E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat augusztus VIII. évfolyam 8. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! ADÓELLENŐRZÉS A pénzügyi tranzakciós illeték Írta: Botházy Béla osztályvezető NAV Ellenőrzési Osztály július 9-én 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadták a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt. A törvény alapján, január 1-jétől illetéket kell fizetni a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás után. Valamint az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét, értékpapír elhelyezése, kibocsátása, továbbá az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet után is pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni. Továbbá minden olyan, az előzőekben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Tartalom 1 A HÓNAP TÉMÁJA A pénzügyi tranzakciós illeték 4 ART. Az ellenőrzésre történő kiválasztás szabályai 7 ÁFA Jogorvoslati lehetőségek és buktatók 9 SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ A megváltozott munkaképességű vállalkozók részére bevezetett a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmény 12 OLVASÓI KÉRDÉSEK Egyszerűsített foglalkoztatás Munkavállalók felhasználására bocsátott konyhai eszközök Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása A fordított adózás alkalmazása miatt előírt fizetendő adó Közösségen belüli beszerzés áfa vonzata Hatályos adómérték szerint számított adó Adóalany által más adóalanynak nyújtottszolgáltatás Kötelezettség elengedése Utólag adható Erzsébet utalvány Lapszámunk szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek458 A kézirat lezárásának dátuma: július 28. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 8. szám

2 Tehát az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után keletkezik olyan illetékfizetési kötelezettség, amely az állampolgárok többségét érinti. A pénzügyi tranzakciós illeték az adóhatóság számára egy újabb adónem, amelynek nyilvántartásáról, beszedéséről, ellenőrzéséről gondoskodnia kell. Az állampolgárok most elsősorban azt vizsgálják, hogy mennyiben terheli majd őket az új illeték. A költségvetés pedig e törvény hatása alapján 2013-ban mintegy 380 milliárd forint bevételre számít. E bevétel jelentős részét Simor András, a Nemzeti Bank elnöke szerint a központi költségvetés a következő évben köteles megtéríteni az MNB részére, azaz az állam az egyik zsebéből a másikba rakja majd a pénzt. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a kérdéses bevétel a évi költségvetésben jelenik meg, míg a kiadás a éviben. A pénzügyi tranzakciós illetéket az ellenzői adónak tartják, mivel álláspontjuk szerint nem társul hozzá állami szolgáltatás. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti. Ez különösen a hátrányos helyzetűeket sújthatja, mivel az állampolgárok körében hiteligénybevételre jellemzően azok szorulnak, akik elegendő egyéb forrással nem rendelkeznek, azonban a hiteligénybevétel is tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget teremt. Bár a kormány szándéka szerint a pénzforgalmi szolgáltatók nem terhelik tovább az ügyfelekre a kötelezettséget, azonban mégis számíthatunk arra, hogy előbb-utóbb mi fogyasztók viseljük azt. Nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget: az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet, az anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás), feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti, a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére megvalósított fizetési művelet, és a rontott, jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített és az egyéb technikai (ideértve különösen a kincstári saját számlák közötti forgalmat) jellegű fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is. A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre a fizető fél, a teljesítő, az okmányos meghitelezést (akkreditív) nyitó, augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója Posta Elszámoló Központot működtető intézmény MNB kincstár A fizetésre kötelezettek köre alapján megállapítható, hogy a fizetési kötelezettség az adózók szűkebb körét terheli. Ráadásul e kör tagjai jellemzően megbízható, pontos elszámolásokat vezetnek, így az önkéntes jogkövetéssel beszedhető illeték aránya igen magas lehet. Ez alacsonnyá teheti az illeték beszedésének költségét, amely a költségvetés számára különösen előnyös és hatékony adóztatást jelent. Adóztatási szempontból az is előnyös, hogy a törvény igen nagy számú ügyletet terhel illetékkel, így az alacsony mérték is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Ez az illeték a többi kisadóhoz mérten várhatóan egyszerűbb feladatot ró az adóhatóságra. A pénzügyi tranzakciós illeték alapja A készpénzátutalás és a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet kivételével az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján megterheli. Készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg. A legalább egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét, értékpapír elhelyezésére irányuló lekötési művelet kibocsátása esetében a lekötésbe helyezett összeg, értékpapír kibocsátási árfolyama. Az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet esetében a lekötésbe helyezett összeg. A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg. Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén a devizában meghatározott összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. A felső korlát nem érvényesül, tehát a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka az illeték, ha az illetékfizetésre az MNB, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett. A limitált mérték alá tartozó műveletek alkalmazásában a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes beszedési megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek. Az illeték megfizetésére kötelezett a számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott illetékköteles fizetési művelet után megállapított illeték összegéről. Számolni kell azzal is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték terheli a magánszemély jövedelmének átutalását, majd ennek az összegnek a készpénzfelvételét, illetve az ebből teljesíthető átutalásokat. Emiatt a jövedelmeket és azok felhasználását összességében kétszeresen terheli az illeték. A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A törvényt a cikk lezárásakor még nem hirdették ki. 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

4 ADÓZÁS RENDJE Az ellenőrzésre történő kiválasztás szabályai Írta: dr. Kovács Ferenc NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Amennyiben az adózót az adóhatóság ellenőrzésre kiválasztja, sokakban felmerül a kérdés: miért engem választottak ki? Ráadásul, miért most kíván az adóhatóság ellenőrzést lefolytatni nálam? Jelen cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ a jogszabályi rendelkezések segítségével. Az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) ai meghatározzák az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjait. A legfontosabb rendező elv, hogy bizonyos esetekben kötelező az ellenőrzés lefolytatása, míg más esetekben meghatározott szempontrendszer szerint történik az ellenőrizendő adózók meghatározása. Az Art. tehát meghatározza, hogy mely esetekben kötelező az adóhatóságnak ellenőrzést lefolytatnia. Ezek a következők: a) a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el (2012. évtől felszámolás esetén NEM kötelező az ellenőrzés), b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján évig a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrizni ez a szabály is hatályon kívül helyezésre került évtől. A kötelező ellenőrzéseken túl, az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét az Art. szerinti szempontok alapján a vezetője által évente február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Az állami adóhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását. Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza: a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait, b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait, c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évi ellenőrzési tájékoztatása alapján, az adóhatóság kiemelt feladata a költségvetési bevételek minél teljesebb körű biztosítása, az illegális gazdasági jelenségek további visszaszorítása úgy, hogy az ellenőrzési tevékenység az adózói kör szélesítésén keresztül járuljon hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. Az adóhatóság által az ellenőrzésre történő kiválasztáskor alkalmazott kockázatkezelésnek igazodnia kell az adózói életút különböző szakaszaihoz, így a vállalkozás alakulásának időszakában ellenőrzésre kiválasztást indokol különösen, ha: a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor; augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 a megalakulást követően különösen alacsony jegyzett tőke esetén jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adó bevallása történik. Az alakulást követően, a vállalkozás működésének időszakában különösen azon adózók kiválasztását és egyedi kockázatelemzését kell elvégezni, amelyekre az alábbi kockázati tényezők valamelyike jellemző: a bevallások benyújtásának elmaradása; nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban, nullás adattartalmú bevallás benyújtását követően számos önellenőrzés benyújtása; az áfa- és a jövedelemadó-bevallások összhangjának hiánya; a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatainak, adatváltozásainak bejelentése mellett a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóbevallások, adókötelezettségek teljesítésének elmulasztása; gyakori székhely-, illetékesség-, illetve tulajdonosváltás; nagy összegű adóhátralék felhalmozása, főként jelentős dinamikájú értékesítésnövekedéshez kapcsolódóan; tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett; magas készpénzállomány és adott kölcsön; közösségi beszerzés bevallásának és továbbértékesítésének eltitkolása; túlnyomórészt transzfer szerepkör az Európai Közösség tagországainak vállalkozásaival folytatott kereskedelemben, melyhez összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIESeltérés párosul; a vám szakterület jelzése alapján csalásgyanús export-import ügyletek bonyolítása; a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás); a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja. Az adózói életút bármely szakaszában vizsgálandó kockázatos adózói kapcsolatok különösen: a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantomcégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében még nem ellenőrzött vállalkozások; az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozások; az azonos tulajdonosi körhöz tartozó megszűnő, átalakuló társaságok és jogutódjaik; a csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárással megszűnő társaságok tulajdonosi köre által alapított új társaságok; a kiemelten kockázatos külföldi adózókkal üzleti kapcsolatban álló/állt vállalkozások. A évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a szolgáltató szektorban: nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, a gabona, a takarmány, az élő állat és a hús, húskészítmény nagykereskedelme); közúti áruszállítás; raktározás, tárolás; vendéglátás; munkaerő-piaci szolgáltatás; biztonsági, nyomozói tevékenység; egyéb személyi szolgáltatás. Ipari ágazatban: hús-, baromfihús-készítmény gyártása; épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés, különösen bontás. Mezőgazdaságban: növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások. Kiemelten kell ellenőrizni: a számítógépes programozással, a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó vállalkozásokat, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási for- 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

6 mára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50%-a. A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai az alábbiak: kiskereskedelem, különösen a dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, valamint a csomagküldő, internetes kereskedelem; jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; a magánrendelőkben végzett járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás, valamint az egyéb humán-egészségügyi ellátás. Újdonság, hogy az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám- és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is. Az állami adóhatóság az adózókat a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság a) az adózó által benyújtott bevallások, b) az adatszolgáltatások, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amenynyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az Art. 24/A. -ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az e bekezdés szerinti kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha: a) az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt: aa) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, ab) amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, ac) amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, ad) amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg az Art. 24/A. -a alapján törölte; b) az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza. feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 ÁFA Jogorvoslati lehetőségek és buktatók Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Utólagos vagy kiutalás előtti általánosforgalmiadó-ellenőrzések során ugyanazon jogorvoslati lehetőségek illetik meg a vizsgálat alá vont adózót, mint más adónem(ek) esetében lefolytatott adóhatósági vizsgálatoknál. Az adóhatósági vizsgálat a jegyzőkönyv elkészítésével zárul le. Annak kézbesítését követő 15 napon belül adózó képviselője észrevételt tehet. A kézbesítés speciális kérdéseit a fellebbezésnél tárgyaljuk. Az I. fokú adóhatóság gyakorlata szerint, az I. fokú határozat elkészítéséig beérkezett észrevételben foglaltakat az I. fokú határozat értékeli, még akkor is, ha azt az adózó képviselője az előírt határidőt követően nyújtotta be. Amennyiben az adóhatóság kiegészítő ellenőrzést folytat le, a kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítését követően szintén 15 napon belül ismételten észrevétel nyújtható be. Az észrevétel nagy előnye, hogy nem jár eljárási illetékfizetési kötelezettséggel. Ebből adódóan, a vizsgálat alá vont adóalanynak minden esetben élnie kell az észrevétel benyújtásának lehetőségével; az észrevétel benyújtásának elmulasztása egyértelműen helytelen döntésnek minősíthető. Az I. fokú határozattal szemben annak közlésétől számított 30 napon belül fellebbezés benyújtására van lehetőség. A fellebbezés a legfontosabb jogorvoslati lehetőség, mivel a végrehajtásra halasztó hatállyal bír. Amennyiben az adózó határidőn belül benyújtja fellebbezését, az I. fokú határozat nem emelkedik jogerőre, ezáltal az I. fokú határozatban az adó terhére előírt adókülönbözet, továbbá jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság) az adófolyószámlán nem kerülhetnek előírásra, így az adóhatóság végrehajtási eljárást sem folytathat le azok beszedésére. Nagyon gyakori probléma, hogy az adózó részére postázott I. fokú határozat vonatkozásában az adóhatóság ún. kézbesítési vélelmet állapít meg. Ennek legjellemzőbb esete, amikor a posta az I. fokú határozatot az adóhatóság részére nem kereste jelzéssel küldte. Az ún. kézbesítési vélelem szabályai alapján, az I. fokú határozat kézbesítésének második megkísérlését követő 5. munkanapon az I. fokú határozatot az adóhatóság kézbesítettnek tekintheti, miközben azt az adózó képviselője ténylegesen nem vette át. A kézbesítési vélelem beálltáról, valamint annak időpontjáról az adóhatóság nem köteles az adózót értesíteni. A fellebbezési határidőt a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazásánál a kézbesítés vélelmezett időpontjától kell számítani. Ebből adódóan számos esetben előfordul, hogy azon időpontban, amikor az adózó képviselője fizikálisan is kézhez veszi az I. fokú határozatot, az már jogerőre emelkedett. Ennek következtében fellebbezés benyújtására már nincs lehetőség. A vizsgálati jegyzőkönyv esetében a kézbesítési vélelem beállta súlyos következményekkel nem jár az adózó szempontjából, mivel a (kiegészítő) jegyzőkönyv az adóhatóságot végrehajtásra nem jogosítja. A kézbesítési vélelem megdöntésére az Art. lehetőséget biztosít, amelyet erre vonatkozó kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni. Azonban a kézbesítési vélelem megdöntésére az alábbi esetekben van reális lehetőség: az adóhatóság az I. fokú határozatot bizonyíthatóan téves címre postázta, az adóhatóság az I. fokú határozatot annak átvételére nem jogosult személy címére postázta, a posta a kézbesítés során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket bizonyíthatóan megsértette. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

8 Minden más esetben a kézbesítési vélelem megdöntésére reális esély nem mutatkozik. A gyakorlatban nagyon sok esetben előfordul, hogy az adózó képviselőjének állítása szerint nem kapott postai értesítést, így nem állt módjában átvenni az I. fokú határozatot, hiszen annak érkezéséről sem szerzett tudomást. Ezekben az esetekben ugyan felvethető a postai dolgozó esetleges mulasztása, de ennek bizonyítása tulajdonképpen lehetetlen. Ilyen esetben mindenképpen javasolt betekinteni a postai iratokba annak érdekében, hogy esetleges dolgozói mulasztások, jogszabálysértő intézkedések feltárhatóvá váljanak. A gyakorlatban többször előfordul az az eset is, hogy az adózó képviselője csak az első alkalommal megkísérelt kézbesítésnél kap postai értesítőt, de a második alkalommal a postai dolgozó már nem hagy értesítést. Ekkor az első postai értesítésben foglalt információk alapján megállapítható, hogy a postán mely időpontig vehető át a küldemény. Elvileg a határidőt követően benyújtott fellebbezés esetén igazolási kérelem terjeszthető elő, amelyben az adózó képviselője késedelmét kimentheti. Az adóhatóság gyakorlata szerint csak a teljes mértékben indokolható és iratokkal bizonyítható akadályoztatás miatti (pl. kórházi tartózkodás, betegség miatti akadályoztatás) késedelem kerülhet elfogadásra. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a fellebbezés határidőben benyújtottnak tekintendő. Mindenképpen el kell kerülni, hogy a fellebbezés azon okból kerüljön határidőn túl benyújtásra, mert a fellebbezés összeállítása nem oldható meg a fellebbezési határidőn belül (pl. szakértőként de nem meghatalmazotti minőségben bevont könyvelő, adótanácsadó, ügyvéd távolléte folytán). Ilyen esetben a fellebbezési határidőn belül olyan tartalmú fellebbezést javasolt benyújtani, amelyben az adózó képviselője csupán jelzi azon szándékát az adóhatóság felé, hogy fellebbezés keretében vitatni kívánja az I. fokú határozatban foglaltakat. Ekkor a beadványban mindenképpen jelezni kell az adóhatóság felé, hogy az érdemi kifogások záros határidőn belül a határidőben benyújtott fellebbezés kiegészítéseként, külön beadvány keretében kerülnek ismertetésre. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szabályozná, hogy ilyen esetben az adózó hányszor egészítheti ki első beadványát. A II. fokú adóhatóság elvileg minden olyan kiegészítést köteles elbírálni, amely a II. fokú adóhatósághoz a II. fokú határozat kiadmányozásáig tudomására jutott. Az észrevétellel szemben a fellebbezés illetékfizetési kötelezettséggel jár. A fellebbezési illeték alapja jelenleg a vitatott összeg, annak mértéke minden megkezdett Ft után 400 Ft, minimum Ft, maximum Ft. A vitatott összegnek az adózó által vitatott adókülönbözet minősül; nem minősül vitatott összegnek az adózó által vitatott összeg után kiszabott jogkövetkezmény (adóbírság, késedelmi pótlék). Amennyiben az adózó a kiszabott mulasztási bírság összegét vitatja, értelemszerűen a kiszabott mulasztási bírság minősül vitatott öszszegnek. A fellebbezési illeték teljes összege az adózó részére visszajár, ha a fellebbezést bármilyen kis mértékben pozitívan bírálja el a II. fokú adóhatóság. A jogerős I. vagy II. fokú határozattal szemben felügyeleti intézkedést nyújthat be az adózó, ha álláspontja szerint a jogerős I. vagy II. fokú határozat részben vagy egészben jogsértő. A határidőn túl benyújtottnak minősülő fellebbezést az adóhatóság felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el. A felügyeleti intézkedés szintén illetékköteles. A felügyeleti intézkedés illetéke azonos a fellebbezési illetékkel, valamint annak visszatérítésére is ugyanazok a szabályok irányadóak. Sokszor felmerül a kérdés, hogy a II. fokú határozattal szemben a bírósági felülvizsgálatot érdemes-e kezdeményezni, vagy inkább a felügyeleti intézkedést javasolt előterjeszteni augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 Természetesen erre a kérdésre az adott ügy összes körülménye alapján lehet választ adni, de bizonyos felvetések megfogalmazhatók. Ennek a döntésnek a meghozatalánál figyelembe kell venni, hogy a II. fokú határozattal szemben a felügyeleti intézkedést a NAV Központi Hivatalához kell benyújtani, s annak nevében a NAV Elnöke jogosult a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elbírálni. Az adózó a bírósági felülvizsgálat mellőzése folytán a felügyeleti intézkedés elbírálásánál már eleve kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a NAV tudatában van annak, hogy sem a II. fokú határozat, sem a felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálásáról hozott döntés bírósági úton nem vitatható. Ez a körülmény a felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálását óhatatlanul befolyásolhatja. Ennek következtében előfordulhat, hogy a II. fokú adóhatóság részéről képviselt jogértelmezést a NAV elnöke is megerősíti, miközben azt a bírósági felülvizsgálat során esetleg eredményesen lehetett volna vitatni. A döntésnél az a szempont is felmerül, hogy a felügyeleti intézkedés jelentős illetékfizetési kötelezettséggel jár, s annak eredménye az előzőek alapján felettébb kétséges. Továbbá a felügyeleti intézkedés teljes körű elutasítása esetén az illeték nem jár vissza. Abban az esetben, ha az I. fokú határozat szerint az adott számla fiktívnek minősül, továbbá a II. fokú adóhatóság is ezt az álláspontot képviseli, akkor ezzel ellentétes döntés a NAV elnökétől a felügyeleti intézkedés elbírálása során nem várható. Amennyiben az adózó kezdeményezte a jogerős II. fokú határozat bírósági felülvizsgálatát, az adóhatósághoz felügyeleti intézkedés iránti kérelem jogcímén benyújtott beadványt a NAV elnöke nem bírálhatja el, mivel bírósági eljárás van folyamatban. Azonban az adózó által benyújtott beadványban foglaltakat figyelembe véve a II. fokú adóhatóság hivatalból esetleg dönthet úgy, hogy a döntése nem állná ki a bírósági felülvizsgálat próbáját, ezért az I. fokú adóhatóság új eljárás lefolytatására utasítja. Azonban az adózótól eljárási illeték nem követelhető, hiszen felügyeleti intézkedés benyújtására és elbírálására nincs mód. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ A megváltozott munkaképességű vállalkozók részére bevezetett a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmény Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az egyéni és társas vállalkozói körben jelentős változást eredményezett a nyugellátás rendszerének átalakítása, ezen belül is a megváltozott munkaképességűeket érintő változások. A megváltozott munkaképességű és vállalkozói tevékenységet folytatókat különösen sújtja a módosítás, hiszen az érintett személyek a vállalkozásokon belül is a legkisebb jövedelemmel rendelkező vállalkozások sorába tartoznak, és különösen nagy terhet jelent számukra a saját jogú nyugdíjas minősítés elvesztése, aminek eredményeként főfoglalkozású vállalkozóként kell a járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Ezt a személyi kört érinti az a változás, amelynek szabályait az alábbiakban ismertetjük. Az ismertetett szabályok július 1-jétől lépnek hatályba, kihirdetésük a Magyar Közlöny 74. számában megtörtént. Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló évi LXIX. törvény teszi lehetővé az adókedvezmény érvényesíthetőségét. 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

10 Egyéni vállalkozók Az egyéni vállalkozó a saját személyével összefüggő szociális hozzájárulási adó terhére érvényesítheti a részkedvezményt. Társas vállalkozások A társas vállalkozás (a közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég) a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel terhelő adóból veheti igénybe a részkedvezményt. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás tagja december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a Megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az új komplex minősítésen alapuló eljárásban a megváltozott egészségi állapot miatt rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Az érvényesíthető részkedvezmény egyenlő az adó-megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Nem jöhet szóba a részkedvezmény érvényesítése a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóval összefüggésben, mert esetükben szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Nagyon fontos, hogy a részkedvezmény érvényesítése csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/ ) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. Nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységekkel összefüggésben. A de minimis rendeletet valamennyi ágazatban működő vállalkozás részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell. Nem vehető igénybe a de minimis rendelet alá tartozó támogatás a következő tevékenységet végző vállalkozások által, illetve célokhoz: a) A 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások. b) A Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások. A de minimis rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termékek: az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket. c) A Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások az alábbi esetekben: Nem vehet igénybe de minimis támogatást a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozás, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy menynyisége alapján kerül rögzítésre, a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 A de minimis rendelet szerint a mezőgazdasági termék feldolgozása a mezőgazdasági terméken végrehajtott olyan művelet, amelynek eredményeképpen ugyancsak mezőgazdasági termék jön létre, kivéve az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenységeket. A mezőgazdasági termék marketingje fogalom alatt az eladás céljából történő birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy bármely egyéb, piacra jutást elősegítő tevékenységet is érteni kell, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást marketingnek kell tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik. d) Harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek. Az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás. e) Az import áruk helyett hazai áru használata. Nem nyújtható támogatás annak elősegítésére, hogy a támogatott vállalkozás az importárukkal szemben hazai árukat használjon fel. f) Az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozások. g) A teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások. h) A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. Nehéz helyzetben lévő vállalkozások a következő feltételeket teljesítő vállalkozások: korlátolt felelősségű társaság esetében, ha jegyzett tőkéjének több mint a felét elveszítette, és e tőkének több mint negyedét a legutóbbi 12 hónap alatt veszítette el, vagy olyan társaság esetében, ahol legalább néhány tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság adósságaiért, és a társaság a könyveiben szereplő tőkéjének több mint felét elveszítette, és e tőkének több mint negyedét a legutóbbi 12 hónap alatt veszítette el, vagy a hazai jog szerint az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a eurónak, közúti szállítási ágazatban a eurónak megfelelő forintösszeget. Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. A rendelet nem zárja ki a szállítási ágazat egészét a hatálya alól, csak a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak nem nyújtható a csekély összegű támogatás. 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

12 OLVASÓI KÉRDÉSEK Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkára szeretnénk foglalkoztatni egy munkavállalót havi max. 5 napra, akinek van máshol főállása 4 órában. Az adóelőleg vonatkozásban van-e teendőnk? Lehetséges, hogy az év vége felé meghaladja az éves jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot. Kell-e nyilatkozatot kérnünk? Válasz - Lepsényi Mária: Az Szja tv a (9) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján, a magánszemély a jövedelem egészére köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó ilyen jövedelmet is, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. (4) bekezdése b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles. Az egyszerűsített foglalkoztatásra tekintettel megfizetett köztehernek nincs személyi jövedelemadó-előleg -tartalma [2010. évi LXXV. törvény 8. (3) bekezdés a) pont]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magánszemélynek kell a munkáltatójánál jeleznie, ha az egyszerűsített foglalkoztatás és a munkaviszony keretében megszerzett jövedelem együttes összege eléri a 2 millió 424 ezer forintot. Munkavállalók felhasználására bocsátott konyhai eszközök Van egy Kft. (áfa az általános szabályok szerint), mely az irodába a következő eszközöket vásárolta: hűtőgép, mikrohullámú sütő, evőeszközök. A fenti eszközöket egyrészt a munkavállalók használják a napi étkezéshez, valamint az esetleges ügyfél megkínálásához. A cég, ha vásárol teát, kávét, cukrot, természetesen reprezentációként kezeli, és az adót befizeti utána. A kérdésem az lenne, hogy a fenti jóléti berendezések után az áfa levonható-e. Válasz Bonácz Zsolt: A kérdésben említett jóléti berendezések -et terhelő áfa levonása tekintetében tételes tiltást az Áfa tv. nem fogalmaz meg. Amennyiben a társaság adólevonásra jogosító gazdasági tevékenység(ek)et végez, akkor a jóléti berendezések beszerzését terhelő adó levonásának nincs akadálya. Az adóhatóság a jóléti berendezések beszerzését terhelő adó levonásával kapcsolatban általában nem szokott kifogást támasztani, ha ezek menynyisége és jellege ésszerűnek és okszerűnek minősíthető. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása Van egy magyarországi autószerelő műhely, mely belföldi és külföldi cégeknek is végez javítást. EUadószámmal rendelkezik, áfa az általános szabályok szerint. A következő kérdésem lenne: Amennyiben külföldi cégnek javít gépkocsit, kiszámlázza a munkadíjat mint szolgáltatást és a felhasznált anyagokat is, mint alkatrészeket. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mind a szolgáltatás, mind a termék áfamentesen számlázandó-e? Amennyiben külföldi magánszemélynek javítja a gépkocsit, akkor áfásan kellene kiállatni a számlát? Helyes az az eljárás, hogy a külföldi EU-s cégnek úgy számláz, hogy a szolgáltatás adómentes, a termékre pedig 27% áfát számít fel, azzal az indokkal, hogy nem tudjuk bebizonyítani, hogy kiszállítja a gumit, alkatrészt? Válasz Bonácz Zsolt: Az Áfa tv a (1) bekezdésének b) pontja alapján, a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. Gépkocsijavítás esetén a szerelés során beépített anyagok járulékos költségnek minősülnek, ezáltal a javítási szolgáltatás adóalapjának részét képezik. Ebből adódóan adójogi értelemben kizárólag a javítási szolgáltatást kell minősíteni, a beépített anyagok tekintetében az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügyletről nem beszélhetünk. Külföldi adóalany részére nyújtott javítási szolgáltatás esetén, az Áfa tv ának (1) bekezdése alapján, a teljesítés helye a megrendelő székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye. Ha a teljesítés helye nem belföld, akkor a javítás ellenértéke (ennek részét képezik a járulékos költségek is, pl. felhasznált anyagok) nem adóztatható (tehát nem adómentes!), áfát nem kell felszámítani a megrendelő felé. Külföldi nem adóalany magánszemély részére nyújtott javítási szolgáltatás esetén, az Áfa tv ának (2) bekezdése alapján, a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye. Ha a teljesítés helye belföld, akkor a javítás ellenértéke (ennek részét képezik a járulékos költségek is, pl. felhasznált anyagok) adóköteles, azután a 27 %-os áfát fel kell számítani a megrendelő felé. A fentiek alapján, nem helyes az az eljárás, ha a külföldi EU-s cégnek a szolgáltatást adómentesen számlázzák, a termékre pedig 27% áfát számítanak fel. A felhasznált anyagok a szolgáltatás járulékos költségét képezik, tehát a szolgáltató adójogi értelemben nem értékesíti a javítás során beépített anyagot a megrendelőnek, ezért az adókötelezettség szempontjából nem releváns, hogy a megrendelő tudja-e, vagy sem, bizonyítani, hogy kiszállítja belföldről a beépített anyagokat. Az előzőek alapján a szolgáltatás teljesítési helyét kell meghatározni. Ha a teljesítés helye belföld, akkor a szolgáltatás ellenértékét (az adóalapot) a vonatkozó adókulcs szerinti adó terheli; ha a teljesítés helye nem belföld, akkor a szolgáltatás ellenértéke (az adóalap) nem adóztatható, a megrendelő felé áfát nem kell felszámítani. A fordított adózás alkalmazása miatt előírt fizetendő adó Az alábbi kérdésben kérem segítségüket: A vállalkozás másodfokú adóhatósági határozata jogerős. A számviteli politika szerint a hibahatások nem számítanak jelentősnek. Az adóbírságot és a késedelmi pótlékot egyéb ráfordításként elszámoltuk, majd társaságiadóalap-növelő tétel lesz. A társaság egy gazdasági eseményt fordított áfás ügyletnek tekintett, és ennek megfelelően állította ki a számláját. Az adóhatóság ezt nem fogadta el, egyenes adós ügyletnek tekintette. Az adóhatóság a társaság adófolyószámláján az áfakötelezettséget előírta. A társaság partnerének az áfát továbbhárítja. A fordított áfás számlát stornózza, majd áfa felszámításával kibocsátja a számlát. Hogyan kell fenti társaságnak helyesen könyvelni? Válasz Bonácz Zsolt: A fordított adózás alkalmazása miatt előírt fizetendő adót és annak levonása folytán elszámolt levonható adót a II. fokú határozat jogerőre emelkedésével törölni kell (az eredeti könyvelés stornírozása inverz könyvelés). A jogerős II. fokú határozat alapján kiállított stornó számlát és az egyenes adózás alapján kiállított új számlát a szokásos módon kell könyvelni (stornó számla: Értékesítés nettó árbevétele T Vevő K; új számla: Vevők T Értékesítés nettó árbevétele, Fizetendő áfa K). A fenti könyveléseket követően a könyvelésben a II. fokú jogerős határozatban előírt fizetendő adókötelezettségként, ennek megfelelően kiszámlázott áfa a vevővel szembeni követelésként kimutatásra kerül. Közösségen belüli beszerzés áfa vonzata Ügyfelünk Közösségen belüli, közösségi adószámmal rendelkező külföldi cég részére végezne, rendszeres jelleggel, szolgáltatást, a leírtak szerint: A külföldi cég magyar vevő számára értékesíti az árut. Az áru 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

14 ellenértékét a magyar vevők felé kiszámlázza (áfa nélkül). A kiszámlázott áru nagy kiszerelésben érkezne ügyfelünk magyarországi telephelyére, ahol azt a vevők igényének megfelelően átcsomagolják (kisebb mennyiségre). A vevők az árut ténylegesen ügyfelünk magyarországi telephelyén vennék át. Ügyfelünk szintén rendelkezik közösségi adószámmal a külföldi cég felé logisztikai tevékenységről nyújtana be számlát. Kérdésem: helyesen járna-e el ügyfelünk, ha az Áfa tv ának 1. bekezdése szerint, a szolgáltatási díjat áfa nélkül számlázná? Ebben az esetben szükséges-e, hogy a külföldi cég magyarországi telephellyel rendelkezzen? Válasz Bonácz Zsolt: Amennyiben a logisztikai szolgáltatást végző cég a külföldi cég megbízottjaként, az ő nevében adja ki a terméket a magyar vevők részére, az áfa felszámításának mellőzése álláspontom szerint nem helytálló. Ebben az esetben a külföldi cég részéről termék áthelyezése valósul meg a fuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamból belföldre. A termék behozatala belföldre, az Áfa tv ának (1) bekezdése szerint, termék Közösségen belüli beszerzésének minősül, amely az Áfa tv. tárgyi hatálya alá esik. Ez a tényállás különösen megállapítható, ha a külföldi cég több magyar vevő felé értékesített terméket egyidejűleg szállít be a kérdésben leírt szolgáltatást végző cégnek, ahol a cég az adott vevő által megvásárolt terméket elkülöníti és kiadja (a kérdésben leírtakból ez következtethető ki). Ekkor az értékesítések teljesítési helye belföld, ezért a külföldi cégnek a NAV-nál adóalanyként be kell jelentkezni, a magyar vevők részére a termékre irányadó adókulcs szerint számított áfát fel kell számítani. A külföldi cégnek a fentiek szerint kell eljárnia akkor is, ha állandó telephelyet hoz létre, amelyben ügyfelük elvégzi a kérdésben leírt szolgáltatást. Az ügyfelük által a külföldi cég részére nyújtott szolgáltatás adózása tekintetében az Áfa tv ának (1) bekezdése és a 254. (1) (2) bekezdése összevetéséből adódóan az a körülmény releváns, hogy a külföldi cég belföldön létesít-e állandó telephelyet. Az Áfa tv ának (1) bekezdése alapján, adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az Áfa tv ának (1) bekezdése szerint, az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Az Áfa tv ának (2) bekezdése alapján, ha az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a teljesítés helyéhez kapcsolódó joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. Amennyiben a külföldi cég belföldön nem létesít állandó telephelyet azaz ügyfelük a szolgáltatást saját székhelyén vagy állandó telephelyén végzi, akkor az ügyfelük által nyújtott szolgáltatás teljesítésének helye, az Áfa tv ának (1) bekezdése alapján, a külföldi cég székhelye, illetve az értékesítéssel legközvetlenebbül érintett, külföldön található állandó telephelye. Ebből adódóan a szolgáltatás nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, ezért a szolgáltatás ellenértéke után áfát nem kell felszámítani. Abban az esetben, ha a külföldi cég az értékesített termék átadását belföldön létesített állandó telephelyén végzi azaz ügyfelük a szolgáltatás teljesítését ott végzi, az Áfa tv ának (1) bekezdése alapján, a teljesítés helye a külföldi cég belföldön levő állandó telephelye. Ebből adódóan a szolgáltatás az Áfa tv. tárgyi hatálya alá esik, ezért a szolgáltatás ellenértéke után 27% áfát kell felszámítani. Hatályos adómérték szerint számított adó Gépkocsi vásárlásakor, az áfát visszaigényeltük, és az 25% volt. Eladáskor a különbözeti áfa kiszámításakor a jelenlegi áfaszázalék 27%. Lehet-e valamilyen arányosítást végezni, mivel a levonandó áfaszázalék kisebb volt, mint a fizetendő áfaszázalék? Válasz Bonácz Zsolt: A termékértékesítést az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjában hatályos adómérték szerint számí augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 tott adó terheli, függetlenül attól, hogy az értékesített termék beszerzéséhez kapcsolódóan annál kisebb összegű áfa levonására volt lehetőség. Adóalany által más adóalanynak nyújtott szolgáltatás Cégünk rendelkezik EU-s adószámmal, és hirdetési szolgáltatást értékesítettünk EU-s adószámmal rendelkező partnereknek. Érdeklődni szeretnék, hogy az áfabevallásban mi a különbség a 91. és 92. sor között. Válasz Bonácz Zsolt: A sz. áfabevallás 91. sorában azon az adóalany által más adóalanynak nyújtott szolgáltatások ellenértékét (ideértve a kapott előleget is) kell elszámolni, ahol a teljesítés helye az Áfa tv a (1) bekezdésében foglaltak alapján nem belföld, hanem az Európai Unió más tagállama, illetve harmadik ország. A sz. áfabevallás 92. sorában azon az adóalany által más adóalanynak nyújtott szolgáltatások ellenértékét (ideértve a kapott előleget is) kell elszámolni, ahol a teljesítés helye ugyancsak nem belföld, hanem az Európai Unió más tagállama, illetve harmadik ország, de ezen tényállás nem az Áfa tv a (1) bekezdésében, hanem más, a teljesítés helyére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben (pl. ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében az Áfa tv. 39. (1) bekezdése alapján) foglaltakon alapult. Más tagállambeli adóalany részére nyújtott hirdetési szolgáltatás ellenértékét (ideértve a kapott előleget is) a sz. áfabevallás 91. sorában kell feltüntetni; kivéve, ha a szolgáltatás a megrendelő belföldön lévő állandó telephelyéhez kapcsolódik legközvetlenebbül, mivel ekkor a teljesítés helye a belföldön található állandó telephely. Kötelezettség elengedése Ha egy belföldi kft. egy másik belföldi kft.-nek elengedi a kötelezettségét, akkor mi a teendő: Kötelezettség elengedésekkor rendkívüli bevételként kell-e elszámolni a 45-ös számlaosztállyal szemben az értéket? Ilyen esetben a visszaigényelt áfát be kell-e fizetni, vagy bruttó módon a rendkívüli bevételként a 9-számlaosztályba kell beállítani az elengedett számla értékét? 2012-ben, úgy tudom, nem lehet a rendkívüli bevételt adóalap-csökkentésként figyelembe venni. A másik kérdésem számlázással kapcsolatos. Ha EU-s országba gépkocsi-bérletidíjat szeretnénk számlázni, de a gépkocsikat Magyarországon használják, csak a székhely EU-s országban van, kell-e áfát felszámítani a számlában? Ugyanez a kérdés, ha a gépkocsikat nem Magyarországon használják, hanem az EU-s országban. Válasz Bonácz Zsolt: A jogosult által elengedett kötelezettség összegét a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a kötelezettség csökkentése mellett. Tekintettel arra, hogy a kötelezettségként kimutatott számlaérték magában foglalja az áthárított áfát is, ennek megfelelő bruttó értékben kell kivezetni a könyvekből a jogosult által elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételként történő elszámolás mellett. Amennyiben a kötelezettség valamilyen eszközhöz kapcsolódott, akkor a rendkívüli bevételként elszámolt összeget el kell határolni, s azt az eszközhöz kapcsolódóan elszámolt költség, ráfordításnak megfelelő összegben kell feloldani [Sztv. 86. (4) (5) bekezdés). Az Áfa tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a kötelezettség elengedése miatt a jogosultnak [az a személy, aki (amely) elengedte követelését] lehetősége lenne a fizetendő adó korrekciójára, és a kedvezményezettnek [az a személy, aki (amely) a fizetésre kötelezett lett volna] kötelessége lenne a levonható adót korrigálni. Azaz, a kötelezettség elengedése miatt az áfa tekintetében egyik félnek sincs semmiféle teendője. A társasági adó alapja nem csökkenthető a rendkívüli bevételként elszámolt összeggel. Az Áfa tv. 44. (1) (2) bekezdése alapján, gépkocsi rövid időtartamú (30 napot meg nem haladó folyamatos) bérlete esetén függetlenül attól, hogy a bérlő adóalany-e, vagy sem a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbeadó a gépkocsit ténylegesen a bérlő birtokába adja. Ha ez a hely belföld, akkor a bérbeadónak 27%-os áfát kell felszámítani a bérlő felé. Amennyiben ez a hely nem belföld, a szol- 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó augusztus, VIII. évfolyam 8. szám

16 gáltatás nem adózható Magyaroszágon, hanem a birtokba adás helye szerinti tagállamban érvényes szabályozás szerint kell eljárni. Az előzőek alapján, rövid időtartamú bérbeadás esetén a használat helye az adókötelezettség szempontjából nem releváns. Az Áfa tv ának (1) bekezdése alapján, gépkocsi adóalany részére történő nem rövid időtartamú bérbeadása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a bérlő gazdasági céllal letelepedett. Az Áfa tv (1) bekezdése alapján, az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Az Áfa tv (1) bekezdése szerint, ha az adóalanynak a székhelye mellett van egy vagy több állandó telephelye, akkor a teljesítést ahhoz az állandó telephelyhez kell kötni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. A kérdésben leírtak szerint előfordulhat, hogy az adóalany bérlő a gépkocsikat ténylegesen Magyarországon használná. A bérbeadónak mindenképpen meg kell vizsgálnia, hogy a bérlőnek van-e belföldön állandó telephelye, s ha igen, akkor a gépkocsik bérlete a belföldön található állandó telephelyhez kapcsolódik-e. Ha igen, akkor a teljesítés helye belföld, s a bérbeadónak 27%-os áfát kell felszámítani a bérleti díj után. Ha a bérlőnek nincs belföldön állandó telephelye, vagy a gépkocsik bérlete nem a belföldön található állandó telephelyéhez kapcsolódik, akkor a teljesítés helye nem belföld, s a bérleti díj belföldön nem adóztatható, áfát nem kell felszámítani. Amennyiben a gépkocsikat nem belföldön használná a bérlő, akkor is az előzőek szerint kell eljárni, mivel az a körülmény nem jelenti automatikusan azt, hogy a gépkocsik bérlete nem kapcsolódhat a bérlő belföldön lévő állandó telephelyéhez. Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Abban az esetben, ha az adóalany bérlő a gépkocsikkal saját maga (a bérlő magánszemélyként folytat gazdasági tevékenységet) vagy alkalmazottai magáncélját érvényesíti a bérlet útján, akkor a státusza szerint adóalany bérlőt, az Áfa tv a (1) bekezdésének a) pontja szerint, nem adóalanynak kell tekinteni a teljesítés helyének meghatározásánál. Az Áfa tv ának (1) bekezdése szerint, a teljesítés helye nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásnál a bérbeadó gazdasági letelepedésének helye. Az előzőek alapján, nem rövid időtartamú bérbeadás esetén a használat helye az adókötelezettség szempontjából nem releváns. Utólag adható Erzsébet utalvány 2012-ben kiadható-e havi Ft étkezési jegy utólag, vagyis júliusban az első 7 hónap étkezési jegye a kedvezményes adózási kulccsal? Milyen százalékban kell megfizetni az ehót és az szja-t? Válasz - Lepsényi Mária: Adható utólag az Erzsébet utalvány, az szja a jövedelem 1,19-szerese, és ennek figyelembevételével kell a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, nyolcadik szám, augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft augusztus, VIII. évfolyam 8. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7037. számú törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013.

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013. A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013. 1. A törvény hatálya A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység

Részletesebben

HIRDETMÉNY. a Tranzakciós Díj alkalmazásáról. Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba.

HIRDETMÉNY. a Tranzakciós Díj alkalmazásáról. Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba. HIRDETMÉNY a Tranzakciós Díj alkalmazásáról Kihirdetés napja: 2013. 01. 22. A Hirdetmény a kihirdetés napján lép hatályba. I. Általános rendelkezések A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló, többször módosított

Részletesebben

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013.

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013. A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013. 1. A törvény hatálya A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ett : 2012 JúN 2 módosító javaslato t

ett : 2012 JúN 2 módosító javaslato t +.''.r'rvatal a Az Országgy űlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága ett : 2012 JúN 2 Dr. Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k Bizottsági módosító javaslat Helybe n Tisztelt Elnök Úr! A

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2014.

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2014. A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2014. 1. A törvény hatálya A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről 1

2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről 1 OptiJus Opten Kft. I. 2012. évi CXVI. törvény 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről 1 A 2013.1.1. és 2013.1.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. A törvény hatálya 1 2. Értelmező

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Főnix Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február1-től I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett díjak,

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Pannon Takarék Bank Zrt. kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. szeptember 1-től 1 / 5 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. augusztus 1-től 1 / 5 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói

Részletesebben

BEVALLÁS. a 2014. évi pénzügyi tranzakciós illeték kötelezettségről. Benyújtandó az állami adóhatósághoz. Ellenjegyző adatai.

BEVALLÁS. a 2014. évi pénzügyi tranzakciós illeték kötelezettségről. Benyújtandó az állami adóhatósághoz. Ellenjegyző adatai. 1493 BEVALLÁS a 2014. évi pénzügyi tranzakciós illeték kötelezettségről Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz Hibásnak minősített bevallás vonalkódja A Z O N O S Í T Á S (B) Jogelőd

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Bácska Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. augusztus 01-től 1 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet. a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

HIRDETMÉNY. Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet. a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ - aktuális látra szóló betéti kamat külön hirdetmény szerint (pénzforgalmi számlák kamatmértéke) - Hatályos:

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február1-től Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Számlanyitási díj Kedvezményes Takarék Gazda

Részletesebben

Kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAG HIRDETMÉNY. Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet. a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

Kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAG HIRDETMÉNY. Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet. a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAG HIRDETMÉNY Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február 1-től I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ SAVARIA Takarékszövetkezet Hatályos: 2015. február 4-től I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói** Az alábbiakban részletezett díjak,

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2008. évi ellenőrzési irányelvei

Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2008. évi ellenőrzési irányelvei Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2008. évi ellenőrzési irányelvei 2008. február 19. Dr. Szikora János elnök Varga Lászlóné elnökhelyettes Hajdú Miklósné főosztályvezető Az ellenőrzési irányelv Az

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február1-től I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki: Újhartyán Város Önkormányzatának 19/2015.(XI.27.) sz. Önkormányzati rendelete a 30/2012. (XII.12.) sz. rendelete a helyi adókról szóló rendelet módosításáról Újhartyán Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február1-től Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet I. Forint pénzforgalmi

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Kihirdetve: 2013. december 19. Kifüggesztve: 2013. december 19-2014. január

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ A helyi iparűzési adó célja, az önkormányzat illetékességi területén folytatott gazdasági tevékenység megadóztathatóságának biztosítása. Helyi iparűzési adó fizetésére kötelezhető

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

MECSEK TAKARÉK Szövetkezet Hirdetménye a 2015.09.01-től érvényes kondícióiról

MECSEK TAKARÉK Szövetkezet Hirdetménye a 2015.09.01-től érvényes kondícióiról Számla nyitási díjak Számlafenntartással kapcsolatos díjak 0.00 CHF 0.00 EUR 0.00 GBP 0.00 USD Számlavezetési díjak/hó Számlavezetési díj esetén*** Internetbank havidíj / számla*** Számlavezetési díj +

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) 1. melléklet a 19/2014.(XI. 27.) önkormányzati rendelethez 1 NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013.

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben