Kutatási beszámoló nov. 22. Tamáska Máté PhD. Klebelsberg Kunó Ösztöndíj augusztus-szeptember, Bécs, Collegium Hungaricum

Átírás

1 Kutatási beszámoló nov. 22. Tamáska Máté PhD Klebelsberg Kunó Ösztöndíj augusztus-szeptember, Bécs, Collegium Hungaricum Tisztelt Ösztöndíj Bizottság! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a szakmai bizalmat munkámhoz. A kutatási munkatervben vázolt feladat egy Budapest-Bécs összehasonlító kiállítás előkészítése volt. A 2015-re tervezett kiállítás a két szomszédos főváros urbanisztikai fejlődésén keresztül összehasonlító társadalomtörténeti vázlatot kíván adni az 1918 előtti közös államiság hagyatékának közelítő vonásaitól az azóta eltelt szűk évszázad divergáló tendenciáin át, az 1990 utáni globalizáció kihívásaiig. A tervezett kiállítás befogadó intézete a bécsi Collegium Hungaricum. Az ösztöndíjas időszak feladata volt a kiállítási koncepció kidolgozása, a vonatkozó szakirodalmak összegyűjtése, a kapcsolatfelvétel a bécsi gyűjteményekkel, illetve a szakmai hálózat felépítése, amely a kiállítási anyag lektorálásában közreműködik. Augusztus hónapban mindenekelőtt a kutatási koncepció kidolgozására koncentráltam, ami főként könyvtári kutatómunkát igényelt. Az elkészült koncepció (lásd melléklet) egy hosszabb időszakra (2015/2016) vonatkozó elképzelés, amely a kiállításon túl kitér a szakmai kutatóműhelyek lehetséges együttműködésére is. A szakirodalmi előkészítő munka ugyanis kimutatta, hogy miközben a századfordulóról, részben a két világháború közötti időszakról is, részletes összehasonlító munkákkal rendelkezünk, addig a huszadik század második felének fejlődési tendenciái kapcsán csupán a Lichtenberger-Cséfalvay féle városmegújítási kutatások állnak rendelkezésünkre, illetve néhány esettanulmány. Mindemellett a Budapest-Bécs összehasonlító kutatások erősen történettudományi beállítottságúak, így még a jól feldolgozott századfordulós anyag is jelentős újragondolást tesz szükségessé, amennyiben azt a városépítészet szempontjai szerint kívánjuk értelmezni. Ez a hiátus indokolta, hogy a kiállítási terv kapcsán felkeresett osztrák kollégák számára egyben a tudományos együttműködés lehetőségét is felvetettem. Itt természetesen csak közvetítő feladatra vállalkozhatok, azaz a Bécsben és Budapesten hasonló kérdésfeltevésekkel és módszertannal dolgozó műhelyek az összehasonlítás révén kibővítsék kutatásai eredményeiket. Ebből a gondolatból született meg a Nachwuchswissenschaftler Workshop ötlete is.

2 A kiállítás projekt tervét a következő címekre küldtem ki, illetve előzetes egyeztetéssel az intézetigazgatókat a Collegium Hungaricum hivatalos levélben is megkereste: Univ. Prof. Erich Raith, Intézetvezető, TU Wien, Fachbereich Städtebau Dr. Wolfgang Kos, Igazgató Wien Museum Dr. Békési Sándor, Munkatárs Wien Museum Mag. Dr. Brigitte Rigele, Igazgató Wiener Stadt und Landesachiv Ass.-Prof.Mag.Dr. Walter Matznetter MSc. Univ. Wien Angewandte Geographie Dr. Rober Musil, Osztrák Akadémia, Institut für Stadt- und Regionalforschung Dr. Susanne Bachfischer, Igazgató Osztrák Kulturális Fórum Budapest Prof. Dr. Jens Dangschat, Intézetvezető, Fachberreich Soziologie, TU WIEN ISRA A megkereső levelekre valamennyi intézet pozitív választ adott. A Wiener Stadt- und Landesachiv és a Wien Museum a gyűjteményi hátterével, valamint szakemberekkel, az Univ. Wien, a TU Wien elsősorban a szakmai kapcsolataival, míg az ÖAW szakmai kapcsolataival, illetve a Lichtenberger féle gyűjteménnyel venne részt a projektben. Az Osztrák Kulturális Fórummal jelenleg is folynak a tárgyalások egy esetleges társszervezői partnerségről. Elmondható tehát, hogy a kiállítás tudományos hálózatának a felépítése sikerrel járt. Első feladatként 2014-ben a Nachwuchswissenschaftler Workshop megszervezését tűztem ki, amelynek felhívása elkészült. A Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezésében meghirdetésre kerülő workshop szervezésében a TU Wien is részt vesz, mind a workshop professzorainak delegálásban, mind a fiatal kutatók meghívásában. A workshop témája kapcsolódik a TU Wien Fachbereich Städtebau részvételével zajló projekt témájához, amely több tudományág képviselőit fogja össze, Bécs és a Duna évszázados kapcsolatait fókuszba állítva. Erre a gondolatra szervezve a fiatal kutatói workshop témája a dunai városi tájak Donau-Stadt- Landschaften, Bécs Budapest vonatkozásban, de várunk jelentkezőket más, kisebb városokból is (lásd melléklet). Az intézményi kapcsolatfelvétel mellett a kiállítás szakmai előkészítése is a feladatok között szerepelt. Ezzel kapcsolatban elkészült a kiállítás részletes tematikája, a négy korszak alcímeivel, illetve az első két korszak részletes forgatókönyve is. A harmadik és negyedik

3 korszak kidolgozása jelenleg van folyamatban. A kiállítás forgatókönyvét az együttműködő gyűjtemények forrásanyagára támaszkodva úgy alakítottam ki, hogy Budapest és Bécs ne csupán egymás mellett, de egymásra reagálva szerepeljenek. A kiállítás tematikus blokkjainak összeállításakor alapvető problémát jelentett a két ország eltérő tudományos hagyománya. Törekedtem rá, hogy a városkép morfológiai változásai a társadalmi folyamatok megjelenítőjeként kerüljenek ábrázolásra (lásd mellékletek). A kiállítás bécsi szakmai lektorának dr. Békési Sándort kértem fel. Összefoglalva az elvégzett feladatokat: 1. Részletes szakirodalmi tájékozódás, könyvbeszerzés. 2. Kiállítási koncepció elkészítése. 3. Gyűjtemények felkeresése a kiállítás fényképanyagának összeállításához, hogy ezáltal a kiállítási forgatókönyv szerkezete eleve a rendelkezésre álló képanyaghoz alkalmazkodjon. 4. Szakmai hálózat kiépítése. 5. Workshop megszervezése, a felhívás megszövegezése. 6. Kiállítási forgatókönyv megírása (részben folyamatban). További tervek: 1. A Donau-Stadt-Landschaft workshop sorozat lebonyolítása (Bécs, Budapest helszínekkel). A legjobb hallgatói munkából a Bécsi Magyar Történeti Intézet gondozásában egy német nyelvű tanulmánykötet kerülhet szerkesztésre. 2. Kiállítás forgatókönyvének a befejezése, a kiállítás megszervezése és pályázati úton történő finanszírozása. 3. Tudományos tanulmány Budapest Bécs dunai kapcsolatairól. Még egyszer köszönve támogatásukat, maradok tisztelettel, Tamáska Máté 1036 Bp. Lajos u , tamaskamate@gmail.com

4 Mellékletek: 1. Kiállítási koncepció (német nyelven) 2. Ausschreibung für Nachwuchswissenschaftler Workshop 3. Részletek a kiállítás forgatókönyvéből 1. sz. melléklet WIEN BUDAPEST Konvergieren und Divergieren in städtebaulichen Strukturen von der Gründerzeit bis Heute Diskussion Paper für eine Ausstellung, Tagung und Monographie Projektinstitut: Balassi Intézet Collegium Hungaricum Bécs A-1020 Wien, Hollandstraße 4 Tel.: +43 1/ Leiter: Dr. Szabó, Csaba, Stellenwerte für Wissenschaftliche Arbeit Tel.: / csaba.szabo@collegiumhungaricum.at Organisator: Dr. Tamáska, Máté, Soziologe und Denkmalpfleger tamaskamate@gmail.com THEMA Wien und Budapest sind beide Donaustädte, und in Funktion, Größe und teilweise in der Geschichte (bzw. in den Gründerzeiten) sehr ähnlich strukturiert. Auch die geografische Nähe brachte den Vorteil mit sich, dass sich ein reger kultureller und wirtschaftlicher Austausch zwischen den zwei Städten entwickelte. Die Parallelitäten in der Gründerzeit wurden in dem öffentlichen Bewusstsein immer gern erhoben: die Opern, die Ringstraßen, die Burganbauten und die großen Ausstellungen. Es handelt sich natürlich um allgemeine Eigenschaften der Stadtentwicklung der Gründerzeiten, doch die Existenz der K. u. K. Monarchie brachte sehr

5 ähnliche Bauformen und gesellschaftliche Lösungen mit sich, da Wien als ein Vorbild sowie auch als Konkurrent für damalige Budapest galt. Die Ähnlichkeiten scheinen sogar markanter, wenn man die Entwicklungsphasen nach dem Zerfall der K. u. K. Monarchie begutachtet: rotes Wien Neobarock Budapest, Auseinandersetzungen der Diktaturen mit der Moderne, Montagebauten und Infrastruktur während des kalten Krieges. Letztendlich brachte die Zeit nach 1990 ein bestimmtes Konvergieren in Städteräume zurück, das wegen der Postindustrialisierung der Stadt ausgelöst wurde, wie z. B. Suburbanisierung, Stadterneuerung, innerstädtische Brachen, Einkaufzentren und Zuwachs von Büroflächen. Dieses Konvergieren greift teilweise wieder auf die Basis der Gründerzeiten zurück, als historische Innenstädte, Industriezonen, Verkehrssysteme und Grünraum fundiert wurden. ZIELSETZUNG Das Ziel der Arbeit ist das Vergleichen. Es ist eine gute Voraussetzung, dass die Stadtforschung in beiden Ländern floriert. Auf Basis der jüngsten Forschungsergebnisse sollte das Projekt den Fokus in Richtung Vergleichen erweitern. Konkrete Ereignisse dafür sind, wie Folgende: 1. Eine Ausstellung 2015/2016 (in Wien und Budapest) 2. Eine Konferenz und ein Workshop als Dialog für Zusammenarbeit 3. Ein Buch, in dem ungarische und österreichische Fachleute synchron arbeiten um einen ausführlichen Vergleich zu bekommen Struktur und Verwirklichung der 3 Ereignisse: 1. Ausstellung in Zusammenarbeit mit Fotosammlungen Partner in Ungarn: Österreichisches Kulturforum Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Mögliche Partner in Budapest: Österreichisches Kulturforum Budapest Budapest Főváros Levéltára, Magyar Távirati Iroda Partner in Österreich: Wien Museum, Wiener Stadt- und Landesarchiv, Westlicht Museum Die Ausstellung besteht aus 4 Einheiten, die nacheinander ausgestellt werden. Jedes Thema besteht aus zirka 90 Parallelbildern (inkl. Texte und Landkarten) und dauert voraussichtlich je 3 Monaten, also insgesamt ein Jahr lang. - Gründerzeiten ( ) - Zwischenkriegszeit, Krieg und Wiederaufbau ( ) - Bautätigkeit der extensiven Stadterweiterung Zeitgenössische Prozesse nach 1990 Die zeitliche Begrenzung darf nicht streng genommen werden, im Gegenteil: neben Archiven sollte auch der aktuelle Stand der Straßenräume stehen. Die konkreten Themen werden in

6 Teamarbeit mit den Partnerinstituten ausgearbeitet, und sind natürlich abhängig von den gegebenen Bildmaterialien. Die Themenbestimmung ist umso wichtiger da sie die Grundlage für die Konferenz und den Workshop, wie auch für das Buch ist. Um es weiter auszuführen, dürfen jetzt schon einige Schwerpunkte angegeben werden: Flächenwidmung, Planung, architektonische Meisterwerke, Straßen und Piazzas, Ring- und Radialstraßen, Wirtschaft- und Konsumplätze, Versorgungen, Wohntypen, Lebensmilieus, soziale Trends, Planung (z. B. Gentrifikation, Rehabilitation), Verkehr, Natur in der Stadt, Wasser in der Stadt, Grünflächen, Altstadtsanierungen, Dörfer und Vororte, Machtsymbole, Militär, Kirche usw. Einige Fallbeispiele: WIEN Ringstraße nach 1857, Nobelviertel, Mittel der Segregation, Repräsentation, Staat und Aristokratie als Bauherr Donau Entwicklungsachse des Donaukanal, Hauptstrohm integrierte sich erst in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts, Erholungsgebiet Premoderne Stadtgefüge (Relikte) Häuserzeilen der Biedermajer (oft mehrstöckig) in alten Vorstädten, Krumme Ausfallstraßen, anlegen von öffentlichen Parks an Stelle von Schlossgärten oder Friedhöfen BUDAPEST Ringstraße nach 1880, Arbeiterviertel, Bund zwischen ethnisch und sozial gegliederten Stadtteilen, Zweckmäßig Bauspekulation Donau Hauptstrohm als Entwicklungsachse des Zusammenwachses Buda-Óbuda-Pest, prägt das Stadtbild, am Stadtrand auch Industriegebiet Premoderne Stadtgefüge (Relikte) dörfliche Bebauung bis 1930, bzw direkt an der Donau (am Rande der Innenstadt), weniger Schlösser aber mehr Agrargebiete (später ausparzelliert) Bahnhöfe am Linienwall gruppiert, Ausbau der Stadtbahn, Verfall alter Gebäude - Neustrukturierung des Netzes seit den 70-er Jahren Bahnhöfe führten bis zur Innenstadt, schwache innenstädtische Verbindungen, alte Bausubtanz bis heute erhalten 2. Eine Konferenz und ein Workshop als Dialog für Zusammenarbeit Während der Vorarbeiten für die Ausstellung soll ein bilaterales Netzwerk ausgebaut werden. Die Konferenz und der Workshop sollen dieses Netzwerk in Gang setzen und eine weitere Zusammenarbeit anregen. Das Ziel ist keineswegs neue Forschungsfelder zu öffnen, viel

7 mehr sollen die laufenden Projekte auf ein internationales Feld gesetzt werden. Deshalb besteht die Tagung aus zwei Teilen. Der erste Teil ist eine Möglichkeit für kurz gefasste Präsentationen. Hier können auch Fachleute eingeladen werden, die an den Workshop nicht teilnehmen möchten. Der Workshop soll nämlich die Vorbereitung für die weitere Zusammenarbeit anregen. Hier sollen die methodischen Fragen des Vergleiches an erster Stelle diskutiert werden. Am Ende des Workshops werden die Themen und Kapitalvorschläge für die Monographie erstellt. 3. Die Monographie Die Monographie wird aus Publikationen bestehen, die nicht nur parallele Themen behandeln (wie z. B. Fluss- und Wassersysteme in Wien und Budapest), sondern gleichzeitlich den Vergleich leisten. Es ist wichtig nicht nur die Trends zu verstehen, sondern die Maßstäbe (wie z. B. Statistiken, räumliche Verteilungen) miteinander zu verknüpfen. Dafür sollen die AutorenInnen möglichst kooperativ ausgearbeitete Werke einreichen. ZEITPLAN UND AUFGABEN / /2017 Vorbereitung Arbeit an der Ausstellung und Buchredaktion Ausstellung Tagung Institutionen verbinden Fotosammlung Organisation der zusammenstellen Ausstellung (Vorbereitung von Druckwerken, Ortsarbeiten, Marketing) Konzeption ausarbeiten Themen fixieren Texte für die Ausstellung anfertigen Texter, Korrektur und Druck Marketing des Buches Finanzierung (Funds) finden Forschungsnetz auszubauen Redigieren der Ausstellungtafeln Wien, 4. Sept

8 2. számú melléklet Ausschreibung einer internationalen Nachwuchskonferenz DONAU-STADT-LANDSCHAFTEN Gastgeber: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Direktor, Dr. Habil. Szabó Csaba Wien, Hollandstraße , Thema: Der Workshop behandelt die stadtmorphologischen, städtebaulichen und sozialen Auseinandersetzungen der Donaustädte. Zentrale Orte der Diskussionen werden Wien und Budapest sein, aber als Vergleich begrüßt die Tagung auch Forschungsergebnisse aus anderen Groß- und Mittelstädten des Donauraumes. Der oft gehörte Begriff Donaustadt bedeutet viel mehr als eine geographische Nähe zum Fluss. Die Donau ist das zentrale Element der Stadttopographie, sogar in Budapest, wo die drei Zwillingstädte Pest, Buda und Óbuda nach 1873 entlang der Donau zusammenwuchsen. Zwar konnte Wien den Fluss im Stadtbild nicht so tiefgehend integrieren, seit der Donauregulierung verschob sich die Stadtentwicklung dennoch immer mehr auf die Gebiete Cisdanubiens. Auch in mittelgroßen Donaustädten entwickelte sich eine charakteristische Donaustadtlandschaft, die durch Wechselwirkungen von Ingenieurbauten und Naturräumen zu beschreiben ist. Die Donaustadtlandschaft bedient bunte Funktionen in der Stadt. Das Ziel des Workshops ist es, diese Vielfalt besser zu verstehen, sowohl in ihrer morphologischen Form, als auch in ihrem sozialen Sinn. Themenfelder, die dabei besonders wichtig sind: - anthropogene Morphologie der Donaustadtlandschaft: Natürliche Voraussetzungen, Regulierungen, Kulturlandschaft, Naturräume als Relikte, Grünkorridors. - Städtebauliche Entwicklung der Donaulandschaft, Leitmotiv der Stadtbilder, Entwicklungsachse und Barriere, Brücken, Erholungszone, Wohnorte, Industrie, Verkehr. - Soziologie der Donaulandschaft: Die Donau als Bühne der gesellschaftlichen Konflikte um das Profitieren vom topographischen Potenzial, Wahrnehmung des Flusses durch die Stadtbewohner, Mediatisierung des Donauraumes (in Literatur, Bilder, Films u.s.w. ). Bewerbung: Der Workshop will solchen Nachwuchswissenschaftler ein Forum bieten, die ihre Forschungsvorhaben, MA Diplomarbeiten oder PhD Thesen der Donaustadtlandschaft widmen, und einer interdisziplinärer Denkweise offen stehen, und ihre Gedanken nicht zuletzt im internationalen Vergleich betrachten möchten. Wir erwarten uns Bewerbungen von Nachwuchswissenschaftlern, die schon eine Vorleistung in Thema aufzeigen können (abgeschlossene oder bald abgeschlossene MA Diplomarbeit, PhD Forschungsvorhaben, wissenschaftliche Publikation, Entwurf usw.). Die

9 Teilnehmer sollen ein 20-minütiges Referat vorbereiten und aktiv an den Debatten teilnehmen. Ein Motivationsbrief mit kurzem CV (max. eine halbe Seite; fokussiert auf die Vorleistungen), ein Abstract des Referats (Zirka 2000 Wörter) und dazu eine Literaturliste können bis 28. Februar 2014 an die folgende -Adresse geschickt werden: (an Tamáska Máté PhD). Leistungen, Teilnehmerzahl: Der Workshop ist gebührenfrei. Insgesamt 12 Teilnehmer sind geplant, 6 aus Budapest, 6 aus Wien. Die Teilnehmer werden unter Anleitung eingeladener Professoren und Spezialisten aus Budapest und Wien einen ganztägigen Workshop aufbauen.

10 3. számú melléklet A kiállítás tematikája: 1. A modern nagyváros születése : A modernizáció előestéjén; Dunai városok; Eltűnő vízrendszerek, eltűnő topográfiai adottságok; A körutak és sugárutak; A pályaudvarok, sínek és az ipari forradalom világa; A bérkaszárnyák; Villaépítészet; A nagy kiállítás: utópia és valóság határán; A város és parkjai; A szecesszió. 2. A háborúk és az újrakezdések időszaka Kertvárosok; A bérkaszárnya reformja; A városszéli telepek; A sport terei; Elektromosság: kiút a gőzgépek világából; Háború és a totális városrendezés utópiái; Várospusztulás a harcok alatt; Az újjáépítés: az új építészet elvei és a valóság; A rekonstrukció és a középkori romantika; A szocreál és a modern viszonya. 3. A második városalapítás, a nagy számok építészete A lakótelepek; A lakótelep építészet kései reformja; Funkciókra tagolt városi tér; A belvárosok leromlása; Az autós város; A metrók városai; Kórházak, iskolák: a szociális város; A város rehabilitáció; Megmaradt falvak a városi tájban; A természet megmaradt terei, a parkerdők, kiskertek, szőlők és a Duna partok. 4. A global city: hol lesz a kelet kapuja? A városszél forradalma: szuburbanizáció; A lineárisan szervezett kereskedelem; Barnamezős beruházások; Repterek; Bevásárlóközpont, a fogyasztás sűrített tere; Lakóparkok és szegregáció; A toronyház viták; A turizmus igényei és a városfelújítás; A fesztiválvárosok; Reliktum ipari üzemek.

11 Részletek a kidolgozott forgatókönyvből:. A CSÁSZÁRVÁROS KIRÁLYI TESTVÉRE Dunai városok Duna nélkül nincsen Közép-Európa. A Duna mentén érintkezett e soknyelvű térség, a Duna nevelte fel a legjelentősebb városokat. A Habsburgok Dunai Monarchiát igazgattak, mint ahogyan ahogy az ellenük lázadó Kossuth Lajos politikai utópiájában is egy Dunai Konföderáció képes sejlett fel. Nem csoda hát, ha Bécset a Duna metropoliszaként, Budapest pedig a Duna királynőjeként szokás emlegetni. Bécs A budapesti látogatók Bécs térképét forgatva ismerősként fedezik fel a várost átszelő világoskék csíkot. A térkép azonban csalóka, mert a Duna alig száz éve szeli ketté a várost. A régi Bécs a folyó geológiai teraszain felfelé kapaszkodva, amfiteátrumszerűen emelkedett a folyó fölé. A Duna fő ága, amely a középkorban még közvetlenül a városfalak alatt hömpölygött, idővel elhomokosodott, így a 18. századra már csak egy kisebb csatorna szolgált folyópartként. A távolabb húzódó Duna árterének lecsapolására között került sor. Az eredeti mellékágak árvízi biztosítása helyett egy új, nyílegyenes meder építése mellett döntöttek. A régi cisz-dunai falvak ezután váltak dinamikusan fejlődő ipari elővárosokká. A partokat impozáns vashidak kötötték össze a régi Béccsel. A közel háromszáz méteres meder és a hozzá kapcsolódó ötszáz méteres ártér azonban túlságosan széles volt ahhoz, hogy a két part ténylegesen is összenőjön. Nem beszélve arról, hogy reprezentatív épületek helyett leginkább ipari üzemek, kikötők népesítették be az új rakpartokat. Budapest A Budapestet alkotó három elődváros, Pest, Buda és Óbuda a 19. századig csupán hátsó udvarukkal tekintettek a Dunára. A folyó számtalan szigetet épített magának, árvizek idején pedig tekintélyes mélységben elárasztotta a partokat. Főként Pestet, amely nagy vizek idején szigetszerű szárazulat volt csupán. A folyó szabályozására a bécsi munkálatokkal párhuzamosan között került sor, mikor is rakpartok mentén megszületett Budapest legimpozánsabb fala, amelynél mint kis túlzással mondani szokás csak a kínai nagyfal hosszabb. A városközpontban a rakpartok mentén szálloda és bérházsorok nőttek ki a földből, sőt itt kapott helyet a parlament is. A két-parti várost újabb és újabb hidak kötötték össze, a Duna Királynőjének máig csodált ékszereiként. A budapesti rakpart kiépítettségében leginkább a bécsi csatornapartra hasonlít, de annál jóval nagyobb léptékű, reprezentatívabb, és ami a legfontosabb: a századfordulós városnak nem csupán egy jellegzetes szeglete, hanem tényleges főutcája.

12 3. Körutak az erődgyűrűk helyén A 19. század végének sugaras-gyűrűs pókháló utcarendszere a korábban külön életet élő városrészeket volt hivatott egységbe kovácsolni. A középkori városfalak körformája ehhez ideális szerkezeti örökséget kínált. A közlekedési igényeken túl azonban másfajta üzenete is volt az útépítésnek. A párizsi előképek nyomán boulevardoknak nevezett széles és levegős főutak úgy szelték át a régi várost, mintha egy új kor fénycsóvávái lennének. Bécs Bécsben európai összehasonlításban meglehetősen későn, 1857/58-ban fogtak hozzá a történeti várost övező erődgyűrű elbontásához. A méter széles várkör helyén Európa talán legelegánsabb körútja jött létre. A Ringstrasse egyben a modern várostervezés nyitánya is volt. Az impozáns közintézmények mellett a bérpalotákban főként bankárok, arisztokraták és nagypolgárok telepedtek meg. A Ringstrassét nem keresztezi sugárút. A szállítási feladatoknak pedig egy külön körutat építettek, hogy a fasorokkal ékes sétányt nyugodtan élvezhesse az arra érdemes nagyközönség. A Ringstrasse az elegancia, a parkok, a közigazgatás és a művelődés palota negyede, a császárváros utolsó nagyszabású, barokkos pompájú alkotása. Bécsnek van egy második, a külvilág szemében kevésbé ismert körútja is, a Gürtel, amit proletár Ringnek is neveznek. Ez is egy volt védelmi vonal mentén húzódik, melyet épp a magyarországi kuruc felkelők ellen építettek ki az 1700-as évek elején ban fogtak neki a második körút kialakításának. A nagy vasúti állomásokat összekötő, a gyorsvasútnak és számos villamos vonalnak otthont adó út a budapesti nagykörúthoz hasonlóan a külvárosok főutcája. Benne ott kevereg a 19. századi urbanitás rohanó tempója, minden zsúfoltsága és zaja. Budapest Pesten már a század fordulóján elbontották a városfalakat. A fal előtt kialakuló Országút azonban még nem boulevard, inkább egy növekedési gyűrű. Budapest tényleges nagykörútját az 1870-es évek után kezdik kiépíteni, egy dunai mellékág kijelölte nyomvonalon. Az eredeti elképzelés szerint hajózható csatorna készült volna, de a magas költségek miatt ezt az ötletet elvetették. A pesti nagykörút hangulata inkább a bécsi Gürtelre emlékeztet, mint a bécsi Ringre. Impozáns középületek helyett középosztálybeli bérházak szegélyezik. A négy kilométeres úton nem létesült egyetlen komoly park sem, annál több a forgalmas kereszteződés. Sőt még a nyugati pályaudvar is ide nyílik. Az itt futó villamos vonal mind a mai napig Budapest egyik legfontosabb tömegközlekedési viszonylata. A nagykörút a városegyesítés alkotása, inkább hasznos, mint lenyűgöző. A Nagykörútnak biztosította a kapcsolatot az arisztokrácia lakta Lipótváros, az izraeliták központjának számító Terézváros valamint Dél-Pest magyarok, szlovákok és németek lakta munkáskerületeivel. A kapcsolódó kerületek jellege a Nagykörút arculatára is kihatott: a Lipót városi részen áll a Víg színház, a Teréz körúton néhány elegáns hotel és kávéház, köztük a New York. A déli szektor jóval szerényebb. Egyedül az Iparművészeti Múzeum szecessziós palotája emelkedik ki a házak sorából. Sokat mondó, hogy a vele szemben álló, hatalmas laktanyaépületet (épült 1854) a századforduló városépítési láza sem tudta kimozdítani helyéről.

13 4. A szórakozás iparosodása A világkiállítás, illetve az annak mintájára szervezett országos kiállítás nem csupán a technikai fejlődés kirakata volt, hanem az iparosodó szórakozás laboratóriuma is. A koncepció mentén megtervezett kicsinyített városi terek, a hatáselemek zsúfolt és szinte tolakodó egymásutánisága, a megannyi megtervezett hangulat az élmény-fogyasztás prototípusát teremtette meg. S noha a kiállítás egyszeri alkalomnak tűnt, a későbbiekben önálló városrész nőtt ki belőle. Bécs Bécs leghíresebb történeti szórakozó negyede, a Wurstelprater, az egykori dunai ártér fokozatos beépülésével jött létre. A császári vadászterületet 1766-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A hamar divatba jövő kirándulóhelyet néhány múltán már félszáznál is több pavilon népesítette be, amelyben főként vendéglők működtek. Kirándulóhelyből szórakoztató központtá azonban csak az 1873-as világkiállítás kapcsán válik a Prater. A kiállíásra készül el méreteiben is lenyűgöző, egy kilométer hosszú ipari palota, középen a 84 méter magas rotundával. A század végén újabb látványosságok, köztük a mesterséges Velence és az óriáskerék teszi a határon túl is ismert fogalommá a Wurstelpratert. A Praterhez vezető utca, a Pratestrasse maga is lenyomata a változásoknak. A császári Vadászút 1766 után lesz vendéglőktől hangos sétaút. Miután között felépül az Északi- Pályaudvar, a kirándulók alkalmankénti tömegét szünet nélküli forgatag váltja fel. Bécsnek a Pratestrasse szinte az egyetlen modern, belvárosi sugárútja, amely paradox módon nem a modern várostervezésnek, hanem a nyílegyenes allékban gondolkodó barokk tájtervezésnek köszönheti alapformáját. A bécsi belvárost átszelő sugárutak hiánya az 1960-as években előnnyé válik, mivel a hagyományos, kanyarokkal teli történeti országutak nem voltak alkalmasak a motorizáció befogadására. Mindez megóvta az utcákat attól, hogy háromszorhárom sávos városi autósztrádákká váljanak, ami Budapest esetében sajnos bekövetkezett. Budapest A budapesti Városliget polgári története a Praterrel egy időben kezdődik ben I. Lipót a Városi Tanácsnak adományozza a homokjárta, mocsaras térséget. Az 1800-as évek elején fásítással, lecsapolásokkal szelídítik meg a város erdejét. A formálódó Városliget méretében meg sem közelítette bécsi előképét, ami azonban ennél is fontosabb: messze esett a városközponttól. A város és erdejének összekapcsolása a fiatal Budapest első nagyszabású feladata volt az 1860-as évek végén. Az évtizedeken át épülő Sugárút a bécsi Ringstrasse építészeti megfelelője, amennyiben mindkét út reprezentatív városkirakatnak készült. A Sugárút belvárosi szakasza a világváros zárt, bérházakkal teli arcát mutatja. A Körúton túl már sétány is került az út mellé, a park előtti szakaszra pedig szellős villanegyed került. A Sugárút méretéhez képest a Városliget szerény célpontnak tűnhetett. Ezért az 1896-os országos kiállítással egy új városnegyedet hoztak ott létre. Később itt kapott helyet az angolpark (vidámpark) és a vursli (a magyar Wurstelprater), több múzeum, a korcsolyázó pavilon, az állatkert valamint a Széchenyi fürdő is. A Városliget és a Prater hasonló funkciója ellenére merőben más városépítészeti formát mutat. Miközben Bécsben az épületek a park széleit foglalták el, meghagyva egy érintetlen zöldterület, addig a Városligetben különálló tömbökből álló, zöldben úszó városrész jött létre.

14 5. Bérpalota, bérház, bérkaszárnya A városrobbanás egyik legjövedelmezőbb befektetési formája a lakásépítés. A bérpalota még átmeneti megoldás volt, ahol a tulajdonos maga is lakója maradt a házának. Az idő előrehaladtával azonban a tisztán befektetési célú ingatlanok domináltak, a jobb módú bérházak és a nyomorult lakásviszonyokat teremtő bérkaszárnyák. Bécs A városrobbanás Bécsben jóval korábban kezdődött, mint Budapesten. Miközben a magyar főváros csak az 1867-es kiegyezés után kezdett el rohamos tempóban növekedni, Bécsnek addigra már le is zárult az első jelentős átalakulása. Az ötvenes-hatvanas évekre jellemző romantikus építőstílus ebből következően sokkal inkább meghatározója Bécsnek, mint Budapestnek. Az íves ablaknyílások, rozetták, kedves erkélyek és saroktornyok még a romantikusnak nem nevezhető kaszárnyákra és pályaudvarokra is felkerültek, nem beszélve a lakóházakról. A romantika korának bérháza nagyobb lett ugyan elődeinél, de belseje keveset változott. Sokszor csupán a meglévő falakat bővítették, de meghagyva az udvar köré szerveződő életet, az emeleti gang hagyományával együtt. A századfordulóhoz közeledve azonban egy új háztípus volt születőben. Biztonsági előírások miatt gang helyett egyenesen a lépcsőházból lehetett megközelíteni lakásokat. A változás döntőnek bizonyult a nagyvárosi életformában. Megszűnőben volt a ganggal járó folytonos együttlét, a családok bezárkózhattak saját világukba. Mindemellett a belváros legértékesebb értékes telkein a bankok, üzletek egyre nagyobb helyet foglaltak el, a második, harmadik emeltre száműzve a lakókat. A külvárosok arculata azonban másként alakult. Itt sok helyen fennmaradt ugyan a gang, de közben az udvar egyre csak zsugorodott. Nemcsak az újabb és újabb lakások, de kisüzemek is helyet kértek maguknak. A nagy nehézipari gyáralapítások mellett ugyanis a 19. század vége a kisipar is reneszánszát is magával hozta. Budapest Budapest későn indult meg ugyan a modernizáció, de annál nagyobb lendülettel. A kisvárosok laza halmazából alig négy évtized alatt világvárost teremtő kor vegyes, az organikusabban fejlődő Bécsre nem jellemző megoldásokat hozott. Még a belváros közvetlen közelében, itt-ott még azon belül is fennmaradtak falusias, földszintes beépítések, sőt városrészek. A Gellért hegyre kapaszkodó falusias Tabánt, amely Buda és Pest legdinamikusabb térségei közé ékelődött, majd csak az 1930-as években bontják el. Ám messze nem csak arról volt szó, hogy a korábbi korok vidékies építészete tartósan fennmaradt. Újabb, részben már iparosodott elővárosok, mint például Újpest vagy Rákospalota szintén falusias módon növekedett, tömör és fölfelé terjeszkedő bérházak helyett, fölszintes épületek százaival. Budapest lakóinak erős falusi hagyományai még a valóban urbánus belvárosban is szembeötlő volt. A pesti bérház az első világháborúig megőrizte az udvar központi szerepkörét. Ha épült is hátsó lépcsőház, az nem a lakások egyéni megközelítését, hanem a cselédek és az urak elkülönülését szolgálta. A házakon belüli erős társadalmi tagozódás részben a városszerkezet sajátosságából is következett. Míg Bécsben a Ring, majd Gürtel világos határokat teremtett City, előváros és külváros között, addig Budapesten a városi övezetek egymásba folytak. A legelőkelőbb utcákban is szép számmal akadtak olyan épületek, amelyek az utca felől bérpalotának hirdették magukat, miközben a telek hátsó részén szoba-konyhás bérkaszárnyává változtak.

15 Fényképekkel illusztrált formában Körutak és sugárutak A párizsi mintára tervezett széles bulvárok a modernitás és az új városiasodás szimbólumai voltak. A korábbi városfalak elbontásával születő körutak és a városkapuktól kivezető sugárutak képezték a modern nagyváros pókhálószerű alaprajzát. 1. BÉCS, RINGSTRASSE ÉS A FONTOSABB SUGÁRÚTAK

16 2. BUDAPESTEN A KISKÖRÚT, A NAGYKÖRÚT ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT Werdertor bontása 1860 Mölker Bástya a Pasqualati-házzal 4. BÉCS PÁRHUZAMOS KÉP A RING ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁLLAPOTOKRÓL 6. PEST: PÁRHUZAMOS KÉP A KISKÖRÚT KORSZAK ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁLLARÓL (ASTORIA) Bécsben jó fél évszázaddal később, 1858-ban fogtak hozzá a történeti erődgyűrű elbontásához. A középkori város és az akkor már kiépült elővárosok közötti méter széles várkör a következő bő évtizedben Európa egyik legelegánsabb körútjává épült ki. Az impozáns közintézmények mellett a bérpalotákban főként bankárok, arisztokraták és nagypolgárok telepedtek meg. A Ringet nem keresztezi sugárút. Közlekedési funkciója másodlagos a reprezentáció, a pihenést szolgáló parkok, a művelődés és az oktatás mögött.

17 7. BÉCSI PARLAMENT 8. NAGYKÖRÚT RÁKÓCZI TÉRI VÁSÁRCSARNOK A bécsi ring az új városigazgatás központja is egyben, miközben a pesti körutat szinte kizárólagosan a kereskedelmi igények hozták létre 9. BÉCS FÁKKAL ÖVEZETT BURGRING 10. PESTEN BLAHA LUJZA TÉR, VILLAMOSOK 11. ANDRÁSSY ÚT JÓKAI TÉR DÍSZKÚT

18 A Ring elegáns sétakocsi út, amely az akkori elit igényeihez igazodott. A pesti körút inkább zsúfolt közlekedési tengely, élénk kereszteződésekkel. A korabeli magyar arisztokrácia ezért inkább a Sugárutat (ma Andrássy út) preferálta, amelyet a sűrűn épült Terézvároson át vágtak, hogy kényelmesen megközelíthető legyen a Városliget 12. BÉCS GÜRTEL BÉRHÁZAK 13. PEST NAGYKÖRÚT BÉRHÁZAK A bécsi Gürtel körút a volt Linienwall (külső erődvonal) helyén épült fel a századforduló környékén. A pesti körúthoz hasonlóan itt is a közlekedés és a középosztálybeli bérlakások a meghatározóak 14. REITTER FERENC TERVE EGY HAJÓZHATÓ CSATORNÁRÓL A MAI NAGYKÖRÚT HELYÉN Budapest nagykörútját egy volt árok helyén alakították ki az 1870-es években, a Dunának egy mellékága mentén. Az eredeti elképzelés szerint hajózható csatorna lett volna, de a magas költségek miatt végül elálltak ettől a tervtől. A pesti nagykörút hangulata inkább a bécsi Gürtelre emlékeztet. Középületek helyett középosztálybeli bérházak szegélyezik. A négy kilométeres úton nem létesült egyetlen komoly park sem, annál több a forgalmas kereszteződés, sőt még egy vasúti pályaudvar is található itt. A körúti villamos vonal mind a mai napig Budapest egyik legfontosabb tömegközlekedési viszonylata. A nagykörút nem reprezentatív várostengely, hanem a városegyesítés folyománya, amely összekötötte az arisztokrácia lakta Lipótvárost, az izraeliták központjának számító Terézvároson át Dél-Pest magyarok, szlovákok és németek lakta munkáskerületeivel.

19 15. ÉLETKÉP A BÉCSI RINGRŐL 16. ÉLETKÉP PESTEN A BLAHA L. TÉREN A bécsi Ring az elegáns belváros kiterjesztése, miközben a pesti nagykörút a külvárosok népességének fő utcája