GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Átírás

1 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola június

2 1. hét A csere formái és rítusai: anyagi és szimbolikus értékek Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola A cseréről A javak körforgása, átruházása a gazdaság egyik alapvető folyamata. Teljes önellátás egyik társadalomra sem jellemző: hadzák (Tanzánia): vadászat után a nagyobb vadakat kialakult szabályok szerint megosztják (Woodburn 1982) Cuzco (Peru): családi gazdaságok (önellátás ideológiája): önellátásra és piacra termelés elválaszthatatlanul összekapcsolva (Mayer 2002) Allokációs mechanizmusok (Polányi) reciprocitás: javak viszonosságon alapuló megosztása redisztribúció: javak központi begyűjtése (állam, törzsfőnök) és újraosztása árucsere: javak árak által vezérelt cseréje a piacon 2

3 A csere típusai Szempontok: kalkulatív jelleg (önérdek altruizmus) iránya (egyirányú viszonos) résztvevők köre (egyéni közösségi); viszonyuk (egyenlők alá-fölé rendeltek) pénz szerepe formája (szertartásos hétköznapi) Típusok: árucsere barter ajándékozás szertartásos csere egyirányú gazdasági transzferek Barter Különböző javaknak egyenlő felek közötti, pénz használata nélküli cseréje ( közvetlen csere ) két tranzakció: egyik irányba egyik tárgy, másik irányba másik tárgy (vagy szolgáltatás) áramlik Jelentősége: csere eredeti (primitív) formája Adam Smith: emberek természetes hajlama a cserére (gyakran kritizálják) 3

4 kisközösségekben: pénzhez kapcsolódó morális tabuk válság idején: készpénzhiány elterjedt a modern világgazdaságban Változatos formában: időben azonos időben eltérő teljesítés (hitel) néma kereskedelem szertartásos csere egyszeri rendszeresen ismétlődő A barter magyarázata Racionális döntések elmélete: két közösség: tengerpart (hal), szárazföld belseje (alma) hal és alma cseréje bonyolódik: többféle termék, több közösség, eltérő időben elérhető javak tranzakciós költségek: utazás, raktározás, információkeresés pénz révén csökkenthető magasak a pénzhez kapcsolódó tranzakciós költségek (árfolyamváltozás, adózás) barter előnyösebb Antropológiai megközelítés: társas formát ölt: bizalom magas szintjét igényli, tartós kapcsolatokat követel meg és hoz létre (Humphrey & Hugh-Jones 1992) 4

5 Árucsere Különböző javaknak egyenlő felek közötti, pénz révén közvetített cseréje két tranzakció: egyik irányba pénz, másik irányba tárgy (vagy szolgáltatás) áramlik az áruk csupán értékük vagy hasznosságuk miatt cserélnek gazdát Személytelenség: felek közötti közvetítést az árak végzik Szervesen összefonódott az áru és piac fogalmával Két perspektíva az áruról: áru csak a kapitalizmusban: cserében realizált értékük miatt termelt tárgyak (Marx) áru a társadalmak széles körében jelen van: cserére szánt tárgyak (Simmel, Appadurai) Ajándék Javak társadalmi kötelékek megerősítésére szolgáló cseréje. Reciprocitás a meghatározó: viszonzási kötelezettség időben gyakran eltér a tranzakció két mozzanata Kötelezettség elvű: ajándékadás kötelezettsége ajándékelfogadás kötelezettsége viszontajándék kötelezettséges 5

6 Személyes jelleg: személyek közötti kapcsolat személyekhez kapcsolódó tárgyak Szertartásos csere Értéktárgyak nyilvános bemutatása és viszonosságon alapuló átadása ünnepélyes keretek között. A társadalom politikai rendjének szerves része: politikai szövetségek megkötése békekötés, kompenzáció háborúskodás után Ünnepélyes: formalizált és rituális tánc, zene, lakoma Időben gyakran eltolt Egyének közötti csoportok közötti Kula-kör Tárgyak cseréjének kifinomult rendszere Pápua Új-Guineában Bronislav Malinowski: antropológia egyik alapítóatyja írja le (először) 18 közösség, több ezer férfi vesz benne részt 1300 km-es körben, kenuval 6

7 Tárgyak: karperecek: óramutató járásával ellentétes irányban nyakláncok: óramutató járásával megegyező irányban Szertartásos csere: szigorúan szabályozott módon: mikor, kik, hol? rítusok: kenuépítés: fában lakó szellemek kiűzése tisztálkodás gyakorlati haszonnal nem bíró tárgyak tárgyak értéke: minél több kézen ment keresztül, annál értékesebb élethosszig tartó kétoldalú partneri kapcsolatok az egyének között közösségek közötti kapcsolat is presztízs és politikai hatalom Malinowski kritikái Harris (1971) kula-expedíciók során a létfenntartáshoz kapcsolódó tárgyakkal is kereskednek (gimwali) kula: használati tárgyak cseréjének feltételeit teremti meg ellenséges közösségek között 7

8 Annette Weiner (1992) Malinowski: férfiközpontú adatgyűjtés, férfiközpontú világ rajzolódik ki kula-kör mellett létezik nők banánlevélkötegekre és banánszoknyára kiterjedő cseréje is nők jóval nagyobb gazdasági szereppel és ebből kifolyólag hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak láttatni engedik Tiv csereszférák Bohannan (1955, 1959) Nigériai farmerek a kereskedelmi utak mentén Hierarchikusan elkülönült csereszférák: feleségek: lánytestvérek cseréje (nőt a nőért) prezstízsjavak: ruha, marha, rabszolga, (távkereskedelem rézrudak pénzként) létszükségleti javak: élelmiszer (barter a helyi piacon) Szférák közötti konverzió korlátozott: morális megítélése alá esik felfelé konverzió: presztízs megszerzésének eszköze 8

9 Primitív csere Sahlins (1972) primitív társadalmakban a gazdaság logikája más: anyagi tranzakciók pillanatnyi epizódok a társas kötelékek folyamatában társas kötelékek meghatározzák az anyagi folyamatokat, az anyagi folyamatok meghatározzák a társas kötelékeket: reciprocitás vezérli, DE reciprocitás nem egységes: általános reciprocitás: altruizmus, tiszta ajándék kiegyensúlyozott reciprocitás: ajándékcsere, kereskedelem negatív reciprocitás: profitcél, barter, szerencsejáték, lopás társadalmi távolság és reciprocitás formája közötti összefüggés minél közelebbi (rokon, klán, törzs): reciprocitás annál általánosabb negatív reciprocitás: csak a közösséghez nem tartozókkal engedélyezett Az érték problémája Miért bonyolódnak az emberek cserébe? értékkel bír számukra Mi az érték? Adam Smith (1776): A nemzetek gazdagsága használati érték: egy tárgy hasznossága 9

10 csereérték: tárgy képessége, hogy más tárgyakra cserélhető paradoxon: a két érték nem egyezik meg víz: magas használati érték, alacsony csereérték gyémánt: alacsony használati érték, magas csereérték megoldás: munkaérték-elmélet víz bárhol elérhető, gyémánt bányászata komoly munkabefektetést igényel előzmények: Szt. Ágoston, Aquinói Szt. Tamás (igazságos ár) Marx válasza Marx: A tőke (1867) használati érték: tárgy sajátja csereérték: társadalmi viszonyok függvénye árufetisizmus: árucserében az érték mint dolgok közti viszony jelenik meg (mintha az érték a tárgy sajátja lenne) valójában: társadalmi viszonyok állnak mögötte (munka) elidegenedés munkaérték-elmélet: absztrakt konkrét munka ráfordított munkamennyiség és a társadalmilag szükséges összmunka viszonya munka elismerése csak a cserében realizálódik 10

11 Marx kritikái Simmel (1900): A pénz filozófiája az érték nem a tárgy belső tulajdonsága, hanem a szubjektumok rá vonatkozó ítéletei csak más tárgyakhoz való viszonyukban értelmezhetőek (inkább ez, mint valami más) áldozatvállalások cseréi (Appadurai 1986) Baudrillard (1972): A jel politikai gazdaságtana használati érték is társadalmi: a szükségletek rendszerének függvénye, amely társadalmilag meghatározott szimbolikus érték: ízlés, státusz kifejezése jelérték: tárgyak egymáshoz viszonyított jelentése A kulturális fordulat Sahlins (1976) Marx és a neoklasszikus közgazdaságtan is a központi kérdést zárójelbe teszi: mitől lesz a dolgoknak értékük a javak értéke a kultúra kódjai által meghatározott: az árucserén alapuló gazdaságban is meghatározó a kultúra húsok: kutya, ló nem; sertés, marha igen; marha leginkább steak inkább, mint belsőségek 11

12 kannibalizmus tilalma köré épül: minél távolabb legyen az embertől kutya, ló: megszemélyesített, nevük van, emberekkel él belsőségek: kapcsolódik az emberhez (elnevezések) steak eltávolít öltözködés: ruhadarab, anyag, szín, mintázat alapján nőies-férfias, otthoni-nyilvános, alacsony-magas osztály Értékelméleti felfordulás Graeber (2001) értékfogalmak keveredése, különböző szinteken: szociológiai, filozófiai értelemben az amerikai társadalom meghatározó értéke a szabadság gazdasági értelemben ez a ház nagyon sokat ér nyelvészeti értelemben, mint jelentésbeli különbség piros szín meghatározása mint nem sárga, kék, barna az értékek újra és újra előtérbe kerülnek az antropológiában: rendszerszint és egyéni cselekvés közti összehangolás (motiváció) Kluckhohn: értékorientációk (alapvető kérdésekre adott válaszok) Dumont: értéktelített bináris oppozíciók rendszere Felhasznált irodalom Appadurai, Arjan (2008[1986]) Az áruk és az érték politikája In Replika 63. szám

13 Baudrillard (1981[1972]) For a Critique of the Political Economy of the Sign. St. Louis: Telos Press. Bohannan, P. (1955) Some principles of exchange and investment among the Tiv of central Nigeria. In American Anthropologist, 57. évfolyam Bohannan, P. (1959) The impact of money on an African subsistence economy. In Journal of Economic History, 19. évfolyam Graeber, David (2001): Toward an Anthropological Theory of Value. New York: Palgrave. Harris, Marvin (1971) Culture, man, and nature; an introduction to general anthropology. New York: Crowell. Heady, Patrick: Barter. In HEA Humphrey, Caroline és S. Hugh-Jones (szerk.) (1992): Barter, Exchange and Value: An Anthropological Approach. Cambridge: Cambridge University Press. Malinowski, Bronislaw (1984[1922]): Argonauts of the Western Pacific. Prospect Heights: Waveland Press. Magyarul részletek: (1972). Baloma. Válogatott írások. Budapest: Gondolat. Marx, Karl (1967[1867]) A tőke 1. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 23. kötet. Mayer, E. (2002) The articulated peasant: household economies in the Andes. Boulder: Westview. Sahlins, Mashall (2010[1976]) La Pensée Bourgeoise: A nyugati társadalom mint kultúra. In Replika 72. szám Sahlins, Marshall (1972): On the sociology of primitive exchange. In Stone Age Economics. New York: Aldine De Gruyter Simmel, Georg (2004[1900]) A pénz filozófiája. Budapest: Osiris. Smith, Adam (1959[1776]) A nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó Strathern, Andrew és Pamela J. Stewart: Ceremonial exchange. In HEA Woodburn, J. (1982) Egalitarian societies. In Man Új folyam, 17. évfolyam, 3. szám