Németországi Gyakorlat. Beadandó dolgozat. Gábor Beatrix Éva. Gyakorló Csecsemő és gyermekápoló

Átírás

1 Németországi Gyakorlat Beadandó dolgozat Gábor Beatrix Éva Gyakorló Csecsemő és gyermekápoló

2 Németországi gyakorlat Pflegeheim Haus am Bodden Musikantenweg Ribnitz-Damgarten A gyakorlatom tól ig tartott. A munkahely egy átalakított panelházból, ún. lakóközösségekből épül fel. Ahol él a 120 idős 4 emeleten elosztva 100db egyágyas és 10db kétágyas szobában. Minden emelet (Wohnbereitung) 2 házból áll. Ahol a 30 gondozott idős szobában van elhelyezve. Az épület földszintjén található az ebédlő a teraszra vezető út ezen felül a könyvtár, tornaterem és a fodrászat, manikűr és pedikűr szalon hogy az idősek minden kényelmét kielégítsék. Én a 4. emeleten dolgoztam ahol 31 idős élt pontosabban 7 férfi és 24 nő. Három műszakban dolgoznak az ápolók reggel 6.30-tól délután ig, majd délután14.30-tól este ig, végül tól reggel 6.30-ig. A délelőtti műszakban 4 ápoló van, az én emeletemen szinte mindig a főnővér és még 3 dolgozó. A főnővér gyógyszerel, dokumentációt készít, kiosztja a napi feladatokat és besegít, ha sok a teendő. A többiek a két házban végzik a munkájukat. Az otthon felszereltsége megegyezett egy magyar kórházéval. Megtalálható volt köztük: steril kötszerek fonendoszkóp vérnyomásmérő tűk, fecskendők katéterek fertőtlenítőszer

3 gumikesztyű, steril gumikesztyű elsősegélytáska veszélyes hulladéktároló ágyazó kocsi felszerelve ágyneművel és szennyes ágynemű tárolóval hőmérő vesetál gyógyszerelő kocsi és szekrény vércukormérő és a vércukorméréséhez szükséges eszközök Az ápolók nagy hozzáértéssel és odaadással végzik munkájukat, amelyet a rutin tesz tökéletessé. Az ápolást rendkívüli csapatmunka jellemzi. Az ott dolgozókon látszik, hogy feladataikat nem csak munkának tekintik, hanem ténylegesen átélik azt, hogy ápolnak és vigyáznak az idősekre. Az otthon felszereltsége egyszerűen lenyűgöző. Hihetetlen nagy segítséget adnak az ápolóknak azok a berendezési tárgyak és hordozó eszközök, amelyeket a mindennapokban használnak. Általában egy nap úgy épült fel, hogy az éppen aktuális éjszakás nővér reggel a

4 többiek megérkezése után elmondta az éjjel történéseit majd az általa összeírt fürdetési listát átadta a főnővérnek. Ezek után 6.30kor indultunk ébreszteni. Aki szerepelt a fürdetési listán az a tusolóba került a többi időset pedig vagy ágyban fekve vagy a saját fürdőjében mosdattunk le majd öltöztettünk fel. A fürdetési listát egy heti beosztás szerint írta elő az éjszakás. Többnyire az idősek maguktól tudták kinek mikor kell fürdenie. Sajnos volt olyan is, aki egyáltalán nem tudott önállóan mosakodni, őket egy emelő szerkezet segítségével emelték fel az ágyról majd elgurítva a tusolóban egy kádba engedve lehetett megfürdetni. Szinte minden reggel ugyan azt a néhány embert mosdattam meg és öltöztettem fel. Voltak eltérések az előkészületek között, hiszen valakinek hallókészülékét valakinek fogsorát is segíteni kellett behelyezni. De voltak olyan idősek is, akik teljesen önállóan látták el magukat és jó formán csak a reggeli, déli és esti gyógyszer osztáskor szorultak a nővér segítségére. Minden reggel miután végeztem azokkal, akiknek segítenem kellett végig mentem mind a két házon és ahol kellett még öltözködni, segíteni, ágyneműt cseréli vagy csak beágyazni gyorsan ezeket is megcsináltam. A fürdés, felöltözés és egyéb előkészületi lépések után mindenkit az előtérbe vezettünk vagy toltunk a tolókocsijukban. Itt megkapták a reggeli gyógyszereket és inzulinokat. Ezután 8 órától jött a reggeli, amit néhány lakó lent a földszinten található étkezdében, néhány ember a szobájában, míg a többiek az emeleteken kialakított ebédlő szobákban fogyasztották el. Körülbelül minden reggel ugyan azt kapták reggelire, ami miatt kissé sajnáltam is őket, de hát nem is biztos, hogy nagyon zavarta őket. Rendkívül odafigyeltek a napi folyadékbevitelre is. Rögtön ébresztés után megitatnak egy pohár vizet majd reggelinél, második reggelinél, ebédnél, uzsonnánál, vacsoránál és végül elalvás előtt is kapnak valami féle italt. Az egész emeleten csak 5 folyton fekvő volt ebből kettőt kellett etetni, kettő egyedül evett, egy pedig szondán keresztül kapott bizonyos tápszert. Miután az ágyban fekvőket megetettem még volt 2 idős, akik ugyan kint voltak az étkezőben a többiekkel még is segítségre szorultak evéskor. Kissé nehézkes volt az etetés, mert míg az egyik folyton fekvő magától nyitotta a száját és alig várt minden egyes falatot addig a másik három már nehezebb

5 eset volt. Az egyikőjük annyira nem tudta néha hol van, és miért van ott, hogy alig lehetett egy kis kanál ételt is bekanalazni a szájába. A másik pedig bárhol is volt szívesen aludt el akár egy pillanat alatt is. Reggeli után mindennap változó programok voltak, ami lehetett felolvasás, sport, bingó, kötés egyszerűen csak zenehallgatás fent az előtérben vagy kint a teraszon és néha napján még egy-egy kirándulás is belefért valahol a közelben. Egyik alkalommal a helyi főtéren megrendezett néptánc fesztiválra kísérhettük el az időseket, persze sajnos mindenkit nem tudtunk elvinni, de akik eljutottak mind nagyon élvezték. Másik alkalommal pedig egészen a tengerpartig jutottunk el a kirándulás alkalmával. Az utolsó héten pedig megkértek minket hogy valami kis magyaros aprósággal lepjük meg az időseket. Mi ezt teljesítve el is készítettünk néhány adag pogácsát, ami nagy sikert aratott mind az íze mind a számukra igen csak nevetséges neve miatt. Ezeket a programokat a tízórai vagy, ahogy ők nevezik második reggeli zárta le, amely nem állt másból csak egy pohár gyümölcsléből vagy joghurtból illetve hozzá gyümölcs, puding vagy keksz járt tól zajlott az ebédeltetés ahol szintén fontos pont volt az etetés. Újra először az ágyban fekvőket etettem majd azokat, akik az étkezdében voltak. Ebéd után csendes pihenő következett 2 óráig. Ez alatt az én feladatom volt előkészülni a kávézásra, ami azt jelentette, hogy megfelelő terítéket kellett kitenni, majd a felküldött süteményt szétosztani és felszolgálni a kávéval. Ezzel egy időben az ápolók az előírás szerint a tartósan ágyban fekvőket 2 óránként új pozícióba, fekvő helyzetbe kellett helyezni a tüdőgyulladás, decubitus vagy bármilyen más folytonosan

6 fekvő helyzetben kialakult betegség ellen. Mikor ezzel végeztünk újra körbe jártunk a szobákban, hogy felébresszük az időseket a délutáni kávézásra, illetve hogy akinél esetlegesen szükséges pelenkát cseréltünk. Ezek a tevékenységek és feladatok mindennapiak voltak és rutinszerűen zajlottak le ezeken kívül még előfordult az idősekkel való séta az udvaron, a felérkező tiszta ruha és ágynemű elpakolása, illetve a törölközők kiosztása a szobákba és hetente kétszer az éjjeli szekrények rendbe tétele. A munkahelyen rendkívül kedvesek voltak és az eleinte igen nagy nyelvi akadályok ellenére is és talán munkájukból adódóan is hatalmas türelemmel próbálták olykor tudtunkra adni aktuális feladatainkat. Hol többszöri ismétlésre, hol egyszerűsített mondatokkal esetleg mutogatással kisegítve mindenki sikeresen vette a kommunikációs nehézségeket.