A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN DIPLOMADOLGOZAT Készítette: SZABÓ ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: SZABÓ CSABA, PH.D. EGYETEMI DOCENS, ELTE TTK, KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI TANSZÉK, LITOSZFÉRA FLUIDUM KUTATÓ LABORATÓRIUM DR. HORVÁTH ÁKOS EGYETEMI DOCENS, ELTE TTK, ATOMFIZIKAI TANSZÉK * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FAC ULTAS SCI. NAT. Budapest L RG ANNO 1998 ELTE

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A RADON ÉS A TORON Kémiai és fizikai tulajdonságok A radon és a toron eredete, az urán, a tórium és a rádium geokémiája Egészségügyi vonatkozások A ZSÁMBÉKI-MEDENCE FÖLDTANA ÉS FÖLDRAJZA HELYSZÍNI MÉRÉSI PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉS MINTAVÉTEL A mérési és mintavételi helyszínek kiválasztása A helyszínek leírása A mintagyűjtés menete, a mélyített fúrások és a begyűjtött minták leírása ALKALMAZOTT MÉRÉSI ÉS KIÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK Fajlagos izotópaktivitás meghatározása gamma-spektroszkópia módszerével Radon- és toron-mérések A használt műszer, a RAD7 radon detektor működése Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének módszere Fajlagos radon- és toronexhaláció meghatározásának módszere Fizikai talajféleség-kategóriákba sorolás módszere Izovonalas eloszlástérképek szerkesztésének módszere MÉRÉSI EREDMÉNYEK Fajlagos 226 Ra ( 238 U-sor), 228 Ac ( 232 Th-sor) és 40 K aktivitás értékek Radon- és toron-mérések Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének eredményei Fajlagos radon- és toronexhaláció mérésének eredményei Fizikai talajféleség-kategóriákba sorolás eredménye SZÁRMAZTATOTT EREDMÉNYEK, ELOSZLÁSTÉRKÉPEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK KÖVETKEZTETÉSEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET... 56

3 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. ábra: Az 238 U és a 232 Th bomlási sora (Mook, 2001) ábra: A Zsámbéki-medence elhelyezkedése ábra: A vizsgált terület és környezetének (Dunától nyugatra) tájékoztató jellegű, felszíni egyszerűsített litológiai térképe (Kuti et al., 2006), a nyíl az északi irányt jelöli ábra: A terület és környezetének (Budapesttől nyugatra) tájékoztató jellegű, talajtani térképe (TalajvédelmiAlapítvány, a nyíl az északi irányt jelöli ábra: A mintagyűjtési pontok térbeli elhelyezkedése a vett minták darabszámának jelölésével (az ábrán körülbelül 10*5 km-es terület látható) (Google Earth), a nyíl az északi irányt jelöli ábra: A Zsámbéki-mendece északkeleti részén mélyített talajfúrások és mintavételi rétegek/egységek ábrázolása a rétegek színét megközelítő színezéssel a talajfelszíntől számított mélység jelölésével ábra. A toron bomlása, a RAD7 műszerben az alfa-részecskéket detektáló energiaablakok jelének (A, B, D) feltüntetésével ábra: A mérési elrendezés a talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentrációjának mérése során (talajgáz szonda, páralekötő, szűrő, RAD7 radon detektor) ábra: A mérési elrendezés a radon- és toronexhaláció meghatározása során végzett koncentráció mérés alatt (radonkamra, páralekötő, szűrő, RAD7 radon detektor) ábra: Az 238 U koncentráció változása a vizsgált talajrétegekben ábra: A 232 Th-koncentráció változása a vizsgált talajrétegekben ábra: A K-koncentráció változása a vizsgált talajrétegekben ábra: A radonexhaláció értékek változása a vizsgált talajrétegekben ábra: A toronexhaláció értékek változása a vizsgált talajrétegekben ábra: Az 228 Ac fajlagos aktivitása az 226 Ra fajlagos aktivitásának függvényében trendegyenes illesztésével, a szórás feltüntetésével [a kéktől eltérő színű jelek a következő mintákat jelentik: zöld - VM-3, rózsaszín - VM-2, lila - VM-1 (nem látszik a többi ponttól) és narancssárga - TJ-4 minta] ábra: A fajlagos toronexhaláció a fajlagos radonexhaláció függvényében trendegyenes illesztésével, a szórás feltüntetésével (a kéktől eltérő színű jelek az alábbi 3

4 mintákat jelentik: zöld - VM-3, rózsaszín - VM-2, lila - VM-1 és narancssárga - TJ-4 minta) ábra: A fajlagos radonexhaláció a fajlagos 226 Ra aktivitás függvényében trendegyenes illesztésével ábra: A fajlagos toronexhaláció a fajlagos 228 Ac aktivitás függvényében trendegyenes illesztésével ábra: A radonexhalációs együttható értékek a vizsgált talajrétegekben ábra: A toronexhalációs együttható értékek a vizsgált talajrétegekben ábra: A toronexhalációs együttható a radonexhalációs együttható függvényében, a két érték egyenlőségét jelölő piros egyenessel, a fizikai talajféleség-kategóriák jelölésével (fehér - vályog, citromsárga - agyagos vályog, narancssárgától feketéig - egyre nehezebb agyag; kék - nincs adat) ábra: A toronexhalációs együttható a radonexhalációs együttható függvényében Greeman & Rose (1996) adatai alapján, a két érték egyenlőségét jelölő piros egyenessel, a kiemelkedő agyagtartalmú minták jelölésével (fekete: 70-80% agyagtartalom, barna: 50-60% agyagtartalom, kék: <50% agyagtartalom) ábra: A felső, 0-2 méteres talajrétegre, vastagság szerint súlyozottan átlagolt fajlagos radonexhaláció (Bq/kg) Zsámbék (nyugat), Perbál (észak), Telki, Öreghegy Villapark (kelet) és Vízimalom (dél) nevű mintavételi pontok által határolt területen ábra: A felső, 0-2 méteres talajrétegre, vastagság szerint súlyozottan átlagolt fajlagos toronexhaláció (Bq/kg) a Zsámbék (nyugat), Perbál (észak), Telki, Öreghegy Villapark (kelet) és Vízimalom (dél) nevű mintavételi pontok által határolt területen ábra: A talajgáz radonaktivitás-koncentrációja (Bq/m 3 ) a Zsámbék (nyugat), Perbál (észak), Budajenő, Hilltop (kelet) és Vízimalom (dél) nevű mintavételi pontok által határolt területen ábra: A talajgáz toronaktivitás-koncentrációja (Bq/m 3 ) a Zsámbék (nyugat), Perbál (észak), Budajenő, Hilltop (kelet) és Vízimalom (dél) nevű mintavételi pontok által határolt területen ábra: A fajlagos 40 K aktivitás a fajlagos 226 Ra aktivitás függvényében trendegyenes illesztésével ábra: A fajlagos 40 K aktivitás a fajlagos 228 Ac aktivitás függvényében trendegyenes illesztésével

5 1. táblázat: A radon és a toron tulajdonságai táblázat: A mérési/mintavételi pontok helye/neve, a közelben megtalálható alappont száma, a koordináták (földrajzi és EOV) és a fúrásból begyűjtött minták betűjele, illetve száma táblázat: A talajminták jele, származási mélységköze és a helyszínen megállapított fizikai és anyagtani jellemzőik táblázat: A RAD7 ablakainak csatornatartománya, energiatartománya, a bennük detektált izotópok, az izotópok által kibocsátott alfa-részecskék energiája és az izotópok anyaelemei (radon vagy toron) táblázat: Az egyes Arany-féle kötöttségi szám tartományok a hozzájuk tartozó fizikai talajféleség-kategóriákkal (Filep, 1999) táblázat: Az egyes minták fajlagos izotópaktivitás és koncentráció értékei az egyszeres szórás feltüntetésével táblázat: A talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének eredményei az egyszeres szórás feltüntetésével táblázat: Az egyes minták fajlagos radon- és toronexhaláció értékei az egyszeres szórás feltüntetésével táblázat: A kiválasztott talajminták Arany-féle kötöttségi száma (Stefanovits et al., 1999) és az ez alapján meghatározott fizikai talajféleség-kategória táblázat: Az egyes minták radon- és toronexhalációs együtthatói az egyszeres szórás feltüntetésével

6 1. BEVEZETÉS Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Kőzettani és Geokémiai Tanszéken működő Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium és az Atomfizikai Tanszék egy hosszú távú program keretében Magyarország radon térképének megszerkesztésébe kezdett, amely nemzetközi elvárásoknak és előírásoknak is megfelel. Jelenleg ilyen radon térkép nem áll rendelkezésre, így az európai radon atlaszon Magyarország fehér foltként szerepel. A térkép elkészülését a radon, mint potenciális tüdőrák kockázati tényező indokolja (Bochicchio, 2008) valamint az, hogy nem számíthatunk hatósági szabályozásra a megengedhető beltéri radonaktivitás-koncentrációt illetően a valós kockázatok ismerete nélkül. A célkitűzés első lépése Pest megye radon térképének elkészítése, amihez diplomamunkámmal járulok hozzá. Munkám során elsősorban adatokat gyűjtöttem a készülő térképhez egy kisebb területről, a Budapesttől nyugatra elhelyezkedő Zsámbéki-medenceből. A Zsámbékimedencét keletről a Budai-hegység határolja, ennek legmagasabba tagja a Nagy-Kopasz hegy, amelyen egy 232 Th-től származó radioaktív-anomália vált ismertté (Tyhomirov, 1965; Wéber, 1989). A 232 Th bomlási sorában lévő radon izotóp, a toron nem jelent akkora veszélyforrást, mint a hosszabb felezési idejű, az 238 U bomlási sorában található radon, ezért általában nem vizsgálják ennek az eloszlását. Jelen dolgozatban bemutatott munka célja többek között az, hogy megvizsgálja a nagy-kopasz hegyi 232 Th-anomália esetleges, erózió miatti hatását a területre (így nem csak a radonról, hanem a toronról is gyűjtöttem adatokat). Ez alapján is választottam ki a Zsámbéki-medence északkeleti részét a vizsgálatokra. Az adatok alapján megszerkesztettem a radon eloszlástérképét kétféle módszerrel, amely módszerek, illetve az általuk adott eredmények összehasonlítása szintén célom volt. Az egyik lehetőség, hogy a talajgáz radonaktivitás-koncentrációját mérem több ponton. Ennek a módszernek a széleskörű alkalmazása Európa országaiban (például Kemski et al., 2001) teszi indokolttá használatát. A másik módszer során fúróval vett talajminták fajlagos radonexhalációját határoztam meg és minden pontra ezekből az adatokból számoltam egy értéket, amely sok tényezőtől függően összefüggésben van a talajgáz radonaktivitáskoncentrációjával. A két módszer összevetésére azért van szükség, mert a tervben lévő radontérkép elkészítése érdekében tett első lépések (Szabó, 2009) az utóbbi, nemzetközi gyakorlatban nem használt, de általunk könnyebben elérhető módszer alkalmazásával történtek. 6

7 A vizsgált talajminták laboratóriumban meghatározott fajlagos 238 U- és 232 Th-akivitása és fajlagos radon- és toronexhalációja alapján lehetővé válik a két izotóp exhalációs együtthatóinak az összehasonlítása, amelynek a fizikai talajféleség-kategóriákkal összefüggő szemcsemérettel történő egybevetése is célom. (Ezzel a radon- és toronexhaláció folyamatával kapcsolatban vonhatók le következtetések.) Az 238 U- és 232 Th-akivitás mellett meghatároztam a 40 K fajlagos aktivitását is. 2. A RADON ÉS A TORON 2.1. Kémiai és fizikai tulajdonságok A radon elem (jele: Rn) a periódusos rendszer VIII. főcsoportjába (nemesgázok) és a 6. periódusba tartozik, rendszáma 86. Színtelen, szagtalan és radioaktív nemesgáz. Az egyik legnehezebb gáz, így a levegőnél is sokkal nehezebb. Mindhárom földkérgi eredetű radioaktív bomlási sorban ( 238 U-, 235 U-, 232 Th-sor) megtalálható. Dolgozatomban két izotópjával foglalkozom: a 222-es ( 238 U-sor) és a 220-as ( 232 Th-sor) izotópokkal. A radon 222-es tömegszámú izotópja a későbbiekben radonként, a 220-as tömegszámút pedig toronként szerepel. A radon ( 222 Rn) közvetlen anyaeleme a 226 Ra, felezési ideje 3,8235 nap. A toron ( 220 Rn) közvetlen anyaeleme a 224 Ra, felezési ideje 55,6 másodperc. Közvetlen anyaelemeikből alfasugárzással keletkeznek és maguk is alfa-sugárzás kibocsátásával alakulnak át először 218 Po, illetve 216 Po izotópokká, amelyek tovább bomlanak. Az 1. táblázatban vannak összefoglalva a két izotóp egyes tulajdonságai, az 1. és 2. ábrákon pedig az 238 U és 232 Th bomlási sorai, illetve a radon és a toron itt elfoglalt helye látható. 1. táblázat: A radon és a toron tulajdonságai Izotóp neve Jele Bomlási sora Anyaeleme Leányeleme Felezési ideje radon 222 Rn 238 U 226 Ra 218 Po 3,8235 nap toron 220 Rn 232 Th 224 Ra 216 Po 55,6 másodperc 7

8 1. ábra: Az 238 U és a 232 Th bomlási sora (Mook, 2001) 2.2. A radon és a toron eredete, az urán, a tórium és a rádium geokémiája Természetes környezetünkben a radon és a toron forrása a talajban, a talajszemcsékben megtalálható urán, tórium, illetve rádium tartalmú ásványok. Ezek képződése geokémiai folyamatok eredménye. Alább a három elem geokémiai tulajdonságait foglalom össze Burján (2002) és Douglas (1988) nyomán. Az urán a természetben három féle oxidációs állapotban fordul elő. Oxidatív környezetben U 6+, reduktív környezetben U 4+ (és ritkán U 5+ ) formában van jelen. Oldhatósága oxidatív körülmények között a legnagyobb (U 6+ ). Ilyenkor uranil-ionként (UO 2+ 2 ) vagy annak komplexeként jelenik meg a természetes vizekben. Reduktív körülmények közé kerülve, az oldatban az U 6+ átalakul U 4+ (és U 5+ ) formába és uraninitként (UO 2 ) vagy más hasonló összetételű ásványként, például coffinitként [U(SiO 4 )] ki. Ha az oxidatív környezet hirtelen reduktívvá válik, az urán nagyobb mennyisége csapódik ki egy helyen és felhalmozódik, így a radon nagyobb koncentrációjával kell számolni az ilyen területeken. A tórium csak egy oxidációs állapotban, Th 4+ formában jelenik meg a természetben. A természetes vizekben oldhatatlan. Kis oldhatóságú foszfát- {például monacit csoportba tartozó cheralit [(Ce,Ca,Th,U)(P,Si)O 4 ]}, oxid- [például torianit (ThO 2 )] és szilikátásványokban {például torit [(Th,U)SiO 4 ]} fordul elő. A rádium a radon és a toron közvetlen anyaeleme. Az urán és a tórium bomlási sorának tagja. Egy oxidációs állapota van (Ra 2+ ). Erős komplexeket képez szulfát- és karbonát- 8

9 ionokkal, így a természetes vizekben RaSO 4 és RaCO 3 formában lehet jelen. Alacsony ph tartományban a RaSO 4 Ra 2+ formába oldódik, magas ph-n RaCO 3 formába alakul. A rádium bomlása során a keletkező radon atom a kibocsátott alfa-részecske irányával ellentétes irányba lökődik meg. Ennek a visszalökődésnek a tipikus mértéke szilárd anyagokban nanométer, vízben 95 nanométer és levegőben nanométer (Semkow, 1990). Ezért teljesen száraz talajokban a levegővel töltött pórusokba lökődő radon atomok nagy valószínűséggel egy másik szemcsébe kerülnek, ez a folyamat lecsökkenti a radon atomok kijutásának esélyét a talajszemcsékből. Ezzel ellentétben, a vízzel töltött pórusokba érkező radon atomok nagyobb valószínűséggel hagyják el a talajt, mert ebben az esetben a visszalökődési távolság kisebb, mint a pórusok mérete. Így a radon atomok a pórusokban maradnak (Greeman & Rose, 1996) és exhalálódhatnak, kijuthatnak a mintából. (Itt különítem el az emanáció és az exhaláció fogalmát. Míg az előbbi a radon atom szemcséből pórustérbe jutását, addig az utóbbi a mintából történő kijutását jelenti. Az emanáció mindenképpen növekszik a nedvességtartalom növekedésével, az exhaláció is először növekszik, majd csökkenni kezd.) A radon és a toron forrása mesterséges környezetünk is, itt leginkább a nagy urán vagy tórium tartalmú építőanyagokat kell megemlíteni. Ezeket általában erőművi salakokból állítják elő, amelyekben feldúsulhatnak a természetes radioaktív elemek (Bányász & Mócsy, 2005). Néhány esetben az építőanyagként felhasznált vályog, agyag, lösz a két izotóp forrása (vályogházak, barlanglakások, putrik). Mostanáig nem fordítottak nagy figyelmet a toronra a legtöbb radonnal foglalkozó kutatásban a rövid, 55,6 másodperces felezési ideje miatt (így rövidebb ideje van felhalmozódni), de több tanulmány (például Yonehara et al., 2005, Yamada et al., 2005, Shang et al., 1997) látott már napvilágot, amelyekben a radonaktivitás-koncentráció és radonexhaláció mellet a toronra vonatkozó értékeket is meghatározták. Ha a talaj vagy főképpen, ha az építőanyag toronexhalációja nagy, a beltéri levegő toronaktivitáskoncentrációja nagyobb is lehet, mint a radonaktivitás-koncentráció. Ilyen tulajdonságú japán és kínai lakóépületeket vizsgált például Yonehara et al. (2005) és Yamada et al. (2005) is. Ezekben az esetekben a nagy beltéri toronaktivitás-koncentráció (akár több mint 1000Bq/m 3 ) forrása az építőanyagként felhasznált talaj volt (például barlanglakások), valamint Shang et al. (1997) is munkája során 200Bq/m 3 beltéri toronaktivitás-koncentrációt detektált. 9

10 2.3. Egészségügyi vonatkozások A radon izotópok és leányelemeik egy átlagos ember összes dózisterhelésének 52%-áért felelősek: a radontól származó éves effektív dózis 1,15mSv (44%), a torontól származó pedig 0,1mSv (8%) (UNSCEAR 2000). Például spanyolországi adatok (Miniterio de Trabajo e Imigración, szerint viszont a radon a teljes dózisterhelés 47%-éárt, a toron 4%-áért felelős. Mindkét esetben nagynak mondható a két izotóp hozzájárulása. A radon izotópok által kibocsátott alfa-részecskék nagy ionizációs képességgel rendelkeznek, viszont hatótávolságuk kicsi, hamar leadják az energiájukat. Az alfa-sugárzó izotópok csak a szervezetbe jutva jelentenek veszélyforrást. Így a radon, a toron és leányelemeik által kifejtett dózis főképpen a tüdőre hat és tüdőrákot okozhat (a vizek radontartalma az emésztőrendszerben fejti ki hatását, de ennek részaránya és hatása is kisebb). Az Európai Bizottság által támogatott kutatás eredményei alapján (Darby et al., 2005) az otthonokban található radon felelős évente körülbelül ember haláláért az Európai Unióban. Ez az összes tüdőrák okozta haláleset 9%-a, illetve az összes halálos kimenetelű rákbetegség 2%-a. A belélegzett levegőben lévő radon és toron gáz, valamint például a porszemcséken/aeroszolokon is megtapadó (Bányász & Mócsy, 2005), szilárd halmazállapotú, rövid felezési idejű leányelemeik a tüdőbe jutva, nagy ionizáló képességű alfa-sugárzást bocsátanak ki, amely a sejtek rákos elváltozásait okozhatja. A dohányzás önmagában is nagy egészségügyi kockázatot hordoz, de a belőle származó füst szilárd részecskéi, tapadási felületet biztosítva a leányelemeknek, a radon izotópok jelenlétét még inkább nemkívánatossá teszi. A dohányzás hatásának szemléltetésére Bochicchio (2008) nyomán áttekintek két, elképzelt esetet férfiak vonatkozásában: 1. 0Bq/m 3 radonaktivitás-koncentrációjú élettér: itt a naponta több mint 25 cigarettát elszívó férfi tüdőrák kockázata 40-szeresére nő a sohasem dohányzóéhoz képest Bq/m 3 radonaktivitás-koncentrációjú élettér (Európai Közösség által ajánlott érték régi építésű házakra): ez egy sohasem dohányzó férfi esetén 2-szer akkora, míg egy naponta több mint 25 cigarettát elszívó férfi esetén 65-ször akkora kockázatot hordoz, mint egy 0Bq/m 3 -en élő, sohasem dohányzó emberé. Így a dohányzás nélküli 400Bq/m 3 radonaktivitás-koncentrációtól származó kockázat 2 egységet, míg a dohányzás melletti 400Bq/m 3 radonaktivitás-koncentrációtól származó kockázat 25 egységet jelent. Fontos megjegyezni, hogy egyes vélemények szerint a folyamatosan, illetve rendszeresen, kisebb koncentrációban kapott úgynevezett radon-sugárzás akár jó hatással 10

11 lehet az élő szervezetre az immunrendszer, a DNS hibákat helyreállító folyamatok stimulálása révén (Köteles, 2005). 3. A ZSÁMBÉKI-MEDENCE FÖLDTANA ÉS FÖLDRAJZA A Zsámbéki-medence Budapesttől nyugatra, kilométerre elhelyezkedő, a Budaihegység, a Vértes, a Gerecse, továbbá az Etyeki-dombság által határolt földrajzi kistáj (ZSÁMERT, Ez a terület a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magába, így települései Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék. Ezek két megye Fejér és Pest közigazgatási területén helyezkednek el (2. ábra). 2. ábra: A Zsámbéki-medence elhelyezkedése A kistáj területén a felszíni litológiai térkép szerint (3. ábra, Dunától nyugatra) az agyag, iszap, a vulkanikus eredetű, a homokkő, konglomerátum, az édesvízi mészkő, mésziszap és a mészkő, dolomit képződmények lelhetők fel. Ezek közül jelentősebb mértékben elterjedtek az egész területen a vulkanikus eredetű, az északi részen a mészkő, dolomit és a déli részen az édesvízi mészkő, mésziszap képződmények. 11

12 3. ábra: A vizsgált terület és környezetének (Dunától nyugatra) tájékoztató jellegű, felszíni egyszerűsített litológiai térképe (Kuti et al., 2006), a nyíl az északi irányt jelöli A medence belseje kis vízfolyásokkal tagolt, enyhén hullámzó síkság, amelynek nagy részét búza-, kukorica- és napraforgótáblák borítják. A vidéken egykor mocsaras, nádasokkal, bodzásokkal, gyékényesekkel tarkított lapály terült el. A területet lösszel fedett, hullámos felszín jellemzi, amelynek magasabb részein barnaföldek, majd csernozjom barna erdőtalajok és csernozjom talajok vannak (Stefanovits, 1999). A 4. ábrán (Budapesttől nyugatra) megfigyelhető, hogy kőzethatású talajok, barna erdőtalajok és csernozjom talajok jellemzőek a területre. 4. ábra: A terület és környezetének (Budapesttől nyugatra) tájékoztató jellegű, talajtani térképe (TalajvédelmiAlapítvány, a nyíl az északi irányt jelöli 12

13 4. HELYSZÍNI MÉRÉSI PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉS MINTAVÉTEL 4.1. A mérési és mintavételi helyszínek kiválasztása A vizsgáltra kiválasztott egység Budajenő, Páty, Perbál, Telki, Tök és Zsámbék által határolt, körülbelül 30 km 2 -nyi terület, ahogyan azt az 5. ábra mutatja (ez a Zsámbékimedence északkeleti része). A mérési, illetve mintavételi pontok helyének kiválasztásakor szempont volt, hogy lehetőleg bolygatatlan területen, egymástól viszonylag egyenletes távolságra legyenek, ezért vettük alapul a negyedrendű vízszintes földmérési alapponthálózatot és ütöttük le a talajgáz szondát és mélyítettük a talajfúrásokat az alappontok közelében. A pontok sűrítése a 90-es évek elejére fejeződött be (Szabó, L., pers. com.), tehát biztosak lehetünk abban, hogy ezután nem bolygatták a talajt a közelükben (azaz mezőgazdasági műveléstől elzárt területekről van szó). Az alappontok és 50 m 2 -es környezetük a Magyar Állam tulajdonában vannak, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) engedélyével (lásd melléklet) végeztük a terepi munkát ezeken a területeken. Néhány esetben azonban eltértünk ettől: három mintavétel történt lakóépületekhez tarozó füves területen (Perbál, Tök, Zsámbék nevű pontok, 2. táblázat, 5. ábra) és kettő olyan területen, amelyről tudtuk, hogy lakóövezetet készülnek létrehozni a jövőben rajtuk (Csillagerdő, Vízimalom nevű pontok, 2. táblázat, 5. ábra), itt a tulajdonos engedélyével dolgoztunk. A 2. táblázat összesíti a mérési/mintavételi pontok helyét/nevét, a közelben megtalálható alappont számát (ha van), a koordinátákat (földrajzi és EOV Egységes Országos Vetület) és az ott mélyített fúrásból begyűjtött minták betűjelét, illetve számát. 13

14 2. táblázat: A mérési/mintavételi pontok helye/neve, a közelben megtalálható alappont száma, a koordináták (földrajzi és EOV) és a fúrásból begyűjtött minták betűjele, illetve Fúrás helye/neve Alappont száma Y-fr-i X-fr-i Y-EOV X-EOV Minták jele Kelet o 32'19,6" 18 o 50'21,0" Budajenő, Hilltop o 32'52,2" 18 o 47'49,7" Budajenő, Szőlőhegy o 33'47,1" 18 o 48'37,7" Tök Nagy Fúrás o 33'31,5" 18 o 45'13,6" Telki, Öreghegy Villapark o 32'16,0" 18 o 49'17,2" TAKI o 31'40,5" 18 o 47'26,5" Csillagerdő - 47 o 32'31,0" 18 o 42'14,9" CSIL 2 Perbál - 47 o 35'09,2" 18 o 45'12,5" PLTP 5 Tök - 47 o 33'37,2" 18 o 43'57,8" TJ 4 Vízimalom - 47 o 31'26,1" 18 o 44'41,9" VM 3 Zsámbék - 47 o 32'34,6" 18 o 43'00,0" ZS 2 Minták száma A koordinátákat GPS-szel mértük. Az értékek hibája a mérőműszer pontatlanságából, illetve a terepi viszonyokból adódik, ez megközelítőleg 15 méter, így hibahatáron belül megegyezik a földrajzi és az EOV koordináta. A Google Earth program segítségével készített 5. ábra mutatja be ezeknek a pontoknak a térbeli elhelyezkedését. A buborékokban található számok a pontokból begyűjtött minták darabszámát jelölik. 14

15 5. ábra: A mintagyűjtési pontok térbeli elhelyezkedése a vett minták darabszámának jelölésével (az ábrán körülbelül 10*5 km-es terület látható) (Google Earth), a nyíl az északi irányt jelöli 4.2. A helyszínek leírása 1. Kelet: A közlekedési út mellett lévő, 1326-os számú alappont mellett terveztünk fúrást mélyíteni, azonban a szomszédos Nagy-Kopasz hegyről származó törmelék miatt ez nem sikerült, így ásóval vettünk mintát. Az említett ok miatt talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérés nem történt ebben a pontban. Itt jegyzem meg, hogy ez a pont helyezkedik el, az említett Nagy-Kopasz hegyhez legközelebb. 2. Budajenő, Hilltop: A 1059-es számú alappont közelében mélyítettük a fúrást és végeztük a talajgáz mérést, amely egy épülő lakópark területének szélén található a fasorban. 3. Budajenő, Szőlőhegy: A 1314-es számú alappont közelében végeztük a mintagyűjtést és a talajgáz mérést, ez a pont is egy épülőben lévő lakópark közelében van. 4. Tök Nagy Fúrás: A 1316-os számú alappont mellet mélyítettük ezt a fúrást és mértünk, amely egy Tök községhez tartozó szántóföld szélében helyezkedik el. 5. Telki, Öreghegy Villapark: Mint a helyszín neve is jelzi, ez a fúrás és a talajgáz mérés is egy lakópark közelében történt, a 1325-ös számú alappont mellet, a lakóparkhoz közeli fasorban. 15

16 6. TAKI: A pont neve azt jelzi, hogy a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (TAKI) által is történt mintavétel ennek a pontnak a közelében, éppen ezért választottuk ki mi is a helyszínt. Ez a mintavételi és talajgáz mérési pont a 1330-as számú alappont mellet helyezkedik el, közvetlenül a közlekedési út mellett a fasorban. 7. Csillagerdő: Itt egy Zsámbékhoz tartozó lucernaföld melletti füves területen fúrtunk és mértünk talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentrációt. 8. Perbál: A perbáli lakótelephez tartozó füves területen mélyítettük a fúrást és mértünk. 9. Tök: Ez egy Tök községi családi ház füves udvara, itt történt a mintavétel és a talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérés. 10. Vízimalom: A Zsámbék területén lévő régi vízimalomhoz közeli, a Békáspatak közelében lévő füves területen végeztük a munkát (fúrás és talajgáz mérést). 11. Zsámbék: Egy zsámbéki kertes ház udvarában, a ház mellet mélyült a fúrás és történt a helyszíni talajgáz mérés A mintagyűjtés menete, a mélyített fúrások és a begyűjtött minták leírása A mintagyűjtés kézi fúróval történt, amellyel maximálisan 4,5 méter mélységig lehet lefúrni. Ennek segítségével mélyítettük a 10 fúrást a Zsámbéki-medence északkeleti részén. Ezen kívül egy helyen ásóval vettünk mintát (Kelet). Az egyes mintavételezések során a mintákat jellemző színük vagy más tulajdonságuk (pl. állag) alapján különítettük el. A 6. ábra mutatja be a 11 fúrás/mintavétel maximális mélységét, a minták elkülönülésének szintjét, valamint az egyes rétegek jellemző színét az azt megközelítő színezéssel. 16

17 6. ábra: A Zsámbéki-mendece északkeleti részén mélyített talajfúrások és mintavételi rétegek/egységek ábrázolása a rétegek színét megközelítő színezéssel a talajfelszíntől számított mélység jelölésével A 3. táblázat foglalja össze az egyes fúrásokból származó, egyes mintákhoz tartozó mélységközt és a helyszínen megállapított jellemzőiket (a minták jelölésének és a fúrás nevének összefüggését lásd az 2. táblázatban). 17

18 3. táblázat: A talajminták jele, származási mélységköze és a helyszínen megállapított fizikai és anyagtani jellemzőik minta jele származási mélységköze (cm) a fúrások talajainak helyszínen megállapított jellemzői sötétbarna, karbonát törmelékkel sötétbarna, agyagos sárgásbarna, nagyon kötött agyagos sötétebb sárgásbarna, nagyon kötött agyagos világosabb sárgásbarna, nagyon kötött agyagos sárgás színű, karbonát csíkokkal nagy karbonát tartalom sötétbarna, humuszos réteg nagyon kötött, világos agyag nagyon kötött, világos agyag, vöröses csíkokkal nagyon kötött, világos agyag sötétbarna színű világosbarna, laza talajréteg világosbarna, laza, de kicsit kötöttebb sötétbarna, humuszos világosbarna, laza világosbarna, nagyon laza sötétbarna sárgás, vörös csíkokkal szürke, vörös csíkokkal CSIL barna agyag CSIL vörös színű, kötött agyag PLTP sötétbarna, humuszos réteg PLTP kötöttebb, sötétbarna PLTP vöröses agyag PLTP sárga agyag PLTP sárga agyag, vörös csíkokkal TJ sötétbarna, humuszos TJ szürkés világosbarna TJ narancssárgás színű TJ szürke színű VM humuszos, sötétbarna réteg VM barna agyag VM fekete, nagy szervesanyag tartalmú ZS sötétbarna, humuszos ZS sárgás agyag A begyűjtött mintákat hosszabb ideig, körülbelül két hónapig száraz laborban tároltam a laborvizsgálatok megkezdése előtt, így minden esetben légszáraz mintákkal dolgoztam. 18

19 5. ALKALMAZOTT MÉRÉSI ÉS KIÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK 5.1. Fajlagos izotópaktivitás meghatározása gamma-spektroszkópia módszerével A gamma-spektroszkópia alkalmas arra, hogy meghatározzuk egyes izotópok és (szekuláris egyensúlyt felételezve) anyaelemeik (például urán, tórium) fajlagos aktivitását (Bq/kg), illetve koncentrációját (ppm) a vizsgált mintában. Szekuláris egyensúly beállása esetén az anyaelem aktivitása egyenlő leányelemeinek aktivitásával. Ennek feltétele, hogy az anyaelem felezési ideje sokkal nagyobb legyen, mint leányelemeié és elegendő idő (legalább a legnagyobb felezési idejű leányelem felezési idejének ötszöröse) teljen el az anyag keletkezése óta. Természetes anyagokat vizsgálva az 238 U és a 232 Th sorok esetére mindkét feltétel teljesülése feltételezhető, így a radon és a toron előtti leányelemek fajlagos aktivitásából megbecsülhető az 238 U- és a 232 Th-tartalom. A radon és toron utáni leányelemek aktivitása már általában kisebb értéket mutat, mert a radon és a toron gáznemű izotópokként (nemesgáz) elhagyják a mintát. A mérések egy gamma-spektrumot eredményeznek, amelyben a gamma-sugárzás energiája alapján határozzuk meg az azt kibocsátó izotópot, az adott csúcsba érkező beütések száma alapján pedig az izotóp mennyiségét. A spektrumban a karakterisztikus energiáknál éles (100 ev széles), Gauss-görbe alakú csúcsokat detektálunk. A gamma-foton a detektor anyagával három módon hathat kölcsön: fotoeffektussal, Compton-szórással vagy párkeltéssel. A karakterisztikus csúcsokat a fotoeffektus során leadott energia hozza létre. A kölcsönhatás valószínűsége fotoeffektus esetén a detektoranyag rendszámának ötödik hatványával, Compton-szórás esetén pedig első hatványával arányos. A félvezető detektor anyaga ezért áll nagy rendszámú elemből, germániumból. Az időegység alatt beérkező beütésszám alapján határozható meg az egyes izotópok aktivitása, figyelembe véve a relatív gyakoriság, valamint a detektor (adott energiára és adott geometriai elrendezésre jellemző) hatásfokát. Így az adott energiához tartozó izotóp aktivitását a következő egyenlet írja le: A = T / (t * ε * η) T háttér / (t háttér * ε * η), ahol A az aktivitás [Bq], T a mért beütésszám (a csúcs alatti terület) [db], T háttér a beütésszám a háttér spektrumában, t a mérési idő [s], t háttér a háttér mérésének ideje, ε a relatív gyakoriság (az izotóp bomlása során a fotonok hányad része kerül az adott energiájú csúcsba) és η a 19

20 hatásfok. Ebből a vizsgált minta tömegének figyelembevételével számolható a fajlagos izotóp aktivitás. Bizonyos izotópok (például 226 Ra és 235 U) nagyon közeli energián bomlanak és egy csúcsban (például 186 kev) átfednek. Ezzel korrigálni kell: a csúcsba tartozó beütések számát szét kell osztani a két izotóp között az adott energiához tartozó relatív gyakoriság és a természetes izotóparány [például az 235 U az összes urán 0,7204%-a, az 238 U pedig 99,2742%-a (Brookhaven National Laboratory, vagy más energiájú csúcs kiértékelése alapján. Az 238 U sor radon előtti tagjainak, a 232 Th sor toron előtti tagjainak és a 40 K fajlagos aktivitására voltam kíváncsi (a radon- és toronexhalációs együtthatók meghatározása végett, valamint összefüggést keresve a két bomlási sor izotópjainak és a 40 K fajlagos aktivitása között), így a 186keV-es ( 226 Ra), a 911keV-es ( 228 Ac) és az 1460keV-es ( 40 K) csúcsokat értékeltem ki. A csúcsok átfedését a 226 Ra fajlagos aktivitásának meghatározása során vettem figyelembe munkám során. Ebből a célból Ebaid et al. (2005) eredményeit használtam fel, miszerint a 186keV-es csúcs beütésszámának 58,3%-a származik a 226 Ra-tól és 41,7%-a az 235 U-től, radioaktív egyensúlyt feltételezve az 238 U és a 226 Ra között. (A 40 K aktivitása az 1460keV-es csúcsa alapján határozható meg és hasonló energiájú gamma-fotonokat bocsát ki az 228 Ac, 232 Th leányelem is. Számításaim alapján az 228 Ac beütésszámának részaránya elhanyagolható, így ebben az esetben nem kell figyelembe venniaz átfedést. A gamma-spektroszkópiai méréseket az Atomfizikai Tanszék GC SL típusú HPGe (nagy tisztaságú germánium) detektorával végeztem. Ez egy olyan félvezető detektor, amely germánium egykristályból áll. A rendszer a keV közötti gamma-fotonok detektálására van beállítva, amelyeket 4096 csatornába gyűjt. A csúcs alatti terület (T) meghatározásához csúcskereső és -illesztő programot használtam (Spill, amely az ELTE TTK tanára által írt program). A mérési idő mindig 16 óra volt, ami másodperc egységekben szerepelt a számításban (t). A relatív gyakoriság (ε) számítógépes adatbázisból származik (Nuclides, 2000). A hatásfok (η) meghatározása egy olyan (ELTE, TTK tanára által írt) számítógépes programmal történt, amelynek szükséges megadni a mérési elrendezésre jellemző geometria adatait, valamint a minta átlagos rendszámát és sűrűségét [kizárólagos SiO 2 összetételt vettem alapul és a talajok átlagos térfogattömegét, 1,45g/cm 3 -t (Filep, 1999) használtam]. Ez a program Monte-Carlo szimuláció segítségével számolja ki a hatásfokot az egyes energiákra. Feltételezhetjük, hogy a minta minden egyes térfogateleméből egyenlő valószínűséggel lép ki a tér minden irányába egy adott energiájú gamma-foton. A program 20

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN SZABÓ ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ TÉMAVEZETŐK: SZABÓ CSABA, PH.D. DR. HORVÁTH ÁKOS AZ ELŐADÁS VÁZLATA Bevezetés

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

T D K DOLG O ZAT S ZAB Ó ZS U ZS A NNA V. É V FOLYAM

T D K DOLG O ZAT S ZAB Ó ZS U ZS A NNA V. É V FOLYAM TAPASZTALATOK A NAGY-KOPASZ HEGYI TH- ANOMÁLIA TANULMÁNYOZÁSA SORÁN - A RAD7 RADON MONITOR MŐKÖDÉSE NAGY TORON EXHALÁCIÓ ESETÉN T D K DOLG O ZAT S ZAB Ó ZS U ZS A NNA ELTE TTK, KÖRNYEZETTUDO M ÁNY S ZAK

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN Beleznai Péter ELFT XXXVIII. Sugárvédelmi Tanfolyam Hajdúszoboszló 2013.04.23-25 Bevezetés: Környezeti minták gyűjtése az EK Telephelyen (talaj, gomba,

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól

Részletesebben

Készítette: Kurcz Regina

Készítette: Kurcz Regina Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON SZAKDOLGOZAT Készítette: VÁRADI ESZTER KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS

Részletesebben

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) készítette Szabó Zsuzsanna Litoszféra Fluidum Kutató Labor

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése 2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport

Részletesebben

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának

Részletesebben

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

A mérési eredmény megadása

A mérési eredmény megadása A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte: Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata 19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban

Részletesebben

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata 1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15. Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

Vízminta radioaktivitásának meghatározása.

Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat. Feladatok

Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat. Feladatok Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat A feladat során egy ismeretlen minta összetételét fogjuk meghatározni a minta neutron aktivációt követő gamma-spektrumának

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1

Részletesebben

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) 137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban

Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban S Z A B Ó Z S U Z S A N N A, K Ö R N Y E Z E T T U D O M Á N Y I D O K T O R I I S K O L A K Ö R N Y E Z E T F I Z I K A P R O G R A M I I. É V F O L Y A M

Részletesebben

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata Nagy Hedvig Éva környezettudomány szak V. évfolyam Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Mágneses szuszceptibilitás mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az

Részletesebben

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Peltier-elemek vizsgálata

Peltier-elemek vizsgálata Peltier-elemek vizsgálata Mérés helyszíne: Vegyész labor Mérés időpontja: 2012.02.20. 17:00-20:00 Mérés végrehatói: Budai Csaba Sánta Botond I. Seebeck együttható közvetlen kimérése Az adott P-N átmenetre

Részletesebben

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:

Részletesebben

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M. Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. TDK, 2010. november 26. Bevezetés A

Részletesebben

Radioaktív anyag felezési idejének mérése

Radioaktív anyag felezési idejének mérése A pályázótársam által ismertetett mérési módszer alkalmazásához Labview szoftverrel készítettem egy mérőműszert, ami lehetőséget nyújt radioaktív anyag felezési idejének meghatározására. 1. ábra: Felhasználói

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Radioaktív bomlási sor szimulációja

Radioaktív bomlási sor szimulációja Radioaktív bomlási sor szimulációja A radioaktív bomlásra képes atomok nem öregszenek, azaz nem lehet sem azt megmondani, hogy egy kiszemelt atom mennyi idıs (azaz mikor keletkezett), sem azt, hogy pontosan

Részletesebben

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont) 1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer

Részletesebben

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

Fényhullámhossz és diszperzió mérése Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi

Részletesebben

Jegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3)

Jegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3) Jegyzőkönyv a hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról () Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 2008-11-19, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 2008-11-26 A mérés célja A feladat két anyag

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés

Részletesebben

FIZIKA. Atommag fizika

FIZIKA. Atommag fizika Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben