CIVIL VÉLEMÉNY A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL VÉLEMÉNY A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA"

Átírás

1 CIVIL VÉLEMÉNY A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY FEJEZETEIRŐL - A TANULMÁNYT A VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁYNOS KUTATÓINTÉZET (VITUKI) KÉSZÍTETTE A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL - A FEJEZETEK ELEMZÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: GUTI GÁBOR (ÖKOLÓGIA) KEMPL ZSOLT- TAMÁS ENIKŐ ANNA (A TANULMÁNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK) MREKVA LÁSZLÓ (A TANULMÁNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK) EREIFEJ LAURICE (VÍZ KERETIRÁNYELV) UNGVÁRI GÁBOR (KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS) SIMONFFY ZOLTÁN (IVÓVÍZBÁZISOK) Szerkesztette: Gruber Tamás, WWF Magyarország, Budapest, május Készült az NCA támogatásával 1

2 Tartalom Vezetői összefoglaló.. 3. oldal A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció című fejezet véleményezése, Guti Gábor oldal A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány véleményezése, Mrekva László 9. oldal A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány véleményezése, Tamás Enikő Anna, Kempl Zsolt oldal Megvalósítási változatok értékelése, költség-haszon elemzése című fejezetek értékelése, Ungvári Gábor oldal Ivóvízbázisokat érintő fejezetek véleményezése, Simonffy Zoltán 24.oldal Megfelelés a Víz Keretirányelv követelményeinek, Ereifej Laurice. 25. oldal 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - ez az összefoglaló a WWF Magyarország véleményét tükrözi - A hazai Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztése az EU Ten-T projektjének keretén belül zajlik. A Duna Majna Rajna-csatorna hazai szakasza az európai VII-es közlekedési folyosó része. Hazánkban a hajózhatóság fejlesztésével foglalkozó projekt kivitelezője a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM), korábban Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, melynek megbízásából a Vituki tanulmányt készített a hazai Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztési lehetőségeiről. A közlekedési tárca kikötötte, hogy nem vizsgálhatják meg a vízlépcsők építésére alapozó lehetőségeket, illetve hogy a megfelelő mélységű és szélességű hajóút biztosítását kizárólag hagyományos folyószabályozási módszerű beavatkozásokkal kell megoldani. Ez az összefoglaló bemutatja, hogy a WWF-nek milyen kritikái vannak a tanulmány eljárásával és tartalmi elemeivel kapcsolatban. A tanulmány egyes fejezeteinek értékelésére szakértőket kértünk fel, és közös megbeszélésen egyeztettük az elemzés módszerét. Álláspontunkat a mellékelt elemzések és a WWF Magyarország tapasztalatai alapján alakítottuk ki. Ebben az értékelésben nagyon sok általános és a részleteket is érintő megállapítás szerepel, melyek közül az adott fejezetekre vonatkozó kritikák részletesen szerepelnek az elemzés további fejezeteiben. Az értékelés legfontosabb általános megállapításai a következők: - A Duna az elmúlt évtizedek folyam fenntartási beavatkozásai miatt folyamatosan változó (romló) ökológiai és morfológiai állapotban van, árterei és mellékágai kiszáradnak, feltöltődnek, az anyag nem tárja fel a folyó jelenlegi állapotát befolyásoló főbb folyamatokat és nem értékeli ezek tükrében a tervezett beavatkozásokat. - A tanulmányban nem esik szó arról, hogy a hajózhatóság fejlesztése hogyan egészít ki más, a Dunát érintő kezdeményezést és miként épül rá az elmúlt időszakban zajló társadalmi, gazdasági, ökológiai folyamatokra. Nem derül ki, hogy létezik-e a Duna egészét érintő fejlesztési javaslat, és hogy Magyarországon milyen koncepció alapján zajlanak fejlesztések a Duna mentén. - A magyarországi Duna-szakasz ökológiai állapotát meghatározó lényeges környezeti problémák éppen, hogy csak említésre kerülnek, mint lehetséges konfliktusforrások (ivóvíz ellátási problémák, védett természetvédelmi területek állat- és növényfajainak eltűnése, talajvízszint további süllyedése, a folyó és mellékágai kapcsolatának további romlása). Ezeket figyelmen kívül hagyva nem számol a beavatkozások következményeivel, illetve nem méri fel azt, hogy ezeknek mik a konfliktusokkal leginkább veszélyeztetett pontjai. 1 - A természeti értékek védelmére és megőrzésére irányuló javaslatok elfogadhatatlan koncepcióra épülnek. Ez a koncepció azt feltételezi, hogy a mellékágak helyreállításával kompenzálható minden, a folyó medrében zajló beavatkozás által 1 A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció c. fejezet véleményezése, Általános megjegyzések, ld. 6. oldal 3

4 okozott kár. 2 Emellett hiányzik annak felsorolása, hogy a főmedret érintő beavatkozásoknak milyen káros ökológiai hatásai vannak. 3 - A tanulmány nem vázolja fel a hajózási szektor helyzetének javítását lehetővé tevő, részletesen nem kidolgozott, de létező alternatívákat (navigációs rendszerek fejlesztése, kikötői infrastruktúra modernizálása, intermodális kapcsolatok javítása, hajóflották modernizálása, áruszállítás logisztikai fejlesztése, szektorális változások a közlekedésben). - Nem tükröződnek megfelelően a biodiverzitás megőrzésének szempontjai, illetve nem szerepel annak elemzése, hogy a hajóforgalom várható növekedésével milyen kedvezőtlen és közvetett hatások várhatóak. 4 - Jelentős probléma, hogy a koncepciónak nem készült Stratégiai Környezeti Vizsgálata. Ebben lehetőség lett volna megvizsgálni az érintett Natura 2000 területeket érő hatásokat, és azt, hogy a tervezett beavatkozások megfelelnek-e a Víz Keretirányelv szerinti igényeknek. 5 Ennek a két pontnak a hiánya az EU kötelező irányelveinek figyelmen kívül hagyását jelenti. - A tanulmány nem számol azzal, hogy a hajóút kialakítása miatt tönkreteszik a folyó morfológiai és ökológiai egyensúlyát, illetve a már jelenleg is sérült állapotot tovább rontják. Károk érik az ivóvízkészleteket, a rekreáció, a turizmus és a vízisport adta lehetőségeket. A tanulmányok beszámolnak arról, hogy a beavatkozásoknak vannak olyan kockázatai, amelyek miatt részletesebb elemzések szükségesek, de ezek az elemzések tudomásunk szerint nem készültek el. A javasolt beavatkozások ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a Duna jelenleg is problémákat okozó medersüllyedése felgyorsuljon, és így a kisvizek egyre alacsonyabbra szálljanak. 6 Ha ezeket a problémákat és a többi externáliát is számba vesszük, akkor a vízi szállítás (a tervben javasolt módon) az anyagban olvasható kijelentéssel ellentétben nem a leginkább környezetkímélő szállítási mód. 7 - A gazdasági elemzés hibája, hogy nem költség-haszon vizsgálaton alapul. Nem azt vizsgálja, hogy a teljes projektnek pozitív, vagy negatív hatással van-e, hanem egy szűken értelmezett ágazati szempont (a kitűzött cél), legkisebb áldozatok árán való megvalósíthatóságát vizsgálja. 8 Ez költség-hatékonysági elemzésnek minősül, amit a projektnek nem ebben a szakaszában kell elkészíteni. Ezeket az elemzéseket ismerve a döntéshozók nem kapnak objektív képet, ami egy koncepció kialakításánál elengedhetetlen. - A tanulmány készítői nem vizsgáltak érdemben jelentősen különböző alternatívákat (lásd az összefoglalás első pontjait). Ezen túlmenően a költség-hatékonysági vizsgálat súlyozási módszere lényegében nem veszi figyelembe a beavatkozások ökológiai hatásait. Az érintett szektorok fontosságát meghatározó súlyszámok az elemzők szubjektív döntését tükrözik, amely szubjektivitást a tanulmányban leírva vállaltak. Az elemzés akkor adna megfelelő információt a döntéshozók számára, ha a 2 A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció c. fejezet véleményezése, Általános megjegyzések, ld. 6. oldal 3 Megfelelés a Víz Keretirányelv követelményeinek, ld. 25. oldal 4 A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció c. fejezet véleményezése, A hajóforgalom hatásai, ld. 7. oldal 5 Megfelelés a Víz Keretirányelv követelményeinek, ld. 25. oldal 6 Tamás Enikő, Kempl Zsolt, ld. 12. oldal 7 Tamás Enikő, Kempl Zsolt, ld. 11. oldal 8 Megvalósítási változatok értékelése, költség-haszon elemzése című fejezetek értékelése, Általános észrevételek, ld. 19. oldal 4

5 végeredményeket ilyen mértékben befolyásoló tényezőket az érintettekkel lefolytatott egyeztetési folyamat alapozza meg. 9 - A tanulmány készítése során megtartott közmeghallgatások és civil fórumok eredményei és véleményei nem, vagy csak nagyon kis mértékben épültek be az anyagba. 10 A jegyzőkönyvbe vett hozzászólásokat, vitás kérdéseket a tanulmány nem tisztázta, így nem felel meg a nyílt eljárással kapcsolatban megfogalmazott igényeknek. A tanulmány végső változatának érdemi véleményezésére nem volt lehetőség. 9 Megvalósítási változatok értékelése, költség-haszon elemzése című fejezetek értékelése, Az elemzés, ld. 21. oldal 10 Tamás Enikő, Kempl Zsolt, ld. 11. oldal 5

6 A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció c. fejezet véleményezése 7. fejezet oldal Készítette: Dr. Guti Gábor, MTA Magyar Dunakutató Állomás Általános megjegyzések A Duna hajózhatóságának javításával foglalkozó VITUKI tanulmány természetvédelemmel foglalkozó fejezete számos műszaki javaslatot ismertet az ökológiai rehabilitációt szolgáló beavatkozásokra, azok költségeinek feltüntetésével. Az elemzés látszólag részletesen kidolgozott, ennek ellenére összességében a hiányosság és az egyoldalúság jellemzi. A hiányosságok között kiemelendő, hogy a magyarországi Duna-szakasz ökológiai állapotát meghatározó lényeges környezeti problémák éppen, hogy csak említésre kerülnek, mint lehetséges konfliktus források, vagy a folyóökológia általános alapelveire még hivatkozás sem történik az anyagban. További problémát jelent, hogy a természeti értékek védelmére és megőrzésére irányuló javaslatok egy elfogadhatatlan koncepcióra épülnek, ezért az ismertetett élőhely-rehabilitációs elképzelések is erősen vitathatóak. A tanulmányban leírt rehabilitációs javaslatokat arra a véleményre alapozták, amely szerint a folyó főágában történő ökológiai szempontból kedvezőtlen változások a hullámtéri mellékágak konnektivitásának növelésével kompenzálhatóak, azaz az ún. főág és mellékág öko-rendszerek állapota összességében nem változik, vagy a jó ökológiai állapot irányába módosul, ha nagyobb mértékű, vagy tartósabb vízátfolyás valósul meg a mellékágakban. Ezt a feltételezést szakmai érvek nem igazolják. Teljesen hiányzik az anyagból a mellékágak jelenlegi állapotának értékelése, a jelenlegi állapot kialakulásához vezető reverzibilis és az irreverzibilis folyamatok bemutatása, a hajózhatóság javításával és a hajóforgalom várható növekedésével összefüggő kedvezőtlen hatások átfogó ismertetése, az elérendő ökológiai célállapot megfogalmazása és a javasolt rehabilitációs beavatkozásokkal elérhető változások fenntarthatósága. A felsorolt hiányosságokat figyelembe véve a mellékágak rehabilitálására vonatkozó tervek szakmai megalapozottsága kérdéses. A rehabilitációs elképzelések megalapozatlanságát jelzi továbbá, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a koncepciókat, amelyek szerint a síkvidéki folyók ökológiai működőképességét a folyó és az ártér (hullámtér) dinamikus kölcsönhatásai, az élőhelyi változatosság, és a természetes diszturbanciák gyakoriságai határozzák meg. Ezek érvényesítése nélkül nem biztosítható a magyarországi Duna-szakasz jó ökológiai állapota. Az EU Víz Keretirányelv érvényesítése A tanulmány gyakran hivatkozik a Víz Keretirányelvben körvonalazott jó ökológiai állapot és jó ökológiai potenciál fenntarthatóságára és teljesülésére, de azok kritériumait többnyire nem veszi figyelembe. Fenntartással kell kezelni azokat a kijelentéseket, mint például a magyarországi Duna szakasz esetében a folyó jó ökológiai állapota szoros, függő kapcsolatban áll a hullámtéren belüli mellékágak ökológiai állapotával, vagy a magyar Duna szakasz jó ökológiai állapota a főág és mellékág egységes ökológiai rendszerének jelenlegi és jövőbeni állapotával áll összefüggésben. (7.1. fejezet, 188. o.). Ezek az állítások megtévesztőek, mivel azt sugallják, hogy az ökológiai állapot javítását elsősorban a mellékágak helyreállításával lehet elérni. Ez a feltételezés egyértelműen cáfolható például a középszakasz jellegű, meanderező folyók (ilyen például a Paks alatti Duna-szakasz, vagy a 6

7 Tisza hazai szakasza) geomorfológiai sajátosságaival, mivel azokon természetes folyamatok következtében nem alakultak ki mellékágak. (A Paks alatti Duna-szakasz mellékágai a szabályozások során levágott kanyarulatokból jöttek létre antropogén eredetűek). Félrevezető lehet az olyan kijelentés is, hogy Az egységes vízi ökoszisztéma jó ökológiai állapota a hajóútfejlesztéshez szükséges beavatkozások és a beavatkozások által gerjesztett hajózási forgalom növekedés által veszélyeztetett. (7.1. fejezet, 188. o.). Az állításból nem derül ki, hogy a jó ökológiai állapot elérését számos egyéb terhelő hatás is korlátozza. Nem illeszkednek a VKI szempontrendszeréhez és túl általánosak a műszaki beavatkozások indoklásában felvázolt célok (pl. frissvíz utánpótlás megoldása, vízminőség javítása, ökológiai teljesítőképesség növelése, ívóhely kapacitás visszaállítása, stb.). Lényegében nem került meghatározásra kívánatos ökológiai célállapot, mint ahogy a jó ökológiai állapot/potenciál eléréséhez teljesítendő feltételek ismertetését is mellőzi a tanulmány. A mellékágak rehabilitációja Valamennyi rehabilitációs javaslat a mellékágak konnektivitásának növelését szorgalmazza, a zárások megnyitásával és természetvédelmi célú kotrásokkal. Lényegében ugyanazt a sémát alkalmazzák minden esetben. A többnyire áramló vizű mellékágak kialakítása viszont nem feltétlenül azt az élőhelyi változatosságot állítja helyre, ami biztosítani képes a Dunára jellemző biológiai sokféleség fennmaradását. A rheofil fajok az áramló vizű mellékágakat preferálják, ugyanakkor a limnofil fajok fennmaradását az állóvizű mellékágak segítenék elő jobban. A mellékágak rehabilitációjának minden elméleti és gyakorlati problémája mögött alapvetően a biodiverzitás megőrzése kérdésének kellene állnia. Történik utalás a tanulmányban arra, hogy a Duna teljes hazai szakasza (a budapesti kivételével) védett természeti területként többszörös védelmet élvez, ahol a Natura 2000 területek jelentenek egységes, folyamatos és összefüggő védelmet. A biodiverzitás megőrzésének szempontjai mégsem tükröződnek megfelelően a javasolt rehabilitációs intézkedésekben, ezért azok nem felelnek meg a szélesebb körű restaurációs ökológiai kívánalmaknak. A Duna élővilágát közvetlenül zavaró rehabilitációs célú beavatkozások (lásd 7.6. táblázat) kivitelezésének időszakát az élőhelyek aktív időszakán kívüli időszakra időzítik (7.1. fejezet, 196. o.), azaz a júliustól novemberig terjedő időszakon kívül. Nem érthető viszont, hogy miért nem tekinthető aktív időszaknak a márciustól júniusig terjedő periódus, ami a dunai halak fő szaporodási időszaka. A javasolt élőhelyi átalakítások többnyire igen költséges műszaki munkálatokkal járnak, ennek ellenére gyakorlatilag nem elemezték a beavatkozások eredményeinek hosszúidejű fenntarthatóságát. A hajóforgalom hatásai A tanulmány nem foglalkozik a hajóforgalom kedvezőtlen hatásaival, így azok kezelésére sem tesz javaslatot. A kedvezőtlen hatások között mindenképpen meg kell említeni a nagyobb hajók által keltett jelentős vízvisszaáramlást a sebessége 4-5-ször nagyobb, mint a fiatal halivadék úszási sebessége ami a halivadék állományokat elsodorva idéz elő jelentős mortalitást. Kedvezőtlen hatás továbbá a hajókat kísérő erőteljes hullámverés, ami a folyó legproduktívabb élőhelyét, a parti sávot és annak növényzetét károsítja, csökkentve a folyó öntisztuló képességét. A hullámzás következtében felkeveredő üledék növeli a folyó zavarosságát, ami hátrányosan hat a planktonikus szervezetekre, a halivadék fő táplálékára. A hullámverés ráadásul zavarja a halak ívását, a halivadék fejlődését, ami a halállomány természetes utánpótlásának számottevő csökkenést eredményezi. 7

8 Konklúzió A dunai hajózás fejlesztéséhez kapcsolódóan a természeti értékek védelmére kidolgozott javaslatok lényegében figyelmen kívül hagyják azoknak az évtizedes restaurációs ökológiai kutatásoknak az eredményeit, amelyek alapján az emberi használattal összefüggően elemezhető a dunai ökoszisztémák működése. Ezek a kutatási eredmények hozzájárulnak a fenntarthatóság kereteinek meghatározásához. A Duna hajózhatóságának javítására irányuló program akkor lehet csak ökológiai értelemben sikeres, ha a folyó ökológiai rehabilitációját egyenrangú célként kezeli a vízi közlekedés fejlesztésével. Ennek hiányában a program nem tesz eleget a fenntartható fejlődés kritériumának sem. 8

9 A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány véleményezése Mrekva László okl. építőmérnök BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület A tanulmány jelentős meder nyilvántartási, és fenntartási tevékenységet feltételez megfelelő intézményi és jogszabályi környezet kialakításával. Nem tárgyalja viszont az intézményi és jogszabályi környezet mibenlétét, nem részletezi azokat. A medermorfológiai vizsgálatok módszereinek bemutatása mellett vizsgálja a Szap-Déli országhatár közötti szakaszt, valamint felvilágosítást ad a hajózási kisvízszint meghatározásáról. A folyó jellemző vízszintjei közül a kis- a közép- és az árvízszint időbeni alakulását célszerű vizsgálni. Míg a kis- és az árvízszint döntően az aszály és az árvíz elleni védekezés, vagyis a vízkárelhárítás mértékét határozza meg, addig a középvízszint nagyobbrészt a folyó hasznosítási lehetőségeire mutat rá. A mederállapot javítása során vizsgálták a hagyományos folyamszabályozási módszerek megvalósításának lehetőségeit, melyekre kellő körültekintéssel készítettek alternatívákat. Még ugyanezen szakaszban következtetésként olvashatjuk, hogy a gázlóképződésre hajlamos szakaszokon folyószabályozási művekkel és kotrással a gázlók megszüntethetők, de a megfelelő hajóút paraméterek biztosítására a továbbiakban is szükség lehet folyószabályozási beavatkozásokra. Mind külföldön, mind a hazai szakértői körben ismeretes az a vélemény, miszerint a gázlós szakaszok folyamatos és biztonságos hajózhatóságának megoldása a tradicionális folyamszabályozási eljárásokkal és művekkel (kotrás, sarkantyúk és más keresztirányú mederszűkítő művek, a vízfolyással párhuzamos kő- vagy beton partfalak) nem elérhető. Ugyanakkor nem kapunk kellő tájékoztatást arról, hogy milyen folyószabályozási beavatkozásokra is gondoltak a szerzők. A vizsgált tanulmány koncepciója nemcsak a vízügyi szakma folyógazdálkodásra vonatkozó nézeteivel foglalkozik, hanem összefoglalja a jelenlegi természeti, társadalmi adottságokhoz leginkább illeszkedő elképzeléseket. Alapvetően illeszkedik az Európai Unió Vízügyi Politikájához, valamint megfelel a Vízgazdálkodásról szóló törvénynek, a Magyarország Vízgazdálkodási politikájában és a Vízkárelhárítás stratégiájában megfogalmazott elveknek. Illeszkedik továbbá a Területfejlesztési Koncepcióhoz. A hosszú távú elfogadás érdekében a koncepciónak reális tényeken kell alapulnia, és reálisan kell számolnia az ország politikai és gazdasági helyzetével, erőforrásaival, földrajzi viszonyaival, az abból eredő adottságokkal és a műszaki fejlődés lehetőségeivel. A dunai mellékág fejlesztésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy rövid összefoglaló kiadvány összeállítására lenne szükség, a kiadvány megküldése szükséges az érintetteknek /minisztérium, érdekelt környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parkok, önkormányzatok és egyéb szervezetek/, a mellékágak fontossági sorrend szerinti részletes felmérése, előkészítése a részletes rehabilitációs tervek elkészítése az érdekeltek bevonásával elengedhetetlen része kell, hogy legyen a koncepciónak, 9

10 a vízgazdálkodási szempontból is fontos szerepet betöltő mellékágaknál /árvíz- és jéglevezetés, hajózás/ kiemelt fontosságúnak tartom a modellvizsgálat előzetes elvégzését állami költségvetési forrásból, hogy a rehabilitáción túlmenően az alapvető vízügyi érdekeket is érvényesíteni lehessen /pl. Solti mellékág, Kádár Duna/. A folyó a természet egyik meghatározó eleme, és mint ilyen állandóan változik. A folyamatos hordalékképződés, a csapadékviszonyok változatossága egy folyó mentén állandó változást jelentenek úgymint feltöltődést, kimélyülést, parteróziót, medervándorlást stb. Az ember érdekében végzett beavatkozások következtében a változások sok esetben felgyorsulnak. A felgyorsult morfológiai változások, a vízgyűjtőn az emberi beavatkozások az érintett területek vízviszonyainak is a természetesnél gyorsabb változását idézték elő, ami a folyók vízjárására is jelentős változást gyakorolt. Növekedtek a szélsőségek (az árvízszintek magasabbak, az aszályos időszak vízszintjei alacsonyabbak), és a vízhasznosítás is egyre nehezebbé vált. A gyorsabban változó vízviszonyokhoz való alkalmazkodás, egyre nehezebb, és költségesebb. A téma összetettségére és méretére tekintettel a Duna hajózhatóságának javítását célzó lehetséges megoldásokat egy nemzetközi szakmai egyeztetés keretében is meg kell vitatni. Az egyeztetési folyamat az ilyen nagyméretű projekt különböző hatásait is vizsgálja meg, beleértve a gazdasági és környezetvédelmi hatástanulmányokat. A koordináció végső eredménye olyan közmegegyezés kell, hogy legyen, amely a társadalmi és gazdasági értékek figyelembevételével határozza meg a folyó használatának, szabályozásának mértékét, módozatát. 10

11 A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány véleményezése Kempl Zsolt okl. agrármérnök, Tamás Enikő Anna okl. építőmérnök BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Mindenekelőtt meg kívánjuk jegyezni, hogy a tanulmány készítése során megtartott közmeghallgatások és civil fórumok eredményeit nem, vagy csak nagyon kis mértékben látjuk beépülni, az ott elhangzott véleményeket egyáltalán figyelembe venni, vagy a vitás kérdéseket tisztázódni a tanulmány jelenlegi verziójában, és ezt a tényt rendkívül szomorúan vesszük tudomásul. Az alábbiakban a tanulmány egyes fejezetei, illetve kiragadott megállapításai kapcsán fogalmazzuk meg (ismét) véleményünket, kérdéseinket és javaslatainkat, mert mi még mindig hisszük, hogy nyílt tervezési eljárás létezhet, és működhet itt és most. I. Előzmények Az európai térségben az elmúlt szűk két évtized alatt bekövetkezett jelentős politikai, társadalmi, gazdasági változások indokolják a víziút fejlesztést. Ezt nem tartjuk ennyire egyértelműnek. Vö. vasúti alternatíva? a magyarországi Duna-szakaszon is halaszthatatlanná vált a hajózhatóság feltételeinek javítása, a hajózást térben és időben korlátozó hajóútszűkületek, gázlók megszüntetése és a víziút áteresztőképességének nemzetközi szinten is elfogadható, az egyezményeknek megfelelő kialakítása. Mi teszi halaszthatatlanná? Kizárólag egyes érdekcsoportok gazdasági szempontjai. A tanulmány készítése során figyelembe vettük és a javaslatba beépítettük a környező természetre gyakorolt hatásokat, ezek károsodását csökkentő beavatkozásokat és azok költségeit, A hatások fölmérése nem kellően megalapozott, ökológiai szempontból felszínes. a hajózás fejlesztésével összefüggő értékesebb természetvédelmi területek részbeni fejlesztéseit, A fejlesztés szó ilyen vonatkozásban nehezen értelmezhető. Ökológiai szempontú, megalapozott élőhely-rekonstrukciós javaslatot a dokumentumban nem találtunk. a vízi szállítás a leginkább környezetkímélő szállítási mód Mások szerint a korszerű vasúti szállítás az. Ahhoz, hogy a hajózást, mint legkörnyezetkímélőbb szállítási módot, ki tudjuk használni, előbb tönkre kell tennünk folyóvizeink morfológiai, és ezzel együtt ökológiai egyensúlyát ha ennek költségeit figyelembe vennénk, bizonyára nem lenne már oly mértékben gazdaságos ez a szállítási mód! A készülő javaslat a VKI előírásait természetesen figyelembe veszi. 11

12 Véleményünk szerint, amennyiben valóban figyelembe vette, akkor félreértelmezte a VKI előírásait a tanulmány. Általánosságban elmondható, hogy a tanulmányban megjelölt tervezett beavatkozások a Duna jó állapotának eléréséhez nem járulnának hozzá! A Duna magyarországi szakaszának jó része nem erősen módosított víztest besorolása szerint. Itt pedig a jó állapot elérését célzó beavatkozásoknak, intézkedéseknek kellene prioritást élvezniük! II. A tanulmány tartalmi összefoglalása A tanulmány célja az előzőeknek megfelelő víziút kialakítására javaslat kidolgozása, oly módon, hogy az azzal összefüggő természeti értékek ne sérüljenek Ez a hagyományos folyamszabályozási módszerekkel (kotrások, kőművek építése) lehetetlen! Dunaföldvár és a Déli országhatár közötti Duna-szakaszon az elmúlt időszakban a mederés a kisvízszintek süllyedése okozta a legtöbb problémát. Mivel ez a jelenség káros a hajózásra, a felszíni vízkivételekre (Paksi Atomerőmű), a partiszűrésű vízbázisokra és a mellékágak természetes vízpótlására is, elsődleges szempont a kisvízszintek lehetséges emelése, illetve a vízszintsüllyedési folyamat megállítása vagy mérséklése. A kisvízszintek emelését legföljebb a beavatkozásokat követő viszonylag rövid időszakra idézhetik elő a vázolt beavatkozások. A mederkotrás nagymértékben felelős a bevágódás fokozódásáért, és a meder kőművekkel történő további szűkítése is feltehetőleg lokális sebességnövekedéseket fog okozni, ami tovább ront a helyzeten. A főág védett élőhelyekkel egybeeső gázlóinak rendezésénél kiemelten szükséges intézkedések: a beavatkozások kivitelezési időszakát az élőhelyek aktív időszakán (júliusnovember) kívüli időszakra időzítése, Egyes halfajok a megjelölt időszakon kívül ívnak ezeken az élőhelyeken, továbbá, a Duna a vízimadarak számára nemzetközi jelentőségű vizes élőhely vonuláskor, valamint telelés során (Ramsari egyezmény!) különösen októbertől márciusig. Természetesen valószínűleg az lenne ökológiai szempontból a kedvező, ha a fontos ívóhelyeket és a vízimadarak által kedvelt szakaszokat egyáltalán nem érintenék a beruházások. Amennyiben ez elkerülhetetlen lenne, arra az esetre javasoljuk a konkrét intervallum megjelölése helyett az egyes, beavatkozással érintett szakaszra alkalmanként természetvédelmi szakembertől javaslatot kérni, hogy az adott élőhelyen mely állatfajok szempontjából mi tekinthető a beavatkozások elvégzésére elfogadható időszaknak. A vizsgált 28 szakasz 53 mellékág rendszeréből tízet minősítettünk kiemelt értékűnek, a hajóút fejlesztés beavatkozásai által érintettnek.???? Mi alapozta meg a kiválasztást ill. a ki nem választást? Ez nem derül ki a tanulmányból. A két lehetséges programváltozat összevethető költségadatait felsoroló táblázatban jelentős tételként szerepel a Kavics eladásból származó bevétel. Véleményünk szerint abszurd, hogy a XXI. században ki lehet rabolni egy olyan, soha többet nem utánpótlódó természeti kincset, mint a Duna lerakódott kavicshordaléka! Ha a kitermelt mederanyag eladásra kerül, akkor ez a tevékenység nem más, mint bányászat az erre vonatkozó előírások be nem 12

13 tartásával párosulva! Amennyiben feltétlenül szükségessé válna a kotrás valamely kavicsos szakaszon, akkor javasoljuk az osztrák példa követését: a mederanyagot célszerűen egy olyan szakaszon vissza kell helyezni a Dunába, ahol egyébként vagy mederanyag-visszapótlás szükségességét állapították meg. Ugyanennek a kérdésnek másik oldala, hogy egyes halfajok a kavicspadok kotrásának hatására teljesen elveszítik az ívásukhoz szükséges közeget. A projekt lehetőséget biztosított egy átfogó mellékágrendszer rehabilitációs terv kidolgozásához is. A tanulmányban ez nem szerepel? A hajózás fejlesztése érdekében tett beavatkozások a főági ökológiára egyes helyeken káros hatást gyakorolnak, amelyet még növelhet a megnövekedő hajóforgalom. Ebből következik, hogy sem a Natura2000-es irányelvek, sem pedig a VKI értelmében nem lehet a főágon ilyen beavatkozásokat végrehajtani. III. A kitűzött cél eléréséhez szükséges további lépések A környezeti hatásvizsgálathoz szükséges alapadatoknak és dokumentációknak olyan részletességűnek kell lenni, amely alapján egyértelműen megítélhető a javasolt beavatkozások hatása az adott folyamszakasz természeti környezetére, valamint a vizek állapotának fenntarthatóságára. Ebben a tanulmánynak teljesen igaza van. És ameddig nem állnak rendelkezésre ezek az alapadatok és dokumentációk, addig nincs is miről beszélni. Alig rendelkezünk ismeretanyaggal arról, hogy hogyan működik a folyók természeti környezete, élővilága, hogyan lehet egy alig ismert dologhoz mérni a beavatkozások várható hatását? 1.1 Medermorfológiai vizsgálatok A leírt medermorfológiai vizsgálatoknál pontosabb, alaposabb fölmérést napjaink technológiai adottságai mellett nem lehet végezni. Kérdéses azonban, hogy a modellezés, melynek alapjául szolgál a leírt részletes felmérés, a természetben zajló folyamatokat a szabályozás megbízható tervezéséhez szükséges mértékben korrekten képes-e leképezni. A folyam mozgó medrű szakaszán egyetlen árhullám is a modellezett állapothoz képest nagymértékű, előre nem jelezhető, szinte véletlenszerű meder-átrendeződéseket okozhat! Ebből az következik, hogy a meder változásainak követéséhez a részletes fölméréseket szükséges viszonylag nagy gyakorisággal ismételni ami meglehetősen nagy költséggel jár, és rendkívül időigényes. A morfológiai vizsgálatok egyetlen hiányossága, hogy (amint a tanulmány bevezető részében is olvashatjuk) a főmederrel elválaszthatatlan ökológiai egységet képező ártéri területekre, mellékág-rendszerekre nem terjed ki pedig a beavatkozásoknak ezekre is hatása lesz, morfológiai szempontból is. 1.2 A hajózási kisvízszint meghatározása a Szap - Déli országhatár szakaszra 13

14 Az 1.1 táblázatban föltüntetett vízhozamok között csak egy (ADCP-vel) mért érték szerepel, a többi számított/származtatott. Kérdés, hogy mi ennek az oka? Vajon mi alapján kerültek meghatározásra a származtatott értékek? 1.3 Numerikus hidraulikai vizsgálatok Ebben a fejezetben a módszer leírása található mely 1D hidraulikai modell. A vízszintek számítására megfelelően paraméterezve jól alkalmazható, morfológiai szempontból azonban nem ad információt. A modellezés hiányossága, hogy a technikai és egyéb feltételek nem voltak adottak 2- vagy akár 3D hidraulikai modell felállítására, csak rövidebb szakaszokon és az alkalmazás tartományát erősen korlátozó speciális peremfeltételek teljesülése esetén. Továbbá, a modellek a hullámteret egyáltalán nem veszik figyelembe. Ennek megfelelően a hajózás-fejlesztés megalapozására véleményünk szerint további vizsgálatok szükségesek, a modellekre nem elegendő alapozni. 2.1 A magyarországi Duna-szakasz általános jellemzése A kisvízi meder változása A Duna Bizottság által kiadott a hajóút fenntartásáról szóló tájékoztatók szerint a Duna Szap-Mohács közötti szakaszán között összesen mintegy 70 millió m 3 kavicsot kotortak ki, ehhez képest elenyésző az közötti 2,8 millió m 3 kotrás. Nem stimmelnek a számok. Csak az fkm között (Dunaföldvár déli országhatár), években (11 év) több, mint 10 millió m 3 kotrás volt. Ennek nagy része a szakasz fölső részén (főképpen Dunaföldvár Solt Paks), itt a meder gyakorlatilag tisztára mosott sóder, ideális alapozó- ill. adalékanyag, tehát a hely nem véletlen (vö. autópályák építése pl.) A gázlóviszonyok szakasz-szemléletű vizsgálata a gázlóképződésre hajlamos szakaszokon folyószabályozási művekkel és kotrással a gázlók megszüntethetők, Ehhez: A jelenlegi folyamszabályozási kotrási gyakorlattal a vízszintsüllyedés fokozódik, de a gázlók okozta probléma ennek ellenére nem oldódik meg: évi több millió m 3 kotrás mellett ugyanannyi a gázló (Goda, 1995) A hordalékviszonyok változása Az ipari kotrások hatásainak részbeni leírására és elemzésére szorítkozik. Az alsóbb szakaszról említést sem tesz, a lebegtetett hordalékjárásra nem tér ki. A jelenlegi kotrási gyakorlat hordalékszállítással való összefüggését meg sem említi. A későbbi (al-)fejezetekben a hordalékszállítási kapacitás kifejezést használja több helyen. Jó lenne, ha definiálná, mit ért ez alatt, mert ha az általunk ismert definíció szerint (Graf, 1993) értelmezi, akkor a hordalékszállítási kapacitásban viszonylag rövid időszakok alatt történt nagymértékű változások (feltételezett) okaira is kíváncsiak lennénk. Nem adja meg ezen 14

15 kívül, hogy az értékek a görgetett- a lebegtetett- avagy a teljes hordalékszállításra vonatkoznak-e, valamint a szakasz megjelölése sem egyértelmű. (pl. A hordalék szállítási kapacitás a Szaptól lefelé eső szakaszon, átlagos évben, 252 ezer m és 2000 között ez az érték 165 ezer m 3 és 412 ezer m 3 között mozgott. ) A Budapest-Dunaföldvár közötti szakasz ( fkm) A hajózás vonatkozásában az elmúlt évtizedekben a Budapest alatti szakaszon a hajózási kisvízszint jelentősen csökkent. Ebben döntő szerepe van a kb. 15 millió m 3 ipari kavicskotrásnak, valamint az alluviális folyómeder természetes jellegű bevágódásának. Az alluviális folyómeder természetes jellegű bevágódásának nincs döntő szerepe. Sokkal jelentősebb a szabályozási munkák esést és sebességet, egyúttal hordalékszállító kapacitást növelő hatásának (ez a Dunaföldvár alatti szakaszon, ahol a mederanyag finomabb szemszerkezetű, még fokozottabban jelentkezik). Továbbá, ellentmondásban van az idézett szakasz említett félmondata a következővel: Mederváltozások értékelése A Budapest-Dunaföldvár közötti Duna-szakaszon a kemény altalajú gázlók és hajóút szűkületek (Budafok, Százhalombatta, Dunafüred, Ercsi, Kulcs, Dunaújváros, Kisapostag, Dunaföldvár) a meder természetes jellegű mélyülési folyamatát viszonylag megfelelően megakadályozzák. A szakasz hajózási problémáit elsősorban a kisvízszintek csökkenési folyamatában kell keresni, amely nem kis részben a 90-es éveket megelőzően elvégzett ipari kavicskotrások hatásaként állt elő. MÁS (ugyanott): A legnagyobb csökkenés a Dunaföldvári híd térségében van, értéke 78 cm. A meder mélyülése, a kisvízszint csökkenése mind a hajózás, mind a vízgazdálkodás (elsősorban parti vízhasználatok) vonatkozásában káros. Ezzel kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy mind a mai napig a (papíron legalábbis) folyamszabályozási szempontból indokolt, sőt szükséges kotrási tevékenységek nagy része pont a Dunaföldvár környéki szakaszon kerül végrehajtásra! Ennek mennyisége egyáltalán nem elhanyagolható, és egyáltalán nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a kitermelt mederanyagot a kotrást végzők (meglehetősen jó áron) értékesítik. Egyes esetekben ezen kotrási munkák folyamszabályozási szempontból való indokoltsága szakmailag erősen megkérdőjelezhető, ami további érdekes kérdéseket vet(het) föl. 2.4 A Dunaföldvár déli országhatár közötti folyamszakasz jellemzése, szabályozási tervváltozatok Első alkalommal olvasom, hogy a vízszintsüllyedés/mederbevágódás megítélése pozitív is lehet, miszerint: A hajózási nagyvízszint szempontjából kedvező a változás, mert a mértékadó vízmércéken az LNHV-t meghaladó vízállások gyakorisága a legutóbbi időszakban nem érte el az 1 %-ot. A 15

16 főmederben létrejött változások és a lefolyási viszonyok javulása kedvező az árvizek levonulása szempontjából is. Az árvízi vízhozamok túlnyomó része ugyanis a főmederben vonul le, és csak egy kisebb hányada a hullámtéren. Ugyanazok a nagyvízhozamok ma már alacsonyabb szinten vonulnak le, ami kedvezőbb árvízvédelmi és hajózási szempontból is. Ezzel a megállapítással mindenesetre párhuzamba állítanánk a negatívumokat: a természetvédelmi, ökológiai szempont szerinti értékelést, valamint a partiszűrésű vízbázisokra gyakorolt hatást és nem utolsó sorban azt, hogy a vízszintsüllyedés a közép- és kisvízi időszakban sokkal inkább érezhető! höz A mezőgazdasági és természetvédelmi tevékenység során megváltoztak a lefolyást és a jéglevonulást befolyásoló művelési ágak. Milyen természetvédelmi tevékenység változtatta meg a művelési ágakat a folyó mentén? A folyógazdálkodás célja A tervezett fejlesztéseket az azokban közvetlenül érintett helyi lakossággal is el kell fogadtatni. Általában hiányzik az egészből az, hogy pontosan kinek, hány embernek és helyileg hol hoz ez ún. gazdasági hasznot, és ennek pontosan hányan és helyileg hol fizetik meg az árát Hajózás Csak Németországban mintegy munkahely függ közvetlenül, vagy közvetve a belvízi áruszállítási ágazattól és a hozzá kapcsolódó cégektől. 1.) Helyesen: embert tettek függővé. Érdemes lenne azt is tudni, mennyi fölösleges szállítás van? 2.) Mennyi lesz Mo-on függő? És mennyinek teszik ezzel tönkre a jelenlegi megélhetését, rekreációját? Rekreáció és turizmus a kézi hajtású víz járművek használóit, a horgászokat a megnövekvő hajóforgalom zavarhatja. A személyszállító nagyhajók közlekedési feltételei javulnak A jelenlegi hajóforgalom is túlságosan zavaró! A nagyhajók (szállodahajók) hajózási igénye jóval kisebb időintervallumban van évente. Ebben az időszakban mennyire korlátozott a közlekedésük? VII. A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció Intézkedések a főágban a beavatkozások kivitelezési időszakát az élőhelyek aktív időszakán (július-november) kívüli időszakra időzítik. 16

17 Mi az aktív időszak? Mivel a folyó(k) víz alatti életéről tulajdonképpen alig van ismeretünk, csak azt jelenthetjük ki, hogy nem tudjuk van-e inaktív időszak, továbbá, ha egyáltalán van ilyen, az milyen szerepet játszik majd az aktív időszak aktivitásában. Ez igaz a mellékág-rendszer vonatkozásában is. Nagyon valószínű, hogy lennie kell inaktív időszaknak ahhoz, hogy legyen egyáltalán aktív időszak Intézkedések és beavatkozások a mellékág rendszerekben a főág speciális élőhelyeinek védelmét biztosítják, A hajóút biztosítása a meder állandóságát feltételezi, így eleve kizárja a főág speciális élőhelyeinek biztosíthatóságát. Eltűnnek a mosott, szakadó partok, eltűnnek a folyamatosan változó zátonyok, egyáltalán a változás tűnik el, ami minden természetes folyó sajátja, és a benne élő lények igénye. Semmilyen állandóságot feltételező tevékenység nem biztosíthatja a változásból adódó élőhely fennmaradását. A jelenlegi folyószabályozási koncepció és a folyó főágának természetes élőhelyeinek fennmaradása együtt nem megoldható! VIII. A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus Általánosan: Jól hangzik, hogy a kézi hajtású eszközök jelentős szerepet kapnának a turizmus fejlesztésében, valójában azonban ezek gazdasági jelentősége minimális, ha összehasonlítjuk a kishajók, de különösen a nagyhajók forgalmával. A kishajós turizmust képviselők a kézi hajtásúakkal szemben általában jóval nagyobb vásárlóerőt képviselnek. Egy kenutúra résztvevői egy bevásárlásuk során nagyjából annyit fizetnek, amennyit egy kishajó csak az üzemanyagért, és másra nem is igen akarnak (tudnak) költeni. A kishajók rendkívül zajosak és zavarók, ezzel a kézi hajtású víziturizmust és a horgászatot - aminek éppen a nyugalom és a természet a fő vonzereje ellehetetleníti. A nagyhajós, ezen belül is a szállodahajós turizmus, gazdasági ereje, érdekérvényesítő képessége nagyságrendekkel nagyobb, mint a másik két módozaté együttvéve, helyi gazdasági jelentősége azonban minimális. A hajókon teljes ellátást - hozott anyagból és szállást biztosítanak. Az általuk hirtelen keltett rendkívül nagy hullámverésnek és vízmozgató hatásnak ellenben helyben van negatív hatása a folyó ökoszisztémájára, a part menti ívóhelyekre és ivadékra, továbbá életveszélyessé teszi mind a kézi hajtású vízi járműves, mind a horgászturizmust Nagyhajók számára sebességkorlátozás bevezetése, a kis járművek közlekedésbiztonsága és a parti létesítmények biztonsága érdekében (pl.:szűkületek esetén), ahol a vízi túrázók csak a hajóútban tudnak haladni, vagy keresztezniük kell azt. A nagyhajók (szállodahajók) veszélyforrása még az általuk keltett rendkívüli hullámverés is, ez még több száz méter távolságból is veszélyes. Ennek bevezetése eddig miért nem történt meg?

18 Azokon a mellékágakon, ahol a kishajós turizmus fejlesztése a cél, a kézi hajtású eszközös turizmus nem fog működni, továbbá ezen mellékágak ökológiai funkcióit az állandó zavarás, hullámverés miatt el lehet felejteni. A 7. fejezetben a Gemenci mellékágrendszerrel kapcsolatban nem értünk egyet a következővel: Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas területek lehetnek a Nemes nyarasok, Fekete diósok, Amerikai kőrisesek, Zöld juharosok, Akácosok területei, valamint a Ligeterdők (fűzligetek, fekete és fehér nyárligetek, Tölgy-kőris-szil ligetek) erősen degradált származéktípusai, a Gyertyános-tölgyesek közepesen degradált állományai és az ártéri gyomnövényzettel borított tisztások, degradáltabb kaszálórétek. Véleményünk szerint a tájidegen telepített állományokat le kell cserélni, illetve ahol az őshonos fásszárúak természetes fölújulása megfigyelhető a telepítésekben, ott ezt a folyamatot magára kell hagyni! A Gemenc Nemzeti Parki terület, melynek elsődleges rendeltetése az élővilág, a biológiai diverzitás fenntartása és védelme. Ennek a rendeltetésnek itt minden egyebet (minden emberi szempontokat előtérbe helyező hasznosítási módot) alá kell rendelni. Az értékelő mátrixból hiányzik az a nem elhanyagolható információ, hogy a Kádár-sziget fokozottan védett erdőrezervátum (illetve Gemencben még két ilyen található). A fentieken kívül, a tervjavaslatokon szereplő kotrási mezők a tanulmányban írtakhoz képest egyáltalán nem minimálisak, és a sarkantyúk gyakorta a meder középvonaláig is benyúlnak. A sarkantyúk között a hordaléklerakódás következtében totális holttér fog keletkezni, míg az erősen átkotort, felére leszűkített középvízi mederben fölgyorsuló vízmozgás minden eddiginél erősebb eróziós hatást fog kifejteni, a folyóvízi élőhelyek különösen a zátonyok (!) teljesen el fognak tűnni, nem lesz többé szakadópart (mára máris alig van belőle), és a hullámtér teljes területe a lassú feltöltődés sorsára ítéltetik. Ennek megfelelően a tervezett beavatkozások a Rajna folyó azon állapota felé viszik a Dunát, amelyről a holland vízmérnökök és ökológusok már több, mint 15 éve megállapították, hogy fenntarthatatlan, élettelen és használhatatlan a hajózáson kívül gyakorlatilag mindenre alkalmatlan, és nincs benne élet! Hosszú távon a meder ilyentén átalakítása a járulékos hatásait is figyelembe véve az árvízszintek megemelkedését is okozza, valamint, mivel a folyó elveszíti természetes élő közösségét, ezzel együtt öntisztuló képességét is elveszíti, és rendkívül szennyezetté válhat. A természetvédelem szempontjából a tervezett beavatkozások azt jelentik, hogy egyrészt eddigi erőfeszítéseiket egyáltalán nem veszi figyelembe a gazdasági szempontú fejlesztési terv, másrészt, ezentúl már az eddig még valamelyest önműködő folyami életterek fönntartásához is költséges mesterséges beavatkozásokra és rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség. Hivatkozott irodalom Graf, W.H., Altinakar, M.S. (1993): Hydraulique Fluviale, Presses Polytechniques et Universitaires Romandes, Lausanne Goda L. (1995): A Duna gázlói Pozsony és Mohács között, in: Vízügyi Közlemények, LXXVII. évf év 1. füzet Tamás E.A. (2006): Navigare necesse est avagy a Duna, mint főútvonal, in: Kutatások az Eötvös József Főiskolán

19 Megvalósítási változatok értékelése, költség-haszon elemzése című fejezetek értékelése 9. fejezet, oldal Készítette: Ungvári Gábor, REKK - Vízgazdasági Csoport, Budapesti Corvinus Egyetem Általános észrevételek A hajózhatósági tanulmány fejezetéről elmondható legfontosabb állítás, hogy a gazdasági elemzésekben megfogalmazott forgatókönyvek (scenáriók) nem tükrözik és nem vizsgálják a természeti környezet és a Duna fejlesztése kapcsán elérhető állapotok egy igen széles spektrumát, amelyek kívül esnek a szűken vett hajózási érdekek körén, ugyanakkor nagyon komoly társadalmi-gazdasági kérdéseket vetnek fel. Ez amiatt is sajnálatos, hiszen a konzorcium vezető egy 10 évvel korábbi vizsgálatában ezeket a hatásokat azonosította 12, jelen elemzésben azonban ezek, a tágabb összefüggésrendszerbe helyezést alátámasztó információk nem jelennek meg. A költség-haszon elemzés célja ugyanakkor pontosan az lenne, hogy a lehetséges mértékig számszerűsítse a döntéshozók számára a sok ágazatot érintő beavatkozások hatását. Ezt a célt ez az elemzés nem éri el. Lényegében a Duna hasznosítási lehetőségei közül egy leszűkített célrendszernek költség-hatékonysági vizsgálatát végezték el 13 ; tekintet nélkül arra, hogy ez a fejlesztési folyamat milyen összefüggésrendszeren keresztül kapcsolódik a folyó menti területek alapvető problémáihoz. Minderre azért kell felhívni a figyelmet, mert ugyan a jelen anyag készítői több fórumon hangsúlyozták, hogy ők azt a szűk-szempontú elemzést végezték el, amelyre feladatot kaptak, ugyanakkor az anyagot megrendelő GKM az anyagot úgy prezentálja, mint ami megfelel az egyébként formailag is elvárt, szélesebb körű elemzési kötelezettségeknek. A költség-haszon elemzés problémája abból fakad, hogy a vizsgált scenáriók nem a folyóval kapcsolatos összefüggés rendszert tükrözik. A már hivatkozott 1996-os tanulmány összefoglaló táblázata egy alap és három fejlesztési forgatókönyvet vizsgált 14. (Autónóm fejlesztési stratégia; Környezetvédelmi stratégia; Hajózási stratégia; Egyesített stratégia) Mindegyik forgatókönyv esetében fennmaradnak az alábbi problémák: 1. Árvízvédelem: A vízszintek a medermélyülés miatt fokozatosan süllyednek (ez az árvízvédelmen túlmutató alap probléma) 2. Természetvédelem: Az ártéri erdők kiszáradása folytatódik 3. Erdészet: A kiszáradó erdőterület 45%-ról 85%-ra nő 4. Ivóvízellátás: Meglévő és tervezett vízbázisok hozama 6-10%-kal csökken Meg kell még említeni, hogy a mellékágak vízminősége összefüggésben áll a vizsgált, egymástól jelentős mértékben eltérő forgatókönyvek esetében (14 és 60%-os javulás), ez a változás ugyanakkor ellentétes irányú azzal, hogy az adott forgatókönyv milyen mértékben elégíti ki a hajózási igényeket. Tehát jelen tanulmány szerzőinek korábbi eredményei alapján is lenne tere annak a vizsgálatnak, amelyben a főág beavatkozásait a mellékágakra és az egykori árterekre gyakorolt komplex hatások mentén kell vizsgálni. 11 hatosag_vegleges.pdf 12 Duna Környezeti és Hajózási Projekt C szakasz összefoglalása, 1996 március, Delft Hydraulics, Frederic R. Harris, Vituki 13 A 9.4 költség-haszon megfontolások fejezetre a részletes elemzésben reflektálunk 14 Duna Környezeti és Hajózási Projekt C szakasz összefoglalása, 1996 március, Delft Hydraulics, Frederic R. Harris, Vituki pl.: 2. táblázat: Az egyes fejlesztési stratégiák összehasonlítása. 19

20 Így összességében a döntéshozók elesnek attól a lehetőségtől, hogy a feltárásra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból a hosszútávon releváns problémák felszámolásának szempontját is figyelembe vevő, gazdasági szemléletű információk birtokába kerüljenek. Részletes észrevételek Költség-haszon, vagy költség hatékonysági elemzés 9.3 fejezetben (251.oldal) megindokolják, hogy költség-haszon elemzés helyett miért csak költség hatékonysági vizsgálatot végeztek el az elemzés keretében. A beavatkozási programot akkor tekinthetjük társadalmilag hatékonynak, ha a társadalmi hasznai meghaladják társadalmi költségeit. Ezt a megközelítést némileg megkérdőjelezi, az hogy a folyamszabályozási kritériumokat teljesítő hajózhatóság biztosítására Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettséget. Ezzel az érveléssel szemben, véleményünk szerint alapvető kérdés annak tisztázása, hogy egy EU-s program összességében pozitív vagy negatív hatással jár-e az ország jólétére. Ezt szolgálná egy széles alapokon nyugvó költség-haszon elemzés. A költség-hatékonysági elemzés ezzel szemben a kitűzött cél legkisebb áldozatok árán való megvalósítását vizsgáló eszköz. Az elemzés 236. oldal, az elemzés bevezetőjében az elemzés céljaként a tanulmány, ún. reális változatok összevetéséről beszél. Mint arra a fentiekben rámutattunk: sokkal szélesebb a probléma horizont, annál, hogy a forgatókönyvek, csupán a hajózási rendelkezések szerint kerüljenek kiválasztásra. A kiválasztás így jelentősen rontja az eredmények iránymutató voltát. Az alábbi bekezdés a scenáriók különbségét illusztrálja az elemzők szándéka szerint: A két változat hatásaiban annyiban tér el egymástól, hogy a 2. változat a nemzetközi kötelezettségvállalás szerinti hajózóút mélységet nem mindenhol biztosítja a 120 illetve 150 m szélességben. Ennek a hajózási teljesítményre gyakorolt hatását nehéz számszerűsíteni. A két változat közötti választást valószínűleg inkább meghatározza, hogy a maximális hatást biztosító változat többlet működési költségeit fel lehet-e vállalni, biztosítható-e az valamilyen forrásból (265. oldal) Az általános észrevételek között bemutatott összefüggések alapján véleményünk szerint ennél lényegesen szélesebb körű hatások figyelembevétele lenne indokolt. A scenáriók kialakításával kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a bemutatott elemzési eredmények között nem szerepel a base-line, vagy nulla scenárió, így az elemzés nem mutatja be, hogy mi a helyzet akkor, ha nem hajtunk végre fejlesztést. Módszertani blokk (237. oldal alfejezet az értékelés módszertanáról, a kategóriákról és a súlyozás faktorairól): Véleményünk szerint az értékelés módszertana és tényleges alkalmazása tovább szűkíti az ökológiai megfontolások figyelembevételének terét. Ennek okai: 1. A kategóriák súlyozása: Az értékelés az egyes kategóriákon belül különböző kritériumok szerint történik, a kritériumok fontosságát súlyozási faktorok juttatják érvényre. A súlyozás természetesen bizonyos szubjektivitást eredményez a megítélési szempontok fontosságának szubjektivitása miatt. 20

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft.

A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. TARTALOM A hordalékmozgás mint természeti folyamat A mederalakítás szabadságfokai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága VÖSZB_2014_2_01 Budapest, 2014. március 11. BIZOTTSÁGI ÜLÉS Forster Központ Budapest, 2014. március 11., 11:00 A napirend 1. pontja: A Világörökség Szakbizottság jelen ülése napirendjének elfogadása. ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Műszaki beavatkozási változatok közérthető összefoglalója

Műszaki beavatkozási változatok közérthető összefoglalója A Projekt célja Műszaki beavatkozási változatok közérthető összefoglalója A projekt célja beruházási döntést támogató tanulmány elkészítése, melynek keretén belül a következő feladatok elvégzése történik:

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő A módszertani fejlesztés szükségessége Elhúzódó projekt előkészítések

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2017. évi belső i terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ NEVE:

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGRENDELŐ PROJEKT KONZORCIUM TERVEZŐ TERV CÍME KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDONÁCIÓS KÖZPONT 1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ UTCA 39. TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben