A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

Átírás

1 A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN SZABÓ ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ TÉMAVEZETŐK: SZABÓ CSABA, PH.D. DR. HORVÁTH ÁKOS

2 AZ ELŐADÁS VÁZLATA Bevezetés Radon és toron, Célok A Zsámbéki-medence Helyszíni mérési pontok kiválasztása és mintavétel Módszerek Eredmények U-, 232 Th- és K-koncentráció 23 Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció Fajlagos radon- és toronexhaláció Fizikai talajféleség-kategória Eredmények értelmezése Összefoglalás

3 BEVEZETÉS 1. RADON ÉS TORON Radon elem (Rn): mindhárom jelenlegi földkérgi eredetű radioaktív bomlási sorban megtalálható. 222-es tömegszámú radon (23 U-sor) és 220-as tömegszámú toron (232 Th-sor). A radon (222 Rn) felezési ideje 3,2 nap, a toroné (220 Rn) 55,6 másodperc. Sejtek rákos elváltozásai. Magyarország, Pest megye radon térképének elkészítése. Feladatom: Pest megye részeként a Zsámbéki-medence északkeleti részének vizsgálata. Nagy-Kopasz hegy (Tyhomirov, 1965; Wéber, 199; Szabó & Boros, 2009).

4 BEVEZETÉS 2. CÉLOK A diplomamunka céljai: Adatokat gyűjteni a Pest megyére készülő radon térképhez. Megvizsgálni a nagy-kopasz hegyi 232 Th-anomália esetleges, erózió miatti hatását a területre (így nem csak a radonról, hanem a toronról is gyűjtöttem adatokat). Megszerkeszteni a radon és a toron eloszlástérképét kétféle módszerrel: A talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentrációjának helyszíni mérése alapján (nemzetközi gyakorlat), Begyűjtött talajminták fajlagos radon- és toronexhalációja alapján laboratóriumi méréssorozat (Szabó et al., 2009). Összehasonlítani az alkalmazott módszereket. Összehasonlítani a radon és toron exhalációs együtthatóit (talajmintából történő kijutásuk valószínűségét) és egybevetni ezt a fizikai talajféleség-kategóriákkal (szemcseméret!).

5 A ZSÁMBÉKI-MEDENCE A Zsámbéki-medence Budapesttől nyugatra helyezkedik el. A Budai-hegység, a Vértes, a Gerecse, továbbá az Etyeki-dombság által határolt földrajzi kistáj. Általam vizsgált Budajenő, Páty, Perbál, Telki, Tök és Zsámbék által határolt, kb km2-nyi terület az északkeleti részen.

6 HELYSZÍNI MÉRÉSI PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉS MINTAVÉTEL Szempont volt, hogy bolygatatlan területen, egymástól egyenletes távolságra legyenek a pontok negyedrendű vízszintes földmérési alappont-hálózat. 10 db talajfúrás kézi fúróval, egy helyen (Kelet) ásóval történő mintavétel. Összesen 36 db talajminta. 1m

7 MÓDSZEREK Fajlagos izotópaktivitás és spektroszkópia módszerével koncentráció meghatározása gamma- A spektrumból a 16 kev-es (226 Ra), a 911 kev-es (22 Ac) és az 1460 kev-es (40 K) csúcsokat értékeltem ki 23 U-, a 232 Th- és a K-koncentrációk. Radon- és toron-mérések Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének módszere (1) Hasonló időjárási körülmények (szél, csapadék). Kb. 75 cm mélység (Gates & Gundersen, 1992). Detektor páratartalom. Fajlagos radon- és toronexhaláció (kibocsátó képesség) meghatározásának módszere (2) Fizikai talajféleség-kategóriákba sorolás módszere Arany-féle kötöttségi szám alapján (Filep, 1999). Izovonalas eloszlástérképek szerkesztésének Radon módszere kamra detektor detektor Golden Software Surfer interpolációs eljárás (kockázat becslés). 1. Talajgáz aktivitás-koncentráció értékekből és 2. 2 m mélységig, rétegvastagság szerint súlyozottan átlagolt fajlagos exhaláció értékekből. Kockázat. Talajgáz szonda

8 EREDMÉNYEK 23 U-, 232 TH- ÉS K-KONCENTRÁCIÓ (ppm) Ukoncentráció: Th-koncentráció: ± ppm ± ppm Szemcseméret csökkenés K-koncentráció: ±250 ppm A 36 talajmintára vonatkozó átlagok: o23 U-koncentráció 2,3±0,5 ppm, o232 Th-koncentráció 5,4±0,9 ppm, ok-koncentráció 30±24 ppm. Ezek a magyarországi átlagokat megközelítő értékek, amely 23 U-ra 2,3 ppm, 232 Th-re 6,9 ppm és K-ra ppm (UNSCEAR, 2000). Egyértelmű mélységfüggés nem figyelhető meg.

9 TALAJGÁZ RADON- ÉS TORONAKTIVITÁS-KONCENTRÁCIÓ (Bq/m3) Perbál Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás Budajeno, Hilltop Zsámbék Csillagerdo Kelet Telki, Öreghegy Villapark TAKI Vízimalom Perbál Az eredmények Kemski et al. (2001) által leírt, radonaktivitáskoncentrációkra vonatkozó kategóriák szerint: kicsi (< Bq/m3), illetve közepes ( Bq/m3) kategóriákba esnek. A legnagyobb értékeket mutató Vízimalom, is csak közepes kategóriájú Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás Budajeno, Hilltop Zsámbék Csillagerdo Dél felé növekedő tendencia Kelet Telki, Öreghegy Villapark TAKI Vízimalom Átlag: Radon: ± Bq/m3 ennél valószínűleg kisebb értéket kapnánk több mérési pont esetén Toron: ± 5300 Bq/m3

10 FAJLAGOS RADON- ÉS TORONEXHALÁCIÓ (Bq/kg) Perbál Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás Budajeno, Hilltop Zsámbék Csillagerdo 5 Kelet Telki, Öreghegy Villapark TAKI ± Bq/kg Vízimalom Perbál A radon- (4, ± 2,1 Bq/kg) és toronexhaláció (3,4 ± 1,2 Bg/kg) értékek a mélység felé több esetben csökkennek (Budajenő, Hilltop; Tök), de olyan is előfordul, amikor növekedés tapasztalható (pl. TAKI) Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás Radon: Nagyobb értékek: Vízimalom. Perbál, 3.4 Budajeno, Hilltop Zsámbék Csillagerdo 3.1 Kelet Telki, Öreghegy Villapark ± Bq/kg TAKI Vízimalom Toron: Nagyobb érték: Perbál. Nagy-Kopasz hegy irányába enyhe növekedő tendencia.

11 FIZIKAI TALAJFÉLESÉG-KATEGÓRIA A kiválasztott talajminták Arany-féle kötöttségi száma (KA) és az ez alapján meghatározott fizikai talajféleség-kategória: Minta jele KA Fizikai talajféleség-kategória < 42 vályog agyagos vályog agyagos vályog agyag CSIL-2 44 agyagos vályog PLTP-3 69 nehéz agyag TJ-4 54 agyag VM-2 > 64 nehéz agyag VM-3 > 70 nehéz agyag ZS-2 43 agyagos vályog A vizsgált minták: vályog, agyagos vályog, agyag és nehéz agyag kategóriákba sorolhatók.

12 EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 1. Korrelációk (R) vizsgálata: 23 U-koncentráció 232 Th-koncentráció: 0, U-koncentráció K-koncentráció: 0, Th-koncentráció K-koncentráció: 0,69. Fajlagos radonexhaláció fajlagos toronexhaláció: 0,6. Talajgáz radon talajgáz toron: 0,72. Radonexhaláció fajlagos anyaelem aktivitás: 7. Toronexhaláció fajlagos anyaelem aktivitás: 0,40. Radonexhalációs együttható toronexhalációs együttható: 0,50. Talajgáz radon 2 m-ig átlagolt fajlagos radonexhaláció: 0,77. Talajgáz toron 2 m-ig átlagolt fajlagos toronexhaláció: 4.

13 EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 2. Radon- és toronexhalációs együtthatók (fajlagos exhaláció/fajlagos anyaelem aktivitás) és fizikai talajféleség-kategóriák (kék = nincs adat): agyagos vályog agyag agyag nehéz agyag agyag vályog nehéz agyag

14 ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az adatgyűjtés megvalósult. Elkészültek a radon- és toroneloszlás térképek a vizsgált területre. (Fontos ismerni ezek korlátait!) A Nagy-Kopasz hegy tórium-anomáliája nem volt hatással a Zsámbéki-medence talajaira. A Vízimalom (Zsámbék) nevű ponton és környékén érdemes figyelni a belső légterek radonaktivitás-koncentrációjára. A vizsgált terület közepes, illetve kis kockázatú radon szempontjából. A kétféle módszer eredményeinek összehasonlítása: A korreláció értéke (radonra: 0,77) alapján minkét módszer hasonló eredményeket ad. (Megjegyzendő: több mérési pontra lenne szükség.)

15 ÖSSZEFOGLALÁS 2. Összefüggés mutatkozik a radon a toron megjelenése között (korreláció: 0,6 és 0,72). A vizsgált talajok 23 U- (2,3±0,5 ppm), 232 Th- (5,4±0,9 ppm) és K-koncentrációi (30±24 ppm) átlagos értéket mutatnak (magyarországi talajokra vonatkozó átlaghoz viszonyítva). 23 U-, 232 Th- és K-koncentráció értékek összefüggenek egymással (a korreláció 0,79; 0,57; 0,69 értékek alapján). Vályog, agyagos vályog, agyag és nehéz agyag kategóriák. A radon- és toronexhalációs együtthatók összehasonlítására is sor került, a legnagyobb kötöttségi számú minta mutatta a leghosszabb kilépési, diffúziós időt.

16 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Itt köszönetemet szeretném kinyilvánítani témavezetőimnek, Szabó Csabának és Horváth Ákosnak; az LRG összes tagjának, akik hihetetlenül összetartó csapatot alkotnak; kiemelten Breitner Dánielnek, Guzmics Tibornak, Kármán Krisztinának, Nagy Hédinek, Szabó Katának és Völgyesi Péternek (névsorrendben); valamint Csorba Ottónak. Köszönöm Kávási Norbertnek, hogy hasznos tanácsokkal segített. Továbbá nagyon-nagyon köszönöm Apának és Lacinak, hogy fúrtak és szondáztak, valamit Anyának, hogy segített és türelmes volt. Köszönöm a figyelmet!

17 TALAJGÁZ MÉRÉSEK EREDMÉNYEI Mérések kétszer is történtek a pontokban (200 ősz és 2009 tavasz). Az első méréssorozat eredményeit nem mutattam be, ennek oka: detektor páratartalom, 75 cm mélység. Elmondható: mind a két méréssorozat hasonló értékeket és eloszlást mutatott.

18 TÉRKÉPEK SZERKESZTÉSE Beltéri mérések pl. OSSKI, RAD Labor. Egy négyzetbe esne a vizsgált terület, így egy átlagos értékkel lenne jellemezve. A cél: Nem belétéri méréseken alapuló térkép. Részletesség (Kemski et al., 2001) A lokalitások így is hanyagolva. (lehetőség) el vannak Alapkutatási cél. Fontos: A bemutatott térképek csak a radon / toron megjelenésének relatív kockázatát mutatják. Interpolációs eljárás! Mintasűrűség! A lakótérben mért radonszintek átlaga szerint színezett térkép, ha egy cellában több, mint 10 házban mértek (függetlenül a ház szerkezetétől) (RAD Labor,

19 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm újra a figyelmet!

20 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. BÁNYÁSZ, GY., MÓCSY, I. (2005): A radon, A radon tulajdonságai és leányelemei in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpátmedencében. Kézirat, Kolozsvár, pp BOCHICCHIO, F. (200): The radon issue: Considerations on regulatory approaches and exposure evaluations on the basis of recent epidemiological results. Applied Radiation and Isotopes 66(11)., pp BURJÁN, ZS. (2002): Radon környezeti hatása és forrásanyagának geokémiai vizsgálata Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, p. 47. DARBY, S., HILL, D., AUVINEN, A., BARRIOS-DIOS, J. M., BAYSSON, H., BOCHICCHIO, F., DEO, H., FALK, R., FORASTIERE, F., HAKAMA, M., HEID, I., KREIENBROCK, L., KREUZER, M., LAGARDE, F., MAKELAINEN, I., MUIRHEAD, C., OBERAIGNER, W., PERSHAGEN, G., RUANO-RAVINA, A., RUOSTEENOJA, E., ROSARIO, A. S., TIRMARCHE, M., TOMASEK, L., WHITLEY, E., WICHMANN, H. E., DOLL, R. (2005): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. British Medical Journal 330(745), pp DOUGLES, G. (19): Eh-Ph Diagrams for Geochemistry Springer-Verlag, p.176 DURRIDGE COMPANY INC. (2000): RAD7 RADON DETECTOR Owner s Manual, p. 77. EBAID, Y. Y., EL-MONGY, S. A., ALLAM, K. A. (2005): 235U-[gamma] emission contribution to the 16 kev energy transition of 226Ra in environmental samples activity calculations International Congress Series 1276, pp FILEP, GY. (1999): A talaj fizikai tulajdonságai, A talaj szemcseösszetétele, A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján in: STEFANOVITS, P.: Talajtan Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp GATES, A. E., GUNDERSEN, L. C. S. (1992): Sensitivity of soil radon to geology and the distribution of radon and uranium in the Hylas zone area, Virginia Geological Society of America Special Paper 271, pp GREEMAN, D. J., A. W. ROSE (1996): Factors controlling the emanation of radon and thoron in soils of the eastern USA. Chemical Geology 129(1-2)., pp KEMSKI, J., SIEHL, A., STEGEMANN, R., VALDIVIA-MANCHEGO, M. (2001): Mapping the geogenic radon potential in Germany. Science of the Total Environment 272(1-3), pp KÖTELES, GY. (2005): A radon és leánytermékeinek hatása az élő szervezetekre, A radon expozíció biológiai hatása, Egyéb egészségkárosító, illetve biológiai hatások in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpát-medencében. Kézirat, Kolozsvár, pp MOOK, W. G. (2001): VOLUME I: INTRODUCTION: THEORY METHODS REVIEW. ENVIRONMENTAL ISOTOPES in the HYDROLOGICAL CYCLE. Principles and Applications (ed: Mook, W. G.). J.J. de Vries, Free University, Amsterdam, p. 236.

21 FELHASZNÁLT IRODALOM 2. SAAD, A. F. (200): Radium activity and radon exhalation rates from phosphate ores using CR-39 on-line with an electronic radon gas analyzer "Alpha GUARD". Radiation Measurements 43, pp. S463-S466. SAKODA, A., HANAMOTO, K., ISHIMORI, Y., NAGAMATSU, T., YAMAOKA, K. (200): Radioactivity and radon emanation fraction of the granites sampled at Misasa and Badgastein. Applied Radiation and Isotopes 66(5), pp SEMKOW, T. M. (1990): Recoil-emanation theory applied to radon release from mineral grains. Geochim. Cosmochim. Acta. 54, pp SHANG, B. et al. (1997): Radon and Thoron in the Human Environment World Scientific, Singapore, pp STEFANOVITS, P. (1999): A tájak talajviszonyai, A Dunántúli-középhegység, A Dunazug hegyvidék in: STEFANOVITS, P.: Talajtan Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp SZABÓ, K. ZS., HORVATH, Á., SZABÓ, CS. (2009): Radon potential map of Pest County, Hungary Book of Abstracts, 1st International Conference Radon in Environment, Zakopane, pp. 27. SZABÓ, ZS., BOROS, Á. (2009): Tapasztalatok a nagy-kopasz hegyi tórium-anomália tanulmányozása során A RAD7 radon monitor működése nagy toronexhaláció esetén. Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, p. 60. TYHOMIROV, A. (1965): Légi-radiometriai térképcsomag, Pilis-Budai hegység. ELGI UJIC, P., CELIKOVIC, I., KANDIC, A., ZUNIC, Z. (200): Standardization and difficulties of the thoron exhalation rate measurements using an accumulation chamber. Radiation Measurements 43(), pp UNSCEAR Report (2000): Exposures from natural radiation United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation, New York. YAMADA, Y., TOKONAMI, S., ZHUO, W., YONEHARA, H., ISHIKAWA, T., FURUKAWA, M., FUKUTSU, K., SUN, Q., HOU, C., ZHANG, S., AKIBA, S. (2005): Rn-Tn discriminative measurements and their dose estimates in Chinese loess plateau. International Congress Series 1276, pp YONEHARA, H., TOKONAMI, S., ZHUO, W., ISHIKAWA, T., FUKUTSU, K., YAMADA, Y. (2005): Thoron in the living environments of Japan. International Congress Series 1276, pp WÉBER, B. (199): A budai-hegységi Th-anomáliák. Földtani Közlöny 119, pp

22 FELHASZNÁLT IRODALOM 3. Internetes hivatkozások: BROOKHAVEN Épületek NATIONAL LABORATORY: National Nuclear Data Center, NuDat2.4 ( radioaktivitása laboratóriumi gyakorlat, mérésleírás ( KUTI, L., MÜLLER, T., VATAI, J. (2006): A felszín egyszerűsített litológiai térképe Magyarország földtani atlasza, digitális változat ( MINITERIO DE TRABAJO E IMIGRACIÓN ( Talajvédelmi Alapítvány ZSÁMERT ( (

23 A FAJLAGOS EXHALÁCIÓ SZÁMÍTÁSA Clevegő = Cmért + Cmért * Vdetektor / Vnettó Cháttér * Vdetektor / Vnettó, E = Clevegő * Vnettó, Ahol E a minta exhalációja [Bq], Clevegő a kamrában kialakuló aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cmért a mért aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cháttér a helyiségben lévő aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Vnettó a kamra és a minta térfogatának különbsége [m3] és Vdetektor a detektor és az összekötő csövek térfogata [m3]. Ebből a minta tömegének figyelembevételével számolhatjuk a fajlagos radon-, illetve toronexhalációt.

24 EGYÉB KÉPLETEK A = T / (t * ε * η) Tháttér / (tháttér * ε * η) c= K*A K = (1000 * M) / (NA * λ) 1Bq/kg 226 Ra (23 U sor) = 0,0063ppm 23 U (K=0,0063kg/Bq), 1Bq/kg 22 Ac (232 Th sor) = 472ppm 232 Th (K=472kg/Bq), 1Bq/kg 40 K = 32,35ppm K (figyelembe véve a 40 K százalékos részarányát 0,0117%) (K=75kg/Bq). A = E * ( 1 e-λt ) E = m * Vnet / λ c0 = cm / e-λvút/s KA = Vv / mt * 100

25 ARANY-FÉLE KÖTÖTTSÉGI SZÁM KATEGÓRIÁK KA Fizikai talajféleség-kategória < 25 Durva homok Homok 30 3 Homokos vályog 3 42 Vályog Agyagos vályog Agyag > 60 Nehéz agyag: 0%-nál nagyobb a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék részaránya

26 HIBASZÁMÍTÁS A hibaszámítás során a következő képletet vettem alapul minden esetben: y = f (x1, x2 xn) σy2 = Σ [( f / xi )2 * σxi 2], ahol y a vizsgát, mérési eredményekből számított érték (például fajlagos izotópaktivitás, fajlagos radon- és toronexhaláció, radon- és toronexhalációs együttható), f (x1, x2 xn) a számítás módja vagy képlete, σy a vizsgált érték meghatározandó szórása, f / xi a képlet minden tag szerinti parciális deriváltja és σxi az adott tag szórása.

27 FAJLAGOS AKTIVITÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ Minta jele CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2 Ra (Bq/kg) 29,4 30,5 31,1 31,5 19,5 30,9 21,6 25,1 1,6 23,0 17,0 33,6 34,0 32, 37,7 30,4 32,1 35,4 36, 35, 36,1 17,4 31,3 33,5 26,7 27,1 26,3 26,7 21,9 26,9 31, 26,5 26,0 21,4 35, 34,1 226 σ 3,3 3,3 3,2 3,1 2, 3,1 3, 3,3 2,9 2,9 2,9 3,7 3, 3,4 3,6 3,6 3,6 3,5 3,3 3,5 3,4 2,6 3,3 3,3 3,1 3,1 3,1 3,3 2,9 3,1 3,2 3,1 3,0 2, 3,5 3,2 c23u (ppm) 2,4 2,5 2,5 2,5 1,6 2,5 1,7 2,0 1,5 1,9 1,4 2,7 2,7 2,6 3,0 2,5 2,6 2,9 3,0 2,9 2,9 1,4 2,5 2,7 2,2 2,2 2,1 2,2 1, 2,2 2,6 2,1 2,1 1,7 2,9 2,7 σ 0.3 Ac (Bq/kg) 17,0 24,1 25,0 23,5 1,7 23, 17, 17,4 17, 16,1 15,4 24,3 23,1 27,6 27,4 23,7 2,3 24,9 2,3 21, 26,7 15,2 21,4 27,0 23,2 21,3 21,1 22,9 19,6 20,7 23,7 22,9 1,7 17,0 1,6 24,2 22 σ 1,3 1,2 1,2 1,2 1,0 1,1 1,4 1,1 1,2 1,1 1,0 1,5 1,5 1,4 1,4 1,5 1,6 1,4 1,3 1,3 1,2 1,0 1,1 1,3 1,2 1,1 1,2 1,3 1,1 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 1,2 1,2 c232th (ppm) 4,2 6,0 6,2 5, 4,6 5,9 4,4 4,3 4,4 4,0 3, 6,0 5,7 6, 6, 5, 7,0 6,1 7,0 5,4 6,6 3, 5,3 6,7 5,7 5,3 5,2 5,7 4,9 5,1 5,9 5,7 4,6 4,2 4,6 6,0 σ 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 K (Bq/kg) σ ck (ppm) σ

28 TALAJGÁZ KONCENTRÁCIÓ Mérési helyszín neve Radonaktivitás-koncentráció (Bq/m3) σ Toronaktivitás-koncentráció (Bq/m3) σ Kelet Budajenő, Hilltop Budajenő, Szőlőhegy Tök Nagy Fúrás Telki, Öreghegy Villapark TAKI Csillagerdő Perbál Tök Vízimalom Zsámbék

29 FAJLAGOS EXHALÁCIÓ Minta jele CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2 Radonexhaláció (Bq/kg) 5,9 6,0 4,7 4,7 2,9 2,7 3,0 5,0 2,6 3,1 3,0 3,3 4,2 5,3 9,0 2, 4,0 7,2 5,2 6,9 5,1 4,5 4, 6, 7,7 2,7 3,5 6,5 2,1 2,5 0,4 9,9,6 6,7 4,5 4,3 σ 0,0 Toronexhaláció (Bq/kg) 3,1 4,3 3,5 3,7 3,1 2,2 2,5 3,1 2,2 3,0 2, 3,6 2,6 3, 7,4 2,9 3,3 3,6 3,3 5,5 3,3 4,5 2,5 4,5 4,9 2,5 2,7 3,6 2,5 1,9 3,6 6,0 3,3 0,7 2,9 3,3 σ 0,0

30 GREEMAN ÉS ROSE ADATAI A toronexhalációs együttható a radonexhalációs együttható függvényében Greeman & Rose (1996) adatai alapján. fekete: 70-0% agyagtartalom,barna: 50-60% agyagtartalom, kék: <50% agyagtartalom

31 IDÉZET A DOLGOZATBÓL (31. OLD.) A program (Surfer ) interpolációs eljárással határozza meg az eredeti adattal rendelkező pontok közötti területre az értékeket. Ez nem veszi figyelembe például a talajtani határokat, illetve kiugró értékek mellett (pl. Vízimalom), relatív kis mintasűrűség esetén túlbecsüli a kis vagy a nagy értékkel rendelkező területek nagyságát, így az eloszlástérképek csak közelítik a valóságot, nem fedik azt teljes egészében.