.../2007. ( ) Korm. rendelet. (1) Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről

Átírás

1 .../2007. ( ) Korm. rendelet az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet, és a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya 35. -ának (2) bekezdése alapján a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről, továbbá a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. -a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a tűzvédelmi bírság, valamint a biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjakból bejövő hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról a Kormány a következőket rendeli el: 1. (1) Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, aki lakóépületének károsodását január 15-ig bejelentette, továbbá akinél az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte. (2) Az R. 1. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A támogatás a károsodott ingatlan helyreállítására, E kategóriába sorolt ingatlan esetében új lakás építésére vagy lakás vásárlására fordítható, a kárenyhítési határozat új lakás építése esetén az építési engedély jogerőssé, végrehajthatóvá válásától számított 2 éven belül. 2. Az R. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a lakások vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű lakásnagyságra eső részt, illetve a korábbi lakás komfortfokozatának, készültségi állapotának megfelelő mértéket és a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó Ft összeget. 3. Az R. 4. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 1

2 (2) Ha a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság bontási kötelezése alapján is E kategóriába sorolható. Az épületkategória átsorolásáról készült határozatot az elsőfokú építési hatóság az érintettekkel egyidőben megküldi a II. fokú építési hatóságnak. 4. Az R. 5. -ának a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) A támogatás odaítéléséről a jegyző dönt. (2) Az ingatlanon található károsodott lakóingatlan helyreállításáról, újjáépítéséről vagy bontásáról a kárenyhítési határozat meghozatala előtt az I. fokú építési hatóság külön határozatban rendelkezik. (3) A lakást vásárló tulajdonosok támogatásának feltétele, hogy a visszamaradó ingatlant a károsult az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából felajánlja. Amennyiben az önkormányzat az ingatlant nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül. 5. A tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. - ának (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: [A tűzvédelmi hozzájárulás és a tűzvédelmi bírság befizetése] 3. (1) A biztosító minden negyedévet követő hónap 30. napjáig köteles az alszámlára befizetni a Ttv ának (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokból befolyó biztosítási díjak ide nem értve a biztosító egyesületek által beszedett tagdíj 1,5 %- ának megfelelő tűzvédelmi hozzájárulás összegét. Az R ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A bevételek felhasználása] 6 5. (2) A bevétel kizárólag a Ttv ának (1) bekezdésben meghatározott célokra használható fel. 7. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása vonatkozásában a még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. 2

3 3

4 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS 1. Az ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek tulajdonosaira vonatkozó kárenyhítési rendszer alapját az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületekben keletkezett károk helyreállításának támogatásáról, lebonyolításáról szóló 1085/2001. (VII. 25.) Korm. határozat, 1016/2002. (III. 7.) Korm. határozat, 1136/2002. (VIII. 7.) Korm. határozat, valamint 2003-ban az R. teremtette meg. Az R.-ben rögzített szabályok összességében jól szolgálják a kitűzött célt a károsodott ingatlanokban élők biztonságos lakhatási feltételeinek megoldását, a gyakorlati alkalmazás során azonban felszínre kerültek olyan problémák, amelyek orvoslása csak módosítással oldható meg. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületekben keletkezett károkkal kapcsolatban 2001-ben született először döntés (1085/2001. (VII. 25.) Korm. határozat), melyben a Kormány megállapította, hogy az állami tulajdonban volt és jogutód nélkül megszűnt Ózdi Kohászati Művek által forgalmazott martinsalak felhasználásával épült lakóházakban jelentős károk következtek be, ezért a helyreállítás ill., életveszélyes épületek esetén a lakhatás feltételeinek biztosítása érdekében - a kormány önkéntesen vállalt kötelezettségével - támogatást nyújt. (A szakértő akkor összesen 1084 db lakóingatlant mért fel és azokat 5 kategóriába sorolta a szükséges intézkedések mértéke és sürgőssége szerint.) Az újjáépítéssel, helyreállítással kapcsolatos munkák irányítását, koordinálását és ellenőrzését augusztusáig kormánymegbízott végezte. Az igények benyújtásának végső határidejét január 15. a 1016/2002. (III. 7.) Korm. határozat rögzítette, majd később az előirányzatok összegének meghatározásánál a költségvetési törvények is tartalmazták ezt a határidőt ban született meg az R., mely rendeleti formában rögzítette és részletesebben rendezte a ig e tárgyban született Korm. határozatokban elkezdett támogatás szabályozását. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóingatlanok folyamatos, de prognosztizálhatatlan ütemű állagromlása és az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzat közti egyensúly fenntartását teszi egyértelművé a tervezet, amikor az 1. -ban utal a költségvetési törvényben meghatározott január 15-i bejelentési határidőre. Ennek fontosságát az indokolja, hogy a romló állagú épületek tulajdonosai folyamatosan jelzik ezt az állapotot, azonban ezen tulajdonosok kárenyhítésére költségvetési forrás belátható ideig vélhetően nem áll rendelkezésre. A módosítással a támogatás felhasználásának határideje is korlátok közé szorul, ezzel elkerülhető a hosszan elhúzódó újjáépítésekből, lakásvásárlásokból fakadó bizonytalanság. A támogatás odaítélésénél a jegyzőnek az egyéb feltételek vizsgálatán túlmenően figyelembe kell vennie a károsodott épület tényleges készültségi fokát, állapotát, tekintettel arra, hogy épület-és épület között tapasztalhatóak minőségi különbségek, így azok figyelembe vétele jobban igazodik a társadalmi igazságosság követelményéhez is. A módosítás csak a bontásra ítélt épületek esetében teszi lehetővé a károsultnak, hogy dönthet az épület újjáépítése, új lakás építése, vagy lakás vásárlása között. E megoldás az enyhébben sérült épületek helyreállítását ösztönzi. 4

5 Az R. rögzíti, hogy ha a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság bontási határozata alapján is E kategóriába sorolható. Az épületkategória az időszakos és soron kívüli szakértői vizsgálat alapján is módosulhat. A soron kívüli átsorolást a károsult saját költségére kezdeményezheti. A közpénzek felelős felhasználásának a garanciáját teremti meg a tervezet, amikor a 4. -ában elrendeli, hogy az épületkategória átsorolásáról készült határozatot az elsőfokú építési hatóság az érintettekkel egyidőben megküldi a II. fokú építési hatóságnak, így a II. fokú építési hatóság azonnal ellenőrizheti az I. fokú építési hatóság határozatának megalapozottságát. Ugyanakkor ezzel a megoldással a visszaélések elkerülése érdekében - a tervezet megszünteti a károsult megrendelésére készíttetett szakértői vizsgálat alapján történő épületkategóriamódosítási lehetőséget. Ez a módosítás fokozottabb figyelmet követel meg az I. fokú építési hatóságtól. A módosítás egyértelművé teszi a károsodott ingatlan bontásának kérdését is, e szerint a kárenyhítési eljárás megindítása előtt határozatban kell rendelkeznie az I. fokú építési hatóságnak az épület sorsáról. Bontás elrendelése esetén az ezirányú kötelezettségről is dönteni kell (károsult, tulajdonos, építtető), így a visszamaradó telek jövőbeni sorsa megnyugtató módon rendeződik. (Ha a bontás kétséges, úgy a fentiekre tekintettel - a megalapozottságot a II. fokú építési hatóság ellenőrizheti.) 2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 44. -ának (1) bekezdése január 1-jétől hatályos módosítása szerint, a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény 1. mellékletében meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5 %-át a biztosító köteles hozzájárulás címén a Ttv. rendelkezése szerinti feladatok ellátásának céljára a központi költségvetésbe befizetni. (A korábbi szabályozás 1 %- hozzájárulást írt elő.) Erre a rendelkezésre tekintettel a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 3. -ának (1) bekezdését és 5. -ának (2) bekezdését is módosítani szükséges. A rendeletben rögzített szabályokat az R. módosítása vonatkozásában a még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. Budapest,