GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Átírás

1 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola június

2 8. hét Munka, munkavállalók és munkáltatók indusztriális posztindusztriális rendszere Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola Az ipari munka kialakulása A gépesített ipari munka sajátos munkakultúrát követel Thompson (1967) Az iparosodás előtti munka: nem válik el élesen a munka és a szabadidő : térben: lakóházban, ahhoz kapcsolódó földeken személyben: család többi tagjával együtt feladatorientált a természet rendje szerint szervezett: napkelte és napnyugta intenzív munka (tavasz-nyár) és pihenés (tél) hosszú ciklusainak váltakozása Ipari munka: munka és szabadidő elválása 2

3 gyár otthon, köz- magán-, termelés kikapcsolódás mechanikus óra elvégzett munka (és fizetés) mérése órákban, percekben taylorizmus hatékony munkaszervezés a munkafolyamatok alkotóelemekre bontása, megtervezése fordizmus: gyártósor megfigyelés átlátható gyárcsarnokok a munkások mozgásának minimalizálása A marxi kritika Bérmunka: kizsákmányolás munkaérték-elmélet munkabér = a munkás újratermelésének költsége, nem pedig a munka értéke (nincs választása, muszáj magát eltartania) értéktöbblet: profit Bérmunka: elidegenedés nem önként, kényszerből dolgozik nem látja át a termelés folyamatát nem érzi sajátjának a munka termékét nem érez közösséget a többi munkással 3

4 Felügyelet és ellenállás A munka kikényszerítése nehéz lógás, ellenszegülés, szabotázs szakszervezetek: szervezett ellenállás A szaktudás leértékelése (de-skilling) (Braverman 1974) könnyebben helyettesíthető munkások gépesítés Munkaverseny (Burawoy 1979) teljesítménybér a versengés kultúrája Jóléti fordulat fordizmus: magasabb bér, képes megfizetni a terméket lakhatás, szabadidő-eltöltés, gondoskodás: lojális munkások Fordizmus és posztfordizmus tömegtermelés standardizált termékek futószalagos termelés nehézipar betanított munkás ipari központok nemzetgazdaság tömegfogyasztás rugalmas termelés testreszabott termékek számítógépesített termelés tiszta technológiák képzettség polarizációja új ipari körzetek nemzetközi gazdaság niche marketing 4

5 Egy bostoni pékség Sennett & Cobb (1972), Sennett (1998) 1970-es évek: olasz pékség (tulajdonos: a maffia ) kemény fizikai munka, rossz munkakörülmények szakszervezet: egész életet szervezi amerikai individualizmus: osztálykategóriák tabusítva mindenki középosztály munkásszolidaritás: görög etnicitáson keresztül hivatásetika: jó pék = jó görög 1990-es évek: élelmiszerkonszern kezében rugalmas termelés: számítógépesített gépek: gombok nyomogatása tiszta, csendes, légkondicionált részmunkaidő: emberek jönnek, mennek nők és férfiak, vegyes etnikai háttér technológiafüggőség: nem látják át a folyamatokat, a selejt a rendszer része elidegenedettség 5

6 Számít még a munka? Offe (1985) A munka elvesztette központi jelentőségét mint elemzési kategória Objektív: nem a munka strukturálja a társadalmi és gazdasági életet közös cselekvésnek nem alapja a szabadidő eltöltése egyre kevésbé kapcsolódik a munkához Szubjektív: az emberek nem a munkához kapcsolódó kategóriákban határozzák meg magukat fogyasztói szerepek fontossága Kritikák: nyugati tapasztalat ( termelés globális kiszervezése) új felügyeleti formák megjelenése Megszállott maláj munkásnők Ong (1987) Malajziai munkásnők egy multinacionális gyárban Gyakori, hogy megszállják őket a szellemek (magukon kívül kiabálnak, erőszakosan lépnek fel) Kampung (falu): felügyelet nélküli paraszti munka, erős szülői kontroll, szervezett házasságok Gyár: 6

7 anyagi függetlenség, szexuális önrendelkezés, folyamatos munkafelügyelet (külföldi férfiak) Folyamatos megfigyeléssel (kapitalista, férfi, külföldi) szembeni ellenállás A kultúra mint munka McRobbie (2002) Angol kreatív szektor elemzés: újságírók, tanácsadók, kulturális menedzserek, kultúrstratégák világa Szabadúszó, szerződéses munka Munka és szabadidő, személyes és szakmai én, munkaetika és fogyasztói stílus közötti határvonalak elmosódása A kreativitás diskurzusa: önkifejező munka ígérete rugalmasság, önkizsákmányolás Felhasznált irodalom Braverman, Harry (1974). Labour and monopoly capital: The degradation of work in the twentieth century. New York & London: Monthly Review Press. Burawoy, Michael (1979) Manufacturing consent: changes in the labor process under monopoly capitalism. Chicago: University of Chicago Press. Marx, Karl (1981[1844]) Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 42. kötet. McRobbie, Angela (2002) From Holloway to Hollywood? Happiness at Work in the New Cultural Economy. In Paul Du Gay és Michael Pryke (szerk.) Cultural Economy. London, Thousand Oaks: Sage. 7

8 Offe, Klaus (1985) Work: the Key Sociological Category? In Disorganized Capitalism. Cambridge: Polity Press Ong, Aiwa (1987) Spirits of resistance and capitalist discipline: factory women in Malaysia. Albany: State University of New York Press. Jonathan Parry: Industrial work In HEA Senneth, Richard (1998) The Corrosion of Character. The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. New York: Norton. Senneth, Richard és Jonathan Cobb (1972) The Hidden Injuries of Class. New York: Kopf. Thompson, E. P. (1990[1967]) Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In Gellériné Lázár Márta (szerk.) Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 8