GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Átírás

1 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola június

2 5. hét Az anyagi kultúra rendszere és a tulajdonviszonyok Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola Az áruk társas élete Appadurai (1986) A tárgyak jelentése: amit az emberek tulajdonítanak neki Módszertani árufetisizmus : áruéletút : kövessük a tárgyakat, és így vizsgáljuk a társadalmi viszonyokat áruláncok elemzése földrajz, közgazdaságtan hozzáadott érték értékrezsimek közötti áramlás Barter áru; áru ajándék eltúlozva A csere a kulcs: áruk körforgásának alapja 2

3 Áruk körforgásban Áru áruhelyzet nem a tárgy sajátossága, az a társadalmi közeg, amelybe kerül áruhelyzet: társadalmilag lényeges jellemzője az elcserélhetősége dinamikus: a tárgyak ki-be kerülnek az áruhelyzetből Árufázis a tárgy életének az az időszaka, amikor áru (pl. jegygyűrű a boltban árufázisban, átadás után kikerül belőle) Árujelöltség szimbolikus osztályozó szabályok, amelyek értékkel látják el (l. Sahlins) Áruösszefüggés társadalmi helyszínek, amelyek segítik az áruvá válást (pl. bazár, hagyaték) Értékrezsimek Az áru mozgása különböző kulturális kontextusok között eltérő kultúrák eltérő társadalmi csoportok A csere résztvevői nem azonosan értékelik a tárgyakat értékegyezés ritka kivétel: feszültség Értékrezsimek értékekről és a kicserélhetőségről alkotott elképzelések egybeesése csere: különböző értékrezsimhez tartozó felek a csere különböző szabályozottsági fokával kompatibilis 3

4 Keleti szőnyegek Spooner (1986) 19. sz. óta töretlen igény Nyugaton a keleti szőnyegek iránt Luxus tömegtermék: exkluzivitás eredetiség Mitől eredeti: objektív tényezők nem magyarázzák szubjektív értékelés: minél távolabbi, annál jobb távolság: információhiány közvetítők szerepe Tévedésből érték Esperanza (2008) Etnikai művészeti alkotások piaca Érték tudás: közvetítők szerepe meghatározó Amerikai kereskedők által tervezett karácsonyi dísz kiadva bali fafaragóknak Többszáz példány: mind festékfoltos tervrajzhiba: azt hitték a terv része Óriási siker a fogyasztónál: 4

5 amerikai kiskereskedő története: a foltok szimbolikus üzenetek (Ram, Visnu, Síva isteneket ábrázolják), hindu-keresztény párbeszéd jegyében Értékek politikája Érték: nemcsak jelentés, csoportok közötti hatalmi viszonyok Társadalmilag szabályozott utak: ki, mivel kereskedhet, mit cserélhet? áruenklávé : pl. királyi monopólium versengés által motivált innovatív kerülőutak áruk mobilitása (értékrezsimek közti áramlás) társadalmi mobilitás Értékversenyek: hatalmon lévők közötti státuszharc (pl. kula, tőzsde) Áruk és tudás: hatalom az árura vonatkozó tudás korlátozása révén termelésre vonatkozó tudás helyes fogyasztásra vonatkozó tudás Kommodifikáció Mennyire jellemző egy társadalomra, hogy: a tárgyak árufázisban vannak kielégítik az árujelöltség feltételeit áruösszefüggésbe kerülnek 5

6 A kapitalizmus valóban kommodifikáltabb, de minden társadalom a kommodifikáció valamilyen fokán áll Árulétből való kivonás (dekommodifikáció): társadalmi presztízs fenntartása (l. szabályozott utak) Koptyoff (1986): gazdaság: kommodifikáció kultúra: dekommodifikáció Tulajdon A dolgok feletti rendelkezést irányító társadalmi viszonyok rendszere (Hoebel 1966) Társadalmi, kulturális sokszínűség: kizárólagos magántulajdon csak egy típusa, a tulajdont nem lehet ezzel azonosítani magántulajdon valamilyen formája legtöbb társadalomban (még a legegalitáriánusabban is Woodburn 1982) Több szinten: mikroszint: identitás felépítése tárgyak birtoklásán keresztül makroszint: javak elosztása feletti kontroll A tulajdon összetettsége Jogosultságok kötege (Maine 1861): használat, bérbeadás, eladás stb. joga Igazgatott birtokok (estates of administration) (Gluckman 1965): különböző jogosultságok átengedésének rendszere egy adott politikai 6

7 hierarchiában dinamikus szemlélet Rétegek (F & B Benda-Beckmann 1999): kulturális-ideológiai jogi-intézményes társadalmi viszonyok gyakorlat Tulajdon a szocializmus alatt Kulturális-ideológiai a magántulajdon marxi kritikája: állami tulajdon elsőbbsége (aztán közös tulajdon, majd magántulajdon) Jogi-intézményes Ptk.: társadalmi, magán-, személyes tulajdon Társadalmi viszonyok vidéki nők pozíciója (iparosodott mezőgazdaság) Gyakorlat második gazdaság, háztáji gazdaság, vállalati gazdasági munkaközösségek Igazgatott birtokok (estates of administration): téeszesítés: elidegeníthetetlen, de részjegy osztalék kapcsolati hálók fontossága 7

8 Tulajdon a posztszocializmusban Átmenet: állami tulajdon magántulajdonon alapuló gazdaság Zavaros tulajdon (Verdery 1999) a privatizáció nem egyirányú folyamat egymást átfedő jogosultságok, kötelezettségek, követelések kikristályosodott szabályok, gyakorlatok hiánya román falu 1990-es évek közepe téeszek átalakítása egyesületekké kárpótlás: földművelést folytatni nem tudó/akaró tulajdonosok bérművelésbe adás: egyesületnek adja, díjat fizet; jogilag övé, nem rendelkezhet felette; megadhatja, hogy mit termelnek; mennyiség felett nincs kontrollja gazdasági bizonytalanság: kötelezettségek és jogosultsági igények Magán- és köztulajdon A magántulajdon minden körülmények között való hatékonyságának kritikája Közlegelők tragédiája: egyénileg megéri túlhasználni a közös tulajdont, közösségi szinten rosszabbul jár mindenki (játékelmélet: fogolydilemma) megoldás: magántulajdon Léteznek hosszú távon fenntartható, hatékony közösségi tulajdonok: közösségi tulajdon nyílt hozzáférés helyi közösségi kontroll, szelektív információátadás 8

9 Felhasznált irodalom Appadurai, Arjan (2008[1986]) Az áruk és az érték politikája In Replika 63. szám von Benda-Beckmann, F. és K. von Benda-Beckmann (1999) A functional analysis of property rights, with special reference to Indonesia. In T. van Meijl és F. von Benda-Beckmann (szerk.) Property rights and economic development: land and natural resources in southeast Asia and Oceania. London: Kegan Paul International Esperanza, Jennifer S. (2008). Outsourcing otherness: Crafting and marketing culture in the global handicrafts market. In Donald Wood (szerk.) Hidden Hands in the Market: Ethnographies of Fair Trade, Ethical Consumption, and Corporate Social Responsibility (Research in Economic Anthropology 28) Gluckman, Max (1965) The ideas in Barotse jurisprudence. New Haven, Conn.: Yale University Press. Hoebel, E Adamson (1966) Anthropology: the study of man. New York, McGraw- Hill. Kopytoff, Igor (1986) The Cultural Biography of Things: commoditization as process. In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press Maine, Henry J. S. (1861) Ancient law. London: John Murray. Spooner, B. (1986) Weavers and Dealers: The Authenticity of an Oriental Carpet. In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press Verdery, Katherine (1999) Fuzzy Property: Rights, Power, and Identity in Transylvania s Decollectivization. In Michael Burawoy és Katherine Verdery (szerk.) Uncertain Transition. Boulder: Rowman and Littlefield Woodburn, J. (1982) Egalitarian societies. In Man Új folyam, 17. évfolyam, 3. szám