Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA III. Rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA 2014. III. Rész"

Átírás

1 Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA 2014 III. Rész 1

2 2

3 5. nap július 16. Bobrek Oświęcim Pszczyna Promnice Tychy Mikołów Gliwice Bobrek Bobrek lengyel falu a Kis-lengyelországi vajdaságban, az oświęcimi járásban, Chełmek nagyközséghez tartozik. Bobrekben található egy Visztulán átívelő közúti híd, egy elpusztult palota, cselédházak (néprajzi múzeum), társadalmi segítség háza valamint egy XVIII. századi fa magtár között a helység közigazgatásilag a bielski vajdasághoz tartozott. Bobrek falut a népi festészet kislengyelországi fővárosának is nevezték. Ambroży Grabowski (Kęty, december 7.-Krakkó, augusztus 3.), lengyel történész, könyvárus, műgyűjtő, régész és antikvárius, Krakkó útikönyv szerzője a falu két híres népi festőjét említi meg: Sagant valamint Wojciech Bryndzát. Bobrek labdarúgó csapata, az LKS Bobrek jelenleg az A osztályban játszik, valamint itt működik az Ikarion Lovas Központ. Az Adam Stefan Sapieha krakkói érsekről elnevezett Iskolában óvoda, általános iskola és gimnázium működik. A falu területén a római katolikus lelkipásztori tevékenységet a Legszentebb Háromság plébánia látja el. A Legszentebb Háromság plébániatemplom A Legszentebb Háromság plébániatemplom (Kościół parafialny pod wezwaniem Trójcy Przenajświętszej w Bobrku) A templom építését Poniatowski hercegprímás, a Krakkó Egyházkerület adminisztrátora a Sułkowski nagy-lengyelországi hercegi családba tartozó Teresa asszonnyal együtt határozták el szeptember 25-én (vagy 1798-ben), alkalmazva a templom építésére és dolgaira különböző tizedeket. A templom építése 1798-ban kezdődött július 31-én a templomot ks. Cyprian Gdowski szentelte fel. Az építkezés 1810-ben fejeződött be, a helyi intéző Bobrekben ks Wojciech Lipka volt. Az április 12-én alapított bobreki plébánia első plébánosa ks. Mateusz Solarski volt. A templomot szeptember 22-én Antoni Janusz Gałecki püspök, a Krakkói Egyházkerület adminisztrátora szentelte fel. Az egyhajós templom kőből és téglából épült, alapjai facölöpökre támaszkodnak. A templom hossza 36,5 m, szélessége 15 m, a templomhajó magassága 14 m. A templom összterülete 664 m 2, térfogata közel 5 ezer m 3. A templomtorony A kórusra vezető lépcsőházban a lépcsőházat a többi résztől elválasztó falban található ajtón keresztül vezet a torony bejárata. A tornyon található órát ks. Kazimierz Lissewski, płazai plébános készítette. Ezt az órát a krakkói ks. Andrzej Bajer szentelte fel június 7-én. A toronyban vannak felfüggesztve a harangok. A két legnagyobb: Maria és Józef, 1970-ben helyezték el. Mindkettőn felirat található: Dzwony ufundowane ofiarnością parafian mieszkańców Bobrku, Gorzowa, Gromca i Szyjek, staraniem pasterza Ks. Stefana Wyszogrodzkiego ku uczczeniu Matki Bożej w drugą rocznicę nawiedzenia przez Nią parafii. Bobrek RP A harangok Bobrek, Gorzów, Gromiec, Szyjka lakói, Ks. Stefan Wyszogrodzki lelkipásztor önfeláldozásából, Szűz Mária tiszteletére látogatásának második évfordulója alkalmából készültek. Bobrek RP Ezen kívül a Mária harang felirata: Maryjo Królowo Polski módl się za nami. Mária, Lengyelország királynőja imádkozz érettünk A József harangon lévő másik felrat: Św. Józefie Patronie rodzin miej nas w swojej opiece. 3

4 A harangokat Franciszek Kubica Dąbrowa Górnicza harangöntő műhelyében öntötték. A harangokat J.E.Ks.Kard. Karol Wojtyła szentelte fel március 7-én. A harmadik harangot 1920-ban öntötte Ks. Szwabe Białai Harangöntő Műhely neve Szent Adalbert zászlóval. Főoltár A főoltárt a Legszentebb Háromság tiszteletére szentelték, 1874-ben építették homokkőből és gipszből Felix Księżarski tervei szerint, klasszicista stílusban, 1893-ban szentelte fel Albin Sas Dunajewski kardinális. Középen a Szentháromság barokk olajfestmény látható. Barnás árnyalatú. Czechwoicz festette. A festmény előlnézetből nézve, baloldalon felhőgomolyagban ülő Krisztus látható, meztelen testét fehér vászon fedi, bal kezével a vállára támaszkodó keresztjét tartva. Behajlított jobb kezével a keresztre mutat. Krisztus fejét glória koszorúzza. Krisztus bal lába maga alatt, jobb kissé előre nyúlik. A jobboldalon az Atya Úr Isten ül, feje felett a háromszög az Isteni Gondviselés jele látható. Krisztus és az Atya között fénylő alakban a Szentlélek látható galamb formájában. A kép alsó részén a címkében latin nyelvű felirat olvasható: Gloria Patri et Filii et Spiritui Sancti sicum erat in printipio et nunc et semper et in secula seculorum. A kép mellett oldalt két fémből készült rovátkolt korinthuszi oszlop áll, arany színben. Oldalt szentek gipsz figurái láthatóak valószínűleg Jan Matejko rajzai szerint. Az oltár bal oldalán Szent Szaniszló krakkói püspök, jobbról Szent Adalbert. A főoltár tetején három angyalt ábrázoló olajkép látható. A fő alak a kék ruhába öltözött angyal, aki kezében egy vörös kötésű könyvet tart. Oldalain könyveket tartó angyalok vannak baloldalon zöld ruhába öltözött, jobbról lilába. Ez a három alak felhőbe burkolódzik. Felettük lévő angyalok felhőbe burkolóznak, csak a fejük és szárnyaik látszik. A főoltár tetején jobb és baloldalon, a külső oszlopok felett közel egy méteres hosszú gipsz szobrok találhatók. Baloldalon Kenty Szent János, jobbról Szent Kázmér. Az oltárasztal fehér márványból készült, a menza alatt négyszögű antependium. A menza felett szentségház (tabernákulum) emelkedik. A szentségház felett négyoszlopos barokk trónbaldahim áll. A hátsó oszlopok között található a fából készült IHS szimbólum, sugarakkal körülvéve. Az oltár és a szószék vörösmárványból készült (időszerűen átépítve). Az oltárasztal (menza) két lefelé szűkülő márvány támasztékon nyugszik. Ezt az oltárt Ks. Karol Wojtyła kardinális április 23-án szentelte fel. Mellékoltárok A templom belseje A templomban négy klasszicista stílusú mellékoltár található. Ezek: Jézus Legszentebb Szíve mellékoltár, Szent Ferenc oltár, częstochowai Fekete Madonna oltára és a Szent Barbara oltára. Mindegyikük a falfülkék közepén van, melyekben vagy kép, vagy pedig szobor találhatók, aranyszínű kerettel díszítve. A keret oldalain toszkán oszlopok vannak, korinthuszi oszlopfejjel. Az oltárok oldalain az oszlopok mellett a szentek szobrai állnak. Az oszlopok és a keret felett gerendázat van. Az oltárképek felett kisebb képek találhatók. A frízt növénymotívumok díszítik. Minden oltár felett fakereszt áll. Oświęcim Oświęcim (németül Auschwitz; héb.: Oshpitizin) lengyel város a Kis-lengyelországi vajdaságban, az Oświęcimi járásban. Lengyelország felosztása után a Magyarországon is uralkodó Habsburgok egyik címe az Auschwitz hercege volt. Oświęcim a város és nagyközség hatóságainak székhelye között a város közigazgatásilag a bielski vajdasághoz tartozott március 31-i adatok szerint a városnak lakosa volt. Oświęcim egykor a Lengyel Királyság királyi városa volt. Fekvése A város a Soła folyónak a Visztulába torkolatában fekszik. Oświęcim az oświęcimi völgykatlanban, a Kárpátok és a Sziléziai-fennsík között található. A környező régiók: Kis-Lengyelország, Felső- Szilézia, Żywiecczyzna és a Cieszyński Szilézia (Śląsk Zaolziański vagy Śląsk Cieszyński, németül: Teschener Schlesien), melyeket megfelelő vasúti, közúti és vízi összeköttetés köt össze. 4

5 2002. évi adatok szerint a 30,3 km² kiterjedésű Oświęcim területének 34%-a mezőgazdasági művelésű, 1% erdőterület. A város a járás területének 7,46%-át foglalja el. Szomszédos nagyközségek: Chełmek, Libiąż, Oświęcim. A város nevének etimológiája Oświęcim a város 800 éves ősi lengyel neve. A város neve különböző nyelveken lengyelül, németül, csehül vagy latinul jelenik meg írásban. A földrajzi név írott formája megerősíti szláv eredetét. Etimológiailag a birtokosok nevéhez kötődik: Oświęcim gród Oświęcima = Oświęcim városa. Oświęcim név a fennmaradt lengyel, cseh, német és latin anyagokban a különböző formában fordul elő: Ospenchin (1217), Osvencin (1280), Hospencin (1283), Osswetem (1290), Uspencin (1297), Oswentim (1302), Wswencim (1304), Auswintzen (1312), Oswiecim (1314), Oswencin (1327), Auswieczin (1372), Awswiczin (1372), Uswiczin (1400). Az ólengyel helységnév latinizált formája Oszwyancim Jan Długosz Liber beneficiorum dioecesis Cracoviensis című művében fordul elő ( ). A helység Ozwieczin néven Abraham Ortelius (másként: Ortels, Orthellius, Wortels; április június 28.) flamand térképész és geográfus Oświęcimski és Zatorski Hercegség 1603-ból való térképén fordul elő. A német nyelvterületen már a XV. században kiadott atlaszokban, szótárakban és történelmi munkákban is lehet találkozni ezzel a változattal. Miután a várost a Német Birodalomhoz csatolták, a hatóságok nevét Oświęcimről a német Auschwitzra változtatták. Az osztrák megszállás alatt ( ) a kétnyelvű dokumentumokban a lengyel Oświęcim német fordításban Auschwitz néven is megtalálható. A Német Birodalomhoz való csatolását követően, a megszállás alatt a lengyelről német változatra cserélte nevét. Ezért jelenik meg a koncentrációs tábor nevében Oświęcim német neve. Miután a Vörös Hadsereg január 27-én felszabadította a várost, visszaállították eredeti nevét, amit ma is visel. A város szimbólumai: Oświęcim város címere: Oświęcim történelmi címerében a kék címerpajzs közepén fehér színű kőtorony található, kiszélesedő toronnyal, öt lőréssel, gótikus trapéz alakú vörös tetőzettel. A tető csúcsán két arany golyó, mindkettő egyforma magasságú. A toronyban egymás alatt két fekete, téglalap alakú, felül lekerekített, nyitott ablak van. A torony mellett, mindkét oldalon, arany fél sas kék háttérben, szimbolizálva az egykori Opolei és Sziléziai Hercegséghez való tartozást, egymástól elfordított fejjel. A címerpajzs szegély nélküli. Abraham Ortelius térképe Más névváltozatok: Ossvancin, Osvencim, Osvenczyn, Osvacim, Osswanczyn, Ossvijancin, Osswancin, Oswęcim, illetve Ossvencim. Latinul Osswencimen vagy Osviecimensis változattal találkozni. Mivel Oświęcim fontos kereskedelmi központ volt, a német kereskedők saját német névvel illették Auswintz -cal. Az Oppelni és Tescheni Hercegségek okleveleiben is előfordul a németesen hangzó név. A város címere Oświęcim város zászlaja Oświęcim város zászlaja négyszögű szövetdarab, oldalaránya: 5:8. Kék háttérben középen Oświęcim város címere látható keret nélkül. A címer mérete (magassá, szélesség) a zászló rövidebb oldalához igazodik. Oświęcim város címere a lobogón annak felső részében helyezkedik el. Oświęcim város zászlaja 5

6 Hejnał miasta Oświęcimia (a város szignálja) A hejnał (Oświęcim város szignálja) Aleksander Orłowski Esküvői Polonézének első négy taktusa. Oświęcim Logója A város promóciós jelképe Miasto Oświęcim logotípusból és egy fehér galamb kiterjesztett madárszárnyát ábrázoló grafikából áll (a béke szimbóluma). Az új logó: Oświęcim Miasto Pokoju a város logója A város története A város története 800 évre tekint vissza, Lengyelországban a legrégebbi Piast-dinasztia-kori vármegyei (kasztelania) városok (várak) közé tartozik. A város valamikor egy Oswięczym nevű emberhez tartozott. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint 1179-ben Igazságos Kázmér közvetítésével került át testvére, Görbelábú Mieszko opolei és raciborzi herceg fennhatósága alá. Ettől az időtől kezdve a város sorsa Sziléziához és Kis-Lengyelország történelméhez, sőt a XIV. században a Cseh Királysághoz kötődött. Ettől kezdve a város sorsa összefonódott Szilézia és Kis-Lengyelország történetével, sőt a XIV. században a Cseh Királyság történetével is. I. Ulászló opolei herceg uralkodása alatt (1272. körül) Oświęcim lvovi városi jogokat kapott. Ezeket szeptember 3-án új gazdasági és bírósági jogokkal egészítették ki ben Oświęcim és környéke az újonnan alakult Cieszyni Hercegséghez került, majd között önálló Oświęcimi Hercegség alakult, melynek uralkodója Ulászló herceg lett ben a hercegség több mint egy évszázadra függetlenné vált Csehországtól ben felosztották az Oświęcimi, Zatorski és Toszecki Hercegségre ben János herceg eladta a hercegséget IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk) lengyel királynak, ennek köszönhetően Oświęcim ismét visszatért Lengyelország határai közé, melyben a következő 330 év során maradt március 19-én IV. János oświęcimi herceg hűbéresküt tett IV. Kázmér lengyel királynak, február 21-én pedig 50 ezer prágai hatvan garasért eladta hercegségét a lengyel királynak. Ettől kezdve a hercegség vezetőjét a lengyel király sztarosztájának is nevezték, e nemesség megtartotta különböző jogait ben a Lengyel Királyság által bekebelezett Oświęcimi és Zatorski Hercegséget egyidejűleg, mint sziléziai járást a krakkói vajdasághoz csatolták. A svéd háborúk idején Oświęcim jelentősen megsérült, a város és környéke Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben osztrák megszállás alá került egészen 1918-ig. Az osztrák császár címei közé felvette az Auswintz hercege címet között a város a járás székhelye lett, azonban 1932-ben a járást megszüntették. A II. világháború idején 1939 szeptemberében a várost a Wehrmacht foglalta el. Az Oświęcimből és környékéről kivonult Lengyel Hadsereg felrobbantotta Sole folyón átívelő, a város bal és jobbparti részét összekapcsoló hídját. Hitler október 8-i rendeletével Oświęcimet a III. Birodalomhoz csatolták. A második világháború idején itt létesítették a legnagyobb német koncentrációs és megsemmisítő tábort, az Auschwitz-Birkenau tábort. A komplexumba tartozott az anyatábor, KL Auschwitz I. Oświęcimben, a KL Auschwitz II- Birkenau Brzezinkában, a KL Auschwitz III- Monowitz Monowicében és több altábor től kezdte meg működését az IG Farben konszern itt lévő foglyok által épített hadiüzeme. Oświęcim közigazgatásilag a III. Birodalomhoz tartozott, az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg január 27-én szabadította fel. A tábor máig a különböző nemzetiségűek és más hitűek, közel 1,1-1,3 millió ember tömeges elpusztítása tragikus történetének szimbóluma maradt. Az áldozatok közel 90 %-a zsidó vallású volt. A második nemzetiség az áldozatok között a lengyel volt, mintegy 75 ezer fő. A háború utáni időszak A tábor felszabadítása után, a Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (oroszul: НКВД, Народный комиссариат внутренних дел, magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) annak területén két átmeneti tábor létesített a német hadifoglyok számára. Az oświęcimi tábor valószínűleg 1945 őszéig működött, közülök a második azonban az egykori KL Auschwitz II- Birkenau területén létesített tábor 1946 tavaszáig. Ezekben a táborokban mintegy ötezer személy tartózkodott. Parancsnokuk a szovjet Masłobojew ezredes volt. Ezen kívül Oświęcimben a Közbiztonsági Hivatal tábora (obóz Urzędu Bezpieczeństwa Publicznego) is működött, amelyet az oświęcimi vasútállomás közelében, az egykori Gemeinschaftslager területén létesítettek. Három blokk, amely egykor a 6

7 Gemeinschaftslager -hez tartozott, napjainkig fennmaradt, az Auschwitz és a Birkenau múzeumok között félúton fekszik. Az öt fabarakkból álló táborban a lengyel kommunista hatóságok a NSDAP, Hitlerjugend és BDM tagsággal gyanúsított személyeket valamint a német civil lakosságot és a folkszdojcs (Volksdeutsch) illetve a lengyelekkel nem szimpatizáló felső-sziléziai elemeket helyezték el. A tábor körülkerített volt és őrszemek őrizték. Ennek a tábornak a foglyai szerelték le többek között a monowicei vegyi üzemek berendezéseit, melyeket a Szovjetunióba szállítottak. A tábort valószínűleg 1946 márciusában számolták fel március 20-tól 1946 februárjáig a Bielsko-Biała és környékéről valamint Sziléziából és Németországból származó 144 elhunyt személyt tartottak nyilván. Jelenleg az egykori tábor helyén az oświęcimi Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum található, amely 1947-ben alakult és 1979-ben az UNESCO világörökség részévé minősítette ben alakult meg az Oświęcimi járás, mely az 1975-ös közigazgatási reform során a Bielskói (lengyelül: Bielsko) vajdaságba került ben megalakult a Város Elnökének hivatala. Az 1999-es új közigazgatási felosztás eredményeképpen az újonnan alapított járás székhelyeként a Kis-lengyelországi vajdasághoz került. II. János Pál pápa első lengyelországi zarándoklata idején (1979) a város és a múzeum a pápa zarándokútjának része lett. A Szolidaritás által szerkesztett üzemi lapja az Ozon volt. A hadiállapot bevezetése után a városban a Szolidaritás földalatti tevékenységet folytatott, elnyomott személyek és a szamizdat kiadó terjesztőinek segítségével. Az akkori oświęcimi földalatti aktivista Andrzej Chlewicki volt április 29-én (a hadiállapot megszüntetése idején) az Oświęcim Vegyi Üzemekben a röplapok és a kiadó illegális csoportjából a milicia 3 személyt vett őrizetbe. A hadiállapotot december 31-én ugyan felfüggesztették, de végleg csak július 22-én, az állami ünnepen szüntették meg. o A rendszerváltozást követően május 28-án XVI. Benedek pápa Lech Kaczyński Lengyelország köztársasági elnöke kíséretében Oświęcimbe látogatott. Műemlékek A városban megőrződtek az oświęcimi hercegi vár egyes részei, a középkori erődítményrendszerének egyik XIII. századi bástyája. A várban korszerűen berendezett múzeum várja a város történetével ismerkedő látogatót. Lengyelország területével kapcsolatban számos helyen felsoroltuk már a Piast uralkodóház történetét. Tekintettel arra, hogy ez a terület szorosan kapcsolódik a hercegi dinaszti majd a lengyel királyság történetéhez, foglaljuk össze a magyar királyokkal rokoni kapcsolatban álló lengyel uralkodó dinasztia történetét. A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt a független Lengyelország megteremtésétől (IX. század) Nagy Kázmér haláláig, 1370-ig terjedő időszakban. A dinasztia ágai tovább uralkodtak 1526-ig a Mazóvia hercegségben, 1675-ig pedig Sziléziában. II. János Pál pápára emlékeztető falfestés: Az antiszemitizmus az isten és az emberiség elleni bűn szeptember 1-jén az Oświęcim Vegyi Üzemekben megalakult a Szolidaritás (lengyelül Solidarność; teljes neve: Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet, lengyelül Niezależny Samorządny Związek Zawodowy Solidarność ) Kombinát Bizottsága (Beszkidi Régió). A Piast-dinasztia címere A legendák szerint a dinasztia őse Piast volt. Nevét először Gallus Anonymus említi a Lengyel hercegek krónikája című művében, amelyet 1113 körül írt. 7

8 A XII. századi legenda szerint a IX. század második felében Gniezno fejedelmét, Popielt egy Piast nevű földműves fia, Siemowit követte a trónon, s ő alapította meg azt a dinasztiát, amely azután ig uralkodott Lengyelországban. A család a Piast nevet hivatalosan csak a XVII. században kezdte el használni. Az első név szerint ismert Piast-fejedelem I. Mieszko (ur. 963 körül - 992), aki feltehetően a negyedik Piast-házi fejedelem volt, már eléggé fejlett, bár más területektől meglehetősen elzárt államot örökölt, amely a későbbi Nagy-Lengyelország (Wielkopolska), esetleg Mazóvia (Mazowsze) területét foglalta magába. Mieszko kapcsolatba lépett a tőle nyugatabbra fekvő európai államokkal és 996-ban felvette a (nyugati) kereszténységet. Hatalmát 990- ig kiterjesztette a Balti-tenger mentén fekvő Pomerániára (Pomorze), 992-ig pedig Sziléziára (Slask) és Kis-Lengyelországra is (Malopolska). Fia I. (Vitéz) Boleszláv (ur ) folytatta a terjeszkedést, megerősítette a kormányzatot és az egyházszervezetet, majd röviddel halála előtt királlyá koronáztatta magát. Az első király utódai II. Mieszko (ur ) Veszprém (ur ), I. (Megújító) Kázmér (ur ), II. (Merész) Boleszláv (ur ), majd I. Ulászló ( ), akik közül csak II. Mieszko és II. Boleszláv viselt rövid ideig királyi címet. A hanyatlás korszakát hozták: kezükből kicsúszott a központi hatalom, a helyi nemesség javára, továbbá számtalan háborúba keveredtek, amelyek területi veszteségekkel jártak. Ennek III. (Ferdeszájú) Boleszláv (ur ) vetett véget, miután 1107-ben elűzte bátyját és társuralkodóját, Zbigniewet, s 1125-ig visszaszereztelegalább az I. Mieszko uralkodása alatt Lengyelországhoz tartozó területeket. Azonban őt sem koronázták királlyá, és a nemzeti széthúzásnak sem tudta elejét venni, ezért a belviszálynak úgy akart gátat szabni, hogy országát felosztotta fiai között. A négy országrész domierz fejedelemsége mind a Piast-ház egy ágán belül öröklődött. Maguk között elsőnek kellett elismerniük a Krakkóban uralkodó nagylengyel fejedelmet, aki ilyenformán egyszersmind egy laza államszövetség feje is volt. Ez a berendezkedés a gyakorlatban nem vált be, mivel tényleges főhatalommal csak egyetlen krakkói nagyfejedelem, II. (Igazságos) Kázmér (ur ) rendelkezett. A következő másfél évszázadban Lengyelország a szétesés szélére került az állandó belháborúk miatt, és a külföldi támadások következtében területe is egyre zsugorodott. A Piast-birtokok azonban a politikai megosztottság e zűrzavaros időszakában is megtartották egységes egyházszervezetüket, közös nyelvüket és gazdaságukat, amelyek alapján később az egyes fejedelmek a lengyel királyság újraegyesítésére törekedtek. Az első ilyen kísérletek kudarcot vallottak, ám miután II. Vencel cseh király megszerezte Lengyelország területének kétharmadát, s rövid időre ( ) Lengyelország királya is lett, fellángolt a nemzeti mozgalom, amelynek élére I. (Mazóviai) Konrád unokája, a későbbi I. (Kis) Ulászló (ur ) állt. Łokietek Ulászló a köznemesség és a papság támogatásával hamar megszerezte Krakkót és Sandomierzet, majd magyar és pápai segítséggel az egész Nagy-Lengyelországot is, és 1320-ban királlyá koronáztatta magát. Országát gyermekei ügyes kiházasításával erősítette meg, így téve szövetségesésé Litvániát és Magyarországot. (Az utóbbiban Ulászló lánya, Erzsébet lett I. Károly király felesége, Nagy Lajos anyja.) Ulászló fia és örököse III. (Nagy) Kázmér (ur ) alatt tetőzött a Piastok hatalma, hogy azután el is enyésszen. Kázmér kiegyezett országa két legnagyobb ellenségével, a cseh királysággal és a Német Lovagrenddel. Átengedte nekik Sziléziát, illetve Pomerániát, 1349-ben viszont birtokba vette Mazóviát és elfoglalta Galíciát (Galicija). Fellendítette az ország gazdaságát, újjászervezte hadseregét és közigazgatását, törvényeket alkotott, s 1364-ben megalapította a Krakkói Egyetemet. Nagy Kázmér halálával véget ért a Piast-ház uralma: miután fia nem született, trónját unokaöccsére, az 1342 óta Magyarországon uralkodó Nagy Lajosra hagyta, aki alatt a két ország 1382-ig perszonálunióban volt. Halála után egyik lánya Hedvig (Jadwiga) lett Lengyelország királynője, ó pedig 1386-ban férjhez ment Jagelló litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló (ur ) néven új dinasztiát alapított Lengyelországban. A Jagelló-dinasztia leszármazása A Piastok kisebb hercegi címeket örököltek az országban, a család utolsó ága 1675-ben halt ki. 8

9 o Oświęcimi vár a toronnyal Oświęcim várát (Zamek w Oświęcimiu) a középkorban a Soła folyó jobb partján lévő magaslat tetejére építették. Az alapok fölött mintegy 1,7 m magasságig kőből készült, a munkálatok ismeretlen okból megszakadtak és ezt követően téglából építették tovább. Az opus emplectum (vegyes anyaghasználatú és technológiájú falszerkezet) technológiát alkalmazták, a téglákat vend vonalban helyezték el. A torony falainak vastagsága az alapnál kb. 4 m, két emelet maradt fenn ebből az időszakból és a hozzáépített XVI. századi szint nem maradt fenn a helyén. A zsindellyel fedett tetőzetet két réz golyó koronázza. Oświęcim vára (Zamek w Oświęcimiu) A vár része a XIII. századból való, tetővel fedett, kétszintes, koragótikus védőtorony. Az alápincézett építmény négyszögű alaprajzú (a vár régi szárnya a XVI. század elejéről való) és az közötti időből való összekötő rész egy régi építmény helyén épült. Az erődítmény jelentős része a folyó árterületén található. A vár 3D-s látványképe A várdombon találhatók a védőfalak és bástyák maradványai. A vár alatt két alagút húzódik. a régebbi 1914 előtt épült, a másikat a németek készítették között. Ez az alagút légvédelmi óvóhely szerepét töltötte be. o A vár leírása A torony négyszög alaprajzú, 10,5 m oldalhosszúságú, nyugati fala előreugrik a falak vonala elé kb. 2 m-t, és az egész torony 1,5 m-t a régi falrész fölé. A középkori vártorony a hozzá épült szárnnyal A magasabb szint belseje nagy lakóhelyiség kandallóval, északkeleti oldalán lőrés látható a régi állás maradványával (fa gerenda a falba verve). Az udvari szint déli oldalán található a XIX. században készült bejárat. Az eredeti, csúcsíves kapuzattal 10 m-el magasabban található. Az építmény stílusa, a többszöri átépítés és rekosntrukció ellenére változatlan maradt. A várszemlék fennmaradt dokumentumai alapján le lehet írni felszerelését és helyiségeinek kinézetét. Noha a vár bejáratához két fahídon kellett keresztül menni, a helyiségek, amelyekben a vendégeket elhelyezték és vendégül látták, az emeleten helyezkedtek el. Hozzá tartozott még a két kisebb bírósági terem, két szoba és egy további terem. A vár másik oldalán, szintén az emeleten volt néhány szoba és a kápolna, alattuk a kancellária és a bolthelyiségek (itt helyezték el biztonságos körülmények között a vár könyveit). A torony két vagy három szintjét belső lépcső kötötte össze. A feljutást a jelentős magasságra létrák elhelyezésével segítették. A XVI. században külső falépcsőt építettek hozzá, amely napjainkig fennmaradt. Az alsó részében, amelybe nem volt kívülről bejárat, börtönt helyeztek el. A torony homlokzatán óra volt. A toronnyal szomszédos épületben, a lalóhelyiségeken kívül, pékség, kamrák, boltozott pincék, konyha, serfőzde, malátacsíráztató volt. Az első kapu melletti fegyverraktárban szakállas puskákat, számszeríjakat, lándzsás ágyukat, kopjákat, lőport, vasgolyókat, kovát tároltak. 9

10 A vár története Az oświęcimi várispánság első írásos említése abból az időszakból való, amikor az az opolei hercegséghez tartozott ( ). A vár megerősítését és átépítését IV. Mieszko, más néven Görbelábú Mieszko (lengyelül: Mieszko IV Plątonogi (Raciborski)), ( május 16.) fiának, Kázmér hercegnek ( ) írta elő. Erről tanúskodnak a torony közelében végzett régészeti feltárások, melyek megerősítik egy XIII. század első feléből származó falazott létesítmény létezését a várhegyen ben a várost és környékét a Sziléziába igyekvő, Bajdár vezette tatárok pusztították el. Ez után az esemény után a várost átépítették és falakkal vették körül, a magaslaton pedig megkezdték a négyszögű kőtorony építését ben, Oświęcim bakó tartására nyert jogot, akit a szent igazságosság mesterének is neveztek, aki e torony körül hajtotta végre az ítéletelet ben (vagy 1315-ben) az Oświęcimi Hercegség első uralkodójának, I. Ulászló hercegnek lett a székhelye között, egész uralkodása alatt a várban lakott Przemysław I Noszak (cieszyński) (1332 és 1336 között 1410) fia, Kazimierz I Oświęcimski ( vagy 1434) herceg ban a várat egykori birtokosa, IV. János ostromolta, aki nem tudva belenyugodni rezidenciájának elvesztésébe, igyekezett azt visszaszerezni ben a vár az oświęcimi hercegséggel együtt behódolt IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk) lengyel királynak, és három évvel később, február 21-én annak kezére került. Hiszen a király letette a cseh hűbéresküt, és egyet kellett érteni a cseh királlyal ennek az országrészenek a jogi státuszával. A głogaui szerződés értelmében (1462) a vár, ahogy az oświęcimi-zatori földek része is, a Korona részei lettek. Az első várnagy Mikołaj Słop lett. A király különös gonddaé vette körül a Szilézia szomszédságában fekvő új szervezeményét. Restauráltatta a várat és a városfalakat, megerősítette a védelmi rendszert és kimélyíttette a várárkokat. A munkálatokat az oświęcimi és krakkói földek lakói egyszeri önkéntes adóval finanszírozták ban tűzvész pusztította el a fa építményeket, egyedül csak a falazott torony és az alapok maradtak meg. Az átépítés több évig tartott, a vár építésének szükségleteire 1512-ben téglagyárat, 1525-ben kőbányát kellett üzembe helyezni. A munkálatok 1534-ben fejeződtek be. Az építkezés költségeit a közvetlen adókból és 1504-ben az épített hidakból befolyó hídvámokból kellett fedezni. A híd építésére az engedélyt maga Aleksander Jagiellończyk lengyel király erősítette meg, ezen kívül 15 évi adómenteséget adott a városnak. Ez volt a vár utolsó nagy átépítése és megerősítése. A későbbi években az építmény folyamatosan tönkrement, és elvesztette védelmi jellegét. A vár alaprajza Marian Kornecki nyomán A svédek által előidézett 1656-os tűzvész megpecsételte a vár hanyatlását. Az 1765-ös várszemle a tornyon és a vár déli épületén kívül az összes épületet elpusztult állapotban mutatja be ben és 1813-ban árvizek alámosták a dombot és a védőfalak valamint a gazdasági épületek elpusztultak. Egy időn keresztül a várban helyezték el a sóraktárat, ez után az osztrák hatóságok lebontását rendelték el, amit azonban nem valósítottak meg. Végül és között átépítették, majd elvesztette a vár jellegét. Egykori rendeltetéséről és védelmi jellegéről csak a gótikus tornya árulkodik. A II. világháború idején a várban volt az elnyomó német hatóság székhelye. Jelenleg az Oświęcimi Városi Hivatal tulajdona ben fejeződött be az Európai Unió támogatásával a vár felújításának első szakasza. A második szakaszában történik majd a gótikus torony felújítása. A vár múzeumépülete felújítás után Oświęcimi Vármúzeum (Muzeum Zamek w Oświęcimiu) A vármúzeum a nagyközségi szervezeti egység keretében az oświęcimi várban található. A múzeum az Oświęcimi Városi Tanács évi rendeletével jött létre január 1-jén kezdte meg működését. 10

11 Székhelyéül az oświęcimi várat jelölték ki, amely 1993-tól az Oświęcimi Kulturális Központ Történeti és Néprajzi Gyűjteményének adott otthont. Létesítését a közötti felújítása előzte meg. A múzeumban az alábbi kiállítások láthatók: o régészeti, amely az oświęcimi várhegyen valamint a Wołek erődítmény területén folytatott ásatások leleteit mutatja be; o egyháztörténeti, melynek keretében a katolikus és a júdaizmus vallási kultusz tárgyait mutatják be. Többek között Mikołaj Myszkowski XV. századból való sírkövét; o Hívőket segítő Szűzanya-templom (Kościół pw. Matki Bożej Wspomożenia Wiernych w Oświęcimiu) A piactértől déli irányban, mintegy 100 m-re, a Władysław Jagiełły utcában található Hívőket segítő Szűzanya-templom a XIV. század első felében épült a Mieszko cieszyni herceg által ide telepített domonkosok számára. A kolostor építését Władysław oświęcimi herceg és felesége, Eufrozyna asszony folytatták ben a domonkosok az akkori káptalantermet Szent Jácint lengyel domonkos szerzetes szentté avatása alkalmából kápolnává alakították át. o Tóra a tóra mutatóval néprajzi, a XX. század eleji katolikus és zsidó lakások belsejét bemutató kiállítás. Hívőket segítő Szűzanya-templom tömbje a várból A Hívőket segítő Szűzanya-templom keletelt szentélyű volt között a templomot reneszánsz stílusban építették át. Miután II. József felszámolta a kolostort, a XIX. század első negyedében raktárrá alakították át, teljesen rommá vált. Az épület egy idő után a zsidók kezére került és összedőlt ben az Úrnapja (több más nyelven Corpus Christi) alkalmából rendezett szertartás keretében a templom romjain kinyilatkozott a Szűzanya, ami Oświęcim város katolikus közössége által a templom átvételéhez és átépítéséhez vezetett. A templom a zavaros évszázadban a Hívőket segítő Szűzanya temploma (Kościół pw. Matki Bożej Wspomożenia Wiernych w Oświęcimiu) nevet kapta. A kiállítás részlete o Aleksander Orłowski ( ), zeneszerző és karmester, az Oświęcim város szignálja alkotójának életrajzát bemutató kiállítás. o Pincerendszer Főtere körül a barokkosított templomok és egykori kolostorok ugyanúgy megtartották középkori elemekeiket, műtárgyaikat, mint az ország más városaiban. A várban számos korabeli műemlék és egyháztörténeti emlék található. Sétáljunk egyet, és keressük fel ezeket: A templom 3D-s modellje 11

12 A templomot a szaléziak Szalézi rend (más elnevezései: Szalézi Szent Ferenc Társaság, lat. Societas Sancti Francisci Salesi; ol. Salesiani di Don Bosco, lat. Societas Don Bosco, SDB),, szaléziek) klerikus szerzetesi kongregáció a római katolikus egyház keretein belül, Női ága a Segítő Szűz Mária Leányai Társaság restaurálták, ugyanakkor elvesztette eredeti jellegét jelenleg neogótikus stílusú. A XX. század 80-as éveiben hasonló magasságú új hajó épült hozzá, ugyancsak téglából, a templom korábbi részének stílusához hasonló nyeregtetővel fedve. A templom korábbi, műemléki részétől eltérő, világosabb színű téglából épült, ami jól látható. Ez a meghosszabbítás a Soła folyó völgye felől, nyugati irányban fekszik. o Szent Jacek Kápolna (Kaplica św. Jacka w Oświęcimiu) Szent Jacek Kápolna névadója Szent Jácint, lengyel domonkos (született kb Kamień Śląski -, Krakkó, Lengyelország, augusztus 15). Szent Jácint Odrowąż Itáliában lépett be a domonkos rendbe. Párizsban és Bolognában végezte tanulmányait. Az alapító Szent Domonkos azzal a feladattal bízta meg, hogy erősítse meg a rendet Lengyelországban és evangelizálja Poroszország pogány lakosságát. Ennek eleget is tett, továbbá Kijevben foglalkozott a latin rítusú hívek lelkipásztori ellátásával ben, Krakkóban, Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. A Szent Jacek Kápolna a XIV. század első felében létesült egykori domonkos kolostor maradványa. A kolostorban káptalanterem működött (a szerzetesek gyülekezési, imádságos és tanácsterme). Mária-templom A szentélyt hajóvá alakították át a Jagelló utca felőli (előtte a templom oldala felőli) bejáratára való tekintettel. Ennek köszönhetően már nem keletelt, csakúgy, mint a Szent Jacek Kápolna (káptalanterem), amellyel eredetileg a kolostoregyüttest alkották. A templom téglából épült. A hajó (egykori szentély) egyenes záródású, háromfesztávú, a restaurálás után hatmezős, bordás boltozattal. Hiszen az eredeti boltozata nem maradt fenn, boltozata csak részben alátámasztott, északról és délről minden második mérműves, csúcsíves ablak után. A főhajót csúcsíves szivárvány osztja ketté, az átépítés alatt készített tágas galériával és kórussal. A falfülkékben kis ablakok és oltárok találhatók. A főoltár szalézi szenteket ábrázoló képekkel és szobrokkal a templombelsőhöz igazodik. A bejárati falán háromszögű oromzat és rozettás ablak van. A templom külsejéhez gyámfalak támaszkodnak. A gyámfalak a szentélynél kétlépcsősek, a hajóknál háromlépcsősek ben a templom nyugati oldalán oktogon épült, melyen toronyóra található, egyúttal azonban ezt nem fejezték be. A második világháború idején a németek itt nyitották meg a városi mozit, mely 1944-ben, bombatámadás következtében elpusztult. Szent Jacek Kápolna A XIV. századi egykori káptalantermet 1594-ben a domonkos patrónusának tiszteletére, Szent Jacek kápolnává alakították át. A kápolna a Hívőket segítő Szűzanya-templomától déli irányban található. A négyszögű kápolna téglából épült, kétfesztávú, keresztbordás boltozatú. A bordák profilja egyszerű, a boltozatok zárókövei lekerekítettek, a gyámkövek csúcsíves formájúak. A kápolna külseje gyámpilléres. A keleti, déli és északi homlokzatában az ablakok félkörívvel záródnak. Ugyanakkor a nyugati oldalán lévő bejáratában félköríves bádog ajtó található. Az egykori káptalanterem, jelenleg kápolna nevében (Szent Jacek) a domonkos hagyományokhoz igazodik. 12

13 A svéd hadjárat idején a kolostort laktanyává alakították át. II. József (Bécs, március 13. Bécs, február 20.) január 12-i rendelete feloszlatta a szerzetesrendet. A kápolna a templommal és a kolostor épületével együtt romosodni kezdett között a Russocki családé volt, ezt követően Landau zsidó kereskedő birtokába került. Pusztulásához ezt követően az 1863-as tűzvész is hozzájárult ben, a kápolna alapításának 300. évfordulóján, ks. Andrzej Knycz prelátus, helyi plébános kezdeményezésére visszavásárolták azt a zsidók kezéből. Az évi restaurálása idején a kápolnát nyeregtetővel fedték, és falfülkés oromfalakkal zárták. A kápolna felújítási terveit, ahogy a templomét is, Sławomir Odrzywolski- Nałęcz ( ) építész professzor, műemlék restaurátor készítette. Ebben az időszakban a kápolna Szent Jaceket ábrázoló szép üvegablakot kapott. Ünnepélyes felszentelésére augusztus 19-én került sor. Az építmény belsejében a svéd özönvíz idejéből származó síremlék található, Agnieszka z Bibersteinów által férje, Mikołaj z Mstowa Mstowski emlékére állíttatott, vörösmárványból készült korabarokk epitáfium. Mikołaj Mstowski augusztus 18-án, a svédek elleni harcokban esett el. A kápolna padozata alatti kriptában valószínűleg az oświęcimi uralkodók nyughelye található, többek között Władysław I Oświęcimski hercegé (1275/ /1324) és feleségéé, Eufrozináé, a kolostor alapítóié. A kriptában a körülményekhez képest jó állapotban maradtak fenn az oświęcimi hercegek és várnagyok, valamint a kolostor jótevőinek az egykori Szent Kereszt domonkosrendi templomból áthozott csontvázai. A kápolna homlokzata előtt Bosco Szent János (Castelnuovo d'asti, augusztus 16. Torinó, január 31.), eredeti teljes nevén Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság, férfi szerzetesrend megalapítójának emlékműve áll o Fájdalmas Szűzanya-templom (Kościół pw. Matki Bożej Bolesnej) Fájdalmas Szűzanya-templom a Kościuszko téren található. A szerafita rendi szerzetesnővérek kolostorának része. A kolostorépületet között építették. A jelenlegi épület a XX. század 50-es éveiből származik ben a szerafita rendi szerzetesnővérek gyülekezetét Małgorzata Szewczyk, tulajdonképpen Łucja Szewczyk (Wołyń, Nieszawa, június 5.) anya Krakkóból Oświęcimbe telepítette át. Fájdalmas Szűzanya-templom Maga a templom 1899-ben fejeződött be. Téglából épült, egyhajós, előcsarnokkal, keresztbordás boltozatú, sokszögzáródású apszissal. Stílusában a kolostor épületéhez igazodik, neogótikus stílusú. A templom neogótikus oltárait és a szobrait a przemyśli Stanisław Majerski készítette. Két oldalról gyümölcsös és kolostorkert veszi körül. Területén a XX. század 30-as éveiben épült két óvoda épület és az között épült Karitász épület is található. Az oświęcimi temetőben találhatók a szerafita nővérek síremlékei is, Leopoldyna Stawecka, a rendben Maria Eligia (Bochnia, november 11.- Białka Tatrzańska, január 7.) a Női Önkéntes Légió osztályainak parancsnoka, a Lengyel légió főhadnagya hamvaival. Harci Kereszt érdemrenddel tüntették ki. o Piactér (Rynek w Oświęcimiu) A piacteret a város középkori alapításának idején tűzték ki, mint kereskedelmi központot kezdetben fa épületek vették körül. A piactéren található a városi hatóság székhelye valamint a legjelentősebb lakóházak. A piacteret többségükben a XIX. századból való falazott lakóházak veszik körül, a piactéren pedig kiskocsmák működnek ben összedőlt a XX. század 60-as éveiből való a II. világháborúból való bunkerre épült "Tęcza" (szivárvány) kereskedelmi pavilon. 13

14 A Rynek közepén álló "Tęczy" összeomlása volt a fodulópont, ami után megkezdődött a Rynek Główny felújításának júliusától folyt a Rynek megújítása, ami után a piactér egyrészt visszanyerte háború előtti kinézetét (a kút rekonstrukciója), másrészt teljesen megváltozott (kivilágítás, üveg ráépítések az első, történelmi városháza fölött). o Régi lakóházak A Rynek házai o Városháza (Ratusz w Oświęcimiu) A fő piactéren elhelyezkedő Városháza épülete között épült. A Rynek egykor és napjainkban A belvárosi Ryneken figyelmet érdemel a Ślebarskiak lakóháza valamint a 11. számú lakóház. o Ślebarskiak lakóháza (Kamienica Ślebarskich vagy Dom Ślebarskich) A Ślebarskiak lakóháza későklasszicista épület, a Rynek Główny 14 szám alatt. Ratusz Ez egy egyemeletes, alápincézett téglaépület. Neogótikus elemeket tartalmaz. A városháza tornyán óra található. A XX. század elejéig a városi hatóság székhelye. Az épületben kapott helyet a Járási Közbiztonsági Hivatal székhelye (Powiatowy Urząd Bezpieczeństwa Publicznego w Oświęcimiu). Jelenleg az épületben található többek között az Oświęcimi Föld Kedvelőinek Társasága (Towarzystwo Miłośników Ziemi Oświęcimskiej). A Zmotoryzowane Odwody Milicji Obywatelskiej, a rendőrség gépesített egységei (ZOMO) megalakulása után, 1956-ban az egyik ZOMO egység székhelye volt itt ban, Nowa Hutában, a keresztért folyó harcok során is bevetették. A Rynek napjainkban, a Ślebarskiak lakóházával Ez egy L alakú, egyemeletes építmény, 15 tengelyes főhomlokzattal. Az épülettömböt oszlopokon nyugvó függőfolyosó dísziti. Michał Stefan Laurenty Ślebarski ( ), oświęcimi plébános, kanonok építtette 1830 körül. A XIX. század végéig a Ślebarski család tulajdona volt. Jelenleg a Kerületi Bíróság székhelye. 14

15 Ślebarskiak lakóháza Ebben a házban születetett a lengyel művészettörténetben jelentős két testvér: Leon Antoni Szubert (Oświęcim, június 5.- u.o szeptember 18.) lengyel szobrász. Leon Antoni Szubert szobrász Testvére, Awit Szubert (Oświęcim, július 3.- Szczawnica, május 27.) lengyel fényképész, a Tátra első fotográfusainak egyike, festő volt. Az egykori szálloda helyén jelenleg patika működik o Mária mennybemenetele templom (Kościół pw. Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny w Oświęcimiu) A kelt-nyugat tengelyű Mária mennybemenetele templom az óvárosi piactértől északra, a Kościelna utcában található. Tátrai vezetők, 1877-ből fotó: Awit Szubert o A 11. számú lakóház A mellette álló 11. számú lakóház a XIX. századból való, a II. világháború idején épült át a német "Heimatstil módon (Németországban Heimatstilnek nevezett lakóház-architektúra, melynek romantikus tömegkompozíciói mögött gyakran a lakályos angol polgári lakás funkcionalizmust találhatjuk). A XIX/XX. században ezen a helyen működő "Herz" hotelben vendégeskedett Józef Piłsudski között említették. Jan Długosz is falazottként említi. A templom alapításának dátuma pontosan nem ismert. Többször átépítették, 1530 előtti építészeti szerkezetéről keveset tudunk. A XVII. század harmadik negyedében átépült. Az évi tűzvész után restaurálták. A négyszögű torony között végül átépült, korábii alsó része XVI. századból való. 15

16 Mária mennybemenetele templom a várból A templom keletelt, falazott, négyszögű szentélye kétfesztávú, délen sekrestye található. Északon a Kresztus keresztrefeszítése-kápolna van. A szentély a templomtesthez félkörívű szivárvánnyal kapcsolódik. Az épülettörzs háromhajós, csarnoktemplom, kétfesztávú kórussal. A főhajó az oldalhajók felé nyitott, mindkét oldalon dekoratív gyámpilléres négyszögű oszlopok árkádjával. A szentély és a hajó bölcső boltozatú, fiókos hevederekkel. A zenei kórus a templomtest szélességében három árkádon, a kórus korlátja ívesen közép felé hajlik. A kórus parapetje, ahogy a boltozat geometrikus figurákkal díszített. A szentély és az oldalhajók ablakaiban többszínű üvegablakok vannak. A templom a Rynek felől nézve Északon Szent Maximilian Kolbe (Zduńska Wola, január 8. Auschwitz, augusztus 14.) lengyel ferences rendi minorita szerzetes, vértanú kis kápolnája található. Nyugaton a magas óratorony tengelyében előcsarnok nyílik. A felső színteket farkasszőlő motívumok díszítik. A templom külsején, a szentély sarkainál gyámpillérek találhatók, ahogy a torony is támpillérekkel megtámasztott. A templomtest tetőzetén kis lélekharang van. A szentély keleti falán lévő kereszt a XVII. század második feléből való. A kapu belsejében; az előcsarnokból az északi oldalhajó felé és a szentélytől a sekrestyéig gótikus-reneszánsz, ez 1529-ből való. A templom belseje Fotó: Bartosz Twarowski A sekrestyébe vezető bádoggal borított vasajtó az északi hajó és a św Maksymilian kápolna közötti ajtóhoz hasonló. A főoltárt többször felújították (utoljára 2004-ben), későbarrokk, a XVIII. század első negyedéből való. A Szent Péter és Pál apostolok oltárszobrai valamint a négy angyal szobra későbarokk. A bádoggal fedett márvány keresztelőmedence 1613-ból való. A Szent Jacek és Szent Dominik mellékoltárokban barokk képek láthatók. A körmeneti kép későbarokk, a kereszt XVII. századi. Számos barokk és klasszicista síremlék található itt. A szentély északi falán lévő szószék későbarokk. Plébánia A II. világháború idején a templom melletti plébániaépületet a Gestapo foglalta el saját székhelye számára. A háború után az épületben a Járási Közbiztonsági Hivatal (Powiatowy Urząd Bezpieczeństwa Publicznego w Oświęcimiu) működött. o Temető (Cmentarz parafialny w Oświęcimiu) A plébánia temetőjét, a sírkertet a XIX. század első felében alapították Oświęcimben. Ez a Boldogságos Szűz Mária mennybevétele római katolikus plébánia temetője. Kiterjedése kb. 3 ha. A temetőben 210 db XIX. század második feléből és a XX. század első feléből származó műemlék síremlék található, melyek védelem alatt állnak. Szintén védelmet élveznek a temető területén található öreg fák is. o Zsidó emlékek Oświęcimben o Oświęcim zsidó hitvallású lakóinak története Az első zsidók a XVI. században érkeztek Oświęcimbe ban adták ki a zsidók városba való telepedését megtiltó rendeletet, ugyanakkor azonban már 1588-ban engedélyezték nekik az itteni imaház építését temetővel ban a zsidóknak 20 épületük volt a városban. Az egykori Oświęcimi Hercegség területén a saját kormányzatot tartalmazó kahal (zsidó hitközség ill. elöljárósága) a XVIII. század második felében alakult. A XIX. század második felében jelentős volt itt a haszidizmus befolyása. 16

17 A haszidizmus egy XVIII. század közepén indult zsidó mozgalom. Maga a haszid elnevezés a heszed (jámborság, kegyelem, hű szeretet) héber rokon szavából származik. Jiszráél ben Eliezer Baál Sém Tóv ( ) rabbi, a haszidizmus megalapítója, Medzsibozs-ban (Miedzyboz, ma Ukrajna) telepedett le. Ő volt az, akinek tanításai alapján összefoglalták négy alapeszméjüket, melyek a következők: Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. A vallásos életmód, a sok rituális előírás és a számos jó cselekedet lényege ugyanis az Istenszeretet, a felebaráti segítségnyújtás és az értelmes életvitel, egyszóval az emberszeretet. Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az Urat. A dvekut - vagyis a teremtőhöz való ragaszkodás fontosságát. Ez a feltétel és kérdés nélküli Isten felé irányuló teljes szeretet és hűség. A zsidó ember nem csak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is - azzal is, ha eszik, azzal is, ahogyan jár. Hagyományok: A világháború után a kisszámú zsidóság visszatért Oświęcimbe ban 186 zsidó élt itt ig valószínűleg többségük emigrált. A 60-as években Szymon Kluger (1925. január május 26.) oświęcimi lakos, a koncentrációs tábor egykori foglya 1962-ben visszatért a városba ban került sor a ks. Jan Skarbek tér 3. szám alatti Chewra Lomdei Misznajot zsinagóga ünnepélyes átadására a Bielsko-Białai Zsidó Hitközség számára, ahol megépült a Zsidó Oktatási Központ (Edukacyjne Centrum Żydowskie). A központ szeptember 12-én nyílt meg. A központ célja az elpusztított áldozatokra való emlékezés a lengyel zsidóság történelme és kultúrájának oktatása révén, Oświęcim példáján. Szymon Kluger, Oświęcim utolsó, végig itt lakó zsidó lakosa 2000-ben hunyt el. A helyi zsidó temetőben temették el. A háborút túlélte a bobowai haszid zsidók zsinagógája is. Ugyanakkor 2005-ben, az építmény rendkívül rossz műszaki állapota miatt elpusztult. Az 1939-ben leégett, már nem létező Nagy Zsinagóga (Wielka Synagoga) közelében állt. o Régi zsinagóga (Stara Synagoga w Oświęcimiu) A jelenleg már nem létező oświęcimi Nagy Zsinagóga (Wielka Synagoga) a város legnagyobb zsinagógája volt a mai Berek Joselewicz utcában, az egykori Zsidó utcában. Haszid zsidó szőrmesapkában A lengyelországi haszidokra a XVII-XIX. században viseletük alapján könnyen rá lehetett ismerni. Sötét selyemkaftánt, prémkalapot, lábukon fehér harisnyát, fekete lakkcipőt hordtak, valamint hosszú pajeszt és szakállt viseltek. A megházasodott nők kopaszra borotválják fejük, és parókát illetve kendőt viselnek. Jellemző a térd alatt végződő szoknya, harisnyával. A gyermekekkel is gyakrabban hordatnak fekete-fehér ruhákat ben Oświęcimben 133 zsidó lakott, 1910-ben már 3000, 1921-ben pedig 4950 (a lakosság 40 %- a). A II. világháború idején az oświęcim zsidókat a chrzanówi, będzini és sosnowieci gettókban helyezték el (1941), ezek felszámolása után a Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborba szállították át őket. Az oświęcimi Nagy Zsinagóga. Utolsó képe mór stílusban a XIX. és XX. század fordulójáról. A fénykép Mirosław Ganobis gyűjteményéből való. Forrás: 17

18 Az utca névadója, Dow Baer (Berek) Joselewicz (Kretynga (lit. Kretinga), szeptember 17.- Kock, május 5. vagy 8.), zsidó származású lengyel kereskedő, a lengyel hadsereg ezredese, az itáliai lengyel légi tisztje volt. A zsinagóga 1711 után épült, egy régebbi, fa zsinagóga helyén. Nem tudni, hogy fa vagy falazott épület volt-e ban, a városban tomboló tűzvész során leégett. Helyén új zsinagóga épült, melyet később Nagy Zsinagóga néven illettek. A zsinagóga története A Nagy Zsinagóga között épült egy korábbi zsinagóga helyén között Karl Korn vel Carl Korn, másként Karol Korn (Wadowice, 1852 Bielsko,1906), zsidó származású bielskoi építész tervei szerint átépítették. A II. világháború idején, november 29-ről 30- ra virradó éjszaka a hitleristák a zsinagótát felgyújtották ben üszkös romjait elbontották, területét légvédelmi óvóhelyek építéséhez használták fel. Napjainkig a zsinagóga területén nem áll más épület. Jelenleg az Oświęcimi Zsidó Központ tulajdona, amely emléktáblát állított rá június között a zsinagóga egykori helyén dr Małgorzata Grupa (Toruńi Mikołaj Kopernik Egyetem) vezetésével régészeti kutatásokat végeztek. módszerrel kell keresni a tárgyakat. Ezeket Eljasz Bombach, az első háborús napok idején az akkori rabbi kezdeményezésére fém ládákban rejtették el a padozat alatt egy méterre, a zsinagóga sarkában, a női karzatra vezető lépcsők alatt. Elásás előtt részekre szedték azokat. Ner tamid (örökmécses) maradványai a zsinagógából A munkák kezdeményői Jariv Nornberg és az izraeli filmszakértő, Jahaly Gat voltak, szponzorai pedig a Conference on Jewish Material Claims Against Germany és magán adományozók. A munkálatok megkezdődtek, nem sokkal az után, hogy a Bielskoa-Białai Zsidó Hitközség a zsidó vagyon visszadásával kapcsolatban az Oświęcimi Városi Hivatallal kötött évi szerződés alapján visszakapta telkeit. A munkálatoknak célja volt a területén pontos kutatása is, hogy elérjenek az első fa zsinagóga alapjaiig. Az első három héten a régészek egyúttal rábukkantak az apró kerámia tárgyakra, a XIX. század elejéről származó pénzekre, és a XX. század elejéről a rabbi emléktáblájára is. Éppen csak június első felében, a régi zsinagóga sarkában megtalálák a kincseket. A lelőhely az Oświęcimi Zsidó Központba került, ahol az állandó kiállításon teljes egészében bemutatásra kerül. A tóratekercs maradványai azonban nem kerültel elő, valószínűleg az oświęcimi zsidó temetőben ásták el. A Nagy Zsinagóga helyén lévő emléktábla Az ásatás során a háború előtti zsinagóga felszerelése közül több mint 400 tárgyat tártak fel. Ezek között volt például rézből készült Ner tamid (örökmécses), számos hanuka gyertyatartó valamint a XIX. század második feléből származó csillárok. ארון הקודש; ha-qodesch, Megtalálták az Aron (Tóraszekrény), a padok, a meggyújtott könyvek valamint a héber nyelvű feliratos részek maradványait is. Oświęcim egykori lakóival kapcsolatos régészeti munkák megkezdését Jiszajahu Jarot ihlette, aki megírta a műemlék feltárt tárgyak történetét valamint Leon Schönker története adta, aki a német megszállás első napjaiban a helyi zsidó hitközség élén állt. Jarot térképet is készített, milyen A 2004-ben, a Nagy Zsinagóga helyén folyó régészeti ásatások idején előkerült gyertyatartó kiállítva az Oświęcimi Zsidó Központ kiállításán. 18

19 Az ásatások idején forgatták "A Treasure in Auschwitz" című dokumentumfilmet, Jahali Gat rendezésében. A film megvalósulásában nagy szerepet vállaltak Oświęcim egykori zsidó lakosai is, az Izraelben lakó Adam Druks valamint Lolek Lehrer. 1. A zsinagóga építészete A falazott zsinagóga épületét négyszög alapterületen építették. Északi részében előcsarnok volt, amelyből a nagy imaterembe lehetett jutni. Három oldalról a női karzatok vették körül, amelyekre személybejáratok és lépcsőházak vezettek. A zsinagóga belsejében 2000 ülőhely volt. Az között folyó átépítés során, a zsinagóga gazdagon díszített új neoromán, neogótikus és mór stíluselemekkel kevert homlokzatot kapott. Az egészet két hagymakupola fedte. Az átépítés előtti zsinagóga kinézete valamint a belseje nem ismert, mert egyetlen fénykép vagy építészeti terv sem maradt fenn. Az egykori zsinagóga területét a vár felől a Hívőket segítő Szűzanya-templom felé haladva jobbkéz felől érintettük. Az itt elhelyezett emléktábla emlékeztet egyedül a szörnyű pusztításra. o Synagoga Chewra Lomdei Misznajot w Oświęcimiu (Bractwa Studiujących Misznę) A Misnát Tanulmányozó Testvériség Zsinagógája: Synagoga Chewra Lomdei Misznajot w Oświęcimiu (Bractwa Studiujących Misznę) Beth Midrash (héberül: בית מדרש ; másként Beis Medrash, Beit Midrash) oktatási típusú zsinagóga Oświęcimben található a Jan Skarbek tér 5. szám alatt, az egykori Kórház tér (plac Szpitalny) és a Templom utca (ulica Kościelna) sarkán. A zsinagóga építésének elgondolása bizonyára a Chewra Lomdei Misznajot társaság évi bejegyzése után azonnal megszületett. Eredetileg ennek a társaságnak a tagjai a chrzanówi haszidok zsinagógájában imádkoztak ben a testvériség megvásárolta a Kórház térnél lévő ingatlant, Józef és Gizela Glassów házaspártól. Már 1913-ban a zsinagóga és a társaság székhelyének felépítésére törekedtek. A zsinagóga már 1918 szeptemberétől a német hadsereg 1939-es bevonulásáig működött. A zsinagóga helyiségeit egyben a Talmud tanulmányozásának céljára rendezték be. A II. világháború idején, a hitleristák elpusztították a zsinagóga belsejét és lőszerraktárat rendeztek be benne. Oświęcim szovjet hadsereg általi felszabadítása után a szinagóga visszanyerte eredeti funkcióját és a kis, helyi zsidó társadalmat szolgálta. Ugyanakkor 1955-ig valójában az összes oświęcimi zsidó kivonult a városból, és az imaház elhagyatottan állt. Akkoriban valószínűleg teljes belső felszerelését elszállították ben a zsinagóga épülete az Államkincstár kezelésébe került és ettől kezdve többek között szőnyeg nagykereskedés működött benne ( ) márciusában a zsidó vagyonok visszaadásáról szóló 1997-es szerződés szerint a zsinagógát, mint az első zsidó vallási kultikus létesítményt a Bielsko-Białai Zsidó Hitközség kapta meg és ezt követően, 1998 júniusában Auschwitz Jewish Center Foundation vette át. Az alapítványnak köszönhetően november 8-tól az épületben gyökeres felújítást végeztek, amely július 26- án fejeződött be. Ennek köszönhetően az imaház visszakapta egykori eredeti kinézetét. A Synagoga Chewra Lomdei Misznajot épülete szeptember 12-én, a Nem York-i Great Neck zsidó közössége által a Tóra tekercseinek bevitelével valamint a mezuza beverésével [a zsidó lakások bejáratának jobb ajtófélfáján található, Mózes egyes igéit tartalmazó pergamentekercs tokban] a zsinagógát ünnepélyes keretek között vallási és oktatási célokra nyitották meg. Az egykori női szárnyban az oświęcimi zsidó áldozatok muzeális kiállítását nyitották meg. Az imaházzal közvetlenül kapcsolatos szomszédos épületben 2006 szeptemberétől a New York-i Zsidó Hagyaték Múzeumával társult Zsidó Múzeum található. 2. Építészete A zsinagóga falazott épülete négyszög alapterületű. Belsejében található a nagyobb négyszögű fő imaterem, gazdag fa felszereléssel, mint például a faragott fa Aron הקודש ha-qodesch, ;ארון (Tóraszekrény), az almemor [centrálisán elhelyezett, körülkerített és néhol kupolával fedett emelvény a zsinagógában, amely eredetileg kizáróan a Tóra-felolvasás céljaira szolgált] valamint padok. A nyugati falon kis könyvespolc található zsidó könyvekkel az istentisztelethez. A zsinagóga egészét nagy csillár világítja meg. Északi oldalon található kisebb helyiség egykor a fő naygteremhez kisebb ablakokkal kapcsolódó nők 19

20 terme volt. A nyugati és déli falakon az eredeti falfestés kisebb maradványai láthatók, párkány alakjában. Az egykori tetőtérben helyezkedett el a Talmud tanulmányozásának helyisége. Eredetileg a fő imaterembe a deli falban lévő személyi ajtón keresztül léptek be. A zsinagógának szabálytanul elhelyezett ablakai vannak, a keleti és a nyugati falon található rész félköríves végződésű, a délin ívesen záródó. Az egészet nyeregtető fedi. A férfiak részében két emléktábla maradt fenn. Az első 1907-ből való, az Aron ha-qodesch (tóraszekrény) jobb oldalán elhelyezett nem a Chewra Lomdei Misznajot zsinagógából való. Valószínűleg a népirtásból megmenekült oświęcimi zsidók állították. A másik tábla 1928-ból való, az imaház hivatalnokainak emlékére helyezték el. o Zsidó Múzeum (Muzeum Żydowskie) A Zsidó Múzeum fő kiállítása a helyi zsidó társadalom történetét mutatja be, melynek kezdetei a XVI. század első feléig nyúlnak vissza. A kiállítás fényképekből, dokumentumokból, emléktárgyakból áll és multimédia egésziti ki, ebben a város egykori zsidó lakosaira emlékeznek. A kiállítási részben vannak értékes judaikák, melyek a hitleristák által 1939-ben elpusztított Nagy Zsinagógából származnak. A tárgyakat a régészek tárták fel a 2004-ben folytatott régészeti ásatás során. Ezek egy elpusztított kultúra szimbólumai. o Zsidó temető (Cmentarz żydowski w Oświęcimiu) A zsidó temető a Dąbrowski és a Wysokie Brzegi utcák sarkán található. A temető területe 1,7 ha, több mint 1000 síremlék található benne, melyekből, a legrégebbi 1757-ből való. Az utolsó temetésre 2000-ben került sor. A XX. század 70-es és 80-as éveiben a temetőt a környékbeli vandálok többször megrongálták ban a temetőt felújították és rendbeszedték. Hamarosan a Sharf család síremléke fölé kis fehér házat (ohel) állítottak, melyet a new york-i Asher Scharf alapított. A 90-es években a Nissenbaum Család Alapítvány az ohelbe világítást vezetett valamint folyóvizet vezetett a temető bejáratánál. Szymon Kluger nyughelye A temetőben 2000-ben temették el az utolsó oświęcimi zsidó lakost, Szymon Kluger (2000. május 26-án hunyt el). Testét épített egyedi ohelbe temették között a temetőt újra rendezték. Az auschwitz birkenaui koncentrációs tábor külön programot kínál a holokauszt turizmus jegyében. Az első lengyelországi kirándulásom idején, ben már voltam itt és akkor is elszörnyedve látogattam végig a megsemmisítő tábor látnivalóit. A Rally Polska 2014 útvonala során épp hogy csak érintettüók a bejáratát, ahol jól kiépített autóparkolók várják az ide érkezőt. Mi csak az egyik őrtornyot fényképeztük le. A zsidó temető síremlékei Az oświęcimi zsidó temetőt a XVIII. század első felében alapították. A II. világháború idején a hitleristák erősen lerombolták a temetőt. A háború befejezése után a városba visszatérő kisszámú zsidó csoport ellenére a temetőben egy temetés sem volt. Akkoriban rendezték azt és kerítő falát felújították. Őrtorony a tábor kerítésénél 20

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2005. 2005. január 15. Országos Lengyel Polonia Fórum. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat POLONIA FÓRUMÁ-t az OLKÖ székházában rendezték. Az 1. napirendben a kisebbségi és a kisebbségi választási

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI

FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI A SZARVASI, 2012-ben 200 éves Assisi Szent Klára tiszteletére szentelt templom FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI Készítette Seidl Ambrus plébános 2008. őszén Templom felújítási projektek A szarvasi rk. templomot

Részletesebben

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY dr. SzabóTARTÓSZERKEZETI Bálint Kirizsán Imola A BÖGÖZI REFORMÁTUS TEMPLOM KÉRDÉSEI A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi A

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

ez legyen a magyarság engesztelő központja.

ez legyen a magyarság engesztelő központja. Két szentéletű ember: Mindszenty bíboros és Regőczi István atya. Életük átívelte a XX. századot. Regőczi István atya úgy is közismert, mint Isten vándora. Regőczi István atya egyszerű molnárcsaládban született,

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Egység Hírlevél 43. szám

Egység Hírlevél 43. szám Egység Hírlevél 43. szám Bepillantás a bensőnkbe Kérdés: Bhagavan, ha az Istenihez akarunk kapcsolódni, akkor az Isteninknek egy olyan valakinek az arcát, olyan valakinek a formáját kell adjuk, akivel

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Hiemer-Font-Caraffa ház

Hiemer-Font-Caraffa ház Hiemer-Font-Caraffa ház A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, védett műemlék épületegyüttese, mely hajdani tulajdonosai után kapta a nevét. Nemcsak központi

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs E-3 FŐHOMLOKZAT főhomlokzat Ajánlati vázlatterve 2012. 10. 07 helyszínrajz a l a p r a j z m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs oldalhomlokzat hátsóhomlokzat

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (A 2000. évi módosításokkal egybeszerkesztve) Zalaszentgyörgy Község

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások játékokon

Szent Márton ábrázolások játékokon Szent Márton ábrázolások játékokon Számtalan helyen találkozhatunk Szent Márton-ábrázolásokkal. A Répcelaki Szent István Király Plébánia területén sok játékot, többségében kirakókat találunk, amelyek Szent

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány Várostörténeti sétány 1. A Szentvér Legenda Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevéhez köthető. 2. Leonardo Da Vinci a Báthoriak meghívására Nyírbátorba utazott, ezért található a szobra a sétányon. 3. V.

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Kladnoban jártunk november

Kladnoban jártunk november Kladnoban jártunk 2009. november 11-14. A négy napos program a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által hirdetett pályázaton elnyert 600.000 Ft támogatással,

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (XI. 01.) KT. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/1995. (III. 20.) KT. számú rendeletének

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek!

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! H Í R V I R Á G Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! 2015. év 2. szám A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Országos Nyugdíjas Tanács

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben