Mintatanterv magyar BA szakos hallgatók számára nappali képzésben. Tárgyleírások (nyelvészet)

Átírás

1 Mintatanterv BA szakos hallgatók számára nappali képzésben Tárgyleírások (nyelvészet) Tantárgy felelőse: Sólyom Réka PhD BAA 1010 ommunikációs alapismeretek N: 15 - Dér Csilla Ilona N. Császi Ildikó Sólyom Réka Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: I ( szakon) v kollokvium A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kommunikáció alaptételeit, funkcióit, tényezőit, típusait, a kommunikációmodelleket, a verbális és nonverbális kommunikációt. A kommunikáció fogalma, meghatározó jegyei, alaptételei, általános elméleti modellje. Az állati kommunikáció jellemzői, az állati és emberi kommunikáció különbségei. A nemek és a kommunikáció. ommunikációs modellek típusai. Nyelvi kompetencia kommunikációs kompetencia. ommunikatív jelek a szemiotika és a kommunikációkutatás szemszögéből. A kommunikáció tényezői (kommunikációs felek, kód, kontextus, világ, redundancia stb.). A kommunikáció funkciói és típusai: egyirányú kétirányú, közvetlen közvetett. A kommunikáció verbális csatornái: a beszéd. A kommunikáció verbális csatornái: az írás. Az internetkorszak változásai. Nonverbális jelek a beszédben és az írásban. A szervezetek kommunikációja; a tömegkommunikáció hatása, nyelvi manipulációk. A tömegkommunikáció műfajai. A kultúraközi kommunikáció. orunk kommunikációs zavarai. részvétel az előadáson előadásvázlatok, kiosztmányok Róka Jolán: ommunikációtan. Budapest: Századvég iadó, Fercsik Erzsébet Raátz Judit: ommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, Pléh Síklaki Terestyéni: Nyelv ommunikáció Cselekvés. Budapest: Osiris, ; Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Budapest: Századvég iadó, Sólyom Réka: ommunikációs gyakorlatok. ari jegyzet a ommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához. Budapest: RE BT Patrocinium iadó, Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula iadó, Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat iadó, 2001/2003. Rosengren, arl Erik: ommunikáció. Budapest: Tipotex, Hidasi Judit szerk.: Szavak, jelek, szokások Windsor iadó, Barabási Albert-László 2002/2003. Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest: Magyar önyvklub ; ; ;

2 Heltai János Imre PhD BAA 1020 Nyelv és társadalom I. N:15 - ontra Miklós, Nádor Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: v Orsolya, Heltai János Imre, M. Pintér Tibor tavaszi II. kollokvium A tantárgy elsajátításának célja az, hogy a hallgató megtanulja a nyelvet társadalmi összefüggéseiben szemlélni, képes legyen felismerni a nyelvek és nyelvváltozatok kulturális értékét és a nyelvnek a beszélőközösségen belül betöltött szerepét egynyelvű és kétnyelvű társadalmi helyzetben egyaránt. A hallgató elsajátítja a szociolingvisztikai alapismereteket, így a beszélőközösség fogalmát, a nyelv és a nyelvváltozat közötti különbségeket, a nyelvi norma, a sztenderd és a szubsztenderd, a nyelvi kód, a kommunikatív kompetencia szociolingvisztikai értelmezését, megismerkedik a nyelvi hátrány fogalmával, a társadalmi kétnyelvűség alaphelyzeteivel különös tekintettel a árpát-medencei párú kétnyelvűségre. Az előadások anyagából egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Jászó Anna Bódi Zoltán (2002, szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Tinta, Bp. iss Jenő (1995): Társadalom és nyelvhasználat. NT, Bp. Trudgill, Peter (1997): Bevezetés a nyelv és a társadalom tanulmányozásába. JGYTF iadó, Szeged Elektronikusan elérhető anyag: Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? hu/nadasdy/index.html Bartha Csilla (1999): A kétnyelvűség alapkérdései. NT, Bp. Csernicskó István (1998): A nyelv Ukrajnában (árpátalján). Osiris iadó MTA isebbségkutató Műhely, Bp. Heltai János Imre (2015): Roma/cigány gyerekek kétnyelvűségének néhány nyelv-pedagógiai vonatkozása. In: Anyanyelv-pedagógia 2015/2 (elektronikus) ontra Miklós, (2010): Hasznos nyelvészet. Somorja: Fórum isebbségkutató Intézet., ontra Miklós, (2015): Megjegyzések nyelvi identitásunk intézményes rombolásáról. In: Bodor Péter szerk., Emlékezés, identitás, diszkurzus, Budapest: L Harmattan., Sándor lára, (2014): Határtalan nyelv. Bicske: SZA iadó. Héra Gábor Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris iadó, Bp. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat iadó, Bp. Wardaugh, Ronald (1995): Szociolingvisztika. Osiris iadó, Bp.

3 Bölcskei Andrea PhD BAA 1030 Nyelvi normativitás N:15 - Bölcskei Andrea Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: v őszi/tavaszi I. kollokvium A tantárgy alapvető célja a hallgatók anyanyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs-szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából kiindulva konkrét nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező feladatok nyelvileg igényes szóbeli és írásbeli megoldására. Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai iadó, Budapest. É. iss atalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris iadó, Budapest Sándor lára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve Akadémiai iadó, Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai iadó, Budapest vagy In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve Akadémiai iadó, Budapest Zimányi Árpád (2001): Nyelvhelyesség. Harmadik, bővített kiadás. Líceum iadó, Eger. Andersson, Lars-Gunnar Trudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell. Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai iadó, Budapest. Balázs Géza (2001): Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina iadó, Budapest. Balázs Géza (2004, szerk.): A nyelvi kultúra jelene és jövője I II. MTA Társadalomkutató özpont, Budapest. Balázs Géza oltói Ádám A. Jászó Anna (2002, szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta önyvkiadó, Budapest. Balázs Géza Zimányi Árpád (2007, szerk.): Magyar nyelvhasználati szótár. Pauz-Westermann, Celldömölk. Balázs Géza Dede Éva (2008, szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter ht. Prae.hu, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. Domonkosi Ágnes Lanstyák István Posgay Ildikó (2007, szerk.): Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma Nyelvi Iroda Tinta önyvkiadó, Dunaszerdahely Budapest. Fekete László (1992): Magyar kiejtési szótár. Gondolat iadó, Budapest. Fercsik Erzsébet Raátz Judit ommunikáció és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Grétsy László emény Gábor (2005, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Tinta iadó, Budapest. Grétsy László ovalovszky Miklós (1985, főszerk.): Nyelvművelő kézikönyv I II. Akadémiai iadó, Budapest. Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest. emény Gábor (1992, szerk.): Normatudat nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Minya ároly (2003): Mai nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta önyvkiadó, Budapest. Minya ároly (2005): Rendszerváltás normaváltás. A nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig. Tinta önyvkiadó, Budapest. Nádasdy Ádám (2003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest. Szepesy Gyula (1986): Nyelvi babonák. Gondolat, Budapest.

4 Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas iadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat iadó, Budapest. Tótfalusi István (1997): Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-Z-ig. Merényi iadó, Budapest. Zimányi Árpád (2008, szerk.): Beszédművelés, nyelvi norma. Eger: EF Líceum iadó A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, a Magyartanítás c. folyóiratok nyelvművelő cikkei

5 Heltainé Nagy Erzsébet PhD Heltainé Nagy Erzsébet Sólyom Réka Mátis Bernadett Novák Barnabás Szoták Szilvia BAA 1032 Retorikai gyakorlat N:30 Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi - Oktatás nyelve: I. é szemináriumi dolgozat, ZH A kurzus célja, hogy a beszéddel foglalkozó retorika tudománya, művészete, hagyománya és mesterségbeli gyakorlata alapján elősegítse a szaktárgyi és a hozzá kapcsolódó (leíró nyelvészeti, szemantikai, stilisztikai) tudományos ismeretek alkalmazását, hatékony felhasználását a szóbeli közlés szabályokba foglalására, különös tekintettel a nyilvánosság előtti beszédműfajok szerkesztésére. A meglévő és a megszerzendő ismeretek rendszerezése és alkalmazása a gondolkodás, a beszédkészség és a nyelvi kritikai érzék fejlesztését is szolgálja (érvelés, meggyőzés, vita). A program felépítése: A retorika értelmezése, szerepe a szöveg előállításában a mai kommunikációs színtereken. A legfontosabb klasszikus és népszerű retorikák. A szónok tulajdonsága és feladatai. Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal. A (szónoki) beszéd jellegzetességei, típusai. A szónoki beszéd és a mai szövegtípusok. A szöveg, a beszéd létrehozásának fázisai: anyaggyűjtés, elrendezés, formába öntés, kidolgozás. Vázlatkészítés. Gyakorlatok. A szónoki beszéd részei: a bevezetés, a befejezés; az elbeszélés, a kitérés, a részletezés, felosztás. Az egyes szövegrészek szerkesztése. Arányosság, adekvátság. A beszédek funkciója. A meggyőzés, a véleményformálás nyelvi és etikai kérdései. Az érvelés (argumentatio). Az érvek típusai, az érvelés módszerei. Adatok, érvek, általánosítás (indukció, dedukció). Érvelés és következtetés, premisszák és konklúziók. A cáfolás (refutatio), a cáfolás módszerei. A vita. Logikai és pragmatikai alapok. A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze. A vita mint dialógus. Beszédaktusok, utalások, következtetések, előfeltevések. A látszatvita. A vitatípusok gyakorlása. érdések és válaszok: a kérdések fajtái és szerepe. A válaszolás stratégiái. Az érvelés helye a vitában. A mellébeszélés. A manipuláció eszközei. Az előadásmód kidolgozása, a szöveg hangosítása beszédtechnika, nonverbális elemek. Gyakorlatok. Az elocutio (szó- és gondolatalakzatok formába öntése). Alakzatok szövegszervező szerepe. Az ismétlés, az ellentét, a gondolatpárhuzam. A trópusok. A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás referátum, kiselőadás korreferátum, vita, hozzászólás, rögtönzés. Egy kiemelt szövegtípus: az érvelő esszé. az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a retorikai gyakorlatok elvégzése (egyéni és csoportos formákban) az ismeretek elsajátítása: zárthelyi dolgozat legalább elégségesre történő megírása az ismeretek alkalmazása: egy beszéd (érvelő esszé) elkészítése megadott témakörből egyéni választás alapján Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra Retorika. Osiris iadó. Bp. (Fejezetrészek: 38 56; ; ; ; ; ) Aczél Petra Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. rónika Nova iadó. Bp.

6 Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Jászó Anna L. Aczél Petra A régi új retorika. Trezor iadó, Budapest, Margitay Tihamér Az érvelés mestersége. Typotex iadó, Budapest. Imre Mihály szerk Retorikák a reformáció korából. ossuth Egyetemi iadó, Debrecen. Retorikai lexikon Főszerk. Adamik Tamás. alligram iadó, Pozsony. Róka Jolán szerk Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Budapest: Raabe iadó. Sólyom Réka Bizony csak hardver, szoftver, netes kereső. Arany Ariella beszédének elemzése. In: Raátz Judit Tóth Etelka szerk. A régi új retorika. A politikai beszéd. Budapest: Trezor iadó Alakzatlexikon Főszerk. Szathmári István. Tinta. önyvkiadó, Budapest. Szabó G. Zoltán, Szörényi László 1988: is retorika. Tankönyvkiadó. Budapest. Wacha Imre A korszerű retorika alapjai I II. Szemimpex iadó. Budapest. Róka Jolán szerk Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe iadó, Budapest. Wacha Imre A korszerű retorika alapjai I II. Szemimpex iadó. Budapest. Tantárgy felelőse: Heltai János Imre PhD Fóris Ágota PhD, habil. N. Császi Ildikó PhD, Sólyom Réka BMR 6210 A nyelvtudomány alapjai 1. Bevezetés a nyelvtudományba N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi - Oktatás nyelve: I. v kollokvium A kurzus célja a hallgatók megismertetése a nyelvtudomány alapkérdéseivel (a nyelv tudományos leírásának általános kérdései, ill. a nyelvi változatosságnak és változásnak, az anyanyelv-elsajátításnak, a gondolkodás, a nyelv és a megismerés összefüggésének a problémaköre). A kurzus célja olyan alapvető elméleti ismeretek, kutatási elvek átadása, amelyek lehetővé teszik a szakos nyelvészeti tanulmányok megalapozását. Az előadások során a hallgatók megismerik a nyelv nyelvészeti vizsgálatának főbb területeit, így a nyelvi jel, a nyelvi univerzálé fogalmát, valamint képet kapnak a nyelvleírás módozatairól, ezen belül elsősorban a leíró nyelvtan tartalmi összetevőiről. A félév során betekintést nyernek a nyelv és a gondolkodás viszonyának vizsgálatába, kitekintve a nyelvfilozófiára és az egyetemes művelődéstörténet szempontjából kiemelkedő nyelvész-gondolkodók munkásságára is. Megismerkednek az európai és nyelvtudomány történetével; napjaink modern nyelvelméleteivel: a funkcionális, kognitív nyelvészetének, a konstukciós nyelvtannak néhány elméletével és gyakorlatával; illetve a formális, strukturális (posztgeneratív, posztstrukturalista) irányzatokkal. részvétel az előadáson Crystal, David (2003 2) : A nyelv enciklopédiája. Osiris iadó, Bp. enesei István (2004 5) : A nyelv és a nyelvek. Akadémiai iadó, Bp. Robins, Robert A. (1999): A nyelvészet rövid története. Tinta Osiris iadó, Bp. Ladányi Mária (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó B., Sipos M. (szerk.): Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (2005): Funkcionális nyelvészet: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr

7 Heltai János Imre PhD N. Császi Ildikó Csontos Nóra Sólyom Réka Novák Barnabás una Ágnes BMR 6211 A nyelvtudomány alapjai 2. Nyelvészeti filológia N: 30 - Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: őszi I. é ZH, szemináriumi dolgozat A tantárgy célja az egyetemi nyelvészeti tanulmányok módszertani és gyakorlati megalapozása. A hallgatók felkészítése a filológiai munkára s bevezetése a nyelvészeti stúdiumokba. Szövegolvasás, stilisztikai, jelentéstani, helyesírási, nyelvtörténeti szempontú szövegelemzés. A nyelvészeti kutatómunka legfontosabb forrásainak és segédeszközeinek megismerése (folyóiratok, szótárak, kézikönyvek). Az anyaggyűjtés, a cédulázás, a szakirodalomban való tájékozódás gyakorlati kérdései, a nyelvészet alapvető terminusai, módszertani felkészülés az önálló filológiai munkára. referátum, házi dolgozat Zh Balázs Géza (szerk.) Nyelvészetről mindenkinek. Inter Nonprofit ft. (Elsősorban A nyelvtudomány és A nyelvtudomány története, Etimológai, Funkcionális nyelvészet, Generatív grammatika, ognitív nyelvészet, utatási módszerek, Nyelvészeti strukturalizmus és kognitivizmus, Nyelvtörténet fejezetek.) Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán A nyelv története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest , (a nyelvtörténet forrásainak felsorolása és egy-egy példa), Cs. Nagy Lajos Gyakrabban használt nyelvészeti kiadványok. Trezor iadó, Budapest. Fóris Ágota utatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest , 41 66, , , iss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar Nyelvtörténet. Osiris iadó, Budapest ugler Nóra Tolcsvai Nagy Gábor Nyelvi fogalmak kisszótára. orona iadó, Budapest. Magay Tamás A szótárirodalom bibliográfiája. Akadémiai iadó, Budapest. Crystal, David A nyelv enciklopédiája. Osiris iadó, Budapest. Dömötör Adrienne Régi nyelvemlékek. Akadémiai iadó, Budapest. H. Bottyánfy Éva Horváth Mária orompay lára D. Mátai Mária Bevezetés az egyetemi nyelvészeti tanulmányokba (egyetemi segédkönyv ELTE BT). Tankönyvkiadó, Budapest. Fercsik Erzsébet Dolgozatírás felsőfokon. rónika Nova iadó, Budapest. Fodor István Mire jó a nyelvtudomány? Balassi iadó, Budapest, 2. átdolgozott, bővített kiadás. Gyurgyák János Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris iadó, Budapest. enesei István A nyelv és a nyelvek. Akadémiai iadó, Budapest. Zsemlyei János A mai nyelv szókészlete és szótárai. Erdélyi Tankönyvtanács, olozsvár. Robins, Robert H A nyelvészet rövid története. Osiris Tinta önyvkiadó, Budapest.

8 Honti László DsC BMR 6110 Finnugrisztika előadás N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: BMR 6320 Oktatás nyelve: Honti László DsC v orencsi risztina őszi IV. kollokvium A kurzus a nyelvtörténetnek a nyelvemlékes kor előtti szakaszával ismerteti meg a hallgatóságot: a nyelvhasonlítás módszereivel, az uráli/finnugor alapnyelv hangtanával, alaktanával és mondattanával, valamint egy rokon nyelvnek a szókincsével és nyelvtani rendszerével, különös tekintettel a ral összefüggésbe hozható ősi, közös eredetű jelenségekre. Az előadás célja többek között az, hogy a hallgatók érveket kapjanak a nyelvrokonság bizonyításához és a tudománytalan rokonítási kísérletek cáfolásához. Témakörök: 1. Nyelvrokonság és antropológiai rokonság; 2. A történeti összehasonlító nyelvtudomány kialakulása, a uralisztikai kutatások története; 3. Az uralisztikai kutatások jelenlegi helyzete, a legfontosabb, kézikönyvek; 4. Nyelvtipológia, areális nyelvészet; 5. A nyelvek genetikai rokonsága; 6. Az uráli nyelvek rokonsági vázlatai, családfa ábrázolások; 7. Az uráli őshaza; 8. A finn nyelvtani rendszer vázlata; 9. Finn szövegek elemzése; 10. A finn és a nyelv rokonsága; 11. Egy kisebb finnugor nyelv (pl. vogul, vojták, stb.) nyelvi rendszere; 12. Szövegmutatványok a választott kisebb finnugor nyelvből; 13. A választott nyelveket beszélő népek irodalma, történelme; 14. A nyelvhasonlítás kérdései, az alapnyelvi rekonstrukciók; 15. A nyelv tudománytalan rokonítási kísérletei Csepregi Márta (2001 2, szerk.): Finnugor kalauz. Panoráma. Bp. Nanovfszky György (2000, szerk.): Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány. Bp. Hajdú Péter Domokos Péter (1978): Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó. Bp. Honti László Magyar nyelvtörténeti tanulmányok. L Harmattan RE, Bp. Bereczki Gábor (1996): A nyelv finnugor alapjai. Budapest Hajdú Péter (1975, szerk.): Uráli népek, Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai Corvina, Budapest Hajdú Péter (1981): Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest

9 Dér Csilla PhD Dér Csilla Bölcskei Andrea BMR 6120 Nyelvtörténet előadás N: 30 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi BMR 6110 Oktatás nyelve: v V. kollokvium A tantárgy célja a nyelv történetéről való nyelvészeti gondolkodás alapvető fogalmainak, formáinak bemutatása. A tantárgy egyrészt megvilágítja a nyelvtörténeti kutatások legátfogóbb kérdéseit: a nyelvtörténet feladatait; a korszakolás problémáit; a nyelvtörténet forrásait; a nyelvi változás jellemzőit; másrészt részletesen bemutatja a nyelvtörténet egy kiválasztott területét, kibontva annak sokoldalú összefüggésrendszerét. Javasolt kiemelt terület: a hangtörténet, helyesírás-történet, szójelentés-történet, ezek a témakörök sok szállal kapcsolódnak a művelődéstörténethez és több nyelvészeti részdiszciplínához is. iss Jenő Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris iadó, Budapest. Benkő Loránd ( , főszerk.): A nyelv történeti nyelvtana. Akadémiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1967, szerk.): A nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. Honti László Magyar nyelvtörténeti tanulmányok. L Harmattan RE, Bp. Benkő Loránd (1988): A történeti nyelvtudomány alapjai. Akadémiai iadó, Budapest. Büky László Forgács Tamás szerk. ( ): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I IV. JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged; Büky László Forgács Tamás - Sinkovics Balázs szerk. (2006): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. SzTE BT Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged; Bakró-Nagy Marianne Forgács Tamás szerk. (2011): A nyelvtörténeti kutatások újabberedményei VI. SzTE BT Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. Bynon, Theodora (1997): Történeti nyelvészet. Osiris iadó, Budapest. Cser András (2000): A történeti nyelvészet alapvonalai. Pázmány Péter atolikus Egyetem, Piliscsaba. Dér Csilla Ilona (2008): Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezések 158. Budapest, Akadémiai iadó. Dömötör Adrienne (2006): Régi nyelvemlékek. Akadémai iadó, Budapest. Forgács Tamás (2007): Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Tinta önyvkiadó, Budapest. enesei István (1995): Történeti nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelv 91: Madas Edit szerk. (2009): Látjátok feleim Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. OSZ, Budapest. Molnár József Simon Györgyi (1976): Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest. Pei, Mario (1966): Szabálytalan nyelvtörténet. Gondolat, Budapest.

10 Dér Csilla PhD Bölcskei Andrea Dér Csilla Ilona ocsis Zsuzsanna BMR 2121 Nyelvtörténet szeminárium N: 45 3 kredit BMR 6110, 6120 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: é tavaszi VI. ZH A szeminárium célja, hogy az elméleti nyelvtörténeti anyagrészeket korai nyelvemlékek olvasásával, elemzésével egészítse ki, a szemináriumok és szakszemináriumok különféle részterületekben való elmélyülést tesznek lehetővé. A gyakorlat feladata egyrészt, hogy bemutassa az elméleti nyelvtörténeti ismeretek szórványemlékeken, ill. szövegeken való alkalmazhatóságát, másrészt a korai nyelvemlékek nyelvi elemzése által jellemezhetővé tegye az adott kor nyelvállapotát, következtetéseket vonjon le az egyes korszakok művelődéstörténeti hátteréről. ZH-k iss Jenő Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris iadó, Budapest. Benkő Loránd ( , főszerk.): A nyelv történeti nyelvtana. Akadémiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1967, szerk.): A nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. Bárczi Géza (1951): A Tihanyi Apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Akadémiai iadó, Budapest. Bárczi Géza (1975/1982): A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Sajtó alá rend. Abaffy Erzsébet Abaffy Csilla. Akadémai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1980): Az Árpád-kor nyelvű szövegemlékei. Akadémiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1984): A ság honfoglalás előtti történetéhez Lëved és Etëlköz kapcsán. Magyar Nyelv: Berta Árpád (1997): Eltérő nézetek a törzsnevek eredetéről. In: ovács László Veszprémy László (szerk.) Honfoglalás és nyelvészet. Balassi iadó, Budapest Dömötör Adrienne (2006): Régi nyelvemlékek. Akadémai iadó, Budapest. Hoffmann István (2010): A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi iadó, Debrecen. Madas Edit szerk. (2009): Látjátok feleim Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. OSZ, Budapest. Martinkó András (1988): Az Ó Mária-siralom hazai és európai tükörben. Irodalomtörténeti Füzetek, 117. Akadémiai iadó, Budapest. Mészöly Gedeon (1956): Ó szövegek nyelvtörténeti ázatokkal. Tankönyvkiadó, Budapest. Mészöly Gedeon (1944): Az Ó- Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti ázata. Universitas Francisco-Josephina, olozsvár. A. Molnár Ferenc (2005): A legkorábbi szövegemlékek. Debrecen. Molnár József Simon Györgyi (1976): Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest. Pais Dezső (1939): A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. Szentgyörgyi Rudolf (2007): A esztölcről Fehérvárra menő hadút. Névtani Értesítő 29: Szentgyörgyi Rudolf (2008): A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lokalizálása. In: Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó (szerk.), Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi onferencia előadásai. RE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest Szentgyörgyi Rudolf (2010): Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: Zelliger Erzsébet, A Tihanyi Alapítólevél. Pannonhalma

11 Heltai János Imre PhD BMR 2243 Nyelv és társadalom 2. Dialektológia N:30 BMR 6210 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Heltai János Imre kötelező őszi é N. Császi Ildikó PhD Szoták Szilvia II. ZH A tantárgy célja az előadáson megszerzett elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása. A szakirodalom, a szakmai-tudományos problémák, viták megismerése. A nyelvjárási régiók sajátosságainak minél szélesebb körű tanulmányozása, az adott témakörökben való alapos tájékozottság megszerzése. A dialektológia és a dialektusok; nyelv és nyelvjárás határa; a dialektus és a nyelvjárás fogalma. A nyelvjárási jelenségek mibenléte és azok változásai; izoglosszák. A nyelvjárások, a szubjektum, a társadalom, az attitűd, a presztízs. Az újabb kori dialektológia feladatai, kutatási területei. A nyelvjáráskutatás főbb korszakai (a nyelvatlasz-korszak). A nyelvterület nyelvjárási felosztása: a nyelvjárási régiók (nyugat-dunántúli, közép-dunántúli-kisalföldi, déldunántúli, palóc, örös-tisza-vidéki, északkeleti, mezőségi, székely, moldvai) A nyelvjárási magán- és mássalhangzós jelenségek. A nyelvjárási alak- és mondattani jelenségek. A nyelvjárási szókincs: tájszavak és azok osztályozása; frazeologizmusok a nyelvjárásokban. A nyelvföldrajz. A nyelvjárások atlasza. A követéses atlaszmunkálatok: ÚMNyA étnyelvűség, kettős nyelvűség és diglosszia. Nemek és nyelvjárási nyelvhasználat. A nyelvjárási anyaggyűjtés módszertana; adatközlők kiválasztása, hangfelvételek készítése, a kérdőíves gyűjtés Nyelvjárási szövegek lejegyzése, elemzése. referátum szemináriumi munkáról, 2 zárthelyi dolgozat házi dolgozat írása iss Jenő (2003 2, szerk.): Magyar dialektológia. Osiris önyvkiadó, Budapest Nyelvjárási hangoskönyv, CD-k, hangfelvételek Hajdú Mihály ázmér Miklós (1974, szerk.): Nyelvjárási olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Budapest Deme László Imre Samu (1975, szerk.): A nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Akadémiai iadó, Budapest Bárczi Géza: A nyelvatlaszkutatás története. In: A nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Szerk. Deme László és Imre Samu. Budapest, Akadémiai iadó, álmán Béla: Nyelvjárásaink. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp iss Jenő: A dialektológia s újabb feladatai az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 1998, Imre Samu: A mai nyelvjárások rendszere. Akadémiai iadó, 1971 Benkő Loránd - Imre Samu (szerk.): A nyelvjárások atlasza I-VI. Akadémiai iadó, Budapest, Magyar Nyelvjárások évkönyvsorozat a Debreceni Egyetem kiadásában Új tájszótár Regionális nyelvatlaszok, tájszótárak

12 Heltai János Imre PhD Nádor Orsolya CSc, habil, ontra Miklós, Heltai János Imre BMR 2242 Nyelv és társadalom 2. Szociolingvisztika N:30 BMR 6210 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: é őszi/tavaszi II. 15 perces vitaindító referátum old. házi dolgozat A tantárgy elsajátításának célja az, hogy a hallgató megtanulja a nyelvet társadalmi összefüggéseiben szemlélni, képes legyen felismerni a nyelvek és nyelvváltozatok kulturális értékét és a nyelvnek a beszélőközösségen belül betöltött szerepét egynyelvű és kétnyelvű társadalmi helyzetben egyaránt. A szemináriumok során a hallgató elsajátítja a szociolingvisztikai szakirodalom olvasásának és értékelésének készségét, képes lesz értékelni az egyes témakörök körül kialakult szakmai vitákat, illetve ezek alapján képes lesz saját véleményének szakszerű megformálására is. A szemináriumok részben gyakorlati példák bemutatásával kiegészítik az előadáson hallott témákat, részben tájékoztatják a hallgatókat az e témakörökben folyó kutatásokról részben pedig saját kutatómunkára is ösztönöznek. A szemináriumhoz kapcsolódó egyik legfontosabb készség, a kulturált, időben behatárolt szakmai előadásmód, valamint a vitatkozás készségének elsajátítása. A hallgató a szemináriumi dolgozat készítése során elmélyíti addigi önálló kutatási és szakszöveg-alkotási kompetenciáit. A szemináriumokra a hallgatók 15 perces vitaindító referátummal készülnek Internet-használat, könyvtári kutatómunka Jászó Anna Bódi Zoltán (2002, szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Tinta, Bp. iss Jenő (1995): Társadalom és nyelvhasználat. NT, Bp. Trudgill, Peter (1997): Bevezetés a nyelv és a társadalom tanulmányozásába. JGYTF iadó, Szeged - Beregszászi Anikó (2012): A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai iskolák 5 9. osztályában. Budapest: Tinta önyvkiadó. - Heltai János Imre (2015): Sztenderdizációs dilemmák a romani és a beás nyelvi tervezésben. Horizontok és dialógusok. Pécsi Tudományegyetem BT NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs ontra Miklós és Saly Noémi (1998, szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli nyelvhasználatról. Budapest: Osiris iadó. - ontra Miklós, szerk., (2003): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris iadó. - ontra Miklós (2010): Hasznos nyelvészet. Somorja: Fórum isebbségkutató Intézet. - ontra Miklós (2015): Megjegyzések nyelvi identitásunk intézményes rombolásáról. In: Bodor Péter szerk., Emlékezés, identitás, diszkurzus, Budapest: L Harmattan. Nádor Orsolya Szarka László (2003, szerk.): Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika elet-özép-európában. Akadémiai iadó, Bp.Sándor lára, (2014): Határtalan nyelv. Bicske: SZA iadó. Szilágyi N. Sándor, (2001): A többség nyelvi jogai. In: Andor József Szűcs Tibor Terts István szerk., Színes eszmék nem alszanak Szépe György 70. születésnapjára II. kötet: Pécs: Lingua Franca Csoport. Szilágyi N. Sándor (2008): A nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. In: Fedinec Csilla, szerk., Értékek, dimenziók a ságkutatásban, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság ülföldön Elnöki Bizottság. Péntek János (2001): A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. omp-press, orunk Baráti Társaság, olozsvár

13 ontra Miklós DsC Nádor Orsolya Fóris Ágota BMR 2250 Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi BMR 6210 Oktatás nyelve: v II. kollokvium A kurzus célja, hogy a hallgató megismerkedjen a nyelvtudomány alkalmazott nyelvészeti területeivel, valamint azzal a felfogással, amit az alkalmazott nyelvészet képvisel. A tanulmányok közvetett célja az, hogy a hallgató tájékozottságot szerezzen az alkalmazott nyelvészet körébe tartozó mesterszakok diszciplináris alapjairól, és ezáltal nyitott legyen az ilyen irányú tanulmányok folytatására. Az előadásokon a hallgató megismerkedik az alkalmazott nyelvészeti szemlélettel, valamint azokkal az egy-, ill. több nyelvet érintő területekkel, amelyek a különféle, sok esetben országspecifikus felfogások ide kapcsolnak. Mivel a hallgatóknak a későbbi tanulmányaik során alkalmuk nyílik arra, hogy egy-egy területtel mélyebben is megismerkedjenek, a bevezető kurzus előadásai inkább a sokféleségre helyezik a hangsúlyt. A hallgató képet kap az anyanyelvre és az idegen nyelvekre vonatkozó szakterületekről, így egyebek között a nyelv-társadalom-kultúra, a nyelv és pszichológia, a nyelv és a nyelvpedagógia, a fordítás, tolmácsolás, a lexikográfia és terminológia tartalmáról. Emellett megismerik a országi és külföldi alkalmazott nyelvészet főbb szervezetit és fórumait, valamint azokat a kutatókat, akik a országi alkalmazott nyelvészet létrejöttében, kibontakozásában fontos szerepet vállaltak. Részvétel az előadásokon, a kötelező irodalom elolvasása. Fóris Ágota Hat terminológiai lecke. Lexikográfia, Pécs laudy inga (szerk.) Papp Ferenc olvasókönyv. Tinta önyvkiadó, Bp. Ebből: Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai székfoglaló (1989) Simigné Fenyő Sarolta Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolci Egyetem, Miskolc Szerdahelyi István (szerk.) Alkalmazott nyelvészeti alapfogalmak I. Tankönyvkiadó, Bp.

14 Sólyom Réka PhD Sólyom Réka ardos Tamás Ludányi Zsófia Heltai János Imre Heltainé Nagy Erzsébet BMR 6231 Helyesírási gyakorlat N:30 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi - Oktatás nyelve: I. é ZH+teszt A helyesírásunkra vonatkozó ismeretek elmélyítése és rendszerezése, helyesírási gyakorlat nyújtása. A tantárgy keretében tárgyalt témakörök: a szabályzatok; a 11. kiadás általános jellemzői; a szótárak; a helyesírási norma a nyelvi normák tükrében; az alapvető jellemzők bemutatása: fonematikus elv, hagyomány, értelemtükröztetés és egyszerűsítés; a hagyomány különféle értelmezési lehetőségei; a grammatika és a helyesírás viszonya; a helyesírás és a stilisztika kapcsolata; a különböző részrendszerek szabályszerűségei: a betűk, a betűrend, a hangjelölés, a különírás és az egybeírás, a kezdőbetű, a tulajdonnevek, az idegen szavak és nevek, az elválasztás, az írásjelek, a rövidítések és a mozaikszók, a számok, a keltezés és a címzés; a számítógépes helyesírás. Az elméleti leírást minden témakörben kiegészíti a gyakorlat: tesztek és szövegek formájában. szemináriumi dolgozat 1 zárthelyi dolgozat 3 tollbamondás eredményes megírása A helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai iadó, Budapest, Magyar helyesírási szótár. Akadémiai iadó, Budapest, Antalné Szabó Ágnes (1996): Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. is Ádám (1999): Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép. Magyar Nyelvőr 123: Laczkó risztina Mártonfi Attila (2004): Helyesírás. Osiris iadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1996): A helyesírás a nyelvi normák rendszerében. In: Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (szerk.), Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdéseiből. ETF, Eger. CD, kazetta, elektronikus anyagok, letölthető anyagok. Interaktív nyelvtan. CD-ROM ossuth iadó, é. n. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa (1996, szerk.): Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdéseiből. Eszterházi ároly Tanárképző Főiskola, Eger. O. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (1996, szerk.): Helyesírási kultúránk fejlesztéséért. Eszterházi ároly Tanárképző Főiskola, Eger O. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (1998, szerk.): Helyesírásunkról helyesírásunkért. Eszterházi ároly Tanárképző Főiskola, Eger. Fábián Pál Földi Ervin Hőnyi Ede (1998): A földrajzi nevek helyesírása. Akadémiai iadó, Budapest. Fercsik Erzsébet (1995): Helyesírási kalauz. orona iadó, Budapest, (II. Olvasmányok c. fejezete) Cs. Nagy Lajos ( ): Helyesírási gyakorlókönyv. 8. átdolgozott kiadás, Trezor iadó, Bp. Szathmári István (1995): A helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vörös Ferenc (1996): Legyen biztos helyesírásunk! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

15 Bölcskei Andrea PhD N: 30 BMR 6311 Fonetika - Bölcskei Andrea Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: é M. Pintér Tibor ocsis Zsuzsanna őszi I. ZH A nyelv hangtani rendszerének bemutatása, a nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. A tantárgy keretében tárgyalt témakörök: a fonetika tárgya, ágai, alkalmazási területei; a fonetika alapfogalmai; a fonetika története; a beszéd mechanizmusa, a hangképző szervek felépítése, működése; a beszéd fiziológiai jellemzése; a beszéd mint akusztikai jelenség; a beszéd észlelése: a beszédfolyamat felbontása, a hangsor fonetikai tagolása; a hangállomány: a magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; hangsorépítési szabályok: fonotaktika; hangkapcsolódási törvényszerűségek; fonetikai írásrendszerek, gyakorlás: szövegek fonetikus lejegyzése; a szótag; a beszéd szupraszegmentális elemei és szerkezetei; beszédtechnikai, hangképzési alapvetés; fonológiai alapismeretek. ZH-k Gósy Mária (2004): Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Budapest. assai Ilona (1998): Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Roach, Peter (2001): Phonetics. Oxford Introductions to Language Study. Oxford University Press, Oxford. Laver, John (2001): Linguistic Phonetics: Aronoff, Mark Rees-Miller, Janie (eds.), The Handbook of Linguistics Basil Blackwell, Oxford. Ball, Martin Rahilly, Joan (1999): Phonetics. In: The Science of Speech. Edward Arnold. a Beszédkutatás című sorozat kötetei Bolla álmán (1982, szerk.): Fejezetek a leíró hangtanból. Akadémiai iadó, Budapest. Bolla álmán (1995): Magyar fonetikai atlasz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Catford, J. C. (2002), A Practical Introduction to Phonetics. Oxford University Press. Duran, Jacques Siptár Péter (1997): Bevezetés a fonológiába. Osiris iadó, Budapest. Gósy Mária (1989): Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Hardcastle, William J. Laver, John ed. (1997): The Handbook of Phonetic Sciences. Wiley Blackwell. Hirschberg Jenő Hacki Tamás Mészáros risztina (2013, szerk.): Foniátria és társtudományok: a hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. I. kötet. ELTE Eötvös iadó, Budapest. Johnson, eith (2011): Acoustic and Auditory Phonetics. Wiley-Blackwell. assai Ilona (2003): Fonetika. In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve. Akadémiai iadó, Budapest iefer Ferenc (1994, szerk.): Strukturális nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai iadó, Budapest Ladefoged, Peter Johnson, eith (2014): A Course in Phonetics. (7th edn.). Wadsworth Publishing. Lanstyák István (2009): A beszélt nyelv sajátosságai. Stimul, Bratislava. Laver, John (1994): Principles of Phonetics. Cambride University Press, Cambridge. Lieberman, Philip Sheila E. Blumstein (1989): Speech Physiology, Speech Perception, and Acoustic Phonetics. Cambridge University Press, Cambridge. Pisoni, David B. Remez, Robert E. (2007, eds.): The Handbook of Speech Perception. Wiley-Blackwell. Reetz, Henning Jongman, Allard (2008): Phonetics: Transcription, Production, Acoustics, and Perception. Wiley-Blackwell. Siptár Péter (1998): Hangtan. In: É. iss atalin iefer Ferenc Siptár Péter: Új nyelvtan. Osiris iadó, Budapest Subosits István (1984): Beszédakusztika. Tankönyvkiadó, Budapest. Szende Tamás (1976): A beszédfolyamat alaptényezői. Akadémiai iadó, Budapest..

16

17 H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dér Csilla Balogh Judit BMR 6320 Leíró grammatika 1. Szófajtan, alaktan ea. N: 30 BMR 6210, 6311 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: v tavaszi II. kollokvium A mai nyelv alaktani és szófaji rendszerének bemutatása és az ezzel kapcsolatos újabb hazai és külföldi tudományos eredmények megismertetése. A nyelvi egységek hierarchikus rendszere, a nyelv és beszéd egységeinek viszonya, a morfológia tárgya, alapfogalmai, a disztribúciós elemzés, a morfémák osztályozása, az alternáció fogalma, az előhangzó elemzése, a tőtani besorolás problémái, a szótövek jellemzése, a toldalékmorfémák funkcionális csoportjai, a szófaj fogalma, a mai nyelv szófaji rendszere, a szófajváltás, a szófaji rendszerezés problematikus esetei, az alapszófajok (az ige, a főnév, a melléknév, határozószók) jelentése, mondatbeli szerepe, morfológiai felépítése, a névmások bemutatása, a névszók morfológiai jellemzése, névszótövek, névszóragozás, az igenevek bemutatása, a viszonyszók (segédigék, segédigenevek, segédszók, a névutó, a névutómelléknév, az igekötő, a kötőszó, a partikula, a névelő, a tagadószó) mondatbeli szerepe, alaktani és szemantikai jellemzése, a mondatszók (az indulatszó, az interakciós mondatszó, a módosítószó és a hangutánzó mondatszó) mondatbeli szerepe, jelentése és alaktani jellemzői, a szóképzés, a képzők, a szóösszetétel, az összetett szavak morfológiai felépítése, a ritkább szóalkotási módok. eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest eszler Borbála Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. É. iss iefer Siptár (1998): Új nyelvtan. Morfológia. Osiris iadó, Budapest Rácz Endre (19887, szerk.): Tanulmányok a mai nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó, Budapest Rácz Endre (1989, szerk.) Fejezetek a leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó, Budapest iefer Ferenc (2000, szerk.): Strukturális nyelvtan. Morfológia. Budapest, Akadémiai iadó. iefer Ferenc (2003, szerk.): A nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai iadó,

18 H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dér Csilla N. Császi Ildikó Balogh Judit BMR 2321 Leíró grammatika 2. Szófajtan, alaktan sz. N: 30 BMR 6320 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: é tavaszi III. ZH, referátum A szeminárium célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a morfológiai és szófajtani fogalmakat, megismerjék a morfológiai és szófaji rendszerezéseket, kialakuljon gyakorlati elemző készségük alaktani és szófajtani feladatok megoldásában. A morfológia tárgya: a morfémák (szóelemek), a morfémaszerkezetek, a morfémarendszerek. A morféma fogalma és fajai, a morfémaalternánsok, szabad és kötött morfémák. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. Az affixumok osztályozása a tőhöz képest elfoglalt helyük szerint. Az ún. kötőhangzó-probléma. Az affixumok (szuffixumok) alaki osztályozása. Az álszók és az álszós szerkezetek. Az igetövek. A névszótövek. A képzők jellemző sajátosságai. A nyelv képzőrendszere. A esetrendszer. Az igeragozás (igei mód- és időjelek, igei személyragok). Flexiós jelenségek a igeragozásban. A szóösszetétel. A mozaikszó-alkotás. A ritkább szóalkotások. A mai nyelv szófaji rendszerei. A szófajok problémái: minden szófajnál a jelentésbeli, az alaktani (tőtípusok, toldalékolhatóság) és a mondattani sajátosságok (mondatrészszerep, bővíthetőség) szerinti elemzés. Az ige (az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetősége egyéb szempontok szerint). A főnevek. A melléknevek. A számnevek helye a szófaji rendszerben. A névmások. A segédszók (a névelő, a névutó, az igekötő, a módosítószó, a kötőszó, a segédige). A partikulák problémája. 1 referátum 2 Zh házi dolgozat eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tk. Bp. Balogh Judit (1994): Mai nyelvi gyakorlatok I. Tankönyvkiadó, Bp. eszler Borbála Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. eszler Borbála (1993, szerk.): Mai nyelv. Cikk-és tanulmánygyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Antal László (1961/2005): A esetrendszer. Budapest, Akadémiai iadó/bicske, SZA iadó. Faluvégi atalin eszler Borbála Laczkó risztina (1994, szerk.). Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Tankönyvkiadó. Bp. eszler Borbála (1993, szerk.): A mai nyelv. Cikk és tanulmánygyűjtemény. ELTE. Bp. Rácz Endre Szathmári István (1994, szerk.). Tanulmányok a mai nyelv szófajtana és alaktana köréből. ELTE. Bp.

19 H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dér Csilla Balogh Judit BMR 6330 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan ea. N: 30 BMR 6320 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: IV. v kollokvium A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a leíró szószerkezettan és mondattan alapvető fogalmait, rendszerezéseit, továbbá képesek legyenek ezen elméleti ismeretek birtokában szószerkezettani, mondattani elemzések elvégzésére. A szintagma fogalma, elhatárolása, típusai. Az alárendelő szintagma jellemzése. A mellérendelő szintagma típusai. Szintagmacsoportok. A mondat fogalma, ismertetőjegyei. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatfajták. A mondatrészek: az állítmány, az alany, a tárgy, a határozók, a jelző és az értelmező fogalma, funkciója, szerkezete. Az egyszerű mondat elemzése. Az alárendelő összetett mondatok. Mondatrészkifejtő mellékmondatok. A mellérendelő összetett mondatok. Az összetett mondatok elemzése. A többszörösen összetett mondatok elemzése. eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. eszler Borbála-Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán (1995): Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged Rácz Endre-Szemere Gyula (1970): Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp.

20 H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dér Csilla Balogh Judit una Ágnes BMR 2331 Leíró grammatika 4. Szintagmatan, mondattan sz. N: 30 BMR 6330 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: V. é ZH, házi dolgozat A mai nyelv mondattani kérdéseinek leíró szempontú elméleti és gyakorlati megismerése. A szintagmák elhatárolása a szókapcsolatoktól, az álszintagma, a hozzárendelés kérdése. Az alárendelő szintagmák csoportosítása az alaptag szófaja és a bővítmény szintaktikai viszonya szerint. Az igei és igenévi alaptagú alárendelő szintagmák. A névszói alaptagú szintagmák. A névmási és határozószói alaptagú alárendelő szintagmák. A mellérendelő szintagmák fajtái. A szintagmák kapcsolódása, a mondat szinteződése (az egyes témákhoz elemzési feladatok kapcsolódnak). Mondat és nyilatkozat. Az egyes mondatfajták nyelvi kifejezőeszközei. A mondat fajtái és elhatárolásuk szerkezetük szerint. Az állítmány fajtái szófajiság és szerkezet szerint. Az alany fajtái szófajiság és szerkezet szerint. A kettős alany kérdése. Az alany elmaradásának esetei. A tárgy és a határozó kapcsolata. A tranzitivitás fogalma. A határozórendszer. A jelző és az értelmező problematikája. Az egyszerű és összetett mondatok határsávja. Az alárendelő összetett mondat típusai, utaló- és kötőelemek. Szemantikai többlettartalmat hordozó mondatrészkifejtő és nem mondatrészkifejtő összetett mondatok. A mellérendelő összetett mondatok. A többszörösen összetett mondatok. Beékelődés és mondatátszövődés (minden téma mondatelemzési feladatokkal párosul). min. 2 zárthelyi, házi dolgozat/kiselőadás eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Balogh Judit (1994, szerk.): Mai nyelvi gyakorlatok I. Tankönyvkiadó. Bp. Faluvégi.-eszler B.-Laczkó.(1994, szerk.): Magyar leíró nyelvtan segédkönyv. Magyar Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. Rácz-Szemere (1982): Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó, Budapest Rácz-Szathmári (1989): Tanulmányok a mai nyelv mondatköréből. Tankönyvkiadó Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán (1995): Nyelvi elemzések kézikönyve. Szeged, Mozaik iadó.

21 Marcus racht PhD BMR 2410 Jelentéstan N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi BMR 6210, 2411 Fóris Ágota Simon Gábor Oktatás nyelve: v IV. kollokvium Az előadás a jelentés nyelvészeti ázatának legfontosabb elméleti és leíró kérdéseit tárgyalja a mai nemzetközi irányzatoknak megfelelően. A jelentés hagyományos ázatai. A jelentéstan rövid története. A jelentéstan interdiszciplináris kapcsolatai. A jelentés fogalmának értelmezései. A jelentésfajták, jelentéstípusok. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmélet. A főnév jelentéstana. Az ige jelentéstana. A metafora jelentéstani ázata. A poliszémia. A szinonímia, antonímia, hiponímia. A mondat jelentésszerkezete. 1. Az egyszerű mondat jelentése. A topik. A mondat jelentésszerkezete. 2. A nézőpont, a lehorgonyzás, a határozottság, az eset. A modalitás. Szemantika és pragmatika. Explicit és implicit jelentés. Az előfeltevés, a bennfoglalás. A beszédaktus. A jelentésváltozás. rendszeres óralátogatás Szende Tamás (1996): A jelentés alapvonalai. A jelentés a kommunikációban. iefer Ferenc (2000, 2007): Jelentéselmélet. Corvina iadó övecses Zoltán (2005): A metafora. Typotex. Budapest Black, Max (1990): A metafora. Helikon 1990/ Andor József (1998): A fogalmi keret, a szómező és a szinonimitás határvonalai. In: Gecső T., Spannraft M. (szerk.): A szinonimitásról. Tinta. Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (2002): Topik és/vagy figura. In: Maleczki M. (szerk.): A mai nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvészeti Tsz., Magyar Nyelvészeti Tsz. Szeged Tolcsvai Nagy Gábor (2005): A nyelvi kategorizáció kognitív nyelvészeti keretben. In: Zimányi Á. L. (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. XXXII. Eger: EF Liceum iadó William Frawley: Linguistic Semantics. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. Hillsdale Shalom Lappin (ed.): The handbook of contemporary semantic theory. Blackwell. Oxford Saeed, John I.: Semantics. Blackwell. Oxford D. Alan Cruse et al. (eds.): Lexikologie: ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen/Lexicology: an international handbook on the nature and structure of words and vocabularies. HS Walter de Gruyter. Berlin, New York Fauconnier, Gilles & Turner, Mark: Conceptual integration networks. Cognitive Science 22 (2), (1998). Eysenck, Michael W. eane, Mark: T. ognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest [1990]. Dirk Geeraerts: Diachronic prototype semantics. A contribution to historical lexicology. Clarendon Press. Oxford iefer Ferenc: A nyelvi jelentés két fajtája: az implicit és explicit jelentés. In: eszler B. (szerk.): Mai nyelvi szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó. II Pléh Csaba: A szaván fogott szó. In: Austin, John L.: Tetten ért szavak. Ford. Pléh Csaba

22 Marcus racht PhD Fóris Ágota Csontos Nóra Heltainé Nagy Erzsébet, Sólyom Réka, Simon Gábor BMR 2411 Jelentéstan N: 30 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi BMR 6210 Oktatás nyelve: IV. é ZH, szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát dolgozza fel az egyes résztémák részletes, empirikus szemantikai elemzésével. Bevezetés: a jelentés fogalmának értelmezései A jelentésfajták, jelentéstípusok. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmélet. A főnév és az ige jelentéstana. A melléknév jelentéstana. Az igekötők, határozóragok jelentéstana. A tér és az idő jelölése. A metafora és a metonímia. A blending (a fogalmi terek vegyítése). A poliszémia. A szó jelentéshálózata. A szinonímia. Szinonim jelentéshálózatok a nyelvben. A mondat jelentésszerkezete. 1. Az egyszerű mondat jelentése. A topik. A mondat jelentésszerkezete. 2. A nézőpont, a lehorgonyzás, a határozottság, az eset. A modalitás. Szemantika és pragmatika. Explicit és implicit jelentés. A beszédaktus. A jelentésváltozás. referátum, szemináriumi dolgozat Zh Szende Tamás (1996): A jelentés alapvonalai. A jelentés a kommunikációban. iefer Ferenc (2000): Jelentéselmélet. Corvina iadó Szilágyi N. Sándor (1996): Hogyan teremtsünk világot? olozsvár övecses Zoltán (2005): A metafora. Typotex. Budapest Black, Max (1990): A metafora. Helikon 1990/ Andor József (1998): A fogalmi keret, a szómező és a szinonimitás határvonalai. In: Gecső T., Spannraft M. (szerk.): A szinonimitásról. Tinta. Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (2002): Topik és/vagy figura. In: Maleczki M. (szerk.): A mai nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvészeti Tsz., Magyar Nyelvészeti Tsz. Szeged Tolcsvai Nagy Gábor (2005): A nyelvi kategorizáció kognitív nyelvészeti keretben. In: Zimányi Á. L. (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. XXXII. Eger: EF Liceum iadó övecses Zoltán Benczes Réka ognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai iadó. Sólyom Réka A mai neologizmusok szemantikája. Nyelvtudományi Értekezések 165. sz. Budapest: Akadémiai iadó.