szempontból eltérő akkreditációs folyamaton kellett keresztül menniük, amely azonban egy 18

18 katasztrófahelyzet esetében a koordináció, összehangoltság és az együttműködés hajlandóságának hiányát mutatta.15 Hazánk a BM OKF-en keresztül a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás teljes jogú tagjává vált, amely nagyban hozzájárult a hazai, integrált katasztrófavédelmi rendszer szakmai elismertségének növeléséhez.ezt a tényt jól alátámasztja, hogy az ENSZ INSARAG Afrika/Európa/Közel-Kelet Regionális Csoportja 2008 novemberében Dubaiban Magyarországot, illetve képviseletében az OKF főigazgatóját választotta meg elnökének a 2009-es időszakra. Hazánk a Közép-Európai térségből elsőként vezethette e nemzetközi szervezet tevékenységét. A dolgozat írásának időpontjában a BM OKF két városi kutató és mentő csapatot kíván minősíteni, illetve újraminősíteni feltehetőleg 2012 októberében - az INSARAG Irányelveknek megfelelően. Ennek célja, hogy Magyarország ismét a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtáshoz felkészült és kiképzett mentő egységekkel rendelkezzen, a segítségnyújtás során alkalmazott és a tapasztalatok alapján folyamatosan frissített irányelveknek megfelelően. A Nehéz Városi Kutató és Mentő Csapat (HUNOR, Hungarian National Organisation for Rescue Services) és a Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat (HUSZÁR, Hungarian SAR) felkészítése a minősítésre jelenleg is folyamatban van. Az említett mentőcsapatokkal, azok jövőbeni működési feltételeivel dolgozatom egy későbbi fejezetében kívánok részletesebben foglalkozni. II.2.Katasztrófavédelem a NATO keretében A NATO-ban a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (Civil Emergency Planning, továbbiakban: CEP) keretében kerülnek kidolgozásra közös tervek annak érdekében, hogy a szövetség polgári erőforrásait összehangoltan és hatékonyan tudják alkalmazni a stratégiájának támogatására mind nemzeti, mind NATO szinten. A polgári veszélyhelyzeti tervezés alapvető célkitűzése, hogy a sebezhető társadalmakat a következmények ellen megvédje. Az országok tervei összehangoltan sokkal hatékonyabban hozhatók működésbe, ez bizonyított tény, ennek ellenére a polgári veszélyhelyzeti tervezés nemzeti feladat és az erőforrások is nemzeti felügyelet alatt maradnak. Tehát a NATO elvei szerint a CEP nemzeti felelősség. 15 INSARAG External Classification / Reclassification Guidelines,

19 A CEP a legnagyobb nem katonai program a Szövetségen belül. Alapvetően a tevékenységek összehangolását célozza, miközben kiterjed a tagországok mellett az együttműködő partnerországokra is. APolgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (Civil Emergency Planning Committee, továbbiakban: CEPC)felelős egyrészt a tervező és adminisztratív tevékenység, másrészt a NATO katonai és civil szerveivel a megfelelő szintű együttműködés biztosításáért. A bizottság az Állandó Képviseletek részvételével állandó, valamint évente kétszer a nemzeti katasztrófavédelmi vezetők részvételével plenáris formában működik. Alapvető feladata, hogy ajánlásokkal segíti a nemzeti CEP szervezeteket a Miniszteri Irányelvek elfogadásában, amely a területre vonatkozó feladatokat és irányokat foglalja össze, felügyeli az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs továbbiakban: Központ (Euro Atlantic EADRCC)nemzetközi Disaster katasztrófa Response coordination segítségnyújtással Centre, kapcsolatos tevékenységét. Ezenkívül szerepe, hogy elősegítse a hatékony nemzetközi reagálást, segítse a nemzeteket a tervezésben és felkészülésben, amennyiben azok nem képesek megbirkózni egy-egy krízishelyzettel őszén Lisszabonban elfogadásra került az új Stratégiai Koncepció, amely a Szövetség jövőbeni feladatait határozza meg és ennek köszönhetően a hagyományos polgári védelmi témák mellett új kihívások is szerepelnek a NATO CEP napirendjén. Középpontba került az új és változó kihívásokra való reagálás, így különösen az energiabiztonság, terrorizmus, klímaváltozás és a számítógépes hálózatok elleni támadásokkal szembeni védelem elősegítése. Magyarország ezen a területen 1995-ben, mint Békepartner kezdte együttműködését a NATO-val, majd a tagság évi elnyerése után a szakmai kapcsolat tovább mélyült. A belügyminiszter a CEP hazai koordinációját a BM OKF-en keresztül látja el. Utóbbi részt vesz a CEPC plenáris ülésein, valamint egy külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt révén részt vesz az állandó üléseken is. A nemzetközi segítségnyújtás tekintetében a BM OKF a kapcsolati pont az EADRCC tevékenységében, amely katasztrófahelyzet esetén koordinálja a partnerországokból érkező segítséget és biztosítja az országok közötti folyamatos információ cserét. A NATO Polgári Védelmi Csoportjában szintén a BM OKF látja el a szakmai képviseletet. A csoport 2011-es őszi szemináriumának Budapest adhatott otthont, melyen főként a polgári védelem számára feladatot jelentő kockázatokról és veszélyhelyzetekről, valamint a globalizációs folyamatokból következő kihívásokról volt szó. 20

20 A szeminárium végén a tagállamok a következő következtetéseket vonták le: a katasztrófák száma folyamatosan nő, valamint nő az egy katasztrófával egy időben vagy egy helyszínen egy másik katasztrófa bekövetkezésének esélye, amelynek következtében a sebezhetőség sokszorosára növekedhet. Ezért NATO szinten is közös forgatókönyvek, megoldások, reagálási tervek stb. kidolgozása szükséges a felkészültség megerősítése érdekében. II.3. Polgári Védelem a Közösség szintjén Az Európai Unió valamennyi tagállamának megvannak a saját materiális, humán és pénzügyi eszközei következmények egy esetleges megszüntetésére. katasztrófa helyzet Azonban a kezelésére, tagállamok a által kialakult felépített katasztrófavédelmi rendszerek a saját katasztrófa veszélyeztetettségnek megfelelően kerültek kialakításra. Európa országai e téren sokszínűséget mutatnak. Míg a déli területek kitettek az erős földrengések, erdőtüzek pusztításának, addig az északi országokban sokkal valószínűbb egy technológiai, ember által okozott katasztrófa helyzet kialakulása. Régiónkat és az elmúlt évek történéseit szemügyre véve azt gondolom, hogy a legnagyobb valószínűséggel ár- és belvizek okozta veszélyhelyzetekkel kell számolnunk. Mindez jól prezentálja, hogy a tagállamok felkészültsége nem egyforma, éppen ezért az együttműködésre közösségi szinten rendkívül nagy szükség van. A katasztrófavédelmi közösségi együttműködés a szubszidiaritás elvén keresztül valósul meg, kiegészítve a tagállami erőfeszítéseket. A katasztrófavédelem tehát a tagállamok feladata marad, közösségi szinten egy koordináció, együttműködésre való törekvés valósul meg. A közösségi együttműködés a polgári védelem területén alapvetően biztosítani kívánja a lakosság, a környezet és a tulajdon hatékony védelmét különféle természeti vagy technológiai katasztrófák esetén, valamint ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést mind a megelőzés mind pedig a védekezés tekintetében. Részletesebben kifejtve a tevékenységek a következők: 16 a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű intézkedésének támogatása és kiegészítése a megelőzés, a polgári védelemben részt vevők felkészítése és a természeti vagy ember által okozott katasztrófák kezelése tekintetében; 16 Lisszaboni Szerződés, 176. c. cikkely 21

21 a nemzeti polgári védelmi szolgálatok gyors és eredményes operatív együttműködésénekelőmozdítása; a nemzetközi szintű polgári védelmi intézkedések koherenciájának előmozdítása. Ezeken felül az Európai Unió törekszik arra, hogy hozzájáruljon a nagyközönség tájékoztatásához az európai polgárok önvédelmi szintjének növelése céljából. A következő ábra jól szemlélteti a polgári védelem szimbólumának segítségével- az EU Polgári Védelmi Mechanizmus három alapvető célkitűzését. 2.sz. ábra Az EU Polgári Védelmi Mechanizmus célkitűzései Forrás: Kristofer Thelin előadása: The European Civil Protection Mechanism, március 10, Revinge, Svédország (saját fordítás) A Lisszaboni szerződés decemberi hatályba lépését követően az EU-ban jelentős változások történtek, amely a katasztrófavédelem területére is kiterjedt. Korábban a polgári védelem a Környezeti Főigazgatóság (Directorate-General for the Environment, DG ENV) irányítása alá tartozott, azonban a Szerződés következtében összevonásra került a humanitárius területtel. E folyamat során született meg a Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság (Directorate-General for Humanitarian Aid, DG ECHO). 22

22 II.3.1. EU Polgári Védelmi Mechanizmus Történeti Áttekintés 1985 májusában egy Rómában tartott első miniszteri értekezlet fektette le a közösségi együttműködés alapjait a polgári védelem területén és 1994 között hat rendeletet fogadtak el, mely határozatok végrehajtásának eredményeképpen több operációs eszköz került létrehozásra. Ezek kiterjedtek egyrészt a polgári védelem résztvevőinek felkészültségére, másrészt a reagálásra egy katasztrófa esetén. 17 Az Európai Tanács július 8-án határozatot hozott a tagállamok közötti természeti és technikai katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtás javításáról. Ennek a megvalósítását célozta a Bizottság által az ún. Műveleti Kézikönyv kidolgozása, amely egyrészt tartalmazta a tagállamok és a Bizottság kapcsolati pontjait, másrészt hozzáférést biztosított a szakértőkhöz és az értékelési és összekötői feladatokhoz. Két intervenciós eszköz létrehozására is sort került. Az egyik a 24/24 órás működési struktúra, amely az információk összegyűjtését és továbbítását kapta feladatául, a másik pedig a szakértők mobilizálásáért lett felelős. A Bizottság kiképzéssel, szakértők cseréjével és különféle szimulációs gyakorlatok megszervezésével törekedett/törekszik a hatékony segítségnyújtás kialakítására. Ezen felül a tagállamok szintén 1991-ben létrehozták az 112-es, egyedüli európai veszélyhelyzeti hívószámot, javítva ezzel a hatékony reagálási képességet, hiszen ezáltal az európai polgároknak bárhol Európában egyetlen telefonszámra kell csak emlékezniük, így az összes tagállamban kapcsolatba tudnak lépni a veszélyhelyzet kezelési szolgálatokkal. A Bizottság tulajdonképpen arra törekedett, hogy rendeletek, konzultációkat követően létrehozott akciók során, egy rugalmas, jogi és adminisztratív hátteret alakítson ki, támogatva ezzel a nemzetállamok szintjén tett lépéseket. A hatóságok közötti hosszú távú és jelentős együttműködések következtében a Közösség eljutott az október 31-ei, a polgári védelem területén meglévő közösségi együttműködésről szóló rendelet elfogadásához évi tanácsi döntés alapján kialakításra került egy Közösségi Akcióterv, amely tovább szélesítette az együttműködést a polgári védelem területén, átfogta a megelőzés területét ésnagyobb hangsúlyt helyezett a polgárok tájékoztatására Dr.Ország Imre (szerk.) 2000, Az Európai Unió Polgári Védelmének zsebkönyve, BM OKF kiadvány,15-16.o. Dr.Ország Imre (szerk.) 2000, Az Európai Unió Polgári Védelmének zsebkönyve, BM OKF kiadványa, 1721.o

23 Az első kétéves akcióprogramot ( ) egy ötéves követte ( ), amelyet végül 2006-ig meghosszabbítottak október 23-án tanácsi döntés született a Bizottság javaslatára, amely egy közösségi mechanizmus létrehozását célozta a polgári védelmi segítségnyújtás terén történő együttműködés további előmozdítására. A Mechanizmus kialakításakor az EU azt tartotta szem előtt, hogy lehetővé tegye a különböző katasztrófák esetén a szükséges források mozgósítását, ezáltal megfelelő segítséget nyújtva akár egy uniós tagállam, akár egy Unión kívüli tagállam számára, valamint egy összehangoltabb és hatékonyabb beavatkozás végrehajtását. Tehát a közösségi szinten folytatott polgári védelmi politika a segítségnyújtás elvén alapszik, ahogy korábban már említettem az nem kerül ki a nemzetállamok hatásköre alól, csupán azok az intézkedések kerülnek közös végrehajtásra, amelyeket közösségi szinten eredményesebben lehet véghezvinni. Az Unió egyértelműen nagy hangsúlyt fektet a megelőzési, felkészülési és reagálási folyamatok hatékonyabbá tételére, a szaktudás mobilizálására, valamint az önkénteseket és a lakosságot érintő akciók lebonyolítására. A Polgári Védelmi Mechanizmust részletesebben a következő alfejezet tárgyalja. II.3.2. Az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa és annak felülvizsgálata Az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát a 2001/792/EK/Euratom Tanácsi Határozat hozta létre, ami január 1-jével lépett hatályba. Azóta több alkalommal felülvizsgálatra és módosításra került. A közösségi polgári védelmi Mechanizmuscélja, hogy az EU és a tagállamok között a személyek, tulajdon, környezet és kulturális örökség védelme érdekében, természeti és ember által okozott katasztrófák, terrorcselekmények, műszaki, radiológiai és környezeti balesetek esetében, az EU-n belül és harmadik országokban elősegítse fokozott együttműködésüket. 19 Ugyanakkor nem érinti a tagállamok felelősségét olyan szempontból, hogy azok kötelesek a területükön élő embereket, a környezetet és a tulajdont megvédeni a katasztrófáktól, valamint kötelességük olyan veszélyhelyzetet kezelő rendszereket kialakítani, amelyek képesek kezelni az olyan jellegű katasztrófákat, melyekre fel lehet készülni

24 A létrejött koncepció kialakítja a közösségi katasztrófa-reagálási rendszert és meghatározza a tagállamok, a Bizottság, valamint a segítséget kérő és nyújtó állam feladatait. A Mechanizmus jelenlegi tagállamai az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland, Lichtenstein, Norvégia, Horvátország, valamint Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság. Utóbbi 2012 februárjában vált tagállammá. A Mechanizmus tehát a 32 résztvevőjével mintegy 514 millió lakost képvisel. Az alább látható térkép ábrázolja a Mechanizmusban részt vevő államokat, szemléltetve az együttműködés kiterjedtségét. 2. sz. térkép A Mechanizmus tagállamai Az előbb már említett módosítások közül alapvetően szeretném hangsúlyozni, hogy 2007ben a polgári védelem jogi alapjai átdolgozásra kerültek, ennek hatására megerősödött a Mechanizmus. Fontos tényezője volt ennek az átalakításnak, hogy ahhoz az EU Tanácsa a 2007/162/EK, Euratom határozattal a polgári védelmi Pénzügyi Eszköz révén stabil pénzügyi hátteret hozott létre. Ez a Pénzügyi Eszköz a as költségvetési periódusra biztosítja a közösségi polgári védelmi tevékenységek finanszírozását. 25

25 Kiemelendő továbbá, hogy a kiegészítő szállítási képességek biztosítása a hatálya alá esik, illetve egyértelmű különbséget tesz az EU-n belüli és az EU-n kívüli tevékenységek között. A pénzügyi keret a költségvetési periódusban mintegy 189,8 millió euró, évente 20 millió euró az Unión belüli, valamint 8 millió euró harmadik országban folytatott akciókra. A Pénzügyi Eszköz december 31-én veszti hatályát. A Pénzügyi Eszköz a polgári védelmi tevékenységek három fő irányát fedi le: megelőzés, felkészülés, reagálás. A keret által finanszírozható akciók a következők: 20 reagáló, illetve felkészültséget célzó akciók a Polgári Védelmi Mechanizmus keretében, pl. képzések, gyakorlatok, bevetések, projektek és képzések a megelőzés és megfelelő felkészültségi szint kialakítása érdekében, társfinanszírozás a tagállamok erőforrásainak a szállítására a Mechanizmus keretein belül történő műveletek során. 2007/779/EK, Euratom Tanácsi Határozat a Mechanizmust létrehozó határozat megújításaként született meg, amire szükség volt, hiszenjelentősen megnőtt az azonnali polgári védelmi segítségnyújtásra szolgáló mechanizmust igénylő országok száma. A mechanizmust tehát meg kellett erősíteni. Alapvető célkitűzés volt, hogy biztosítsák a hatékonyabb és láthatóbb európai szolidaritást, valaminthozzájáruljanak egy európai gyorsreagálási képesség kifejlesztéséhez. A katasztrófahelyzetben történő együttműködést támogató legfontosabb elemek a következők: 1. Különféle kiképzési programok kialakítása és megvalósítása a beavatkozó csapatok, szakértők számára.ennek a jelentősége rendkívüli, hiszen a már kidolgozott eljárások továbbfejlesztése, az együttműködés és a szaktudás erősítése a rendszeres képzés nélkül nem kivitelezhető

26 2. Egy Megfigyelési és Tájékoztatási Központ (Monitoring and Information Centre, továbbiakban: MIC) létrehozása és működtetése, melynek főbb jellemzői: feladatait napi 24 órán át polgári védelmi egységek látják el; mindig elérhető kapcsolati pontként működik és azonnali reagálásra képes; a nemzetközi SAR csapatokat illetően egy részletes adatbázissal rendelkezik. 3. Veszélyhelyzetek esetére a Közös Kommunikációs és Tájékoztatási Rendszer (Common Emergency Communication and Information System, továbbiakban: CECIS) létrehozása és irányítása. Kiemelendő, hogy ennek működését webes technológia és több nyelven való elérhetőség jellemzi.alapvető feladata, hogy biztosítsa az információk zavartalan és folyamatos közlését és cseréjét a MIC és a tagállamok között. 4. A közösségi polgári védelem célja olyan érzékelő és figyelmeztető rendszerek kiépítésének az elősegítése (tanulmányok, értékelések útján) a tagállamok területén, amely együtt tudnak működni a MIC-el és CECIS-sel és amelyek az esetleges katasztrófa fenyegetéseket tudják előre jelezni. 5.A tagállamok hozzáférésének támogatása a felszereléshez és szállítási erőforrásokhoz. 6. További szállítási erőforrások rendelkezésre bocsátása a gyors reagálóképesség kialakítás érdekében. 7. Unión kívüli országokban súlyos katasztrófa- illetve vészhelyzet eseténkonzuli tevékenység elősegítése polgári védelmi aspektusban. Szakdolgozatom témájának aktualitását kiemelve, a következőkben szeretnék kitérni az EU Polgári Védelmi Mechanizmus napjainkban a dolgozat írásának idején folyamatban lévő felülvizsgálatára. Az Európai Bizottság 2011 decemberében jogszabály javaslatot terjesztett elő a közösségi polgári védelem területén történő együttműködés további erősítése érdekében. A cél egy még eredményesebb és hatékonyabb vészhelyzeti reagáló képesség kialakítása, hangsúlyt fektetve továbbra is a megelőzésre és felkészültségre. A javaslat a mechanizmus jelenlegi ad-hoc jellegét felváltaná egy olyan rendszerrel, amelyben a segítségnyújtás előre tervezett és a segélyek minden esetben célba juttathatók a bekövetkezési helytől függetlenül. 27

27 A javaslat előzményének tekinthető egyrészt a Lisszaboni Szerződés, melynek értelmében az Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítása érdekében. 21, másrészt a 2010 októberében a Bizottság által benyújtott A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe című terv. A Bizottság ennek keretében felvázolta az elképzeléseit egy gyorsabb és hatékonyabb uniós vészhelyzeti reagálással kapcsolatban. A tervezet mind a tagállamok mind pedig az Európai Parlament politikai támogatását elnyerte, és a jelenlegi felülvizsgálat alapját képezi. Kiemelném, hogy a javaslat kidolgozása során a Bizottság szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak a más szakpolitikákkal és célkitűzésekkel való összhang megteremtésére, elsősorban a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás összehangolására, hiszen az EU által katasztrófa helyzet során bevethető eszközöket e két terület adja. A javaslat továbbá hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, valamint az uniós polgárok biztonságának a fokozásához. Az Európai Bizottság ez elkészített javaslattal az előzetes megtervezésre kívánja helyezni a hangsúlyt, mellyel az együttműködés szorosabbra fűzése a cél. Eszközként többek között a tagállamok eszközeinek feltérképezése, készenléti tervek felállítása, valamint a kockázatkezelési tervezés javítása jelenik meg. Továbbá a javaslat szerint finanszírozást biztosítanak majd a tagállamokban az azonosított hiányosságok pótlására. Fontos része, hogy szorgalmazza a közös képzéseket és határokon átnyúló gyakorlatokat szolgáló befektetések növelését is. Sor kerülne a szállítási módok racionalizálására, hogy azok lehetővé tegyék az uniós segélyek azonnali útnak indítását.22 Az új elemeket tekintve mindenképpen kiemelném az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozását, a tagállamok reagálási kapacitásainak összevonásával. A javaslat értelmében a Bizottság meghatározza a kapacitási célokat, továbbá minőségi követelményeket is felállít azokat illetően. A tagállamok rendelkezésre bocsátott kapacitásai egy eljárás keretében kerülnek majd jóváhagyásra. Ez a rendszer biztosítani fogja, hogy a tagállamok egytől egyig ugyanolyan minőségű erőforrásokat, szállítási eszközöket stb. bocsássanak rendelkezésre, ami nagyban hozzájárulhat egy gyors és hatékony reagáláshoz katasztrófa helyzet során. 21 Lisszaboni Szerződés, 176.c. cikkely

28 A felajánlott kapacitások azonban a tagállamok kezében maradnak, egy esetleges bevetés során az összehangolásukat a Bizottság végezné az Emergency Response Centre-n (ERC) keresztül. Ezzel eljutottam egy újabb javasolt változáshoz, amely a felállítandó Európai Vészhelyzeti Reagálási Központot jelenti (ERC), mely gyakorlatilag felváltja a jelenleg még működő MIC-et és célja egy továbbfejlesztett szolgáltatás nyújtása magasabb szintű tervezés és koordináció mellett. Ezenfelül biztosítani hivatott a tagállamok teljes körű tájékoztatását annak érdekében, hogy a segítség célba juttatása még eredményesebb legyen. Az ERC jövőbeni szerepét a javaslat reagálásra vonatkozó része alapján szeretném felvázolni és egy-egy ábrával szemléltetni, különválasztva az Unión belüli és azon kívüli területeken bekövetkezett katasztrófa helyzeteket. A segítségnyújtás koordinációja ugyanazon az alapon működne, mint a már bizonyított MIC által vezetett rendszerben. Az Európai Unión belül súlyos katasztrófa következik be, vagy annak bekövetkezése jól látható, az érintett tagállam az ERC-n keresztül tud segítséget kérni. Új tényezőként a veszélyben lévő tagállam ahhoz is folyamodhat, hogy a kapacitások ideiglenes, előzetes kihelyezését kéri. Ha segítségkérés érkezik be az ERC-hez, az haladéktalanul továbbítja a tagállamok kapcsolattartási pontjaihoz, továbbá felelős a szükséges információk összegyűjtésére és továbbítására. Mindezek mellet reagálási tervet javasol. A potenciális segítségnyújtó országok ellenőrzik a kapacitásaikat és mihamarabb eldöntik, hogy képesek e eleget tenni a kérésnek. Erről tájékoztatják a CECIS-en keresztül a katasztrófa által sújtott országot. Az együttes beavatkozások irányításáért a segítségkérő ország a felelős. Hatóságai számukra megfelelő iránymutatásokat alakítanak ki, valamint kijelölik az elvégzendő feladatok határait. Azonban azok végrehajtásáért már a segítségnyújtó állam által kijelölt személy(ek) tartoznak felelősséggel. 29

29 3. sz.ábra A segítségkérés folyamata az EU-n belül A katasztrófa sújtotta ország segítséget kér ERC-n keresztül A kérelem továbbítása a kapcsolattartási pontoknak + az információk összegyűjtése és továbbítása Mindenközben az ERC reagálási tervet javasol és folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat Tagállamok ellenőrzik kapacitásaikat, eldöntik képesek-e a kért segítség nyújtására CECIS útján tájékoztatják a segítséget kérő tagállamot Forrás: Saját szerkesztés a COM(2011) 934 javaslat az Európai Parlament és a Tanács Határozatára az uniós polgári védelmi mechanizmusról alapján Az európai Unió területén kívül bekövetkező katasztrófahelyzetek során a sújtott ország, az ENSZ, vagy egyéb nemzetközi szervezetek kérhetik a Mechanizmus segítségét az ERC-n keresztül. Utóbbi kötelessége a tagállamok haladéktalan tájékoztatása és a folyamatos kommunikáció fenntartása annak érdekében, hogy hatékonyan és összehangoltan tudjanak fellépni. A Mechanizmus keretében az EU szakértői csoport helyszínre küldésével könnyítheti a szükséges erőforrások meghatározását, ezen felül felelős egy reagálási terv elkészítéséért. A mechanizmus aktiválásakor a Bizottság köteles értesíteni az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az hozzájáruljon a művelet összhangjának biztosításához. 30

30 A segítségnyújtásra felkért tagállamok eldöntik, hogy kapacitásaikkal mennyiben tudnak eleget tenni a kérésnek és erről értesítik az ERC-t a CECIS útján. A központ összegyűjti és elküldi az ajánlatokat az érintett ország kapcsolati pontjának, amely ország jóváhagyja a kívánt csapatokat és erőforrásokat és informálja erről az ERC-t. 4. sz. ábra: Segítségkérés folyamata harmadik ország esetében 3. Ország vagy nemzetközi szervezet segítséget kér az ERC-n keresztül ERC tájékoztatja a tagállamokat a kialakult helyzetről és a szükséges segítség milyenségéről ERC folyamatos kommunikációt tart fenn a tagállamokkal Reagálási tervet dolgoz ki A tagállamok ellenőrzik kapacitásaikat és döntést hoznak a segítségnyújtást illetően értesítik az ERC-t ERC összegyűjti a beérkezett ajánlatokat és elküldi az érintett ország kapcsolati pontjának Érintett ország jóváhagyja a kívánt csapatokat, erőforrásokat Forrás: Saját készítés a COM(2011) 934 javaslat az Európai Parlament és a Tanács Határozatára az uniós polgári védelmi mechanizmusról alapján A Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmusról szóló tanácsi határozat értelmében a Lisszaboni szerződés hatálybalépése óta a harmadik országban bekövetkezett veszélyhelyzet esetén az EU Kül- és Biztonságpolitikai főképviselőjének feladata az uniós szintű politikai és stratégiai koordináció, az operatív koordinációért pedig az EU MIC felel (a Mechanizmus átalakítását tárgyaló határozat elfogadása esetén későbbiekben az ERC felel). A főképviselő, a Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöksége egy harmadik országba irányuló akció során folyamatosan együttműködik. 31

31 Az előzőekben felvázolt 2011 decemberében megszületett javaslat értelmében hatályát vesztené a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz létrehozásáról szóló 2007/162/EK, Euratom és az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmusról szóló 2007/779/EK, Euratom határozat. Célja a két határozat egy jogszabályba történő tömörítése lenne, hozzájárulva ezáltal a szabályozás egyszerűsítéshez. A pénzügyi rendelkezések azonban csak január 1-től kerülnének alkalmazásra, hiszen azok a as költségvetési kerethez köthetők. A polgári védelemre fordítható referenciaösszeg a következő költségvetési periódusra vonatkozóan, a javaslat értelmében 513 millió euró, melyből 276 millió euró az Unión belüli és 237 millió euró az Unión kívüli műveletekre előirányzott. A közösségi polgári védelem területén ebből az összegből finanszírozható tevékenységek alapvetően három csoportra oszthatók: 1. általános, 2. megelőzési és felkészültségi, 3. reagálási fellépések. Első csoportba tartoznak a tanulmányok, felmérések készítésével, gyakorlatok, képzések rendezésével, szakértők kommunikációs cseréjével, tevékenységekkel a lakosság összefüggő tájékoztatásával tevékenységek. A és oktatásával, megelőzést és felkészültséget tekintve kiemelendő a kockázatkezelési tervek elkészítésével, az ERC funkcióinak fenntartásával, a CECIS eszközök és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozásával és fenntartásával, a korai figyelmeztető és riasztási rendszerek fejlesztésévek, a kapacitások hiányosságának meghatározásával kapcsolatos költségek. Végül a reagálási fellépések csoportjába sorolható a szakértői csapatok felszereléssel együtt történő elindításával, a kapacitások bevetésével párhuzamosan jelentkező költségek, valamint a tagállamok támogatásának anyagi háttere a szállítási erőforrásokhoz és a kapcsolódó logisztikához való hozzáférésben. A Polgári Védelmi Mechanizmus hatékonyságát jól mutatja, hogy megalapítása óta számos esetben nyújtott segítséget akár természeti, akár technológiai katasztrófáról legyen szó. Az alább látható diagram mutatja, hogy a 2009-es és 2010-es évben 28 alkalommal került sor segítségnyújtásra. 32

32 A Mechanizmus aktiválása az elmúlt 10 évben bekövetkezett komoly veszélyhelyzetek során a teljesség igénye nélkül: földrengések: Algéria (2003 tavasza), Marokkó (2004 tele), Pakisztán (2005 ősz), Haiti (2010) erdőtüzek Portugáliában (2003,2004,2005 nyara) árvizek Romániában és Bulgáriában (2005 tavasz-nyár) cunamik Dél-Ázsiában (2004/2005) Katrina hurrikán az USA-ban (2005 ősz) Japán földrengés és szökőár (2011 március) 2. sz. diagram A Mechanizmus aktivilásának száma A Mechanizmus aktiválása EU-n belül és harmadik országban EU-n belül EU-n kívül Forrás: Kenn Christensen előadása: The European Civil Protection Mechanism, 2012.március 11., Revinge, Svédország(saját fordítás) II.3.3. Magyarország részvétele a Mechanizmusban Hazánk még EU csatlakozása előtt jelezte csatlakozási szándékát a Polgári Védelmi Mechanizmushoz. Erre lehetőségünk volt, hiszen az ahhoz történő csatlakozás nyitva áll a tagjelölt országok számára. 33

33 2002. november én Brüsszelben Juhász Endre nagykövet úr aláírta a Magyar Kormány nevében az Egyetértési Nyilatkozatot. A megállapodás értelmében hazánk január 1-jével vált tagjává a Mechanizmusnak, innentől kezdve vesz részt minden polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységben. A BM OKF ettől a ponttól kezdve hivatalos nemzeti kapcsolattartó pont,szavazati joggal azonban csak a május 1-jei Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta rendelkezünk. Ezzel Magyarország az uniós katasztrófavédelmi együttműködés aktív résztvevőjévé vált és egyben felelős az ott meghatározott feladatok ellátásáért. A katasztrófavédelem központi szerve 2004 óta tagja az irányító és szabályozó komitológiai szakbizottságnak, amely a Mechanizmus végrehajtását hivatott segíteni technikai, operatív jellegű működés során. Továbbá a BM OKF 2006 óta képviseli a maga érdekeit a polgári védelemért felelős tanácsi munkacsoportban, a PROCIV-ban (Working Party on Civil Protection.) Magyarország is többször igénybe vette már a Mechanizmus segítségét. A 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa során a MIC-en keresztül olyan szakemberek segítségét kérte, akik segíthetnek a katasztrófa következményeinek elhárításában. Egy másik példát említve, a május-júniusában kialakult rekordméretű ár- és belvíz helyzet során hazánk homokzsákok biztosítását kérte és kapta a Mechanizmus tagállamaitól. II.3.4. EU magyar soros elnökség a polgári védelem területén első félévében a magyar soros elnökség idején a BM OKF vezette a PROCIV tanácsi munkacsoportot, melynek keretében három alkalommal Budapesten került megrendezésrea PROCIV ülés. A magyar elnökség polgári védelem területét érintő programjában három fő prioritást határozott meg: az integrált árvízkezelést, a katasztrófakockázatok felmérését és a kritikus infrastruktúra területét. Azelnökség eredményeként, természetesen a tárgyalt témát szem előtt tartva két dologra hívnám fel a figyelmet. Elsőként, hogy három tanácsi következtetés teljes konszenzussal történő elfogadása történt az előbb felvázolt, az elnökségi program keretében prioritásként meghatározott területeken

34 1. Integrált árvízkezelés az Európai Unióban Elnökségi programunk kialakítása során az integrált árvízkezelés aktualitását Magyarország különösen nagy árvízi veszélyeztetettsége, valamint a 2010-es év rekordméretű árvizei támasztották alá. Ezen felül a hatékony árvízkezelés kidolgozása egész Európát tekintve fontos, hiszen a probléma minden tagállamot érint. Az elnökségünk során elfogadtatott tanácsi következtetés fő célja egy integrált szemlélet kialakítása, ami a katasztrófavédelem valamennyi fázisát figyelembe veszi, kezdve a megelőzéstől, a felkészülésen és reagáláson keresztül az újjáépítésig. Ezen kívül célja az intézményesített kapcsolatok kialakítása az érintett szervek (katasztrófavédelem, polgári védelem, vízügy, helyi önkormányzatok) között. 2. Katasztrófakockázat felmérés és feltérképezés az Európai Unióban A Bizottság december végén Iránymutatásokat adott ki a katasztrófakockázatok felmérésével és feltérképezésével kapcsolatban, melyek az EU katasztrófa-megelőzési politikájának kialakítását célozták.ezen Iránymutatások részei a Belső Biztonsági Stratégia 2014-ig kialakítandó uniós kockázatkezelési politikájának, amely a Stockholmi Program keretei között született meg. A magyar elnökség munkája során célul tűzte ki, hogy a felvázolt előzményekre alapozvafellendítse a kockázatfelmérés terén az uniós munkát, és felhívja a tagállamok figyelmét a nemzeti katasztrófa-kockázatértékelések elvégzésére. 3. Az Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Program külső dimenziójának létrehozása A tanácsi következtetések célja az Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Program nemzetközi dimenziójának kiépítése egyetlen alapdokumentumban, a szektorok rangsorolása nélkül. A dokumentumvalamennyi harmadik országra - szabályozástól és gyakorlattólfüggetlenül - felhasználható és hatálya már nemcsak az energiára és szállításra, hanem valamennyi szektorra kiterjed. Továbbá felhívja a tagállamok figyelmét, hogy saját kritikus infrastruktúráik vizsgálatát követően, vizsgálják meg, van-e harmadik országokkal fennálló esetleges infrastrukturális függőségük. Az elnökség által tárgyalt területen elért eredményeinek rövid áttekintésekor fontosnak tartom kiemelni, hogy a BM OKF feladata volt az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve, hogy figyelemmel kísérje anemzetközi katasztrófa segítségnyújtást koordinációját. 35

35 Az elnökségi tisztség betöltése során a BM OKF az uniós katasztrófavédelmi együttműködés irányítójaként háromszor aktiválta a Mechanizmust nemzetközi segítségnyújtás kapcsán. Elsőként március 11-én földrengés, majd azt követően szökőár sújtotta Japánt, melynek következtében az országnak a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenséggel is szembe kellett néznie. A Mechanizmus aktiválását követően az EU - magyar koordinációval - csapatot küldött a helyszínre, melynek csapatvezető-helyettesi feladatait OKF-es tiszt töltötte be. Ezen kívül 17 tonna sürgősségi élelmiszersegély szállításának a megszervezése is hazánk feladata volt. Továbbáaz arab tavasz és a Líbiai válság miatt először magyar és európai uniós, majd harmadik országbeli állampolgárok kimenekítésére volt szükség, amely szintén magyar koordináció mellett ment végbe. Az elnökség a Mechanizmus mindkét esetben történő aktiválásával jelezte a tagállamoknak, hogy bocsássanak rendelkezésre fölös szállítási kapacitásokat a Mechanizmuson keresztül. Továbbá a líbiai válság során a BM OKF koordinációs tiszteket küldött a Máltán állomásozó műveleti központba, valamint összekötő tisztek dolgoztak a MIC-ben a koordináció megkönnyítése érdekében. II.4. A BM OKF bilaterális és multilaterális kapcsolatai A BM OKF jelenleg kétoldali kapcsolatokat folytat a szomszédos országokkal, így Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával és Ukrajnával, valamint a következő nem szomszédos országokkal: Csehország, Görögország, Lengyelország, Németország, Oroszország, Törökország és Franciaország. Szerbiát leszámítva az előbb felsorolt országok esetében aláírt katasztrófavédelmi kormányegyezménnyel rendelkezünk. Szerbiával a kormányegyezmény előkészítése napjainkban folyamatban van, ennek aláírása az egyik legfőbb prioritás 2012-ben.24 A bilaterális megállapodásokban előírt Vegyes Bizottságok hatékony működésének köszönhetően az együttműködés zökkenőmentesen folyik, a feladatok az éves munkaterveknek megfelelően haladnak előre. A szakmai tapasztalatcsere rendszeres a találkozókon, gyakorlatokon, továbbképzéseken, ifjúsági és felnőtt katasztrófavédelmi versenyeken, ünnepségeken való közös részvételen keresztül. A tájékoztatás a különféle veszélyhelyzetekről, katasztrófa-helyzetekről az országok között kölcsönös

36 Regionális kapcsolatokat tekintve kiemelendő a Dél-kelet Európai Katasztrófa Megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés (Disaster Preparedness and Prevention Initiative for South East Europe, továbbiakban: DPPI SEE), amely január 1-jén lépett hatályba a 11 tagállam ratifikációját követően (Albánia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Törökország). Magyarország nem írta alá az alapító iratot, így ugyan nem teljes jogú tagként, de az országot képviselve a BM OKF részt vesz a regionális és az azt megelőző munkacsoporti üléseken. A kezdeményezés eddigi legsikeresebb projektje a katasztrófavédelmi képzési program, melynek keretében az együttműködésben részt vevő államok különböző képzéseket ajánlanak fel a szakmai tapasztalatcsere, magasabb fokú felkészültségi és reagálási szint elérése érdekében. A BM OKF további multilaterális kapcsolatait elemezve szükséges kitérni a Visegrádi Négyek (V4) együttműködésére, amely a katasztrófavédelem területén is megmutatkozik. Az országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) minden év július 1. és a következő év június 30. között évenkénti váltásban soros elnökséget vállalnak.ennek során egy alkalommal az elnökséget gyakorló ország katasztrófavédelmi főigazgatói szintű találkozót rendez. Ennek célja, hogy együttes erővel regionális szinten összehangolják a megelőzési illetve reagálási tevékenységeket. A V4 együttműködés dolgozatom írásának idején cseh irányítással működik, melynek keretében március án Prágában sor került az éves főigazgatói szintű találkozóra. A fő téma az uniós polgári védelmi mechanizmussal kapcsolatos határozattervezet megvitatása, az országok egyéni álláspontjainak bemutatása volt. A főigazgatók továbbá megállapodtak abban, hogy nagy szükség van a főigazgatói szintű konzultációk rendszeres megszervezésére, az egymás közötti folyamatos információ- és tapasztalatcserére, hiszen ezzel a nemzeti katasztrófavédelmi rendszerek hatékonysága nagyban növelhető.ezen felül a találkozó második napján, kiegészülve a külügyminiszterekkel, tanácskoztak a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban közösen bevethető katasztrófavédelmi és humanitárius eszközökről is. 37

37 III. Önkéntes mentőszervezetek szerepe a katasztrófavédelem rendszerében A január 1-jén hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény a polgári védelem rendszerét is átalakította. A polgári védelmi tevékenység hangsúlya az utóbbi években áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére, hiszen a világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye jelentősen lecsökkent. Azonban a rendszer felépítése a múlt század 40-es években történő kialakulásától kezdve számottevően nem változott, így az átalakítás időszerű volt a katasztrófa- és veszélyhelyzetekre történő hatékony és gyors reagálás kialakítása, a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. Az átszervezés eredményeként létrejött az önkéntes polgári védelmi szolgálat mellett a köteles polgári védelmi szolgálat is. Előbbibe azok a személyek, szervezetek kapcsolódhatnak be, akik, amelyek szabadidejükben, saját eszközeikkel már korábban is részt vettek a mentésben (búvárok, önkéntes tűzoltók, kutyás, barlangi, vízi mentők stb.) Az önkéntes mentőszervezetek kiképzett szakértői és speciális eszközei jelentkezés és felajánlás alapján kerülnek beosztásra az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe. A másik csoportba, a köteles polgári védelmi szolgálatba olyan személyek tartoznak, akik speciális szaktudással rendelkeznek például a vízügy, járványügy, a nukleáris energia vagy a vegyipar területén, vagy olyan speciális eszközökkel bírnak, amelyek egy-egy katasztrófahelyzet kialakulása során a mentésben nélkülözhetetlenek. Ilyenek lehetnek bizonyos nehézgépek, teherautók, emelőkosaras autók, cölöpöző berendezések. A szaktudással illetve speciális eszközökkel rendelkező személyek/szervezetek kötelezhetőek a mentésben való részvételre. A köteles polgári védelmi szolgálat másik csoportja az olyan fiatal, munkabíró személyekből tevődik össze, akik a katasztrófa helyszíneken képesek fizikai munkát végezni. Európa számos országában megfigyelhető a különleges képzettséggel, speciális eszközparkkal rendelkező egységek bevonása a katasztrófavédelembe, mely alapvetően kétféle módon valósulhat meg. Az egyik, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek rendelkeznek speciális képzett egységekkel, a másik pedig amikor úgynevezett nem kormányzati szervek (Non-governmental organisations, NGO-k) bevonásával kezelik 38

38 akülönleges szaktudást és képesítést igénylő helyzeteket. Ez utóbbi valósul meg Magyarországon.25 Az egységes katasztrófavédelem rendszerében a polgári védelem feladata a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, amelynek ellátásában az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek is részt vesznek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetekkel együttműködve. A rendszer célja, hogy valóban létező, ténylegesen és gyorsan mozgósítható polgári védelmi erők álljanak rendelkezésre a lakosság védelme érdekében. Az önkéntes polgári védelmi szervezeteknek vészhelyzetben a hivatásosokkal tehát katasztrófaveszély során, párhuzamosan kell működniük és nem csak katasztrófaveszély során, de szükség esetén ilyen időszakon kívül is. Alapvetően az új katasztrófavédelmi rendszer támaszkodik az ilyen szervezetek munkájára, bizonyos szakmai követelményeknek való megfelelést vár el tőlük, ugyanakkor tevékenységüket anyagilag támogatja. A katasztrófavédelem államigazgatási szervezési munka során valósul meg, ugyanakkor a katasztrófavédelem nemzeti ügy, amelyben a társadalom legszélesebb köre kell, hogy részt vegyen. A katasztrófavédelemben így jelentős szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre, azok tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben és mentésben rendkívül nagy szükség van. A katasztrófavédelmi törvény a következőképpen magyarázza az önkéntes mentőszervezet fogalmát: különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés. 26 Az utóbbi évek történései megerősítették az ilyen szervezetek létjogosultságát az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóságok mellett, ugyanis a különleges kiképzésű, speciális eszközökkel rendelkező önkéntesen létrehozott civil szerveződések számos olyan képességgel rendelkeznek, amelyek a tűzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre, vagy állami fenntartásuk indokolatlanul nagy költséget jelentene. Ugyanakkor az általuk biztosított, a katasztrófák és veszélyhelyzetek elkerülésére, a következmények 25 BM OKF belső előterjesztés az önkéntes mentőszervezetek katasztrófavédelmi alkalmazásáról,2011. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, Értelmező rendelkezések 3., 19. pont 26 39

39 felszámolására, az emberi élet és az anyagi javak mentésére irányuló kapacitások elengedhetetlenek a katasztrófavédelem hatékony működése érdekében. Ezek a speciálisfelkészültségű komplex készenléti egységek különböző szervezeti formában működnek, többségük karitatív, társadalmi szervezetként. Tevékenységük rendkívül széleskörű, a felkészültségük és felszereltségük függvényében a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed, tehát olyan területekre is, amelyeket a hivatásos rendszer önmagában nem lenne képes kezelni. III.1. Az önkéntes mentőszervezetek az új katasztrófavédelmi törvény tükrében Az európai gyakorlatot követve hazánkban is meg kellett teremteni a keretét annak, hogy a speciális szervezetek jogszerűen, megfelelő szakmai irányítással és a működésükhöz szükséges pénzügyi források biztosításával vehessenek részt egyrészt a hazai védekezési tevékenységben, másrészt az egyre gyakoribbá váló nemzetközi segítségnyújtásokban. Az elmúlt években több alkalommal került sor a civil szervezeteknek mind hazai, mind pedig nemzetközi területen történő bevonására, így például a teljesség igénye nélkül a 2004/2005-ben a szökőár sújtotta Sri Lankán, 2006-ban az árvízzel elöntött Romániában, Szerbiában és hazai árvízi védekezés (2000., 2001., 2002., 2006.) során, 2009-ben a földrengés következtében segítséget kérő Indonézia, Nyugat-Szumátra, majd 2010-ben Haiti térségében. Azonban problémát jelentett, hogy az önkéntes mentőszervetek száma jelentősen megszaporodott és számuk folyamatosan emelkedik. Hazánkban jelenleg a mentésbe bevonható szervezetek száma közel 70, tevékenységüket tekintve működésük a következő feladatköröket fedi le: kutyás személykeresés, romkutatás, területkutatás, nyomkövetés; búvár és vizi/árvizi kutatás-mentés; barlangi mentés, műszaki-, magasból és mélyből mentés, alpintechnika; légi mentés és felderités, légi erdőtűzoltás; egészségügyi/orvosi ellátás; komplex mentési műveletek. Azonban az egyesülési jog alapján számos olyan szervezet született meg és végez mentési tevékenységet, amelyek működése nincsen szabályozva. 40

40 Az új törvény és az annak végrehajtására irányuló rendelet a mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását szabályozza, irányításukat centralizálttá teszi. Ezt a folyamatot segíti, hogy egységes szerkezetű és tartalmú együttműködési megállapodások kidolgozására kerül sor a törvény értelmében: Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt. 27Ezzel kialakításra került egy egységes szabályozás, amely katasztrófahelyzet esetén a reagálási-, mentési műveletek sokkal hatékonyabb kivitelezését teszi lehetővé. Az egységes szabályozási- és működési keret kialakítása, valamint a nagy számú mentőszervezetek közül a hazai és nemzetközi bevetéseken való részvételre rátermett szervezetek kiválasztása érdekében kidolgozásra került egy Nemzeti Minősítési Rendszer, melynek kialakítása az INSARAG irányelvekre épült. Önkéntes mentőszervezet a védekezésben akkor vehet részt, ha bizonyos képzettségi és felkészültségi alapkövetelményeknek eleget tesz és egy a katasztrófavédelmi területi szerve által levezetett eljárásban a nemzeti minősítést megszerzi. A BM OKF kizárólag olyan mentőszervezetekkel szándékozik együttműködési megállapodás aláírására, amelyek a szakmai minimum követelményeknek eleget téve megszerzik a nemzeti minősítést. A nemzeti minősítési eljárást a törvény végrehajtási rendelete a személyi állománnyal kapcsolatos, illetve műszaki és technikai alapkövetelmények meghatározásával szabályozza. Személyi állománnyal kapcsolatos követelmények:28 érvényes tagsági viszony, munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a mentőszervezettel, megfelelő egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság, a mentőszervezet tevékenységének megfelelő, előirt szakmai felkészültség, képesítés, alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek, népegészségügyi szakigazgatási szerv engedélye az egészségügyi tevékenység ellátásához. 27 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, 18. (1) /2011. (XI. 10.) Korm.rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról,

41 Ezen felül a mentőszervezet tagjai kötelesek benyújtott dokumentumokkal alátámasztani a felsorolt pontoknak való megfelelést, valamint ahhoz, hogy a mentésben részt vehessenek, rendelkezniük kell egy egyedi azonosító jellel, valamint élet-és baleset biztosítással. Műszaki, technikai követelmények:29 a mentési tevékenységhez szükséges, adatlapon rögzített eszközrendszer, a hazai jogszabályoknak, műszaki követelményeknek, egyéb előírásoknak való megfelelés, a BM OKF által engedélyezett belépés a katasztrófák elleni védekezés infokommunikációs rendszerébe. A minősítés egy rendszerbeállító gyakorlat keretében történik, ahol a szervezetnek bizonyítani kell a követelményeknek való megfelelést. A mentőszervezet nyilvántartásba vételére a minősítés megszerzése után kerül sor. A minősítő oklevél (mentési igazolás) feljogosítja a szervezeteket a mentésben való részvételre, ennek érvényességi ideje 5 év, melynek letelte után a szervezetnek lehetősége van újraminősítenie magát. A következő ábrával szeretném szemléltetni a felvázolt folyamatot: 5. sz. ábra Az önkéntes mentőszervezetek felkészítése Önk. mentőszerv Szakmai követelményeknek való megfelelés Nemzeti minősités Együttműködési megállapodás aláirása Mentési igazolás Mentésben való részvétel Forrás: Saját szerkesztés, BM OKF belső előterjesztés alapján Visszatérve a már említett önkéntes és köteles polgári védelmi szolgálatra, az önkéntes mentőszervezetek szakértői és eszközei vagy jelentkezés vagy felajánlás alapján regisztrálásra kerülnek az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, elrendelt veszélyhelyzet során pedig az önkéntesek beosztásra kerülnek a köteles polgári védelmi szervezetbe /2011. (XI. 10.) Korm.rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról,

42 Ezen felül területi bázison az önkéntes, már nemzeti minősítést szerzett mentőszervezetek bevonásával területi központi rendeltetésű mentőszervezetek alakultak és alakulnak, melyek elsősorban adott megye veszélyeztetettségének megfelelő speciális technikát, különleges technikai megoldást és felkészültséget igénylő feladatok kezelésére alkalmasak. Alkalmazásuk elsősorban a megyei igazgatóságok (továbbiakban: területi szervek) területén történik, ugyanakkor hatékonyan vonhatóak be az országos szintű katasztrófahelyzetek felszámolására, valamint a határon átnyúló, szomszédos országokban bekövetkezett események felszámolására is.30míg az első esetben a riasztás és irányítás a BM OKF területi szerven keresztül történik, addig utóbbi két esetben az irányítást már a központi szerv végzi. Ezek a csoportok az ENSZ és az EU programjaihoz igazodva, illetve két- és többoldalú egyezményekben vállaltaknak megfelelően, a magyar hatályos jogszabályok szerint kerültek/nek kialakításra. Ilyen eddig megalakult mentőcsoport pl. a Mecsek mentőcsoport Baranya megyében, Kőrös mentőcsoport Békés megyében, Moson mentőcsoport Győr-Moson-Sopron megyében. A mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását, amennyiben a különleges képzettség és speciális felszerelések használata szükséges, területi szinten tehát a területi katasztrófavédelmi szerv vezetője, míg országos szinten a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője rendeli el. Az önkéntes mentőszervezetek minden esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett, azoknak alárendelve és az általuk meghatározott feladatkörbentevékenykednek egy adott esemény felszámolásakor. III.1.1. A mentőszervezetek pénzügyi háttere Az új katasztrófavédelmi törvény keretében a mentőszervezetek központi támogatásának a szabályozása is megvalósul. Korábban problémát jelentett, hogy a katasztrófavédelem a mentőszervezetek működéséhez, eszközeik készenlétben tartásához forrást nem tudott biztosítani. A szervezetek a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat különböző pályázatokon, civil és alapítványi támogatásokon, illetve szponzorokon keresztül szerezték meg. A végrehajtási rendelet szabályozza a szervezetek pályázati úton történő támogatását. Eszerint a felkészülés időszakában éves szinten működési és fejlesztési pályázatok kiírására kerül sor, amelyen a megállapodással rendelkező mentőszervezetek vehetnek részt. 30 BM OKF belső előterjesztés az önkéntes mentőszervezetek katasztrófavédelmi alkalmazásáról,

43 A katasztrófavédelem központi szerve az ún. katasztrófavédelmi hozzájárulás (a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, vállalkozások éves árbevételük egy tized százaléka) bevételéből kb. mintegy millió Ft forrás elosztására lesz képes évente. A pályázati úton történő támogatás elnyerésének feltételei: együttműködési megállapodás a katasztrófavédelemmel, a pályázatban megfogalmazott feltételek legalább 3 évig történő betartása, meghatározott önrésszel való rendelkezés, az összeg felhasználásáról a katasztrófavédelem központi szerve felé történő elszámolás. A BM OKF köteles ellenőrizni a pályázaton keresztült elnyert összeg felhasználását és abban az esetben, ha az összeg nem a pályázati célnak megfelelően került felhasználásra, vagy a szervezet nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének, az a teljes összeg visszafizetésére köteles. Ez a pályázati támogatás tehát a szervezetek működésével, az eszközpark fenntartásával, illetve fejlesztésével kapcsolatos költségek csökkentésére, ezzel párhuzamban az együttműködési megállapodást aláíró önkéntes mentőszervezetek fenntartására nyújt segítséget. Pályázati célok lehetnek: Személyi állománnyal kapcsolatosan: a mentőszervezet tagjainak szakirányú továbbképzése-, speciális szakképesítés megszerzése, egyéni védőfelszerelés-, védőeszközök beszerzése és fejlesztése. Műszaki, technikai háttérrel kapcsolatosan: a mentéshez használt eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának fenntartása-, fejlesztése, a mentőszervezet gépjárműveinek/gépeinek felújítása, vásárlása, a mentőszervezet infokommunikációs rendszerének fejlesztése, a mentőszervezet gépjárműveinek, gépeinek, eszközeinek tárolására szolgáló épület felújítása, korszerűsítése, létesítése. 44

44 Elrendelt veszélyhelyzetben, mentési folyamat során a nyilvántartásba vett önkéntes mentőszervezet működési költségeit mind hazai, mind pedig nemzetközi területen az állami költségvetés biztosítja abban az esetben, ha azok mentésbe történő tevékenységét a katasztrófavédelem központi szerve rendelte el. Az elszámolható költségeket és a megtérítés szabályait a törvény végrehajtási rendelete szabályozza. III.1.2. A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályai Hazánk nemzetközi kötelezettségvállalása, EU, NATO és ENSZ tagsága igényli a széles körben, a világ bármely pontján bevethető, szervezett és önkéntes egységek létét, készenlétben tartását, azokról rendszeres adatszolgáltatás nyújtását, riaszthatóságuk naprakész nyilvántartását. Egy mentőszervezet nemzetközi segítségnyújtásban történő részvételét a BM OKF főigazgatója rendelheti el és kizárólag abban az esetben, ha adott mentőszervezet egy megállapodás keretében elfogadta a segítségnyújtási szabályokat, egynél több tárgyalóképes angoltudással rendelkező tagot tud rendelkezésre bocsátani, valamint az INSARAG irányelveknek és módszertannak megfelelő Nemzetközi Minősítési Rendszer által lefektetett feltételeknek eleget tesz. A nemzetközi bevetésen részt vevő mentőcsapat köteles elfogadni a BM OKF által kijelölt személy koordinatív tevékenységét. Ahogyan azt már dolgozatom egy korábbi részében felvázoltam, 2005-ben egy nehéz és két közepes kategóriájú mentőcsoport elnyerte az ENSZ OCHA tanúsítványát, amelynek értelmében a csoportok hivatalosan képviselhették országunkat nemzetközi segítségnyújtásban. Azonban ez a minősítés lejárt, és csak kivételes engedély miatt kerülhetett sor a 2012-ig történő meghosszabbítására. Nemzetközi tapasztalat, hogy országonként 1-2 mentőcsapat rendelkezik INSARAG minősítéssel. III.2. HUNOR Mentőszervezet (Hungarian National Organisation For Rescue Services) A dolgozat írásának időpontjában is zajlik Magyarország központi rendeltetésű mentőcsapatának az INSARAG minősítő gyakorlatra történő felkészítése, amely 2012 októberében lesz esedékes. Az új katasztrófavédelmi törvény és az annak végrehajtására irányuló kormányrendelet értelmében a HUNOR Mentőszervezet, a BM OKF égisze alatt, lesz Magyarország hivatalos, nemzetközi minősítéssel rendelkező mentőcsapata. 45

45 A minősítés megszerzése után a HUNOR nehéz minősítésű városi kutató- és mentőcsapatként lesz nyilvántartásba véve az ENSZ OCHA által. A HUNOR tehát egy központi rendeltetésű, az ország katasztrófa-veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott mentőszervezet, amely hazai és nemzetközi segítségnyújtás esetében egyaránt bevethető lesz. Magyarországon a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, külföldön pedig Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőcsapataként végzi majd tevékenységét. A csapat tevékenysége a bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófák okánfellépő speciális mentési feladatok ellátására irányul, továbbá alkalmas lesz az elsőként beavatkozók megerősítésére. Nehéz kategóriájú városi kutató- és mentőcsapatként szakfeladata közé tartozik az áldozatok keresése a romok alatt, azoklokalizálása és mentése, szükség szerint elsősegélynyújtás az elszállításig.a városi SAR csapatok földrengés sújtotta területen fellépő egyértelmű feladata a műszaki mentés, az áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása.ezeken felül a HUNOR feladata lesz a helyi, területi és országos védekezések vezetés-irányítási és technikai támogatása. A HUNOR mentőszervezet riasztása, mozgósítása, valamint hazai és nemzetközi szintű bevetése a BM OKF főigazgatói döntése alapján történik. A mentőszervezet mentésbe történő bevonásáranem csak egészben, de mentőegységenként is sor kerülhet. INSARAG minősítésének következtében a mentőcsapatnak képesnek kell lennie kutatásra (keresőkutyákkal vagy műszaki kereső berendezésekkel), mentésre, beleértve a nagy tömegű tereptárgy megemelésével történő mentést, vasbeton és acélszerkezetek megbontására, kötelekkel végzett speciális műveletek ellátásra, dúcolási szakműveletekre, veszélyes anyagok kimutatására és elkülönítésére, valamint újraélesztési és életben tartási műveletekre. A HUNOR képes lesz teljes önellátás mellett 10 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre, akár több beavatkozási helyszínen is. Bevethető lesz a lakosság, élet-, egészség és anyagi javak védelme érdekében hazai szinten, valamint EU-n belül és kívül egyaránt. A csoport riasztásától számított 3 órán belül a vezetői állománynak, 6 órán belül pedig a csapat többi részének is el kell érnie a készenléti szintet. A készenlét elérésétől számítva tevékenységét Budapesten 2 órán belül, vidéken 6 órán belül, külföldön 24 órán belül meg kell hogy kezdje. 46

46 Utóbbi esetben azonban a szállítás módja, a távolság, a határokon történő átlépések számának függvényében a tevékenység megkezdéséhez szükséges idő változhat. A csoport állományának és eszközeinek szállíthatóságát tekintve egyaránt alkalmas lesz közúton, vasúton, vízi úton és légi úton történő szállításra.31 A mentőszervezet tagjai között lesznek egyrészt hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakértői, pl. katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, logisztikusok, másrészt pedig a társszervek hivatásos, főállású szakértői, pl. mentőorvos, mentőtiszt, mentő szakápoló, pszichológus, statikus mérnök stb. A csapattagoknak a következő kritériumoknak kell megfelelni: angol nyelv középszintű ismerete a vezetői állomány esetében, városi kutatási és mentési tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek és képesítések megléte, minimum két év szakmai tapasztalat, fizikai, egészségügyi és pszichikai alkalmasság, legalább 6 hónapig érvényes utazási okmány(ok) megléte, a bevetési helyszín járványügyi kockázatainak megfelelő védőoltások megkapása. A mentőcsapat szakmai felügyelete és koordinációja a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség, a beosztott tűzoltói állomány szakmai felügyelete pedig a BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség hatáskörébe fog tartozni. Ezen felül a mentőcsapat tagjainak beosztását a BM OKF Humán Szolgálata végzi majd, a nemzetközi segítségnyújtás koordinációjának összefogásáért, a csapat segítségnyújtásban való részvételének szervezéséért a BM OKF Nemzetközi Főosztály lesz a felelős.utóbbi a gazdasági szakterület bevonásával gondoskodik majd a csoportos élet-, betegség-, baleset- és vagyonbiztosításról, a napidíjról és a külföldi fizetőeszközzel való ellátásról. A csoport a következő komponensekből áll majd össze: Vezetés-irányítás (irányítás, kapcsolattartás/koordináció, tervezés, média/beszámolók, értékelés/elemzés, biztonság), Kutatás (keresés műszaki kereső berendezésekkel és keresőkutyával, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése), 31 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 47/2012. sz. intézkedése 47

47 Mentés (bontási műveletek, darabolás, megemelés és mozgatás, dúcolás, kötelekkel végzett speciális műveletek), Orvosi ellátás(az áldozatok, az egységek tagjai és a keresőkutyák számára). Fontosnak tartom kiemelni a mentő és keresőkutyák kiválasztásának folyamatát. A kutyának rendelkeznie kell az ENSZ INSARAG és a Nemzetközi Kutyás Szövetség vizsgakövetelményeinek megfelelő kiképzettséggel. A kutyák és azok vezetőinek kiválasztása a Nemzeti Minősítő Rendszer keretében minősítést szerzett és együttműködési megállapodást kötött önkéntes mentőszervezetek állományából történik. A szervezet első körben tervezett létszáma 82 fő, a végső cél a 210 fő elérése.a HUNOR szervezeti ábrája a következő: 6. sz. ábra HUNOR szervezeti ábrája Forrás: 48

48 III.3. HUSZÁR Mentőcsapat (Hungarian SAR) Csak úgy mint az előbbiekben bemutatott HUNOR mentőcsapat esetében, szintén napjainkban zajlik a HUSZÁR mentőcsapat felkészítése az októberi INSARAG nemzetközi minősítő gyakorlatra. Sikeres megfelelés után a HUSZÁR közepes városi kutató-és mentő csapatként lesz nyilvántartásba véve az ENSZ OCHA által és bevethető lesz mind hazai mind pedig nemzetközi területen. A HUSZÁR szintén központi rendeltetésű, az ország veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott mentőszervezet. Alapvető különbség a két mentőcsapat között, hogy míg a HUNOR hivatásos szakértőkből, tűzoltókból stb. tevődik össze, addig a HUSZÁR-t önkéntes különleges kutató-mentő egységek alkotják. Tagjai a Nemzeti Minősítésen átesett, köztartozással nem rendelkező, jogilag rendezett hátterű (bejegyzett) önkéntes mentőszervezet tagjai lehetnek, amely önkéntes mentőszervezet együttműködési megállapodással rendelkezik a BM OKF területi szervével és az új katasztrófavédelmi törvény végrehajtására irányuló kormányrendelet vonatkozó, fentebb tárgyalt fejezet feltételeinek eleget tett. A HUSZÁR csapat vezetését és irányítását nemzetközi bevetés esetén a katasztrófavédelem központi szerve végzi, a csapat a riasztást is a BM OKF-től kapja főigazgatói döntés következtében. Képességeit tekintve az INSARAG irányelvek nyomán hasonló feladatoknak kell megfelelnie, mint az előbb már bemutatott HUNOR Mentőszervezetnek, így képesnek kell lennie kutatásra, mentésre, újraélesztési és életben tartási szakműveletekre. A HUSZÁR csoport teljes önellátás mellett, egy beavatkozási helyszínen 7 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre lesz képes. Bevethető lesz ugyanúgy mint a HUNOR hazai, EU-n belüli és EU-n kívüli szinten. Működését Budapesten 3 órán belül, vidéken 8 órán belül, külföldön a szállítási mód, távolság, határátlépések számának függvényében48 órán belül fogja megkezdeni. A riasztástól számított 3 órán belül a csapat vezetői állományának, 6 órán belül a csapat többi részének el kell elérni a készenlétet. A csoport állománya és eszközei mind közúton, vasúton, vízi úton és légi úton is szállíthatóak lesznek. A csapat, a HUNOR esetében már bemutatott komponensekből tevődik majd össze: vezetés-irányítás, logisztika, kutatás, mentés és egészségügy. Az alkalmazásba helyezést tekintve a szervezet itthon minden esetben az érintett területi szervnek kerül alárendelésre. 49

49 Külföldi bevetés során, az ENSZ INSARAG Irányelveknek megfelelően pedig a Helyszíni Műveleti és Koordinációs Központ (OSOCC) feladatszabása alapján fog tevékenykedni. A mentőcsapat szakmai felügyeletét és koordinációját, valamint a tagok kiválasztását a területi szerv útján a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség végzi, a beosztó határozatok készítését pedig a BM OKF területi szerve hatáskörébe tartozik. A nemzetközi segítségnyújtás koordinációja, mint minden esetben a BM OKF Nemzetközi Főosztály hatásköre. A szervezet felépítése a következő képpel jól szemléltethető, (tervezett létszám:103 fő): 7. sz.ábra HUSZÁR szervezeti ábrája Forrás: 50