~~g1~ Jul 3 0. Ügyiratszám: PTKF/1530-2/2014. BUDAPES T Széchenyi rkp. 19.

Átírás

1 Fёmmiзv~ t. ~ süсу~ М ~ ы tsz~i~~ RШм ~~g1~ '1 ) Jul 3 0. И i.:j i11 `^ i1liltg1 DR. FAZEKAS SÁNDOR miniszter Ügyiratszám: PTKF/1530-2/2014. Heтiпges Aпita asszony országgyűlési képviselő részére MSZP Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgyűlés Irodaháza BUDAPES T Széchenyi rkp Tisztelt KépviselőAsszoпy! Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 42. (8) bekezdése alapján 1(/814. számon hozzám benyújtott, Újra а méhek és а beporzó rovarok védelméről? című írásbeli kérdésére а következő választ adom : Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban : ОММЕ) és а Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelm i Igazgatóság (a továbbiakban : NÉBIH NTAI) közötti együttműködés keretében monitoring vizsgálatok folytak а 2012., és évben. А felmérő monitoring célja elsősorban az előírt növényvédelmi technológia betartásának ellen őrzése volt azokban а térségekben, ahol korábban bizonyított méhmérgezés történt. А növényi kultúrák mintavételét az illetékes megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelm i Igazgatóságai (a továbbiakban: NTI), az analitikai vizsgálatokat а NÉBIH NTAI hatósági laboratóriumai végezték. А növényi kultúrák és а mintavételi helyek kiválasztását, valamint а vizsgálandó hatóanyagkör meghatározását az ОММЕ javaslatai, illetve а korábbi évek méhpusztulással kapcsolatos tapasztalatai alapján а NÉBIH NTAI végezte. А korábbi években а méhpusztulások leggyakrabban а repce- és а gyümölcsvirágzás időszakában fordultak el ő. А monitoring ennek megfelel ően 12 megye megközelít őleg 2 5 településének körzetében els ősorban repcében, napraforgóban, továbbá

2 2 almatermésűekben, illetve csonthéjasokban (cseresznye, meggy) mintegy 40, zömébe n méhekre veszélyes besorolású hatóanyag vizsgálatára irányult. А kezelt kultúrák mellett а mintavételezés és analízis kiterjedt а virágos aljnövényzetre is. А három éven át ( ) végzett monitoring jellegű szermaradék vizsgálat а rovarölő szerek közül а szerves foszforsav-észterek közé tartozó klórpirifosz é s dimetoát, а piretroid cipermetrin és а neonikotinoid tiametoxám hatóanyag esetében mutatott jelent ős maradékanyag szintet repcében és gyümölcsös kultúrákban. А mért hatóanyag szintek öt-tíz esetben mutatták helytelen növényvédelmi technológi a alkalmazásának lehet őségét, ennek kivizsgálása érdekében további hatóság i ellenőrzések történtek. А feltárt esetekhez közvetlen méhmérgezés nem volt köthet ő, de а kiugró szermaradékok az egyéb beporzó szervezetekre nézve magas kockázatr a utaltak. Amennyiben а vizsgálat során feltárt bizonyítékok alap] án а szabálytalan kijuttatás bizonyítást nyert, а növényvédelmi kezelés felel ősével szemben а kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai hivatalból eljártak ban az általános monitoring mérések mellett а NÉBIH NTAI а megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságaival együttm űködve egyes méhegészségügyi szempontból kiemelten fontos inszekticidek szermaradékaina k meghatározása érdekében saját kezdeményezésű vizsgálatokat is végzett. Az engedélyokiratok szerinti növényvédelmi kezelések az elért szermaradék szint, azon belül а megfelel ő kezelés következtében mérhető legnagyobb koncentráci ó meghatározására irányultak. А vizsgált készítmények hatóanyagai а neonikotinoidók (tiametoxám, klotianidin, imidakloprid), piretroidok (cipermetrin, lambda-cihaíotrin ) és а szerves foszforsav-észterek (klórpirifosz és klórpirifosz-metil) voltak. А vizsgálati eredmények alapján а neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyagok állománykezelésből és а csávázásból származó szermaradék szintje általába n alacsonynak mondható, így pl. repcében vagy napraforgóban virágzáskor már gyakorlatilag nem mérhet ő а csávázó anyag maradéka. Jelenlegi tudásunk szerint а mért szermaradékok szintje direkt méhmérgezéshez nem vezet, azonban а szubletáli s hatások pl. méhek koordinálatlan repülése létezésére bizonyított megfigyelések Magyarországon nincsenek. А feltételezések igazolására jelenleg európai szinten adatgyűjtés folyik. А hatósága monitoring vizsgálatok eredményeként а növényvéd ő szer felhasználás feltételeit szigorítva egyes kifejezetten kockázatos besorolású rovaröl ő szerek engedélyokiratait pl. а klórpirifosz, vagy а dimetoát tartalmú készítmények esetén módosította. А klórpirifosz készítményei őszi káposztarepcében csak rejtett bimbós állapotig juttathatók ki, míg а dimetoát készítmény engedélye gyümölcs ősben visszavonásra került már érezhet ő volt az ezekhez kapcsolható méhmérgezéses esetek számában а szigorítás kedvező hatása. А növényvédő szer engedélyező hatóság ez év májusában а méhek védelmében szigorúbb besorolást alkalmazva az indoxakarb tartalmú rovaröl ő permetező szerek engedélyét i s módosította.

3 3 А monitoring vizsgálatok további eredménye, hogy а méhmérgezési esetek kivizsgálásához а referencia értékek meghatározásával objektív alapot adnak. Végezetül megállapítható, hogy а növényi kultúrák talajmintáinak analízis e neonikotinoid akkumulációt nem jelzett. А vizsgálatokról készített jelentés а NÉBIH honlapján, а talajvedelmi ig/aktualitasok/ rovarolo szermaradek-analitikai vizs_alat.html címről letölthet ő. А Redentin hazai felhasználásáról és а légi növényvédelemr ől szóló kérdéseive l kapcsolatban tájékoztatom, hogy az idei rendkívül enyhe tél és az el őző év pockok számára kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzá] árult ahhoz, hogy az utóbb i évek egyik legjelent ősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben az orszá g déli és középső területein. А növényvédelemi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) РУМ rendelet szerint а földhasználó köteles védekezni а parlagfű, а mezei pocok é s egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen. А mezei pocok sze rte Európában а szántóföldi és kertészeti kultúrákban, kiemelten akárpát-medencében, azon belül Magyarország déli megyéiben fonto s gerinces kártevő. А mezei pocok jellemz ője а néhány évenként jelentkez ő gradáci ó (túlszaporodás). А mezei pocoknak és más rágcsálóknak is megvannak а népességüket szabályozó természetes ellenségeik (pl. ragadozó madarak: egerészölyv, vércsék, varjak, gólya; ragadozó kisemlősök: róka, nyest, menyét stb.). А természete s populációszabályozás azonban а gradáció szakaszában már nem elégséges. А termesztett növények, а termés megvédése érdekében más lehet őséget kell találni, valamilyen nem természetes módszert kell alkalmaznia mezei pocok népesség és а kártétel csökkentésére. А mezei pocok elleni védekezésre az Arvalin-LR, а Polytanol rágcsálóirtó szer, valamint а Ве Iп pocokriasztó szer engedélyezett. Mindhárom szer kizárólag járatkezelésre alkalmazható, felületre tö rténő kiszórása nem engedélyezett (ilye n módon alkalmazva egyébként nem is tudnák kellő mértékben kifejteni а hatásukat). Jelen helyzetben, amikor s űrű növényállomány (aratásra váró őszi búza, árpa, repce) borítja а mezei pocokkal fert őzött táыа talaját, а járatokba nem lehet kihelyezni а csalétkeket, illetve а gázosodó készítményt. А pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 КВ nevű rágcsálóirtó szer állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára indokolt esetben szükséghelyzeti engedély adható. А csalétek, illetve annak hatóanyaga, а klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban. А hatóanyag ne m szerepel az EU-ban engedélyezett növényvéd ő szer hatóanyagokat felsorol ó úgynevezett pozitív listán, ez azonban nem azonos а tiltott kategóriával. Egy hatóanyag akkor kerül fel а pozitív listára, ha azt а gyártója kéri és megfelel а hatályo s előírásoknak. Jelen esetben а klórгасinon felvételét vélhetően az engedélyezéshe z szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt nem kérték.

4 4 А klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgál t növényvéd ő szer. Jelentős mennyiségű ismerettel rendelkezünk е készítmény hatásáról, mind а célszervezetek, mind а nem célszervezetek vonatkozásában. Az engedélyt kiadó hatóság а szükséghelyzeti engedélyek kiadását megel őzően minden esetben alapos elemzést végez arra vonatkozóan, hogy аг adott növényvédő szer alkalmazása jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot а hasznos és közömbös szervezetekre. Ez az elemzés а Redentin75 КВ esetében is megtörtént. А magyarországi tapasztalatok és adatok azt mutatják, hogy а szükséghelyzeti engedélyben részletezett kockázatcsökkent ő intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezik jelent ős madár és eml ős elhullás. Alapelv, hogy а magev ő és mindenev ő madarak csalétek felvételét (közvetlen, vagy primer mérgezés), illetve а ragadozók mérgezett pocok fogyasztásának а lehetőségét (másodlagos mérgezés) csökkenteni kell. А leírt célok megvalósítása akkor lehetséges, ha а csalétek teljes felületkezeléssel történő kijuttatása csak а növényzettel fedett kultúrákban történik. А növényzettel kevésbé borított területeken, amely lehetővé tenné а rövid időn belüli nagy mennyiségű Redentin felvételét, illetve ahol а ragadozók is látják apockokat pl. ritkásan álló kultúrák, tarlók а felületkezelés nem engedélyezett. Az ilyen területeken továbbra is egyéb, nem kémiai módszerek mellett csak а csökkentett dózisú járatkezelés alkalmazható. Mindemellett а kezelt területeken szigorúan kell figyelni а visszajelzésekre, amennyiben а készítmény alkalmazása során а nem célszervezetek jelent ősebb károsodása figyelhet ő meg, а hatósága kiadott engedélyeket felülvizsgálj a és szükség esetén módosítja. А légi növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatban tájékoztatom, hogy а peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/0( irányelv [a 9. cikk (2) bekezdésben megfogalmazott feltételekkel] а tagállamoknak lehet őséget biztosít а légi növényvédelmi tevékenység nemzeti engedélyezésére а kockázatcsökkentő korlátozások maradéktalan betartása melle tt, ha аг adott növényegészségügyi probléma más módon nem oldható meg. А légi növényvédelem Magyarországon több évtizedes múltra tekint vissza. А légi növényvédelmi tevékenység lehet őségének fenntartását а magyar mezőgazdaság szerkezete, а hazai domborzati és időjárási viszonyok, valamint az időről-id őre jelentkez ő rendkívüli növényegészségügye helyzet kialakulásának veszélye indokolja. А hatályos előírások szerint légi növényvédelme tevékenység csak fels őfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkez ő személy felügyelete mellett, légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerrel végezhető. А tevékenység hatósági engedélyhe z kötött, а kiadott engedélyekr ől а növényvédelmi hatóság nyilvántartást vezet. Az uniós növényvédő szer engedélyezéssel kapcsolatban elmondható, hogy annak gyakorlata а beporzó szervezetekre nem nevezhető károsnak és végzetesnek. Tekintettel а rovaröl ő szerek új generációi által keltett kihívásokra, illetve figyelemb e véve az új tudományos eredményeket, az Európai Bizottság felkérte az Európai

5 5 Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (a továbbiakban : EFSA) egy, а növényvéd ő szerek alkalmazása méhekre gyakorolt kockázatának értékelésér ől szóló új eljárási útmutató (a továbbiakban : Útmutató) kidolgozására. А magyar növényvédelmi hatóság elismeri az új Útmutató hiánypótló jelent őségét, és szakértői személyes részvételével, а munkadokumentumok véleményezésével aktívan hozzájárul а gyakorlatban is megvalósítható célokat megfogalmazó Útmutató létrehozásához. А neonikotinoidok és а fipronil kapcsán megjegyzem, hogy az Európai Bizottság 2012 márciusában felké rte az EFSA-t, hogy vizsgálja meg а három kritiku s neonikotinoid (tiameto кám, klotianidin, imidakloprid) és а fipronil hatóanyag méhekre gyakorolt kockázatát, amely els ősorban а vetéskori porelsodródás, illetve а hatóanyagok növénybeli transzlokációjából adódó kockázatok felmérésére irányult. А felülvizsgálati jelentést január 16-án tették közzé, melyben az EFSA а kérdéses hatóanyagokat egyes felhasználásokban а mézel ő és а vadméhekre vonatkozóan kockázatosnak min ősítette. Ezen túlmenően az európai hatóság számo s adathiányt jelölt meg, melyek nélkül nem fejezhet ő be а kockázatbecslés. Az értékelés során az EFSA új rendkívül konzervatív kockázatértékelési útmutatóját alkalmazták, amely а mézelő méh mellett а poszméhekre és az egyéb vadméhekre i s figyelemmel van. А hosszadalmas jogi eljárást követ ően а Bizottság május 24-én adta ki a z 540/2011/EU rendeletnek а klotianidin, а tiametохаm és az imidakloprid hatóanya g jóváhagyási feltételei, valamint az е hatóanyagokat tartalmazó növényvéd ő szerrel kezelt vet őmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében tö rténő módosításáról szóló 485/2013/EU rendeletét, mely szerint az imidakloprid, а klotianidin és а tiametoкám hatóanyagok jóváhagyási feltételei módosulnak. Ennek következtében az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek (legyen az csávázószer, permetezőszer vagy talajgranulátum) engedélyokiratait módosítan i kellett, vagy azokat szeptember 30-ig vissza kellett vonni. А módosító vag y visszavonó határozatokban türelmi id őszak került megállapításra, amely legkés őbb november 30-án lejárt. Hasonló korlátozások tö rténtek а fipronil hatóanyag esetében is. Magyarország nem támogatta а Bizottság által javasolt korlátozásokat nevezetesen а fenti hatóanyagokkal történő csávázás és talajfert őtlenítés teljes betiltását а méhekre attraktív kultúrákban (kukorica, napraforgó, repce), mert а mai napig nincs olyan tapasztalatunk, hogy а korlátozással érintett szabályosan végrehajtot t kezelések következtében bizonyított méhmérgezés fordult volna elő hazánkban. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben а kérdéses hatóanyagok közös európai kiértékelése során bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy növényvéd ő szer engedélyezett felhasználása káros hatással bír, а magyar növényvédő szer engedélyezési hatóság megteszi а szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják а méhek és а vadon él ő beporzó szervezetek védelmét.

6 6 А Földművelésügyi Minisztérium és а NÉBIH célja, hogy az Alaptörvény szellemiségének megfelel ően megteremtse az európai többfunkciós, minőségi mezőgazdaságot, mely úgy állít el ő értékes, egészséges, biztonságos élelmiszereket é s egyéb nyersanyagokat, hogy közben óvja а talajt, az ivóvízbázis készleteket, a z élővilágot, а tájat, benne az emberrel, közösségeivel és kultúrájával. Ennek а komplex célrendszernek az elérése találkozik és egybeesik anövény- és talajvédelmi szerveze t hagyományos célkitűzéseivel, mely а fentiek tekintetében integráltan testesíti meg a z állami felel ősségvállalást. Az FM Növényvédelmi Bizottságában állandó tag többek közt az OMME képvisel ője és а Greeпреасе Magyarország képvisel ője is, meghívott szakértőként а Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is több bizottsági ülésen részt ve tt. А növényvédelmi hatósága Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és а Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttm űködve döntéseir ől folyamatosan tájékoztatja а gazdákat, а civileket és а közvéleményt, é s felhívja а figyelmet а növényvédő szerek használatának kockázataira, а szükséges óvintézkedésekre. А méhek és az egyéb а vadon élő beporzók védelmével kapcsolatban tájékoztatom, hogy а vonatkozó magyarjogszabályokban prioritást élvez az ember és а környezet védelme, ezen belül а beporzó szervezetek, különösen а házi méh és а vadméhek életfeltételeinek javítása, melynek része а növényvédő szerek felhasználásának szigorítása. Mindemellett а fokozott hatósági ellenőrzés is jelentős szerephez jut, mely többek között magában foglalja а méhegészségügyi és az alkalmazott növényvédelmi technológia megfelelősségére irányuló vizsgálatokat. А modern mez őgazdaság elképzelhetetlen а növényi kártevők, kórokozók elleni védekezés nélkül, azonban jelent ős elmozdulás szükséges az olyan technológiák irányába, amely а termelés biztonsága mellett az úgynevezett nem célszervezete k fennmaradását is lehetővé teszi. А fajgazdagság biztosítása, vagyis а biodiverzitás fenntartása а mezőgazdasági művelésre használt területeken létfontosságú az emberiségjövője szempont] ából. Remélem, hogy tájékoztatásom választ adott а Képviselő felmerült kérdésekre. Budapest, július Р. asszony részér ől